Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

1. Tétel
A. tételsor
-egészség, betegség fogalma
-egészség állapotát befolyásoló tényezők
-prevenció fogalma
-prevenció szintjei, lehetőségei

Egészség fogalma: Naturalista - A betegség hiánya

WHO meghatározás szerint: olyan testi (sometikus) vagy lelki (pszichés) állapot mely a jelenlegi vagy a jövöbeki
fájdalomnak, szenvedésnek halálának a minimális a valószínűsége. Az ember testi, lelki, szociális jóléti állapota.

Betegség fogalma:
A betegség úgy fogalmazható meg, mint az egészség ellentéte. Olyan állapot, amelyben az életfolyamatok a normálistól
jelentősen és tartosan eltérnek.
morbus: A testi – lelki – szellemi egyensúly felborulása, amely akadályozza a beteg, mindennapos tevékenységét és a
társadalmi életben való részvételét.

Egészség állapotát befolyásoló tényezők

- genetikai tényezők: életkor, nem. megbetegedésekre való hajlam vagy ellenállóképességet születésünkor magunkkal
hozzuk
- életmód: alapelvei a táplálkozás és a testmozgás, mindennapi szenvedély
-környezeti tényező:
biologiai: növény, állatvilág víz talaj
kémiai: élelmiszerek, levegőszennyezés, műanyag,
- szociális és természeti:
természeti környezet: fizikai környezet (pl. sugárzás, hő-, zajhatás, légnyomás)
társadalmi környezet: politikai-, gazdasági-, szociáliskörnyezet (pl. család, lakás) munkahely, közlekedés, kereseti
viszonyok, társadalmi rétegződés intézmények, különös tekintettel az egészségügyi ellátásra
egészségügyi ellátás:
- milyen ellátás van a lakóhelyünkön
- szükség esetén kórház lehessen jutni
- tudományos – technikai fejlődés
műveltség intelligencia

Prevenció fogalma
megelőzést jelent, azon lépések, melyek minimalizálják illetve kiküszöbölik azokat a társadalmi, pszichológiai és
szociális feltételeket, melyek érzelmi, fizikai betegségeket vagy társadalmi-gazdasági problémákat okoznak vagy
hozzájárulnak ezek kialakulásához.

A prevenció szintjei (elsődleges, másodlagos, harmadlagos prevenció) egy betegség kiindulásának és lefolyásának
hipotetikus szakaszaihoz köthetők:
elsődleges megelőzés vagy primer prevenció: középpontjában az egészség általános védelme és támogatása áll; célja az
egészségkárosodás és a megbetegedés bekövetkezésének a megelőzése (az incidencia csökkentése), a fizikális
ellenállóképesség, a mentális jólét, a környezeti biztonság megőrzése és erősítése, a fertőző betegségekkel szembeni
védettség és védelem erősítése
másodlagos megelőzés vagy szekunder prevenció: a betegség pre klinikai szakaszához kapcsolódik; célja az elváltozás
korai felismerése és azonnali – az egyén állapotától függő – hatásos kezelése a manifeszt betegség kivédése és a jó
egészségi állapot visszaállítása érdekében;
harmadlagos megelőzés vagy tercier prevenció: mindazon intézkedések és tevékenységek, melyek – elsősorban a
gyógyító-megelőző ellátás keretében – a sérülések és betegségek kapcsán a komplikációk, tartós károsodások, rokkantság
kivédését és a gyógyulás időtartamának csökkentését célozzák. A harmadlagos prevenció kiterjeszti a megelőzés fogalmát
a rehabilitációra.

old. 1
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

1. Tétel
B. tételsor
-a vérnyomás definiciója, a vérnyomást befolyásoló fiziológiás és patológiás állapotok
-a vérnyomásmérés módjai
-a vérnyomás szabályai
-a vértelen úton mért vérnyomás eszközei
-dokumentálás

A vérkeringés szervrendszerének feladata:

szervezetben található sejtek, szövetek számára anyagok szállitása (transzport biztosítása), a vérkeringés fenntartása, vér
mozgatása, tápanyagok, bomlástermékek és légzési gázok szállitása, részt vesz a hőszabályozásba

Részei:
Szív (cor):
- vérkeringés központi szerve
- vérkeringés fenntartásának biztositása
- zárt ököl nagyságú, kúp alakú, izom falú üreges szerv
- két tüdő között, a mediastinumban (a mellüreg elülső részben a szegycsont /sternum/) mögött helyezkedik el
- szívet függőlegesen a szívösvény (septum cordis) választja jobb és bal szívfélre
jobb pitvar - atrium dextrum
bal pitvar – atrium sinistrum
jobb kamra – ventriculus dexter
bal kamra – ventriculus sinister
- mindkét szívfél pitvarra (atrium) és kamrára (ventriculus) tagolódik, amelyeket vitorlás billentyűk választanak el
egymástól
kéthegyú vitorlás – bicuspidalis mitralis
háromhegyű vitorlás - tricuspidalis
- a vér áramlása csak egyírányú lehet a pitvarból a kamrák felé
- a szívizom összehúzódása = systole, elernyedése = diastole. A vérkeringés perifériás szervei a vérerek.
Vérere:
- vérkeringés perifériás szervei a vérerek
- szervezet számára megfelelő mennyiségű vér biztosítása, a vér továbbítása a szív felé, illetve a szív felől a perifériára
- ahoz hogy a vérkeringés fennmaradjon az érrendszerben megfelelő dinamikai viszonyoknak kell uralkodnia, ennek
egyik feltétele a vérnyomás
- tipusai
artéria: ütő, verő, osztóér
véna: vivő, visszér, gyüjtőér
hajszállér kapilláris hálozat
Vér:
- folyékony kötőszövet, sejtekből (alakos elemek) és sejtközötti állományból (vérplazma) épül fel
- vérplazma: 55%
90% víz,
3-7 % fehérje (fibrinogen, albumin, globulin)
3-4% ásványi anyagok, zsírok, szénhidrátok
- alakos elemek: vörösvérsejt, fehérvérsejtek, vérlemezkék

Feladatuk: A szervezet számára megfelelő mennyiségű vér biztosítása. A vér továbbítása a szív felé, ill. a szív felől a
perifériára. Ahhoz, hogy a vérkeringés fennmaradjon, az érrendszerben megfelelő dinamikai viszonyoknak kell
uralkodnia. Ennek egyik feltétele a megfelelő vérnyomás.

Vérnyomás:
A vérnek az erek falára gyakorolt nyomása. Vérnyomás az az erő, melyet a bal kamrából kikerült vér és erek rugalmas
falára kifejt. jele: RR (RivaRocci) mértékegysége: Hgmm

old. 2
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Vérnyomáson általában az artériákban mért nyomást értjük, de mérünk kapilláris nyomást (20 Hgmm alatti), és vénás
nyomást, amely a vénás keringés kezdetén ált.:10-15 Hgmm de a szívhez közel ez negatív érték (-3Hgmm) is lehet. A
centrális vénákban az oda bevezetett kanülön át mérjük a vérnyomást (CVP = centrális vénás nyomás). Az aorta kezdeti
szakaszán a vérnyomás 150-180 Hgmm, de távolabb csökken. Tehát a keringésben a nyomásviszonyok eltérőek.

Az artériás vérnyomás két értékből áll:

Systolés nyomás:
A bal kamra összehúzódásakor a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása.: 120-130 Hgmm
Diastolés nyomás:
A kamrák elernyedésekor az erek által fenntartott nyomás: 60-70 Hgmm

Vérnyomás életkor
újszülött: 65-85 / 45-55 normál 100-140 / 60-90
csecsemő 6-12hó 80-100 / 55-65 magas 140/90től - hypertonia
kisgyermek 3-6 éves 95-110 / 60-75 alacsony 100/60 alatt - hypotonia
gyermek 12 éves 100-120 / 60-75
gyermek 14 éves 110-135 / 65-85
fenőtt 120-140 / 80-90

Pulzus nyomás: A két érték közti különbség, norm: 40-50 Hgmm, csökkenhet és emelkedhet, a kis -, és nagy vérköri erek
állapota, nyomása befolyásolja.

Vérnyomást befolyásoló tényezők:

- fizikai igénybevétel, sport, munka, lelki tényezők, stressz,
- lelki tényezők, érzelmek,
- élvezeti szerek, kávé, tea, alkohol, cigaretta, dohányzás…
- nem életkor, napszak, pihenés
- láz, kiszáradás, érelmeszesedés, egyéb keringési, anyagcsere, hormonrendszeri, vesebetegségek stb.
- fokozott só fogyasztás, anyagcsere, hormonrend

Vérnyomás mérés módszerei:

egy mérés nem mérés, többször, különböző időpontban kell mérni. A 140/90 hgmm feletti nyugalmi vérnyomás minden
életkorban kóros
a.) non - invasiv úton: -közvetve - mandzsettás mérőkkel, artéria külső leszorításával (az arteria brachialis keringését
megszüntető nyomást határozzuk meg, fonendoszkóp segítségével. = Korotkov módszer)
b.) invasiv úton: - közvetlenül - centrális vénába vagy artériába vezetett katéterrel
Manuális: Riva-Rocci mérő, automata, félautomata, csuklós vérnyomás
Mandzsettás vérnyomásmérők: - higanymentes asztali - aneroid (órás), - digitális

Vérnyomás mérés szabályai:

- Ülö és fekvő helyzetben felkaron, illetve combon.
- Nyugalomban, a mérést 5 perc nyugalmi helyzet után végezzük. Ne beszélgessen mérés közben!
- A beteg ne fogyasszon kávét, ne cigarettázzon, ne sportoljon a mérést megelőző fél órában! Lehetőleg ugyanabban a
testhelyzetben mérjük: Ülő helyzetben a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-rel magasabb, mint fekve. A megfeszített
karizomzat, a keresztbe tett lábak a szisztolés nyomást, akár 8 Hgmm-rel is megemelik.
- Ugyanazon a végtagon mérjük! lehetőleg a bal felkaron mérje, kivéve pacemakeres betegnél a mandzsetta passzos
felhelyezése fontos, válasszon megfelelő mandzsettaméretet!
- A mandzsettának a szív magasságában kell lennie.
- A kar legyen alátámasztva.
- azonos napszakban és órában (ha rendszeresen mérjük)
- rögtön ne ismételjük meg a vérnyomás mérést, ha mégis akkor azt a másik végtagon tegyük!
-intézményekben csak hitelesített készülék használható

old. 3
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Mandzsetátt tilos olyan végtagra helyezni

- amelybe infúziót vezet
- amelybe nem megfelelő keringés, visszérgyulladás (flebitis)
- bénult vagy ideggyulladásos
- ha a beteg nem képes kinyújtani a karját
- röviddel a vérnyomás előtt intravénás inekciót kapott vegy vérvétel történt
- azon az oldalon, ahol nyirokcsomó, emlő eltávolítás történt

RR dokumentálás:
lázlapon, ápolási lapon, észlelő lapon, mérés után azonnal, numerikusan, grafikusan (pl. oszlopdiagrammal)

Invazívvérnyomásmérés (közvetlen)

A véráramban mérjük az érpályán belül

A centrális vénákba (pl. v. cava superior, v. juguláris) vezetett kanülön át mérjük direkt úton a vérnyomást (pl. CVP =
centrális vénás nyomás).

Főleg intenzív terápiás osztályon alkalmazzák.

Non-invasív vérnyomásmérés (közvetett) az érfal külső leszorításával végezzük a mérést

Az arteriabrachialis keringését megszüntető nyomást határozzuk meg Korotkov-módszerrel, vagy tapintással Korotkov-
módszer – az arteriacubitalis felett fonendoszkóppal hallgatózva állapítjuk meg a vérnyomás értékeket u.ez a módszer az
Artéria radiális tapintásával.(pontatlan, – mert ebben az esetben csak a szisztolés érték határozható meg)

old. 4
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

2. tétel
A. tételsor
-a gondozás definíciója, célja
-a gondozás formái, színterei
-a felnőtt szakaszai, jellemzői
-az egészséges felnőtt jellemzői
-gondozásra szoruló felnőttkorban
- felnőttkori szürővizsgálatok

Gondozás fogalma:
Az eü.-i ártalmakat megelőző és elhárító, a megfelelő fejlődést segítő, az életkörülmények megjavítására irányuló családi
és szervezett társadalmi tevékenység.
A gondozás azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyekkel a felnőtt, a csecsemő és a kisgyermek szükségleteit
elégíti ki.

Célja: gondozás a szükségletekhez igazodik

- személyre szabott segitségnyújtás
- szükséges élettevékenységek segítése
- az életminőség javítása
- a kórházi kezelés elkerülése
- egészség megőrzése
- betegség megelőzése

Formái, színterei:
Előgondozás:
-gondozási igény felmérése
-gondozott megismerése
-beköltözés, beilleszkedés elősegítése
Fizikai ellátás:
-a szűkebb és tágabb környezet
-élelmezés
-ruházat
Egészségügyi ellátás:
-eü. i alapápolási feladatok ellátása
-rendszeres orvosi felügyelet
-szakorvosi ellátás
-kórházi ápolás
-gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátás
Pszichés gondozás:
-egyéni bánásmód,
-társas kapcsolatok kiépítése
-környezet ártalmainak megelőzése
Foglalkoztató gondozás:
-fizikai, szellemi, szórakoztató
Érdekvédelem:
-hivatalos ügyek intézése,
-személyiségi jogok védelme

old. 5
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

A felnőttkor szakaszai, jellemzői:

Felnőttkor:
- realitásérzék, tervezés készsége pszichologiai érettség jellemzi, önállóság, felelőségtudat
- tervező tevékenységre jellemző saját élettervet alakit ki
- vágyak és a realitások közötti kompromisszumok egyre inkább a valóságnak megfelelő feltételekhez igazodnak,
mások életét (családja) is tervezi
- szellemi teljesitőképesség csúcspontja 20-30 év
Ifjúkor: 19-20 év
Fiatal felnőttkor: 30-35 év:
- átalakul a szülőkkel való viszony,
- fokozatos önállósodás az élet minden területén. Intimitás, izoláció jellemzi.
Középső felnőttkor: 45-50 év:
- 2 fő terület jellemzi: a munka és család.
- illetve az alkotóképesség és stagnálás.
Felnőttkor: 55-60 év:
- változások és kapuzárási pánik jellemzi.
Öregedés kora: 65-74 év
- visszavonulás és társadalmi kapcsolat megszakadása
Időskor: 70-75 év (érett felnőttkor)
– gondozásra szorulnak
- általában megértő, nyugodt, szemlélődő
- nézeteihez sokszor makacsul ragaszkodik
Aggkor: 95 év fölött
- testi és szellemi hanyatlás
- legyengült, fizikai teher bírása erősen csökken
- jelenttől kezd a múltba fordulni

Egészséges felnőtt jellemzői:

Egészség: Teljes testi, lelki és szociális jólét állapota. A szervezet megfelelő működése lelki egészség, nyugalom, béke
mentálisan egészséges szociális egészség: társas kapcsolatok kialakítása
Gondozásra szorul az a személy: Aki betegsége, életkora, állapota miatt önmagát nem képes ellátni.
Felnőttkori szűrővizsgálatok:
- szív és érrendszeri tüdőszűrő
- nőgyógyászati,
- urológiai
- emlő
- fogászati

old. 6
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

2. tétel
B. tételsor
- a pulzus definíciója, a pulzust befolyásoló fiziológiás és patológiás állapotok
- a pulzusszám élettani értékei újszülött korban
- a pulzusszám élettani értékei felnőtt lorban
- az élettani értékektől eltérő pulzus
- a pulzus mérésének szabályai, a pulzus tapintásának helyei, méréshez szükséges eszköz
- dokumentálás

Pulzus fogalma:
Pulzus az ütőereken tapintható lüktetés. A pulzus hullámot az 1-1 szívösszehuzódáskor a bal kamrából az aortába lőkődött
vérmennyiség hozza létre.

A pulzust befolyásoló tényezők Függ: •fizikai megterheléstől

•a szív munkájától
•az erek állapotától A pulzuséletkori alakulása:
•a vérnyomástól -újszűlőtté:120-140
•a stressztől -gyermek.100-110
•láztól pihenéstől -felnőtt:-60-80

A pulzus mérésének helyei:

Legjobban vizsgálható a csukló felett a csontos alapon futó artéria radiális pulzációja.
- aorta radialis
- aorta ulnaris
- aorta brachialis
- aorta carotis – a nyakon
- aorta fermonalis – a lágyék hajlatban
alsó végtag érszürkület felismerésében
- aorta poplite – térd mögötti
- aorta dorsalis pedis – lábháti artéria
- aorta tibialis posterior – boka
Megszámóljuk, hogy egy perc alatt hányat üt.
A pulzus száma:60-80 normál
- bradycardia 60/perc alatti
- tahycardiát 80/perc feletti

A pulzus minőségi jellemzői:

- A telt, feszes, nehezen elnyomható pulzus: magas vérnyomásra utal.
- Míg az alig tapintható, könnyen elnyomható, (filiformis) pulzus azt jelzi, hogy a vérnyomás leesett, -> ez akkor
jelentős, hirtelen következik be és tahicardis is kiséri: akut keringési ellégtelenség vagy sokk előjelei is lehetnek

A pulzus ritmusa: a pulzushullámok szabályos időközben követik egymást” ritmusosak”, ha nem így van: akkor
aritmiáról beszélünk.1-1 pulzus kimaradását extrasystolé követi.

Pulzus ritmusának változásai minőségi kvalitatív változások:

- arrhythmia: a tapintható lüktetések szabálytalan időközökben követik egymást
- arrhythmia absoluta: a pulzushullámok tartalma időköze, nagysága szabálytalan
- arrhythmia perpetua: a nagy számban jelentkező extrsystolék teszik a pulzust arrhytjmiássá – a szívünk össze
visszaver.
- Légzési arrhythmia: a ki és belégzéssel kapcsolatban észlelhető belégzéskor szaporább kilégzéskor ritkább a
szívfrekvencia – nem koros (vegetativ idegrendszeri labilitás)
Az arrhythmia gyakran társul pulzusdeficittel

old. 7
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Pulzusdeficit: Arhythmiában előfordulhat, hogy a szívfrekvencia és a perifériás pulzus száma nem azonos, ez a
pulzusdeficit. Vizsgálata úgy történik, hogy az orvos hallgatja és számolja a szívhangokat az ápoló pedig a perifériás
pulzust egy percen keresztül.

Vizsgálat menete:
1. végezzen higénés kézfertőtlenitést
2. azonositsa a beteget és tájékoztassa a beavatkozásról
3. készítse elő a beteget
- nyugodt környezet üljön vagy feküdjön
- min 10 -15 percet ne beszéljen
4. készitse elő a szükséges eszközöket
5. beteg csuklóját tegye szabaddá
6. a hüvelykujj felőli oldalon keresse fel az artéria radiálist
7. helyezze rá 3 ujját és gyakoroljon rá enyhe nyomást amíg nem érzi a pulzust
8. pulzust egy percig számolja
9. figyeljen közben a pulzus ritmusára és teltségére
10. kézfertőtlenités

A pulzus számolásának eszközei:

-manuálisan,2 újjal tapintható az ütőereken
-automata vérnyomásmérővel

Ápolói hibák lehetnek: -nem számol rendesen, -nem találja az ütőeret, -saját ujjbegyén lévő pulzust számolja, az alig
vagy egyáltalán nem tapintható pulzusú betegnél -nem dokumentálja az eredményt.

Dokumentálása:
lázlapon jelőljük. A bal oldalán lévő pulzus rovatból indul ki, eltérő szinnel a lázgörbétől.
Ritmuszavar jelőlése: -extrasystole: ES
-aritmiát: hullámos vonallal
-pulzusdeficit: szaggatott vonallal, a perifériás: folyamatos vonallal.

Pulzus fogalma: A periférián tapintható szívverések számát nevezzük pulzusnak.

Norm. érték: - újszülött és csecsemő korban: 70-130-170 / perc
-4évesen: max.120/ perc
-8 évesen: max.110/ perc
-14 év fölött: max.80-85/ perc
A pulzusszám függ nemtől, kortól, fizikai aktivitástól. Élettani értéke eltér, ha a páciens lázas. Kóros állapot kifejezője is
lehet az eltérő pulzusszám.
Pulzus mérése: Fizikális vizsgálattal történik- ujjal kitapintjuk
Helyei: csukló, nyak, térd artéria, felkar, lábfej, comb verőere Méréshez szükséges eszköz: stopper, másodperc mutatós
óra.
Dokumentálás: P/ min
Eszköz stopper, másodpercmutató

old. 8
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

3. tétel
A. tételsor
- rehabilitáció fogalma
- rehabilitáció célja
- károsodás, fogyatékosság, rokkantság
- rehabilitáció színterei
- rehabilitáció formái, rehabilitáció team tagjai

Rehabilitáció fogalma:
Rehabilitáció az a célzott tevékenység, ami hozzásegíti a veleszületett vagy szerzett betegségekben, vagy balesetek
következtében tartósan károsodott embereket a családba, a társadalomba való beillesztésére, visszaillesztésére.

Rehabilitáció célja:
Testi vagy szellemi épségben, ideiglenes, vagy végleges károsodás miatt az akadályozott személynek, hogy helyreállított
vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. Megtanítja a beteget a saját
életének optimális kivitelezésére a betegséggel együtt élni.

A betegségnek 3 következménye lehet:

Károsodás:(impairment): az élettani, lélektani funkciók vagy anatómiai szerkezetek bármilyen hiánya vagy károsodása,
megrongálása, mely betegség, baleset vagy veleszületett rendellenesség következtében alakult ki.
- közé soroljuk az értelmi (kognitív) és az érzelmi (pszihés) funkciók kedvezőtlen irányú változásai

Fogyatékosság:(disability): a károsodás következtében valamilyen emberi tevékenység (járás, fogás, étkezés, stb.)
véghezvitelében való korlátozottság, vagy képtelenség.
- társadalmilag meghatározott (különbőző társadalmi, gazdasági, földrajzi viszonyok között) a szokásoktól (normális)
való negatív eltérés
- fogyatékosság nem egy tény, hanem viszony és érték, ami társadalmi értékelésből ered
- az egyén tevékenységének korlátozottsága
meghatározzuk:
- akadályozott tevékenység látás, hallás, mozgás, stb fogyatékosság
- mennyiség és minőségi: enyhe, mérsékelt, közepes súlyos fogyatékosság
gyógypedagógiai szempont: az adott személyt gyógypedagógiai ellátásra szorul
- elsődleges fogyatékosság: biologiai károsodás
- másodlagos károsodás: lelki tulajdonságok károsodás
- harmadlagos fogyatékosság: viselkedésbeli elváltozások

Rokkantság:(handicap): a károsodás vagy az akadályozottság olyan foka, amely korlátozza vagy megakadályozza az
egyént abban, hogy korának, nemének, szocio - kulturális környezetének megfelelő szerepét a társadalomban betölthesse.
Köznyelvi rokkantság munkaképesség – korlátozott, csökenésére vonatkozik, bármely részvétel korlátozottságát jelőli.

Rehabilitáció színterei:
Járóbeteg-ellátás Pszichiátriai rehabilitációs osztály Átmeneti intézmények
Pszichiátriai osztály Kiegészítő intézmények

A rehabilitáció formái:
1. orvosi:
- meglévő funkciók és a teljesítőképesség pontos megítélése (állapotfelmérés),
- kompenzatórikus fejlesztése és tréningje.
- terápis gondozás
2. pedagógiai:
- Egyrészt az akadályozott gyermekek speciális oktatását, akadályozott gyógypedagógiai nevelését,
- másrészt a munkaképes korú emberek szakmai képzését, új szakmára átképzését foglalja magába. foglalkozási:

old. 9
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

3. foglalkozási:
- Olyan intézkedések összessége, amelyekkel a beteg/akadályozott ember képességeinek (megmaradt
képességeinek) megfelelő munkalehetőséget teremtünk, úgy
- hogy a személy önmaga és a társadalom számára is hasznos tevékenységet végezzen.
4. szociális:
- akadályozott személyt és környezetét érintő intézkedést jelenti, amelyek lehetővé teszik, hogy az akadályozott
személy a család, a közösség várakozásának megfeleljen és független életet éljen.
- anyagi szociális, segédeszközök közelkedési lehetőség, szabadidő, kulturált eltöltése
5. szocio- pszichoterápiás

A rehabilitációs team tagjai:

Többféle szakképesítésű szakember együtt dolgozása. Minél komplexebb rehabilitációra van szükség annál több, akár 10-
15 féle szakképesítéssel rendelkező szakember dolgozik a teamben.
orvosi team:
- orvos, ápoló, pszihológus
- foglalkoztató terapeuta, mentálhigiénikus
- müvészeti terapeuta, szociális munkás

old. 10
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

3. tétel
B. tételsor
- szükséglet definíciója
- igény definíciója
- Maslow hierarchia rendszere, szükségletek csoportosítása
- szükségletfelmérés főbb területei, dokumentálása
- immobilizációs szindróma szövődményei, megelőzésének asszisztensi feladatok

Szükséglet definíciója: szükséglet = igények összesége

A szükséglet az emberekben felmerülő hiányérzet, termékek és szolgáltatások iránti igény, amely cselekvésre készteti a
fogyasztót. Szükséglet olyan hiányérzet, amely önmaga megszüntettetésére irányul cselekvést vált ki.

Igény definíciója:
Az igény a szükségletek sajátos kielégítésére irányuló vágyat
jelentik.

A szükségletek csoportosítása:
Maslow 5 kategóriája létfenntartás (éhség, szomjúság, meleg-
hideg elleni védekezés.) biztonság (béke, rend, munka.)
szociális (szeretet, baráti – családi - munkahelyikapcsolatok)
elismerés (képességeinek, feladatainak mások által való
elismerése) önmegvalósítás (saját magának, céljainak való
megfelelés)
1.létfentarás: éhség, szomjuság, hideg meleg
- alapvető amelyek nélül nincs élet létszükség
- választható: létfenntartást meghaladó szükséglet
2. kielégítés módja: egyéni, közzöségi, társadalmi
3. élettevékenység alapján:
- gazdasági melynek kielégítése valamilyen gazdasági tevékenységhez kapcsolodik: házépités
- gazdaságon kívüli szórakozás politikai

Fontossági sorrend: Megjelenési forma szerint:

- létfenntartás (éhség, szomjúság) - anyagi és nem anyagi jellegű (eszmei)
- biztonság (béke, rend, munka) - létfenntartási és nem létfenntartási (alapvető,
- szociális (szeretet, baráti, családi) választható)
- elismerés (képességeink, mások által elismerés) - fajtája szerint alapvető, kulturális, luxus
- önmegvalósítás (saját maga céljai) - kielégítés módja: társadalmi, egyéni

Szükségletfelmérés területei, dokumentálása:

Életútinterjú / mély-interjú, - Kérdőív
Genogram – családi fejlődésrajz, visszamenőleg generációk vizsgálata a probléma létezése szempontjából, van-e
hasznosítható erőforrás a családban?
Ecomap – környezeti, grafikus térkép, szociális háló.

Immobilizáció szindróma szövődményei (krónikus ágynyugalom), megelőzésének asszisztensi feladatai: A krónikus

ágynyugalom azonban előnytelen. Az immobilizáció incidenciája és veszélye különösen nagy az idősekben. A krónikus
ágynyugalom következményei az inaktivitás mértékétől és tartamától függenek.
Következmények
Decubitus (felfekvés), Osteoporosis Izomsorvadás, kontraktúrák, obstipatio
Csökkent ventiláció, hypostaticus pneumonia fokozott Hőszabályozás (anyagcsere csökken)
kockázata Immunvédekezés csökkent
Fokozott mélyvénás thrombosis hajlam, tüdőembolia Lélektani változások

old. 11
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

4. tétel
A. tételsor
- csontvázrendszer feladata
- csontok összetétele, szerkezete, növekedésük, csontok alak szerinti típusai
- csontok összeköttetései
- törésekre jellemző, első ellátásuk
- ízületi sérülésekre jellemzői, első ellátásuk

Csontváz (sceleton) feladata: Az embericsontváz: fej, nyak, törzs, végtagok

Csontváz (sceleton) a test szilárd vázát alkotja, mozgás passzív szerve, rajta erednek – tapadnak az izmok. Testüregeket
fog közre és védi a bennük lévő életfontosságú szerveket (koponya, mellkas). Szivacsos állományban a vörös csontvelő
foglal helyet, a vérképzésben van szerepe. Támasztó rendszer mely az emberi szervezet mozgási szervrendszerét alkotja a
csontváz és izmok által.

Csontok szerkezete:
- csontszövet építi fel, ami kötőszövetből alakul ki
- alapállomány szerves és szervetlen elemekből, anyagokból áll, biztosítják a rugalmasságot és szilárdságot
- kívülről csonthártya borítja, alatta tömör szerkezetű csontállomány található, alatta lemezes szerkezetű csontállomány
helyezkedik el.
- csontlemezek a mechanikus erővonalaknak megfelelően állnak, megnöveli a csontok teherbírását
- csontok nagy szilárdságú egyben rugalmas,
- tömegüket csontszövet alkotja, rugalmassága a sejt közötti kötőszövetirost,
- szilárdsága, illetve keménységüket a szervetlen sóknak köszönheti (Ca, CA-foszfát)
- összesen 206 csont van
- csőves csontok belsejében velőür található, ami sárga és vörös csontvelő tölti ki (vöröscsontvelő – vérképzés)

Csontok alak szerinti csoportositása

a.) hosszú csöves csontok
- hosszú, többé – kevésbé hengeres csontok
- végtagcsontok – hengeres hosszú üreges velőüreg, pl: combcsont
- bordák – abroncsszerű, szivacsos belsőjű több irányban hajlított
b.) rövid csontok
- külső idoma nagyon változatos
- több rövid csont közös szerkezeti egységet képez
- szívacsos állományból, vékony, tömör állomány
- kéz, lábtőcsont, csigolyák
c.) lapos csontok
-lapát, kagyló alakú
- koponya, medence, lapocka
d.) szabálytalan csontok
-alakjuk eltér a többi csonttól
- ékcsont, rostacsont, kéztőcsont, csigolyák

Csontok részei:
csonthártya: gazdag ér és ideghálozattal rendelkezik, csontok táplálása és védelme
csontvelő: sárga és vörös, szivacsos állományban a vörös vérképzés egyik legfontosabb szerve. Sárga sz.e képes vörössé
alakulni.
izületi porc: a csontok epifizisét boritja

Csontok növekedése:
1.vastagbeli növekedés: a csonthártya fiatal csontsejteket hoz létre
2.hosszirányú növekedés: a növekedési porckorong a csontvége felé porcokat hoz létre

old. 12
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Csontos összekötésének tipusai:

1. Folyamatos összeköttetés koponyacsont
 porcos összeköttetés: ékcsont, nyakszirt között, koponyaalapon, gerincet alkotó csigolyák között (csecsemő és
kisgyerekkorba a medencecsontot alkotó három csont között)
 kötőszövetes összekötés: koponya
 csontos összeköttetés: idősebb korban alakul ki, porcos vagy kötőszövetes elcsontosodása révén (pl: koponya)
2. Megszakított összeköttetés
 az ízület – articulatio
 két vagy több csont közötti megszakított összeköttetés
 ízületben a csontok egymáshoz viszonyítva elmozdítást végeznek (kivétel a feszes ízülettel medencecsont
keresztcsont)

Ízületi alkotóelemei:
 fej: domború, leggyakrabban henger, gömb, tojás vagy
nyereg. meghatározza az ízület alakját porcszövet borítja
 ízületi árok: izvápa, alakja a fej negatívja, porcos szövet
borítja (üvegporc)
 ízületi tok: fejet és árkot légmentesen veszi körül külső
része vastag kötőszövet, fontos szerepet játszik az ízesülő
csontok összetartásában. belső vékony rétegé mirigyes
ízületi nedvvel.
 ízületi szalag: rugalmatlan, húzóerőnek ellenálló
kötőszöveti rostok építik fel. feladata ízületek erősítse,
rendellenes mozgások megakadályozása szalagok tokon
kívül helyezkedik el. egyesek tokon belül (térd)
 ízületi nedv: csepp sűrű folyadék, könnyíti a mozgását
(gépeknél az olajozás)

Izületi sérülések:
- ízületi zúzódás: - contusio: ízület körüli szövetek zúzódása, stabil marad szerkezete nem bomlik meg
- ízűlezi rándulás – distorsio: külsőerő kimozdítja természetes helyzetéből, az ízületi fejet. Az erőhatás megszűntekor
visszatér az izületi árok.
o tünetei: fájdalom, mely átmenetileg csökken majd újra erősödik, duzzadás, lilás elszíneződés, mozgás korlátozott
o ellátás: a sérült nyugalomba helyezése, hűtőborogatás (a fájdalom, véraláfutás, duzzanatcsökkenése) Rögzítjük a
borogatást. Szak segítséget orvoshoz vinni, ha túl nagy a fájdalom
- ízületi ficam – luxatio: erő hatására kimozdul az ízületi fej ebben az esetben az erő megszűnte után sem tér viszza az
ízületi árokba.
ficamok csoportositása:
o kongenitalis (veleszülett)
o szerzett (traumás, spontán)
o subluxalt (a fej részlegesen hagyja el az árkot)
o luxalt (a fej teljes terjedelmével kilép)
o nyilt ficam (a sérülét izűlet a bőr folytonosságát megszakitja, de törés nincs)
o inveterált ficam (több napos, heteken át fenáll idős magatehetetlen emberen)
o destrukciós ficam (ízületi fej vagy árok de formácioja betegség, daganat miatt)
Tűnetei: heves fájdalom, mozgás csak fokozza duzzanat, ízűleti fej rendellenes állása
ellátása: nyugalomba helyezés, rögzités

Ízületi sérülések ellátása: akut esetben rögzités fájdalomcsillapitás, helyszíni helyretétel tilos (kivéve artériás elzáródás -
> gyors intézetbe juttatás
- repositió: helyretétel – ficam - rehabilitáció
- retentió: rögzités nyugalomba helyezés

old. 13
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Ízületi sérülések gyakori velejárója a porcsérülés, valamint a szalagok ízületi tok sérülése

Csonttörések tipusai
Törés- fractura: a csontszövet folytonosságának megszakadása. A csontszövet folytonossága megszakad, a szilárd
szövetéiben törési rés következik be. vizsgálat: röntgen, CT, MRI
Ellátás: -funkcionáliskezelés: pihentető kötés
tünetei: fájdalom, duzzanat, csontrecsegés, koros mozgathatóság, deformitás, nyilt esetén seb- törött vég látható. az erek
idegek, izombevérzésével, a duzzanatával jár
1. erőbehatás alapján
- direkt törés: erőbehatás helyén jön létre
- indirekt törés: erőbehatás helyétől távol törik
2. zárt – nyílt törés
- zárt törés: lágyrészek folytonossága nem szakad meg a törés alkalmával nincs seb
- nyílt törés: lágyrészek folytonossága megszakad
1 fokozat: típusosan indirekt, a törtvég a lágyrészeket átszúrja, belülről kifelé válik nyílttá
2 fokozat: direkt, sérülés felett válik szét a lágyrész kívülről befelé válik
3 fokozat: 2 fokozat csak a lágyrész sérülés au érintett testáj (végtag) egész körfogatára
- zöldgally törés: csont törött, csonthártya épp
3. patológiás törés: társbetegség mellé, combnyaktörés, csigolyatörés, csukló
4. traumástörés: hirtelen erő behatás, fáradásos törés
Csontritkulás – osteoporosis: kórósan alacsony csonttömeg, illetve csontsűrűség a csontszövet szerkezetének szétesése,
amely a csontok fokozott törékenységéhez és un. patológiás töréshez vezet

Csonttörés ellátása
- nyilt töréseknél: sebellátás
- rögzités (nyugalomba hagyás) elsősorban a kartöréseknél van szükség, ha karját lógatja fáj (háromszögű kendő)
- funkcionális kezelés pihentető kötés
- konzervált kezelés műtéti beavatkozás nélkül a tört végekre konstruálása a törött csont végeinek összeillesztése,
gipszelése
Rögzités – fájdalomcsillapitás – sz. e. iv. folyadékpotlás – repozicio (helyreigazitás) retencio (visszatartás) – sz.e műtét -
rehabilitáció

old. 14
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

4. tétel
B. tételsor
- szükséglet definíciója
- Virginia Henderson szerint 14 alapvető szükséglet
- mozgás szükséglet felmérésének, és a szükséglet kielégítésének szempontjai
- tartós mozgáskorlátozottság következményei
- dokumentációs feladatok

Szükséglet definíciója:
Az ápolás alapelve elsődlegesen a beteg vagy egészséges egyén segítése azon tevékenységének elvégzésében, melyel
hozzájárulnak az egészségéhez, gyógyulásához vagy békés halálhoz, és amelyeket segítség nélkül maga is elvégezne, ha
lenne hozzá elégereje, akarata, tudása.
A szükséglet az emberi élet fenntartásához és tovább fejlesztéséhez szükséges javak szellemi termékek és szolgáltatások
iránti igény. Minden végső fogyasztás mozgatórugója, hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére.

Virginia Henderson 14 alapvető szükséglet:

1. normális légzés 8. higiénia (személyes)
2. megfelelő táplálkozás, folyadékbevitel 9. közbiztonság (környezeti veszélyek kerülése)
3. salakanyagok ürítésé, váladékokürítése 10. kommunikáció, kapcsolattartás
4. mozgás, helyestesttartás 11. hit, vallás
5. pihenés, alvás 12. rekreáció, megújulás, játék
6. meg felelő ruházat 13. alkotásképessége, munkavégzés
7. normális hőmérséklet (test hő) 14. egészségfejlesztés, tanulás
Szükségleti modell alapszükségleteket kíván, jó közérzet, továbblépés felé egészséges ember maga elégíti ki szükségleteit
lis infa

Mozgásszükséglet:
A mozgás az egyik alapvető élettani jelenség. Hely, helyzetváltoztatás fontos szerepet tölt be a szellemi fejlődésben a
külvilág meg ismerésében és annak tájékozódásában. Szükség van a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez. Fejleszti
az izomerőt, mozgásügyességet, növeli a vérkeringés, légzés működési hatásfokát.
Tartós mozgáskorlátozottság
- lelassul a szívműködés, bélműködés, az egész szervezetanyagcseréje,
- sorvadásnak induló végtag, az ízület kötötté válik

A mozgás szükségletének felmérése, kielégítése, dokumentálása:

- felmérés: ápolási szükségletek meghatározása, ápolásianamnézis, információ gyűjtés, kor előzmény, kikérdezés
- tervezés: magába foglalja a célkitűzést, milyen ápolás, beavatkozásszükséges
- végrehajtás: pl: lázcsillapítás
- értékelés: milyen mértékben valósult meg a kitűzött cél

Dokumentálás: a betegen végzett tevékenységek rögzítése, az elrendelt vizsgálatok, további teendők, későbbi kezelési
teendők rögzítése

old. 15
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

5. tétel
A. tételsor
- szív saját vérellátása
- az ischaeniás szívbetegségek rizikófaktórai, hajlamositó tényezők
- az ischaemiás szívbetegségek kialakulásának okai, formái
- az angina pectoris formái, tünettana és kezelése
- diagnosztikus lehetőségek

A szív saját vérellátása:

A vérkeringési rendszer a vér, a szív és a vérerek. A keringési rendszer középpontjában a szív (cor) áll, amely
működésével az érrendszerben állandó mozgásban tartja a vért. Az erek a szívből indulnak ki és a szívbe térnek vissza.
Szívizomzat vérrel történő ellátásra külőn érrendszer az úgynevezett koszorús érrendszer (coronariák) specializálódott.
Szívet koszorúszerüen kőrbe öleli a szívizom sejtekhez oxigéndús vért szállít, használt vért külön rendszerrel a jobb
pitvarba. Élettani szempontból a szív erei nagyon fontosak. Szív fala vérrellátása nagyon érzékeny. Jobb és bal főtörzse az
aorta kezdetétől ágaznak, besszükül vagy elzáródik adott szívrészlet ék alakban zárodik el (szívizom infarctus)

Szívbe és kilépő erek:

pitvarokba az erek kizárolag belépnek, a karmából az erek csak kilépnek
Jobb pitvar (atrium dextrum) belépő erek - tüdőverőér (vena pulmonalis).
- felső fő visszér (vena cava superior) Bal pitvarba (atrium sinistrum) belépő erek
- alsó fő visszér (vena cava inferior) - négy db tüdővéna (vena truncus pulmonalis).
- szív saját főgyűjtőere (sinus coronarius) Bal kamrából (ventriculus dextrun)
Jobb kamrából kilépő (ventriculus dextrum) erek -a bal kamrából kilépő ér az aorta

Az ischaemiás (iszkémia) szívbetegség: koszorúér keringési zavar

Szívizom vérellátási zavarai akkor okoznak tüneteket, ha a myocardialis oxigénigény (a szívizom oxigénszükségletének
mértéke) meghaladja az oxigén – ellátást. Egészséges coronariák esetén ez s fokozott coronariacirculatio
(koszorúerekben) lévő keringés elégíti ki a beteg coronariák erre képtelenek. Hátterében a coronariasclerosis (koszorúerek
elmeszesedése) áll. a vérellátás fokozatosan lassul vagy hirtelen elzáródva acut myocardialis infarctust (heveny
szívizomelhalás) halált okoz. Fokozott hypoxiás (oxigénhiányos) állapotba kerül a myocardicum szívizom, a sejtek
elhalnak és fibrosis (funkcióképtelen kötőszövet felszaporodása) lép fel. így létrejövő betegségek összefoglalóan
ischaemiás szívbetegség ISZB
Kórállapotok, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása áll.
Az ischaemiás (iszkémia) szívbetegség azok a korállapotok, amelyek kialakulásban a szívizom elégetlen vérrelátás áll.
sejtek szükségletei nincsenek kielégitve, dekompenzált állapot lép fel melynek kisvérkör és nagyvérkör jelei vannak.
Gyógyszeresen kezelhető.
Necrosis (elhalás) az elhalt sejtek eltünnek helyüket funciotara képtelen kötőszövet foglalja el, amit fibrosisnak nevezünk

Rizikó faktorai és hajlamosító tényezők:

- magas vérnyomás - mozgásszegény életmód
- helytelen táplálkozás - dohányzás, kávé, alkohol
- magas koleszterin
Az egészségtelen életvitel és a felsorolt tényezők hatására zsírszerű lerakódások alakulnak ki a koszorú erek belső falában
így elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás és nem jut elég oxigén a szívizomhoz. Az
oxigén igény és kínálat egyensúlya felborul és ez a szívizom elégtelen keringéséhez és ischaemiához (iszkémiához) vezet.

Angina pectoris (szívtáji szuró fájdalom)

rohamokban jelentkező retrosternalis (szegycsont mögötti) onnan kisugárzó fájdalom. Myocardialis hypoxia (szívizom
csökkent oxigénellátása) miatt jelentkezik. A rohamokban jelentkező szoritó markoló fájdalom a bal vállba, bal alsó örlö
fogakba, gyomorszájba (vomitus hányás) nyakba sugárzik ki. A beteg sápadt, verejtékezik, halálfélelme van a roham
félóránál tovább nem tart. Ha tovább tart a roham az acut myocardialis infarctus (heveny szívizom elhalás oxigén és
tápanyaghiány). Az angina pectoris az iszkémia tünet együttese, melyet a szívizomzat vérellátási elégtelensége vált ki.
Hátterében szinte mindig a koszorúsér szűkület áll.

old. 16
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Tünetei: mellkasi nyomás érzés, szegycsont mögötti, rohamokban jelentkező szorító mellkasi fájdalom, mely mozgásra
fokozódik, pihenésre csökken.
Kezelése: Az állandó tünetekkel és kiszámítható terhelésre jelentkező stabil angina csupán gyógyszerekkel (pl
nitroglicerin) és életmódbeli változtatásokkal is kezelhető. Dohányzás abba hagyása.

Diagnosztikus lehetőségek:
Panaszok pontos megismerése, a szív koszorúerei állapotának felmérése, szükséges a kardiovaszkuláris rizikó tényezők
felmérése.
Fizikális vizsgálattal: az angina így nem mutatható ki, nincs jellemző szív zöreje és vérnyomásértéke. Ha viszont a
tünetek nitroglicerin tabletta nyelv alá helyezésével azonnal szűnnek, az angina pectoris diagnózisa nagyon valószínű.

Jellegzetes EKG – eltérések szintigraphiát és echokardiographiát is alkalmazhatunk myocardium, endocardium

(szívbelhártya) és hatás, billentyűk elváltozásainak feltérképezése.
Effort angina: fizika megerőltetés, szél, hideg, pszichés hatás, sietés
nyugalmi angina: minden külső ok nélkül
stabil angina: ua. körülmények váltják ki
instabil angina: gyakorisága és súlyossága vált. fokoz
variáns vagy prinzmetal angina: váratlanul jelentkezik általában reggel

Vizsgálatok: EKG, érfestéses röntgen vizsgálat, szívultrahang (echokardiográfia)

old. 17
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

5.tétel
B. tételsor
- a fájdalom definíciója
- fájdalom formái, jellege, jellegzetes fájdalmak
- fájdalom hatása
- fájdalom megfigyelése, felmérése
- fájdalommérő skála alkalmazása
- fájdalomcsillapítás módszerei
- dokumentációs feladatok

A fájdalom defíniciója
A szervezet vészreakciója, amely betegségre, bajra hívja fel a figyelmet. Fájdalom fizikai, érzelmi és magatartási reakciók
komplex keveréke. Fájdallomérzet egyéni, szubjektív.
Fájdalmak eredete lehet: fej, mellkas, has, ortopédiai, végtag, traumatológiai (sérülés), reumatológiai(mozgásszervi).
Tipusai: akut fájdalom: friss sérülés
krónikus fájdalom elhúzodó tartós.

