Andrek Andrea – Léder László

APA-füzet I.
Szűcs Édua illusztrációival

A Három Király, Három Királylány Mozgalom kiadványa

 APA, EZT OLVASD EL!

Apává válni nem kevésbé szép és felelősségteljes feladat, mint anyának lenni. Míg az
internet és a könyvpiac hemzseg a kismamáknak szóló weboldalaktól, írásoktól, addig
apáknak szóló kiadványokkal nagyon ritkán találkozhatunk.

A szakemberek, orvosok, védőnők is főleg a leendő anyával és a babával foglalkoznak,

így a férakat senki sem készíti fel arra, mi vár rájuk, mi segíthet nekik abban, hogy
megtalálják a helyüket új szerepükben.

Szeretnénk most ezen változtatni, és a következő néhány oldalon választ adni azokra
a kérdésekre, amelyek tapasztalataink szerint az apákban leggyakrabban felmerülnek.

3
 Miért van szüksége az embergyereknek apára?

A mai napig nagyon sokan – férak és nők

egyaránt – úgy gondolják, hogy a várandós-
ság, szülés, és a csecsemő gondozásának,
nevelésének kezdeti időszakában az apa
szerepe másodlagos az anyáéhoz képest.

Jól tudjuk, hogy egy apa nem helyettesítheti

az anyát és a legfontosabb anyai szerepeket,
mégis azt mondhatjuk, hogy az újabb ku-
tatások eredményei szerint az apa szerepe
gyermeke egészséges fejlődésében már
a várandósság idején is meghatározóan fon-
tos és közel egyenrangú az anyai szereppel.

4
Mikor kezdődik az apa-gyerek
kapcsolat?

Gyermekkoromban saját szememmel

láttam, amikor egy apa odahajolt váran-
dós felesége hasához és elkezdett kedve-
sen a születendő gyermekhez beszélni.

A jelenlévők nagyot nevettek az apa

viselkedésén, pedig az apa nem vicce-
lődött: úgy gondolta, hogy gyermeke
már hallja, amit neki mond.

Ön szerint kinek volt igaza: az apának

vagy azoknak, akik kinevették őt?

5
 Mit mondanak a kutatások?

Ha Ön az apával értett egyet, akkor nem jelent meglepetést, hogy mai tudásunk szerint
egy gyermek egészséges fejlődését már a „gyermek megszületése” előtt is segíti, ha apai
szeretet veszi körül. Hogy ez hogyan lehetséges? A születendő gyermek már a méhen
belüli időszak jó része alatt hallja, és egy idő után pontosan megkülönbözteti a körülötte
élők hangját. Az apa jelenléte, beszélgetései az anyával vagy akár a magzattal, „eljutnak
a gyermek füléhez”. A gyermek megszületése pillanatában már „régi ismerősként”
veszi szemügyre szüleit. Emellett természetesen az édesanyának is kellemes élmény
azt követni, ahogy az apa a babával foglalkozik már a megszületés előtt is.

A kutatások szerint a születendő gyermek már a méhen belüli időszakban is jól

hallja, és egy idő után pontosan megkülönbözteti a körülötte élők hangját.

6
Várandósak-e az apák is?

Furcsának tűnhet a kérdés, mivel természetesen az apák nem várandósak – abban az

értelemben, ahogy az anyák. A gyermek várása a legtöbb apában is komoly lelki vagy
akár testi változásokat is előidézhet: ilyen például az anyához hasonló súlygyarapodás,
derék és hátfájás, fejfájás, vagy más egyéb olyan panaszok, amelyek a várandósság ide-
jén jelentkeznek, és a baba megszületésével nyomtalanul eltűnnek. Az „apai változá-
sok” olyan gyakoriak, hogy külön elnevezést is kaptak. A várandósság alatt megjelenő
változásokat ún. couvade (ejtsd: kuvád) tüneteknek nevezzük. Mindenestre azt mond-
hatjuk, hogy a közhiedelemmel ellentétben a várandósság az apákban is komoly válto-
zásokat tud okozni.

A gyermek várása a legtöbb apában is komoly lelki vagy akár testi változásokat
is előidézhet.

