Az anyag- és

energiaforgalom alapjai
 Anyagcsere

Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően

- test felépítése
- energiaszükséglet fedezete

Szénhidrátok,
Zsirok,
Fehérjék, Munka+hő+raktározás
Nukleinsavak,

Vitaminok, ionok
A kémiai reakciók alaptípusai; alapfogalmak
• energia – különböző formák, egymásba átalakulhatnak, de
nem veszhet el és nem is keletkezhet (energiamegmaradás
törvénye)
• kémiai energia: olyan energia, amely a kémiai kötések és
a molekulák formájában tárolódik
• exoterm reakció: több energiát termel, mint amennyit
felhasznál (pl. hőtermelés)
endoterm reakció: több energiát használ fel, mint
amennyit termel (pl. párologtatás)
• aktivációs energia: a reakciópartnerek eredeti kémiai
kötéseinek felbontása ahhoz, hogy az új reakció
végbemehessen
 A kémiai reakciók alaptípusai; alapfogalmak

aktivációs energia
aktivációs katalizátor nélkül
energia aktivációs energia
a reakció katalizátor jelenlétében
indításához

helyzeti energia
elnyelt
helyzeti energia

energia

a reakció
lezajlásakor
felszabaduló
energia

a reakció- a a reakció- a
partnerek termékek partnerek termékek
energiája energiája energiája energiája

a reakció lefutása a reakció lefutása

• katalízis (katalizátor): olyan anyagok, melyek a kémiai

reakciók lefolyását az aktivációs energiát csökkentve
felgyorsítják (pl. enzimek)
A kémiai reakciók alaptípusai; alapfogalmak
 felépítő folyamatok (szintetikus reakciók, anabolizmus,
asszimiláció)
A+B AB
 lebontó folyamatok (katabolizmus, disszimiláció)
AB A+B

 kicserélődési (helyettesítő) folyamatok

AB + CD AC + BD

 reverzibilis (visszafordítható) folyamatok

A+B AB
 Szervetlen anyagok és oldatok
• egyszerű kémiai szerkezet, ált. nem tartalmaznak
szénmolekulát (de pl. CO2, HCO3-, H2CO3 !)
• ionos vagy kovalens kötések
• testtérfogat ~ 55-60%-a víz, 1-2% szervetlen anyag
 víz (H2O)
• a legfontosabb szervetlen alkotóelem hidratált
Na+ ion
• poláros
- más poláros vegyületeknek jó oldószer
- nagy kohéziós (összetartó) erő
- disszociál: H2O H+ + OH-
• vízkilépés (kondenzáció): vízmolekula
kilépése pl. szintézis során NaCl
kristály
• hidrolízis: lebontásuk során a hidratált
makromolekulák vízmolekulá(k) beépítése Cl- ion
mellett kisebb egységekre bomlanak
 Szervetlen anyagok és oldatok
• disszociáció: szervetlen anyagok oldódása vízben
- sav: H+ és anion (proton donor)
- bázis: OH- és kation (proton
akceptor)
- amfoter: savként és bázisként
is viselkedhet (pl. H2O)
sav bázis só

HCl + KOH H+ + Cl- + K+ + OH- KCl + H2O

sav bázis disszociált ionok só víz

• pH: a folyadékok hidrogénion (H+) koncentrációját fejezi ki

(mol/l; a hidrogénion koncentráció negatív alapú logaritmusa)
a skála 1 - 14 között
pH=7: semleges; pH > 7: lúgos; pH < 7: savas
 Szervetlen anyagok és oldatok
• pH:

mol/liter

savas semleges lúgos

• puffer: gyenge savnak (vagy bázisnak) és annak egy erős

savval (vagy bázissal) alkotott sójának oldata (pl. H2CO3)
- állandó pH-értéket biztosít egy rendszerben
- nagy mennyiségű savat/bázist képes befogadni anélkül,
hogy az oldat pH-értéke nagymértékben megváltozna
 Szerves anyagok
• mindig tartalmaznak szénmolekulát és ált. hidrogént is
(C, H + O, N, S, P)
• kovalens kötések
• ált. makromolekulák, legtöbbször szénvázzal
• testtömeg ~ 38-43%-a
• a fontosabb funkcionális csoportok:
hidroxil karbonil karboxil észter amino

vagy vagy vagy

tiol
foszfát

*R: változó molekularészlet, funkciós csoport

 Szerves anyagok
• monomer - dimer - polimer
• izomer: azonos kémiai összetétel, de eltérő szerkezet

glükóz (C6H12O6) fruktóz (C6H12O6)

 szénhidrátok (cukrok, glikogén, keményítő, cellulóz)