Fájdalom élettani jellemzői:

igen fontos élettani védekező mechanizmus, kárositó inger eredménye
érzékelés: vmi okán sejtkárosodás történik és fájdalomkeltő anyagok szabadulnak fel
észlelés: fájdalom tudatosulásának folyamata
válaszreakció: fizikai és magatartási válaszreakciók jönnek létre, ami mindenkinél egyéni
befolyáasoló tényezők:
- életkortól, nemtől, fáradságtól - korábbi tapasztalattól, figyelemtől
- kulturális háttértől, szorongástól - családi és társadalmi támogatástól

A szervezet élettani reakciói, formái, amiket megfigyelhetünk a fájdalom jelentkezésekor:

gyenge vagy közepes fájdalom esetén: kínzó vagy nagyon erős fájdalom esetén:
- a bronchusok (hörgők) tágulnak - a beteg sápadt
- a légzés gyorsul, a pulzus emelkedik - a vér a perifériáról a központok felé áramlik
- a beteg vérnyomása emelkedik - a kifáradás miatt az izomtónus emelkedik
- a perifériás erek átmérője csökken - a pulzus, vérnyomás csökken
- a vércukorszint emelkedik - a légzés szapora, és szabálytalan
Fájdalom lehet éles, tompa, szúró, görcsös, égető, nyilaló sajgó, hasogató, szúró

A fájdalom hatásai lehetnek:

korai fájdalom:
-kezdetén következtethetünk betegségre - csökkent életkedv
-megelőzése, intenzítására jelezheti - félelmet és szorongást okoz
késői fájdalom: - munkaképtelenség jelentkezhet
-fanton fájdalom (amputáció után) - étvágytalanság, kimerültség
-műtét után sebgyógyuláskor (természetes) - túl erős fájdalom sokkos állapotot válthat ki

Fájdalom megfigyelése: fennállását külső tünetekből is láthatjuk:

-testmozdulatokból: mozdulatlanság, fokozott izom feszültség, felalá járkálás, beteg fogja a fájdalmas területet
-jellegzetes testtartás: görnyedt testtartás hasi görcsök esetén
-arckifejezésből: aggodó tekintet, tág pupillák, fintor, fogak összeszoritása, homlok ráncolás, ajak harabdálás
-hangokból: nyögés, sirás, sikoltozás, kapkodó légvétel
-társas érintkezésből: csökkenő figyelem nem érdekli más csak a fájdalom csillapitása
- fájdalom jellegétől: tompa, szuró, görcsös, égő, lüktető, nyilaló, sajgó, hasogató, feszítő
- a fájdalom fennállásának ideje - a beteg viselkedése
- a fájdalom helye - a fájdalom erőssége

old. 18
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Fájdalom skála:
felszíni vagy bőrfájdalom, mélyfájdalom mely számos irányba sugározz. Kivetitett
nincs kapcsolatban az érintett szervvel

Fájdalomcsillapitás alapvető szabályai:

-fájdalom észlelése, eredetének feltárása, jellentése az orvosnak
-fájdalom csillapitása, az orvosi utasításnak megfelelő gyógyszer és adagit adni,
figyelni a mellékhatásokra, hatástalan csak orvosi utasitásra másikat adni
-a fájdalom meglétének kontrollálása, iszik elég folyadékot
- a fájdalom ne tartson sokáig mert kimeritheti a beget
-ellenőrizni kell nem e szed a beteg más fájdalomcsillapitót
-éjszaka fontos többször ellenörizni a beteget, mert állapotváltozások főként éjszaka
van
-ellenőrizni, hogy beszedi e a gyógyszereit a beteg, és nem hagytak e látogatók a
betegeknek nem adható ételt, gyógyszert
Fájdalom csillapítása:
- gyógyszeres (tabletta, injekció) - tapaszok
- krémek, hűtő zselék, melegítő gélek, esszenciális olajok
Dokumentáció: Anamnézis, tünetek felvétele, információ gyűjtés, a beteggel végzett tevékenységet rögzíteni, az
elrendelt további vizsgálatokat dokumentálni, az esetleges fájdalom csillapítási eljárás és a későbbi kezelési teendők
rögzítése.

Jellegzetes fájdalmak:
angina pectoris: szívizom vérellátási zavar (oxigén szegénység) idézi elő. A szegycsont mögötti hirtelen fellépő markoló,
görcsös fájdalom mely kisugárzik a bal karba, vállba, nyakba, egész mellkasba arckifejezése szenvedő sápadt,
halálfélelme van verejtékezik.
infarytus: szívizom elhalás. Angina pectorisnál említett helyeken, de elsősorban a szegycsont mögött fellépő tűrhetetlen
fájdalom, mely a gyógyszerek adására sem enyhül. Életveszélyes
tüdő embólia: vénás rendszerből az aertéria pulinonvalisba jutott vérrög idézi elő hirtelen támadó igen erős mellkasi
fájdalom, légvételkor fokozódik. a beteg szederjes, a bőre hűvös, nyirkos, pulzus gyors könnyen elnyomható, légzése
felületes, pupillája tág. életveszélyes, nyugalomba helyezzük orvost kell hívni
epeköves roham: jobb bordaív alatt kezdődő, a jobb lapocka irányába és a jobb vállba sugárzó igen erős fájdalom. a beteg
nyugtalan, görcsoldó hatására is csak lassan mérsékelődik
veseköves roham: igen erős szinte kibírhatatlan derék fájdalom mely kisugárzik az alhasba, comba herékbe nagyajakba.
gyakoti vizelési ingerrel jár. görcsoldó hatására lassan enyhül
nyombél fekély: éhgyomorra jelentkezik, elsősorban a hajnali órákban és délelőtti időben. Erős gyomortáji fájdalom
kisugárzik a hát vagy szegycsont irányába tej keksz fogyasztásra enyhül.
vakbélgyulladás: hasi jobb oldalán jelentkező a bal oldaéra is kisugárzó fájdalom. hányás láz fehérvérsejt szám
emelkedés. jellegzetes görnyedt testtartás.
hashártyagyulladás: egész hasra kiterjedő fájdalom, legtöbbször üreges szerv (gyomor, bél) átfurodásából következő
fertőzésnek, gyulladásnak a következménye. a has deszka kemény, feszes szenvedő arckifejezés, fájdalom igen erős.
életveszélyes
végtag fájdalom: végtagokon hirtelen fellépő fájdalom érelzárodási betegséget jelez (trombozis)
agyhártyagyulladás: jellegzetes „agárkutya pózban” fekszik a beteg, hirtelen fellépő fejfájás és hányinger nélkül
jelentkező hirtelen sugárhányás jellemzi
fejfájás: enyhe, tompa de kibirhatatlan migrénes melyet kisérhet hányás is , szédülés. Agyvelőgyulladás, agyvérzés,
agyembolia, magas vérnyomás, keringési zavar, mérgezés, napszúrás, időváltozás
migrén: órákig vagy napokig tartó erős féloldali fejfájás többnyire rohamszerűen, esetekben hányás, szemkáprázás és látás
zavar kiséri.

Fájdalom mérése:
Visual Analog Skála (VAS): megkérjük betegeinket, hogy egy 10cm-es szakaszon ahol a kezdőpont „egyáltalán nem fáj”
végpontja a tűrhetetlen fájdalom jelőljék be. fájdalomcsillapitás hatásosságának mérése.

old. 19
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Nukreális skála: 0-10

arc skála csecsemő, kisgyerek arckifejezésből sirás jele is irányadó, fogak összeszorítása, homlokráncolás, ajak
harabdálás

old. 20
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

6. tétel
A. tételsor
- kis és nagyvérkör jellegzetességei
- trombózis fogalma, kialakulása
- hajéamositó – kockázati tényezők
- mélyvénás trombózis tünetei, diagnosztikus lehetőségek
- terápiás lehetőségek

Keringés szervrendszer
részei:
Szív(cor):
- egy ökölnyi nagyságú izom falú
- mely jobb és bal szívfél egy-egy kamrából (venticulus) és
pitvarból (atrium) áll.
- naponta több mint 8000 liter vért pumpál testünkön keresztül.
A vér egy teljes kört tesz meg a szívből oda és vissza egy perc
alatt.
Érrendszer:
-a szervezet beszűrve űrterébe áramlik a vér
Vér:
- anyagok szállitására speciálodott folyákony kötőszövet
- testsúly 8%, sejtek (alakos) sejtközötti állomány (vérplazma)
Nyirokrendszer:
-sejteközötti térben „maradó” folyadék visszaszállítója
Minden szívfélnek megvan a maga feladata a vérkeringésben. A
vér csak egy irányba folyik. Zárt keringési rendszer más – más
működésért felelős

Nagy vérkör: A szív bal kamrájából (sinister ventriculus) indul, kiinduló vér a szervezet legnagyobb verőerébe, az aortába
jut. Az aorta oxygénben gazdag vért visz a szervezetbe a sejtekhez, és egyre kisebb ágakra oszlik. A kapillárisokon
keresztül a vérben lévő Haemoglobin leadja az O2-t a sejtek felé, majd a CO2-t felveszi. Ez a belső gázcsere. A
szervezetből az CO2-ban gazdag vér 2 fő vénás törzsbe, szedődik össze, amelyek beszájadzanak a jobb pitvarba (atrium
dextrum). (Vena cava inferior és szuperior) A szív saját vénás vére is ide tér vissza. (sinus coronarius)
nagy vérkör: bal kamra (sinister ventriculus) – szervezet - jobb pitvar (atrium dexter)

Kis vérkör: A kis vérkör a jobb kamrából (ventriculus dexter) indul, innen kilép a tüdőverőér, (arteria pulmonalis - annak
ellenére, hogy artériának hívják, mégis széndioxidban dús vért szállít), majd belép a tüdőbe és a hörgőket kísérve egyre
kisebb erekre oszlik, végül a léghólyagocskák falát behálózó hajszálerekben végződik. Itt megtörténik a külső gázcsere
(CO2 leadása, O2 felvétele), majd a hajszálerek összeszedődnek 4 tüdő vénába (vénának nevezzük, de friss oxigénben
gazdag vért szállítanak), amelyek a bal pitvarba lépnek be.
kis vérkör: jobb kamra (ventriculus dexter) – tüdő – bal pitvar (atrium sinister)

Trombózis-vérrögösödés
Véralvadás egy igen bonyolult folyamat, melynek szerepe, hogy sérüléskor elkerülhető legyen a nagyobb vér vesztés.
Érszűkölést, elzáródást okoz. Veszélyes sokszor halálos szövődményekkel járhat. Okai véráramlás meglassulása, érfal
károsodása, keringő vér alvadás viszonyainak megváltozása (trombózis hajlam)
Fibrin: egy oldhatatlan fehérje, ami lerakodik az érfal belsejében, megkeményedik, és vérrőgöt létrehozva egyfajta dugót
képez a sérülés helyén, a folyamatban zavar keletkezik, és fokozottá válik véralvadás.
Kialakulása: A vér akkor is megalvad, amikor annak nem kellene. A véralvadás a véráram útjában történik, ezzel a
véráramlást akadályozó, a vér útját álló vérrögdugó alakul ki. A trombusból leszakadó apró vérrögök az érpálya más
helyein beszorulnak a kisebb átmérőjű erekben, ezzel trombózist okoznak.
Felületi és mélyvénás trombózist különböztetünk meg. Leggyakrabban: alsó végtagon, szívben, agyban, hasi erekben
fordulhat elő

old. 21
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Jellemző jelei:
- a láb dagadása - ödémásodás
- láb melegsége
- livid elszíneződés (kékes vöröses színű, ami nyomásra elhalványúl)
- fájdalmas végtag az erek környékén
- előfordulhat izomláz- szerű érzés

Hajlamosító tényező
- veleszületett (örökletes)
- Szerzett: Sérülések, műtétek, terhesség, idős kor, tartós fekvés, tumoros megbetegedés, túlsúly, nagyfokú viszeresség,
fogamzásgátló gyógyszerek szedése miatt.

Fajtái:
Artériás: hirtelen lép fel, fáj, végtagokon alakul ki, hidegebb lesz, pulzus nem tapintható, érsebészeti ellátást igényel
vénás: alsó végtagi, felüleletes nem veszélyes, helyi fájdalom, duzzadt, meleg.
mélyvénás: végtag teljes hosszában bedagad féj a trombus leszakadhat embóliát okozhat.

Terápiás lehetőség, megelőzése:

- véralvadásgátlók szedése idős korban - műtét előtt alsó végtag fáslizása (rugalmas pólya)
- mozgás, diéta, életmód váltás - visszeres végtag kezelése (gyulladáscsökkentők
- szűrővizsgálat (labor, UH, doppler vizsgálat) használata)
- fogamzásgátló mellett cigaretta nem ajánlott

Mélyvénás trombózis: veszélyes, akár halálos is lehet. Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, ha vérrög alakul kis a
szervezet valamelyik mélyen futó vénájában. Általában alsó végtagon a combban és a vádliban futó erekben alakul. ki.
Jellemzői: végtag duzzadás, lilás-vöröses bőr, fájdalom
Szövődménye: tüdő embólia
Diagnosztikai lehetőségek: UH CT, MRI, labor vizsgálat venográfiás vizsgálat (kontraszt anyag és RTG vizsgálat)

Ápolási feladatok:
- nyugalom, pszichés megnyugtatás
- fájdalomcsillapítás, rugalmas pólya használata
- vérrög oldása, véralvadásgátlók szedése
- controll vizsgálatok

old. 22
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

6. tétel
B. tételsor
-parentális gyógyszerelés fogalma
-subcutan injekciózás jellemzői
-subcutan injekció beadásának lehetséges helyei, asszisztensi feladatok
-subcutan injekciózás szövödményei
-rugalmas pólya felhelyezése

Trombózis profilaxis: Trombózis megelőzése

- véralvadásgátlók szedése idős korban - fogamzásgátló mellett cigaretta nem ajánlott
- mozgás, diéta, életmód váltás - műtét előtt alsó végtag fáslizása (rugalmas pólya)
- szűrővizsgálat (labor, UH, doppler vizsgálat) - viszeres végtag kezelése (gyulladáscsökkentők használata)

Parenterális gyógyszerelés fogalma:

A szükséges gyógyszert az emésztőrendszer megkerülésével juttatjuk be a szervezetbe. leggyakrabb formálya az
injekciózás (subcután injekció) ami gyakori és fontos ápolói feladat.
Subcután injekció: Parenterális gyógyszerelési forma.

Inekciózás:
- lehetetlen a per os adagolás - hatóanyag a bélen elbomlik vagy nem szívódik fel
- ha nem fogyaszthat a beteg szájon át semmit - azonnali, gyors hatást kívánunk elérni

Invazív eljárás
Aszeoszis szabályoknak betartása lényeges. Olyan orvosi eljárás, amikor a testbe behatolnak egy szúrással. A bőr alatti
zsírréteg vérellátottsága jó, így a gyógyszerek felszívódnak és gyorsan reagálnak. Kb 30 perc múlva következik be a
hatása. Beadási helyei: felkar, comb, has, farizom

LMWH: Kis molekulatömegű heparin: Clexane, Fraxiparine, Fragmin

beadása aszepszis betartása, mikroorgazmus távoltartása -> kézmosás -> bőrfertőtlenités
- beadás helyének helyes kiválasztása
- tűt 90fokos szögben nem teljesen szúrjuk be a bőr alá
- veszélyes hulladékként kezelhük
Parenterális gyógyszerelési forma: tápcsatorna megkerülésével jut a szervezetbe.

Beadási helyei:
-intracutan: bőr rétegei között Előkészités injekciózáshoz:
-subcutan: bőr alatti, bőr alá -kézmosás, kéz fertőtlenítés eszközei, kéztörlő
-inramuscularis: izomba, izom közé -gumikesztyű + beadandó gyógyszer + sz.e. oldó szer
-intravénás -bőr fertőtlenítő oldat, vesetál, tűeldobó
-intraarterialis, intraosalis, intraarticularis, -sterill tűk, fecskendő, ragtapasz,
-intracardialis, intraabdomalis, intraternalis, intrapleuralis -strangáló gumi, vattatörlő, papirvatta
-felkar, comb, has, farizom

Szövődményei: ödéma, fájdalom, vérzés, tályog, fertőzés

Intacutan injekció ic.

- Bőr hámrétegei közé
- visszük be a gyógyszert
- általában, bőr próbák, gyógyszerérzékenység vizsgálata
- helye: alkar ulnáris oldala (ritkán hát felső része)
- kisméretű fecskendő, vékony rövidtű (narancssárga
kónuszú) 5-15 fokos szögben beadva

old. 23
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Subcutan injekció sc
- bőr alatti laza kötöszövetbe adjuk
- vizoldékony, kis mennyiségű gyógyszer
- beadás helyei: felkar külső harmada, comb külső középső része, has bőre, glutealis régió középső külső része
- leggyakrabban inzulin, heparin beadására alkalmazzuk
- beszurás szöge: 45-90 fokos, gyárilag csomagolt heparin

Intramuscularis injekció im
- nagy izom tömegbe jutattott gyógyszer
- gyorsabb a felszívodás – vascularisáció
- nagyobb mennyiségű vizes oldat, olajos injekció is lehet
- beadás nagy elülső oldalsó középső harmada „musculus deltoideus” kimérésre 2 módszer
- beadás 90 fokos, Z vonalas módszer, air-lock tek.
- hosszú vastagabb tűvel (zöld, rózsaszín)

Intravénás
- gyógyszert közvetlenül a keringésbe jutattjuk, gyors hatás érhető el csak vizes oldat adható
- készitmény más módon nem jutatható be
- általában 5-10 ml fecskendővel, hosszú vékony tűvel (fekete, zöld)
- beadható infuziós oldatos keverve kis mennyiségű oldószerrel oldva
- mindig lassan adjuk többször visszaszívjuk

Rugalmas pólya felhelyezésének szabályai:

- Mindig fekve helyezzük fel
- vékonyabb végtagrészen kezdjük és úgy haladunk a vastagabb végtagrészek felé lentől - fölfelé
- a hajlatokat ne tekerjük többször át, mert fájdalmasak lehetnek
- folyamatos félig egymásra fedéssel helyezzük fel, kalászkötéssel (térd fölé, combbig, vállig)
- végét ragtapasszal vagy speciális csattal rögzítjük
- keringést ellenőrízzük
- éjszaka levesszük a kötést

old. 24
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

7. tétel
A. tételsor
- a szív saját ingerképző, ingerületvezető rendszere
- az élettani EKG görbe jellemzői
- ingerképzés zavarai, okai, tünete
- ingerületvezetés zavarai, oka, tünete
- diagnosztikus eljárás

A szív ingerképző rendszerének működése:

Szívizomzat nem fáradékony, gyors összehúzodásra képes. A szív olyan szervünk, mely önállóan képezi a működéséhez
szükséges ingereket, azaz automáciával bír. Az elsődleges ingerképző központ a sinuscsomó, mely a szív jobb pitvarának
falában található. A sinuscsomó ingerületbe jövetelét követően összúzódik a szív pitvarának izomzata. A pitvarizomzat
összehúzódása ingerületbe hozza a szív másodlagos ingerképző központját, melynek neve pitvarkamrai csomó. E csomó
ingerülete a His-kötegen, a Tawara-szárakon és a Purkinje-rostokon át rákerül a kamrák izomzatára, melynek
eredményeként összúzódik a két kamra.

EKG:
szív elekromos tevekénységét a test felszínéről el lehet vezetni
végtagi:
I: jobb kar – bal kar aVR, aVT
II: jobb kar – bal láb mellkasi V1-V6
III: bal kar – bal láb
P – pitvari systole
PQ – pitvari kamrai átvezetés 0,12-0,2
QRS – kamrai komplexum 0,06-0,1
ST – izoelekrtomos vonalon található, a szívizomzat oxigenitását a kamraizom
lassú repolarozációját
T – pozitivnak kell lennie, kamrai izomzat gyors repolarizációját mutatja
U – szívcsúcs a mellkasfalhoz ér ekkor jelenik meg nem korós
QT – elekromos systole ideje
A szívizom sejtek működésük közben – elektromos áramot termelnek ezt a test
különböző részeiről elvezethető és regisztrálható a szív aktivitásán keresztül
közvetettünk a szív állapotára. végtagi és mellkasi elekrodákból gyűjtik össze. hullámok
nevei: P,Q,R,S,T,U

Ingerképzési zavarok:
Tünet megjelenési formája szerint:
- Tashycardia (ritmusos szapora szívműködés)
- Bradycardia (a normálisnál lassúbb frekvencia)
- Arrythmia (az egyes szívösszehúzódások nem egyenlő időközönként követik egymást)
- Extrasystole (a ritmusos szívműküdést csak időközönként szakítja meg egy-egy idő előtti systole)
- Bigeminia (egy szabályos szívkontrakciót egy extrasystole követ)
- Trigeminia (egy systolet kettő extrasystole követ)

Sinus csomoból eredő:

- légzési arrythmia: belégzéskor szapora szívritmus kilégzéskor lelassul. ártalmatlan vegetatív idegrendszeri hatás
okozza
- sinus tachycardia: P hullám jelentkezik, 100 fölötti frekvenciával lázas állapot fokozott terhelésnél, szívgyulladás,
sokkos állapot pajzsmirigy túl működés
- mytralis prolapsus - megterhelésnél nagy frekvencia növekedés, billentyű gyengeség, vitorlás billentyű átcsapódik, az
oxigén igén emelkedik, viszont a coronia keringése romlik
- sinus brachycardia: frekvencia kevesebb 60-nál sportóloknál oka sárgasság csökkent pajzsmirigy működés,
agynyomás

old. 25
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Extrasystoles eredetű:
- aritmusos szívműködés: normális ritmus egy plusz ütés szakítja meg. Lehet sinus, pitvari és kamrai eredetű. Ha
egymás után jönnek kamrai tachikardia alakul ki, fibrilláció jön létre
- szabályos extrasystole: bigemina: dygitalis tuladagolásnál egy szabályos egy extre
- proximalis tachycardia: rohamokban jelentkezik ritmusos, szédül, fáj a feje, a carotis ritmusos nyomásával.
- pitvar lebegés: flatter koros állapot 250-300/min nem megy át a kamrára, coronária betegség reumás láz
szívelégtelenség
- pitvar fibrilláció: izomzat nem húzódik össze, a kamrára arytheiásan vezetődik át gyógyszeresen, kinidinnel,
defiblirátorral
- kamrai fibrilláció: egy hullám látható, pulzus vérnyomás, keringés nincs: klinikai halál, újraélesztés

Kórtani szempontból:
- Supraventricularis ingerképzési zavarok (sinusarrhytmia, sinusbradycardia, sinustachycardia, pitvari extrasystole,
supraventricularis tachycardia, pitvarlebegés, pitvarfibrillatio)
- Kamrai eredetű ingerképzési zavarok (kamrai extrasystole, kamrai tachycardia, kamralebegés, kamrafibrillatio)

A szívritmuszavarok okai:
1. Szívizom-betegség miatt kialakuló ritmuszavarok
2. Extrakardiális okok
3. Egyes élvezeti szerek

szívritmuszavarok tünetei
szapora, esetleg rendszertelen szívdobogás, pulzuskihagyás, kábultság, zavartság epilepsziához hasonló görcsök, múló
látás- vagy beszédzavar, agyi infarktus, szív eredetű keringés-összeomlás, artériás érelzáródás

Diagnosztikai lehetőség: 12 elvezetéses EKG, Holter EKG, terheléses EKG vizsgálat

old. 26
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

7. tétel
B. tételsor
- BLS definíciója
- algoritmus lépéseinek felsorolása
- AED definíciója
- AED használatának menete, szabályai
- újraélesztés befejezésének kritériumai

BLS (Basic Life Support - eszköznélküli újraélesztés)

- A keringés és a légzés eszközök nélkül, befúvásos lélegeztetéssel, illetve külső mellkaskompressziókkal való pótlása.
- BLS légúti segédeszközzel, ha egyszerű tubust vagy arcmaszkot is használunk.

Alapszintű újraélesztés (BLS) algoritmusa:

1. helyszínbiztosítás
2. eszméletvizsgálat
3. segítséghívás
4. légzésvizsgálat
5. újraélesztés

Az egészségügyi ellátónak meg kell fontolnia az újraélesztési

kísérlet meg nem kezdését ill. befejezését amennyiben:
- az ellátó biztonsága nem garantálható
- élettel összeegyeztethetetlen sérülés/állapot esetén
- érvényes nyilatkozat áll rendelkezésre az újraélesztés meg nem
kezdéséről
- erős evidencia áll rendelkezésre, hogy a további újraélesztési
kísérlet hiábavaló vagy a beteg akaratával, hitével ellentétes
- aszisztólia esetén, amennyiben 20 perces ALS történt és nem
sikerült reverzibilis okot azonosítani/kezelni
Az életkor ugyanakkor önmagában nem lehet kizáró ok az
újraélesztés megkezdéséhez.

Az AED definiciója:
Egy majd két vagy több segélynyújtóval eszközös alapú
újraélesztés BLSX maszkkal, ballonnal, automata defibrillátor.
Nyilvános helyre kerülnek ki a laikusok által is használható
félautomata defibrillátorok. A készülék hangos utasításokkal
irányítja az újraélesztést.

Újraélesztés az AED segítségével:

- reakió képesség vizsgálata
- légzés vizsgálata
- az AED elektródáinak felhelyezése
- a készülék bekapcsolása (a mellkasi elektródok csatlakoztatása, elektrosokk leadása)
- ha a sokk leadása nem javasolt, folytassuk az újraélesztést, majd 2 perc múlva újra analizál a gép

old. 27
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

8. tétel
A. tételsor
- a szív elhelyezkedésa, alakja
- üregrendszere
- szívbillentyűk
- a szív falának szerkezete, szívburok
- az erek típusai és jellemzői, erek közötti összeköttetések

A szív (cor):
- a keringési rendszer központi szerve
- egy üreges, izmos falú tömlő, mely ritmikus
összehúzódásokkal pumpálja a vért a vérkeringésbe.
- Percenként 72 szer húzódik össze egy átlagos emberi
szív.
- A nők szíve átlag 250-300 g, a ffi 300-350g.

Elhelyezkedése:
- A szív a mellkasban a szegcsont
(sternum) mögött a gátor (mediastinum) elülső alsó
részében a mellkas közép vonalától kissé balra.
- A szívburkon belül helyezkedik el.
- Felső tömegesebb része a basic cordis, alsó
elkeskenyedett vége a szívcsúcs (apex cordis).
- A szívet jobbról, balról kettő tüdő veszi körül, alul a rekeszizom (diaphragma)
fekszik.
- Hátul a bal pitvar a nyelőcsővel érintkezik. Külső felszíne a mellkasfallal
érintkezik. (bal kamra és a szívcsúcs.)

Felépítése:
Szívburok - (epicardium, pericardium) A szív egy összetett üreg rendszerű tömlő
3 rétegből áll. Kívül savós hártya epicardium szívhez közelebbi lemez, alatta
némi zsírszövet, a zsír alatt a középső réteg, ami a szív izomzat (myocardium).
Ezt speciális izomszövet alkotja. A szív legbelső üregeit borító rétege a
szívbelhártya (endocardium)
Szívizom – myocardium Legvastagosabb, ami a szív pumpamüködésééert felel.
Speciális izomszövet alkotja. Pitvarok esetén vékony, kamrák vaskos. Minden
vagy semmi törvénye
Szívbelhártya – endocardium a szív legbelső üregeit boritó rétege. kettözete
a billentyük vitorláját alkotja bebiztositja a surlódásmentes áramlást, a
kórós véralvadást

A szív üregei: a szív 2 pitvarból (atrium) és 2 kamrából(ventriculus) állja,

- pitvarok szolgálnak a szívbe bejövő vénákból érkező vér fogadására és
továbbítására a kamra felé.
- A kamrák funkciója a vér kipumpálása a szívből kilépő artériába.
- A pitvarok és a kamrák izomzatát a szív rostos váza (anulus fibrosus)
választja el, míg a 2 pitvart a köztük lévő sövény (septum interatriale), ami
a kamrák között is meg található (septum interventriculare).
- A sövény a pitvarok között vékony, a kamrák között izmosra pitvarok és a
kamrák közötti szájadéban vitorlás (cuspidalis) szívbillentyűk helyezkednek
el, melyek meg gátolják a vér visszafelé történő áramlását.
-Ehhez hasonlóan billentyűk vannak a kamrából kilépő, nagy erek
eredéseinél is, ezek az úgy nevezett félhold alakú (semilunaris) billentyűk.

old. 28
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Jobb pitvar (atrium dextrum): Fala mind össze 2mm,2 külső részből áll. A hátrébb
eső sima felszínű rész a sinus venarum cavarum, melybe belülről - felülről a vena
cava superior, alulról a vena cava inferior nyílik. Utóbbitól balra a szív vénás vérét
elvezető sinus coronarius ömlik be a jobb pitvarba, melynek nyílásánál egy kisebb
billentyű valvau sinuscoronari v. thebesinus-féle billentyű találhatója vena cava
inferior is rendelkezik billentyűvel (Eustach-féle billentyű). A másik rész elő
domborodik, ez adja a pitvar igazi üregét, valamint a jobb fülcsét (auricula dextra).
Jobb kamra ventriculus dexter: Fala kb: 5mm, innen indul a tüdő artéria (truncus
pulmonalis) amely a jobb kamra vénás vérét szállítja a tüdőbe.
Bal pitvar (atrium sinistrum): Fala kb:2mm vastag, innen a 4 tüdővéna (vena
pulmonalisba) amelyek a tüdőből artériás vért szállítanak.
Bal kamra (ventriculus sinister) fala kb 15-20 mm, innen indul ki a leg nagyobb verőér az aorta, amely artériás vért szállít
a szervezet szerveihez szövetéihez.

Szívbillentyűk: biztosítják a vér meg felelő

áramlását. A szívbillentyűknek 2 típusát
különböztetjük meg, csúcsos vagy (vitorlás
valva antrioventricularis) illetve a félhold vagy
zsebes valvula semilunaris.
Vitorlás billentyű:
pitvarok és kamrák között, vér pitvarok felől
kamrák felé történő áramlást. Vitorlákból
szívrostos gyűrűjéhez tapadnak inhúrokból és
szemölcsizomból épül fel
- bal pitvar és kamra között 2 vitorlás
bisuspidalis mitralis
-jobb kamra és pitvar között 3 hegyű
tricuspidalis billenytyű
Zsebes vagy félholdas alakú – semilunaris
kamrákból kilépő nagy artériák kezdeténél. A vér a kamrák összehúzódása esetén csak a nagy artériák felé tudjon
áramlani, és megakadályozzák a forditott irányú véráramlást. A vér áramlásával szemben helyezkedik el
Billentyük becsapodása szívhangok formájában első pitvar – kamrai billentyű a második a zsebes billentyűk becsapodása

Az erek: A vérerek 3 csopor oszthatók:

1, verőerek, (artéria).
2, visszér (vena)
3, hajszálerek (capilláris)

Mind három három rétegből áll.1 Réteg belhártya (intima): endothelsejtek alkotják.2 réteg (median) főleg sima izmok és
rugalmas rostok alkotják.3. külsőréteg (adventitia) kötőszövetből épül fel. A hajszál erek a legkisebb lumene 5-20qm
között van. különleges típus a sinus csomólumene 20-100qm.Az anasztomózis a két ér 1.vena portae 2.vena cave közötti
összeköttetése. A Vér ellátás-szabályozásában van.

old. 29
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

8. tétel
B. tételsor
-a szívizom élettani sajátosságai, éettani EKG görbe jellemzői
-EKG – vizsgálat indikációi
-a leggyakoribb EKG-elvezetések, EKG monitorozás formái
-a vizsgálat előkészitésének asszisztensi feladatai
-a vizsgálattal kapcsolatos dokumentációs feladatok

A Szívizom:
különleges haránt csíkolt izom, szerkezete alapvetően eltér a váz izométól. Sejtekből és nem izomrostokból épül fel. A
szívizomsejtek között az elektromos ingervezetést szolgáló kapcsoló szerkezetek találhatók. A szívizom akaratunktól
függetlenül mükődik. Az élettani sajátossága is eltér a vázizomtól.
A Szívizom a mindent vagy semmit szabály érvényesül, ami azt jelenti, hogy már a küszöbinger is contractiót vált ki.
küszöbinger=ingermaximum.
EKG (Elekrogardiogtáfia).

EKG (elekrogardiogtáfia)
Szívizomsejtek működésük közben elektromos áramot termelnek ezt a test különböző részeiről elvezethető és
regisztrálható. A szív elekrtomos aktivitásán keresztül következtetünk a szív állapotára.
A sejtek működése közben ún. működési vagy akciós áram keletkezik. Amely megfelelő műszerrel felfogható vagy
rögzíthető.
Végtagi és mellkasi elektrodákból gyűjti össze az elektromos jelekezt az EKG gép a szívizom összehúzodáskor jelentkező
elektromos feszültség regisztrálása

Ekg görbe:
EKG-görbe P, Q, R, S és T pontokra (hullámokra) osztható, illetve az
egyes betűk közti szakaszokra.
A P-hullám (vagy más néven pitvari hullám) a szív felső részének a
pitvarokon terjedő elektromos impulzust jelöli, melynek időtartama normál
esetben 0,06-0,11 másodperc.
A P és Q szakasz az ingerület átvezetési idejét jelöli a pitvarokról a
kamrákra, normál időtartama 0,04-0,1 másodperc.
Az ún. QRS-komplexum a kamra összehúzódását jelzi, a Q ponton a kamra
ernyedt állapotban van, az R ponton a kamra izomzata ingerületbe kerül,
míg az S ponton a kamra ingerülete (összehúzódása) alapállapotba
rendeződik. Normál időtartama 0,06-0,1 másodperc, azonban nem árt
tudni, hogy a jobb és bal kamra
nyugalomba kerülése (depolarizációja) eltérő hosszúságú, ez az izomtömeg
különbségével hozható összefüggésbe.
Az ST-szakasz a kamrák ionegyensúlyának rendeződését jelöli, míg a T
pont a kamra teljes egyensúlyi állapotát jelzi, ez kb. 0,2 másodperc.

A rutin 12 elvezetéses EKG során három féle elvezetést használunk:

· Einthowen-féle bipoláris elvezetése (I., II., III.)
· Goldberger-féle unipoláris elvezetések (aVR, aVF, aVL)
· Wilson-féle unipuláris elvezetések (mellkasi elvezetések)

A 12 elvezetés összesen 10 db elektród felhasználásával képezhető le. 3db végtagi elvezetés (+1 db földelő elektród) és 6
db mellkasi elvezetés. Az elvezetések a pácienskábel végén lévő elosztón lépnek ki.
Egyik fontos jellemzője az EKG készülékeknek, hogy időben milyen eltolással készíti a felvételeket a különböző
elvezetésekről. Ennek jelzése a csatorna-szám. Az átlagos alkalmazásra általában 3, illetve 6 csatornás készülékeket
használnak.

old. 30
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

EKG készítése:
1. Helyezzük nyugalomba a beteget, ügyeljünk az intimitás biztosítására. A helyiségben legyen kellemes a hőmérséklet,
illetve biztosítsunk takarót a beteg részére (a didergés megakadályozza az értékelhető felvétel elkészítését, ún. izomzaj
miatt)
2. A készülék legyen csatlakoztatva az EPH-hálózatra, amennyiben nem akkumulátoros üzemmódban használjuk. A
vizsgálóágy is legyen földelve.
3. Helyezzük fel a végtagi elvezetéseket. Jobb kar-piros R (Right), Bal kar-sárga L (Left), Bal lábzöld F (food), Jobb láb-
fekete N (neutral), Fontos a megfelelő elektromos kontaktus biztosítása, erre a célra használhatunk elektród-gélt, sós
oldattal átitatott vékony gézlapot is, azonban utána ügyeljünk az elektródok megtisztítására
4. Helyezzük fel a mellkasi elektródokat. Ennek sorrendje a következő:
V1: 4. bordaköz, sternum jobb oldala
V2: 4. bordaköz, sternum bal oldala
V3: V2 és V4 között félúton
V4: 5. bordaköz, medioclavicularis vonalban
V5: 5. bordaköz, elülső hónaljvonalban
V6: 5. bordaköz, középső hónaljvonalban
5. Bizonyosodjunk meg arról, hogy a beteg kényelmesen fekszik, izmai nem feszülnek, légzése egyenletes. A
pácienskábel ne keresztezze az elvezetéseket, mert a felvétel torzulását okozhatja.
6. Amennyiben készülékünk régebbi típus, lehetséges, hogy a hitelesítést nekünk kell elvégezni, egy erre szolgáló gomb
megnyomásával. Ha igen, tegyük meg, ekkor minden elvezetés elején megjelenik a 1 mV-os hiteljel (1cm magas
négyszög képében). Ezzel szavatoljuk a pontos mérést.
7. Amennyiben a feltételek optimálisak, készítsük el a felvételt. Amennyiben az automata módban készült felvételen
arrhytmiára utaló jelet észlelünk, érdemes hosszabb, ún. manuális felvételt is készítenünk.
8. Azonosítsuk az EKG-felvételt a beteg adataival, amennyiben ezt nem tettük meg a készülékbe történő adatbevitellel.
9. Távolítsuk el az elektródokat, tisztítsuk meg azokat és a beteg mellkasát is töröljük le, vagy adjunk a kezébe
papírtörlőt.
10.Amennyiben sorozatos EKG-felvételekre lesz szükség, és nem öntapadó elektródokat használtunk, praktikus
megjelölni az első felhelyezésnél az elektródok helyét a mérések összehasonlíthatósága miatt

old. 31
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

9. tétel
A. tételsor
-perifériás vérkeringés
-vérnyomás definíciója, biztosításának feltételei, pulzusnyomás
-az érrendszer mükődésének idegi szabályozása
-az érrendszer működésének kémiai szabályozása

A vérkeringés szervrendszerének feladata:

a vérkeringés fenntartása a szervezetben
Részei: -szív, vérerek, vér

A vérkeringés központi szerve a szív. A vérkeringés fenntartásának biztosítása.

-A szív kúp alakú, izmos falú, üreges szerv,
-nagysága az egyén zárt öklének felel meg,
- a két tüdő között a mediastinumban, (a mellüreg elülső részében), a szegycsont mögött helyezkedik el.
- a szívet függőlegesen a szívsövény (setrum cordis) választja jobb és bal szívfélre.
- mindkét szívfél pitvarra és kamrára tagolódik, amelyeket vitorlás billentyűk választanak el egymástól.
- a vér áramlása csak egyirányú lehet: a pitvarokból a kamrák felé.
A szívizom összehúzódása = systole, elernyedése = diastole. A vérkeringés perifériás szervei a vérerek.

A vérkeringés perifériás szervei a vérerek feladatuk: A szervezet számára megfelelő mennyiségű vér biztosítása. A vér
továbbítása a szív felé, ill. a szív felől a perifériára. Ahhoz, hogy a vérkeringés fennmaradjon, az érrendszerben megfelelő
dinamikai viszonyoknak kell uralkodnia. Ennek egyik feltétele a megfelelő vérnyomás.

Vérnyomás:
A vérnek az erek falára gyakorolt nyomása. Vérnyomás az az erő, melyet a bal kamrából kikerült vér és erek rugalmas
falára kifejt.
jele: RR (RivaRocci) mértékegysége: Hgmm

Vérnyomáson általában az artériákban mért nyomást értjük, de mérünk kapilláris nyomást (20 Hgmm alatti), és vénás
nyomást, amely a vénás keringés kezdetén ált.:10-15 Hgmm de a szívhez közel ez negatív érték (-3Hgmm) is lehet. A
centrális vénákban az oda bevezetett kanülön át mérjük a vérnyomást (CVP = centrális vénás nyomás). Az aorta kezdeti
szakaszán a vérnyomás 150-180 Hgmm, de távolabb csökken. Tehát a keringésben a nyomásviszonyok eltérőek.

Az artériás vérnyomás két értékből áll:

Systolés nyomás: A bal kamra összehúzódásakor a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása.: 120-130 Hgmm
Diastolés nyomás: A kamrák elernyedésekor az erek által fenntartott nyomás: 60-70 Hgmm

Vérnyomás életkor
újszülött: 65-85 / 45-55 normál 100-140 / 60-90
csecsemő 6-12hó 80-100 / 55-65 magas 140/90től - hypertonia
kisgyermek 3-6 éves 95-110 / 60-75 alacsony 100/60 alatt - hypotonia
gyermek 12 éves 100-120 / 60-75
gyermek 14 éves 110-135 / 65-85
fenőtt 120-140 / 80-90

Pulzus nyomás: A két érték közti különbség a norm: 40-50 Hgmm, csökkenhet és emekedhet, a kis -, és nagy vérköri erek
állapota, nyomása befolyásolja.

Magas vérnyomás (Hypertónia): 130/80 Hgmm – nél magasabb artériás nyomás, cukorbetegeknél ez az érték 120/80
Hgmm.

old. 32
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Vérnyomást fenntartó tényezők (tételben: biztosításának feltételei)

A szív izomereje (munkája, intenzitása): Ritmusos összehúzódásaival pumpálja az erekbe a vért. Ennek hatásosságához
szükség van erős jó oxigén ellátású szívizomra, a billentyűk hibátlan működésére, ép idegi, hormonális szabályozásra stb.
A perifériás erek áramlási ellenállása: Ebben az artériák, vénák átmérője, a lumen szűkülése és tágulása alapvető szerepet
játszik. (szűk érhálózatba nagyobb nyomással kell pumpálni)
A nagyerek rugalmassága: A szív elernyedésekor a vérnyomást az erek rugalmassága tartja fenn, - az erek rugalmassága
az életkorral fokozatosan csökken. (az érelmeszesedés szűkíti az ér lumenét és merevvé teszi az ér falát)
A keringő vér térfogata (volumene): A vér térfogata csökkenhet: a.) mennyiségi vérvesztés miatt (külső vagy belső
vérzés). b.) amikor a keringő vér mennyisége nem változik. de az érrendszer valamilyen hatás miatt kitágul relatív
vérmennyiség csökkenés megy végbe. (Shock 2 oka)
A vér viszkozitása: A vér viszkozitása növekszik, ha a vörösvértestek száma kórosan magas, a továbbítása nehezebb.
A keringő vér mennyiségének eloszlása: a szervezetben a vér egy része vérraktárakban van, másik része a szervekben. A
vér „igény szerint” vándorol a szervek között. (Evés után a telt gyomor erei kitágulnak, agyi erekbe kevesebb vér jut…
álmosság… később helyreáll: autoreguláció)

Az érrendszer működésének szabályozása:

Az érrendszer idegi szabályozása:

Érmozgató központ:
A vérnyomást szabályozó érmozgató központ a vasomotor központ a nyúltvelőben van. RR emelő: elől-oldalt, RR
csökkentő hátrább középen. A vasomotor központ kemo(kémiai) receptorainak ingere a vér Co2 szintje. Sejtjei érzékelik
a rajtuk átáramló vér CO2 tartalmát. Ha magas a CO2 tartalom és csökken az O2 szint, akkor a mellékvesében fokozott
adrenalin termelés indul meg, amely szűkíti az ereket és emelkedik a vérnyomás.

Vegetatív szabályozás:
A vegetatív idegrendszer akaratunktól függetlenül működik. Szimpatikus és paraszimpatikus részre osztjuk. A vegetatív
idegrendszer ingere pl: pozitív-negatív stressz, pozitív –negatív érzelmek, fájdalom. A szimpatikus hatás alatt adrenalin
túlsúly van: emelkedik a vérnyomás, és a pulzus / paraszimpatikus hatás alatt csökken. A szívet és egyes ereket a X.
számú agyideg a N. Vagus (bolygó ideg) paraszimpatikus rostjai idegzik be.

