A keringés szervrendszere

A vérkeringési rendszer vérrel töltött erek hálózata, melynek központja a szív.

SZÍV

A szív anatómiája

A szív a vérkeringés motorja. Kúp alakú, izmos falú, ököl nagyságú, üreges szerv, amely a két
tüdőfél között, döntően a bal mellkas félben helyezkedik el. A szívet középen egy izmos
sövény osztja a jobb és a bal szívfélre. Mind a jobb, mind a bal szívfél további két részre: a
pitvarokra és a kamrákra oszlik. A szív munkáját - a szervek megfelelő vérellátását -
folyamatos pumpálással (összehúzódással) végzi, oly módon, hogy előbb a pitvarok (jobb és
bal), majd a kamrák (jobb és bal) húzódnak össze. A szív egyes részeit „szelepek" választják
el egymástól, amelyek biztosítják, hogy a vér csak egy irányba haladhasson, abba az irányba,
amely a szív munkájának megfelel. A szívben működő szelepeket billentyűknek nevezzük. A
bal pitvart a bal kamrától a mitrális (kéthegyű) billentyű választja el, amelynek
szelepfunkcióját pontosan záró vitorla biztosítja. A jobb pitvar és a jobb kamra között a három
vitorlából álló tricuspidalis billentyű található.

A pitvarok fala vékonyabb, a kamráké vastagabb. A szívfal szerkezetileg három rétegből áll.
Kívülről befelé a következőképpen:

 Szívburok: egy kettős falú savós hártya, amely között pár csepp savós folyadék
található
 A középső vastag rétege szívizomzat
 Legbelül a szívbelhártya fedi
A szív működése

Ha a szívet gondolatban egy pályaudvarhoz hasonlítjuk, akkor a jobb szívfél az „érkezési", a

bal szívfél az „indulási" oldal.

A bal kamrából, ún. artériás vér a főütőéren (az aortán) át jut a nagy vérkörbe, ill. a szervekbe
(agy, izomzat, gyomor stb.).A szervezet szövetei által elhasznált, oxigénben szegény, ún.
vénás vér a jobb pitvarba érkezik. Ezt nevezzük nagy vérkörnek. B.K.→ TEST→J.P.

Majd a jobb kamrából - a tüdőartérián át - jut a tüdőbe, ahol felveszi az élethez szükséges
oxigént, és leadja a felesleges széndioxidot. Az oxigénnel felfrissült vér a tüdő vénákon át a
bal pitvarba jut. A vérkörnek ezt a részét kis vérkörnek nevezzük. J.K.→ TÜDŐ→ B.P.

A szív pumpafunkcióját és az artériák működését a véráramban keringő hormonok irányítják

oly módon, hogy amikor az egyik szerv - p1. futáskor a láb izmai - fokozottan működik, akkor
azon szerv vérellátása is növekszik.

A szív működéséhez oxigén és energia szükséges, amelyet - a szív számára is - a véráram

biztosít. A megfelelő vérellátás csak akkor valósulhat meg, ha a szívet tápláló erek épek. A
szívet tápláló artériákat koszorúereknek nevezzük. A koszorúerek a főütőérből (az aorta
felszálló ágából) erednek. A bal kamrát az aortából eredő bal koszorúér látja el vérrel,
amelynek első szakaszát főtörzsnek nevezzük. A főtörzs két további ágra oszlik: a bal kamra
csúcsa felé fut a bal koszorúér leszálló része, míg a másik fontos ág koszorúszerűen futja
körbe a bal szívfelét (ezt körbefutó artériának nevezzük). A jobb szívfelét és a szív alsó falát
ellátó jobb koszorúér az aortából külön ered.

A szívüregek állandóan ismétlődő összehúzódása (percenként 60-100) a fogantatástól

számított negyedik héttől a halálig tart. Pontosabban: ha a kamrák összehúzódása végleg
abbamarad és a vérkeringés leáll, akkor következik be a halál.

Ezt a ritmusos, állandó működést a szív saját ingerképző rendszere, a jobb pitvarban
elhelyezkedő különleges sejtcsoport (szinuszcsomó "a szív szíve", illetőleg a másodlagos
ingerképző központ, amely a pitvar –kamrai csomó )), illetve az ingerületet vezető
rendszere(His –köteg, Tawara szárak, Purkinje –rostok ) biztosítja.
VÉREREK
Zárt rendszert képeznek.
1. Artériák ( ütő- vagy verőerek ): a bal kamrából kiinduló főütőérből (aorta) fokozatosan
elágazódva, elvékonyodva a friss, oxigénben dús vért a szívtől a test szövetei felé
szállítják. Faluk izmos, rugalmas.
2. Vénák ( gyűjtő- vagy visszerek ): apró ágakkal kezdődnek és fokozatosan nagyobb
értörzsekbe rendeződve az elhasznált vért szállítják vissza a testből a szívbe, illetőleg a
tüdő felé. Érfaluk vékonyabb és kevésbé izmos és rugalmas, mint az artériáké. Bennük a
vér visszaáramlását billentyűk akadályozzák meg. Mivel átmérőjük nagyobb, így
lassabban és alacsonyabb nyomással szállítják ugyanazt a vérmennyiséget, mint az
artériák. Két fajtájuk van:
 A mély vénák; elsődleges szerepet játszanak a vér továbbításában, a csontoknál, az
izmok között helyezkednek el
 A felületes vénák; a bőr alatti zsírszövetben helyezkednek el.

3. A kapillárisok ( hajszálerek ): igen apró, vékonyfalú erek, melyek az artériák és a vénák

között egyfajta „hidat” képeznek. Ezek teszik lehetővé az oxigén és a tápanyagok
átjutását a vérből a szövetekbe és a salakanyagoknak, illetőleg a széndioxidnak a
visszaáramlását a szövetekből a vérbe.