• testtömeg ~ 2-3%-a
• kémiai energia legfőbb forrása: ATP előállítás
• felépítő folyamatokban ált. kisebb jelentőség (de ld.
dezoxiribóz - DNS!)
• C, H, O tartalom; 2:1 H:O (mint a víz...)
 A szénhidrátok
 egyszerű cukrok: mono- és diszacharidok pentózok

• Monoszacharidok (édes ízt adók): dezoxiribóz ribóz

C3: trióz; C4: tetróz; C5: pentóz; C6: hexózok

hexóz; C7: heptóz

• diszacharidok: glükóz
(szőlőcukor)
fruktóz
(gyümölcscukor)
galaktóz

pl. szacharóz, laktóz, maltóz szacharóz

- hidrolízissel bonthatóak
 összetett cukrok: poliszacharidok glükóz + fruktóz

- ált. nem édesek, vízben oldhatatlanok glikogén

• glikogén: glükóz monomerekből épül fel
(máj, vázizom)
• keményítő (növények) glükóz
monomer

• cellulóz (növények; nem emészthető)

 A zsírok
• sovány felnőttekben testtömeg ~ 18-25%-a
• C, H, O tartalom, de arányaiban kevesebb O atom: vízben
oldhatatlan (hidrofób; apoláros)
• jobb oldhatóságért poláros / hidrofil csoportok: pl.
lipoprotein (zsírsav + fehérje); foszfolipid (zsírsav + glicerin +
foszfát csoport)
 zsírsavak
- triglicerid és foszfolipid szintézisben szerep, ill.
lebontásukkal ATP termelés
palmitilsav
- telített és telítetlen: egyes és
kettős kötések (cis/trans)

olajsav
 A zsírok
 trigliceridek
- leggyakoribb a testben és a táplálékban is
- glicerin (C3H8O3) + 3 zsírsavláncból vízkilépéses reakcióval;
3 észter kötés

zsírsav

glicerin

- halmazállapot a telítetlen kötésektől függ (zsír - olaj)

- leghatékonyabb energiaraktár.....
- a többszörösen telítetlen zsírsavak (pl. omega-3, omega-6)
egészségesebbek (de csak a cis ! a trans még jobban
árthat; ld. sütőolaj)
 A zsírok poláros fej

 foszfolipidek foszfát
csoport

- glicerin + 2 zsírsavlánc + foszfát csoport

- amfipatikus szerkezet: poláros fej + apoláros apoláros
farok

oldalláncok; ld. sejtmembrán

apolár
farok

 szteroidok
- szteránvázas vegyületek: gyűrűs szerkezet
- koleszterinből számos szteroid
szénhidrát oldallánc

szintézise (pl. nemi hormonok)

- gyengén amfipatikus: hidroxil csoport
4 gyűrű

hidroxil csoport koleszterin

 prosztaglandinok, leukotriének
 A zsírok szerepe

Nagy energiatartalmú vegyületek

Esszenciális zsírsavak – állati zsírokból vagy olajokból

Koleszterin - nem tudja szintetizálni a szervezet

Vitaminoknak oldószere ( -karotin, D, E, K vitamin)

Zsírraktárak
 A fehérjék
• sovány felnőttekben testtömeg ~ 12-18%-a
• C, H, O, N, (S) tartalom
• igen sokféle szerkezet és funkció (enzimek, motor és
vázfehérjék, hormonok, ellenanyagok, szállító moleulák, stb)
R: oldallánc
• monomer: aminosav (20 féle)
- eltérő oldallánc, eltérő amino karboxil
(NH2) (COOH)
szerkezet csoport csoport

glicin tirozin

• peptid kötés
peptid kötés
vízkilépés
(szintézis)

glicin alanin hidrolízis glicilalanin (dipeptid)