Reflexes szabályozás:
bizonyos erek falában vannak olyan nyomásérzékeny receptorok (baroreceptorok, pl.-aorta ív). amelyek érzékelik a
vérnyomás emelkedését, csökkenését, majd az erek szűkítése és tágítása révén normalizálják azt.
Baroreflex: pl. felállás: a vér az alsó végtagok felé mozdul el – baroreceptorok vérnyomás esését érzékelik – vasomotor
központ RR emelő része aktiválódik – RR nő. Az erek falára közvetlenül ható kémiai tényezők
Értágító hatású: tejsav, szénsav, hisztamin, bradikinin

Az erek falára ható fizikai tényezők

Hőmérséklet: meleg – értágító- RR csökkentő
hideg – érszűkítő – RR emelő

Hormonális szabályozás:
adrenalin és noradrenalin: mellékvese velő termeli, szimpatikus hatás: érszűkítő általában, de a vázizmokban,
koronáriákban, vesében, és tüdőben tágítanak.
vazopresszin vagy antidiuretikus hormon, (ADH) – érszűkítő hatása van.
renin-angiotenzin- aldoszteron rendszer: Renin: vese termeli, a májban lévő angiotenzinogént angiotenzin I-é alakítja
majd II-vé alakul, amely erős érszűkítő hatásával emeli a vérnyomást.
aldoszteron: mellékvesekéreg szteroid hormonja a só- vízháztartást szabályozza, ez által a vérnyomást.

old. 33
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

9. tétel
B. tételsor
-vérvétel definíciójának meghatározása
-leggyakoribb vérvételi vizsgáló eljárások
-előkészitési feladatok, kivitelezése
-veszélyes hulladék kezelésének szabályai
-dokumentáció

A vérvétel fogalma
- az érrendszeren belül keringő vérből
laboratóriumi vizsgálat céljából vér
nyerése
-orvosi indikáció alapján az ápoló önálló
funkciója

vérvétel helyére alkalmas erek:

-kéz diralis oldalán véna doralis (doralis-
háthoz tartozó)
-a kar antecubitalis régiójában vena
mediana cubiti = összekötö könyökvéna
-vena basilica = felsővégtagi mediális
bőrvéna
- vena cephalica = felsővégtagi oldalsó
bőrvéna

vérvételi csövek:
- piros: rutin kémia, választott vér,
vércukor, virusszerologia, tumormarker
vizsgálatok hormonok
- lila: vérkép, hga1c
-kék: alvadás, prothombin szint, D-dimer
-zöld: genetika
-szürke: vércukor
-fekete: vérsüllyedés
célja: diagnosztikus, therápiás,
vénapunctio

Előkészítés:
1. Beteg előkészítése:
- részletesen ismertetni kell a beavatkozás menetét,
-segítségét kell kérni a beavatkozás elvégzéséhez, beavatkozás helyét szabaddá kell tennie, segédkezni,
-a beteget a beavatkozáshoz le kell ültetni vagy fektetni,
-szükség esetén a beteg rögzítéséhez segítséget kell hívni (pl.: hozzátartozó, ápoló, csecsemőn vagy kisgyermeken történő
beavatkozás végzésekor, valamint amikor a beteg nem kooperál kellő méretékben
2. Eszközök előkészítése:
- az eszközöket fertőtlenített tálcára helyezzük
-gumikesztyű, bőrfertőtlenítő oldat, száraz törlés (kisméretű papírvatta/vatta/géztörlés)
-ragtapasz vérvételi tű, szükséges számú és típusú vérvételi cső
-kémcsőállvány, vérvételi cső „harang” -ja, karleszorító gumi,
-gumilepedő darab (törölközővel, párnahuzattal vagy papírvattával fedve),
-kettő darab vesetál (egyikbe a kommunális hulladék kerül [papír, műanyag], a másikba a veszélyes hulladék [véres és
szúró-vágó eszközök])
-kitöltött vizsgálatkérő lap, szükséges számú, a beteg adataival kitöltött öntapadós címke

old. 34
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Vérvétel kivitelezése:
11. fertőtlenitjük a kezünket, gumikesztyű 5 kitapogatjuk a vénát, fertőtlenitjük a bőrt (behatási idő)
2 megtekintjük a beteg mindkét kezét. eldöntjük a szúrás 6 15 fokos szögben beszúrjúk a tűt
helyét 7 csatlakoztatjuk a csöveket, a vákuum kiszívja a vért
3 a tűt összeállitjuk a vérvételi haranggal 8vérvétel befejeztével felengedjük a szoritást
4 leszoritás (szurás felett 5-8 cm) 9 szúrás helyére törtőt helyezzünk, 3 percig szoritani
A beavatkozás menete:
-azonosítsuk be a beteget (attól a személytől történjen a vérvétel, akinek elrendelték!)
-bizonyosodjunk meg róla, hogy a beteg olyan testhelyzetet vett fel, ahol semmi sem akadályozza a beavatkozás
elvégzését, -a leszorító (stranguláló) gumi felhelyezése
*a szúrás helyétől proximálisan, *kisgyermekeknél leszorító gumi helyett a felkart a segítő
*csecsemők feji vénáját ujjal kell leszorítani, kezével szorítja el,
-megkérjük a beteget, hogy a kezét szorítsa ökölbe / elősegítni a vénák feltelődését/ -a megszúrni kívánt véna kitapintása
*felnőttnél és gyermekeknél a könyökhajlati vénák egyike vénája, de végső megoldásnak szóba jöhet a lábfej vagy a
(vena mediana cubiti) – szükség esetén használható a kézfej csukló valamelyik vénája is,
*csecsemők feji vénák egyike
-ha a véna nem tapintható kellő mértékben, felkérjük a beteget, hogy a kezét szorítsa néhányszor ökölbe,
-fertőtlenítés a szúrni kívánt felületen az injekciózáshoz használt oldattal / az első fertőtlenítést letöröljük, a második
fújást hagyjuk megszáradni, ezután már nem nyúlunk a szúrni kívánt részhez/
-gumikesztyű felvétele
-a vérvételi tű és a vérvételi „harang” összeillesztése,
-a tűről a védőkupak eltávolítása, a tű sterilitásának megőrzésével / a fertőtlenítéstől eltelt idő kb. a behatási időnek felel
meg/
-a kar és a véna rögzítése:
*a kevésbé ügyes (bal) kézzel úgy kell átfogni
*a hüvelykujj
az alkart,
bőrre gyakorolt nyomásával szúrás helye alatt
hogy a kinyújtott tenyér a kar alá kerül rögzíti a vénát
-véna megszúrása
*az ügyesebbik (jobb) kézbe fogott tűvel összeillesztett *fiatal, rugalmas bőrű betegnél egyetlen nyugodt
vérvételi harang segítségével (egy tűvel csak egyszer szabad mozdulattal történik a bőr és a véna falának átszúrása a
szúrni! Minden újabb szúráshoz újabb steril tűt kell bőrrel csaknem párhuzamosan, éles szögben kell a tűt a
bontani!), vénába vezetni
*a tű nyílása felfelé néz, *idősebb, merev vénájú egyéneken a bőrt és
lehet egyetlen mozdulattal átszúrni,
-a tű és a vérvételi harang rögzítése /kevésbé ügyes (bal) kézzel/
-az ügyesebbik (jobb) kézzel kerül behelyezésre a vérvételi „harang” -ba a vákuumcső ,
(Amennyiben a tű nem került a vénába, a vérvételi cső vákuumja megszűnt! A csövet nem lehet újra használni, ha maradt
is vákuum a csőben nem biztos, hogy elegedő mennyiségű vért fog az eszközbe szívni)
-sz. e. a vákuumcsöveket cserélni kell (a tű „harang”ba került végén található „gumiszelep” meggátolja, hogy a csövön
kívül vér kerüljön)
-ha nincs több cső, akkor oldani kell a leszorító gumit, majd egy határozott mozdulattal ki kell húzni a tűt, egyidejűleg a
szúrás helyére száraz (!!!) törlést kell szorítani,
-tű és a „harang” vesetálba helyezése után meg kell kérni a beteget, hogy 6-10 percig (nyújtott kar mellett) szorítsa a
szúrás helyére a törlést (ha a kar behajlításra kerül a nyomás nem a vénának nem azon pontjára kerül, ahogy a szúrás volt
az érből vér fog szivárogni haematoma keletkezik)

Veszélyes hulladék kezelése: Baleser esetén, helyszínen sebferőtlenités, jegyzőkönyv felvétele, munkavédelem,
foglalkozás egészségügy, vérvételek az ápolótól és a betegtől 3 hónap múlva kontroll. Az alvadásgátót tartalmazó
csöveket lassú mozdulatokkal összeforgatjuk. a vérmintákat a laboratóriumba szállitjuk

old. 35
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

10. tétel
A. tételsor
-légzőrendszer feladata és részei.
-a tüdö szerkezete, vérellátása
-a légzés mechanizmusa
-a külső és belső légzés folyamata
-a krónikus obstruktív tüdőbetegségek jellemzői
-az asthma brochiale, oka tünetei, kezelése

Lézőrendszer feladata, részei:

-légzőrendszer elsőrendű szerepe az élőlények gázcseréjének biztositása
-feladata a sejtek biológiai oxidációjához szükséges oxigén felvétele és a folyamatban keletkezett szén-dioxid
eltávolítása.
-sejtek a szövetnedvből veszik fel az oxigént, és oda adják le a szén-dioxidot.
-élő szervezet sejtanyagcsere – folyamatai számára szükséges oxigén felvétele és a szervezetben keletkezett
bomlástermékek közül a széndioxid kiválasztása
-külső légzés a gázanyagcsere, mely a levegő és vér között
-belső légzés a szövet közti, amely a vér és szövetek sejtek között bonyolodik le
Részei: (bronchiolitis – alsó léguti gyulladás)
-orrüreg- -légcső
-orrmelléküreg- -tüdö – pulmo
-gége – largnx -hörgök - trachea
-gégecső

A tüdő szerkezete, vérellátása:

A két tüdő a mellüregben egymástól a szív és nagy erek által elválasztva helyezkedik el. Kúp alakúak, a kúp alsó része a
rekeszizom felé néz. A tüdőket lebenyekre osztják. A jobb tüdő három, a bal tüdő két lebenyből áll. A lebenyeken belül
szegmentumok különülnek el. A szegmentumok egyes hörgőágakhoz tartozó tüdőszöveti és működési egységek. A tüdő
mikroszkópos képe mirigyre emlékeztet. A belépő hörgők faágszerűen két ágra osztódva, egyre kisebb hörgőcskéket
hozzák létre. Ezeknek a végén vannak a léghólyagok (alveólusok). A hörgőcskék falát kötőszövet és izom építi fel.
A léghólyagocskák szőlőfürtszerűen rendeződnek, falukat igen vékony, alveoláris hám alkotja, s ezt erek hálózzák be. Itt
történik a gázcsere. A tüdőnek kettős érrendszere van.

A kisvérkör:
Jobb kamrából indul, innen kilép a tüdőverőér (aorta pulmonalis), amely két ágra oszlik, belép a tüdőbe és a hörgőágakat
kísérve egyre kisebb erekre, oszlik, a végágak a léghólyagocskák falát behálózó hajszálerek. Itt megtörténik a gázcsere
majd a hajszálerek összeszedődnek négy tüdővénává (truncus pulmona), amelyek a bal pitvarba lépnek be.

A légzés mechanizmusa:
Belégzés:
-a mellkas térfogata megnő, a levegő a tüdőbe jut Kilégzéskor:
-külső bordaközti izmok összehúzodnak ezáltal a bordák -belső bordaközti izmok összehúzódnak külső ellazulnak ez
megemelkednek által a bordák süllyednek
-rekeszizom sülyed -rekeszizom felemelkedik
-mellhártya lemazaei eltolodnak egymástól (mellüregben -mellhártya lemezei közelednek egymáshoz → negatív
fokozodik a szívóhatás) mellűri nyomás csökken
-mellüreg térfogata nő → ezt passzívan követi a tüdő -mellüreg térfogata csükken → tüdő ezt követi →
tágulása → nyitott légutakon keeresztül a levegő beáramlik rugalmasságánal fogva kipréseli a levegőt
a légholyagocskákba

old. 36
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Belégzéskor a mellkas térfogata megnő, a levegő a tüdőbe jut. Kilégzéskor a mellkas térfogata csökken, és a szén-
dioxidban dús levegő a légcsövön keresztül távozik a tüdőből, majd a szervezetből. Ezt a folyamatot a be- és kilégzést
biztosító izmok teszik lehetővé váltakozó működésük révén. A szorosabb értelemben vett légzőizmok a bordaközi izmok
és a rekeszizom, a légzési segédizmok pedig a nagy és kis mellizom, a fűrészizom, a széles hátizom és az oldalsó
nyakizom.
Amikor a rekeszizom összehúzódik, lefelé húzza magával a tüdőt. A tüdő térfogatának növekedésével a belső nyomás
csökken, ami részleges vákuumot hoz létre. A nyomás kiegyenlítése érdekében a levegő a külső légkörből a tüdőbe
áramlik. Ez a folyamat a belégzés.
Kilégzéskor a rekeszizom és a mellkas izmai ellazulnak, a mellüreg térfogata csökken, a nyomás emelkedik, és kipréseli a
levegőt a tüdőből. A folyamatban kismértékben a gravitációs erő is szerepet játszik azzal, hogy lefelé húzza a bordákat.

A krónikus obstruktív tüdőbetegségek jellemzői:

A COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség angol nevének rövidítése, a légzőrendszer lassan és fokozatosan súlyosbodó,
lényegében visszafordíthatatlan betegsége. Két tünetcsoport, az idült hörghurut (bronchitis) és a tüdőtágulás (emfizéma)
egyidejű megnyilvánulásával járó, gyulladásos kórfolyamat. Az idült hörghurut a légutak hörgőinek beszűkülésével,
fokozott váladékképződéssel járó tünetcsoportja, a tüdőtágulás pedig a tüdőhólyagocskák folyamatos összeolvadásával
járó pusztulása.
Legfőbb tünete az egyre fokozódó és változó intenzitással súlyosbodó nehézlégzés, köhögés, köpetürítés.

COPD
Alsó légutak (tüdön belüli légzés) tartos beszűrkülésével járó betegségeket nevezzük. A betef vissza fordithatatlan
károsodások hátra hagyásával halad előre a tüdő szerkezetének helyreállitására nincs lehetőség

Asthma bronchiale oka, tünetei, kezelése:

Visszafordithatatlan légzési nehezítettség, a hörgők krónikus gyulladásos betegsége. A légutak a hörgők
nyálkahártyájának duzzanata, valamint a hörgök simaizomzatának görcsös összehúzodása miatt beszükülnek. Asztma a
tüdőbe vezető főbb légutak – elsősorban a hörgők – krónikus gyulladásos megbetegedése. A hörgök simaizomzata
felszaporodik és a tüdőben található sejtek fölös mennyiségben, termelnek nyákot, ezáltal tovább fokozva a légutak
szükületét. Tünetei kisfokú nehézlégzéstől kezdve súlyos légzési elégtelenségig terjednek

Asthma tünetei:
- kisfokú nehézlégzéstől kezdve súlyos légzési elégtelenség
- Rohamokban jelentkező nehézlégzés, amely megnyúlt, sípoló kilégzéssel párosul, fulladás és mellkasi szorítás.
- Különösen gyermekeknél a nyak és mellkastájék viszketése is lehet az asztma korai jele. Lázzal nem jár.
- nem mindig tipikus tünet, de szintén sz astmára jellemző a görcsös, rohamokban jelentkező köhögés, különösen, ha ez
aktív mozgás, futás után jelentkező
- különböző köhögésekből az asztmás köhögést úgy lehet elkülöniteni, hogy asztmánál mindig a kilégzés nehezített
- nem mindig tipikus tünet, de szintén az asztmára jellemző a görcsös, rohamokban jelentkező köhögés, különösen, ha
ez aktív mozgás, futás után jelentkezik
Az aszztmás gyulladás hasonló a légcsőhuruthoz, de annál mélyebbre húzodik, és nem gyógyul, továbbá hátterében meg
mutatható ki kórokozó virus, vagy bakterium. A hurutos légutakra jellemző nyálka tovább szükiti a hörgöket.
A különböző köhögésektől az asztmás köhögést úgy lehet elkülöníteni, hogy asztmánál mindig a kilégzés nehezített.
A betegek többsége az úgynevezett enyhe, perzisztáló asztma csoportjába tartozik, mely a kezdeti stádiumot jelenti.
Tüneteik általában enyhék, körülbelül hetente jelentkeznek. Ezek a betegek sokszor nem is tudnak asztmájukról, évekig
tünetszegények lehetnek, előfordul, hogy csak az elhúzódó köhécselés vagy a fizikai terhelés (futás, lépcsőzés stb.)
hatására megjelenő nehézlégzés okainak keresése kapcsán derül fény az asztmájukra.

Az asthma kezelése:
Célja elsősorban hörgőgörcs és a gyulladás megszüntetése. A hörgőgörcs megszüntetése lényegében tüneti kezelés. A
belélegezhető, ma már közvetlenül a tüdőbe juttatható hörgőtágító gyógyszerek másodpercek múlva hatni kezdenek, 1-2
perc alatt megszüntetik a fulladásérzést, és hatásuk 4-5 sőt a legújabbak esetében 12 órán át tart. A hatóanyagok orvos
által adagolhatók tablettában - szájon át - vagy injekció formájában is. A hörgőtágítók túladagolása veszélyes lehet. A
hörgőtágítók kiegészítő kezelésként, alkalmanként használatosak, de nem helyettesíthetik az inhalációs szteroidokat,

old. 37
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

amelyek az asztma alapját képező - sokszor allergiás eredetű - gyulladás csökkentésére, illetve ezzel együtt a tünetek
megelőzésére alkalmasak. Ezek a gyulladáscsökkentő gyógyszerek (szteroidok) a különböző korszerű inhalációs
(belégzési) technikák segítségével közvetlenül a légutakba juttathatók, több nagyságrenddel csökkentve ezzel a
bejuttatandó gyógyszer mennyiségét, valamint a nem kívánatos mellékhatások megjelenésének a kockázatát.
A gyulladáscsökkentő terápiára folyamatosan szükség van. A gyógyszerek adagolása az asztmás
súlyossági stádiumoknak a tünetek gyakorisága és a légzésfunkciós értékek alapján megfelelően különböző. Jelenleg a
legkorszerűbb gyógymódnak számít a gyógyszerek száraz por formájában történő belélegzése. A 4-5 évnél fiatalabb
gyerekek számára a hajtógázas spray, vagy az elektromos porlasztó jelenti a megoldást. Ma már az a cél, hogy a
hörgőtágítót és a gyulladáscsökkentőt lehetőleg egy készülékből tudja magának adagolni a beteg.
-allergén kerülése, leszokás dohányzásról
-légzőtorna
-roham megelőzése (steroidok, atrovent, diaphyllin)

Rohamok megszüntetése (astma)

1.Oxigén adása 5szükség esetén antibiotikum
2.Hörgőtágitó aerosolok (berodual, brycanil) 6.folyadék
3.Theophyllin (diaphyllin, theosirox) 7. nem javul légzési elégtelenség akkor gépi légzés
4.Steroidok (solee-medrol)
Asthmás roham esetén tilos morfium és származékainak adása. Bronchialés kerülje a salycil tartalmú láz és
fájdalomcsillapitó gyógyszer

Allergia: immunrendszer fokozott túlzott reakciója bizonyos allergénekre. a légúti allerfia érintheti a teljes hörgörendszer
vagy pedig az orrnyálkahártya gyulladásával

Tüdőfibrózis: során valamilyen kiváló ágens hatására krónikus gyulladás indul el a tüdőszövetben, a légholyagocskák és
hajszálerek között, amely végül a kötöszővet felszaporodásához vezet, csökkenti a légző felületet

Tüdőgyulladás: tüdő gyulladását (preumónia) leggyakrabban valamilyen kórokozó vált ki, ezen belül leggyakrabban
virusos vagy bakteriális eredetű lehet. A tüdőgyulladás tünetei korokózók szerint különböznek

Tüdődaganat: elsősorban a tartósan jelentévő száraz köhögés, dohányosoknál pedig a köhögés jellegének megváltozása
hívhatja fel a figyelmet. Az elhuzodó és a többedszerre is ugyanott visszatérő tüdögyulladás ugyancsak figyelmeztető jel

Nagysejtes tüdőrák: gyors növekedésű agressziv daganat, amely nevének megfelelően nagy rendellenes küllemű
sejtekből áll. A tüdőrák e tipusa is többnyire a tüdöállomány perifériás, a szélek felé rső területéről indul ki.

Adenocarcinóma: mirigysejtes rákot jelent, nem a legagresszívabb, de nem is a „legjobb indulatú” daganat. Rendszerint
a tüdők perifériáján keletkezik és gyakran egy már lezajlott gyulladás

Tüdőembólia: hátterében leggyakrabban a mélyvénás trombózis áll. A vénás rendszerben elszabadult trombus (alvadt vér
vagy ritkábban zsir levegő, idegen szövet) a véráramlattal a tüdőartériába jutva annak hirtelen elzáródását okozza

TBC: tüdőtuberkolozis (tüdőgümokor) fertőzéses eredetű megbetegedés, melyet a mycobacterium hominis és

mycobacterium bovis nevű baktériumok ookoznak. a betegség nemcsak a tüdőt érintheti, hanem megbetegitheti a gyomor
– bélrendszert (fertőzőtt tej) a húgy és ivarszerveket a csontokat, a bőrt vagy akár a központi idegrendszert,
agyhártyagyulladást.

old. 38
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

old. 39
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

10. Tétel
B. tételsor
-a légzés száma
-a légzést befolyásoló fiziológiás és patológiás állapotok
-a légzés ritmusa, kórós légzés típusok, a légzés hangja
-a nehézlégzés formái
-dokumentálás

Légzés szabályozása:
-be és kilégzés szabályos váltakozzását a nyúltvelőben lévő légzőközponz szabályozza
-a légvételek kiváltásának kémiai ingere a vérben felhalmozodó széndioxid, amely a légzőkozpont ingerli
-hatással van a légzőközpontra a vérnyomás változása a periféria felől befutó ingerületek (hideg, fájdalomm stb.) izgalmi
állapotok (ijedség, izgalom a légzést jelentősen befolyásolják

A légzés száma:
-kortól az idegrendszer állapotától
-izgalomtól, izommunkától, étkezéstől
-légnyomástól a levegő páratartalmától
Újszülött: 35- 40/ perc Gyermek: 20-30/ perc
Csecsemő (6 hónapos): 30-50/ perc Serdülő: 16-19/ perc
Kisded (2 éves): 25-32/ perc Felnőtt: 12-20/ perc

Kóros légzésszám:
- bradypnoe – alacsony légzésszám, 12/perc alatt - hyperventiláció – szapora légvétel kis volumenekkel
- tachypnoe – szapora légvétel, 20/perc fölött - hypoventilláció – ritka, kis volumenű légzés
- hyperpnoe – 40/perc fölött - apnoe – légzésszünet.

Légzés megfigyelési szempontjai:

- légzés számát mellhártya izadásban, bizonyos anyagcsere betegség
- légzés ritmusát esetén, 38-40C láz a légzésszámot 4-6tal emeli
- légzés hangját, hangszínét csökkent légzés: légzőközpont átmenezi vagy tartós
légzés szám normál tolerális (türhető), illetve müködészavar esetén, altatószer és morphin
intolerábilis értékei mérgezésben, valamint agykeringési zavarban
szapora légzés: testhőfok emelkedéskor, alégző felület
csökkenésekor tüdögyulladásban, nagy mennyiségű

A légzés hangja:
élettani körülmények között nincs hangja, hangos légzés csak akkor hallható, ha az oxigén szükséglet hirtelen
fokozódik.
- szuszogó: nátha/fejlődési rendellenesség esetén - szörcsölő: asthma cardiale/krónikus balszívfél
- stridoros: (sípoló, hörgő) gége/légcsőszűkület esetén elégtelenség/tüdőöedema esetén
- rekedt, sípoló: laryngitis esetén - horkoló: normálisan is előfordulhat, vagy eszméletlen
- sípoló: asthma bronchiale/gégeoedema/krónikus bronchitis betegnél jelentkezik, fontos az elkülönítése.
esetén

Légzés típusok:
Hasi: főleg férfiaknál megfigyelhető, a has tájékon kifejezett a légző mozgás
Mellkasi: nőknél gyakoribb, a légző mozgás a mellkasnál látható
Kevert: mellkas és has egyaránt emelkedik légzés folyamán, leggyakoribb típus

A légzést befolyásoló tényezők:

Életkor: a normális légzésszám az életkor előrehaladásával csökken
Fizikai aktivitás: nagyobb fizikai aktivitás esetén növekszik a légzés száma és mélysége

old. 40
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Akut fájdalom, Izgalom, szorongás, Dohányzás

Testhelyzet: az egyenes, álló testhelyzet elősegíti a teljes fokú mellkasi kitérést. Az összegörnyedt testhelyzet korlátozza a
Légző mozgást.
Gyógyszerek: pl. A nyugtatók, csökkentik a légzés számát és mélységét
Agytörzs sérülés: Mivel az agytörzsben van a légzőközpont, ha az agytörzs sérül, ez gátolja a légzésszámot és a légzés
ritmusát.

A légzés ritmusa:
1. Cheyne-Stokes légzés: légzésszünettel kezdődik, majd a volumen egyre nő, a szakasz közepén egy mély sóhajtás, majd
a volumen újra csökken, majd apnoe
következik. Főleg agyi sérüléseknél,
vagy agyi keringési zavarban
szenvedőknél fordul elő.
2. Kussmaul- légzés: szapora, ritmusos,
mély ki- és belégzések sorozata. Főleg
anyagcsere betegségekben fordul elő,
uraemia, metabolikus acidózis, diabeteses
comára jellemző légzéstípus.
3. Biot-féle légzés: az orvostudományban a
légzés ritmusának rendellenessége, rövid
légzési szünetek mély "nagy" belégzéssel
váltakoznak. Normális ütemű légzés
ilyenkor nem is észlelhető. A
CheyneStockes-féle légzés előfutára,
súlyos agybántalmaknál és szívbajoknál
fordul elő.
Normális körülmények között a ki és
belégzés szabályosan követik egymást, a
légvételek mélysége és időtartama
egyforma. A légzőfelület nagyfokú csökkenésekor a légzés felülletessé válik a beteg liheg. Egyes betegségekben a
légvételek nagyon mélyek a beteg szinte sóhajt.

Nehézlégzések
-leggyakrabban a légzőrendszer, valamint a szív és érrendszer károsodása miatt kialakuló légzési nehézség (légszomj
érzése)
-behézlégzés sok légzőszerv betegség velejárója
-felléphet azonban más okból is (anaemia, keringési elégtelenség, autointoxikáció, vagy tengerszint feletti magasság
eseteiben)
-dyspnoés beteg erőlködve, légzési segédizmok (rekeszizmok, bordaközi izmok, mély nyakizomok, a nagy és kis
mellizmok vállöv izmai) igénybevételével lélegzik
-nehézlégzéskor a kilégzés vagy a belégzés nehezitett leggyakoribb a vegyes légzés
-a beteg a beszédben megáll felületesen, szaporán lélegzik, fokozott légszomj jelege az orrszárnyi légzés
-az oxigén hiányos állapot jele ágyszélén ül és az aztalra borul félig ülő helyzet a fektetése
Dyspnoe, nehézlégzés, légszomj, fulladás. A beteg erőlködve, a légzési segédizmok igénybevételével lélegzik. Ilyenkor a
ki- vagy a belégzés nehezített, de leggyakoribb a vegyes nehézlégzés. A beteg szaporán lélegzik, levegő után kapkod.

Nehézlégzés fajtái:
1. Munkadyspnoe: idült keringési vagy légzőrendszeré betegnél fizikai terheléskor jelentkezik. Csak fokozott fizikai
munkavégzésre jelentkezik, munka során jelentkező nehézlégzés, nyugalomra megszűnik
2. Nyugalmi dyspnoe: nehézlégzés sajnos már nyugalomban is fennáll. Súlyosabb állapotra utal, nehézlégzés nyugalomra
sem szünik, gyakran laposan nem tud feküdni a beteg csak félig ülő helyzetben. Keringési romláskor vagy légzőfelület
csökkenésekor nyugalmi állapotban is nehézlégzése van a betegnek. A beteg ülő vagy félig ülő helyzetet foglal el

old. 41
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

3. Orthopnoe: a beteg csak ülő helyzetben képes az oxigén szükségletét kielégiteni. Légzési segédizmok igénybevételével
képes biztosítani a fokozott oxigén szükségletét. A beteg csak ülöhelyzetben van kielégitő állapotban a légzési
segédizmokat is igénybevéve lélegzik, lapos fekvés lehajolás fokozza panaszait;
4. Paroxysmalis nocturnalis dyspnoe – éjszakai nehézlégzés: rohamokban jelentkező éjszakai nehézlégzés. Bal szívfél
elégtelenségben szenvedő betegeknél. Kisebb rohamoknál a beteg fulladásra ébred, felül, felkel köhög. Ez néhány perc
alatt megszünik de ismétlődik
5. Asthma: gyakori légúti betegség, melyre az időszakosan jelentkező nehézlégzés a jellemző
- asthma cardiale (inspiratorikus), hirtelen kezdődő életveszélyes állapot a bal szívfél heveny elégtelensége okozza,
mind a belégzés, mind a kilégzés nehezített, a tüdővizenyő miatt a légzés szörcsölő, a beteg igen nyugtalan;
- asthma bronchiale (exspiratorikus), a légzőizmok bénulása, a légutak szűkülete okozza, a légzőfelület csökkenés
kísérője is, a hörgők simaizomzatának rohamokban jelentkező görcse. Csak a kilégzés nehezített.

A nehézlégzés fajtái:
Munka során jelentkező nehézlégzés: nehézlégzés terhelésre jelentkezik, nyugalomban megszűnik. pl. idült légzőszervi
vagy keringési betegség esetén
Nyugalmi nehézlégzés: súlyosabb állapotra utal, nehézlégzés nyugalomra sem szűnik, gyakran laposan nem tud feküdni a
beteg csak félig ülő helyzetben
Ortophnoe: A beteg csak ülőhelyzetben van kielégítő állapotban, a légzési segédizmokat is igénybevéve lélegzik, lapos
fekvés, lehajolás fokozza panaszait.
Rohamokban jelentkező (paroxysmalis) éjszakai nehézlégzés:
Balszívfél-elégtelenség miatt alakul ki. Kisebb rohamoknál a beteg fulladásra ébred, felül, felkel, köhög. Ez néhány perc
alatt megszűnik, de ismétlődhet.

old. 42
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

11. tétel
A. tételsor
-tüdő szerkezete, vérellátása
-a tüdő müködése
-pneumónia lényege, oka, tünetei, szövödményei
-diagnosztikus eljárások
-terápiás lehetőségek

A tüdő szerkezete, vérellátása.

A tüdő (pulmo) szivacsszerű, lószőr párna
tapintatú, halványrózsaszínű, felszínét
mellhártya (pleura) zsigeri lemeze borítja,
páros szerv, amely lebenyekből áll.
A két tüdő nem egyforma, mivel a mellüreg
egy részét a szív foglalja el így a bal tüdő
kisebb.
A tüdő biztosítja a szervezetünk számára az
oxigén felvételét, ezáltal a szervezetünk
működését. Idoma topított félkúphoz
hasonló.

Szerkezete:
-A hörgöknek megfelelően tagokódik,
Vannak nagyobb egységek ezek a lebenyek.
(lobus)
-Jobb: felső, középső és alsó lebenyből áll.
-Bal: felső és alsó lebenyből ál, a középső
lepeny helyét a szív foglalja el.
-A lebenyeken belül kisebb egységek úgynevezett segmentumuk találhatók. Tíz a csúcsával a hilus /tüdőkapu/ felé tekintő
szabálytalan piramis.
-A ductus alveolarisok végén léghólyagok (alveolusok=tüdőhólyagócskák) találhatók.
Felszinei: rekeszi felszín – facies diafragmatica -tüdöalap (rekeszizmon)- basis pulmonis
bordai felszín – facies costalis -tüdőcsúcs (felső része, kúpszerü elkeskenyedő) – apex
gátori felszín – mediadtinalis pulmonis
-tüdőkapú (gátorüreg felől, erek, hörgök, idegek haladnak
részei: át) – hilus pulmonis

A tüdő vérellátása
Kisvérkör: A gázcserét végzi el. A szív jobb kamrájából lép ki és a tüdő verőértörzs. Az ér röviddel utána a tüdőkapuban
(hilus pulmonis) két ágra oszlik, a jobb és bal tüdő verőérre /artéria pulmonalis dextra et sinistra/ . Mindkét artéria
sokszorosan tovább oszlik és a léghólyagok körül hajszálér hálózatot alkot. A léghólyagokban megtörténik a gázcsere, - a
vénás vérből a széndioxid adódik le, a vörösvérsejtek oxigént vesznek fel-a hajszálerek összeszedődnek. A bal pitvarba
négy tüdővéna lép be. A tüdő vérellátása kettős. A jobb kamrából a truncus pulmunalis-Csak gázcserét végez. A hörgők
és a tüdőszövet táplálása az arteria bronchialison keresztül történik.

Pneumónia lényege, oka tünetei, szövődmények.

Pneumónia. Tüdőgyulladás. A tüdő és a légzőrendszer betegsége. A tüdőgyulladás az alsó légutak gyulladásos betegsége,
mely a tüdő léghólyagocskáit, azaz alveolusokat érinti.
Beosztási irányelvek:
1, anatómiai szempontból
-Lokalizáció szerint: alveoláris pneumonia (általában bakteriális), interstitiális pneumonia (általában vírus)
-Kiterjedés szerint: lobaris (pl: lebeny pneumonia), lobularis (fokális), bronchopneumonia (egy-egy bronchushoz tartozó
alveolusokat érinti)

old. 43
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

2. Etiológiai beosztás
-fertőzés eredet szerint: vírus, baktérium, gomba, parazita,
• bakteriális - alvoelaris (pneumo-, strepto-, staphylococcusok, enterococcusok, coli klebsiella, tbc, mycoplasma)
• vírus interstitialis (influenza, ornitosis)
• egyéb kórokozók (gombák, protozoonok)
• allergia
-a fertőzés kialakulásának helye szerint lehet területen szerzett tüdőgyulladás és kórházban szerzett.
 fizikai ok: sugárzás, idegentest
 kémiai ok: ingerlő gáz, gyomortartalom (hányadék aspirátiója-aspirátiós pneumonia), olaj aspirátiója, csecsemőknél
magzatvíz aspirátió
 keringési zavar: hypostaticus(pangásos) pneumonia (hosszan fekvő betegnél, rossz szívműködésnél alakul ki)
3, Klinikai beosztás a, alapbetegség szempontjából
-elsődleges pneumonia (nincs alapbetegség)
-másodlagos pneumonia: a tüdőgyulladás más tüdő-vagy szívbetegség következménye pl: hypostaticus pneumonia,
tüdőembólia utáni infarktpneumonia, pangásos pneumonia balszívfél elégtelenségben, idegentest a légútban,
bronchuscarcinoma b, lefolyás szerint: heveny vagy idült
Tünet:
a, Típusos bakteriális b, a típusos tüdőgyulladás
lobaris tüdőgyulladásnál jellemző -általában lassabban kezdődik,
-a hirtelen kezdet, magas láz -nem magas láz, gyakori izomfájdalom.
-elesettség, köhögés, légszomj, -jellemzi a kevés köpet,
-orrszárnyi légzés, fájdalom légzéskor, -száraz ingerköhögés.
- vörösesbarna köpet.

Diagnózis:
-fizikális vizsgálat+kétirányú mellkas rtg, esetleg CT
- szükség esetén kórokozó kimutatása tenyésztéssel, mikroszkóppal
lobalis pneumonia – egy vagy több tüdő lebeny primer pneumonia – elsödleges ép tüdö
bronchopneumonia – formának gócai szétszortan secunder pneumonia – násodlagos beteg tüdő
Kezelés:
-oki terápia bakteriális eredetnél antibiotikum adása, lázcsillapítás szükség esetén váladékoldás, váladék eltávolítása
-fizikai kímélet, kímélő étrend, megfelelő folyadékbevitel

Ápolási feladat:
-testhelyzet gyakori változtatása, átizzadt ruházat cseréje
-köpet ürítésének elősegítése
-mellkasi fizióterápia, légzőtorna
-inhalálás, párásítás
-szükség esetén oxigén adása

old. 44
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

11. tétel
B. tételsor
-védekező légúti reflexek
-köhögés formái
-a sputum definíció, köpetürités megfigyelésének szempontjai
-jellegzetes köpetek
- köpetürítéssel kapcsolatos higiénés előírások, mintavétel

Védekező légúti reflexek:

A légutak védekező reflexei életfontosságúak, mivel biztosítják a levegő szabad áramlását. Ha a gégébe vagy a légcsőbe
kerül valamilyen idegen anyag, akkor a légutak belső felszínének érintésekor a tapintásra érzékeny idegvégződésekben
ingerület képződik, ami a nyúltvelő megfelelő neuroncsoportjához jut. Az innen származó ingerület köhögést idéz elő. Az
orrüreg felületének mechanikai ingerlése hasonló lefutású reflexív útján tüsszentést okoz. A gyorsan kiáramló levegő
eltávolítja a légutakból az idegen anyagot. Maga a köhögés nem betegség, hanem egy tünet, egy reflex, mely a szervezet
védelmét szolgálja. A köhögési reflex feladata a légutakba került idegen anyagok vagy a felszaporodott váladék
eltávolítása. az alapelv mindkét jelenségnél hasonló: tüsszentésnél a lágyszájpad, köhögésnél a hangrés zárt, majd a garat
és a rekeszizom összehangolt, nagy erejű, rövid idő alatt hirtelen végbemenő összehúzódása során a levegő
robbanásszerűen távozik a tüdőből.

Köhögés formái:
Három fajta típusú köhögést különböztetünk meg.
Száraz –non produktív köhögés: akkor beszélünk, amikor úgy érezzük a szánk, torkunk kiszáradt, valami van a
torkunkon, és azt próbáljuk fölköhögni, gyakran eredménytelenül. Ez a típus leggyakrabban torokgyulladás, allergia, ill. a
nyálkahártya kiszáradása, kapcsán lép föl. Fájdalmas, egyes kilégzések igen rövidek, a hang éles, néha rekedtté vagy
ugató jellegűvé válik. A száraz köhögéssel jár kezdetben a tüdőgyulladás, különösen, ha mellhártyaizgalmat idéz elő. A
fennálló mellhártyagyulladás fájdalmat okoz kilégzéskor így köhögéskor is –, ami a beteget az inger elfojtására
kényszeríti.
Nedves-produktív köhögés: Ilyenkor különböző mennyiségű váladékot köhögünk fel. Ezt a váladékot mindig ki kell
üríteni, mert kórokozót is tartalmazhat. A nedves köhögés, amit a köznyelvben hurutos köhögésnek nevezünk gyakran
este, éjszaka erősebb, ezért nem ajánlott a köptetőt lefekvés előtt bevenni, mert nem tudunk majd aludni. A betegnek
ilyenkor köpete van, Ez a köpet átlátszó-vírusos vagy allergiás-, esetleg véres melyet okozhat idegentest daganat vagy
krónikus gyulladás. vagy sárgás árnyalatú lehet, még, ami bakteriális fertőzést jelenthet, Ilyenkor fontos az inhalálás és a
bőséges folyadék bevitel, de itt már fontosabb szerep hárul a nyákoldó gyógyszerekre is
Köhécselés – neurogén eredetű

Sputum definíciója, köpetürítés megfigyelésének szempontjai:

A köpet (sputum) a légutakból a gyors levegőkiáramlás által „felköhögött” nyák és a hozzá keveredő egyéb anyagok -
elhalt sejtek, kórokozók, belélegzett szennyeződések, vörösvértestek stb... Az ép tüdőben fiziológiás viszonyok között is
keletkezik mintegy 100 ml váladék, de ez a mennyiség felszívódik. Tehát egészséges légutakból köpet nem ürül.
Egészséges ember nem ürít köpetet. Köpetürítéskor megfigyeljük a köpet színét, szagát, állagát és tartalmát, mennyiségét.
minőség és mennyiség:
1. mennyiségi változások 1-2 ml től 1l, oka hörgőtágulat, tüdötályog
2. minőség: változások esetén a köpet színét, szagát, konziszteenciáját
szine: -kékes vöröses alvadékos tüdőinfarktus
-normál esetben szintelen nyálkás -tapadós, üvegszerü tüdőasthma
-fehér habos tüdővizenyőben szaga:
-sárgás zöldes gyulladásos -büzős rothadásos: tüdögangréna (tüdö szövete)
-élénk piros habos tüdővérzésben, tuberculosisban -normál esetben szagtalan
Normál esteben a köpet szagtalan. Tüdőgangréna esetén, amikor a tüdőszövet elhal bűzös, rothadásos szagú a köpet.
A köpet lehet hígan folyó és erősen tapadó átlátszó. A köpet tartalma, nyálka, sejtmaradvány, mikroorganizmus, vér
és por.

old. 45
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Jellegzetes köpetek:
-Gyulladások esetén a köpet színe sárgás, zöldes. -Tüdődaganat esetén –vércsíkos ez erőlködéssel járó
-Tüdőgyulladás esetén rozsdabarna színű köhögés
-Tüdővérzésben tuberkulózisban szenvedőknek élénk piros -Tüdőasztma esetén a köpet tapadós üvegszerű.
és habos a köpete. -Bal szívfél elégtelensége esetén szilvalé színű
-Tüdőinfarktus esetén kékes –vörös alvadékos köpet

A köpetürítéssel kapcsolatos higiéniás előírások, mintavétel

- A köpet mindig fertőző anyagnak számít, ezért ennek megfelelően kell kezelni!
- A köpet vételekor a mintavevőnek fokozottan kell figyelnie a higiéniás szabályok betartására,
- Fertőzéstől függően 1-3 egymást követő napon gyűjtött mintára lehet szükség,
- Általában javasolt, hogy mintavétel előtt a beteg 1-2 óráig ne egyen, fogat ne mosson. Közvetlenül a mintavétel előtt a
száját csapvízzel öblítse ki.
- A betegnek el kell magyarázni a mintavétel menetét.

A mintavétel lehet spontán és indukált

1. Köpőcsésze. Megkérjük a beteget, hogy próbáljon meg mélyről jövő köpetet adni a csészébe A köpőcsésze kritériumai:
-zárható –fedele legyen, -veszélyes hulladék
-egyszer használatos -elegyítve legyen.
Elegyítés: Folyékony és képlékeny halmazállapotú fertőzött anyagot fertőtlenítő szerrel elegyítünk, egy rész fertőzött
váladékhoz két rész fertőtlenítőt adunk.
A köpetet a mycobacterium kimutatásához Koch –laborba kell küldeni.

old. 46
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

12. tétel
A. tételsor
-a légzés szabályozása
-restiktív tödőbeteségek általános jellemzői
-a tüdő tubercolosis oka, kórtana, tünetei
-diagnoszztikus llehetőségek
-megelőzés, kezelés

A légzés szabályozása
Belégzés:
- a mellkas térfogata megnő, a levegő a tüdőbe jut
- külsö bordaközti izmok összezúzodnak ezáltal a bordák elemelkednek
- rekeszizom süllyed
- mellhártya lemezei eltávolodnak egymástól (mellüregben fokozodik a szívohatás
- mellüreg térfogata nő -> ezt passzívan közveti a tüdő tágulása -> nyitott légutakon keresztül a levegő beáramlik a
léghólyagocskákba
kilégzés:
- bordaközti (belső) izmok összehúzodnak külső ellazulnak ezáltal a bordák süllyednek
- releszizom felemelkedik
- mellhártya lemezei közelednek egymáshoz -> negatív mellüri nyomás csökken
- mellüreg térfogata csökken -> tüdő ezt követi -> rugalmasságánál fogva kipréseli a levegőt
A be és kilégzés szabályos váltakozását a nyúlvelőben lévő légzőkozpont szabályozza. A légvételek kiváltásának kémiai
ingere a vérben felhalmozodó széndioxid, amely a légzőkozpontot ingerli. Ugyancsak hatással van a légzőközpontra a
vérnyomás változása a periféria felől befutó ingerületek (hideg, fájdalom) izgalmi állapotok (ijedtség, izgalom) is
befolyásolják

A légzést irányító motoros (mozgató) neuronok az agytörzsben

találhatók. Régebben “légzőközpont”ként nevezték, de
világossá vált, hogy több sejtcsoportról van szó:
- DRG (“dorsal respiratory group”) a nyúltvelő dorzális és
mediális részén vannak, a belégzéskor aktívak.
- VRG (“ventral respiratory group”) a nyúltvelő ventrális és
laterális részén vannak, vegyes az aktivitásuk, de főleg a
kilégzéskor aktívak
- a hídban lévő neuroncsoport (nucleus parabrachialis medialis
+ a Kölliker-Fuse-féle mag) a belégzés kilégzés váltásában
játszik szerepet.

A mozgató (motoros) neuronok felé az információt

kemoreceptorok szolgáltatják. Ez befolyásolja a légzés
szaporaságát és mélységét.
1) Centrális kemoreceptorok (a nyúltvelő ventrális felszínén) -
gyorsan és nagy érzékenységgel érzékelik a vér CO2 szintjét,
DE órák múlva alkalmazkodnak a magas CO2 szinthez, és
így a további érzékelésben már nem játszanak szerepet.
2) Perifériás kemoreceptorok (az artériákhoz csatlakozó
glomusokban) - az artériás O2 szintet, [H+] szintet, [K+]
szintet és CO2 szintet érzékelik. A CO2 iránti érzékenységük
elmarad a centrális kemoreceptorokhoz képest, DE nem
alkalmazkodnak a magas CO2 szinthez még órák múlva
sem. Ezek alapján:
Ha a CO2 szint emelkedik → a légzési aktivitás fokozódik Ha a [H+] szint növekszik → a légzési aktivitás fokozódik
Ha az O2 szint csökken, → légzési aktivitás fokozódik Ha a [K+] szint növekszik → a légzési aktivitás fokozódik

old. 47
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

A restriktív tüdőbetegségek általános jellemzői.

A restriktív légzészavarra az a jellemző, hogy légzésben résztvevő tüdőtérfogat lecsökken:
1) Tüdő eredetű pl: tüdőresectio (tüdő egy részének eltávolítása), tüdőfibrosis, tüdőpangás (folyadékkal telik meg),
tuberculosis (TBC, elsajtosodás)
2) Mellhártya eredetű pl: pleuracallus (hegesedés), pleurális folyadék
3) Mellkasi eredetű pl: kypho-scoliosis; légzőizmok működési zavara
4) Mellkason kívüli ok pl: elhízás és magas rekeszállás

A tüdő tuberculois oka, kórtana, tünetei:

TBC = Tuberculosis, Morbus Koch, Morbus Hungaricus, Gümőkór
A betegség oka: Mycobacterium tuberculosis (>95%) illetve egyéb mycobacteriumok: M. bovis, M. africanum, M.
canetti, M. microti stb.
Saválló, pálca alakú, mozgásra képtelen baktérium. De ellenálló és a fagocytákban képesek sejten belül fennmaradni. Így
védett a humorális immunválasz ellen. A világon az emberek 1/3-a élete során fertőződik mycobacteriummal, és az
emberek 15%-ánál aktív TBC alakul ki. A szervezet az ellenálló baktérium által megfertőződött szöveteket igyekszik
körülhatárolni, így alakul ki az úgynevezett granuloma (“gümő”).
A fertőzéstől számított 8 hétig inkubálódik a kórokozó, ezt követően lehet kimutatni a jelenlétét (Tuberkulin-próba,
Interferon-Gamma-teszt) Ép és egészséges immunrendszerű emberek, ha megfertőződnek TBC baktériummal, akkor csak
15%nál alakul ki a betegség. Betegség akkor alakul ki:
- ha a baktérium szám vagy virulencia nagy
- ha a szervezet védekezőképessége csökkent

Kórbonctani megjelenési formái: Stádiumbeosztás:

1) Elsajtosodás → Cavernaképződés (ha bronchushoz 1) Latens tuberculosis fertőzés (első fertőzés, de klinikai
kapcsolódik) tünetek nincsenek)
2) Gümőképződés = gócos granulációs szövetburjánzás 2) Primer TBC (az első szervi megnyilvánulás miatti
3) Másodlagos elváltozások = elhegesedés, elmeszesedés, betegség)
nyirokcsomó érintettség 3) Post-primer TBC (akár 10 éves lappangás után szervi
megnyilvánulás)
Tünetek:
Fertőzés után 8 héttel beszűrődés a tüdőben (röntgenen: “specifikus góc” és nyirokcsomó érintettség).
Fakultatív tünetek: hőemelkedés, tisztázatlan eredetű köhögés, éjszakai izzadás, étvágytalanság, levertség, erythema
nodosum, keratoconjunctivitis phlyctaenulosa (sárgás-szürkés beszűrődés, mely hólyagcsává is alakulhat).

Szövődmények:
1) Hilus-nyirokcsomó tbc
2) Mellhártya tbc (pleuritis tuberculosa)
3) Agyhártya tbc (meningitis tuberculosa)
4) Miliáris tbc (szóródik a vérárammal: tüdő, agyhártya, máj, lép, vese, bőr)
5) Sajtos pneumonia beolvadással
6) Sepsis Landouzy (több szerv érintettsége és elégtelensége - néhány nap alatt halálos)

Diagnózis:
1) Anamnaesis: család, környezet, legyengült immunrendszer, utazás?
2) Klinikai kép: meg vannak-e a tünetek?
3) RTG: 2 irányú mellkasröntgen
4) Bakteriológiai vizsgálat: köpet
- Ziehl-Neelsen festés (saválló pálcák)
- Tenyésztés (folyékony alapú tenyésztési eljárással 1-2 hét)
- PCR = nukleinsav amplifikációs technika 1-2 nap
1) Tuberkulin bőrpróba (Mantoux-teszt):

old. 48
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

2 tuberkulin egység PPD RT 0,1 ml-ben, 48 óra múlva leolvasás > 15mm az friss fertőzésre gyanús, >5mm esetén pozitív
(Oltás? Korábbi fertőzés?)
1) Interferon-Gamma-Teszt: in vitro M. tuberculosis specifikus antigéneket használnak → az érzékeny T-sejtek INF-
Gammát termelnek = a teszt pozitív
2) Szövettani vizsgálat

Kezelés:
Isoniazid + Rifampicin + Pyrazinamid + Ethambutol = 2 hónapig
Majd Isoniazid + Rifampicin = 4 hónapig
Általában a kezelés után még legalább 2 évig utánkövetés javasolt
Kiegészítő kezelési lehetőség:
- szteroid (meningitis, pericarditis, mellékvese-elégtelenség esetén)
- műtét (nagy caverna, többszörösen rezisztens baktériumok)

Megelőzés:
- Nyílt TBC-s beteg izolálása (“kényszer gyógykezelés”)
- Higiénia, dezinfekció, sterilizáció
- Közegészségügyi kontroll, érintettek felkutatása
- Megelőző kezelés INH-val (isoniazid)
- Védőoltás:
BCG (Bacille Calmette-Guérin) = élő, gyengített M. bovis
Újszülöttek kapják, kb. 12-14 éves korig ad védettséget
- “Tüdőszűrő” rtg. vizsgálat

old. 49
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

12. tétel
B. tételsor
-az egészségpolitika alapvető követelményei
-a magyar egészségügyi ellátórendszer részei, feladata
-progresszív betegellátás
-egészségbiztosító rendszer jellemzői

Az egészségpolitika alapvető követelményei

Magyarországon az egészségügyet alapvetően a z 1997. CLIV. törvény szabályozza. Ezen belül a 2. § különböző
alapelveket fektet le:
(1) betegek jogainak védelme, beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga megmaradjon
(2) esélyegyenlőségnek érvényesülni kell
(3) az egészség fejlesztése, védelme és a betegségek megelőzése a prioritás
(4) szakmai feltételrendszereknek működni kell
(5) szakmai ellátási szintekre tagolt felépítés mellett: tényekre alapozott és költséghatékony eljárásokon kell alapulnia a
gyógyításnak

A magyar egészségügyi ellátórendszer részei, feladatai.

