A keringési

rendszer
felépítése és
működése
-az előadást
kiegészítő anyag-
 Keringési rendszer általános jellemzői 1.

• Szerepe
a vér mozgatása, vagyis
tápanyagot, bomlásterméket és légzési gázokat szállít
anyagokat (pl. vitamin, ellenanyag, hormon) mozgat
részt vesz a hőszabályozásban
 Keringési rendszer általános jellemzői 2.

• Zárt vérkeringés
vagyis az erek folyamatosak, nem szakadnak meg, így a vér nem
folyik a sejtközötti állományba (szövetek közé)

Vér (5 l)
 A keringési rendszer felépítése
Keringési rendszer:

- vérkeringés

- nyirokkeringés

Részei:
szív → a keringési rendszer központi szerve
vérerek (artéria, véna, kapilláris) a keringési rendszer
nyirokerek perifériás része
 Az erek típusai

• Artéria (ütő-, verő-, osztóér)

vér áramlása: szív periféria (centrifugálisan)
fala vastag, szabályos, kerek, halál után általában üres

• Véna (vivő-, vissz-, gyűjtőér)

vér áramlása: periféria szív (centripetálisan)
fala vékonyabb, lapított, halál után általában vér marad
benne
billentyűk

• Hajszálér (kapilláris) hálózat

az arteriolákat és a venulákat köti össze
 Az erek falának felépítése
 Külső réteg ( tunica adventitia)
jellemzői: - laza ktsz. rugalmas rostokkal
- az ereket a környező szövetekhez fűzi

 Középső réteg ( tunica media)

jellemzői: - simaizomsejtek
- kollagén- és elasztikus rostok

 Belső réteg ( tunica intima)

jellemzői: - vékony rugalmas hártya (lamina elastica interna)
- érbelhám - endothel
Erek falának szöveti szerkezete

1. intima
- endothel
- kötőszövet

2. media
Artériák:
- A: elasztikus rost / simaizom rugalmas erek
- V: simaizom + kollagén rost ellenállás erek

Vénák:
3. adventitia
kapacitás erek
laza rostos kötőszövet
 Aorta

azok a finom vérerek, melyek a nagyobb vérerek falában ágaznak el és a vérerek

táplálására vannak hivatva.
Artéria fala
Elasztikus artéria
Izmos típusú artéria
 Kapilláris rendszer
simaizom sejtek
metarteriola
arteriola

A-V shunt
kapillárisok
venula

Összhang a működő kapilláris állapota és a szerv igénye között

 A kis- és nagyvérkör
tüdő
tüdőartéria
tüdővénák
üres vénák
JP BP

JK BK aorta

mellvezeték

artéria / véna

artériás / vénás vér

 Szív

• Egy átlagos, percenként

72-szer összehúzódó
emberi szív
megközelítőleg 2,5
milliárdszor húzódik
össze egy átlagos
élettartam alatt. A nők
szíve átlagosan 250-300
g, a férfiaké 300-350 g.
A szív összehúzódása (szisztolé) és az azt követő
elernyedés (diasztolé) és a szünet a szívütem vagy
szívciklus.
Időtartama: 0,8 mp
 Pitvar szisztolé: 0,1 mp
 Kamra szisztolé: 0,3 mp
 Teljes diasztolé: 0,4 mp
Szívfrekvencia – a szív összehúzódásainak száma a
szervezet viszonylagos nyugalmi állapotában (átlagosan:
72/perc)
Pulzustérfogat – egy összehúzódásra a kamra a szervezet
viszonylagos nyugalmi állapotában átlagosan 70 ml vért
lök ki.
Vérnyomás – a vérnek az érfalra kifejtett nyomása kb.
120/70 Hgmm
 A szív
Helye:
középső gátorköz
3.-5. borda között

Szívburokban

Kúp alakú, izmos falú, üreges szerv

alapja

koszorús barázda

hosszanti barázda

csúcsa
 Szív 2.
• Szív felépítése kívülről
A középső gátor
 A szív falának rétegei
• szívburok külső lemeze (pericardium)
szívburok ürege

• szívburok belső lemeze / szív falának külső hártyája (epicardium)