Az aminosavak glicin alanin valin leucin

töltés nélküli
cisztein metionin prolin izoleucin

szerin treonin tirozin fenil-

töltés nélküli alanin
poláros,

aszpa- gluta- hiszti- tripto-

ragin min din fán
rendelkező
töltéssel

aszpara- glutamin lizin arginin

ginsav -sav
 A fehérjék
másodlagos

• térszerkezet:
- elsődleges
- másodlagos
- harmadlagos
- negyedleges

- hidrofób és hidrofil -hélix

-redő
részek lehetnek egy
fehérjén belül is a
elsődleges
funkciós csoporttól
függően harmadlagos

negyedleges
 A fehérjék funkciói
sejtváz biokatalizátor

reakció

kötődés

membránfehérjék
 A nukleinsavak
• makromolekulák: DNS (dezoxiribonukleinsav)
RNS (ribonukleinsav; rRNS, tRNS, mRNS)
• C, H, O, N, P tartalom
• monomer: nukleotid adenin
- N tartalmú szerves bázisok: purinok (kettős gyűrű) guanin

pirimidinek (egyes gyűrű) timin, citozin

uracil (RNS)
- pentóz: C5 cukrok; dezoxiribóz (DNS) vagy ribóz (RNS)
- foszforsav (foszfát csoport; PO43-)
T A
• nukleozid: szerves bázishoz
kapcsolódó ribóz
(adenozin, guanozin, timidin, citidin)

C G
 A DNS szerkezete
• 1953, Watson és Crick: kettős hélix
- "spirális létra, 2 ellentétes DNS szál
(kódoló/nem kódoló) pentóz-
foszfát

- lánckonformáció: hidrogén hidak; A-T, G-C váz

- észterkötés egy nukleotid foszfát

csoportja és a következő nukleotid 3.
szénatomja között: pentóz-foszfát váz
szerves bázisok
adenin
guanin

- eltérő szerves bázisok: bázissorrend timin

citozin

- Bázissorrend: eltérő foszfát csoport

szerves bázisok szerves bázisok
dezoxiribóz
adenin
guanin

- replikáció: a DNS timin

citozin hidrogén kötés
szál megkettőződése
(DNS polimeráz)

első szál második szál

 A kromoszómák szerkezete, osztódás

Nem osztódó
sejt pihenő vagy
differenciálódott
sejt
RNS és
fehérje
Sejtosztódás szintézis

RNS és
fehérje DNS
DNS + fehérje = kromatin szintézis megkettő
-ződés

Az interfázisú kromatin
-eukromatin: kevésbé
kondenzált (aktív (10%), inaktív)
- heterokromatin: erőssen
kondenzált
 Az RNS szerkezete
• monomer: ribonukleotid
• dezoxiribóz helyett ribóz; timin helyett uracil (U)
• egy lánc, de a láncon belül kialakulhatnak H-hidak
(spec. térszerkezet; "hajtű")
 mRNS (messenger; hírvivő mRNS)
- fehérjeszintézis (transzláció) templátja
 rRNS ( riboszomális RNS) mRNS

- riboszómák alkotóeleme a fehérjék mellett

 tRNS ( transzfer RNS) tRNS
- speciális "lóhere" térszerkezet; észter
kötéssel specifikusan köt a szállítandó
aminosavhoz
- mRNS-en lévő triplet (3 bázispár;
kodon) felismerése: antikodon
A kémiai energia tárolása - nagy energiájú
kötések
• ATP: adenozin trifoszfát
- ATPáz: ATP hidrolízise
hidrolízis hidrolízis 36 kJ/mol
ATP ADP + Pi AMP + PPi energiafelszabadulás
+H2O +H2O

- ATP szintáz: ATP

(újra)szintézise adenin
- központi jelentőség:
mozgékony
foszfátcsoport, nagy adenozin
energiatartalom, kis
méret
kreatin foszfát: szintén ribóz
nagyenergiájú kötés (főleg
izomban) foszfát csoport

adenozin difoszfát (ADP)

adenozin trifoszfát (ATP)
A főbb lebontó útvonalak
 A lebontó folyamatok
• energiatermelő folyamatok:
- kémiai energia (ATP) raktározása vagy hőenergia
felszabadulása
• redox folyamatok
- oxidáció: egy atom vagy molekula elektronleadása
- redukció: egy atom vagy molekula elektronfelvétele
-2H