1) Alapellátás = a lakosság számára beutaló nélkül igénybe vehető szabad orvosválasztás alapján. Területei:
- háziorvosi rendszer (felnőtt, gyermek és vegyes praxisok)
- várandós anya és csecsemőgondozás
- védőnői szolgálat
- fogászati és gyermekfogászati ellátás
- ifjúság-egészségügyi szolgálat - foglalkozás-egészségügyi szolgálat Az alapellátás feladata:
* a lakosság egészségi állapotának figyelemmel kísérése.
* egészségnevelés és fejlesztés
* védőoltások adása
* szakrendelőbe és kórházba irányítás
* kórházi kezelés utáni otthoni gyógykezelés, gondozás
* otthon ápolás és rehabilitáció megszervezése, ellenőrzése

2) Járóbeteg szakellátás = beutalóval igénybe vehető ellátások szakorvosi rendelőkben és gondozó intézetekben. Feladata:
az alapellátás segítése, a fekvőbeteg ellátás kiváltása.
Formái: belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, fül-orr-gégegyógyászat, ideggyógyászat, reumatológia,
ortopédia, bőrgyógyászat, radiológia (rtg, UH), laboratórium.

3) Fekvőbeteg ellátás = kórházakban, klinikákon és országos intézetekben történik, ahol a beteg diagnosztikai,
gyógykezelési, rehabilitációs és ápolási tevékenységekben részesül.
Formái: Aktív-, Krónikus-, Gyógyintézeti-szanatóriumi fekvőbeteg ellátás, Hospice, Rehabilitáció.

4) Szolgálatok
a) ÁNTSZ – irányító, koordináló, felügyeleti feladatokat lát el közegészségügyi, járványügyi, egészségfejlesztési
tevékenységek fölött.
b) OMSZ – helyszíni sürgősségi ellátást, megfelelő intézetbe szállítást, szállítás közbeni ellátást és 6 órán belüli (őrzött)
betegszállítást végez.
c) Betegszállító szolgálat – szakkíséret és sürgősségi ellátás nélküli szállítás.
d) Országos Vérellátó Szolgálat – feladata a vérellátás megszervezése, vércsoport vizsgálat, ellananyag-szűrés, donor-
toborzás, donor kivizsgálás, oktatás.

Progresszív betegellátás
- A progresszív ellátás elve = az egészségügyi ellátás egymásra épülő, feladatmegosztáson alapuló, piramis-szerűen
szervezett kapcsolatrendszere.
- az ellátórendszer szereplői eltérő kompetenciával és eltérő elvárás-rendszerrel (minimumfeltételek) rendelkeznek.

old. 50
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

- a legáltalánosabb (legalacsonyabb kompetenciájú) ellátóhelyek találhatók a legnagyobb számban, és elhelyezkedésük

lakosságközeli. Ezen ellátók igénybevétele közvetlen, azaz nem kötött beutalóhoz (pl. háziorvosi ellátás)
- az alacsony kompetenciájú ellátók a kompetenciájukat meghaladó eseteket továbbküldik az ellátórendszer specializált
egységeihez, és ezek igénybevétele jellemzően beutalóhoz kötött (de nem minden esetben).
- az egyre speciálisabb ellátásokat, egyre kevesebb szolgáltató nyújtja.
- az ellátást az ellátási igényének megfelelő szinten kell megkapnia a betegnek: nem megfelelő kompetenciával nem
végezheti senki a beteg kezelését, de a magas erőforrás-koncentrációjú, speciális felszereltségű és tudású szolgáltatók
nem kezelhetnek a képességüknél alacsonyabb szinten is ellátható eseteket.

Egészségbiztosítói rendszer jellemzői

Az egészségbiztosítás ellátásaira jogviszonnyal lehet jogosultságot szerezni. A biztosítási jogviszony általában
valamilyen munkavégzésre irányuló, jövedelemszerző tevékenység alapján jön létre. De egyénileg is be lehet fizetni a
járulékot. Ilyenkor a „biztosított” járulékfizető jogosulttá válik a „természetbeni ellátásokra”, vagyis az orvosi ellátásra,
kórházi kezelésre, támogatott gyógyszer felírásra. A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására
jogosultságot szerezhetnek, így lehetőségük van a természetbeni ellátásokon túl a „pénzbeli ellátások” igénybevételére is:
táppénz, GYED.
Amikor a biztosított (beteg) igénybe veszi a TB által finanszírozott ellátást, akkor a „szolgáltató” (rendelő, kórház)
leellenőrzi a TAJ érvényességét = jogviszony ellenőrzés. Ellátja a beteget, majd a TB felé lejelenti, hogy betegellátás
történt. A TB az ellátásért járó összeget megfizeti a
„szolgáltatónak” (rendelő, kórház). Az ellátónak akkor is el kell látni a beteget, ha nem érvényes a TAJ kártyája. Ilyenkor
a TB utólag behajtja a betegen az elmaradt, be nem fizetett járulékot (de nem az ellátás összegét).

old. 51
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

13.Tétel
A. tételsor
-a betegjogok törvényi szabályozása
-a betegek jogai
-a beteg jogainak érvényesitése
-az egészségügyi etika alapelvei
-az egészségügyi dolgózokkal szemben elvárt magatartás, viselkedés

Az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy mindenkinek joga van az egészségügyi ellátás igénybevételéhez,
illetve a megfelelő orvosi kezeléshez. Az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén élőket egyaránt
megilleti a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, melyeket az egészségügyi intézmények és az orvosi
ellátás megszervezésével, munkavédelemmel, természetes környezet védelmével valósítja meg.( 1949.évi XX.tv.70/D.§(1.2.
bk))
Az 1997.évi CLIV. tv az egészségügyről és az 1997.évi XLVII. tv az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes
adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény egységesen biztosítja az alapvető emberi jogok egészségügyi ellátás
területén való tiszteletben tartását, védelmét, és jogi keretet biztosít. ( Köszegfalvi Edit (1999) Egészségügyi Jogi Kézikönyv,
Budapest; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 13. o.)
Az egészségügyi törvény célja, hogy elősegítse az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, az
egészséget befolyásoló feltétel-és eszközrendszernek a kialakítása, a feladatok meghatározása, valamint hozzájárul a
társadalom tagjainak, az esélyegyenlőségének a megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során
(1997.évi CLIV. tv- az egészségügyről 1.§)

Az Alkotmány az élethez való jogot az emberi méltósággal együtt említi 54.§-ban, ezek a jogok az alapjogok közül is
kiemelkedő jelentőséggel bírnak.”Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának,
önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad, s nem
válhat eszközzé vagy tárggyá.”( 64/1991. (XII.17.)AB határozat, ABH 1991,64. )
Az 1959. évi IV. tv Polgári törvénykönyv, hasonlóan az Alaptörvényhez, a személyhez fűződő jogokról ír, úgy, mint a
személyes szabadsághoz, a testi épséghez, egészséghez, emberi méltósághoz való jog, elősegítve ezzel a betegjogok
érvényesülését az egészségügyi ellátás során (1959. évi IV.tv-a Polgári Törvénykönyvről 75.§-85.§)

Betegek jogai
1) Egészségügyi ellátáshoz való jog: Mindenki számára biztosítani kell. A megfelelő ellátáshoz való jog magában
foglalja az egészségügyi ellátások személyi és tárgyi feltételeit, azaz minden betegnek joga van az egészségi
állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető- a nap 24 órájában az egyenlő bánásmód
követelményét betartva a megkülönböztetés nélküli ellátáshoz. „Egészségügyi szolgáltatásnak minősül az
egészségügyi szakigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi
tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzésére, a betegségek megelőzése, megállapítása,
gyógykezelése céljából a beteg vizsgálatára, kezelésére, gondozására, ápolására és egészségügyi rehabilitációjára, a
fájdalom és szenvedés csökkentésére irányul.”( 1997.évi CLIV.tv3.§(e;) )
2) Emberi méltósághoz való jog: Az egészségügyi ellátás nyújtása során a beteg emberi méltóságát mindenkor
tiszteletben kell tartani, illetve a beteg személyes szabadsága az ellátás során fizikai, kémiai, biológiai, pszichikai
módszerekkel, eszközökkel, eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetve a beteg vagy mások élete, testi
épsége védelmében korlátozható, és a korlátozás csak addig tart, amíg az elrendelés oka fennáll.
3) Kapcsolattartás joga: Súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve
fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van. Kiskorú beteg
kapcsolattartásának joga a szülője, gyámja illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személyben
merül ki. Szülő nőnek is joga van kijelölni azt a személyt, aki a vajúdás ideje, illetve ezt követően mellette
tartózkodhat. A kapcsolattartáshoz való jogot és ehhez kapcsolódó szabályokat a házirend tartalmazza.
4) Intézmény elhagyásának joga: Eütv. 12. §(1) A betegnek joga az egészségügyi intézményt elhagyni, amennyiben
azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. Azönrendelkezési jog érvényesülése nem csak az
egészségügyi ellátásban merül fel, hanem az intézmény elhagyásában is. A beteg szabadon eldöntheti mikor hagyja
el az intézményt saját felelősségére. Azonban léteznek korlátok: fertőző betegség esetén, pszichiátriai beteg esetében
vagy járványügyi zárlat esetében.

old. 52
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

5) A beteg tájékoztatáshoz való joga: Az egészségügyi törvény 13. § kimondja, hogy a betegnek joga van a teljes körű
tájékoztatásra a számára egyéniesített formában. Ezeket azinformációkat a beteg korának, iskolázottságának,
pszichés, kulturális és nyelvi hátterének megfelelő módon kell a beteg tudtára adni. Tájékoztatni kell: az egészségi
állapotáról, a javasolt vizsgálatokról,
a javasolt vizsgálatok előnyeiről, illetve annak kockázatairól, a vizsgálatok, beavatkozások tervezett időpontjáról,
javasolt ellátások döntési jogáról, a javasolt életmódról.
6) Önrendelkezéshez való joga beteg maga döntheti el, hogy kíván-e igénybe venni egészségügyi szolgáltatást, milyen
beavatkozásokba, vizsgálatokba egyezik bele.
a Egészségügyi ellátás visszautasításának joga : Az egészségügyi törvény 20. § kimondja, hogy cselekvőképes
beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét
veszélyeztetné.
7) Egészségügyi dokumentáció megismerésének joga: Az egészségügyi törvény 24. §-a tartalmazza, az intézménynek
biztosítani kell a beteg számára a tájékoztatást, a betegre vonatkozó adatok megismerését, a dokumentumba való
betekintést. Ezekről saját költségére másolatot is kérhet.
8) Orvosi titoktartáshoz való jog: A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásban
résztvevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott adatokat orvosi titokként kezeljék és azt csak az arra
jogosultakkal közöljék.

A betegeknek joguk van részt venni minden olyan döntésben, ami egészségi állapotukkal összefügg, ezt a jogot
képviselőjük révén gyakorolhatják. Már az 1994-ben létrejött Amszterdami Deklaráció is leszögezte ez a jogot. A
képviselet a betegek érdekvédelmének egyik alapvető eleme, Magyarországon ez a betegjogi képviselő feladata. A
betegjogok leghatékonyabb érvényesülése érdekében került bevezetésre 2000. január 1.- től Ez az intézményrendszer,
amely személy nem független az adott intézménytől, hiszen a betegek jogainak védelme és érvényesítése mellett az
intézmény vezetőjét is rendszeresen tájékoztatni kell. A betegjogi képviselő az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
Szolgálat alkalmazásában áll, és nem állhat beteget kezelésbe vett egészségügyi szolgáltatóval jogviszonyban. Az
egészségügyi törvény kiemelten említi a segítségnyújtást, képviseleti jogot, panaszkezdeményezést, tájékoztatást,
észrevételezést, tehát lényegében mindenre kiterjed a képviselet jogköre, ami a betegek kórházi kezelésével
összefüggésben adódik.

Az egészségügyi dolgozók tevékenységével kapcsolatos etikai normák: Az egészségügyi dolgozók közfeladatot ellátó
személynek minősülnek, ezért fokozott a büntetőjogi védelmük. Az egészségügyi törvény az alábbiakat nevesíti
közfeladatot ellátó személynek: a mentőszolgálat tagja, egészségügyi dolgozó, és az egészségügyi szolgáltatóval
munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy.

old. 53
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

13. Tétel
B. tételsor
-nosocomialis infekció definiciója
-epidemiológiai triász, az infekció okai
-leggyakoribb nosocomialis infekciók
-megelőzés lehetőségei
-fertőző beteg ápolása

Nosocomiálisinfekció:
A kórházban vagy a járóbeteg- ellátásban, egészségügyi tevékenység folyamán a beteget, illetve az ellátó személyzet
tagját ért infekció, mely a beavatkozás során jön létre. Az a fertőzés, melyet kórházi aztartózkodás ideje alatt szerez, és a
felvételkor még lappangó formában sem volt jelen.
Kihurcolt nosocomiálisinfekciónak azt nevezzük, ha az intézményből való távozás után jelentkezik a megbetegedés.

A fertőzéshez három tényező összekapcsolódása szükséges. (epidemiológiai triász)

- Fertőzőforrás: beteg vagy egészséges kórokozó hordozó ember vagy állat
- Fertőzés módja: Közvetlen (direkt) A fertőző forrás egyaránt lehet endogén vagy exogén.
Endogén a bőr, orr, száj, gyomor-bélrendszer, vagina, melyek normál vagy kommenzális flórával rendelkeznek.
Exogénbe sorolhatók a látogatók, a beteget ellátó személyzet, ápolási és orvosi eszközök, valamint a kórházi
környezet, illetve a tünetmentes kórokozó ürítők.
- Közvetett (indirekt) Az indirekt fertőzésben elvileg minden lehetőség feltételezhető: Élelmiszerek: akár az intézetben
készült, akár a behozott „hazai” okai között szerepelhet a higiénés szabályokat figyelmen kívül hagyó elkészítés, tárolás,
szállítás. Levegő: cseppfertőzés különösen a téli szellőzetlen, zsúfolt kórtermekben.
Eszközök, tárgyak: jelentőségük kiemelkedő, fontos szerepük lehet vizsgáló, diagnosztikai eszközöknek, injekciós
tűknek, vágó-szúró eszközöknek, kötöző anyagoknak, gennytálaknak, textíliáknak, infúziós, transzfúziós szerelékeknek.
Víz (ivó és használati): ritkábban szerepel átvivőként.
- Fogékony szervezet: különleges állapota súlyosbítja a fertőzés kimenetelét, lefolyását. Az érintettek nagy része ugyanis
valamilyen alapbetegsége miatt kevésbé ellenálló egy újabb betegséggel szemben, ezen túlmenően a beteg csecsemők és
öregek egyébként is tangált immunrendszere nem vagy alig reakcióképes. A biológiai állapotuk következményeként
(terhesek, szoptatós anyák) fokozottan terhelt szervezetek is fogékonyabbak a fertőzésekkel szemben.

Leggyakoribb nosocomiálisinfekciók a nemzetközi adatok alapján:

Betegeket érintő: - tűszúrásos, vágásos – okozhat HBV, - HCV, -HIV
- sebfertőzés (posztoperatív) 17%-ban fertőzést
- húgyút (posztkatéteres) 34%- ban - légúti terjedésű TBC, Rota, Calicia vírus, influenza
- tüdőgyulladás (pneunomia) 7%-ban - kontakt útonScabies
- véráram fertőzés (sepsis) 14%-ban - enterális terjedésű, pl Hepatitis A,
Személyzetet érintő:

A nosocomiálisinfekció okai
1. Objektív okok: az egészségügyi intézmények korszerűtlensége, zsúfoltság, kevés vizesblokk, az egészségügyi
dolgozók elégtelen létszáma, kritikátlan antibiotikum adás,
2. Szubjektív okok: a preventív szemlélet hiánya, a látogatók fegyelmezetlen viselkedése, kórházi dolgozók
hanyagsága, az asepsis be nem tartása, kézhigiéné hiánya, kíméletlen műtéti technika

A nosocomiálisinfekciók megelőzése
1. Fertőző forrás kiiktatása: pl. a beteg elkülönítése (izoláció), a terjedés gátlása, a kórházi higiénés előírások szigorú
betartása, védőöltözékek, védőfelszerelések alkalmazása, szigorított fertőtlenítés,
2. A dolgozókat érintő nosocomiális fertőzések megelőzése : a fent felsoroltakon kívül kötelező védőoltások adásával
történik (Hepatitis-A és B ellen, influenza, hasitífusz).
Hepatitis- B elleni védettség az egészségügyben dolgozók számára a foglalkoztatás feltétele.

old. 54
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

A nosocomiálisinfekciók következményei
- beteg szenvedésén és hosszú kórházi tartózkodásán túl pénzügyi és jogi vetületei is vannak: a beteg és családjának kára
és költségei, kereset és a táppénz különbsége
- társadalmi költségek: kiesett munkaerő pótlása, táppénz és egyéb szociális juttatások
- jogi perek következményei – a kórház anyagi és erkölcsi vesztesége.

Asszisztensi teendőket fertőzött beteg ellátása esetén

• Helyzet felismerés sürgős szükség esetén
• beteg vizsgálatának elősegítése, bejelentés az ANTSZ felé
• fertőző beteg azonnali elkülönítéséneksegítése
• vizsgálatokra való előkészítés
• kórokozó hordozók felkutatása, kezelése, laboratóriumi vizsgálatok
• megfelelő higiénés viszonyok teremtése, fertőtlenítés folyamatosan
• pszichés megnyugtatás, oktatás, kezelés, terápia

old. 55
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

14. tétel
A. tételsor
- aszepszis, antiszepszis meghatározása, fertőtlenítés hatását befolyásoló tényezők
- a fertőtlenítő eljárások hatáserősségének fokozatai
- a fertőtlenítés módjai, leggyakrabban alkalmazott eljárások
- sterilizálás definíciója, célja, sterilizáló módszerek
- aszeptikus betegellátás jellemzői

Aszepszis:
Olyn eljárások, amelyek célja a terület összes mikroorgazmisának eltávolitása, sterilizálás. Betegellátás során olyan
munkamódszereket folyamatokat, magatartásformákat alkalmazunk, amelyekkel a mikroorganizmusokat távol tudjuk
tartani a beteg szervezetétől, de főleg a nyitott testszövetektől, nyálkahártyáktól, tetüregektől, valamint amelyekkel
megakadályozzuk a fertőzés terjedését. Ezt részben steril eszközök, műszerek alkalmazásával, részben mikrobaszegény
környezet biztosításával, fertőtlenítéssel, valamint a higiénés szabályok betartásával érhetjük el. Az aszepszis a kórokozó
mikroorganizmusok távoltartását jelenti

Antiszepszis
Az a tiszta módszer, amelyet a mikroorganizmusok számának csökkentése és szétterjedésének meggátlására alkalmazzuk.
Az élő kórókozók elpusztitása a szervezeten belüli kémiai anyagokkal.

Fertőtlenités – dezinfekció
A fertőtlenítés azon eljárások összessége, amelyek a kórokozók elpusztítására, illetve a fertőzőképességük
megszüntetésére irányulnak.
Hatáserősségének fokozatai:
- csíraszám csökkentő hatás (szanáció) - vírus inaktiváló hatás (virucid)
- baktériumok szaporodását gátló hatás (bakteriosztatikus) - gombaelemek szaporodását gátló hatás (fungicid)
- baktérium ölő hatás (baktericid) - parazitaölő hatás (paraziticid)
- spóraölő hatás (sporocid)

Fertőtlenítés módjai:
♦ Fizikai eljárások 6) Elegyítés: folyékony vagy képlékeny anyagot fertőtlenítő
1) Mechanikai módszerek: Tisztítás, szűrés szerrel elegyítünk (köpet)
2) Hőhatás: Nedves és száraz hővel; 7) Habbal történő fertőtlenítés
3) Gőzzel; Elégetéssel 8) Meszelés
4) Sugárzó energia alkalmazása: Germicid lámpa 9) Gázzal történő fertőtlenítés: záró fertőtlenítés
♦ Kémiai eljárások ♦ Kombinált módszerek:
1) Lemosás: padló, fal, berendezések 1) Fertőtlenítő mosás
2) ermetezés: konténer, nyílászáró 2) Fertőtlenítő mosogatás (előtisztítás → mosogatás →
3) Beáztatás: váladékfelfogók öblítés → fertőtlenítés → utóöblítés → szárítás)
4) Letörlés: szállítóeszközök 3) Takarítás (10 liter fertőtlenítőszeres folyadék 50-60 m2-
5) Átkefélés: ágybetét re elegendő)

Sterilizálás:
olyan fizikai kémiai és kombinált eljárások, amelyekkel a csíramentesítésre kerülő anyagon vagy anyagban elpusztítjuk,
illetve inaktiváljuk a mikroorganizmusokat, valamint ezek összes nyugvó formáit.
Sterilizáló módszerek:
- Autoklávos sterilizálás túlnyomásos telített vízgőzzel: - Plazmasterilizálás H2O2 plazmában: vatta, géz, szivacs
műtéti műszerek, textiliák, hőálló gumi, -műanyag, -üveg - Hidegsterilizálás antimikrobiális anyag oldatában: gumi-,
eszközök. műanyageszközök, endoszkópok
- Hő-légsterilizálás cirkuláló forró levegővel: - Szűrés: alkoholok, vérplazma,
mikrosebészeti-, fogászati műszerek, - Sterilizálás ionizáló sugarakkal: tűk, fecskendők,
- Gázsterilizálás etilén-oxiddal vagy formaldehiddel: implantátumok
endoszkópok, katéterek

old. 56
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

old. 57
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

14. tétel
B. tételsor
- higiénés kézfertőtlenítés jelentősége, célja
- higiénés kézfertőtlenítés végzésének indikációi
- egy és kétfázisú kézfertőtlenítés menete
- higiénés kézfertőtlenítés

Higiénés kézfertőtlenítés
Az engedélyezett kézfertőtlenítőszerrel végzett kézmosási eljárást, amelynek során az előírt módon alkalmazott szer
segítségével a bőr felületén lévő átmeneti mikroflórát elpusztítjuk, illetve a fertőzőképességét megszűntetjük, a fertőzési
láncot megszakítjuk.
Célja a vizsgáéatot beavatkozást végző személy kézfelületén lévő átmenetileg mikroflóra elpusztulása, inaktiválása.
Alkalmazás kórház összes részlege, dolgozója.

Indikációi, alkalmazása:
- aszeptikus munkavégzés előtt
- minden beteg ellátása előtt és után
- a beteg környezetével való érintkezés után
- váladékkal, váladékfelfogó eszközzel való érintkezés után
- az ellátás műszereinek, eszközeinek használata után
- fertőzés vagy erős szennyeződés kockázatakor
- minden egyéb esetben amikor a kéz szennyeződött vagy szennyeződhet

Egyfázisú kézfertőtlenítés: folyékony szappan

Fertőtlenitő hatóanyagon kívül szennylazitó is található benne, kézfertőtlemités egy fázisban (fertőtlenités – tisztitás)
A kezeket egyidejűleg fertőtlenítjük és tisztítjuk fertőtlenítő hatású folyékony szappannal (behatási idő a flakonon). A
tenyérbe kb. 3-5 ml fertőtlenítőt adagolunk, amit mindkét kézen egyenletesen eloszlatunk, majd a 6 lépéses módszer
elvégzése után folyó vízzel leöblítünk. Szárításra egyszer használatos papírtörlőt használunk, amit a kommunális
hulladékgyűjtőbe dobunk. A csapot könyökkel vagy alkarral zárjuk el.

Kétfázású kézfertőtlenítés:
fertőtlenitő hatónyag kívül alkohol vivőanyagot. Külön fertőtlenítjük és
tisztítjuk. Először fertőtlenítünk! A tenyérbe 5-10 ml kézfertőtlenítő szert
adagolunk, amit az előírt behatási ideig a kéz felületén 6 lépésben eldörzsölünk.
A szert hagyjuk rászáradni a bőrre, a kezeket nem érheti víz. Ezután az
adagolóból nyert folyékony szappannal kézmosást végzünk szintén 6 lépésben.
A kezeket langyos vízzel leöblítjük, megtöröljük (eh. Papír.). A műszak végén
A-vitaminos kenőccsel kézápolás ajánlott a bőr kiszáradásának
megakadályozására.
Higiénés kézfertőtlenítés: alkohol alapú kézfertőtlenítő szerrel történő
bedörzsölés, amit akkor használunk, ha a kéz nem durván szennyezett. Gyors,
megbízható módszer, a behatási idő 0,5-1 perc, ami után a kezet folyó vízzel
leöblíthetjük.
Sebészeti kézfertőtlenités: Míg a higénés kézfertőtlenités során a tranziens
baktrériumflora teljes eltávolitása a cél, addig a sebészeti kézfertőtlenítéssel a
mélyebben ülő rezidens flóra nagy részét gátoljukaktivitásukban átmenetileg.
Ezzel elérhetjük, hogy a mütét folyamán a bemosakodó kézről esetleges
kesztyüsérülés esetén csak elenyéső számú baktérium kerüljön a műtéti területre

Műtéti kézfertőtlenités:
1 körömtoalett: sterilizált eszközökkel 3 öblités folyó melegvíz
2 kézmosás: folyó meleg vizzel szappannal legalább 3 4 fertőtlenités kezünk és karon 4x ismétlés
perc 5 utóöblités száritás alkoholbázisú szerek

old. 58
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

old. 59
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

15. tétel
A. tételsor
- kommunikáció fogalma, jelentősége
- a kommunikációs folyamat alkotóelemei
- a kommunikáció módjai
- a kongruens kommunikáció jellemzői, jelentősége az ápolásban
- speciális kommunikáció beszéd-, hallás- és látássérült beteggel

Kommunikációs folyamat fogalma:

Érzelmek, gondolatok kicserélése és megosztása megfelelő jelrendszer, ill. szimbólumok segítségével. Nemcsak
szavakkal, hanem különböző impulzusokkal is történhet. Minden kommunikációban lényeges a szituáció, a felek közti
viszony, a közlés kontexusa (összefüggése).

Elemei:
- Feladó: aki üzenetet továbbít a fogadó félnek Kommunikáció sikerességének feltételei:
- Kódolás. A feladó üzenetének a lefordítása - hozzáigazodni a fogadó világához
- Csatorna: az üzenet küldésének, ill. elfogadásának az - visszacsatolás
eszköze - egyszerű közös nyelvezet
- Dekódolás. Az üzenet lefordítása a fogadó fél számára - a szavak megerősítése tettekkel
- Fogadó: aki fogadja az üzenetet (címzett) - azt teszem, amit mondok
- Visszacsatolás: az üzenet vételének visszajelzése a fogadó - szemtől-szembe kommunikáció
részéről - különböző kommunikációs csatornák használata

Kongruencia: ha különböző csatornákon érkező üzenetek harmonikusan illeszkednek, akkor a viselkedés kongruens,
vagyis az ember úgy viselkedik, ahogy érez, azt mondja, amit gondol, tehát a viselkedése természetes.

Kommunikáció az egészségügyben
- kérdezés – Mit szeretne elérni a beteg?
- Kulcskérdések: miért, mit, hogyan, kitől, mikor, hol kell kérdezni – előtte a titoktartásról biztosítani
- A betegnek magyarázza el a kérdezés célját pl. „Felteszek Önnek néhány kérdést azzal kapcsolatban, hogy megtudjam…
mert …”
- Mit? Hogyan? – a beteg válaszoljon pl. mit tett … hogyan, hogy meghúzódott a lába…
- Kit? – kit kell megkérdezni (pl. a beteg nem tudja megmondani)
- Mikor? Hol? – diszkrét helyen, négyszemközt, teljes koncentrálás

Tisztelet kifejezése:
– Köszönés – a másik félre tekintés – szemkontaktus – mosoly – közelebb lépés – hogyan szólíthatom? – bemutatkozás –
kézfogás
– Első találkozáskor: ki Ön? – mi a beteg kívánsága – miben segíthet? – titoktartási kötelezettség – Ismételt találkozáskor:
emlékszik-e rá a beteg – beteg kívánsága – emlékezés a korábbiakratitoktartás nem pletykálkodik a többiekr ől – indokolt
esetben javasoljon más szakembert

Speciális kommunikáció:
1. Hallássérültekkel:
- Tartson szemkontaktust a siket személlyel. A szemkontaktus alátámasztja a közvetlen kommunikáció érzését. Akkor is,
ha tolmács van jelen, továbbra is beszéljen közvetlenül a siket személyhez. Ha a szükség úgy kívánja, ő fog (majd) a
tolmácshoz fordulni.
- Nézzen közvetlenül a siket személyre.
- Kerülje azt, hogy egy fényforrás (mint pl. ablak, vagy éles fény) előtt álljon.
- Használjon pantomimot, testbeszédet és arckifejezéseket, hogy kiegészítse a kommunikációt.
- Ha írásban történik a kommunikáció rövid és egyszerű megfogalmazást használjon! Határozza meg a kommunikáció
tárgyát. Miután leírta üzenetét, figyelje a siket személy arcát! Ha láthatják egymás arckifejezéseit, a kommunikáció

old. 60
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

könnyebb és pontosabb lesz. Használjon vizuális megjelenítést, ha speciális vagy szakkifejezéseket magyaráz egy siket
személynek. Ábrák, függvények (diagrammok), stb. segítik az információ felfogását.

2. Beszédsérülttel:
- Úgy beszéljen, mint mindenki mással, legyen barátságos, türelmes, figyelemmel kísérje mondanivalóját.
- Kérdezze meg, mi számára a legjobb kommunikációs lehetőség, írás, elektronikus kommunikációs board.
- Beszéljen a megszokott hangon.
- Mondja meg, ha nem értjük, amit szeretne mondani a személy; kérje meg, hogy ismételje meg, próbálja meg másképpen
kifejezni magát, vagy írja le.

3. Látássrülttel:
-Alappont: Ez az ember vak, de nem hülye
-Látó köszön előre, kézfogásnál a látónak kell megfogni a kezet -Találkozásnál mindig szóljunk, ne csak érintsünk
-Érthetően mondjuk a nevünket, a hangunk alapján azonosít bennünket.
-Ha vak ember is tartózkodik a helyiségben mindig szóljunk, ha kimegyünk. -Ne beszéljünk a feje fölött.
-Az ő haladási ütemét kell felvenni
-Soha ne hagyjuk egyedül anélkül, hogy bele ne egyezzen.

old. 61
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

15. tétel
B. tételsor
- katéterezés fogalma, célja, indikációi
- katéter fogalma, jellemzői, típusai
- előkészítési feladatok
- katéterezés általános szabályai
- katéterezés veszélyei, szövődmények

A katéterezést vizeletürítési problémák miatt alkalmazzuk. Katétert kell behelyezni a hólyagban uralkodó nyomás
haladéktalan csökkentése céljából.

Vizeletretenció:
az akaratlagos vizeletürítés képességének akut vagy krónikus hiánya. A hátterében meghúzódó tényező alapján
obstruktív, fertőzéses és gyulladásos, gyógyszer okozta, neurológiai és egyéb típusokat különíthetünk el.
Leggyakoribb oka:
-prosztata megnagyobbodása, BPH -agykéreg, a gerincvelő vagy az agyidegek sérülése
-a prosztata, a húgyhólyag vagy a húgycső gyulladása, -nőknél a kismedencei szervek megnagyobbodása
-vulvovaginitis /hüvelygyulladás/

Katéterezés folyamata:
A katéterezés folyamán csöves eszközt helyezünk valamely üreges szervbe, hogy annak tartalmát eltávolíthassuk. Hólyag
tartalmát eltávolíthatjuk részben, vagy egészben. A hólyag mesterséges kiürítése. Az életkor el őrehaladtával előfordulhat,
hogy egyre több idős embernél kell katéterezést elvégezni, gyakran állandó katétert kell elhelyezni.
A katéterezést csak orvosi utasításra, terápiás, gyógyító céllal szabad alkalmazni. Diagnosztikai célból csak ritkán
használható. Fertőzés, vagy húgycső sérülése miatt.
A katétert különböző anyagból, és különböző méretben készülnek:
- A merev katéter: fém, üveg, vagy műanyagból készült.
- A hajlítható katéter: gumi vagy selyem.
-Vastagság szerint számozottak: 1 katéter egység 1/3 mm. Pl. egy 12-es katéter 4 mm átmér őjű.

Ma már egyszer használatos katéterek vannak. A hólyagban lévő végén kis ballon van, és ezt kell folyadékkal feltölteni,
ezáltal megakadályozza a kicsúszást. A felhelyezett katéter külső végén van egy kis átmérőjű cső, melybe bele kell
önteni, vagy injekciós tűvel befecskendezni a folyadékot, és ez tölti ki a ballont a húgyhólyagban, ami megakadályozza a
kicsúszást.

A katéterezés szabályai:
- csak sértetlen és ép katétert használjunk.
- a húgycsőnyílást ismételt lemosással kell megtisztítani, fentr ől lefelé. /letörlöm a területet és eldobom a törlőt, tiszta
lappal újra letörlöm és eldobom a törlőt
- a katétert is sikamlóssá kell tenni, az erre a célra szolgáló olajjal. ’’Steril sikamlósító olaj”
- a beavatkozást óvatosan végezzük, a húgycső sérülékenysége miatt.
- a húgycső záróizma automatikusan görcsbe rándulhat mikor a katétercs ő hozzáér, ezért bevezetéskor pár mp-t várni kell,
mielőtt bevezetjük a csövet. Nem szabad erőltetni.
- csak akkor katéterezzünk, ha elkerülhetetlen.

Nők katéterezése:
- - jó megvilágítás kell - Steril tálkában kálium-permanganát, vagy neomagnol
- - steril gumikesztyű, oldat,
- - 2 db steril katéter, ha egyik méret nem megfelel ő - Steril kémcső
- - Steril csipesz - Vesetál, műanyag lepedő, vizelet-visszatartás esetén ágytál.

old. 62
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

A beteg alá műanyag lepedőt teszünk a lábakat terpesztve felhúzzuk, és a szeméremrész elé vesetálat, vagy ágytálat
teszünk. Kesztyűt húzunk. Ma már katéterező szettek vannak, melyek tartalmazzák a steril kenőanyagot. Bal kéz mutató
és hüvelykujjával feltárjuk a húgycsőt. Steril váltott gézzel, vagy vattával letöröljük a nagyajkak, kisajkak és
húgycsőnyílás környékét. Kézzel, vagy csipesszel, a síkosított csövet megfogni és 3-4 cmre behelyezni a csövet.
Baktérium tenyésztésre először kiengedjük a vizelet elejét, majd a kémcs őbe engedünk egy keveset, és a végén is az
ágytálba engedjük a maradékot. /középsugarú vizelet/ Hólyag üresség esetén nem toljuk feljebb a csövet.
A lázlapon jelölni kell a katéterezést és a vizelet mennyiségét is és a rendellenességet is.

Férfiak katéterezése:
A húgycső lényegesen hosszabb többszörösen hajlított, ezért ezt a beavatkozást csak orvos végzi. Nehezítheti a prosztata
megnagyobbodása. Tenyésztésre „középsugaras vizeletet” kell venni.
Előkészíteni:
- 1 pár steril gumikesztyű, - Paraffinolaj
- Több nagyságú steril puha katétert Csipesz, vesetál, kémcső, műanyag lepedő, üvegpohár, vagy
- Törlő, fertőtlenítő oldat, vizeletedény.
Orvos és nővér együtt végzi. Kőmetszö helyzetben, vesetál, ágytál az altest alá. Orvos kesztyűt húz, és az ápoló steril
olajat önt a katéterre. Orvos bal kézzel felhúzza a fitymát, ápolónő letörli a húgycsőnyílást fertőtlenítővel. Orvos a
csipeszbe fogott katétert a húgycsőbe vezeti, lefutását úgy próbálja kiegyenesíteni, hogy a péniszt kb. 60 fokos szögben
megemeli, az ápolónő a másik végét fogja a katéternek és megemeli, hogy a felvezetés könnyebb legyen, ne kelljen
húzgálni a csövet. Középsugaras vizeletet vesznek.

Katéterezés veszélyei:
- ha nem sterilen végezzük, megfertőzhetjük a beteget.
- ha nem steril a katéter
- nem fertőtlenítettük a katétert, vagy kézzel megérintettük, vagy a húgycső fala megsérült.
Hólyaggyulladás tünete pár órával a katéterezés után már jelentkezik. Hidegrázás, láz, bakteriális fert őzés jele, az
alapbetegséget súlyosbíthatja, ha a hólyaggyulladás tovább terjed, lehet vesemedence gyulladás is. Fontos a
katéterezésnél, az aszepszis betartása.
Szövődmény lehet: nyálkahártya vérzés, húgycső átfúródhat.

Állandó katéter:
Incontinencia és vizelési képtelenség esetén használunk állandó katétert.
Rögzíteni kell a ballon segítségével. Toldalék csővel egy zacskóban végződik, melyben a mérhető vizelet összegyülik.
Kiürítése egy dugó kihúzásával történik. Zsákot nem tesszük a földre, és mindig lejjebb tartsuk, mint a húgyhólyag, hogy
a visszafelé áramló vizelet meg ne fert őzhesse a beteget. Állandó katétert viselők fokozottan ki vannak téve
fertőzésveszélynek. Ne állandóan tartsuk fenn ugyanazt a csövet, hanem 7-10 naponként cserélni kell. Hólyagot
fertőtlenítő oldattal kezelni kell.

old. 63
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

16. tétel
A. tételsor
- a tápcsatorna falának rétegei
- a tápcsatorta felső szakasza
- a tápcsatorna középső szakasza
- a tápcsatorna alsó szakasza
- általános tünetek, diagnosztikus eljárások

Emésztőrendszer
Feldolgozza a táplálékot, amit szájon át beviszünk a szervezetünkbe, biztositva ezzel az életben maradást. A táplálékot le
és el kell bontani, hogy a vér a sejtekhez juttassa. Eza folyamat az emésztés.
Feladata: a táplálék felvétele, emésztése, felszívódása és a salakanyag kiválasztása

Felső szakasz (táplálék felvétele) - vékonybél – intestinum tenue

-szájüreg (nyelv, fogak, nyálmirigy, torok) patkóbél, éhbél, csipőbél
- garat – pharynx Alsó szakasz
- nyelőcső – oesophagus -vastagbél – intestinum crassum
Középső szakasz (lebontás, felszívódás) vakbél, felszálló haránt, leszállló vastagbél, szigmabél,
-gyomor – ventriculus végbél

A sejtek szövetek müködéséhez kell zsirok, fehérjék, szénhidrátok, ásványi sók, vitaminok, víz és oxigén.
-sejtépitő és energiaforrás fehérjék, zsirok
-hő és energiaforrás CH, zsirok
-kizárolag sejtépitő anyagok ásványi sók, vitamin, víz

Felső szakasz:
szájüreg
- szájpad (palatum)két részből kemény szájpadcsont, lágy szájpad – izom állomány
- nyelv: szájüreg fenekén elhelyezkedő izmos szerv idegvégződésekben gazdag nyálkahártya fedi. beszédben fontos
szerep jut. Ízlelőbimbók, - 4 alap íz – a kor előre haladtával megkevesbedik.
-fogak: a táplálék felaprítása legszilárdabb állománya cement- dentin- és zománc állomány épiti fel fog belseje puha
fogbelet (pulpa) 3 részből korona nyak és gyökér
-nyálmirigyek: 3 pár nyálmirigy: fültőmirigy, állkapocs alatti mirigy, nyelv alatt. Gazdag az ér és ideghálozatarendszer
rágáskor fokozodi a nyálelválasztás. A nyálban lévő enzimek a CH-ok emésztése már a szájüregben megkezdődiki.
nyálkahártya – tunica mucosa
nyál: napi mennyisége 1,5 liter, a nyál híg váladék, mely vizet, sokat baktrériumölő anyagokat, szénhidrát (cukor) –
bontó enzimeket tartalmaz. Feladata a falat átnedvesítése, CH bontó enzim – ptialin, maltáz. Elősegiti a száj
öntisztisztulását és a falat kialakításában való részvétel után a nyelés. Antibaktericid hatású. Számos anyag a nyál útján
felszívódik
Torok: a szájüreg hátsó kapuja. A garatba vezet.
-garat: nyálkahártyával bélelt izmos falú cső, orri, száji, gégei szakasza van.
-nyelés: reflex folyamat – a nyelési reflexet a garat érintése váltja ki. Központja: a nyúltvelőben van.
-nyelőcső – oesophagus – a garatot a gyomorral összekötő rész. Hüvelykujj vastagságú kb.25 cm hosszú.

Középső szakasz: hasüregben helyezkedik el

-gyomor – ventriculus:
Felső tágulata a fundus, a nyelőcső beszájadzásának helye a cardia, kisgörbület, nagy görbület, a vékonybélbe vezető
nyílása a pylorus. Fala: 4 rétegű, kívül savós hártya, - a hashártya zsigeri lemezei borítják. Izomzata: hosszanti,
körkörös és ferde lefutású sima izom. A cardiánál és a pylorusnál a körkörös rostrendszer erős záróizmot képez, a
gyomor összehúzódásakor elzárja a gyomor kijáratait a nyelőcső és a patkóbél felé. A gyomor hosszanti redőzete között
a gyomor mirigyei helyezkednek el Fundus táján: fősejtek: emésztő enzimek termelése fedő sejtek: a sósavat termelik
melléksejtek: nyákot termelnek (nyálkahártya védelme) A gyomor feladata: gyomornedv termelés --- emésztés ---
perisztaltikus mozgás Táplálék a gyomorban: 2 – 8 órát tartózkodik

old. 64
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Hányás: antiperisztaltikus mozgás

-Vékonybelek: (6-7 m)
Patkó bél: (duodenum) 20- 30 cm hosszú, patkó alakú, L.I.- L.III.csigolya magasságában van. Nyálkahártyájának
redőzete körkörös irányú. Ezek között található a Vater –papilla, ide szájadzik be az epehólyag és a máj közös kivezető
csöve – a ductuscholedochus, valamint a hasnyálmirigy, a pancreas kivezető csöve. Az emésztés legfontosabb szakasza,
a fehérjék, zsírok, CH-ok bontása itt történik. Emellett új folyamat indul meg: a felszívódás, amelyet a bélbolyhok
végeznek, kb.0.5 – 1.5 mm hosszúak.
Fehérjék: lebomlanak aminósavakra– a fehérje bomlási termékei a vizelettel választódnak ki.
CH: egyszerű cukrokra bontja – nagy mennyiségű energia szabadul fel
Zsírok: az epe hatására a zsírok emulgeálódnak, a lipáz termelés fokozódik a pancreasban, és a megtörténik a zsírok
bontása. Az epesavak segítik a zsírsavak felszívódását, amely energiát ad. Zsírraktárak képzése.
Éhbél (jejonum): a patkóbél folytatása.
Csípőbél (ileum): éhbél folytatása, lenyúlik a kismedencébe, és a jobb csípőárokban átmegy a vastagbél kezdeti
szakaszába.

Alsó szakasz:
-Vastagbél (colon): a vékonybelek összességét a vastagbelek veszik körül. (Kb.1,5 m) Szakaszai: vakbél, felszálló-,
haránt-, leszálló vastagbél, szigmabél, végbél.
szakaszai:
vakbél leszálló – colon descendens
felszálló – colon ascendens szigmabél – colon sigmoideum
haránt – colon transversum végbél
A vastagbélben nincsenek emésztőmirigyek és emésztőnedvek. Csak nyáktermelő mirigyek --- a széklet bevonása a
kiürítés megkönnyítése a cél. Emésztetlen táplálékok erjedés és rothadás révén bomlanak, Bacterium coli hatására – pl.
keményítő, zsírcsepp, izomrostok, cellulóz hasítása A vastagbél feladata: víz visszaszívása, ásványi sók és egyes
vitaminok visszaszívása, a béltartalom besűrítése, perisztaltikus mozgás.

Defekáció (székletürítés):
A béltartalom 8-12 órát időzik a vastagbélben és a besűrűsödés után a faeces élénk perisztaltika révén a végbélbe jut. A
székelési ingert a végbél falának feszülése váltja ki, amelynek hatására annak izmai összehúzódnak, ezzel egyidejüleg az
anus(végbélnyílás) izmai elernyednek, a szélet hasprés segítségével kiürül. – (reflexes folyamat központja gerincvelőben
van a lumbalisszakaszon) – 2-4 éves kortól akaratlagos szabályozás alatt áll.

old. 65
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

16. tétel
B. tételsor
- székletürités mechanizmusa
- széklet tartalma, megfigyelési feladatok
- beöntés fogalma, célja, típusai, formái
- asszisztensi feladatok, dokumentálás

Székletürítés: defecatio- reflexfolyamat

A béltartalom 8-12 órát időzik a vastagbélben és a besűrűsödés után a faeces élénk perisztaltika révén a végbélbe jut. A
székelési ingert a végbél falának feszülése váltja ki, melynek hatására annak izmai összehúzódnak, ezzel egyidejűeg az
anus izmai elernyednek, a széklet hasprés segítségével kiürül. Reflexes folyamat, központja gerincvelőben van a lumbalis
szakaszon. 2-4 éves kortól akaratlagos szabályozás alatt áll.

A széklet összetétele
-szterkobilin (jellegzetes színét adja, amely a bilurubin anyagcsere bomlásterméke
-víz, cellulóz, kötöszöveti rostok, emészetlen tápanyagok
-baktériumok, bélhámsejtek
Az üritést befolyásoló tényezők: életkor, táplálkozás, aktivitás, egyéni szokások, lelki állapot, üritési szokások, terhesség,
folyadékfogyasztás, gyógyszerek, kóros állapotok pl. gyulladás, daganat.
Normál ürités esetén Felnőtt 1-2 naponta egyszer vagy kétszer, gyakorlatilag azonos időben 200-500g mennyiségben,
csecsemő szoptatáskor napi 5-8 esetben mesterséges táplálkozásnál 1-2 esetben
Egy ápolónak a következőket kell megfigyelni a székletüritésre vonatkozóan: üritések száma, színe, állaga,
Széklet színe:
-normál esetben: barnás színű, formált. Újszülött vagy csecsemő korban táplálkozástól függően változik sárgás
-kórós esetben: acholia (színtelen) epeút elzáródása miatt nem jut epefesték a bélrendszerbe így a széklet szintelen
agyagos jellegű
-melaena: szurokszéklet az nyelőcső alsó szakaszából és a gyomorból eredhet okai nyelőcső ereinek rupturája (repedése)
gyomorfekély, daganat, gyulladás
- alvadékos vérzés: tápcsatorna alsó szakaszából (vastagbél szakaszai) vastagbél, gyulladás, daganat
- friss, piros vérzés: végbél alsó szakaszából okai aranyeres csomók, végbélrepedése, sérülés, daganat
- zöldes vagy sárga epeút betegség sok zöld étel fogyasztása
Dokumentálás: A lázlap megfelelő rovatában függőleges vonal, hasmenés esetén a vonalak ferdék, ürités hiánya esetén
áthúzott karika, véres széklet esetén piros vonal. Széklet vizsgálata: haemascreen teszt: rejtett vérzés kimutatására
szolgáló tesztpapír. Széklettartály: steril mintavételi eszköz bakteriológiai vizsgálatokhoz. Több típusú beöntés van.