• szívizom (myocardium)
szív fala

→ 3 rétegű: -belső hosszanti

-középső körkörös
-külső spirális
• szívbelhártya (endocardium)
 Szívizom
harántcsíkolat
elágazó, hálózatot képez
vég- a véghez kapcsolat
aerob energianyerés

centrális sejtmag
miofibrillumok

Eberth-vonalak
(gap junction)
ellenállás nélküli
ingerületvezetés

mitochondrium
Z – Z szarkomer
Szívizom

Eberth-féle vonalak

harántcsíkolatot mutató
szívizomsejtek
A szív keresztmetszete
Üregei:
 Jobb pitvar
 Jobb kamra
 Bal pitvar
 Bal kamra
Pitvarkamrai sövény (szívsövény) – elválasztja a
pitvarokat és a kamrákat, megakadályozva az oxigénes
és széndioxidos vér keveredését.
Vitorlás billentyűk- az azonos oldali pitvar és kamra
között találhatók, megakadályozzák a vér
visszaáramlását a pitvarokba.
 3 vitorlás – jobb pitvar és jobb kamra között
 2 vitorlás – bal pitvar és bal kamra között
Zsebes billentyűk (félhold)- a kamrából kiinduló
artériák kezdetén találhatók, a szív belhártya kettőzetei,
megakadályozzák a vér visszaáramlását a kamrákba.
A szív működését saját ingerképző és ingerületvezető
rendszere biztosítja, mely kapcsolatban áll a központi
idegrendszerrel.
 Ingerképző központja: sinus-csomó, pitvar-kamrai
csomó
 Ingerületvezető rendszere: His- nyaláb, Tawara-szárak,
Purkinje-rostok
A szív billentyűi (vitorlás, félhold alakú)
rostos gyűrű

billentyű vitorlája

ínhúrok

szemölcsizmok

Félhold (zsebes)
alakú billentyű
 A szív részei

BP fésűizmok

JP
tricuspidalis
billentyű

BK

JK

harántizmok
A szív vérellátása (koszorúserek-
coronáriák)
 Szív 6.

• Szív összehúzódása: 72/perc (pulzus)

Ingerképzés:
Szinusz-csomó
PK-csomó,
His-köteg
Tawara-szál
Purkinje rostok
 A szív ingerképző és ingerületvezető rendszere

sinuscsomó
pacemaker
akciós potenciál a
sinuscsomóban
(spontán depolarizáció)

A-V csomó
akciós potenciál a
His- kamraizomzatban
köteg

Tawara szárak

Purkinje-rostok
Egységes, nemzetközi megállapodás alapján, az EKG-n észlelt hullámok nevei: P, Q, R, S, T és U.
Minden hullám a szív egy meghatározott részének depolarizációját (elektromos kisülést) vagy
repolarizációját (elektromos újratöltődést) jelenti.

P-hullám (pitvari hullám): pozitív amplitúdójú (1–2 mm), az ingerület pitvari terjedésének felel meg
(pitvarokra vonatozik, időtartama 0,06-0,11 másodperc.
P- Q távolság: átvezetési idő a pitvar és kamra között, időtartama 0,04-0,1 s.
QRS-komplexum (kamrai hullám): a kamrák depolarizációját jelöli (gyors lefolyású), kis negatív Q-
hullámból (nem mindig észleljük), magas pozitív R-hullámból (kamraizomzat fő tömegének ingerületbe
jutása, amplitúdója 10 mm) és negatív S-hullámból áll. Ez idő alatt megy végbe a kamra teljes
munkaizomzatának depolarizációja. Időtartama 0,06-0,1 s
ST-szakasz: a kamrák lassú repolarizációs szakasza
T-hullám: elnyújtott közepes amplitúdójú hullám, a kamrák teljes repolarizációját jelzi, időtartama 0,20 s.
Q-T távolság: kamraizomzat depolarizációjának és repolarizációjának együttes időtartama.
EKG

• Kóros EKG
Bradycardia = kórosan alacsony
szívfrekvencia
Tachycardia = kórosan magas
szívfrekvencia
Fibrilláció = szabálytalan szívműködés
Agonális = megállás
 A keringés élettani feladatai

Transzport
Homeosztázis
Immunitás Integráló szervrendszer
Hőszabályozás
Információ közvetítés
 Szívciklus nyomás / térfogat változások systole
szívbillentyűk (összehúzódás)
dyastole
(elernyedés)
P-K-d
relaxáció
(relaxáció)

sinuscsomó
P
P
K
P-s
K

P-pitvar
K-kamra

K-s
(izotóniás szakasz)