COOH oxidáció COOH

tejsav H C OH C O piroszőlősav
redukció
CH3 +2H CH3 NAD

• koenzimek a H szállítására:
- NAD+ / NADH (nikotinamid-adenin-dinukleotid;
glükolízis, citromsavciklus)
- NADP+ / NADPH (nikotinamid-adenin-dinukleotid-
foszfát; zsírsav és nukleotid szintézis)
- FAD / FADH2 (flavin-adenin-dinukleotid; citromsavciklus)
 A szénhidrátok lebontása
• glükóz oxidációja: ATP termelés
- biológiai oxidáció (sejtlégzés): oxigén felhasználásával
1. glükolízis: glükózból (C6) 2 piroszőlősav (2 C3) + 2 ATP + 2
NADH
2. acetil koenzimA (2 C2) készítés: 2CO2 és 2NADH
felszabadulás
3. citromsav (Szentgyörgyi-Krebs) ciklus: acetilcsoport több
lépcsős oxidációja; 2 ATP + 4 CO2 + 6 NADH + 2 FADH
felszabadulása (mitokondriumban)
4. terminális oxidáció: 6 O2 felhasználásával NADH/FADH
lépcsőzetes oxidációja; 32 ATP és 6 H2O felszabadulás
: 1 glükóz 36 ATP + 6CO2 + 6H2O

- anaerob (O2 nélkül) erjedés: 2 ATP/glükóz (+tejsav/etanol)

 A biológiai oxidáció és az anaerob erjedés
tejsav 2 C3 (izom)

1 glükóz
C6 etanol 2 C2
1 2 ATP
(baktériumok)
2 NADH + 2 H+
glükolízis
2 piroszőlősav 2 C3 O2 hiányában 2 CO2
2

Acetil- 2 CO2

koenzimA 2 NADH + 2 H+
4 terminális
kialakítása oxidáció
2 Acetil
koenzim A 2 C2
2 ATP 32 ATP
elektronok e–
4 CO2 e–
3
e–
citromsav 6 NADH + 6 H+

(Krebs) ciklus 2 FADH2 6 O2

6 H2O
 Glukóz lebontás, ATP szintézis
Anaerob körülmények:
O2 hiányában
: 1 glükóz (C6H12O6) 2 ATP + 2 tejsav
+ 2 ADP + Pi

Aerob körülmények:
+ 6 O2
: 1 glükóz (C6H12O6) 36 ATP + 6CO2 + 6H2O
+ 36 ADP + Pi
 A glükóz-átalakulás további lehetséges
útvonalai
 glikogenezis
- ha azonnali ATP termelésre nincs szüksége a
szervezetnek, a felesleges glükóz glikogénné alakul és
raktározódik (máj, vázizom)

 glikogenolízis
- glikogén raktárak lebontása, glükóz felszabadítása a
véráramba szükség esetén

 glükoneogenezis
- glikogén raktárak kiürülése után glükóz előállítása egyes
aminosavakból, tejsavból vagy glicerolból (zsírok) :
glükózmolekulák re-(újra) szintézise
 A zsírok lebontása
• zsírok glicerin + zsírsavak

glükolízis oxidációs lépések: C2 lehasadás

acilcsoportok koenzim A-hoz kapcsolódása;

belépés a citromsavciklusba

A fehérjék lebontása
• fehérjék aminosavak

- aminocsoportok levágása, N koenzim A-hoz vagy

kiválasztás/körforgás citromsavciklushoz
- emlősőkben karbamid (urea) kapcsolódás
keletkezése (főleg a
májban)
 A nukleinsavak lebontása
• nukleinsav nukleotidok pentóz átalakulás után
glükolízisbe kapcsolódik
aminocsoportok levágása, N
foszfátcsoport
kiválasztás/körforgás
glükolízisbe kapcsolódik
húgysav keletkezése
(köszvényes megbetegedés)
 Energia szolgáltató folyamatok
AEROB ANAEROB
(O2 elég) (O2 kevés)

szénhidrát (38 db ATP) zsír (130 db ATP) fehérje (17 db ATP)

(aerob - anaerob) (aerob) (aerob, normál esetben
nem szolgáltat energiát)

glikolízis béta - oxidáció oxidatív dezaminálás

Izomsejtekben: oxigénadósság