Beöntés:
A beöntés folyadék befecskendezése a végbélbe és szigmabélbe. A beöntést elsődlegesen a székelés elősegítésére,
rendezésére adják. A bejuttatott folyadékmennyiség felpuhítja a székletmasszát, feszíti a végbél falát és székelési reflexet
vált ki. Leggyakoribb javallat a székrekedés időleges megszüntetése. Egyéb javallatai közé tartozik a beékelődött széklet
eltávolítása, a bél kiürítése diagnosztikus vizsgálatok vagy szülés előtt, gyógyszer bejuttatása és salaktalanítás,
méregtelenítés alkalmával is hasznos lehet.
I Tisztító beöntés: a székletnek a vastagbélből történő teljes kiürítését segíti elő.
II. Magas beöntés: az egész vastagbél kitisztítására adják
III Alacsony beöntés: ez csak a végbelet és a szigmabelet tisztítja ki
IV. Olajos beöntések: síkosítják a végbelet és a vastagbelet. Az olaj beszívódik a székletbe, amely ettől puhább lesz és
könnyebben ürül.
V Szélhajtó beöntések: a gázok okozta feszüléstől szabadítják meg a beteget. Segítik a szélürítést.
VI. Gyógyszeres beöntések: különböző gyógyszereket, szereket tartalmaznak, amiket a gyomor megkerülésével, annak
kímélésével beöntés formájában juttatnak a bélrendszerbe, hogy ott felszívódva kifejthesse hatását. Ha a beöntés
székletrendezés, székrekedés (obstipatio) megszüntetése céljából végezzük, akkor a beteg vagy hozzátartozónk
életmódján is változtatnunk kell, valamint étrendjébe rostban gazdag tápanyagokat kell bevonnunk.

old. 66
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

17. TÉTEL
A. tételsor
-koraszülés fogalma, oka, koraszülés előidéző tényezők
-koraszülött csecsemő élettani jellemzői
-érett újszülött élettani jellemzői
-hirtelen csecsőmöhalál fogalma, előfordulása, oka, hajlamosító tényező

Koraszülés fogalma:
A 37. terhességi hét előtt befejeződött szülés. Idő előtti szülést, születést jelent.
Oka, koraszülést előidéző tényezők: A leggyakoribb ok a magzatburok fertőzése. További hajlamosító tényező többek
között az alultápláltság, a túlsúly, a dohányzás, a megerőltető fizikai munka. Ugyanakkor számos esetben nem sikerül
kimutatni ismert rizikófaktort a háttérben, a koraszülés a leggondosabb terhesgondozás és a legoda figyelőbb,
körültekintőbb, makkegészséges édesanya esetében is előfordulhat.

A szülés idő előtt történő beindulását kiválthatják az anyát érintő különféle, a várandósság előtti betegégek, vagy a
terhesség időtartama alatt, megjelenő, úgynevezett terhességspecifikus megbetegedések is. Közre játszhat az anyaméh
állapota, így miómák az anyaméhben; a méhnyakgyengeség, de lehetnek a háttérben anyagcserezavarok, húgyúti
fertőzések, hormonháztartási zavarok is. Az iker és többszörös ikerterhesség is hajlamosíthat. A baba hiányos vagy
rendellenes fejlődése, a babánál fellépő, anyagcsere-funkciókat érintő megbetegedések is állhatnak a háttérben. A
felmérések szerint a terhesség idő előtti befejeződéséhez a fizikai kiváltó okokon túl különféle lelki tényezők, mint
nagymértékű munkahelyi, lelki stressz, félelmek szintén hozzájárulhatnak koraszüléshez. A rendszeres terhesgondozás, a
folyamatos orvosi és védőnői felügyelet egyik kiemelt célja a várandósság alatt éppen az, hogy a lehető legkorábban
kiszűrjék és csökkentsék a koraszülés kockázatát.

Koraszülött csecsemő élettani jellemzői:

- kielégítő légzés, gázcsere csak a 28. terhességi hét után - szopó-, nyelő-, garatreflex hiányozhat
jellemző - tónustalan, laza ízületek
- éretlen légzőközpont miatt a légzésadaptáció elhúzódik - immunrendszer fejletlen, vércukorszintje hajlamos az
- pulzus 140-160/min., gyorsan változhat esésre
- magzati keringés fennmaradása - fiziológiás sárgaság elhúzódik
- vérnyomás systoles értéke 50-60 alatti - külső nemi szervek még nem teljesen kifejlettek (fiúknál a
- elégtelen a hőszabályozás, hamar kihűl vagy könnyű here nincs leszállva, lányoknál a nagyajkak nem fedik a
túlmelegíteni kisajkakat)
- fiziológiás súlyesés 10%-ot meghaladhatja

Érett újszülött testi jellemzői:

Újszülöttkor: a születéstől a 6. napig tart.
- 37-42 terhességi hét között született - fejkörfogat 34-36 cm
- testsúly 3000-3500 g - mellkörfogat 31-34 cm (2-3 cm-rel kisebb, mint a fej)
- testhossz 46 cm felett
Az újszülött feje aránylag nagy, a törzs rövidebb, a végtagok hosszúak, a mellkas lefelé szélesedik, a has előre
domborodó, az emlőbimbók kiemelkednek. Bőre halvány rózsaszín, fehér magzatmáz borítja, vállon, háton finom
piheszőrzet (lanugó). Tenyereken, talpakon kifejlett bőrlécrajzolat, a körmök elérik az ujjbegyeket. Lányoknál nagyajkak
fedik a kisajkakat, fiúknál a herezacskó ráncos, pigmentált, benne herék tapinthatóak.
A koponyacsontok összeérnek, a varratok nincsenek összecsontosodva. A két fal és a nyakszirtcsont közötti csonthiány a
kiskutacs, a falcsontok és a homlokcsont közötti rombusz alakú csonthiány a nagykutacs – nyitott.

Érett újszülött testi, élettani jellemzői:

Légzésszám 50-65/min, majd 35-40/min. / orrlégző! / Vérnyomás systoles értéke 60-65 közötti
Pulzusszám 120-140/min., periférián jól tapintható Vese kiválasztó képessége a felnőtt 1/5-e
Emésztőrendszer: csökkent perisztaltika

old. 67
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Szénhidrát bontó enzimkészlet megfelel a felnőttének, fehérje- és zsírbontó képessége még gyenge. Belső elválasztású
mirigyek és enzimek működése kb. első hét végére áll be. Háton fekve végtagjai félig behajlítva, izomtónusa még
gyengébb. Az újszülött vizeletet és székletet ürít az első életnapon.

Hirtelen csecsemőhalál fogalma, előfordulása, oka, hajlamosító tényezők:

A bölcsőhalál (angolul: Sudden Infant Death Syndrome; SIDS) a baba nagyjából egyéves koráig előforduló váratlan,
előzmények nélküli elhalálozását jelenti, amelynél utólagos vizsgálatok se tudják felderíteni a pontos okot. Ennél fogva
pontos mechanizmusát és lefolyását nem ismerjük. Lényegében bölcsőhalál megnevezés nem egy adott, pontos folyamatot
takar, hanem felderíthetetlen halálesetek összefoglaló halmaza.

Mivel a bölcsőhalál (SIDS) számos eshetőséget takaró összefoglaló megnevezés, így definíciója is általános. Alapvetően
akkor sorolhatunk valamit ebben a fogalomkörbe, ha az alábbi állítások mindegyike igaz:
- Nincs semmilyen olyan kórelőzmény, ami a halálesetet indokolná.
- Az elhalálozás gyors lefolyású, előzménymentes. Utólag a halál pontos oka nem megállapítható.
- A bölcsőhalál esetén zömében éjszaka alvás közben történik.
- A babán nem látható külsérelmi nyomok és haláltusának, szenvedésnek jele.

Rizikófaktorok:
Alvás-ébrenlét szabályozási problémák szervi alapon. Az ilyen babáknál az agyban a légzésért felelős központ
fejletlenebb.
Hason vagy oldalt fekvő (alvó) baba.
Dohányzás és drog hatások. Ide tartozik, mind a baba passzív dohányzása, mind pedig a terhesség és szoptatás alatti anya
dohányzása, alkohol, drog fogyasztása, amely hat a magzatra. Valamint bármely ezen hatások, ha babát érik a terhesség
után. Túlöltöztetés.
Puha matrac vagy a baba takaróba, illetve paplanba csavarása.
A baba együtt alvása a szülőkkel. Számos esetben az éjszaka véletlenül betakart vagy agyonnyomott babáknál, ha nincs
külsérelmi nyom, akkor utólag a bölcsőhalálhoz sorolják az elhalálozás okát. Az együtt alváskor előfordulhat, hogy a
gyermek a helyzetből adódóan túl sok a szülő által kilélegzett és koncentrálódott szén-dioxidot lélegez be.

Szülési tényezők.
- Iker és kora szülés valamint alacsony szülési súly.
- Túl fiatal vagy idős anya.
- Szociális tényezők, ellátottsági problémák szegénység vagy hanyagság miatt.
- Nem megfelelő szobahőmérséklet.
- Ismeretlen genetikai tényezők vagy testi elváltozások. A családban korábbi bölcsőhalál eset.

old. 68
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

17. tétel
B. tételsor
- légúti idegentest definíciója
- előfordulásának gyakorisága, oka
- tünetek
- ellátási feladatok

Légúti idegentest észlelésével kapcsolatos első ellátási feladatok csecsemő és kisgyermek korban! Csecsemő- és
kisgyermekkorban a légúti akadály kialakulása nem ritka jelenség. Az esetek egy részében étkezés közbeni félrenyelés,
míg a másikban valamilyen tárgy (pl. játék) okozza a légút részleges vagy teljes elzáródását.

A tünetek többsége megegyezik a felnőtteknél kialakuló jelekkel, így a sérült:

- torkához kap - fuldoklik
- arca eltorzul - bőre kékes, szürkéslila lehet
- nehezen vesz levegőt - eszméletét veszti
- nem vagy, alig tud hangot kiadni
Más esetekben, pl. csecsemőknél nem feltétlenül van egyértelmű jele a légúti akadálynak. Ellátási feladatok:

Elsősegély
A tünetek függvényében háromféle ellátás lehet indokolt.
1. A köhögés HATÉKONY, eszméletzavar NINCS
Hatékony köhögés esetén bíztassa a gyermeket köhögésre, egyéb teendő nincs, tehát ne üsse meg a hátát!
2. Hatékony köhögés NINCS, eszméletzavar NINCS
Amennyiben a köhögés nem hatékony a CSECSEMŐT fektesse alkarjára hasával lefelé, tenyerében tartva az arcát,
majd csapja hátba! Ezt maximum ötször ismételje!
Ha nem járt eredménnyel fektesse hátára a csecsemőt, és alkalmazzon mellkasi lökéseket, a mellkas kompresszióhoz
hasonló technikával, de lassabb ütemben. maximum öt alkalommal! Ha a légút felszabadult, ne alkalmazzon több
lökést! Hívjon mielőbb segítséget!
A fenti beavatkozást addig lehet alkalmazni, amíg a csecsemő eszméleténél van. Amennyiben eszméletét vesztette
kezdje el az újraélesztést!
A fulladó KISGYERMEK mellkasát támassza meg vagy fektesse saját combjára keresztbe és csapja hátba lapockái
között, határozottan, de nem túl durván. Ezt a légúti akadály távozásáig vagy maximum ötször ismételje.
Ha ez eredménytelen alkalmazzon hasi lökéseket. Egyik kezét szorítsa ökölbe, kiálló hüvelykujját helyezze a
szegycsont alsó része és a köldök közötti területre, majd másik kezével átkulcsolva végezzen magafelé, illetve enyhén
felfelé irányuló mozdulatokat! Ezt addig alkalmazza, amíg az idegentest nem távozik, de legfeljebb 5 alkalommal! Ha
a légút felszabadult, ne alkalmazzon több lökést!
Hívjon mentőt (104 / 112)!
3. Hatékony köhögés NINCS, a bajba jutott ESZMÉLETLEN
Ha a csecsemő vagy a gyermek eszméletlen nyissa ki száját, amennyiben jól látható légúti akadályt észlel, távolítsa el
azt. Ha légúti akadályt nem lát, ne nyúljon a szájba! Amennyiben az eltávolítás sikertelen kezdje meg az újraélesztést!

old. 69
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

18. tétel
A. tételsor
- a hasnyálmirigy elhelyezkedése
- exocrin, endokrin működése
- az inzulin hatása
- a diabetes mellitus fogalma, felosztása, tünetei, szövődményei
- a diabetes mellitus diagnosztikája, kezelése

Hasnyálmirigy (pankreasz)
- mélyen a has felső részében, a gyomor (ventralis) és a patkóbél (duodenum) mögött található.
- fontos szerv a has felső részének középső-jobb oldali részétől a középső-bal oldali területig terjed.
- L2 csigolya magasságában elhelyezkedő, puha tapintású, sárgásszürke 12-15cm hosszú, 80-150g súlyú
- anatómiailag 3 rész különíthető el: legszélesebb fejrész (caput), keskenyebb test (corpus) és farok (cauda)
-mirigyes szerv, vegyes felépítésű, egyszerre külső (exokrin) és belső (endrokin) elválasztású mirigy
- a pancreas feje a patkóbél (duodenum) homorulatában illeszkedik, a test a fej folytatásában a gyomor mögött fekszik, a
farki rész elkeskenyedve a lépig
-fő vezetéke (ductus pacreaticus major) a közös epevezetékkel együtt a duodenumba (nyombél) torkollik

Feladata:
- emésztő enzimek termelése az emésztés elősegítése érdekében és a vércukorszint szinten tartása, egyes állományaiban
hormonokat is termel. (inzulin nevű hormon)
- egyes állományaiban hormonokat is termel inzulin nevű hormon

Exocrin: külső elválasztasú mirigy

Mirigyállományban szigetszerüen elrendezett endokrin sejtcsoportokat találunk ezek a Langerhans szigetek.
Az általuk termelt váladékot a külvilágba, vagy olyan belső üregrendszerbe ürítik, amelyek természetes kapcsolatban
vannak a külvilággal. Előbbi pl. a bőr mirigyei, utóbbi pl. a gyomor-bél csatorna lehet. Ezek a mirigyek a felszíni és a
gyomor-bél csatornát bélelő hám mélyebb szöveteibe burjánzanak be, majd ott váladéktermelő szövetekké,
mirigyhámokká specializálódnak és szerveket alkotnak.
Exokrin funkció:
Sejtek neve exogrin termék szignál

centriacinaris sejtek bikorbonát ion szekretin

basophil sejtek emésztő enzimek

enzim: amiláz, lipáz, tripszinogén
kimotripszinogén, kolecisztokinin CCK

Endokrin: belső elválasztású mirigy

A belső elválasztású, más néven endokrin mirigyek az életműködéseket szabályozó hormonokat termelik, majd
közvetlenül a sejtközötti térbe, így a véráramba juttatják. A hormonok hatásukat a mirigytől távoli szerveken fejthetik ki.
Endokrin, vagy hormonális rendszernek, belső elválasztású mirigyek rendszerének nevezzük az endokrin mirigyek
összességét.
Endokrin funkció:
sejt nevei termelt hormon °%-os hatás
béta sejtek inzulin és amylin 50-80 % vércukor csökkentése
alfa sejtek glükagon 15-20 % vércukor emelése
delta sejtek szomatiszatin 3-10 % endokrin csökkenés
PP sejtek pancreas polipeptid 1% exokrin csökkenés
paracrin működés eredményeképpen különféle serkentő és gátló hatást fejt ki.

old. 70
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Inzulin hatása
A vércukorszintjének egyensúlyban tartásában a legfontosabb szerepe a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek béta-
sejtjeiben termelődő hormonnak, az inzulinnak van.
Az inzulin a szervezet teljes anyagcseréjének, tehát a szénhidrát-, a zsír-, és a fehérje anyagcseréjének a legfőbb
szabályozó hormonja. Abban az esetben, ha nincs elegendő mennyiségű inzulin a szervezetben vagy az inzulin valamilyen
okból hatását nem képes kifejteni, a vércukorszintje megemelkedik. Ez a helyzet áll fenn mindenfajta cukorbetegség
esetében is.
Langerhams szigetek:
-alfa – sejtek glükagont, glükót szabadít fel a májból → vércukor tartalmának növelése
- béta - sejtek: inzulint bocsánatak ki ez átjutattja a glükózt a sejtekbe, amely ott vagy felhasználódik vagy elraktározodik
- delta – sejtek: egy szomatosztakin hormonnal látják el a szervezetet, ami visszaszoritja az inzulin és a glükön
termelődését

A diabetes mellitus (cukorbetegség, cukorbaj)

Olyan anyagcsere-betegség, amelynek központjában a szénhidrát-anyagcsere zavara áll, de a kórfolyamat
következményesen érinti a zsír- és a fehérje-anyagcserét is. A cukorbetegség alapvető oka az inzulin viszonylagos vagy
teljes hiánya, illetve az inzulinhatás elmaradása.
Cukorbetegség a szénhidrát, anyagcsere zavara, melynek oka a hasnálmirily Langerhans – szigeteinek béta sejtei által
termelt inzulin hiánya. A két eltérés (inzulin hiánya vagy inzulinhatás elmaradása) együttesen is előfordulhat. A cukorbaj
számos szerv működését károsíthatja.

Típusai:
1-es típusú cukorbetegség:
- leggyakrabban gyerekeknél és fiatal korban fordul elő, bármely életkorban kialakulhat
- oka a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben az inzulintermelő bétasejtek pusztulása. Ez a szigetsejtek elleni
autoimmun-reakció következménye.
- bizonyos fokig örökölhető (genetikai előfeltétel) egyes környezeti tényezők (virusók) elindithatják a béta sejtek
pusztulását mely inzulinhiányhoz így cukorbetegséghez vezet
- betegség csak inzulinpótlással kezelhető.
-régen inzulin dependens diabetes melitusnak IDDMnek nevezték
- nincs inzulin a sejtek fehérjéből glükozt kezdenek előállitani annak ellenére, hogy magas a vércukorszint
2-es típusú cukorbetegség:
- középpontjában az inzulinrezisztencia áll, melyet a hasi zsírszövet mennyiségének felszaporodása okoz.
- kezdetén még vércukoreltérés nem jelentkezik, a hasnyálmirigy fokozott inzulintermelése miatt.
- előrehaladtával a hasnyálmirigy inzulin-elválasztása elégtelenné válik az inzulinrezisztenciához képest, ekkor alakul ki
csökkent glukóz-tolerancia, majd diabetes.
- mind emellett jellemző a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint (koleszterin és triglicerid) is, melyek együttesen az
érelmeszesedés kialakulását gyorsítják.
- a kezelés során az inzulinrezisztencia csökkentése az elsődleges cél.
- alapvető az életmód szerepe, a gyógyszeres kezelés csak másodlagos.
Másodlagos cukorbetegség:
- számos betegséghez, genetikai eltéréshez társulhat.
- Magyarországon ezek közül a hasnyálmirigy-károsodáshoz társuló cukorbaj gyakori.
- okozhat néhány gyógyszer is (pl. szteroidok, antipszihotikumok). Ezeket a gyógyszereket mindig a kockázat/haszon
arány mérlegelése után adják, a kezelés során fontos a vércukorszint rendszeres ellenőrzése.
Terhességi cukorbaj: a terhesség alatt felfedezett diabetes.

Cukorbetegség tünetei:
- fokozott folyadékvesztés, sok folyadék igény, sok vizelet ürités
- anyagcserezavarok: hányinger, hányás, szapora erőltetett légzés, akár kóma.
- fertőzés hajlam, gyakori megbetegedések, bőrviszketés, gombás elváltozások

old. 71
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Kezelés:
Diéta és testmozgás: a 2-es típusú cukorbetegség kezelésének alapja. Célja normalizálni a testsúlyt olyan étrend
segítségével, melyben a szénhidrátok, zsírok és fehérjék megfelelő arányban vannak jelen. 1-es típusú cukorbajban fontos
az inzulinkezelés és a diéta összehangolása.
Láb és bőr ápolása: fontos a bőrt puhán tartani, semleges hatású, bőrpuhító kenőcsök használata. Kerülendő a mezítláb
járás, inkább pamut vagy gyapjú zokni használata, kényelmes alacsony sarkú jó minőségű lábbeli viselése. Láb rendszeres
ellenőrzése, rendszeres testmozgás(séta), lábtorna.
Orális antidiabetikumok: A tabletták csak a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében játszanak szerepet.
Inzulin: Az inzulinkezelés beállítása felelősségteljes, különös ismereteket igénylő szakorvosi feladat. A mai kiváló
készítmények mellett a beteg kilátásai jelentősen javultak. Az inzulin bejuttatása a szervezetbe napjában több alkalommal
a bőr alá adott injekcióval történik. Egyes esetekben lehetőség van az inzulint a bőr alá folyamatosan adagoló pumpa
alkalmazására.
A cukorbetegség ma még nem gyógyítható betegség. A kezelés élethosszig tart, a vércukor megfelelő szinten tartásával a
beteg életkilátásait meghatározó szövődmények megelőzését jelenti.

Szövődményei:
2-es típusú cukorbetegségben a vércukorszint lassan emelkedik, az előbb említett tünetek ritkán alakulnak ki, gyakran csak
a késői szövődmények alapján derül ki a betegség. A tartósan magasabb vércukorszint a szervezet különböző fehérjéit
károsítja.
-Retinopátia: A szem ideghártyájának (retina) károsodása fokozatos látásromlást eredményezhet.
-Nefropátia: A vese kisereinek károsodása, mely fehérjevizelést, magas vérnyomást, végül veseelégtelenséget
eredményezhet.
-Neuropátia: Érzéskiesésekben, fájdalomban, vegetatív működési zavarokban nyilvánul meg. A vegetatív zavarok közé
tartozik az impotencia, hasmenés vagy székrekedés, fokozott izzadás, szapora szívverés.
-Nagy erek betegségei (makroangiopátiák): Fokozott érelmeszesedés alakulhat ki bármely verőérben. Fajtái: a végtagon
érelzáródást okozó érelmeszesedés, koszorúér-betegség, agyér-betegségek.
-Hypoglycaemia: „Hipoglikémia” esetén a vércukorszint értéke a normális alá csökken. Leggyakrabban ismert
cukorbetegeknél (diabetes mellitus) fordul elő. Inzulin túladagolása, vagy a táplálékkal való túl kevés szénhidrát felvétele
hipoglikémiát okoz. Cukor adásával megszüntethető.
Tünetei:
• gyengeség, • végtaggyengeség, bénulás
• éhségérzet, • sápadt, verejtékes bőr,
• émelygés, • aceton szagú lehelet,
• szédülés, • furcsa viselkedés,
• hányás, • részegségre utaló zavart beszéd,
• nyugtalanság, • ritkán agresszió,
• izomremegés, izomgörcsök, görcsroham, • súlyosabb esetben légzészavar,
• kettős látás, eszméletvesztés.
-Hyperglycaemia: Esetén a vércukorszint értéke túl magas. Súlyos esetben kórházi ellátást igényel, életveszélyes
állapotot idézhet elő.
Tünetei:
szomjúságérzés
gyakori vizelési inger
hányinger, hányás
gyomorfájdalom
légszomj
pulzusszám emelkedés
acetonos szagú lehelet

old. 72
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

old. 73
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

18.tétel
B. tételsor
- normál érték
- asszsiztensi feladatok
- veszélyes hulladék kezelése
- betegedukáció
- dokumentáció

Vércukormérés:
Értékek: (rövidítés: mmol/l=milimol/liter)
Éhgyomri állapotban normál érték: 3,5-6 mmol/l között mozog. Étkezés után átmenetileg megemelkedik, de egészséges
egyénben két órával az étkezés után nem haladja meg a 7,8 mmol/l-t.
Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukorszint eléri vagy meghaladja a 7,0 mmol/l értéket, vagy az
étkezések után két orával mért érték 11,1 mmol/l vagy ennél magasabb. A vizeletben normális esetben nem mutatható ki
cukor, viszont cukorbetegségben megjelenhet.

Az emberi vér fertőző vírust tartalmazhat. Ezért humán vérrel történő munka során a fertőzés megelőzése céljából a védő
rendszabályokat szigorúan be kell tartani!!! A tű lándzsa, tesztcsík, az esetleges véres vattapamacs mindig veszélyes
hulladékként kezelendő így a helyi előírásoknak megfelelően kezeljük!

Betegedukáció:
Fontos a beteg önellenőrzése otthoni cukorméréssel. Megtanítani a betegnek a cukormérő használatát, valamint
felvilágosítani a cukormérés fontosságáról. A cukorbetegeknél fontos az eredmények követése, otthoni napló vezetése.
Valamint elengedhetetlen a folyamatos orvosi ellenőrzés.

Dokumentáció:
A mért eredmény dokumentálása minden esetben a Kezelési naplóba történik.
A „Lo” eredmény azt jelezi, hogy a mért vércukor érték alacsonyabb, mint a mérhető érték.
A „Hi” eredmény azt jelezi, hogy a mért vércukor érték magasabb, mint a mérhető érték.
A szervezet normál vércukorszintje 3,5 - 6 mmol/l között változhat.
A mért eredményeknek megfelelően a beadandó inzulin mennyisége korrigálható.

old. 74
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

19. Tétel
A. tételsor
- a tápanyagok és építő anyagok funkció szerinti csoportosítása, jellemzőik
- az energiaszükségletet meghatározó tényezők
- a tápláltsági állapot felmérése
- az egészséges táplálkozás jellemzői, a táplálékpiramis

A szervezet számára szükség van tápanyagokra:

- szervek működéséhez - energiadó tápanyagok közé trtoznak a zsírók,
- napi tevékenység elvégzéséhez szénhidrátok és a fehérjék
- testhőmérséklet fenntartásához - épitő tápanyagok közé sorolhatók fehérjék,
- enzimfunkciók számára valamint az ásványi sók
- növekedéshez - szabályozó védő tápanyagok vitaminok, egyses
- a szervezet szöveteinek cseréjéhez, épüléséhez mikroelemek

Enzimek:
Olyan anyagok, amelyek nélkül nincs élet. A testünkben végbemenő minden kémiai reakcióhoz szükségünk van
rájuk. Nélkülük semmilyen szervi tevékenység nem tud végbemenni.
Az enzimek nélkül nem müködnek sem a vitaminok, sem az ásványi anyagok, sem a hormonok enzimek
szabályozzák
- sav- bázis háztartás
- az emésztést
- a hormonrendszert

Csoportjai:
1. Víz
- fontos a tápanyagok felszívódásához, a sejtek működéséhez.
- víz nélkül nincs, vérkeringés, tápanyagszállítás, oxigénszállítás
- mentális teljesítőképességünket is nagyban befolyásolja a folyadék bevitel.
- az ember testtömegének 50-60% víz.
- napi folyadék fogyasztás felnőtteknél: 2-2,5 liter
- vízveszteség pótlásával az elveszett só és ásványanyagokat is potólni kell
2. Szénhidrátok (szaharidok)
- szervezet számára legkönnyebben emészthető energiaadó tápanyag, növényi eredetűek.
- szervezet fő energiaforrása, ezentúl az agyműködésben is fontos szerepe van
- monoszaharidok – oxigénből felépülő vegyületek elemi épitőköve az egyszerű cukor
- diszaharidok – két egyszerű szénhidrát mokelulából állnak (monoszacharid) kettős cukrok
 szacharoz répacukor
 laktóz tejcukor
 maltoz malátacukor
- polyszaharidok monoszachared egység kapcsolodik egymáshoz glikozidos kötéssel
- cukor, keményitő, gabonafélék, magvak, rizs, tészta, kenyérfélék, zöldség, gyümölcs, tej, tejtermékek
3. Fehérjék (proteinek):
- épitőköveik az aminosavakból állnak, nitrogén tartalmú szerves vegyületek
- fontos a testszövet növekedéséhez, és károsodott sejtek regenerációjához
- emésztésben és a betegségekkel szembeni védekezében is van szerepük
- tej, tejtermékek, húsokban, tojásban, halfélékben, mogyoróban
4. Lipidek, Zsirok:
- legnagyobb energiamennyiséget a zsírokban találjuk
- zsírban oldódó vitaminok felszívódásához szükséges, a szervezet energia tartalékát képezi.
- ilyenek A-, D-, E-, K- vitamin
- zsírok égéshője a legnagyobb, több mint kétszerese a fehérjék és szénhidrátok energiaértékének
- vörös húsok, tojás, tej, tejtermékek, mogyoró, növényi eredetű olajok

old. 75
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

- nem szabad túl sokat fogysztani zsírtalmú ételekből sem

5. Vitaminok:
Vízben oldódó:
- C vitamin szerepe: hajszálerek erősítését és a vvt képzésében van szerepe
- B1 vitamin szerepe: központi idegrendszer működését segíti
- B12vitamin szerepe: csontvelő működését segíti
Zsírban oldódó vitaminok:
- D vitamin: Kalcium felszívódását segíti, a csontképzésben van fontos szerepe
- A vitamin: Látás élesség és a hámszövet megtartásában van szerepe
- K vitamin: Protrombin képzésében van szerepe. (véralvadás)
- E vitamin: Antioxidáns Fontos szerepe van a bőr, az idegek, izmok a vörösvérsejtek, a vérkeringés, a
szívműködés egészségének megőrzésében.
6. Ásványi anyagok:
- az anyagcsere működéséhez nélkülözhetetlen
- Vas: HGB képzésben nélkülözhetetlen
- Ca: csontok szilárdságának biztosítása, idegek, izmok ingerelhetőségében, izom összehúzódásában,
véralvadásban is szerepet játszik.
- Mg: enzimek működéséhez szükséges, a szív működését segíti
- P: a csontok, fogak szilárdságát biztosítja
- Cu: vérképzésben és a központi idegrendszer működésében játszik szerepet
- Jód: a pajzsmirigy működésében játszik szerepet
-folyadék, gyümölcsök, ásványvíz, gyümölcslevek, saláták

Tápláltsági állapot felmérése:

BMI: testsúly: magasság négyzetével
Vérvétel: albuminszint, lymphocyta szint Hgb, Ca, Kreatinin, Na, K börredő vizsgálat (dehidratáció)

Energia szükséglet meghatározó tényezők:

-életkor
-test nagysága (testsúly, magasság)
-külső-belső hőmérséklet
-nem (férfi, nő)
-tápláltsági állapot

Táplálék piramis:
- összetet szénhidrátok napota 6x
- gyümölcsből, zöldségből naponta 5x (lugositó –
savasitó ételek)
- tej és tejtermékekből naponta 2x
- fehérje természetü ételek naponta 2x
- zsírokból (zsír, olaj) 15-20g fogyasztása

Fehérje: 9-12%
Zsír: 15-30%
szénhidrátok: 50-70%
gabonafélék: 35%
zöldségek: 18%
gyümölcsök: 13%
Húsok, tojás, hüvelyesek, olajos magvak: 12%
tej és tejtermékek: 12%
zsírok és édességek: 10%

old. 76
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

old. 77
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

19.tétel
B. tételsor
- a tünet fogalma
- a betegmegfigyelés területei
- a bőr megfigyelésének szempontjai, észlelhető eltérések
- az egyes testrészek megtekintése során észlelhető eltérések

Szimptóma:
Tünet, valaminek a jele, különösen betegségnek.

Szindróma:
orvosi nyelvekben tünetcsoportot vagy tünetegyüttest jelent, azaz szimptómák együttesét, amelyek önmagukban nem
mindig jellemző tünetei egy – egy betegségnek a beszélő által korós jelenségnek tartott jelenségek megjelölésére is
használatos, nyilvánvaloan pejoratív szóhasználatként.
Tünet csoport vagy tünet együttes, olyan szimptómák együttese, amely önmagában nem mindig jellemzői egy-egy
betegségnek.
Atípusos tünet: rendellenes, a megszokottól eltérő, nem jellemző tünet.

Tünet:
- szubjektív - panaszok
- objektív - orvos betegen történő megfigyelése, fizikai vizsgálata
Tünetnek nevezzük azokat a betegségre utaló, a normális testi vagy szellemi működéstől eltérő jelenségeket. Erről a beteg
beszámol vagy az orvos a betegen látja, kikérdezi, vizsgálati eszközök bizonyítják.

Betegmegfigyelés
- területei, a kültakaró és az egyes testtájak megfigyelése során észlelhető eltérések.
- kardinális tüneteke megfigyelése
- általános: alkat (táplált, sovány), járás, beszéd, arckifejezés, testtartás, mozgás
- egyes testrészek (fej, nyak, mellkas, has, végtagok, körmök, ízületek, szemek, gerinc, végtagok)
- tudatállapot
-magatartás (bizalmatlan, képzelt, színleli a betegséget, betegségtagadás, hisztéria)
- fekvés, alvás megfigyelése
- köpetürítés, váladékok megfigyelése
- fájdalom megfigyelése

A bőr megfigyelésének szempontjai:

-színe, nedvessége, hőmérséklete, tapintata, érhálózata, szederjes, sápadt, bőrelváltozásai, meleg nedves, hideg, ödéma
jelenléte, dehidratáció vizsgálata a bőrredőn, vakarási nyomok, élősködők, hegek és sebek.

old. 78
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

20. tétel
A. tételsor
- az epehólyag elhelyezkedése, felépítése, működése
- a májon kívüli epeutak
- az epekövesség okai, a betegségre hajlamosító tényezők
- az epekövesség tünetei, lehetséges szövődmények
- az epekövesség kezelése

Epehólyag (cholecysta): A máj alsó felszínén, a bordaívnél helyezkedik el, 10-12 cm hosszú, körte alakú tömlő. Részei:
alap, test, nyak. Nem ér túl a májon, nem tapintható csak kórosesetben. A máj által termelt epe a hólyagban sűrűsödik be–
barnás zöld hólyagepévé válik. Az epe az epehólyagban tárolódik emésztési szünetben. Ürülésekor a hólyag összehúzódik.
A nyaki részből indul ki a kivezető csöve, majd egyesül a májból jövő epekivezető csővel majd ez a közös epevezeték a
duodénumba nyílik, gyakran a hasnyálmirigy kivezető csövével.

Epe feladata: Zsírok emulgeálása (az epe nem tartalmaz emésztő enzimet) és a lipáz termelés aktiválása. A máj egyik
legfontosabb feladata a napi mintegy 600–1200 ml epe termelése.
Az epe fontos szerepet tölt be: A zsírok emésztésében és felszívódásában, emulgeálja a zsírokat, lehetővé téve ezáltal
bontásukat a lipázok számára; elősegíti a zsírok transzportját a mucosamembránokon keresztül. Kiválasztja a vérbe a
hemoglobinbontás termékeit: a bilirubint és a fölösleges koleszterint.

Az epe termelődésének két fázisa van: A szekréciót a hepatocyták végzik a májsejtek között lévő, ún. hepatikus
canaliculusokba. A májlebenykék által elválasztott epe összetett folyadék, amelynek fő alkotórészei a víz, az elektrolitok,
az epesavak, a koleszterin, a lecitin és egyéb foszfolipidek, valamint a bilirubin. A májsejtek által termelt epealkotórészek
közül az epesavak, a HCO 3–, a bilirubin, a foszfolipidek és a koleszterin aktív szállítással, míg a víz és az elektrolitok
passzív diffúzióval kerülnek az epecanaliculusokba.
A májsejtek által kiválasztott epét májepének vagy canalicularis epének nevezzük.A döntően a hemoglobinlebontásból
származó bilirubint (indirekt, zsíroldékony) a májsejtek glukuronsavval történő konjugálást követően választják ki az
epébe (direkt, vízoldékony bilirubin). Az epével a bélbe jutó bilirubint bakteriális enzimek dekonjugálják, majd
urobilinogénné alakul át, amelynek kb. 20%-a felszívódik és megjelenik a vizeletben. Az epesavak szintézise a
májsejtekben történik. Az epesavszállítás összetett folyamat. Az enterohepaticus keringés következtében a májba jutó
epesavakat a májsejtek döntően Na +-kapcsolt mechanizmus (NTCP: Na+/taurokolát kotranszporter) révén veszik fel.
Az epesav-szekrécióban számos ATP-függő canalicularis szállító rendszer (export pumpa) vesz részt. A nátriumban és
bikarbonátban gazdag epeszekréció szekretin-mediált ciklikus AMP függő mechanizmus révén valósul meg. Ezen
szállítófehérjék genetikus mutációja játszik szerepet az epeelválasztás zavaraival járó cholestaticus állapotok (pl.: Dubin–
Johnson-szindróma) létrejöttében.

Az epesavak (elsődleges epesavak: kólsav és kenodezoxikólsav; másodlagos epesavak dezoxikólsav, litokólsav és

urzodezoxikólsav) detergens természetű molekulák, micellumokat képezve fontos a szerepük a koleszterin oldatban
tartásában. Szerepet játszanak továbbá a koleszterin biliaris kiválasztásában, a zsíroldékony vitaminok felszívódásában és
a májepe flow serkentésében is. A szervezet epesav raktára kb. 2–4 gramm, amelynek állandóságát gazdaságos
mechanizmus, az ún. enterohepaticus keringés biztosítja. A bélbe jutó epesavak részben passzív, részben aktív szállítás
révén visszaszívódnak, a portalis keringéssel a májba jutnak, ahol a májsejtek aktív szállítás révén felveszik azokat és
rekonjugáció után az epeutakba kerülnek. A széklettel elvesztett minimális epesav mennyiséget a májsejtek de novo
szintézis révén biztosítják.
Az epeutakból összeszedődő epe az Oddi-sphincter által biztosított nyomásváltozás következtében a ductus cysticuson
keresztül az epehólyagba kerül, ahol kb. tízszeresére koncentrálódik. Postprandialisan a felszabaduló kolecisztokinin
(CCK) hatására az epehólyag összehúzódik, az Oddisphincter elernyed és a kialakult nyomásváltozás következtében az
epe a duodenumba jut. A CCK Oddi-sphincter relaxáló hatása mai tudásunk szerint közvetett módon, vasoactiv intestinalis
polipeptid (VIP) és nitrogén-monoxid (NO) felszabadítás révén valósul meg.

Epekövesség okai, a betegségre hajlamosító tényezők: Az epehólyag összehúzódása, az epe kiürülése természetes
folyamat, normál körülmények között nem jár fájdalommal, epekő esetén azonban epegörcs, erős jobb bordaív alatti
fájdalom, rossz közérzet jelentkezhet, ami epehólyag-gyulladáshoz is vezethet.

old. 79
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Az epekőképződésre hajlamosító tényezők közül a legfontosabb a túlzott zsírbevitel, az egyszeri nagy mennyiségű
étkezések, valamint az elégtelen
rostfogytás. A hazai táplálkozási Az epekőképződésre hajlamosító tényezőkAz epekőképződést megelőző tényezők
szokások kedveznek az
epekőképződésnek, körülbelül a nők Túlzott energiabevitel Egészséges testtömeg
egyötöde, míg a férfiak egy tizede
epekőbetegségben szenved. Az Túlzott cukorbevitel Megfelelő energiabevitel
epekövek úgy képződnek, hogy a
folyadék oldott alkotórészei Zsírban gazdag táplálkozás Kis cukorfogyasztás
kicsapódnak. Ehhez az kell, hogy az
Az állati eredetű zsírok előnyben részesítése
Az energiaszükségletnek megfelelő
alkotórészek megfelelő aránya
a növényi olajokkal szemben zsírbevitel (max. 30%-a a teljes
felboruljon. Az epefolyadék egyik fő
energiabevitelnek)
összetevője a koleszterin, ennek túlzott
Elhízás Növényi olajok előnyben részesítése az állati
bevitele az egyik fő epekőre hajlamosító
zsírokkal szemben
tényező. A koleszterin kicsapódásának
kedvez az epehólyag összehúzódásának Elégtelen rostbevitel Bőséges rostfogyasztás
tartós szüneteltetése is, tehát az
étkezések kihagyása, amikor hosszú idő
telik el két étkezés között. Túl szigorú
fogyókúrák során ezért alakul ki gyakran epekövesség. Az epe összetevői közül a lecitin és az epesavak gátolják az epe
koleszterinnel való túltelítődését. Ebből következően minden olyan hatás, amely növeli az epében a koleszterint és
csökkenti az epesavak, valamint a lecitin koncentrációját, epekőképződéshez vezet. Ha viszont nő az epesavak és a lecitin
koncentrációja, valamint csökken a koleszteriné, az epekőképződés esélye csökken.

A betegség során két szakaszt különböztethetünk meg:

Nyugalmi periódust, melyet alkalmankénti, enyhe jobb bordaív alatti fájdalom, illetve zsíros ételek elfogyasztása után
jelentkező hányingert, rossz közérzetet, erősödő fájdalmat foglal magába. A görccsel járó periódusban a fájdalom
felerősödik, kisugározhat a hátba, lapocka alá, erős rosszulléttel, verejtékezéssel, hányással járó állapot. Emiatt az étrendi
kezelés fő célja a görcsös rohamok megelőzése és az epehólyaggyulladás elkerülése. Az epehólyag veleszületett
rendellenességei közül az epehólyag agenesia, a csökevényes vagy a túlméretezett, a kettőzött, a bal oldali, vagy az
intrahepaticus elhelyezkedésű epehólyag az ismertebbek. Ultrahangvizsgálattal gyakran fedezünk fel diverticulumokat. Az
ún. úszó epehólyag veszélye a heveny torzió kialakulása, míg a „frigiai sapka” elnevezésű, az epehólyag fundusát és testét
elválasztó sövény vagy redő ártalmatlan jelenség.
Az epekövek a normális vagy kóros epe alkotórészeiből keletkezett kristályos szerkezetek, három formája ismeretes:
koleszterinkövek (tiszta és kevert koleszterinkövek), fekete pigmentkövek és barna pigmentkövek. A nyugati országokban a
koleszterinkövek képezik az epekövek 75%-át, míg az ázsiai országokban a pigmentkövek a gyakoribbak. Az epekövesség
elterjedt az egész világon, a népesség mintegy 10%-ában mutatható ki, háromszor gyakoribb nőkben, mint a férfiakban,
előfordulása az életkor előrehaladásával nő.

A koleszterinkövek képződési helye az epehólyag. Koleszterinkő képződésére hajlamosító kockázati tényezők közül az
idősebb életkor, a női nem, az elhízás, a zsíranyagcsere zavara, diabetes, terhesség, különböző gyógyszerek (clofibrat,
octreotid, ceftriaxon stb.), hirtelen fogyás, hosszabb éhezés, teljes parenteralis táplálás, a terminalis ileum betegségei és
genetikai tényezők (pl. CYP7A1, MDR3 gén mutációk) emelhetők ki. A fekete pigmentkövek általában az epehólyagban
képződnek, főleg idült haemolysisben, cirrhosisban és pancreatitisben szenvedő betegekben. A barna pigmentkövek
fertőzött epeutakban és az epehólyagban egyaránt képződhetnek. Az epehólyagban elhelyezkedő kövek esetén
cholecystolithiasisról, az epeutakban található kövek esetén choledocholithiasisról beszélünk.
A koleszterinkő képződésében három döntő tényező emelhető ki : a koleszterin-szuperszaturáció, a fokozott kőképződési
hajlam és az epehólyag hypomotilitása. A koleszterin, amely gyakorlatilag vízben oldhatalan, az epesavakkal és
foszfolipidekkel képzett egyszerű vagy vegyes micellumok formájában képes oldatban maradni. Koleszterin-
szuperszaturáció a koleszterinszekréció fokozódása, vagy az epesav-koncentráció csökkenése következtében jön létre. A
szuperszaturált vagy lithogen epében a micellaris szerkezetből a koleszterin unilamellaris vagy multilamellaris
vesiculumok formájában kiválik és egy proteinmag körül koleszterin monohidrát kristályokat képez, amelyek később

old. 80
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

alakulnak át szolid monohidrát kristályokká, további agglomerációt követően makroszkópos méretű epekövek jönnek
létre. A kalciumsóknak fontos szerepet tulajdonítanak a kőképződésben, ugyanis ezek képezik a fehérje-alkotórészekkel
azt a magot, amelyek köré aggregálódnak a vesicularis koleszterinkristályok. A kőképződés folyamatát a kőképződést
segítő és gátló tényezők közötti kölcsönhatás szabályozza. Az epehólyag bármely okból bekövetkező hypomotilitása
(hosszan tartó éhezés, teljes parenteralis táplálás, terhesség, oralis contraceptivumok, tartós octreotidkezelés, coeliakia,
VIPoma stb.) gátolja a lithogen epe időnkénti felhígulását, és jelentősen hozzájárulhat a kőképződéshez.
Az epe „sludge” az angol szakirodalomból származó fogalom, olyan ultrahangvizsgálat során kimutatható, jellegzetes
rétegződésű echogén precipitátumot jelent, amely hangárnyékot nem ad. Európában a „sludge” fogalmára számos egyéb
elnevezést is használnak, amelyek közül a legismertebb a microlithiasis és az epehomok. Az epe „sludge” mucingélbe
ágyazott kalciumbilirubinát granulumokból és koleszterin monohidrát kristályokból áll, amely az utánkövetés során
teljesen eltűnhet, majd újra megjelenhet, de az esetek 14%-ában valódi epekő alakul ki belőle. Az epekőképződést
dinamikusan változó folyamatnak kell elképzelnünk, amelynek során a koleszterinkristályok akár microlith, akár
epehomok formájában kicsapódnak, majd újra feloldódnak és a már említett tényezők hatására valódi epekövekké
alakulhatnak.

A fekete pigmentkövek képződésében bilirubinkonjugátumok (elsősorban monoglukuronidok) fokozott szekréciója

játszik szerepet, amely főleg haemolysis következtében jön létre. Béta-glukuronidáz hatására a szuperszaturált
bilirubinkonjugátumok dekonjugálódnak és a dekonjugált bilirubin monohidrát a kalciummal kristályokat képez.
A barna pigmentkövek keletkezésében, az epepangáshoz társuló anaerob fertőzés játszik szerepet. A bakteriális béta-
glukuronidáz, foszfolipáz A és epesav hidroláz hatására dekonjugált bilirubin és epesavak, palmitin és sztearinsav
képződik, amelyek kalciummal oldhatatlan komplexet képeznek.