7
 Milyen érzelmeket élnek át a férak a gyermekvárás
és gyermekágy idején?

Akárcsak a várandós nőknél, a gyermeket

váró és kisgyermekes apáknál is nagyon
sokféle érzelem jelenhet meg. Az öröm és
büszkeség érzése mellett sokszor előbukkan-
nak negatív érzelmek is: a jövővel, a válto-
zásokkal, a gyermek egészségével kapcsola-
tos aggodalmak. Ebben az időben az apák
számára is rendkívül fontos, hogy lehetősé-
gük legyen erről beszélni, érzéseiket, aggo-
dalmaikat megosztani.

8
Van-e helye az apának a szülés körül?

Ha körülnézünk a világban, mindenre találunk példát: a férj szülésnél való aktív jelen-
lététől a teljes távolmaradásig. Napjainkban nálunk is mind több pár dönt amellett,
hogy az apák elkísérik a szülő nőket a szülőszobára. Az együttszüléssel kapcsolatos
beszámolók vegyes érzelmekről tanúskodnak. Az együttszülés élménye akkor válhat
összetartó erővé, ha az adott pár kapcsolatába illeszkedik, ha a döntést nem a divat vagy
külső nyomás, hanem belső meggyőződéstől hajtva hozta meg mindkét fél. Ilyen érte-
lemben nincs helyes vagy helytelen döntés: együtt és külön szülés is lehet a kiindulása
a babával való harmonikus, biztonságot nyújtó kapcsolatnak.
Mai tudásunk szerint a gyermekhez való kötődést nem az határozza meg, hogy az apa
jelen volt-e ténylegesen a szülőszobán, sokkal inkább a születő gyermekkel kapcsolatos
hozzáállása, érzései, beállítódása. Amennyiben az együttszülés mellett döntenek, fontos,
hogy még a szülés előtt merjék egymással megosztani vágyaikat, félelmeiket, és azt, hogy
mit vár(-hat)nak egymástól majd a szülőszobán.

9
 A legfontosabb azonban
a rugalmasság: a szülést
kísérő tényleges vágyak,
kérések „írhassák felül”
az előzetes megállapodást.

Egymás feltétel nélküli

elfogadása a szülés során
rendkívüli módon elmélyí-
ti az egymáshoz tartozás
és bizalom érzését.

Mai tudásunk szerint a g yermekhez való kötődést nem az határozza meg ,

hog y az apa jelen volt-e ténylegesen a szülőszobán.

10
A „tejfakasztó buli” haszna

Az apák támogatásának egyik szép példája a hagyományos népi kultúrából származó,

még ma is jelen lévő „újszülött köszöntő” vagy „tejfakasztó” ünnepség, amikor az új-
donsült apával, barátok és fér családtagok koccintanak az újszülött egészségére. Fontos
elfogadni és támogatni a nőknek is ezeket vagy az ehhez hasonló összejöveteleket, mert
sokat segítenek az apák érzelmi felkészülésében.

Van-e apai ösztön?

Sokszor hallunk az anyai ösztönről, de felmerül a kérdés, hogy beszélhetünk-e apai ösz-
tönről is? Igen, apai ösztön is létezik. Az apaság része, hogy az apák fokozottan védik
saját gyermekeiket és gondoskodnak róluk, ugyanakkor olyan élményekhez is juttatják
a gyerekeiket, amiket egy nő nem, vagy csak ritkán nyújt.

11
 Mit tud az újszülött?

Első ránézésre úgy is tűnhet – nem sokat. De a látszat csal!

Az újszülött kisbaba felismeri nem csak anyja, de apja hangját is, amennyiben a váran-
dósság alatt az apa jelen volt az anya környezetében. A felismerésen túl előnybe része-
síti az apa hangját idegen férak hangjával szemben. Csak kevesen tudják, hogy a kis-
babák, már a megszületést követő percekben képesek arra, hogy utánozzák mások
arckifejezését.
Az apák számára meghatározó élmény lehet kipróbálni, hogy gyermekük hogyan
követi az apa arckifejezéseit. Éber, nyugalmi állapotban a kisbabával szemben lehet
próbálkozni néhány kifejező arcmozdulattal: száj nyitással-csukással, esetleg nyelvöltö-
getéssel. Fontos, hogy a mozdulatot lassan, többször elismételve végezzük, és hagyjunk
időt a babának az utánzásra. A kisbabák nem csak utánzásra, de kezdeményezésre
is képesek. A síráson túl már mosolyukkal, arckifejezéseikkel is kommunikálnak kör-
nyezetükkel.