VÉR
Egy speciális folyékony kötőszövet, egy folyadék, ami sejtek és sejt közötti állomány
keveréke.
Feladata: a tápanyag és oxigén ellátás biztosítása, a szervezet valamennyi sejtje részére, és
a hormonok hatóanyagok eljuttatása a célszervekhez.
Fontos élettani szerepe van:
 a bomlástermékek elszállításában,
 a szervezet védekezésében,
 a hőszabályozásban,
 a szervezet belső állandóságának biztosításában,
 és egyben fontos víz raktárunk.
 Összetétele:
Sejtes (45%) és sejtközötti (55%) állományból áll.

A sejtes állomány:
1. vörös vértestekből,
2. fehérvérsejtekből
3. trombocitákból (vérlemezkék).
 Vörös vértestek 4,4-5 millió/ ml – képes felvenni az oxigént és elszállítani
valamint leadni egy hozzá kapcsolódó vastartalmú vérfesték révén amit
hemoglobinnak hívunk.
 Fehérvérsejt 6-8 ezer/ml Részben ellenanyagot termelnek, részben a
behatoló kórokozókat, káros sejteket megsemmisítik 3 fajta monociták,
linfociták, granulociták.
 Trombocita 200-300ezer /ml a véralvadásban játszanak döntő szerepet.

A sejtközötti állomány a vérsavó.

Vérsavó: enyhén sárgás, átlátszó folyadék, ami 90%-ban vizet tartalmaz és a 10%-ban
fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, immunanyagokat, festékanyagot, vitaminokat, sókat.

A KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEI

Keringési betegségek fő csoportjai

1. szív megbetegedései
2. erek megbetegedési

Szívbetegségek
⁄ \
Veleszületett Szerzett

Veleszületett: a magzati életben kialakult fejlődési rendellenesség, vagy a szülés körüli

időpontban létrejött elváltozás

Szerzett:

▪ Ér eredetű megbetegedések:
- koszorúér szűkület
- koszorúér elzáródás / szívinfarktus/
▪ Billentyűk betegségei:
- szűkület
- elégtelenség
 inger képző-, és vezető rendszer betegségei:
- ritmuszavarok
▪ Szívizom elfajulás (szívelégtelenség): más betegséggel összefügghet
 trauma, sérülés
 Daganatos megbetegedések
ÉR ELLÁTÁSI ZAVAROK

EREK
⁄ \
Artériák /ütőerek/ Vénák / visszerek/

⁄ \
Felületi vénák / bőrben / Mély vénák/ izmok között /

Artériás rendszer betegségei:

Érszűkület: az artéria keresztmetszete beszűkül vagy akár el is záródhat, ennek

következtében a végtag keringése romlik vagy teljesen leáll. Kialakulását
előidéző/hajlamosító tényező a cukorbetegség. Leggyakrabban az alsó végtagban jelentkezik,
de érintheti a test összes ütőerét és ebben az esetben a kézben is lesznek tünetek.

Tünetei:
- főleg járásra jelentkező végtagfájdalom
- hűvösebb tapintatú végtag
- a bőr színe kezdetben fehérebb, később pirosas-kékes, a végső stádiumban akár fekete
- bőr elvékonyodik
- hámréteg szárazabbá-, érzékenyebbé válik,
- ha sebek, fekélyek alakulnak ki, nehezen vagy egyáltalán nem gyógyulnak

Kezelése:
- az éppen aktuális állapotától függően artériás értorna,
- értágító gyógyszerek,
- műtét (érprotézis, by-pass, végtagcsonkolás)

Vénás rendszer betegségei:

Visszér tágulat: a kötőszöveti gyengeség vagy korábbi trombózis miatt, a véna kitágul, a
vénás visszaáramlás romlik, mivel a vér az alsóbb szakaszokba visszaáramlik, e miatt az érfal
kitágul.

Oka:
- súlyfelesleg, terhesség,
- álló foglalkozás,
- ülő foglalkozás, (inaktív izomzat)
Tünetei:
- esztétikailag csúnya
- a láb fáradékonyabb
Kezelése:
 - megelőzés,
- aktív életmód,
- külső kompresszió( fásli, kompressziós harisnya),
- vénás értorna.

Visszérgyulladás: a visszértágulatokon jön létre,

oka:
- dörzsölés,
- nyomás,
- bakteriális fertőzés
Tünetei:
- piros,
- meleg,
- duzzadt,
- feszes,
- kísérheti láz, hidegrázás
Kezelése:
- hűtés, borogatás, de bőrt nem áztatjuk fel,
- lázcsillapító,
- külső kopressziós kezelés fáslival,
- gyulladáscsökkentők
- pihentetés,
- szövődménye lehet a trombózis.

Akut / heveny Mélyvénás trombózis: a mélyvénák megbetegedése az érpályában vérrög

képződik, a vérrög pangást okozhat a környező szövetekben, ez csökkenti az adott szövet
anyagcsere folyamatait, ennek következtében fekély alakulhat ki

Okai:
- keringési zavarok,
- visszér tágulat hajlamosít rá,
- visszér gyulladás,
- véralvadási zavarok
Tünetei:
- lábszár duzzadt,
- kemény,feszes,
- nagyon fájdalmas,
- feszül a bőr, pirosas – lilás elszíneződésű
- A végtag meleg
- kísérheti láz.
Kezelés:
- szigorú ágynyugalom, mert tüdőembóliát okozhat, ami életet veszélyeztető állapot
- fásli,
- vérhígító.