Epekövesség tünetei, lehetséges szövődmények

Az epekőbetegség okozta panaszok az epekövek mozgása következtében fellépő elzáródás (ductus cysticus vagy ductus
choledochus), illetve az ehhez társuló gyulladás következményei. Az epekövesség legtípusosabb és leggyakoribb klinikai
megjelenése az epekólika, amely akkor lép fel, amikor az epekő elmozdulása során vagy a ductus cysticusba, vagy a
ductus choledochusba szorul.
Az epekólikára kifejezett, az epigastriumból, vagy a jobb bordaív alól kiinduló, gyakran a hátba, a jobb scapula tájra, az
interscapularis térbe, vagy a jobb vállba sugárzó égő fájdalom a jellemző. A fájdalom szintje gyorsan emelkedik, kb. 15
perc alatt éri el a csúcsát, a beteg nyugtalan, képtelen olyan testhelyzetet találni, amely a fájdalom enyhüléséhez vezet. Az
epekólikát hányinger, hányás, verejtékezés, choledocholithiasis esetén sárgaság kísérheti. Az epekólikát általában nagy
mennyiségű, vagy zsírosabb étel fogyasztása váltja ki, gyakran azonban semmiféle kiváltó tényezőt nem tudunk felfedni.
Míg az epekólika az epekőbetegségre jellegzetes tünet, addig az egyéb, a betegek által gyakran az epekőbetegséggel
kapcsolatba hozott nem specifikus, dyspepsiás panaszok, mint puffadás, korai teltségérzés, hányinger, gyomorégés,
zsírintolerancia, flatulencia stb. és az epekőbetegség közötti oki kapcsolat bizonytalan.
A cholecystolithiasis a típusos tünetek alapján vagy a rutinszerűen egyéb okból végzett hasi ultrahangvizsgálat során derül
ki. A fizikális lelet szövődménymentes cholecystolithiasis esetén nem kóros, ritkán tapintható lehet a kővel telt epehólyag.
A laboratóriumi leletek epehólyagkövesség esetén nem kórosak, epekólikás roham során a szérum bilirubin- és GOT-
szintje mérsékelten növekedett. A képalkotó eljárások széles sorát – hasi ultrahangvizsgálat, hepatobiliaris szcintigráfia,
natív májtáji felvétel, komputertomográfiás és mágneses magrezgés vizsgálat–alkalmazhatjuk az epekő kimutatására és
helyének meghatározására. Az epekövességnek a kimutatása könnyű feladat, a nehézséget inkább annak az eldöntése
okozza, hogy az aktuális tünetek valóban az epekőbetegséggel függenek-e össze, vagy attól függetlenek.
Az epekőbetegség belgyógyászati kezelése tüneti vagy oki terápiából áll. A tüneti kezelés diétát jelent, vagy az epekólikás
roham megszüntetésére irányul. A diéta zsírszegény étrend alkalmazásából áll, amelyet annak reményében ajánlunk, hogy
kivédjük az olyan mértékű epehólyag-összehúzódást, amely az epekő elmozdulásához vezet. Az epekólikás roham
megszüntetése általában csak parenteralisan adott görcsoldókkal – papaverinum-HCl, drotaverin-HCl és
fájdalomcsillapítókkal – novaminophen, indomethacinum végbélkúp – lehetséges. A fájdalom olyan erős is lehet, hogy
sokszor kábító fájdalomcsillapítók adására kényszerülünk. Az epekőbetegség belgyógyászati módszerekkel történő oki
kezelését az epekőoldás és epekőtörés jelentheti. A közvetett kőoldás módszere az epehólyagban képződött koleszterin és
kevés kalciumot tartalmazó kevert koleszterinkövek oldására alkalmas, a klinikai gyakorlatban kenodezoxikólsav (CDCA)
és urzodezoxikólsav (UDCA) tartós adásával kísérelhető meg. Az epesavakkal történő kőoldás feltétele az átjárható ductus
cysticus és a jól összehúzódó epehólyag, amelyről a kőoldás javallata előtt meg kell győződnünk. A kezelés abbahagyását
követően a kövek 30–50%-a azonban relatíve rövid idő alatt újraképződik. Az epekövek elektromos lökéshullám

old. 81
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

kezeléssel történő összetörését (angol nevén extracorporal shock wave lithotripsy – ESWL) lithotripsiának nevezik,
amelyet rendszerint UDCA (vagy CDCA) elő- és utókezeléssel társítanak. Ezek az eljárások költségességük, hosszú
időtartamuk, a mellékhatások jelentkezése és a gyakori kőrecidíva miatt és a kis műtéti megterhelést jelentő laparoszkópos
cholecystectomia bevezetése következtében jelentősen visszaszorultak.
A cholecystolithiasis, illetve szövődményeinek teljes megoldását a cholecystectomia jelenti, amelyet ma rutinszerűen
laparoszkópos úton végeznek. Ez nem jár hasmetszéssel, ennélfogva rövid kórházi tartózkodást igényel. Kezdetben inkább
az elektív cholecystectomiát végezték ezzel a módszerrel, újabban azonban az akut cholecystitis, illetve annak
szövődményeinek megoldására is elterjedt ez az eljárás.
A heveny cholecystitis az esetek több mint 90%-ában az epekő által okozott ductus cysticus elzáródás által kiváltott
kémiai gyulladás következtében jön létre. A kémiai cholecystitishez gyakran társul másodlagos bakteriális fertőzés
(leggyakrabban E. coli, Klebsiella spp., Streptococcus spp., Clostridium spp.), amely súlyosbítja az állapotot és oka lehet a
gennyes (empyema), vagy gangrenosus cholecystitis, illetve az átfúródás kialakulásának.
A klinikai tünetek típusos esetben epekőrohammal kezdődnek, amelyre az a jellemző, hogy a fájdalom elhúzódik és
maximuma az epigastriumból a jobb bordaív alá helyeződik át. A panaszokat gyakran hányás és nem túl magas láz kíséri.
Fizikális vizsgálattal a jobb bordaív alatt nyomásérzékenység észlelhető, az esetek 30–40%-ában a megnagyobbodott
epehólyag tapinthatóvá válik. Jellegzetes tünet a Murphy-jel, amelyre az a jellemző, hogy a beteg a jobb bordaív alatti
tapintással kiváltott fájdalom hatására hirtelen megszakítja belégzését. A betegek 15%-ában a ductus choledochus
elzáródása nélkül is jelentkezhet enyhe sárgaság. A kifejezett sárgaság társuló choledocholithiasisra vagy
Mirizziszindrómára utal.

Az empyema cholecystae magas lázzal, hidegrázással, jelentős jobb bordaív alatti nyomásérzékenységgel és
leukocytosissal jár. Az empyemás epehólyag hajlamos az átfúródásra és Gram-negatív baktérium okozta sepsis forrása
lehet. A tünetekhez gyakran társulnak peritonealis izgalmi jelek, amelyek mögött fedett vagy szabad hasűri átfúródás
lehetőségére kell gondolnunk. Gangrenosus cholecystitis akut cholecystitisben vagy empyemában az epehólyag feszülése
miatt kialakuló ischaemia és necrosis következtében fejlődik. Legnagyobb veszélye az átfúródás.
Az emphysematosus cholecystitis az akut cholecystitishez, vagy gangraenás cholecystitishez társuló gázképző anaerob
(Clostridium welchii vagy perfringens), vagy aerob (E. coli) kórokozók által okozott felülfertőződés következménye,
átfúródás veszélyével és jelentős halálozással járó állapot. Epetáji röntgenfelvétel során az epehólyagban, vagy az
epehólyagfalban elhelyezkedő gázgyülem alapján ismerhető fel.
Az epehólyag-átfúródás következményei az átfúródás formájától függnek: fedett átfúródás helyi peritonitist és tályogot
okoz, a szabad átfúródás következtében diffúz peritonitis alakul ki. Az elváltozások azonnali műtéti javallatot jelentenek.

Epekőileus. Az epehólyaghoz tapadt üreges szervbe történő átfúródás esetén a nyomás csökkenése miatt az akut
cholecystitis okozta feszülő fájdalom hirtelen csökken vagy megszűnik. Az elzáródás bárhol bekövetkezhet, leggyakoribb
helye azonban az ileocoecalis billentyű. A klinikai képet ilyenkor a mechanikus ileus tünetei uralják. Natív has átvilágítás
igazolhatja az epekőileust, mivel a mechanikus ileusra utaló radiológiai jelek mellett levegő mutatható ki az epeutakban.
Az akut acalculosus cholecystitis az epehólyag heveny gyulladását jelenti olyan esetekben, amelyekben epekövességet a
háttérben kimutatni nem lehet. A jelentős halálozással (10–50%) járó súlyos betegség elnevezésére találóbb a necrotizáló
cholecystitis elnevezés, amely jobban tükrözi a betegség kóroki, patológiai és kórjóslati sajátosságait. Hajlamosító
tényezők a tartós éhezés, immobilitás, súlyos hasi kórképekhez társuló hemodinamikai bizonytalanság. A kóreredetben
pangás, epehomok, a koncentrált epesavak okozta kémiai gyulladás, ischaemia, endotoxin hatás egyaránt szerepet
játszanak. Az epehólyag fertőződése (Gram-negatív vagy anaerob baktériumokkal) már többnyire másodlagos jelenség.

A krónikus cholecystitis az esetek legnagyobb részében epekövességhez társul. Az ismétlődő akut, vagy szubakut
cholecystitis és a kő izgató hatására az epehólyag fala megvastagszik, összehúzódó képességét elveszti. Az esetek több
mint negyedében az epe baktériummal fertőzött és így gócként szerepelhet. Az idült cholecystitis tünetmentes is lehet és
járhat aspecifikus dyspepsiás tünetekkel. A gyulladás bármikor fellángolhat, heveny cholecystitis és szövődményei
(átfúródás is) alakulhatnak ki. Az akut cholecystitis kórisme a jellegzetes klinikai tünetek, a fizikális vizsgálat
(nyomásérzékenység, tapintható epehólyag, Murphy-jel, izomvédekezés stb.), a laboratóriumi eltérések (leukocytosis,
balratolt vérkép, gyorsult süllyedés, hemokultúra stb.) és a képalkotó vizsgálatok (ultrahang, üres has felvétel, CT,
szcintigráfiás vizsgálatok stb.) alapján állítható fel. Az akut cholecystitis kezelésében korábban a belgyógyászati kezelés
volt az elsődleges, amely a beteg koplaltatásából, infúzió (folyadék- és elektrolitpótlás), antibiotikum (enyhébb esetekben
monoterápia, pl. cephamandol vagy cefuroxim, súlyosabb esetekben összetett terápia, pl. ampicillin plusz gentamycin

old. 82
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

vagy tobramycin, illetve cefoperazon vagy cefotaxim plusz metronidazol vagy clindamycin, illetve ciprofloxacin),
valamint görcsoldó és fájdalomcsillapító adásából állt. Tekintettel arra, hogy az akut cholecystitis kialakulásával bármikor
felléphetnek a szövődmények, egyre jobban terjed az akut cholecystitis műtéti kezelése, az ún. korai cholecystectomia.
A cholecystitis gyógyításának alapvető módszere jelenleg a cholecystectomia. Az időben végzett ún. korai
cholecystectomiával ugyanis megelőzhető a beteg életét fenyegető szövődmények kialakulása. A korai cholecystectomia
műtéti halálozása nem haladja meg az elektív cholecystectomiáét (< 0,5%), míg a szövődmények miatt végzett sürgősségi
cholecystectomiák műtéti halálozás 3% felett van. Műtéttechnikai szempontból ideális a műtétet a tünetek kialakulását
követő 24–72 órán belül elvégezni. Empyema, gangrenosus vagy emphysematosus cholecystitis, septicus állapot vagy
átfúródás kialakulásakor azonban minden esetben antibiotikus kezelés és sürgősségi cholecystectomia javasolt. Ritka
kivételként idős, rossz állapotú betegekben, akikben a sürgősségi cholecystectomia kockázata is nagy, cholecystostomia,
esetleg percutan drenázs végezhető, amelyet később elektív cholecystectomia kell, hogy kövessen. Ha ezek a
szövődmények nem alakulnak ki, a belgyógyászati kezelés folytatható és a folyamat megnyugvását, a gyulladásos tünetek
megszűnését követően a cholecystectomia nyugalmi ún. à froid szakban elektív módon elvégezhető.

Az epehólyag ritka betegségei

A cholesterolosis az epehólyag hámjának olyan szövettani eltérése, amelyben az epithelium macrophagjaiban nagy
mennyiségű koleszterinészter szaporodik fel, a lipidek lerakódása lehet diffúz, de alkothat polypszerű képleteket is. A
cholesterolosis lehet teljesen tünetmentes, időnként okozhat epekólikás rohamot, illetve recidiváló pancreatitist,
valószínűleg az epehólyagból leszakadó koleszterinpolyp-fragmensek elzáródást okozó hatása révén. A kórisme hasi
ultrahangvizsgálattal lehetséges. Ha tüneteket nem okoz, kezelésre nincs szükség. Epekólikás roham, illetve idiopathiás
pancreatitis esetén cholecystectomia javasolt.
Az adenomyomatosis az epehólyagfal epitheliumának hyperplasticus izomproliferációjával járó szerzett elváltozása. Az
elváltozás ritka jelenség, lehet diffúz vagy szegmentális elhelyezkedésű. Klinikai tüneteket nem okoz. Mivel az esetek kb.
50%-ában epehólyag-kövességgel is társul, epekólika is jelentkezhet. Az elváltozást legtöbbször véletlenszerűen, műtét
során fedezik fel, CT-vel is megbízhatóan felismerhető. Ha epekövességgel társul és a betegnek panaszai vannak,
cholecystectomia javasolt.
Az epehólyagban a lumenbe türemkedő elváltozásokat összefoglaló néven epehólyagpolypusoknak nevezzük, független
attól, hogy milyen természetűek. A polypusok több mint 95%-a benignus, főleg koleszterin-polypus vagy adenomyoma,
ritkábban gyulladásos polypus. A 10–12 mmnél nagyobb adenomák felében gócokban adenocarcinoma mutatható ki,
amely miatt legújabban az adenomákat praemalignus elváltozásnak tartják. A kórisme ultrahangvizsgálattal egyszerű. A
kezelési terv a polypusok nagyságától függ: a 10 mm-nél kisebb polypusok esetén várakozhatunk. A 10 mmnél és
különösen a 15 mm-nél nagyobb polypusok esetén a carcinoma veszélye miatt cholecystectomia javasolt. Az
epehólyagrák kezelésében is a sebészi eljárás az elsődleges. Postcholecystectomiás tünetek
A postcholecystectomiás szindróma megtévesztő kifejezés, mivel nem speciális patológiás folyamatra visszavezethető
klasszikus értelemben vett tünetegyüttest jelent, hanem olyan gyűjtőfogalom, amely a cholecystectomiát követően
továbbra is fennálló vagy bizonyos időtartamot követően kialakuló panaszok összességét jelöli. Bár a sebészi technika
fejlődése a műtéti halálozást és morbiditást csökkentette, ezalatt a postcholecystectomiás panaszok gyakorisága
lényegesen nem változott. A postcholecystectomiás tünetek ugyanis csak az esetek legfeljebb 5%-ában vezethetők vissza a
műtét következményére vagy sikertelenségére. Az esetek döntő többségében egyéb szervek betegségeinek a
cholecystectomiával természetszerűleg nem befolyásolható tünetei vagy funkcionális betegség áll a panaszok hátterében.
A postcholecystectomiás panaszok, illetve tünetek leggyakoribb okai az epekőbetegséggel nem összefüggő, a kivizsgálás
során elnézett, vagy nem vizsgált nem epeúti betegségek, mint például a refluxbetegség, pepticus fekélybetegség,
pancreatitis, irritabilis bél szindróma, amelyek tüneteit a cholecystectomia természetesen nem szünteti meg.
A betegek kisebb százalékában a klinikai tünetek valóban összefügghetnek a cholecystectomiával, mivel egy részük a
cholecystectomia következtében alakul ki, vagy a cholecystectomia váltja ki azokat. Az ún. valódi postcholecystectomiás
szindróma okai: ductus cysticus csonk szindróma, az epeúti szűkületek, a bennmaradt kövek, az epesavak okozta hasmenés
vagy gastritis, valamint az Oddisphincter organikus betegségei (organikus kóros működés vagy papillaris stenosis), vagy
funkcionális (funkcionális kóros működés vagy Oddi-sphincter-dyskinesis) eltérései. Az utóbbi betegségcsoport klinikai
tünetei a ductus cysticus csonk szindróma és az epesavak okozta hasmenés vagy gastritis kivételével biliaris jellegűek,
főleg postprandialisan jelentkeznek és akár kólikaszerű fájdalomig fokozódhatnak. A kórisme a jellegzetes tünetek alapján
képalkotó módszerekkel állítható fel.
A szűkületek, Vater-papilla-szűkület és a bennmaradt kövek endoszkópos eljárásokkal kezelhetők. Az epesavak okozta
dyspepsiás panaszok esetén prokinetikum kísérelhető meg, míg a hasmenéses panaszokat cholestyramin mérsékli.

old. 83
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

old. 84
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

20. tétel
B. tételsor
- a hányinger és a hányás fogalma
- a hányás okai
- a hányás formái, jellege, jellemzői
- az ápoló megfigyelési feladatai
- dokumentáció

A hányás fogalma,
A gerincvelő hányásközpontba beérkező ingerek reflexhatása. A gyomortartalom erőltetett kiürülése a szájon keresztül,
amit a hasizmok akarattól független összehúzódása hoz létre.

Okai:
- védekező folyamat, szervezet megszabadul a tápcsatornába került nem megfelelő tápanyagoktól, mérgektől,
mikróorganizmusoktól pl. emésztési zavar
- bakteriális vékony- és/vagy vastagbélgyulladás és különböző betegségek kísérő tünetei.
- gyomorszáj szűkület (pyloris stenosis) bélelzáródás (ileus)
- hasi műtéteket követően
- nyelőcső szűkület (oesophagus stenosis)
- nyelőcső repedés (oesophagus suptura)
- vakbélgyulladás (appendicitis)
- hasnyálmirigy gyulladás (pancreatitis)
- máj és epeutak valamint középfül gyulladás vesegyulladás és köves betegségei
- garrat izgatása következtében pl. bulémia
- pszichés okok, agyhártyagyulladás tehesség, agyi nyomásfokozódás

A hányás bevezető tünetei:

Reflexes hányást megelőzi, illetve kíséri a hányinger (nausea). Van sugárhányás is, mely hányinger nélküli. A központi
idegrendszer betegségei okozzák pl.: agyhártyagyulladás

A hányás formái, jellege, jellemzői

Hányás formái: bukás vagy sugárhányás, megelőzi-e hányinger, fájdalom, köhögés, kíséri-e láz, hasmenés stb.
- gyakorisága, mennyisége
- vegyhatása: gyomorból savas, kitágult nyelőcsőből lúgos bűzös
- minősége, tartalma, színe: emésztetlen ételt tartalmaz, savanyú, epés, székletes, acetonszagú, friss véres, kávézacc szerű
➢gyomornedv – színtelen, víztiszta habos
➢nyombélből – sárga, sárgásbarna keserű, epés
➢gyomorhurutnál – nagy mennyiségű, nyákos, tapadós
➢Pangó étel – bűzös barnás színű
➢emésztetlen piros vér pl.: nyelőcső varix
➢barnás színű, híg, bélsár szagú – vékonybél elzáródás
A hányadékról az orvost minden esetben tájékoztatni kell. Csak orvosi utasításra önthető ki ill. küldhető vizsgálatra.
Üvegdugós üvegben küldjük a laborba, rajta a beteg minimum 3 azonosító adatával.

A beteg megfigyelésének ápolói feladatai:

- minden esetben vesetálat adunk a betegnek
- Ágyneműt, ruházatot műanyag lepedővel védeni kell
- ha a beteg mobilis: felültetjük, mellé állunk és fogjuk a fejét. A hányás befejezéséig mellette kell maradni.
- Mély sóhajtásokra szólítjuk fel. Ezáltal csökken a hányinger, erőlködés, öklendezés.
- Fekvőbetegnél: fejét oldalra fordítjuk, hánytálat álla alá helyezni, fejét megtámasztani, műfogsorát eltávolítani
- Műtét utáni hányáskor a műtéti sebet védeni kell az ápoló a kezét a hasi sebre szorítja vagy ha beteg képes rá akkor Ő
szorítsa oda a kezét.

old. 85
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

- A hányás befejezése után a beteg arcát, ajkát papírvattával letörölni és a száját kiöblíteni.
- Fekvőbetegnél is száj toalettet kell végezni
- a szennyeződött ruhát és ágyneműt ki kell cserélni
- a beteg mellé tiszta hánytálat kell odakészíteni
- Hányás után fél-egy óráig semmit utána kortyonként vizet, teát adunk.
- Ha már nem hány, csak fokozatosan álljon vissza a megszokott étrendre.

Dokumentálás módja:
Lázlapon a megfelelő rovatban a tartalmát, mennyiségét, számát kell beírni. Függőleges vonallal jelöljük. A vérhányást
piros vonallal vagy „H” betüvel jelöljük Ápolási dokumentációban és az InfoRend-ben is rögzíteni kell.

old. 86
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

21. tétel
A. tételsor
- a vizelet rendszer részei, feladata
- vese szerkezete, müködése
- a vizeletvezető rendszer részei, feladata, müködése

A vizeleti rendszer részei, feladata:

A vese (ren, nephros) felépítése:
Páros, bab alakú szerv, vöröses barna színű. A hasüreg hátsó
részén, az ágyéki gerinc két oldalán, a hashártyán kívül
található, zsírrétegbe ágyazva. A T12 és az L2 es csigolya
magasságában Columna vertebralis (gerinc) két oldalán
retroperctonoulisan helyezkedik el, hátsó hasfalon rögzül.
A külső kéregállomány alatt található a velőállomány, a
gyűjtőcsatornákból az átszűrt vizelet a vesemedencébe jut,
majd a húgyvezetéken, a húgyhólyagon és a húgycsövön
keresztül ürül a szervezetből. Alsó és felső pólusa, valamint
elülső és hátsó felszine. Belső homorú szélén található a hilus renalis (vesekapu), ahol a vese erei, idegei, nyirokerei és az
urther (húgyvezeték) található. A szervezetben az anyagcsere során keletkezett bomlástermékek eltávolításáért, valamint a
szervezet sejtközötti folyadéktérfogat-szabályozásáért.
A vesék átszűrik és tisztítják a vért, a keletkező vizelet a szervezet számára szükségtelen vízből, és a benne oldott
anyagokból áll. A vesék ugyanakkor a szervezet számára fontos anyagokat nem választják ki. Ezen egyensúly felborulása
esetén a vizelet túltelítetté válik, és apró kristályok megjelenéséhez vezet, amelyek nem tudnak feloldódni a vízben.
Vizeletelvezető rendszer:
A vizeletet a vesékben található gyűjtőcsatorna a vesék sinusába vezeti. Innen a húgyvezetékek továbbítják azt a
húgyhólyagba, ahol a vizelet átmenetileg tárolódik. (A húgyhólyag akár fel liternél is több vizeletet képes tárolni!) A
vizelet innen a húgycsövön át, távozik a szervezetből.
-Húgyvezeték: (ureter) :30cm hosszú és 5mm vastag nyálkahártyával bélelt izmos falú cső, amely a vesemedencét a
húgyhólyaggal köti össze. Két szakaszát különböztetjük meg: van egy úgynevezett hasi és egy medencei szakasza. A
kezdeti, hasi szakaszban az ureterek a gerinccel párhuzamosan haladnak lefelé a kismedencébe, ahol a medencei
szakaszon egymás felé térve és kissé visszakanyarodva érik el a húgyhólyagot.
- húgyhólyag: egy izmos falú, nyálkahártyával bélelt tömlő, mely a kismedence elülső részében helyezkedik el. A
folyamatosan képződő vizeletből 300-350 ml-t képes normálisan befogadni, így mivel ez a napi vizeletmennyiség
egyötöde, egészséges ember naponta négyszer-ötször üríti vizeletét. A húgyhólyag üres állapotában csaknem tömör,
citrom alakú szervvé húzódik össze. A húgyhólyagon három nyílás található. Fentebb és inkább hátul, illetve oldal felé
ömlik a hólyagba a két húgyvezeték, alul pedig a húgycső lép ki.
-húgycső: A női húgycső rövid, 3-4 centiméter hosszú, eléggé tágulékony, nyálkahártyával bélelt cső. A cső falában
található egy akaratlagosan működtethető harántcsíkolt izomból álló és egy akaratlagosan nem befolyásolható
simaizomból álló izomgyűrű. A húgycső belső nyálkahártya borítása egy szakaszon a hólyaghoz hasonlóan urotheliummal
(átmeneti hám) borított. A férfi húgycső egy mintegy 20 cm hosszú. Lecsüngő hímvessző esetében S alakban görbült,
nyálkahártyával bélelt, izmos falú cső. A húgyhólyagból többször megtörve jut el a hímvessző csúcsához, ahol a külső
nyílása található. Belső nyálkahártya borítása a fentebbi szakaszokon, a női húgyvezetékhez hasonlóan, urotheliummal
borított.

A vizeletürítés mechanizmusa
A vizelési inger a hólyagban felgyülemlő vizelet által előidézett növekvő nyomás hatására kialakuló, azzal arányosan
növekvő, egyre kellemetlenebb feszülő érzés az alhasban, melyet gerincvelői reflexek váltanak ki. A vizeletürítést
bonyolult idegrendszeri reflexek irányítják, melyek a hólyag bizonyos teltségénél automatikusan kiváltják a vizelést. Ha a
vizelés elkezdődött, akkor a húgycső felső részénél lévő receptorok jelzései hatására a hólyagfal izomzata összehúzódik és
kiüríti a tartalmát. Ez történik például az embernél is eszméletlen állapotban. Az ember azonban a vizeletürítését tág
határok közt tudja irányítani, vissza tudja tartani, el tudja indítani és meg tudja szakítani. Ezt a képességet nevezzük
szobatisztaságnak (kontinenciának). A kontinencia tehát az ember azon képessége, hogy vizelet- és székletürítését

old. 87
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

bizonyos határok közt befolyásolni tudja. Ezt azonban mindenkinek meg kell tanulnia, ami általában két éves korra
történik meg, de ennek elhúzódása, különösen az „éjszakai ágybavizelés” nagyon gyakori.

old. 88
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

21. Tétel
B. tételsor
- vizelet fogalmánal meghatározása, a normál vizelet jellemőzi
- vizeletürités mechanizmusa
- a vizelet mennyiségével kapcsolatos megfigyelési feladatok
- vizelet felfogására, mintavételre alkalmas eszközők
- vizeletgyüjtés módja, szabályai, vizelettenyésztés
- gyakori vizeletvizsgálatok

A vizelet fogalma
A vizelet (urina) a szervezetből kiválasztott felesleges elektrolitok és anyagcseretermékek folyékony elegye.
Urnia a vesék által kiválasztott, vízben oldható a szervezet számára nem hasznosítható anyagcseretermékek
összessége. Döntő része víz. Egészséges ember húgyhólyagjában összegyűlt vizeletet bizonyos időnkénti kiüríti. A
vizelési inger a hólyagfal feszülésből adódik.
Reflexközpontja a gerincvelő alsó szakaszán van, összehangolt működést biztosít: a hólyagizomzat
összehúzódásával ehyidőben a húgycsőben a húgycső záróizomzata ellazul és a vizelet ürül.

A normál vizelet jellemzői

A vizeletvizsgálat eredménye elsősorban a veseműködés állapotát tükrözi. A vizsgálat alapvető elvei:
meghatározott anyagoknak lehetőleg teljes mértékben ki kell választódniuk a vérből a vizeletbe, más anyagoknak
lehetőleg teljes mértékben a vérben kell maradniuk.
A vizsgálat kiterjed:
baktériumok jelenlétére - normáltartomány 1000/ml alatti tartomány, ami nem igényel intézkedést;
vér jelenlétére - normál esetben nem lehet vér a vizeletben;
fehérje jelenlétére - normáltartomány napi ürített fehérjemennyiség (24 órás) 500 mg/l alatt; albumin 300 mg/l
alatt.
A vizelet normális körülmények között tartalmaz: vizet ásványi sókat (elsősorban NaCl-ot) kreatinint karbamidot
(a fehérje- anyagcsere bomlásterméke) húgysavat (a nukleinsav- anyagcsere bomlásterméke) urobilinogén (a
haemoglobin anyagcsere bomlásterméke) valamint más anyagokat, pl. porfirineket.
A vizelet fiziológiás körülmények között nem tartalmaz hagyományos módszerrel kimutatható fehérjét, gennyet,
cukrot és bilirubint.
Jellemzői:
- szine: vízszerűen áttetsző, szalmasárga színü
- szaga: aromás vagy húsleves szagú, állott vizelet ammóniaára hasonlító szúrós szagú
- fajsúlya 1001 és 1035 g/liter között változik
- egészséges vese működés esetén annak koncentráló és hígitó képessége befolyásolja
- vegyhatása: ph 4,5 – 8,5 között fordulhat el napi 0,8- 1,5 l között változik,
Függ a folyadék felvételtől, az elfogyasztott só mennyiségétől, a gyógyszerektől, évszaktól.
A vizelet ürítés szükségletének felmérése: függ a folyadékfelvételtől, az elfogyasztott só
mennyiségétől, a gyógyszerektől, évszakból és betegségtől.

A vizeletürítés mechanizmusa:
A vizeletürítés igen összetett, többlépcsős, részben reflexes, részben akaratlagos élettani eseménysor, mely
somaticus és döntően vegetatív kontrol alatt áll. Ennek megértése csak az anatomiai viszonyok ismeretében
lehetséges.
A folyamatosan képződő vizelet a gyűjtőcsatornákból a vesekelyhekbe, onnan a vesemedencébe (pyelon vagy
pelvis renalis) áramlik. A vizeletet a vesemedencéből a hólyagba az húgyvezeték (ureter) vezeti el. A
vesekelyheket (calices renales), vesemedencét és húgyvezeték (uretert) közös néven felső húgyutaknak nevezzük.
A vizelet a húgyhólyagban (urocysta, vesica) gyűlik össze, ahonnan az urethrán keresztül hagyja el a szervezetet.
A hólyag (vesica urinaria) és a húgycső (urethra) alkotja az alsó húgyutakat.
A vizelet tárolásának képessége a kontinencia: az alsó húgyutak funkciója a kontinencia és a vizeletürítés (vizelés,
mictio) biztosítása. A kontinenciához és a vizeletürítéshez az alsó húgyutak mellett egy sor harántcsíkolt izom, a

old. 89
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

gát- és hasizmok járulnak hozzá. Felnőttek hólyagjában átlagosan néhány száz (maximum 500) ml vizelet
tárolódik; emberben a hólyag a húgycsövön keresztül egyetlen vizelési aktusban ürül ki.

Vizelet mennyiségével kapcsolatos megfigyelések:

Megfigyelése
Mennyisége: 800-1500 ml között/nap
Függ:
- folyadékbevitel
- gyógyszerek - só felvétel
- vesén kívüli folyadékvesztés (fokozott párologtatás, hasmenés, hányás, kivérzés, láz) Eltérések:
- bő vizelés (polyuria) 2000 ml fölött /nap
- vizelet mennyiség csökkenés (oliguria) 500 ml alatt/nap
- vizelet-kiválasztás szünetelése (anuria) 100 ml/nap alatt
Anuria (vizelethiány): A vizelet mennyisége nem éri el a 100- 150mml-t. Oka a vese egyáltalán nem vagy csak
minimálisan választ ki vizeletet.
Vizelet retenció (elzáródás): a hólyag nem tud ürülni a vizelet
Oliguria (kevés vizelet ürítés):a vizelet mennyisége 500-600ml-t oka szomjazás kiszáradás, lázas állapot,
hányás, hasmenés, vesebetegség, vízenyő képződés
Polyuria (bő vizelet ürítés):vizelet mennyisége 2000-2500 ml feletti vizelet ürítés, oka bő folyadékfogyasztás,
vízhajtó, vízenyő lecsapolása, cukorbetegség (diabetes melitis)

Vizelet felfogására, mintavételére alkalmas eszközök:

Vizsgálatok: Vizelet hagyományos bakteriológiai tenyésztése
Mintavételi eszköz: Bórsavas gyűjtőedény (gyermekeknek 4 ml-es, felnőtteknek 10 ml-es).

Minta: Középsugár vizelet. Más mintatípus vételéhez tilos használni ezt a mintavételi eszközt!
Mintavétel módja: A húgycsőnyílás lemosását követően lehetőleg a reggeli első vizelet középső porcióját
(optimálisan az edény felső jeléig megtöltve) kell gyűjteni a mintavételi edénybe. Mintavétel előtt nem szabad a
gyűjtőedény tartalmát (bórsav) kiönteni.
A minta tárolása: A kupakot figyelmesen kell visszacsavarni! A levett mintát mihamarabb a vizsgálatot végző
laboratóriumba kell juttatni. A mintát 2-8°C-on
maximum 24 óráig lehet tárolni. Lefagyasztani nem
szabad!

A vizeletgyűjtés
A vizeletgyűjtésnél az a legfontosabb, hogy minél
tisztább anyag kerüljön laboratóriumi vizsgálatra. A
vizsgálatra kért anyagról az orvos rendelkezik:
reggeli vizelet - normál alvást követő felkelés utáni
első vizelet;
spontán vizelet - felszólításra azonnali vizelet ürítés
a gyűjtőedénybe; kezdeti vizelet - a kifolyó vizelet
első adagja;
középsugár vizelet - vizelés során az első adag a
WC-be űrül, majd a vizeletet a vizelés közepétől
kezdve a beteg a gyűjtőedénybe fogja fel;
gyűjtött vizelet - az orvos által meghatározott ideig
tartó vizeletgyűjtés (a 24 órás vizeletgyűjtés pl. azt jelenti, hogy felkelés után a gyűjtő személy az első vizeletet
még nem fogja fel, de minden vizeletét, amit ezután vizel, edénybe gyűjti a másnap reggeli első vizelettel együtt).

old. 90
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

A spontán ürített minta vételére legalkalmasabb a reggeli első, középsugaras vizelet. A "középsugaras" azt jelenti,
hogy a vizelet első részét ki kell üríteni, majd - anélkül, hogy a vizelet folyása abbamaradna -, egy középső adagot
kell felfogni belőle. Ezzel minimálisra lehet csökkenteni az esélyt, hogy a mintába a környező régióból kórokozó
kerüljön, és el lehet kerülni, hogy a húgyhólyagban maradó - gyakran pangó - vizeletet vizsgálják. A mintát
célszerű bakteriológiai vizsgálatra használt steril csőbe vagy edénybe felfogni.

A vizeletminta levétele előtt nők esetében fontos a szeméremtájék többszöri, a

húgycsőnyílás környéke felől a hüvelybemenet felé történő lemosása. Férfiaknál
szintén szükséges a húgycsőnyílás környékének megtisztítása a fityma hátrahúzása
után. Az előkészületet követően az edénybe körülbelül 4-5 ml-nyi vizeletet kell
felfogni úgy, hogy az edény szája közben semmihez ne érjen hozzá.
A vizeletminta levétele persze nem mindig ilyen "egyszerű". Csecsemők esetében
például steril vizeletgyűjtő tasakot lehet alkalmazni, de aki
próbálta már a zsákot lánycsecsemőre - vagy különösen
virgonc kisfiúra - felragasztani, az tudja, hogy ez nemcsak
türelmet, de kézügyességet is igényel.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy kisgyermekek esetében a
vizeletvétel gyakran a hólyag pungálásával történik. A
hólyagpunkció során a hólyag tartalmát egy bőrön keresztül
bevezetett tűn át bocsátják le. Amennyiben a mintavétel otthon
történik, akkor is gondoskodni kell arról, hogy az anyag 2 órán
belül a laboratóriumba kerüljön.

Vizeletgyűjtés szabályai, vizelettenyésztés:

Előfordul, hogy a diagnosztikus vizsgálathoz a vizelet gyűjtése szükséges. A gyűjtés a vizsgálat céljától
függetlenül különböző időtartamú - 6, 12 vagy 24 órás - lehet, és történhet egy részletben vagy két - nappali és
éjszakai - frakcióban. Fontos, hogy a mintavétel időtartamát pontosan kell betartani, és az adott időszakban ürített
vizeletet maradéktalanul össze kell gyűjteni. Miután a vizelet összegyűlt, a teljes mennyiséget nagyon alaposan
össze kell keverni, majd az összekevert vizeletből kell levenni a kívánt mennyiségű mintát. Ez az eljárás sem tűnik
bonyolultnak, mégis érdemes megjegyezni, hogy az előírások be nem tartása okozza a laboratóriumi vizsgálatok
sikertelenségének jelentős részét.

Vizelettenyésztés:
A húgyúti fertőzés kórokozójának azonosítására szolgáló eljárás, melynek során a baktériumok laboratóriumi
körülmények között szaporodnak. A vizsgálat elvégzéséhez steril vizeletminta szükséges, ezért a vizeletet
középsugaras módszerrel vagy a hólyagba juttatott katéterrel nyerik. A legcélszerűbb a reggeli, első vizeletből vett
mintát vizsgálni, mivel ez általában koncentráltabb, mint a nappali vizelet. A vizsgálat napján éjjel 02:00 órától a
reggeli mintavételig lehetőleg ne ürítsen vizeletet. A mintavétel előtt és után mosson kezet. A húgycsőnyílás
környékét szappannal alaposan tisztítsa meg! A vizeletsugár első harmadát a WC-be ürítse, ezt követően törlést
használni nem szabad. A középső adagot vizsgálatra, az előre odakészített mintatároló edénybe engedje (kb. 1 dl-
t), ügyelve arra, hogy kézzel az edény belső felszínét ne érintse. A maradék vizeletet a WC-be ürítheti, a vizelet
további részére nincs szükség.

Kórós eltérések makroszkópos megfigyelése:

Színe: -sárga barna: májbetegsége miatt, fokozott bilirubin ürités hatására,
-piros, véres színű: vesekő okozta sérülés, daganat, máj elégtelenség
átlátszósága: pirosas – vértől, opál – fehérjétől, zavaros – gennytől, szintelen – polyuria miatt, téglavörös –
fokozott urobilinogém kiválasztásakor
vizelet szaga: állótt vizelet – ammoniára emlékeztető, cukorbetegnél – savanykás aceton szagú, májbetegségbél –
máj szagú

old. 91
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

22.tétel
A. tételsor
- a vérkeringés szervrendszerének részei, feladata, a vér jellemzői
- az alakos elemek jellemzői
- az anaemia fogalma
- az anaemiák felosztása
- az anaemiák okai, tünetei, kezelése

Vérkeringési szervrendszer részei:

1 Szív (cor): vérkeringés központi része, vérkeringés fenntartásának biztositása a szerepe.
-mindkét szívfél pitvarra (atrium) és kamrára (ventriculus) tagolodik, amelyekez vitorlás billentyük
válastanak el egymástól.
-a vér áramlása csak egyirányú lehet pitvarból (atrium) a kamrák (ventriculus) felé2
2 vérerek (vasa sanguinea) : vérkeringés perifériás szervei
- szervezet számára megfelelő mennyiségü vér biztositása,
- vérkeringés fennmaradjon az érrendszerben megfelelő dinamikai viszonyoknak kell uralkodnia
(vérnyomás)
3 vér: folyékony kötöszövet, sejtekből (alakos elemek) és sejtközi állományból állnak (vérplazma)

A keringő vér szerepe:

A vérnek a zárt érrendszerben való keringése a vérkeringés.
A vér szerepe:
- szállítás a sejtek felé: tápanyag, oxigén, hormonok
- elszállítja a sejtekből a széndioxidot, salakanyagokat
- közreműködik a szervezet védekező rendszerében, immunanyagok és egyéb fehérvérsejtek fagocitáló
tulajdonsága révén
- részt vesz a szervezet hőszabályozásában
- a szervezet belső miliőjének állandóságát biztosítja

A vér élettani sajátosságai: A vér színe, vegyhatása, mennyisége. A vér enyhén sós ízű, enyhén lúgos vegyhatású
(pH 7,34 -7,4). A színét a vörösvérsejten lévő hemoglobin és a hozzá kapcsolódó gázok mennyisége határozza
meg. Az artériás vér élénkpiros színű az oxigéntelítettségtől. A vénás vér sötétvörös színű a széndioxid
túltelítettségtől. A vér a test súlyának hozzávetőlegesen 1/12 részét teszi ki, mennyisége kb. 5-5,5 liter. Az
öszvérmennyiség egy része a vérraktárakban tárolódik (lép, máj, tüdő). A vér vegyhatása élettani körülmények
között alig változik, ez nagyon fontos az élettani működés
szempontjából. Az állandó vegyhatás biztosításában részt vesz a
vérplazmában található bikarbonát-puffer rendszer, a plazma
fehérjéi, valamint a vörösvérsejtekben lévő hemoglobin, továbbá
két szerv, a tüdő és a vese.

A vér összetétele
A teljes vér alkotóelemei és az elemek fő feladata: A vér alakos
elemekből és plazmából álló különleges szövet.
1. Alakos elemek 45%
· Vörösvérsejt (feladata az oxigén és a széndioxid szállítása, és a
vér vegyhatásának biztosítása)
· Fehérvérsejtek (feladata a szervezet védekező rendszerének
része)
· Vérlemezke (feladata a véralvadás folyamatában van)
2. Vérplazma 55% --Víz (plazma 90%-a),- Fehérjék (albumin,
globulin),--Véralvadási faktorok,--Komplement anyagok,--Cukor,--Bilirubin,-Ásványi anyagok,--Hormonok,--
Maradéknitrogén,

old. 92
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Anaemia fogalma:
Helybeli vértelenség, mely a vérkeringés helybeli akadályoztatásának következménye. Az általános
vérszegénységet helyesen oligémiának - kevésvérűség - nevezik. Valódi általános vérszegénység okát vérveszteség
képezheti, mely ha a test összes vértartalmának mintegy felére rúg, sápadtság, üres ütérlökés, cianózis, látatágulás,
hányási inger, bő izzadás tünetei közt halált okozhat. A halált rendesen rángások előzik meg, melyek általános
görcsökké fokozódhatnak. Kisebb vérveszteségek gyorsan helyre pótoltatnak, s mindenek előtt a véralkatrészek
közül a víz az, amely eredeti mennyiségére visszatér. Ennek következtében az újjá képződő vér hígabb, s
vízvérűség - hidrémia támad. Ha a vér fehérjéjének regenerálódása nem tarthat lépést a folyton megújuló fehérje-
kiadással (l, Bright-kór), akkor a hidrémia állandósul. Nagy vízveszteség következtében a vér tömegének
kisebbedése mellett a vér sűrűsödése jön létre: anhydraemia v. oligaemia sicca (l. Kolera). Az A. fogalmát gyakran
azonosítják a sápadtságéval, melynek okai a vérképződés szerveinek legkülönbözőbb megbetegedései lehetnek. Az
anaemia perniciosa progressiva krónikus lefolyású betegség, mely látható ok nélkül (an. pern. progr. idiopathica)
vagy más betegségek kíséretében (an. pern. progr. symptomatica) lép föl. A. folyton fokozódó vértelenség súlyos
tünetek közt hosszabb-rövidebb idő múlva halálra vezet.

Az anémiák csoportosítása: Az anémiákat a klinikumban az egyén vérképében kimutatható MCV (átlagos

vörösvértest térfogat) és MCH (átlagos vörösvértest hemoglobin tartalma) értékei alapján osztjuk fel.
1.Hypochrom microcyter anémia (ha a beteg MCV és MCH értékei alacsonyak) :Ide tartoznak a következők:
vashiányos anémia thalassemia myelodysplasias szindróma
2.Normochrom normocyter anémia (a vérképben látható MCV és MCH érték a normál tartományban van): Ide
sorolható: vérzés okozta anémia immunfolyamat vagy más betegség okozta hemolitikus anémia vesebetegség
okozta anémia aplasztikus anémia (csontvelői betegség)
3.Hyperchrom macrocyter anémia (emelkedett MCH és MCV értékek figyelhetők meg) Ide tartozik:
megaloblasztos anémia (B12-vitamin vagy folsavhiány okán, amely lehet csökkent bevitel, elégtelen felszívódás
vagy növekvő szükséglet miatt, másodlagosan májbetegség, alkoholizmus, vérzés utáni állapot is okozhatja)
Hiánybetegségek és a vérszegénység A kiváltó okok szerinti, valamint a vérképből kimutatható eredmények
alapján meghatározott csoportosítás mellett - gyakorisága miatt - a különféle hiánybetegségek okozta
vérszegénység típusokat is meg szokták különböztetni
A hiány-anémiák típusai:
-Vashiány (hátterében számos ok állhat, pl. elégtelen vasbevitel, fokozott vas szükséglet, másodlagos vashiány, vas
transzport zavar). - Vitaminhiány (leginkább a folsav, a B12-, B6- és C-vitamin hiánya okozza). Ezen belül a B12-
és folsav hiányának is rengeteg kiváltó oka, alapbetegsége van). Eritropoietin (EPO) hiány (oka lehet vesebetegség
vagy daganat). - Egyéb hormon hiánya (pl. pajzsmirigy hormon, androgén hormonok). Fehérje- vagy aminosav
hiány. Kombinált okkal rendelkező anémiák (pl. krónikus vese vagy májbetegség esetén, és más idült betegségeket
kísérő anémiák, melyekben összetett a vérszegénység oka). -Terhességgel járó vérszegénység, amely lehet a
várandósság természetes velejárója és kóros állapot is.

Tünetek
A rosszindulatú csontvelői szövetben a burjánzó sejtek kiszorítják az eredeti csontvelői sejttömeget. Emiatt zavart
szenved a vérlemezkék (trombociták) képzése, ami fokozott vérzési hajlamhoz vezet. A fehérvérsejtek a patogén
hatások elleni védekezésben játszanak szerepet, így számuknak a csökkenése fertőzésekkel szembeni védtelenséget
okoz. A vörösvérsejtképzés zavara pedig vérszegénységet (anémia) eredményez. Más tünetek: láz, megfázás,
éjszakai verejtékezés és más, influenzához hasonló tünetek gyengeség és fáradtság csökkent étvágy és súlyvesztés
vérző íny, neurológiai tünetek (például fejfájás), máj- és lépmegnagyobbodás könnyen zúzódik gyakori fertőzések
csont- és ízületi fájdalmak dagadt mandulák, nyirokcsomók
Az anaemia nem önálló betegség, hanem tünet, amelynek tisztázni kell a hátterét, majd a kezelés végső céljaként a
vérszegénységet előidéző okot kell megszüntetni. tisztázni kell a hátterét, és az okot kell megszüntetni. Általában
egy egyszerű vérvizsgálat elegendő a diagnózis, és a vérszegénység típusának megállapításához. Ha rejtett
vérvesztés gyanúja merül fel, akkor a vérzésforrás felkutatása a cél, ilyenkor gyomor- és vastagbéltükrözés,
urológiai és nőgyógyászati kivizsgálás szóba jöhet. A vérszegénység kezelésében, elsődleges az ok megszüntetése:
a vérzésforrás felszámolása, a sejtkárosító gyógyszerek, az alkohol elhagyása, a fertőzések kezelése, illetve a vas,
B12 vitamin és folsav pótlása.

old. 93
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

22. tétel
B tételsor
- az infúziós terápia fogalma, célja, indikációi
- az infúció bejuttatásának formái, vénapunkció lehetséges helyesei
- teendők infúziós terápiával kapcsolatosan
- az intravénás kanül gondozása
- az infúziós terápiás lehetséges szővődményei
- folyadékpótlás lehetőségei
- dokumentálás

Infúziós terápia fogalma:

kanülön keresztüli beadás, gyógyszer bejuttatása, azonnali hatás.