A-V csomó
K-s (izometriás szakasz)
 A szív teljesítményét jellemző
paraméterek
Szívfrekvencia (…./perc) Pulzustérfogat (L)

Perctérfogat (L/perc)
Szívindex (3 L/perc/m2)
a perctérfogat és a testfelszín aránya

„szívtörvény”
vénás beáramlás  residuum a kamrában
perifériás ellenállás 

kamra izomrostok megnyúlása 

erőteljesebb kontrakció
 A vegetatív efferentáció hatása
EFFERENTÁCIÓ SZIMPATIKUS PARASZIMPATIKUS
(gerincvelő Th1-5) (n. vagus)

HATÁS JELLEGE megterheléssel összefüggő élettani körülmények között

serkentő hatás folyamatos gátló hatás
„vagus tónus”

szívfrekvencia nő csökken

ingerületvezetés sebessége nő csökken

pitvar kontraktilitás nő csökken

kamra kontraktilitás nő -
 Kémiai szabályozás

Hormonok
adrenalin, noradrenalin, tiroxin, kortizol

Ionok

Na K Ca
     
Ingerlékenység      
kontraktilitás      

Mg  munkaizomzat bénítása
 Összefüggés az erek átmérője,
a véráramlás sebessége és a vérnyomás között

A vér megoszlása a testben

Szív 10 %
Nagy vérkör 65 %
Kis vérkör 25 %

Szív 10 %
Nagynyomású rendszerben 10 %
(nagyvérköri artériák)
Kisnyomású rendszerben 80 %
(kisvérkör 25 %
vénák 48 %
Kapillárisok) 7%
 Áramlást (vérnyomást) fenntartó
tényezők a vénás rendszerben

- bal kamra munkája

- izommunka (izompumpa)

- légzőmozgások

- hasprés

- gravitáció

- billentyűk
 Általános alkalmazkodás
(adaptáció)

1. IDEGI (reflexes szabályozás)

R: aortaív, sinus caroticus (baro- és kemoreceptorok)

 afferentáció: IX. X.

kp: - nyúltagyvelő/híd: presszor és depresszor központ

 
érszűkítő értágító(nem
parasz.!)
(szimpatikus hatás nő / csökken)

- hipotalamusz (gátló és serkentő magcsoportok)

efferentáció:

- szimpatikus
- adrenerg (noradrenalin)  érszűkület (állandó tónus)

- paraszimpatikus (acetilkolin): kevés helyen szabályoz (értágítás)

(pl. erekció reflexe, agyburkok erei)
(közvetve – szívműködés „gátlása” révén)
2. HORMONÁLIS

noradrenalin: általános érösszehúzó

adrenalin:
- kevés: vázizom, coronariák: értágító
- sok : általános érösszehúzó
Nyirokrendszer
 A vérkapillárisokhoz hasonló szerkezetű hajszálerekkel
kezdődik melyek nagyobb nyirokerekké szedődnek
össze.
 A nyirokerekben billentyűk találhatók, melyek az
egyirányú nyirokáramlást biztosítják.
 A nyirokerek két fő nyirokérbe-mellvezeték és jobb
nyirokvezetékbe- torkollanak, melyek a vénás
rendszerbe vezetik a nyirkot.
 Nyirok – fehérjementes vérplazma, fehér vérsejtekkel.
 Főbb nyirokszervek: nyirokcsomók, lép,
csecsemőmirigy
A nyirokkeringés
- kiegészíti a vénás keringést a szövetközötti folyadék elvezetésében
- a nyirokerek útjába iktatott szűrők – a nyirokcsomók – és az egész
nyirokrendszer részeként fontos alkotórészei a szervezet védekezőrendszerének.

Nyirokerek
•nyirokhajszálerekből nagyobb nyirokerek szedődnek össze
•Falszerkezetük a vénákéra hasonlít
•sűrűn, szabályos közönként elhelyezett kettős billentyűk (áramlás egyirányú)
•nyirokcsomókba nyílnak

Minden testtájéknak, szervnek, szervrészletnek megvannak a maga

nyirokcsomói, melyek sorba kapcsolva akár 3-szor, 4-szer is megszűrik a nyirkot

A belső nyaki véna és a kulcscsont alatti véna összeömléséhez nyílnak. Tehát a

szövetnedv visszakerül a vérkeringésbe!

egy nap alatt kb. 2-4 liter nyirok termelődik. (Víztiszta, vagy szalmasárga folyadék.)