12
„Túl kicsi még, mit kezdjek vele?”

Vannak apák, akik nehezen tudnak ráhangolódni újszülöttjükre, arra várnak, hogy
a baba kicsit cseperedjen, önállóan mozogjon, beszéljen ahhoz, hogy oda tudjanak iga-
zán fordulni. Az apává válás minden férnél másképpen történik. A legfontosabb, hogy
a környezet ne erőltessen valamilyen elvárt apa szerepet, mert ezzel csak bajt okozhat.
Azok a férak, akiktől számukra idegen apa szerepet várnak el, gyakran teljes egészé-
ben elfordulnak az apai szereptől. A legokosabb, ha hagyjuk, hogy a kisbaba és az apa
között magától, fokozatosan alakuljon ki a kapcsolat. Érdemes kettőjükre bízni – az
apára és gyermekére –, hogy ők maguk alakítgassák az egész életre szóló apa-gyerek
kapcsolatot.

Azok a férfiak, akiktől számukra idegen apa szerepet várnak el, gyakran teljes
egészében elfordulnak az apai szereptől.

13
 Hogyan játsszon, mit kezdjen egy apa az újszülött kisbabával?

Arra bátorítunk minden apát, hogy ösztönösen

játsszon a gyermekével! Nincs szükség arra, hogy
az anya viselkedését utánozza. Nagyon fontos
tudnunk, hogy egy apa általában másképp simo-
gatja meg a babát, másképp szól hozzá, másfajta
játékokat játszik vele, mint az anya. Erre a „más-
fajta” apakapcsolatra ugyanolyan szüksége van
a gyermeknek, mint az anyai gondoskodásra.
Sokszor az apák játéka lendületesebb és nagyobb
kihívást jelent. Az anya számára akár ijesztő is le-
het a hintáztatás, az emelgetés, mégis egy nagyon
fontos tapasztalatot szerez ezáltal a kicsi: a ve-
szély élményét, izgalmát és az azt követő meg-
nyugvást az apa biztonságot nyújtó karjai között.
14
Ne csak szavakkal teremtsünk kapcsolatot!

Az újszülött számára nagyon fontos, hogy beszéljünk hozzá, de nem szabad elfelejte-
nünk, hogy az érintés, az apa és a gyerek testközelsége, a bőrkontaktus is meghatározó
fontosságúak. A csecsemő megjegyzi apja illatát, képes ráhangolódni az apa szívritmu-
sára, légzésére, izomtónusára, ami segíti őt a megnyugvásban, elalvásban. Minél kisebb
és gyámoltalanabb egy kisbaba, annál inkább fontos a szoros testi kapcsolat. Ez a fajta
korai kapcsolat alapja lehet egy későbbi, jó apa-gyermek kapcsolatnak is.

15
 Rossz apa az, aki nem pelenkáz?

Természetesen arra buzdítunk minden apát, hogy maximálisan vegye ki részét a gyer-
mekgondozási teendőkből. Ugyanakkor óvva intünk minden párt attól, hogy úgy gon-
dolja, attól lesz valaki jó apa, ha az anyához hasonlóan gondoskodik közös gyermekük-
ről. Egész egyszerűen attól, hogy valaki apaként is pelenkázza a gyermekét, önmagában
nem lesz jobb apa. Kedvezőtlen, ha a környezet elvárja ezt egy olyan fértől, aki ettől
idegenkedik. Ebben az esetben a fér, aki úgy érzi, hogy nem tud megfelelni az elvá-
rásoknak, az apai szereptől is elidegenedhet. Az apai gondoskodásnak és szeretetnek
nagyon sok más formája létezik. Ha az apa például időben felismeri, hogy az anyának
mikor van szüksége egy kis pihenésre, és a megfelelő pillanatban átveszi a síró gyerme-
ket tőle, többet segíthet, mint egy-egy pelenkázás átvállalásával.

A gyermek megjegyzi apja illatát, képes ráhangolódni az apa szívritmusára,

légzésére, izomtónusára, ami segíti őt a megnyugvásban, elalvásban.