Az infúzió bejuttatásának módjai:

Számos ok (gyógyszerelés, infúziós terápia vagy esetleg mindkettő) miatt szükségünk van arra, hogy betegeinknek
vénás utat biztosítsunk. Ennek egyik módszere a perifériás vénabiztosítás (kanül) (PVB).
A perifériás vénabiztosítás leggyakoribb helyei a
kézhát, az alkar és a könyökhajlat vénái a könnyebb
hozzáférhetőség miatt, azonban gyakran
kényszerülhetünk a csuklótáji, lábháti, illetve a véna
jugularis externák kanülálására. Csecsemők esetén
szóba jöhet az kéz ujjainak oldalán található,
valamint a fej vénáinak szúrása, újszülöttek esetén
pedig a köldökzsinór vénájának punkciója. Midline
katéter, centrális véna, intraossealiskanül.
Centrális véna a centrális keringéshez helyezkedik
el, így a bennünk uralkodó nyomás megközelíti a
beömlésünk helyééül szolgáló jobb pitvari nyomást. Pumpálható centrális vénák Vena jugularis interna, a vena
subclavia és a vena femoralis.

Indikációi:
--Volumenpótlás, parenterális folyadékpótlás
Ion
- és savbázis zavarok rendezése, folyadék- és elektrolit háztartás zavarai
--Tápanyagok bevitele
--Egyes gyógyszerek bejuttatása, fájdalomcsillapítás, hányáscsillapítás, antibiotikum, szedatívum kanülön történő
beadás
Véna fenntartása, keringéstámogatás, plazmamennyiség csökkenése,
Infúziós terápia kontraindikációi: akut tüdő ödéma => oxigén hiperhidráció, a végtag phlebitise, lymphoedemája,
cellulitis, megelőző mastectomia vagy axillaris sebészeti beavatkozás ugyanazon az oldalon, tervezett
arteriovenosusshunt (AV-shuntot ne használjunk kanülök bevezetésére) kardiális dekompenzáció => folyamatos
monitorizálás

Az infúziós terápia szövődményei és ellátása:

1.Helyi szövődmények: extravasatio, Paravénásan folyhat az oldat. (Okok: a tű átszúrta a vénafalát, a branül
kicsúszott a vénából, áteresztő a véna, elrepedt az érfal.) Haematoma (elrepedt érfal) Thromboflebitis (sterilitás
szabályai ellen vétettünk, hosszú ideig tartottuk egy adott vénában a branült, gyógyszer mellékhatásként, pl.
Mannisol.) phlebitis, vénagyulladástrombózis, infiltráció
2,Általános szövődmények: fertőzés, Pyrogen reakció (lázkeltő anyagok kerülnek a szervezetbe az infúziós
oldattal.) Keringésterhelés => keringési elégtelenség Allergiás reakcióLégembólia
Előkészítés és kivitelezés menete: Az infúzió bekötése orvosi tevékenységi körbe tartozik.
A beteg előkészítése: a beteg azonosítása, tájékoztattatása a kezelésről, a beteg szükségleteinek kielégítése az
infúzió bekötése előtt (evés, ivás, ürítés) kényelmes testhelyzetbe fektetés, helyezés

old. 94
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Tárgyi feltételek: az elrendelt steril infúziós oldat (bontatlan palack), megfelelő méretű infúziós kosár, megfelelő
méretű kanül, steril infúziós szerelék, címke, az infúziós palackra infúziós állvány, felületfertőtlenítő az infúziós
palack gumidugójának fertőtlenítéséhezágyvédelemhez: gumilepedő + textillepedőEH. gumikesztyű, gézlap,
ragtapasz, ledobó, szárnyastű perifériás rövid kanül és midline katéter: 5 - 9 pH -jú és 500 mosm/l alatti oldatok
adhatóak. Általánosságban 72 óráig megtartható, de a phlebitis skála alapján meg kell ítélni a szövődményeket és
az eltávolítás időtartamát. Lehető legkisebb átmérőjű kanült választani kivéve magas viszkozitású oldatok esetén.
Midline hosszabb, de nem halad tovább az axilláris vonalnál, így kevesebb a szövődmény, kisebb a vénafal
irritációja. Ez a kanül 1 hónapig is használható. (az ozmolaritás fogalmával, ami a beadás előtt, a palackban lévő
oldat jellemzője, mértékegysége mosm/l, és csak az oldott részecskék számától függ.)
A gézalapú kötszereket naponta cserélni kell, a transzparens kötszerek 7 napig is fennmaradhat. (kanül rögzítésére;
gél, alginát - kötszerek kiegészítőiként (például OpSite, Opraflex). Anyaguk egyszerű fólia, vagy adhéziós átlappal
ellátott poliuretán vagy poliészter. A gázokra és vízpárára át eresztők, de a sebváladékra impermeábilisek (vízhatlan,
vízálló).

Az infúziós terápia ápolói feladatai és kompetenciái:

vitális paraméterek mérése, keringés folyamatos monitorizálás, vizelet- kiválasztás követése.
Az ozmolaritás az ozmotikusan aktív részecskék koncentrációja az oldatban, "osmol" oldott anyag per kiló
oldószer értelemben.
A plazma ozmolaritásáta Na+ koncentráció határozza meg, a plazma ozmolaritásának csökkenése
(hipoozmolaritás) esetén a víz a sejtekbe áramlik, melyek megduzzadnak. Az ozmolaritás szabályozása fontos a
szervek és a sejtek állandósága (homeosztázisa), a térfogat szabályozás pedig a szív-érrendszer működése
szempontjából. A vesék a víz- és a NaCl háztartás szabályozása révén alapvető szerepet játszanak a
kardiovaszkuláris és a központi idegrendszer működésében.
Vénaválasztás menete: nem domináns kar, alkar felől kezdjük a vénakeresést, hajlatokba nem helyezzük.
venabasilica (kézháti) és venacephalica (kézfej)
Kanül lezárás: Átmosás fiziológiás sóoldattal, vagy heparinizált sóoldattal történik. Mennyisége az átmosó
folyadéknak: min. 2x a kanül űrtartalmának.

old. 95
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

23. tétel
A. tételsor
-a tudat fogalma, a tiszta tudat jellemző
-a tudatzavarok lehetséges okai, formái
-a tudatállapot felmérése, a tudat tisztaságának mérésre használt skálák
-eszméletlensség, zavart tudatállapot veszélyei
-dokumentáció

A tudat:
A központi idegrendszer legmagasabb rendű szintetikus funkciója. Ismeretek felhalmozódása. Olyan ébrenléti állapot
melyben a külvilág és a belső környezetünk ingereit megfelelő módon feltudjuk fogni, érzékeljük és jelentőségével
tisztában vagyunk.
Tartalmát meghatározza:
• Elsajátított ismeret,
• Személyes életünk tapasztalatai,
• Elképzeléseink, gondolataink,
• Tudatunkat jelentősen meghatározza neveltetésünk, körülményeink, foglalkozásunk, iskolai végzettségünk.

A Tudat megfigyelése:
Az általános egészségügyi helyzetfelmérés első lépése a tudatállapot felmérése. Tájékozódhatunk a viselkedés, a feltett
kérdésekre adott válaszok alapján megfigyeléssel, beszélgetéssel
-győzödjünk meg arról, hogy a beteg éber-e
- elsőre egyszerű kérdéseket tegyünk fel (hogy hívják, hol lakik)
- ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a beteg megértette a kérdést fogalmazzunk másképp
- adjunk egyszerű utasitásokat (pl: nyissa ki a szemét)
- figyeljük meg a beteg beszédmódját, érthetőségét
- mérjük fel az intellektus funkciót (pl. kérdezzük meg a beteget, hogy tudatában van e betegségének)
- figyeljük meg a hangulatbeli és viselkedés reakciókat
- figyeljük meg a hangszínt, hangmagasságoot, beszéd sebességet
- figyelni kell a hirtelen tudatváltozásra, észlelés esetén orvosnak jelezni
- a kórós tudatállapotú beteg fokozott felügyeletet igényel

A beteg tudatállapota:
A tiszta tudatú ember:
• Normál éber állapotban pontos tudomása van a történésekről. Helyben, időben és térben tájékozott.
• A tudat szempontjából fontos az objektív és szubjektív idő. pl. gyermek várakoztatásakor türelmetlen lesz igen rövid
idő után, a felnőtt az időt másként érzékeli
• Fontos szerepe van a térnek is. Pl. gyermek másként érzékeli a körülötte lévő teret.
• Ok-okozati összefüggés is a tudat rendjének fontos eleme. Ez biztosítja a logikus beszéd összefüggő jellegét.
• Saját magunkról lévő ismereteink is (testünkről, tulajdonságainkról) a tudatunk fontos része.

Kóros tudatállapotok:
Tudat leépülése rendszerint az időbeli dezorientációval kezdődik. (összekeveri a nappalt az éjszakával). Egyrészük
elmebántalom, más részük azonban másodlagos ártalom, azaz valamilyen betegségkövetkezménye. Számos kóros állapot
(pl láz, alkoholos befolyásoltság, kiszáradás) és betegség (pl: keringési, légzési elégtelenség, anyagcsere betegségek)
képes tudat zavart előidézni.
Érdektelenség, közöny (apathia): A beteg a környezetével szembenérdektelen. Mozdulatlanul fekszik, a környezetében
történő eseményekkel nem törődik. A kérdésekre válaszol, de feltűnően lassan. Hosszantartó, agyi érrendszeri
betegségekben, illetve elmebetegségekben fordul elő.
Delírium vagy zavartság: olyan akutan vagy szubakutan kialakuló állapot, amelyet környezet felismerésének átmeneti
csökkenése jellemez. A tünetek közé tartozik a memóriafunkciók romlása, legalább részleges dezorientáció, percepciós
(érzékelési, észlelési) zavarok, az ítéletalkotás zavara, érzékcsalódás. A deliráló betegek hangosak és nyugtalanok,
gyakran rémeket látnak és a hallucinációik általában vizuális jellegűek.

old. 96
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Somnolencia (aluszékonyság, beteges álmosság): a beteg szinte egész idejét félálomban tölti, hangos szóval, erélyesebb
ingerekkel azonban felébreszthető. Leggyakrabban lázas állapotban, mérgezésekben, hypoxiával járó állapotokban
észleljük.
Sopor (mély kábultság, öntudatlanság): pszichológiailag reaktív állapot, amelyet igen erős és tartós külsőinger képes
áttörni. Reflexek még megtartottak. Elsősorban idegrendszeri betegségekben, altatószer – túladagolásban, mérgezésben
észlelhető.
Kóma (eszméletlenség): olyan öntudatlan állapot, ami hat óránál tovább tart, a beteg sem külső sem belsőingerre nem
reagál, reflexek hiányoznak, légzése horkoló, az élet csupán vegetatív működések formájában folyik tovább. Légzési és
keringési elégtelenség jelentkezhet. A beteg nem, vagy csak nehezen ébreszthető hangra nem reagál, fájdalom érzetre nem
reagál, teste ernyedt, izmai tónustalanok, kardiológiai tünetei nem megfelelők, vagy egyáltalán nincsenek. Fontos az
életjelenségek vizsgálata, sz. sz. újra élesztés megkezdése, orvos, segítség kérése.
Rövid időtartamú eszméletvesztések (syncope): hirtelen lép fel , másodpercekig-percekig tart, spontán rendeződik , az
esetek 20%-ban nem találunk különösebb kiváltó okot ,az esetek 1/3-ban ismétlőik oka: az agyi perfúzió rövid ideig tartó
kritikus csökkenése, ilyen pl: az ájulás.

Hosszabb időartamú eszméletvesztések (coma)

- Eszméletlen állapotot kiváltó okok kóreredet szerinti csoportosítása:
Primer okok:
- Agytrauma, Sztrok, (Vérzés Embólia, agythrombosis)
- Hypertensivencephalopathia (agykárosodás magas vérnyomás következtében),
- Agydaganat, Epilepsiás roham, központi idegrendszer fertőzései: Meningitis (agyhártyagyulladás), Encephalitis
(agyvelőgyulladás), Agytályog stb.…
Secunder (extracranialis ok)
- Keringészavarok, Shock (hypovolaemiás, cardiogen, anaphylaxiás, septicus),
- Hypertensivcrisis (magasvérnyomásos krízis),
- Arrhythmia (Ritmushiány, szabálytalan érverés, szabálytalan szívverés),
- Anyagcserezavarok, Hypoxia (oxigénhiányos állapot), Diabetes (cukorbetegség), Ketoacidosis (Diabetes mellitusban
kialakuló pH és bikarbonát koncentráció csökkenés, amegemelkedtt vércukorszint miatt a szervezetben ketontestek
halmozódnak fel –aceton szag oka.)
- Hypoglycaemia (alacsony vércukorszint),
- Elektrolit zavarok (Se K, Ca),
- Uraemia (veseelégtelenség esetén lép fel),
- Májcoma, Mérgezések, Lehűlés, vagy hőguta stb.

Az eszméletlen beteg vizsgálata:

Eszméletlen állapotok jellemzése: a beteg nem, vagy csak nehezen ébreszthető hangra nem reagál, fájdalom érzetre nem
reagál, teste ernyedt, izmai tónustalanok, kardiológiai tünetei nem megfelelőek, vagy egyáltalán nincsenek. Fontos
életjelenségek vizsgálata sz. sz. újraélesztés megkezdése, orvos segítség kérése
- kardinális tünetek ellenőrzése: légzés, pulzus, vérnyomás, testhőmérséklet. Szabad légutak biztosítása.
- Reakciókészség ellenőrzése: a beteg verbális, vagy fájdalom ingerre reagálása.
- Nyugalomba helyezés, különböző fektetési módok alkalmazása egyes esetekben. Esetleges sérülések észlelése, ellátása.
Egyéb tünetek észlelése.

Az eszméletlenség és a zavart tudatállapot veszélyei:

Az eszméletlen állapot legfőbb veszélye a keringés és légzés leállása miatt bekövetkező halál, azonban a sejtek hypoxiája
is súlyos állapotokhoz vezethet, agykárosodást is eredményezhet.
A zavart tudatállapotú betegnél nagy a baleset kockázata, sérülések és sebek keletkezése. Hosszútávú eszméletlen állapot
esetén felmerül a decubitus, és az izomsorvadás kockázata is

Betegvizsgálat: Alapvetőn orvosi feladat, mely ápolói feladatokat is tartalmaz.

Folyamata:
anamnesis – a kórelőmény felvétele fizikális vizsgálat:
megtekintés – inspekció tapintás – palpatio kopogtatás – percussio hallgatás – ascultatio

old. 97
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

eszközös vizsgálat: (EKG, spatula, ultrahang, CT) Célja: a diagnózis felállítása, mely alapvetőn 2-féle lehet: orvosi és
ápolási diagnózis.
Kardinális tünetek: légzés, pulzus, vérnyomás, testhőmérséklet. (vagy egy betegség vezetőtünete)

Tudat megfigyelése:
Az általános egészségügyi helyzetfelmérés első lépése a tudatállapot felmérése. Betegmegfigyelés célja a betegség
tüneteinek megfigyelése, mely meghatározza a további teendőit.
A tájékozódhatunk a viselkedés, a feltett kérdésekre adott válaszok alapján megfigyeléssel, beszélgetéssel.
Győződjünk meg arról, hogy a beteg éber-e.
Elsőre egyszerű kérdéseket tegyünk fel („Hogy hívják, hol lakik” ).
Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a beteg megértette a kérdést, fogalmazzuk másképpen.
Adjunk egyszerű utasításokat (pld. Nyissa ki a szemét).
Figyeljük meg a beteg beszédmódját, érthetőségét.
Mérjük fel az intellektuális funkciót (pld. Kérdezzük meg a beteget, hogy tudatában vanbetegségének).
Figyeljük meg a hangulat béli és viselkedési reakciókat
Figyeljük meg a hangszínt, hangmagasságot, beszéd sebességét.
Figyelni kell a hirtelen tudatváltozásra, észlelés esetén orvosnak jelezni. A kóros tudatállapotú beteg fokozott felügyeletet
igényel!

A vizsgált eredmények dokumentálása, történhet ápolási lapon, ápolási dokumentációban (írott formában, vagy
számítógépes dokumentálás útján), lázlapon, baleseti lapon, decubitus prevenciós lapon, valamint Norton skálát felmérő
lapon egyaránt.

AVPU skála:
• A éber • P fájdalomra reagál
• V hang ingerre reagál • U nem reagál

Glasgow Coma Skála (GCS score):

Jelentősége: az eszméletlen beteg állapotának megítélése, az idő függvényében az állapot javulás vagy romlás mértékének
meghatározása. A skála három részelemet: a szemnyitást, a verbális és a motoros válaszreakciót foglalja magába.
E: szemnyitás, V: verbális reakció, M: motoros válasz
A három független érték összege adja a GCS pontot.
A három csoportban az adott számértékek a coma súlyosságára jellemzők,
• A legalacsonyabb lehetséges GCS (összeg) 3 (mély kóma vagy halál),
• míg a legmagasabb 15 (teljesen tudatos állapot).
• így a 4:6:5 a tiszta tudatot, az 1:1:1 jelzés a legmélyebb comátjellemzi.

Ápolói kompetenciák kóros eltérés észlelése esetén:

• Kardinális tünetek ellenőrzése • orvos értesítése
• intenzív betegmegfigyelés, monitorozás • nyugalomba helyezés, nyugodt környezet biztosítása
• átjárható légutak biztosítása • dokumentálás
• pupillák ellenőrzése

orvosi utasításra:
• EKG készítése
• infúzió, injekció, gyógyszer beadása
• vizsgálatra küldés (MRI, EEG, Ultrahang, CT, STB.)

old. 98
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

23. tétel
B. tételsor
- görcsroham fogalma, okai
- görcsök típusai
- vizsgáló eljárások
- görcsölő beteg ellátásának asszisztensi feladatai
- megfigyelési feladatok görcsölő beteg esetén

Görcsroham fogalma:
Az agy szélsőséges elektromos aktivitása miatt kialakulókóros agyműködés változás (kóros agyi aktivitás) A
roham hirtelen, gyors kezdetű, lefolyása átmeneti. Lezajlás után ismétlődhet.

Okai: Bármilyen, az agyat közvetlenül vagy közvetve érintő betegség. pl.: idegrendszeri fertőzések, koponya
trauma, agynyomás fokozódás, szülési sérülések, oxigén hiányos állapotok, születési rendellenességek, az
anyagcsere és az elektrolit háztartás zavarai, (alacsony se. Ca, Mg szint) mérgezések, gyógyszerek, drogok,
alkohol fogyasztás vagy megvonás, alváshiány, áramütés, láz, stb.

Görcsös állapotok típusai:

Rángógörcs:(pl.: epilepsia, lázgörcs, indulati v. hisztériás görcs.)
Epilepszia lényege: a központi idegrendszer megbetegedése. Kóros agyi aktivitás, kontrollálatlan motoros,
magatartásbeli és érzékelési zavar.
Oka: veleszületett, traumák, stroke, daganatok, fertőzések, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, mérgezések,
alkohol bevitel, - megvonás, kábítószer stb.
Felosztása:
- Nagyroham (grand mal), generalizált, (az egész testet érintő) nagyroham. A beteg elesik, elveszíti eszméletét,
testén ritmikus, tónusos-klónusos (feszülő, rángó) görcsök váltják egymást, szája habzik, véres nyál ürül,
vizeletét székletét elengedi, cyanotikus, hypoxiás állapot, a légzőizmok is görcsbe kerülnek. A beteg spontán,
vagy orvosi beavatkozásra magához tér, és nem emlékezik az eseményekre. Ébredés után a tudat lehet lassan
feltisztuló, ködös vagy tiszta. A rohamot auraérzés előzheti meg, amikor illatot, szellőt érez.
- Kisroham, enyhe tünetekkel jár: egy-két percig vagy másodpercig tartó „kikapcsolás”, üres tekintet, szemek
elfordulása, beszédelakadás, rövid izomrángások, nem jár eszméletvesztéssel, utána folytatja a cselekvést.
- Parciális rohamok, ált. a homlok- halántéklebenyből indulnak ki. Tünetei: tudatzavarral vagy anélkül. Hang,
szag, fény hallucinációk. Nyálcsorgás, csámcsogás, ajakcuppogás, átmenet nélküli trágár beszéd. Jackson
roham: A rángás a kisujjtól a karon végig fut, nincs eszméletvesztés.
Lázgörcs
- bár epilepsziás jellegű roham, de - nem epilepszia! Ez egy korhoz kötött, genetikai eredetű alkalmi roham, ami
csakis gyermekkorban, 3 hónapos és 5 éves kor között fordul elő. Későbbi életkorban, ha egy lázas betegnek
epilepsziás jellegű rohama van, az már nem lázgörcs.
Formái:
- Egyszerű lázgörcs: többnyire rövid, mindössze néhány másodpercig tart. Tünete: mko. mindegyik végtag ráng,
és tudatzavarral jár.
- Komplikált lázgörcs: Tünetei fél oldalon jelentkezik, több mint 15 percig tart, és átmeneti bénulás is kísérheti. )
Merevgörcs vagy Tetánia: a vázizmok izmok tartós, fájdalmas, görcsös tónusosfeszülése, megtartott tudat mellett.
Gyűjtőfogalom, különböző okok állhatnak a tünetek mögött. pl: alacsony Ca-szint (tetaniacalcipriva), alacsony
Mg-szint, hyperventilláció, súlyos mértékű hányás, fertőzés… stb.

Tetanusz
Oka: Clostridiumtetani baktérium (anaerob).
Toxinja a perifériás idegek mentén jut el a gerincvelői központokba. Ott gátolja az ingerületátvivőanyagok
elszabadulását, ami az izmok fokozott tónusához éssúlyos merevgörcsökhöz vezet a legapróbb ingerekre (fény,
hang). A rekeszizom és a légzőizmok görcse végül halált okozhat. (10%.) Th. antibiotikum, izomlazítók (gépi
lélegeztetés)
Megelőzés: védőoltásDPT (difteria, pertussis, tetanusz), DT, sebellátás

old. 99
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Vizsgáló eljárások:
Intézményi ellátás során fontos az anamnézis felvétele, fizikális vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok végzése,
lumbálpunkció, EEG, CT készítése.
- Elsőellátás során bármilyen görcsroham esetén fontos:
A veszélyeztetett állapotú páciens felismerése és menedzselése. Elsőként a beteg reakcióképességének vizsgálata
az alábbi sorrendben: Megszólítjuk, sz.-e. vállánál óvatosan megrázzuk. Amennyiben a páciens reagál, az
ABCDE-gyorsvizsgálatot alkalmazzuk. Időről időre, illetve minden állapotváltozáskor ABCDE szerint
újravizsgáljuk
ABCDE algoritmus Airways -Légút
Breathing - Légzés Disability- Neurológia
Circulation- Keringés Exposure -Egész test/eset

görcsölő beteg ellátásának asszisztensi feladatai:

- Nagy roham esetén ha beteg a földre zuhan, tudatát veszti, rángatózik, semmiképpen ne próbáljuk lefogni!
- Eleséskor óvjuk a sérülésektől, utána tegyünk a feje és vállai alá valami puhább tárgyat, esetleg próbáljuk a
ruháját meglazítani, hogy ez a légzését ne gátolja. Fordítsuk oldalra, nehogy elzáródjanaklégutai!
- NE tegyünk semmit a beteg szájába, és NE próbáljuk a száját erőszakkal nyitva tartani! Ha a rohamnak vége,
mondjuk meg neki hol van, és hogy epilepsziás rohama volt. Ha nem tér magához a roham után tegyük stabil
oldalfekvésbe.
- Ha magához tér, és a roham után álomba merülne, ne zavarjuk a beteget, de figyeljük, észlelhetőek-e rajta az
életjelek.
- Hívjunk mentőt az első roham esetén, ha a rángatózás több mint 5 percig tart, vagy második roham alakul ki
röviddel az elsőt követően, ha a rángatózás befejeződése után nehezített marad a légzés, ha a beteg cukorbeteg, ha
megsérült, vagy ha gyanítjuk, hogy bármilyen egyéb veszély áll fenn.
- Az epilepsziás roham meglehetősen ijesztő látvány - főleg első alkalommal -, tehát próbáljuk megőrizni
nyugalmunkat, semmiképp se essünk pánikba!

megfigyelési feladatok görcsölő beteg esetén: Figyeljük meg a roham jellemzőit: mennyi ideig tart a roham, a
mozgászavar típusa, (tónusos / klónusos) a fej- és szemmozgás jellegzetességeit.
Ezek megfigyelése segítheti az orvost a rohamok tipizálásában.

old. 100
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

24. tétel
A. tételsor
-a nyirok jellemzői, termelődését befolyásoló tényezők
- a szervezet fontosabb nyirokcsomói
- mandula
- lép
- csecsemőmirigy

Keringés szervrendszer
részei:
Szív(cor): egy ökölnyi nagyságú izom falú, mely jobb és bal
szívfél egy-egy kamrából (venticulus) és pitvarból (atrium) áll.
Naponta több mint 8000 liter vért pumpál testünkön keresztül.
A vér egy teljes kört tesz meg a szívből oda és vissza egy perc
alatt.
Érrendszer: a szervezet beszűrve űrterébe áramlik a vér
Vér: anyagok szállitására speciálodott folyákony kötőszövet.
Testsúly 8%, sejtek (alakos) sejtközötti állomány (vérplazma)
Nyirokrendszer: sejteközötti térben „maradó” folyadék visszaszállítója

A nyirokkeringés rendszere (Systema Lymphaticum)

Az emberi testben az érrendszer mellett egy másik rendszer is van: a nyirokérrendszer, ami nyirkot szállít.
Párhuzamosan fut a vénás rendszerrel, a vénás rendszer mellett a szív felé halad.
Feladata: a sejtközötti térben felszaporodó, feleslegben lévő szövetnedv elvezetése, immunitás, védettség
biztosítása (immunsejtek termelésével véd a fertőzések ellen, baktériumok, vírusok, gombák, paraziták
felismerése) zsírok, zsírban oldódó vitaminok szállítása a bélbolyhok felől a vérbe. A nyirokrendszer felépítése:
Nyirok (lympha): a kapillárisokból a sejtközötti térbe kiszűrődött folyadék. gyengén lúgos, zsírt, fibrinogént, sókat,
koleszterint, szérumalbumint, szérumglobulint és a sejtanyagcsere különböző bomlástermékeit tartalmazza.
Nyirokerek: A nyirokrendszer vékony falú, vakon kezdődő nyirok kapillárisokkal kezdődik, amelyek egyre
vastagabb nyirokerekké, majd fő nyiroktörzsekké egyesülnek. (ductusthoracicus) és a jobb oldali fő nyiroktözs
(truncuslymphaticusdexter). Ezek a törzsek a vénás szögletbe ömlenek, tehát a szövetnedv visszakerül a
vérkeringésbe. (vénás szöglet: v. subclavia és v. jugularisinterna összefolyása.)
A nyirokerek útja mentén nyirokcsomók és nyirokszervek helyezkednek el.

Nyirokszervek
Nyirokcsomók: Számuk több ezer, mikroszkópikus mérettől az 1-2 cm nagyságig. Bab alakú, kötőszövetes tokkal
körülvett szervek, A kórokozók elleni védekezésben vesznek részt. Még
mielőtt a nyirok bejut a vénákba több nyirokcsomón átszűrődik. A
nyirokcsomók általában csoportosan helyezkednek el a szervek kapujában,
illetve a testhajlatokban, a nyakon füzér szerűen. Minden testtájéknak,
szervnek, megvannak a maga regionális nyirokcsomói, amelyek sorba
kapcsolva akár 3-szor, 4-szer is megszűrik a nyirkot, amíg az a fő
nyiroktörzsekhez ér.
Lép /Lien/ A hasüregben a rekeszizom alatt található, bal oldalon.
Immunológiai feladata a véráramba került kórokozók elpusztítása.
Részei: vörös léppulpa (vörösvérsejtek temetője, vastárolás); fehér pulpa:
nyirokszervi rész.
Mandula / Tonsilla /: Garatmandula, Orrmandula, Nyelvgyöki mandula,
Fülkürt mandula - nyiroktüszők tömege alkotja. Kórokozók ellen
lymfocitákat termelnek, szerepük az első 3 életévben nagyon fontos.
Féregnyúlvány /Appendix/, Peyer-plakkok: A féregnyúlvány a vakbélen lóg, a Peyer plakkok a vékony és
vastagbél falában található, ovális, néhány mm-estől néhány cm-esig terjedő nagyságú nyirokszövetek. A
bélrendszer „mandulái”.

old. 101
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Csecsemőmirigy /Thymus/ a mellüregben található, a szegycsont mögött, a két tüdőfél között. Csecsemő-
kisgyerekkorban aktívan képez T sejteket, de a pubertás után visszafejlődik.

old. 102
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

24. tétel
B. tételsor
- testhőmérséglet általános jellemzői
- az isothermia kialakításában részt vevő tényezők
- testhőmérsékletet befolyásoló tényezők
- élettani értéktől való eltérések, azok jellemzői
- láz kezdete és szűnése
- láztipusok
- a hőmérőzés eszközei, helyi

A szervezet hőszabályozása:
A hőleadás és a hőtermelés egyensúlya biztosítja az
állandó testhőmérsékletet. A hőszabályozó központ helye
a hypothalamus, amelynek hátsó részén található a
fűtőközpont, elülső részén a hűtőközpont.
Hőtermelés: kémiai jellegű, a szervezetben végbemenő
biológiai oxidációs folyamatok hőt termelnek.
Szintentartása a megfelelő működés érdekében. mint az izmok, mint az érrendszer és minden szervünk megfelelő
működése a hőszabályozás fügvényében történik. Normál test hőmérséklet 36,4 – 37.2 között igazodik.
Egészséges embernél a napi hőmérséklet ingadozás nem haladhatja meg a 0,5 – 1 C
Megkülönböztetünk: Kéreghőt vagy köpeny hőt: amely a test külső felületének, - a bőr és bőr alatti kötőszövetnek
- a hőmérséklete. Változó: hónalj 36-36,5 C, kéz-láb-alkar: 28-34 C
Maghő: a test belsejében mért hőmérséklet (agy, szív, mellkas, hasüregben mért átlag: 37 C fok)

Hőtermelés szabályozása:
A hőszabályozás egyik ingere a hypotalamuszon átfolyó vér hőmérsékletének megváltozása. Hormonok: tiroxin -
anyagcsere folyamatokat növeli adrenalin – szimpatikus hatás emeli a hőt
Befolyásolja még: fertőzések, baktériumok toxinjai, vázizmok tónusának növelése, mozgás stb.
Hőleadás: fizikai tényezőkön alapul. - Hűtés formái: párologtatás: (konvenció) a verejtékmirigyek által termelt
izzadtság elpárolgása okoz hőelvonást. vezetéses hőleadás:(kondukció): a szervezet a vele közvetlen kapcsolatban
álló testnek, anyagnak, folyadéknak (pl. hideg borogatás) adja át a hőt. sugárzásos hőleadás: (radiáció) a szervezet
a környező levegő felmelegítése révén adja le a hőt.
Hypothermia: 32C – nál alacsonyabb, külső tartós hodeghatás a hőközpont elégtelen működéshez vezet,
kihüléshez. Hüvös bőr, mérsékelt sápadtság, enyhe didergés, zavartság, nyugtalanság, puézus és légzészám
csökkenése.

Láz fokozatai, tűnetei: hyperternia

 hőemelkedés (subfebris): 37,2 – 38C  magas láz (pyrexia) 39,1 – 40 C
 láz (febris) 38,1 – 39 C  igen magas láz (hyperpyrexia) 40 C felett
tünetei: kipirult meleg bőr szapora légzés, emelkedett pulzus, didergés, libabőr, fájdalom, fejfájás, étvágytalanság,
rossz közérzet, csillógó szem
okai: lázkeltő (pyrogén) anyagok, bakteriumok vagy anyagcsere termékei, mérgező anyagok, szervezetben lévő
gyulladás, fizikai behatás, vegetatív idegrendszeri hatás pl izgalom, hormonális zavarok
mérése: hónajban(axillárisan) 5 percig, szájban (orálisan) 3 percig, végbélen (rektálisan) 3 percig és levonunk
0,5C, fülben, és bőrőn, homlókon

Láztipusok és jellemzői:
Állandó láz (febris contiuna): a láz tartósan 38C felett van az ingadozás 1 C alatt van pl: tüdőgyulladás
Ingadozó láz (febris remittens): az ingadozás 1 C-nál nagyobb, de a láztalanságot nem éri el azaz 37 C alá nem
csökken aa hőmérséglet pl: fertőző betegségek
Ugráló láz (febris intermittens): ingadózás 1- 0 C nál nagyobb, 37 C alá csökken a hőmérséklet. A lázas és
láztalan állapotok váltakoznak. A láz naponta visszatér. Ha hidegrázás előzi meg, szeptikus lázról beszélünk.
Visszatérő láz: (febris recurrens): napogik tartó lázas és láztalan állapotok ismétlődése

old. 103
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Váltó láz (febris undulans):lázas és láztalan időszakok szabályosan váltják egymást, 24 órán túli intervallumban
pl: malária

old. 104
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

25.tétel
A. tételsor
- az öregedés fogalma, a testi – lelki változások okai
- az időskor szakaszai
- az élettani öregedés jellemzői szervrendszerenként, multimorbiditás
- pszihológia és szociológiai problémák idős korban
- az időskor speciális problémái
- az idősgondozás színterei, feladatai

Az öregedés fogalma, a testilelki változások okai:

A gerontológia (gero = öregkor; gerontesz = öregek, görög eredetű szó) az öregedés és öregkor élet- és kórtanával
foglalkozó tudomány. Alap- és alkalmazott kutatásokkal vizsgálja az életfolyamatok időben előrehaladó
változásait és megfogalmazza az öregedés és öregkor jellemző törvényszerűségeit. Az embert élettani, lélektani,
társadalmi és ökológiai rendszerében tanulmányozza és öregedésének fajra és személyre jellemző sajátosságait
"normál" és kóros csoportosításban értelmezi. Az öregedésre vonatkozó számos ókori és középkori tapasztalati
ismeretre épült, de a XX. században fejlődött ki, több tudomány együttműködésével. Így különült el rendszerében
a szociális, klinikai - orvosi és elméleti - kísérletes gerontológia, az összehasonlító, elkülönítő kultúr-antropológiai
gerontológia. A geriátria (idősgyógyászat), a gerontológia egyik ága, szakemberei az idősek egészségügyi
problémáival foglalkoznak. A geriátria megelőző, gyógyító és rehabilitáló idősorvoslás.
Kronológiailag: Öregkornak a 65 év feletti életkort nevezzük.
Funkcionálisan:
Biológiai kor: Az általános fizikai állapot alapján.
Pszichológiai kor: A pszichés alkalmazkodás alapján.
Társadalmi kor: A társadalmi környezetben való működés alapján.
Testi változások: Hajhullás, bőrturgor, testsúly változásai, veseműködés 20-30%-al csökken, agy súlya,
neuronok száma csökken.
Pszichés változások: Megfontoltság, lassúbbá válás, feledékenység, nehezebb a tanulás.

Az időskor szakaszai:
- Öregedés kora (65 – 74 év): Az öregedés fokozatosan és természetes módon végbemenő folyamat, a
születéssel kezdődik, és minden életszakaszban megállás nélkül tart, magában foglalva a fejlődés pozitív, és a
hanyatlás negatív folyamatát. Első jelei – melyek nem kapcsolódnak szükségszerűen a nyugdíjazáshoz - a
visszavonulás, és a társadalmi kapcsolatok megszakadása. Felgyorsíthatja a folyamatot a státusz-, a
kompetencia-, és a presztízsveszteség.
- Öregkor (75 - 90 év): Ebben a szakaszban létrejöhet az elmagányosodás, mely a családi kapcsolatok lazulása, a
házas-, vagy élettárs elvesztése, az elszegényedett társas kapcsolatok, vagy fizikai állapota, betegsége miatt
alakulhat ki. Személyisége rugalmatlan, nehezen, vagy egyáltalán nem tud alkalmazkodni a változásokhoz,
újdonságokhoz. Hangulata lehet derűs, de szomorú is. Általában megértő, nyugodt, és szemlélődő. Élete során
sok tapasztalatot gyűjtött össze, sok mindent ismer, sok mindent meg tud magyarázni. Nézeteihez sokszor
makacsul ragaszkodik. Az igazi öregedés akkor kezdődik, amikor teljesen abbahagyja az élethivatását, és nem
talál olyan tevékenységet, amit hasznosnak ítél, valamint elveszti, vagy eltávolodik korábbi közösségeitől.
- Aggkor (90 év felett): Ez már a testi és szellemi hanyatlás időszaka. Legyengül, fizikai teherbírása erősen
csökken. Új dolgok befogadására korlátozottan alkalmas, gyakran fordul elő értelmi funkció zavar (csökkent
intellektuális teljesítmény, kihagyó emlékezet). A jelentől kezd elfordulni a múlt felé.

Az élettani öregedés jellemzői szervrendszerenként, multimorbiditás:

Időskorban megszaporodnak a festékfoltok (anyajegyek, pigmentfoltok). Sok esetben előfordul hogy, a hajlott
gerincoszlop miatt görnyedten, púposan járnak, Mozgásszervi, elváltozások miatt sántítanak. Időskori
bőrjelenségek a szemhéjakon is megjelennek kültakaró víz- és zsírtartalmának csökkenése a szemhéjak bőrét is
lazábbá, ráncoltabbá teszi, csökken a könnymirigyek működése.
A hallászavar az életkor emelkedésével általában fokozódik, bár a folyamat igen lassú. Az életkorral arányos
halláscsökkenés a magas hangok tartományában kezdődik, majd fokozatosan terjed át a beszédhangok
tartományába.

old. 105
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Az ízérzékelés általános csökkenésén belül is nagyok az egyéni eltérések. Az ízérzékelés csökkenése főképp
annak tulajdonítható, hogy az ízlelőbimbók száma a fiatalkori 250 helyett kb. időskorban 100-ra csökken le. A
nyálmirigyek sorvadása csökkenti az ízérzékelést, amit tovább ronthat a dohányzás és az alkoholfogyasztás.

Időskorban a vezető halálokok – szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések – nem különböznek a fiatalabb
korosztályokétól. Az erek fala megvastagodik a rugalmas rostok, és sejtek száma kevesbedik, ezáltal az érfal
rugalmassága csökken, a rugalmatlan erek miatt a szervek, vérellátása csökken, és nő a perifériás ellenállás az
erek megnyúlnak, tágabbak, kanyargósabbak. A szívizom tömege, teljesítőképessége csökken, a szívbillentyűk
megvastagodnak, szív ingerképző és ingervezető rendszerének működésében kifejezett lassulás észlelhető, ami
miatt csökken a pulzusszám az erek falai megvastagszanak, rugalmasságuk csökken. A hajszálerek
sérülékenyebbé, törékenyebbé válnak, a keringés lassul emiatt az idős ember jóval könnyebben, fárad, kevesebbet
teljesít, több pihenést igényel.
Gyengül a vékony- és vastagbél perisztaltikus mozgása, lassul a béltartalom továbbítása a vastagbél renyhe
mozgása székrekedést idézhet elő, gyakori a gyógyszerszedéshez kapcsolódó székrekedés is megváltozik a
bélflóra összetétele: azok a baktériumok, amelyek jótékony hatást gyakorolnak a bélműködésre, fokozatosan
elveszítik ezt az előnyös befolyásukat, csökken az anyagcserében játszott szerepük, emellett felszaporodnak a
rothasztó baktériumok.
A szomjúságérzet gyengülése is jelentős problémát jelent, ugyanis a nem megfelelő folyadékfogyasztás hatására a
vese működése beszűkülhet, és kiszáradás léphet fel. A vizeletelvezető rendszer működési zavarai között
megemlítendő a gyakori éjszakai vizelés, amely az idős férfiak 50 %-ában, az idős nők mintegy 70%-ában fordul
elő. Jellemző továbbá a nőknél a gáti izomtónus csökkenése következtében a vizeletürítés sürgőssége és a
visszatartási képtelenség, férfiaknál a prosztata megnövekedése következtében gyakori vizelés.

Pszichológiai és szociológiai problémák idős korban:

A testi hanyatlással együtt jár a lelki (pszichés) tulajdonságok megváltozása az idős emberek figyelme,
érdeklődése egyre inkább a múltra irányul, kezdenek fontossá válni a gyermekkori események és azok a családi
hagyományok, amelyekbe beleszülettek, csökken a szellemi érdeklődésük. Mindemellett nagyon nagy a száma
azoknak az idős embereknek, akiknek érdeklődési köre jelentősen beszűkül, szinte érdektelenné válnak a
körülöttük zajló történésekkel szemben.
Az öregkor súlyos lelki problémái, a magányosság és a feleslegessé válás érzése. A feleslegessé válás érzése
szorosan összefügg a munka és a nyugdíj, a munkanélküliség, illetve a megbetegedés problémakörével. A
nyugdíjazás, a munkanélküliség nagyon sok idős embernél változást okoz, mert, anyagi, életszínvonalbeli
visszaesést eredményez, az inaktivitás veszélyét hordozza, a hasznosságtudat csökkenését eredményezi. Ebben a
helyzetben az idős egyén egyre céltalanabbnak látja helyzetét, mindez depressziót eredményezhet, vagy
szélsőséges helyzetben öngyilkosság is előfordulhat.

Az idősgondozás színterei, feladatai:

Az idősek, ellátása történhet:
Otthon a családban
Intézményben: Házi gondozás, idősek klubja, átmeneti gondozóház, ápolási otthon, családsegítő központ, otthoni
szakápolás keretein belül.
Leggyakoribb, ápolást igénylő problémák időskorban: folyadékhiány, fáradékonyság, vizeletretentio incontinentia,
idült fájdalom, szorongás/zavartság.

Ápolási specialitások:
Fokozottan kell ügyelni az aszepszis antiszepszis szabályainak betartására, ugyanis időseknél nagy a fertőzés
kockázata.
Fontos a bőrápolás, nagy a bőr károsodásának kockázata.
Nagy a baleset/sérülés kockázata, a perifériás véráramlás zavara is jelen van.
Nagy az elszigetelődés kockázata, ill, az öngyilkosság kockázata
Nagy a kiszáradás esélye, ezért a folyadék- és elektrolit háztartás egyensúlyát biztosítani kell
Bármilyen kezelésnél nagy az esély szövődményre, így azok megelőzése igen fontos a tápláltsági állapotukat is
ellenőrizni kell, külön figyelmet és türelmet kell fordítani náluk a betegoktatásra.

old. 106
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

25. tétel
B. tételsor
- a decubitus fogalma, etiológiája
- hajlamosító tényezők
- a decubitus stádiumbeosztása
- a decubitus kialakulásának leggyakoribb helyei
- decubitus felmérés területei, rizikómérő skálák
- a decubitus megelőzése, ápolás, dokumentálás

A decubitus fogalma, etiológiája:

Decubitus: nyomási fekély: a bőr és a bőr alatti szövet lokális sérülése, amelyet nyomás, nyíróerő, súrlódás, vagy
ezek kombinációja okozott. A nyomási fekély a bőr és az alatta lévő szövetek bizonyos sérülése egy adott
testterületen, amelyet közvetlen nyomó-, nyíró- vagy súrlódó erők és/vagy ezek kombinációja révén kialakuló
szövetkárosodás, illetve bőrfolytonosság megszakadása, torzulása jellemez. Olyan helyi szövetelhalás, mely ott
fejlődik ki, ahol kiálló csont és a külső felszín között hosszabb ideig tartó nyomás jön létre.

Hajlamosító tényezők:
A szöveti ischaemia (oxigénhiány) szakaszában a tartós nyomás hatására a bőr elfehéredik, majd bőrpír jön létre,
amely kétféle lehet:
- Normál reaktív vérbőség – 1 óránál rövidebb ideig tart, az ujj nyomására kifehéredik.
- Kóros reaktív vérbőség – nyomás hatására túlzott mértékű értágulat és beszűrődés jön létre, a bőr élénk
rózsaszín vagy piros, több mint egy óráig, de akár két hétig is fent állhat. A beteg égő fájdalomra panaszkodik.
A hámhiány kialakulása során nedvedző, hámfosztott terület alakul ki, amely nagyon fájdalmas és könnyen
befertőződhet. Az elhalás a szövetek oxigén hiányos állapota miatt alakul ki. A folyamat a mélybe terjed, a
kóros anyagcsere végtermékek felszaporodása és a bakteriális felülfertőződés miatt.
- mozdulatlanság, eszméletlenség, oedema, rossz keringési állapot, túl kövér vagy túl sovány beteg,
cukorbetegség, fertőző betegségek, fehérje és vitaminhiány, beidegzési zavarok (pl: bénulás)
Decubitust elősegitő tényező:
- rossz fekhely, gyürött, nedves, morzsázs - ágyban felejtett tárgyak (pl: könyv,
lepedő szemüveg)
- helytelenül alkalmazott kényelmi eszközök - beteg alatt hagyott váladékok
- meleg párás környezet, nedvesség, izzadás
Két formáját ismerjük:
- Száraz üszkösödés – az elhalt szövetrész barnás vagy feketés, vörös, száraz, ráncos.
- Nedves üszkösödés – feketés, vörös elszíneződés, a seb átható szagú váladékot termel. A seb lehet alávájt
szélű, lebenyes, nagy kiterjedésű, esetleg csontig tátongó is.