16
Testvér születik…

Minden újabb gyerek megszületése új kihívás elé állítja a családot, és újabb kérdéseket
vet fel. Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés a második vagy többedik gyerek szü-
letésénél, hogy vajon képesek lesznek-e a szülők ugyanúgy szeretni, mint az elsőt, illetve
az előzőeket? A szeretet mennyisége természetesen nem csökken attól, hogy újabb
gyerekünk születik, hiszen a szeretet olyan, mint egy gödör: minél többet veszünk ki
belőle, annál mélyebb lesz.
A szeretet minősége ugyanakkor nagyon is változó, képtelenség gyermekeinket egyfor-
mán szeretni, hiszen nem egyformák: mindegyiket máshogyan, csak az adott kapcsolatra
jellemző módon szeretjük. S vajon kevesebb jár-e a többediknek gyelemből, odafordu-
lásból, mint az első(k)nek? Valószínűleg igen! Bár azon is érdemes elgondolkodni, hogy
vajon mennyivel könnyebb egy második gyereknek attól, hogy gyakorlott, rugalmas, ma-
gabiztos szülők veszik körbe, akik már nem aggódnak minden apróságért, és egy (vagy
több) nagytestvér, akinek állandó jelenléte olyan ajándék, ami semmihez sem fogható?!?

17
 Nőből anya, férból apa: mi történik a párkapcsolattal?

A testi és lelki értelemben vett VÁLTOZÁS a szülést követő időszak alapvető élménye.
A „más-állapot” (ahogy a beszédes elnevezés is jelzi), és a szülés élménye mindkét fél
számára új tapasztalat, még akkor is, ha többedik gyermek születik. Természetes dolog,
hogy ezek a változások befolyásolják a kapcsolatot. Ilyenkor mindkét oldalon megjelen-
het bizonytalanság, de általában nagyobb a kíváncsiság és az öröm, hamar megszokjuk
az új szerepünket.
A szülés után, bármennyire is a kisbaba van gyelmünk középpontjában, fektessünk
különös gyelmet az egymás iránti gyengédségre. Az ölelésnek, simogatásnak – a szexu-
ális együttléttől függetlenül –, az első napoktól fogva megtartó, megerősítő hatása van.
Néha az apák azt érzik, hogy az anya és baba közötti szoros kapcsolaton kívül rekedtek,
magányosnak, elhagyatottnak érzik magukat. Az intim testi közelség, összebújás mind
az apa, mind az anya önértékelésére támogatóan hat.

18
Az újdonsült apának nagy szüksége van arra, hogy érezze: a felesége ugyanúgy, vagy
akár még jobban szereti, mint korábban. Fontos tehát, hogy türelmesek legyünk egy-
mással és saját magunkkal is, mert egy gyerek érkezése mindenkinek megváltoztatja
az érzékenységét, életét!

19
 Mikortól szabad újra szexuális életet élni?
A kérdésre nincs egyértelmű válasz. Szakorvosi ajánlás szerint a szülést követő hatodik
héttől „zöld a lámpa”, s ennek hátterében az áll, hogy szülés közben történt esetleges sé-
rülések gyógyulása (pl. gátseb) körülbelül ennyi időt vesz igénybe. A valóságban azonban
nagyok az egyéni különbségek: vannak, akik már 10 napon belül újra kezdik a szexuális
életet, de az is előfordulhat, hogy a pár hosszú hónapok után talál vissza a szexualitáshoz.
Felsorolunk néhány olyan segítő tényezőt, amelyek fontos szerepet játszhatnak a szülést
követő örömteli szexualitásban:
- szülés előtti, várandósság alatti szexuális élet fenntartása;
- pozitív szülésélmény;
- ép gát, vagy természetes mértékű, gyorsan gyógyuló gátseb;
- magabiztosság az új szerepben (anyai és apai részről egyaránt);
- a testi változások elfogadása (a nő és a fér részéről egyaránt);
- kíváncsiság egymás változásait illetően.
Sokan éppen arról számolnak be, hogy gyermekük megszületése után párkapcsolatuk
megerősödött és elmélyült. Az egymásra gyelés egy kisgyermek mellett külön oda-
gyelést és erőfeszítést igényel.
20
Van úgy, hogy elmarad az öröm…

Van úgy, hogy az első vagy akár többedik gyermek megszületése olyan nehézséget
jelent az anya /apa számára, amivel nem tud önállóan megbirkózni. Néha nincs is
ésszerű magyarázata a nehéz érzések létrejöttének, álmatlanságnak, lebegő szorongató
érzésnek, állandó kimerültségnek, gyakori sírásnak és a mellőzöttség érzésének. Elő-
fordul, hogy a tünetek hátterében nehezen feldolgozható szülés élmény, vagy a kisbaba
betegsége áll. Amennyiben apaként azt tapasztalja, hogy a fent felsorolt tünetek jelent-
keznek akár önmagán, akár az anyán, mindenképp beszéljenek erről egymással. Sokat
jelenthet ilyenkor egy baráti beszélgetés is, amelyből akár kiderülhet, hogy a probléma
korántsem egyedi, más is küzd vagy már megbirkózott vele. Amennyiben a tünetek ag-
gasztó mértékben jelentkeznek, érdemes szakemberhez fordulni. Jelezhetik nehézségü-
ket a védőnőnek, a háziorvosuknak, ill. ha lakhelyükhöz elérhető távolságban van pszi-
chológiai vagy perinatális (születés körüli eseményekkel foglalkozó) tanácsadás, érdemes
szakembert felkeresni. A tüneteket, panaszokat minden esetben vegyük komolyan,
a támogató jelenlét, bátorítás és biztatás fontos kiegészítője a szakorvosi segítségnek.

21
 Mitől leszek jó apa?
Ahogy eddig is olvashattuk, nincs egységes recept arra, hogyan lehetünk jó apák. Sőt!
Úgy tűnik, az igazán jó apaság éppen abból áll, hogy az apa, anya és gyermeke közösen
alakítják ki a számukra legmegfelelőbb kapcsolatot. Ehhez a legfontosabb, hogy az apa
(is) ráhangolódjon gyermekére, tanulja meg a jelzéseit, ismerje ki a szokásait és igényeit.
A kisgyermeket nevelő családokat gyakran árasztják el kéretlen „jótanácsokkal” a gon-
dozással és neveléssel kapcsolatban, ám az iránymutatások nem egyszer ellentmondáso-
sak, követhetetlenek. Amennyiben azt érzik, hogy elbizonytalanodtak, érdemes a zajos
külvilág felől ismét befelé gyelni, megérzéseikre, józan eszükre, és nem utolsó sorban:
babájuk jelzéseire! Gyermekük mindezekért nagyon hálás lesz: könnyebb lesz meg-
nyugtatni, elaltatni, érzelmileg mélyebben fog kötődni, és Önök is napról napra maga-
biztosabban veszik az akadályokat.
Sokan kérdezik, hogy mennyi időt kell, hogy az apa a gyermekével töltsön, ahhoz, hogy
a kapcsolatuk elmélyült legyen. A válasz természetesen az, hogy nem az idő mennyisége
számít, hanem hogy amikor gyermekével együtt van, képes-e lélekben is jelen lenni,
gyelmét és szeretetét a kicsire összpontosítani.

22
 Szerzők:

Andrek Andrea, pszichológus, gyakorló anya Léder László, pszichológus, gyakorló apa
Az ELTE PPK perinatális szaktanácsadó szakirányú Ha felteszi valaki azt a kérdést, hogy ki a fontosabb,
továbbképzés egyik kidolgozója és oktatója vagyok, az apa vagy az anya, visszanyúlok a magyar nyelv
valamint elnökségi tagja a Magyar Pre- és Perinatá- bölcsességéhez, amelyik mind az apát, mind az
lis Pszichológiai és Orvostudományi Társaságnak. anyát „szülőnek” nevezi. Ezek szerint egy gyerme-
Mindkét intézmény célja a születés körüli (perinatá- ket ketten szülnek meg...
lis) időszak jelentőségének hangsúlyozása. Amiket ebben a füzetben leírtunk, magam is mind
Az Aktív Szülés Program munkacsoportban váran- megéltem. Próbáltam írás közben arra gondolni,
dós és kisgyermekes családokkal dolgozom, magán- hogy én milyen kérdéseket tennék fel az apaságról
rendelésemen gyermekáldásra várva, a magzattal egy pszichológusnak, ami elég buta dolog egy pszi-
való kapcsolat elmélyítésében, a szüléssel, a babáról chológustól... mégis, tele voltam megválaszolatlan
való gondoskodás kérdéseiben, és e kitüntetett idő- kérdésekkel, és furcsa érzésekkel, amikről jó lett vol-
szakban zajló párkapcsolati koniktusok kapcsán na valakivel beszélni.
keresnek fel anyák és apák egyaránt. Kedves Édesapák és leendő Édesapák, kedves Szülők!
Két gyermekem és férjem segítettek és segítenek ab- Bátorítani szeretnénk Önöket arra, hogy kérdezze-
ban, hogy saját élmény szinten is megtapasztalhas- nek bennünket, ha a füzetet olvasva bárhol önma-
sam az anyaság és apaság sokszínű érzelmi palettáját. gukra ismernek, vagy újabb kérdéseik merülnek fel!

[email protected] www.apafuzet.hu

Jó egészséget és sok boldogságot kívánunk az egész családnak!

 A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom célja,
hogy megszülessenek a kívánt, tervezett gyermekek. Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy a magyar
társadalom a leginkább családbarát Európában: a magyar fiatalok átlagosan két-három gyermeket
A Három Királyfi,
szeretnének, Három
de végül csupánKirálylány Mozgalom
egy-két gyermekük célja,
születik.
hogy megszülessenek
Dr. Kopp Mária általalétrehozott
kívánt, tervezett gyermekek.
önkéntes mozgalmunkNemzetközi kutatások
tagjai azon bizonyítják,
dolgoznak, hogy ahogy a magyar
lehetőségeket
társadalom a leginkább családbarát Európában: a magyar fiatalok átlagosan két-három gyermeket
az ideálokhoz közelítsék: a társadalom legyen minél inkább családbarát, a gyermekvállalás előtt tornyosuló
akadályok elháruljanak,szeretnének,
a munka ésde végül csupán
a magánélet egy-két gyermekük
egyensúlyba születik.
kerüljön. Ennek érdekében a Népesedési
Kerekasztal keretében párbeszédet kezdeményezünk a társadalom egyes csoportjai,hogy
Dr. Kopp Mária által létrehozott önkéntes mozgalmunk tagjai azon fáradoznak, a lehetőségeket
a politika és a civilek,
az ideálokhoz közelítsék: a társadalom legyen családbarátabb, a gyermekvállalás
a munkaadók és munkavállalók között. előtt tornyosuló akadályok
elháruljanak, a munka és a magánélet egyensúlyba kerüljön. Mind az öt parlamenti párt támogatja
Mind az öt parlamenti párt frakcióvezetője aláírta a nyilatkozatot, amit a kívánt gyermekek megszületése a nyilatkozatot,
amit aéskívánt gyermekek megszületéséért adtunk ki. Útnak indítottuk a babazászló és a vándorbölcső
a családalapítás támogatása érdekében adtunk ki. Útnak indítottuk a babazászló és a vándorbölcső programot.
Támogatását
programot. örömmel
Támogatását fogadjuk
örömmel a honlapunkon
fogadjuk szereplő
a honlapunkon számlaszámra.
szereplő számlaszámra.
www.haromkiralyfi.hu
www.haromkiralyfi.hu

A kiadvány támogatói:

A kiadványt a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom készíttette

Írta: Andrek Andrea
A kiadványt és LéderKirályfi,
a Három László Illusztrálta: Szűcs ÉduaMozgalom
Három Királylány Lektorálta: Hulej Emese
készíttette
Szerkesztette: Sz. Laász Katalin, Vigh József Felelős
Írta: Andrek Andrea és Léder László kiadó: „Végeken” Egészséglélektani
Illusztrálta: Szűcs Édua Alapítvány
A kiadvány az ÁNTSZ Országos Tisztiorvosi Hivatala, valamint
Lektorálta: Hulej Emese Tervezte: Sz. Laász Katalin a Megyei Kormányhivatalok
Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei
Szerkesztette: Túry és a Járási
Krisztina, Hivatalok
Gurmai Járási
Beáta, VighNépegészségügyi
József Intézetei
közreműködésével jut el a védőnőkhöz. Kereskedelmi forgalomba
Felelős kiadó: Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány nem hozható.
A kiadvány az EMMI, a Megyei Kormányhivatalok és a Járási Hivatalok közreműködésével jut el a védőnőkhöz.
Kereskedelmi forgalomba nem hozható.
ISBN 978-963-12-7119-5
Apa-füzet II.indd 24 2014.11.21. 11:28