A decubitus stádiumbeosztása:
I.stádium: Ép bőrben elszíneződés. Ujj nyomására a sértetlen bőrön nem elhalványuló bőrpír, vagy lila folt. A bőr
elszíneződik, meleg tapintatú, oedemás - vizenyős. Sötét bőrű személyek esetén az adott bőrterület
megkeményedése is jelzésként szolgálhat.
Kezelése: prifilaxis, hámositó kenöcsők, illetve a továbbbi nyomás megelözése. (Sudocrem, Medifleur)
II.stádium: Hámhiány – részleges bőrhiány. Kisebb dörzsőléstől a gyulladt rlvékonyodott felhám leválik, igen
fájdalmas. Részleges bőrveszteség, amely az epidermist (felhámot), dermist (hámot), vagy mindkettőt érintheti.
Klinikai jellemzője a savós hólyag, vagy a hámfosztottság, valamint a sebalap véres beivódása.
Kezelése: a hámfoltott terület steril gézlappal történő fedése (intelligens kötszer alkalmazása)
III.stádium: Teljes vastagságú hámhiány. A hámfosztott terület kékesen elszíneződik, hideggé érzéketlenné válik,
majd elhal, barnás – vöröses elszíneződés jön létre. Az elhalásnak két fajtája van: száraz és nedves gangraena.
Teljes mennyiségű bőrveszteség (elhalás) a bőr alatti szövet (ek) sérülésével (elhalásával), amely a fasciág is
elterjedhet, de azon még nem jut keresztül. A fekély klinikai jellegzetessége a sebszélek aláterjedtsége, kráter,
vagy üreg képződése.

old. 107
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

IV.stádium: Teljes bőrhiány kiterjedt szövetelhalással. Az elhalt szövet kilökődése, seb marad vissza, igen nagy a
fertőzésveszély. Mélyterjedő roncsolódás, szövetelhalás, amely magába foglalja (foglalhatja) az adott terület ín,
izom-, és csontszövetének sérülését, roncsolódását, elhalását teljes mértékű bőrveszteséggel, vagy anélkül.
Kezelése (III-IV stádium): intelligens kötszerek alkalmazás, az elhalt rész sebészeti eltávolitása, kenöcsők
használatat csak ezek után. Seb mosása 0,9%-os NaCl oldattal

A decubitus kialakulásának leggyakoribb helyei:

A felfekvések döntő többsége a keresztcsonton alakul ki. A leggyakoribb kialakulási helyei az olyan nyomásnak
kitett terület, ahol vékony a bőr alatti zsírréteg.
Háton fekvő betegnél:
- Koponya hátsó része, lapocka, könyök, keresztcsont- tájék, sarok.
Oldalán fekvő betegnél:
- Tompor, csípőtaréj, térd, boka külső és belső felszíne.
Ülő betegnél:
- Ülőgumó, farkcsonti terület.

Decubitus felmérés területei, rizikómérő skálák:

• Skannon (1982-84) Bővített Norton Skála (BNS)
• Waterlow (1985) • Gosnell (1993)
• Braden (1989)
• Norton (1989)
Bővített Norton skála:

Rizikófelmérés és tevékenység rizikó kategória alapján:

Nem veszélyeztetett kategória (BNS: 25 pont felett)- a beteg prevenciót nem igényel Közepes rizikókategória
(BNS: 21-25 pont) kockázati újra felmérés 4 naponta + prevenció! Magas rizikókategória (BNS: 20 pont alatt)
kockázati újra felmérés naponta + prevenció!

old. 108
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Meglévő decubitus esetén a beteg pontszámtól függetlenül a magas rizikókategóriába sorolandó, újra felmérés 3
naponta + prevenció Állapotváltozás esetén az észlelést követő 2 órán belül a kockázati újra felmérésnek meg kell
történnie + ha szükséges prevenciós tervmódosítást kell végezni!

Megelőzési praktikák:
- beteg mobilizálása, mely lehet aktív, passzív, 3 óránként forgatás
- tiszta, száraz, ráncmentes ágynemű, antidecubitor matrac, lepedő alkalmazása
- betétek, pelenka cseréje, bőrnedvesedés elkerülése
- kényelmi eszközők alkalmazása (pl. gyopárpárna család)
- vérkeringés javitása masszírozással

A decubitus megelőzése, ápolás:

- Permanens nyomásmentesítés, speciális nyomáscsökkentő vagy enyhítő eszközök forgatási terv.
- Sebtisztítás, az elhalt szövetek eltávolítása a tiszta sebalap biztosítása elengedhetetlen Mechanikus, vagy sebészi
módszerekkel kombinált enzimatikus feltisztítás.
- A sebtisztítást, sebátöblítést steril 0,9%-os NaCl oldattal végezzük.
Optimális sebellátás: Nedves mikrokörnyezetet biztosító kötszerek (intelligens kötszerek). Steril sebfedésre, a seb
állapotának és a váladékozás mértékének megfelelő sebpárnákat alkalmazzunk. Az izmokat és a csontot elérő
fekély esetén aktív sebészi kezelés szükséges.
Sebkötözés: Önálló ápolói kompetencia vagy orvos által átadott kompetencia a dokumentációs kötelezettséggel
együtt. A kötszer feleljen meg a seb és a környező bőr állapotának, a fekély fokozatának, váladék mennyiségének,
a fertőzésveszély kizárásának. A kötszereket a gyártó előírásai szerint kell használni és cserélni. A környező ép,
szövetek védelme, a nyomási fekély körüli bőr védelme a kötszerek megfelelő rögzítése, az infekció leküzdése
steril sebkezelés.
A hajlamosító kockázati tényezők kiiktatása, kezelése: Pl. malnutríció, inkontinencia menedzselése

Egyéb ápolási tevékenységek:

old. 109
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

Az orvos által előírt gyógyszerelés (helyi, általános) és diagnosztikus vizsgálatok szakszerű alkalmazása, lokális
kezelésekhez előkészítés, kivitelezés, szakmai kompetenciák szerint Beteg pszichés vezetése, előkészítés,
közreműködés diagnosztikus vizsgálatokban mikrobiológiai mintavételezés, klinikai, laboratóriumi vizsgálatok.
Fájdalommenedzselés kötözéskor, mozgatáskor, nyomási fekélyt megelőző eszközök használatakor a nyomási
fekélyhez kapcsolódó fájdalom felmérése és dokumentálása, a fájdalom forrásának kiiktatása, vagy ellenőrzése
(pl. sebkötözés, felületek változtatása, mozgatás), szükség esetén megfelelő, gyógyszeres fájdalomcsillapítás.

Dokumentálás:
• Ápolási anamnézis. • Kockázatfelmérés
• Átfogó ápolási anamnézis.
a beteg általános állapotának dokumentálása, Prevenciós célkitűzések végrehaktásának dokumentálása,
Mobilizáció gyakoriságának feltüntetése.

Csontos alapú testtájak (keresztcsont, csípő, sarok, boka, könyök, váll) megtekintése.
A nyomásnak kitett testfelszíneken a bőr állapotának ellenőrzése (vérbőség, elszíneződés, kifehéredés,
márványozottság, oedema, bőrkárosodás, szövethiány, nyomó-, nyíróeszközök felmérése). A beteg
testhelyzetének, mozgékonyságának, hely és helyzetváltoztatásának megfigyelése. Kontinencia- inkontinencia
megfigyelése. A beteg és a hozzátartozó decubitussal kapcsolatos ismereteinek felmérése, meglévő nyomási
fekély felmérése. Elsődlegesen az elhelyezkedés, a fokozat, a méret, a sebágy, a váladék, a fájdalom és a környéki
bőr állapota szempontjából. A komplikációk felmérése. Tápláltsági állapot és folyadékigény felmérése.

old. 110
 Kidolgozott Általános ápolási és egészségügyi asszisztens OKJ szóbeli tételek

26. tétel
A. tételsor
- a minőség, minőségbiztositás fogalma
- a minőség komponensei
- az egészségügyi szolgáltatások minőségének mutatói
- tanúsitás, auditálás
- MEES fogalmi meghatározása
- JES fogalmi meghatározása

Minőség
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1993-ban a következőképpen határozta meg a minőség fogalmát:
„Kiváló minőségű az az egészségügyi ellátás, amely a tudományos ismeretek és a rendelkezésre álló erőforrások
figyelembevételével megfelel a jótékony hatás maximálása és az egészségkárosító kockázat minimalizálása iránt
támasztott elvárásoknak.”

Minőségbiztosítás
Az összes olyan tervezett és rendszerezetten végzett tevékenység, amelyet a minőségirányítási rendszerben
hajtanak végre, és szükség esetén igazolnak annak érdekében, hogy megfelelő biztosítékot adjanak arra, hogy a
termék vagy a szolgáltatás megfelel a minőségre vonatkozó követelményeknek. Az egészségügy területén a
minőségbiztosítás az a folyamat, amelynek végső célja minden egészségügyi tevékenység eredményének javítása
 Az egészség,  a páciens/beteg jóllétének
 a funkcionális képesség,  és az egyéb vevők megelégedése szempontjából.
A minőségbiztosítás az egészségügyi szolgáltatás minőségének ellenőrzéséhez csatlakozó olyan folyamatosan
működő, visszacsatoló rendszer, amely azonosítja a hibáért felelőssé tehető tényezőket, és a hibák
megszüntetésével párhuzamosan gondoskodik arról, hogy az eltérés ne ismétlődjön meg.

A minőség komponensei
Robert Maxwell továbbfejlesztette Donabedian elképzelését egy szinttel, mikor meghatározta a minőség hat
alapösszetevőjét.
1. Eredményesség 4. Hozzáférhetőség
2. Elfogadhatóság 5. Egyenlőség
3. Hatékonyság 6. Relevancia

Az egészségügyi szolgáltatások minőségének mutatói

- mortalitás - egészségügyi állapotváltozás
- morbiditás - beteg / páciens elégedettség

Akkreditálás:
Annak hivatalos elismerése, hogy valamely egészségügyi szolgáltató szervezet vagy intézmény felkészült bizonyos
tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, ellenőrzés) meghatározott feltételek szerinti végzésére.
Tanúsítás:
A szervezet által felkért, külső, független szervezet (tanúsító szervezet) által végzett „harmadik fél” általi audit,
melynek során a tanúsító szervezet értékeli és kinyilvánítja, hogy a tanúsított szervezet megfelel a tanúsítási eljárás
alapját képező előírt követelményeknek (pl. ISO, KES), kielégít bizonyos elvárásokat.
 belső audit (első fél által végzett felülvizsgálat),  külső audit.
A külső audit lehet:
 második fél által végzett felülvizsgálat,
 harmadik fél által végzett felülvizsgálat

old. 111
 Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001312/2015 2007 Kapos
Felnőttképző Központ Kft.
1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Kiscelli Irodaház email:
[email protected] mobil: 0670/255-2885

MEES fogalmi meghatározása

A Magyar Egészségügyi Ellátási Standarok kézikönyve a szolgáltatás minőségi értékelésére szolgáló egészségügy-
specifikus követelmények gyűjteménye. Az egészségügyi szolgáltatók szakmai tevékenységét, annak minőségét
objektíven megítélni, azokat minősíteni csak jól mérhető és egymással összehasonlítható paraméterek alapján lehet. A
standardok biztosítják az azonos szakmai tevékenységek egységes szemléletű értékelését, minősítését. A Magyar
Egészségügyi Ellátási Standarok működési formától függetlenek, azaz érvényesek mind a vállalkozói, mind az
önkormányzati működtetésű egészségügyi szolgáltatókra. Alkalmasak a szolgáltató szervezeten belüli szakmai és
szervezeti tevékenység ellenőrzésére, nyomon követésére, értékelésére, azaz a belső auditra, a külső fél általi minősítésre,
szakmai ellenőrzésre, szakfelügyeleti (klinikai) auditra.

JES fogalmi meghatározása

Járóbeteg Ellátási Standardok. A gyógyintézetek szakmai tevékenységét, annak minőségét objektíven megítélni, a
gyógyintézeteket minősíteni, besorolni csak jól mérhető és egymással összehasonlítható paraméterek alapján lehet. A
gyógyintézeti struktúra, folyamat és eredmény standardok biztosítják az azonos szakmai tevékenységek gyógyintézeti
összemérhetőségét, minősítését. E külső tanúsításnak alapja lehet az ISO szabvány és a Járóbeteg Ellátási Standardok. A
tanúsítást független auditáló szervezetek végezik.

A készítők további célja volt egy "progresszív betegellátási folyamat" vezérelt és "optimális szintű" járóbeteg
gyógyintézeti standard gyűjtemény kidolgozása, ami azt jelenti, hogy a járóbeteg gyógyintézetek „Struktúra, folyamat,
eredmény” modell standard feltételeit, körülményeit határozza meg.

old. 112
 Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001312/2015 2007 Kapos
Felnőttképző Központ Kft.
1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Kiscelli Irodaház email:
[email protected] mobil: 0670/255-2885

26. tétel
B. tételsor
- a szem részei, anatómiai felépítés
- szemészeti vizsgáló módszerek
- a szemészeti vizsgálat menete
- asszisztensi feladatok szemészeti vizsgálatnál

A szem anatómiai felépítése

- ínhártya (itt vannak a szemmozgató izmok) elülső része
a szaruhártya
-érhártya (erekben gazdag) rlülső része szívárványhártya
– pigment sejtek
- sima izomrostok (pupillatágításért felelős)
- hátsó része: sugártest (sugárizom) – csarnokvízet termel
- harántcsíkolt izom (a lencse domborúságát változtatja)
- retina/ ideghártya: itt találhatóak a receptorok, dús sejtek
és bipoláris idegsejtek, Ezek védik a receptorokat

A szem felépitése:
1. Szemgolyó 2. Szemmozgató izmok 3. Szemvédő berendezés 4. Könny készülék
Szemgolyó: gömb alakú, páros szerv, a szemüregben
található, zsíros kötőszövet veszi körül
A szem burkai
Külső burok:
• ínhártya (sclera): fehér színű (szemfehérje)
• szaruhártya: átlátszó, kidomborodó terület, a szem elülső
részén. Egyefelől védi a szemlencsét és a
szívárványhártyát, másfelől már ez is megtöri a fényt. A
szaruhártya mögött található az elülső szemcsarnok.
Szaruhártya beteges megvastagodása a szürkehályog
Középső burok részei:
• érhártya: a benne lévő erek táplálják a szem burkait,
főleg a retinát. Retina mögött található, erekkel
gazdagon átszőtt hártya. Feladata, hogy oxigénnel és
glükózzal lássa el a retina idegsejtjeit, melyek, mint az
idegsejtek általában, nagyon falánkok és válogatósak
(csak a glükóz jó nekik, de abból sok)
• szivárványhártya: a szem színét adja, közepén a pupilla,
amely fényre szűkül. A lencsére jutó fény mennyiségét
szabályozza. Sötétben összehúzódik, ezáltal a rés
megnagyobbodik, erős fény hatására kitágul, és így
szűkíti a rést. Sok színanyag van benne, ami visszaveri a
fényt, ezért stínes. Ezek a színek határozzák meg a
szemszínt.
pupilla: nem más, mint a szívárványhártyán lévő rés.
ezen keresztül jut a fény a lencsébe. Látszólag a pupilla szülült és tágul, valójában a szivárványhártya
• sugártest: a lencsefüggesztő izmok segítségével a szemlencsét beállítja közel és távollátásra, csarnokvizet
termel.
Belső burok:
• szemlencse: egy rugalmas lencse, a szemlencse töri meg a fényt és irányitja a retinára. Alakját kis izmok
szabják meg attól függően, közelebbre vagy távolabbra próbálunk nézni. A rövid és távollátást leggyakrabban

old. 113
 Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001312/2015 2007 Kapos
Felnőttképző Központ Kft.
1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Kiscelli Irodaház email:
[email protected] mobil: 0670/255-2885

a szemlencse rugalmasságának és alakjának hibái okozzák. A lencse és a szaruhártya közti teret folyadék, a
csatornavíz tölti ki. Ennek túlzott termelése okozza a zöldhályogot
• retina (ideghártya): vékony kis hártya, amin a fényérzékelő sejtek található. Az ingerek felvétele itt történik. Receptorai
a csapok és a pálcikák. A csapok színekre, a pálcikák fényre érzékenyek, ezek a receptorok az ingereket ingerületté
alakítják, majd az ingerület a látóidegen a nervusopticuson át az agykéreg nyakszirt lebenyében érzékletté válik. Ezért
van, hogy nagyon gyenge fényben fekete fehérben látunk
• sárgafolt az a rész a retinán, ahol a legtöbb csapocska található, ez az éles látás helye. A szemlencse ide vetití azt a
képet, amire éppen fókuszálunk
• A vakfolt a látóideg kilépési helye, vagy látóidegfő, ahol nincs látás.
A szem fénytörő közegei. A fenti burkokon belül található a csarnokvíz (elülső - hátsó), a szemlencse, és a kocsonyás
állagú üvegtest.
1.) Szemmozgató izmok: a szemmozgató izmok a szemüreg falán erednek és az ínhártyán tapadnak. 4 egyenes, és 2 ferde
szemizom biztosítja a szem összerendezett mozgását.
2.) Szem védőkészülékeihez az alsó, felső szemhéj és azok belső felszínét borító kötőhártya tartozik. Szerepük: a szem
védelme.
3.) Könnykészülék: feladata a könny termelése és elvezetése.
Részei: a könnymirigy és a könnyelvezető rendszer: könnytó, könnyelvezető csatornák (amelyek az alsó orrjáratokba
nyílnak).

Szemészeti vizsgáló módszerek

• Látásélesség vizsgálata • • Szemtükrözés (törőközegek, retina, látóidegfő)
• Látótér vizsgálata • Szemnyomás mérés
• Színlátás vizsgálata • Felső szemhéj kifordítása
• Pupillareakciók • Vörös visszfény vizsgálata
• Szemmozgások vizsgálata • Biomikroszkópia
• Könnytermelés és elvezetés
• Megfigyelés (kötő és szaruhártya)

Szemészeti vizsgálat menete

• Anamnézis (családi, általános, szemészeti, jelen panaszok)
• Pupillák
• Látásélesség • Szemmozgások vizsgálat
• Látótér vizsgálat • Szem megtekintése
• Fénytörés vizsgálat • Szemfenék vizsgálat

Asszisztensi feladatok
Környezet előkészítése
Kommunikál a beteggel és hozzátartozójával
Vizsgálati, kezelési, ellátási időpontokat előjegyez, koordinál
Dokumentálja a beteg adatait, vizsgálati eredményeit és a kezeléseket
Szakmai, nyilvántartási és ügyviteli adminisztrációt vezet a kompetenciájának megfelelően
Egészségnevelő – fejlesztő tevékenységet folytat
Tisztán, sterilen tartja a vizsgáló-, kezelő helyiségeket és a műszereket
Segíti a betegeket a vizsgálat előtt, alatt és után
Tájékoztatja a betegeket és tanácsot ad
Vizsgálatoknál és beavatkozásnál asszisztál, segédkezik, eszközöket előkészít
Orvosi utasításra önállóan végez kompetencia – körének megfelelő ellátási-, vizsgálati-gondozási-,
rehabilitációs feladatokat

old. 114
 Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001312/2015 2007 Kapos
Felnőttképző Központ Kft.
1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Kiscelli Irodaház email:
[email protected] mobil: 0670/255-2885

27. tétel
A. tételsor
- a seb fogalma, keletkezése
- a seb fajtái, jellemzői
- sebellátás formái
- az elsősegélynyújtó teendői

A seb fogalma:
A seb külső hatásra létrejövő körülírt sérülés, mely minden szevet vagy szövetet érhet, s lehet könnyű, súlyos vagy
halálos. Eredetük szerint megkülönböztetünk mechanikai, termikus, kémiai és sugárzás okozata sebeket.

Mechanikus sebek:
- szúrt seb (vulnus punctum): hegyes eszköz okozza (tőr, kés, tüske). Nem véreznek, a mélyben szervek sérülhetnek. A
szúrcsatornában bejutott kórokózók miatt fertőzésre hajlamosak.
- metszett seb (vulnus scissum): ék alakú éles eszköz okozza húzással (kés). ha merőlegesen hatol be ék alakú, ha ferdén
lebenyes seb keletkezik. A sebszélek élesek, a seb erősen vérzik a sebfájdalom nem jelentős
- vágott seb (vulnus caesum): ék alakú eszköz merőlegesen hatol be (balta). a seb tátong, a vérzés kisebb, a sebszélek nem
annyira élesek. Legsúlyosabb formája az amputatio, amikor testrészt vág le az eszköz
- harapott seb (vulnus morsum): Kutya, macska, ló, ember harapása által okozott változatos sérülés ( metszőfog vágott, a
szemfog szurt sebet okoz) A harapott seb mindig fertőzöttnek tekinthető. Speciális harapott seb a kígyómarás, ahol a
kígyóméreg hatása fontos.
- zúzott seb (vulnus contusum): tompa eszköz okozza, a sebszélek szabálytalanok, a környezet bevérzett. Abrasio
(horzsolás) miatt a bőr lekaparódik. mélysége a beható erőtől függ. A zúzott seb súlyosabb formája a kombinált seb,
amikor a képletek (erek, idegek, csont) is károsodnak. Legsúlyosabb formája a roncsolódás (conquassatio). Keringészavar
miatt amputatio válhat szükségessé.
- lőtt seb (vulnus sclopetarium): Lőfegyverekből a testbe jutó lövedék, szilánk, repesz okozza. Sebfájdalom kezdetben
minimális gyakran a vérzés sem jelentős. Mindig fertőzőtnek kell tekinteni. A bemeneti nyílás kisebb, a kimeneti nyílás
nagyobb.

Vegyi sérülések: Savak és lúgok okozzák.

Termikus sebek: Sugárzás okozta sebek.

Sebkezelés:
A sebellátás célja az optimális gyógyulás jó funkcionális és esztétikai eredménnyel. Az elsősegélynyújtás csak a seb
környékének megtisztítására és a seb steril fedésére korlátozódjon. A végleges sebellátás ma is érvényes elvei Friedrich
nevéhez fűződnek. A seb a sérülést követő 6 órán belül nagy valószínűséggel elsődlegesen fog gyógyulni.

Alkalmi sebek elsődleges ellátása:

Sebtoilette, a sebet 3%-os H2O2 oldattal kiöblítjük és a seb környékét megtisztítjuk, fertőtlenítjük. Érzéstelenítés,
sebkimetszés, sebzárás.

Különleges sebek ellátása: Ezek közé tartoznak az ajak és a szemhéj sebei.

Krónikus sebek: Lábszárfekély

old. 115
 Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001312/2015 2007 Kapos
Felnőttképző Központ Kft.
1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Kiscelli Irodaház email:
[email protected] mobil: 0670/255-2885

27. tétel
B. tételsor
- egyszer használatos eszközök fogalmának meghatározása, az alkalmas célja területei
- egyszser használatos eszközök alkalmazásának előnyei, hátrányai
- eszközök felhasználásának feltételei, asszisztensi feladatok
- egyéni védőfelszerelések használatának szükségessége
- egészségügyi ellátásban keletkező hulladékok
- veszélyes hulladék, osztályozása, gyűjtése, sorsa

Egyéni védőfelszerelések, védőeszközök:

Az egészségügyi intézmények egye munkaköreiben munkaruha helyett védőruha kötelező. A védőruha adható a dolgozó
védelmére, de adható közegészségügyi érdekből is, amikor a gondozott, ápolt embereket szükséges védeni. A védőruha
nem a dolgozó, hanem a munkaadó tulajdona, kihordási ideje nincs. A védőruha tisztítása, karbantartása az intézmény
feladata.
Védőeszközök: minden védőeszközt rendeltetésének megfelelően kell használni az egyszer használatos védőeszközt
használat után az arra kijelölt helyre kell ledobni orr - szájkendőt naponta legalább egyszer cserélni kell a többször
használatos védőeszközt használat után le kell fertőtleníteni a munkaruha tisztítását a munkahelyen kellene megvalósítani
ilyen eszközök: védőköpeny, védőruha, gumikesztyű, szemüveg, védőkötény, sapka, lábzsák, orr- szájkendő
A környezetszennyező anyagok kezelése: gyűjtés, tárolás, szállítás, előkezelés, ártalmatlanítás. Célszerű intézményi
gyűjtőhelyet kialakítani. A keletkezett veszélyes hulladékról nyilvántartást kell vezetni.

Hulladék fogalma:
Hulladéknak számít minden olyan anyag vagy tárgy, amelyet gyártója vagy birtokosa már nem tud vagy nem akar
hasznosítani, így attól megválik.

Az egészségügyben keletkező hulladékok fajtái:

A települései hulladéknak megfelelő -kommunális hulladékok (papír, fém, biológiailag lebomló)
Veszélyes hulladékok, amelyek rendelkeznek a veszélyességi jellemzők közül egyel vagy többel, illetve ilyen anyagokat
vagy összetevőket tartalmaz. A veszélyes hulladékok eredetük, összetételük vagy koncentrációjuk miatt kockázatot
jelentenek az egészségre, környezetre.
Különleges kezelést igénylő (fertőző) hulladékok: használt éles, hegyes eszközök, vér- és vérkészítmények, vérrel,
váladékkal szennyezett anyagok, kötszerek, légszűrő berendezések mikrobiológiai szűrőbetétjei, génsebészeti és
mikrobiológiai hulladékok, citostatikummal szennyezett anyagok és eszközök
A veszélyes hulladékok ideiglenes gyűjtőhelyeit jól látható méretben és tartós kivitelben a „Veszélyes hulladék –
munkahelyi gyűjtőhely” felirattal kell megjelölni.
Az egészségügyben keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése: kemény falú műanyag edények műanyaggal bélelt
papírdobozok veszélyes hulladékgyűjtő zsák veszélyes hulladékgyűjtő badellák

A veszélyes hulladékok gyűjtésével foglalkozó dolgozók megfelelő tisztálkodási lehetőségét kell biztosítani. A
hulladékok tulajdonságainak megfelelő védőfelszerelések használata kötelező. Azokat elhasználódás után veszélyes
hulladékként kell kezelni. Az orr-, szájkendőt naponta legalább egyszer cserélni kell. A többször használatos eszközt
használat után le kell fertőtleníteni.

old. 116
 Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001312/2015 2007 Kapos
Felnőttképző Központ Kft.
1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Kiscelli Irodaház email:
[email protected] mobil: 0670/255-2885

28. tétel
A. tételsor
- terminális állapot jellemzői, időtartama, az ellátás célja
- a haldoklás folyamat szakaszai
- etikai kérdések, eutanázia
- agónia jellemzői
- a halál klinikai és biológiai jelei
- halott körüli teendők

Haldoklás:
Egy Amerikában élő svájci pszichiáter, Elisabeth Kübler-Ross volt az első, aki a haldoklás lelki folyamatát külön
szakaszokra bontotta. Szerinte a haldoklás 5 jól elkülönített stádiumra osztható és a haldokló mindegyiken végighalad.

Haldoklás folyamata, szakaszai:

1.Az elutasítás: Amikor a beteg megtudja, hogy gyógyíthatatlan a betegsége, akkor egyszerűen nem hiszi el. A beteg
ilyenkor még ereje teljében van, tudja, hogy kicsit beteg, hiszen ezért fordult orvoshoz, de annyira nincs rosszul, hogy a
halálra, vagy halálos betegségre gondoljon. Még nem tudja, hogy életének talán éppen az utolsó aktív időszakát éli.
Ez a hárítás időszaka, hiszen még nem készült fel arra, hogy szembe nézzen a betegségével. Nem szabad őt durván
szembesítenünk a tényekkel. Tudnunk kell, hogy amikor a tényeket elutasítja, akkor védekezik.
A realitások figyelembevétele lassan, fokozatosan segíti a beteget a tények felismerésében.
2. Düh: Szembesül azzal, hogy az állapota súlyos, rendszerint megváltozik a viselkedése: dühössé, vádaskodóvá válik.
Gyakori reakció mások vádolása. Valakire haragudnia kell, s ez a harag és düh a tehetetlenség érzéséből fakad, nem
feltétlenül a megvádoltak hibáiból (bár sajnos néha ez is előfordulhat). Ez az időszak nagyon nehéz a betegnek és a
környezetének egyaránt.
3. Az alkudozás A teljes tagadás és a külvilág vádolása után a beteg figyelme fokozatosan önmagára terelődik. Úgy hiszi,
hogy bizonyára oka van annak, hogy éppen neki kell meghalnia. Feltámad a bűntudat, elkezdi az okokat a saját életében
keresni. Ez néha racionális érvekben nyilvánul meg, „belátja”, hogy nem kellett volna annyit cigarettázni, annyi alkoholt
inni, egészségesebben kellett volna táplálkozni, többet kellett volna mozogni… A beteg felajánlásokat tesz, alkudozni
kezd. „Mától nem cigizek, nem iszom alkoholt, több zöldséget eszem…
Ezek a felajánlások azt üzenik: megváltozok, megjavulok, hátha így elkerülöm a „bűneimért a büntetést”. Megváltozik a
magatartása is. Az agresszív, dühös, követelőző beteg most készségessé, együttműködővé válik. Gondoskodást kér,
fájdalommentességet, s a sorstól egy utolsó lehetőséget a túlélésre. A beteg ebben az időszakban erős késztetést érez arra,
hogy végiggondolja az egész életét, múltját, s fontos, hogy erről beszélhessen is. Szüksége van arra, hogy elmondhassa
vélt vagy valós bűneit.
4. A depresszió: Amikor a beteg szembesül azzal, hogy nincs tovább, nem lát több lehetőséget maga előtt, nem maradt
remény a gyógyulására – végtelen szomorúságot érez. Szomorúsága a befelé fordulástól a súlyos depresszióig
fokozódhat.
Szaporodnak a panaszai, és eleinte hiába bízott a javulásban, inkább súlyosbodik az állapota. Egyre jobban rászorul a
környezetében élők gondoskodására.
A halál felé vezető utat mindenki egyedül, magányosan teszi meg, bármennyien is vannak körülötte. Ebben az időszakban
a beteget fárasztják a távolabbi ismerősök látogatásai. Csökken az igénye a beszélgetésekre, nagyokat hallgat. Egyre
többet van a félálom állapotában.
5. A belenyugvás A beteg egyre többet gondol közeledő halálára. Alig eszik, keveset beszél, távolodik az élettől. Nem
érdeklik a hétköznapi élet eseményei, lekötik a saját érzései. Állandóan fáradtnak, gyengének érzi magát. Napközben is
sokat szendereg. Legfőképpen nyugalomra vágyik. A legtöbb ember ebben az időszakban már megbékélt a halál
gondolatával, felkészülten várja azt.

Az eutanázia:
A gyógyíthatatlan beteg halálának – a beteg kívánságára vagy beleegyezésével történő – aktív vagy passzív
meggyorsítása, illetve a páciens részéről szükségtelennek tartott orvosi beavatkozásról való tudatos lemondás. Ennek a
cselekménynek bármilyen módon végzett folyamata Magyarországon bűncselekménynek minősül.

old. 117
 Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001312/2015 2007 Kapos
Felnőttképző Központ Kft.
1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Kiscelli Irodaház email:
[email protected] mobil: 0670/255-2885

Agónia –halálküzdelem:
Tartama a halál okától és a beteg erőbeli állapotától függ. A halálküzdelem legfeltűnőbb tünete a lassú, egyenetlen,
erőltetett lélegzés, melyet gyakran a váladékkal megtelt hörgőkben keletkező hang - a halálhörgés - kísér. A szívműködés
és ezzel az érlökés folyton gyengül s miközben az idegrendszeri működések egymásután - utoljára többnyire a
szemhéjzáró reflex - megszűnnek, az utolsószívveréssel bekövetkezik a halál.
A HALÁL MEGÁLLAPÍTÁSA
1. A klinikai halál állapotában az életjelenségek (keringés, légzés, agyműködés) átmenetileg szünetelnek.
2. Az agyhalál állapotában a személy agya olyan mértékben károsodik, hogy többé nem képes a szervezet irányítására, a
vegetatív idegrendszer teljes vagy részleges sérülésekor.
Eszméletvesztés, kóma esetében lehetséges a károsodás nélküli felépülés.
3. A biológiai halál – latinul Exitus-, az élő szervezet mükődésének visszafordíthatatlan, végleges leállása –
mozdulatlanság, - rendellenes testhelyzet, - tág pupillák, - sápadtság, szederjesség, - hüvős bőr, - hullafoltok, -
hullamerevség, - rothadás, - hulla viaszos átalakulás, - mumifikáció
A halál beálltát mindig az orvosnak kell megállapítani !!!

Halott körüli teendők:

- A halál jeleinek felismerése
- A halál időpontjának feljegyzése.
- Orvos értesítése
- Intézményi halott ellátásnál paravánt kell az ágy köré tenni
- Az orvos megérkezésekor tapintatosan kérjük meg a hozzátartozókat, hogy fáradjanak ki az orvosi vizsgálat és az
ellátás idejére, közöljük a várakozás időtartamát.
- A halál orvos által történt megállapítását követően, az orvos megállapítja a halál beálltának az időpontját, kitölti a
halottvizsgálati lapot, a lábcédulákat és intézkedik az elszállításról
- A halál orvos által megállapított időpontját is dokumentáljuk.

A halott ellátásának menete:

1. gumikesztyű, védőkötény felvétele
2. a párnákat vegyük ki az ágyból, a testet óvatosan, egyenes, laposan fekvő tartásba helyezzük
3. távolítsunk el minden a gyógyításhoz használt eszközt (kötések, infúzió, katéter, branül, szonda stb.), ruhaneműt
4. vegyük le az ékszereit, tegyük biztonságos helyre
5. ha maga alá engedte váladékát (széklet, vizelet), mossuk le a testet és töröljük szárazra), ruhaneműt
4. vegyük le az ékszereit, tegyük biztonságos helyre
5. ha maga alá engedte váladékát (széklet, vizelet), mossuk le a testet és töröljük szárazra
6. ha használt műfogsort és az nincs a szájában, meg kell tisztítani és visszahelyezni
7. oldalra fordításhoz hívjunk segítséget
8. tegyünk alá tiszta lepedőt
9. adjuk fel a halotti ruhát
10.ellentétes kézre-lábra, kössük fel a lábcédulát
11.ha a szeme nem csukódik le helyezzünk rá vizes gézlapot
12.kezeit tegyük keresztbe a testen
13.takarjuk le tiszta lepedővel
14.rakjuk rendbe a környezetét, távolítsunk el minden gyógyszert, az ápoláshoz szükséges berendezést
15.a hozzátartozókat – amennyiben várakoznak – ismét odaengedhetjük szerettükhöz
16.2 órán keresztül az ágyában kell hagyni, vagy az erre a célra elkülönített helyiségben ravatalozzuk fel.
17.halotti leltár felvétele:
- Tanuk jelenlétében, vagy 2 ember készíti, - Sorszámozott, hitelesített, legalább kétpéldányos füzetbe vezetjük. (az
intézmény vezetője hitelesíti), - Kinek a hagyatékát leltározzuk, - bejegyzés: név, exitált, pontos idő, - A hagyatéki
leltár hol lett felvéve, időpont
18.a halott elszállítása után az ágyneműt lehúzzuk, a matracot és az ágyat fertőtlenítjük
19.amennyiben a hozzátartozó nem volt jelen, gondoskodni kell a hozzátartozó értesítéséről
20.fontos a lakótársakkal, betegtársakkal való mentális foglalkozás

old. 118
 Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001312/2015 2007 Kapos
Felnőttképző Központ Kft.
1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Kiscelli Irodaház email:
[email protected] mobil: 0670/255-2885

21. a kóros gyászfolyamat felismerése fontos feladat, tanácsolhatjuk szakember igénybevételét.

old. 119
 Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001312/2015 2007 Kapos
Felnőttképző Központ Kft.
1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Kiscelli Irodaház email:
[email protected] mobil: 0670/255-2885

28. tétel
B. tételsor
- gyógyszer fogalma, eredet
- gyógyszerformák
- alkalmazás módjai, és azok jellemzői
- a gyógyszerelés szabályai
- a gyógyszerek tárolásának szabályai
- gyógyszerelés specialitásai idős és gyerekkorban
- dokumentáció

Gyógyszer:
minden olyan anyag, amelyet az élő szervezetbe juttatnak betegség megelőzésére, gyógyítására vagy amellyel
befolyásolni kívánják a szervezet felépítését, működését.

Gyógyszerformák:
- Folyékony rendszerek Oldatok – cseppek
- Diszperz (két - v. többfázisú) rendszerek – emulziók, szuszpenziók Injektálható készítmények – injekciók, infúziók -
Fél szilárd formák – kenőcsök, kúpok
- Szilárd formák – porok, hintőporok, granulátumok, tabletták, kapszulák
- Egyéb formák – tapaszok, nano-készítmények, liposzómák

Az oldat:
gyógyszeranyagoknak megfelelő oldószerrel való oldásával készült, bevételre vagy külső használatra szánt,
üledékmentes, tiszta, folyékony gyógyszerkészítmény. Bevételre szánt-orális folyékony, bőrfelületre szánt/dermális,
folyékony.
Emulziók, szuszpenziók: megfelelő vivőanyagban egy vagy több hatóanyagot tartalmaznak. Bevételre szánt/orális,
folyékony gyógyszerkészítmények. Egyes készítmények kizárólag folyékony hatóanyagokból állnak. Az emulziók
szétválhatnak, de rázogatásra könnyen újra kell képződniük. A szuszpenziókban előfordulhat üledék, ennek rázogatásra
könnyen diszpergálódnia kell, elég stabilnak kell maradnia, hogy pontosan adagolható legyen. Bőrfelületre
szánt/dermális, folyékony gyógyszerkészítmények vagy különböző viszkozitású készítmények, amelyeket helyi hatás,
illetve transzdermális felszívódás elérésére a bőr vagy köröm kezelésére használnak.
Cseppek - GUTTAE: bevételre szánt (perorális), cseppszámra adagolt oldat. Megfelelő eszköz segítségével kis
térfogatokban, pl. cseppekben adagolnak. a külsőleges célra használt cseppeket az alkalmazás helyétől függően nevezzük
meg:
1.Oculogutta -szemcsepp 3.Nasogutta - orrcsepp
2.Otogutta - fülcsepp
Kenőcsök, krémek: A bőrfelületre szánt gyógyszerkészítményeket a bőr vagy meghatározott nyálkahártya-
felületek kezelésére alkalmazzák, azzal a céllal, hogy a hatóanyagok helyileg vagy a bőrön keresztül felszívódva
fejtsék ki hatásukat, de cél lehet bőrpuhító vagy bőrvédő hatás elérése is.
Kúpok: Szisztémás vagy helyi hatás elérésére, illetve esetenként diagnosztikai célokra, a végbélbe (rektális)
vagy hüvelybe juttatva alkalmazzák.
Granulátumok: kisebb méretű porszemcsék és/vagy kristályok aszimmetrikus aggregátumai. Folyadékban
oldódnak és enterális bevételre szánják.
Kapszulák, tabletták: enterális bevételre szánt, szilárd gyógyszerkészítmények, amelyek általában a hatóanyag
egyszeri dózisát tartalmazzák, különböző formájú és méretű, kemény vagy lágy kapszulahéjban.
Porok, hintőporok: Bőrfelületre szánt / dermális porok, egyadagos vagy többadagos készítmények. Durva
szemcséket nem tartalmazhatnak. A nagy felületű, nyílt sebek és a súlyosan sérült bőr kezelésére szánt poroknak
sterileknek kell lenniük.
Gyógyszeres tapaszok: hatóanyagot tartalmazó, bőrfelületre szánt, flexibilis, gyógyszerkészítmények. Lokális
hatás kifejtése mellett képesek szisztémás hatás elérésére is. Ezek olyan külsőlegesen (nem beültetetten)
alkalmazható, szabályozott hatóanyag-leadású rendszerek, amelyek fájdalommentesen, műtéti beavatkozást nem
igénylő módon, az ismételhetőség miatt, elvileg korlátlan hosszú alkalmazási idejű készítmények.

old. 120
 Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001312/2015 2007 Kapos
Felnőttképző Központ Kft.
1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Kiscelli Irodaház email:
[email protected] mobil: 0670/255-2885

A nano-gyógyszerhordozó rendszerek: 1-1000 nm méretű, különböző szerkezetű és alkalmazású készítmények.

Ezekkel a készítményekkel a hatóanyag átjuttatható a vér-agy gáton, más szövetek károsítása nélkül szelektív
szöveti célzás érhető el.

A gyógyszerelés általános szabályai:

A gyógyszerelést az ápoló az orvos írásos utasítására végzi. Az utasításban olvasható, egyértelmű módon
megjelölésre kerül a gyógyszer neve, adagja, az alkalmazás gyakorisága, valamint módja.
A gyógyszerelés 5 alapszabálya:
• megfelelő gyógyszert;
• megfelelő adagban;
• megfelelő időben;
• megfelelő módon;
• megfelelő betegnek!
A szabályok megvalósulása érdekében, gyógyszereljen mindig az orvos közvetlen írásos, olvasható utasítása
alapján a lázlapról. Amennyiben az elrendelés olvashatatlan, félreértelmezhető, vagy pontatlan, minden esetben
keresse meg azt az orvost, aki elrendelte, vagy az ügyeletes orvost és egyeztessen vele, természetesen írásban!
A gyógyszereket mindig zárható szekrényben tároljuk, megnevezéssel és lejárati idővel pontosan ellátva, abc
sorrendbe rendezve.
A kivett gyógyszereket kartonlapon kell dokumentálniuk.
- A beteg teljes neve /Hasonló nevű betegekre figyeljünk/
- A gyógyszerrendelés dátuma és pontos időpontja
- A gyógyszer neve
- Dozírozás /mennyiség és hatás erősség/ - A beadás módja
- Az alkalmazás ideje és gyakorisága
- Az orvos aláírása

Minden kórházban kijelölt szakember felel a kórházi gyógyszertárban a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő
gyógyszerek, így például a kábító fájdalomcsillapítók tárolásáért, illetve kiadásáért, azért, hogy ezek a szerek
miként jutnak el az adott kórházi osztályra. A kórházak házi előírásban szabályozzák, hogy az osztályról a
betegig hogyan kerülhetnek el az adott szerek. A zárt szekrényből két ember együtt kezelheti a kábítószerek
kiadását, ők lehetnek nővérek is.

Gyógyszerelés időskorban:
Idős korban a felszívódás változik, a test zsírtartalma nő, a metabolizmus változik. Az I. fázisú redox-reakciók
lassulnak, a hidrolízissel járó reakciók sebessége nő. A II. fázisú reakciók intenzitása nem változik.
A kiválasztás változik (csökkent veseműködés)♣
Megnő a gyógyszerelés kockázata: részint az életkorból adódó élettani változások, részint az együttesen
előforduló, halmozódó kórképek (ú.n. polymorbid állapot) miatt több gyógyszerből álló kezelési sémák révén.
A hanyatló szellemi állapot, a zavartság, csökkent látás és nagyothallás sem kedvez a pontos, előírásszerű
gyógyszerbevételnek.

Gyógyszerelés gyermekkorban:
Kevés adat áll rendelkezésre gyermekkorban mért gyógyszerezési paramétereket illetően, súlyos
következményekkel járhat a gyógyszerelés ezért különösen figyeljünk oda amikor a gyermek gyógyszerezéséről
van szó.

Gyógyszerelésnél figyeljünk a:
- Farmakokinetikai paraméterekre
- Beadás módja /perorális adás-szájon át, folyékony gyógyszerforma előnyben, esetleg végbélen át a hatékony
és gyors felszívódás miatt/
- Dózis és gyógyszerforma /tabletta nem javasolt, rektális gyógyszerelésnél egyszerű az adagolás/

old. 121
 Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001312/2015 2007 Kapos
Felnőttképző Központ Kft.
1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Kiscelli Irodaház email:
[email protected] mobil: 0670/255-2885

29. tétel
A tételsor
- bőr feladata
- bőr rétegei, mirigyei, származékai
- elődleges, másodlagos elemi jelenségek
- a bőr megfigyelésének szempontjai
- bőrgyógyászati vizsgáló eljárásók
- dokumentáció

A bőr a legnagyobb érzékszervünk, tömege kb. 3 kg. felülete pedig kb. 2 négyzetméter.

A bőr anatómiai szerkezete:

Bőrünk 3 rétegből épül fel: hám-, írha és bőralja
Hámréteg (epidermis): ez a bőrünk külső-, a külvilággal érintkező része, mely a bőrfelszínen élettelen
szaruréteget képez. Vastagsága változó, kb. 0,2 mm. Idegeket-, ereket nem tartalmaz. A hám rétegei: alap
(bazális) réteg, tüskés réteg, a szemcsés réteg, a fénylő réteg és a szaruréteg. (28 nap alatt megy végbe az
elszarusodás folyamata)
Írha réteg (dermis): ez a bőrünk középső rétege, laza rostos kötőszövet mely tartalmaz kollagén és elasztikus
rostokat (emiatt szilárd és rugalmas). Nagy vízmegkötő képességgel rendelkezik.
Tartalmaz: verejtékmirigyet, faggyúmirigyet, szőrszálat-szőrtüszőt, szőrmerevítő izmokat. Rendkívül gazdag
erekben és idegekben.
Bőralja (subcutis): változó vastagságú, elsősorban zsírszövetből és érhálózatból (vér és nyirok kapillárisokból)
áll. A rostok közötti hézagokat zsírsejtek töltik ki.

A bőr funkciója:
Érzékelő funkció: receptorai az alábbi ingereket érzékelik tapintás, nyomás, hideg, meleg, fájdalom, simogatás,
csiklandozás
Kiválasztó funkció: a salak- és a méreganyagok kiválasztása a mirigyeken keresztül
Hőszabályozás: értágulat, érszűkület
Védőfunkciói:
- kórokozók elleni védelem a. (savköpenye a kórokozókat elpusztítja) b. (a kórokozók leválnak a lekopó
szaruréteggel együtt
- mechanikai védelem: mindhárom réteg véd a trauma, ütés, nyomás ellen
- sugárzás ellen védelem: napfény hatására pigmentáció
- hőhatás ellen: értágulat, verejtékezés
- hideg ellen: libabőr
- felázás elleni védelem
- kémiai hatás elleni védelem (savaktól, lúgoktól)
Felszívó funkció: anyagok emulzíó formájában való bejuttatása

A kültakaró megfigyelésének szempontjai: bőrelváltozás (kiütés-, véraláfutás) megjelenése, bőr allergia

előfordulása, családon belüli bőrbetegségek vérellátási zavar ,bőrseb , hiányos táplálkozás vagy csökkent
folyadék bevitel tartósan nyirkos bőr
A bőr színének eltérése lehet átmeneti (sápadt vagy pirospozsgás) pl. izgalom, ijedtség, félelem, hányinger,
ájulás esetén tartós: vérszegénység, szívbetegség, nagymértékben kivérzett (ekkor a beteg bőre halvány, viasz
szerű, fülcimpái majdnem fehérek

Az asszisztens feladatai bőrgyógyászati vizsgálatoknál

Az asszisztens orvosi- és egyéb egészségügyi szakember felügyelete, irányítása mellett, asszisztensi feladatokat
lát el, a bőrgyógyászaton használt eszközöket előkészíti, a használt eszközöket megfelelően elhelyezi, és
sterilízálja, egészségügyi vizsgálatoknál és beavatkozásoknál asszisztál, adminisztrál, és a betegeket saját
hatáskörében tájékoztatja.

old. 122
 Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001312/2015 2007 Kapos
Felnőttképző Központ Kft.
1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Kiscelli Irodaház email:
[email protected] mobil: 0670/255-2885

Asszisztens feladatai: a betegek tájékoztatása és felkészítése a vizsgálatokhoz és kezelésekhez a vizsgálathoz és

kezeléshez szükséges eszközök és anyagok előkészítése asszisztálás az orvosnak a vizsgálatnál és kezelésnél, a
hatáskörébe tartozó vizsgálatok és kezelések önálló elvégzése terápiás adminisztráció vezetése a gyógyászati
eszközök és anyagok utánpótlása, a meghibásodott berendezések mihamarabbi javíttatása ….. egészségnevelés
és tanácsadás (saját hatáskörben)

Bőrgyógyászaton használt vizsgáló eszközök:

Dermatoszkóp: A bőrön lévő pigmentált (festékes) elváltozások
diagnosztikája céljából fejlesztették ki. Lehetőséget ad a bőr felső
rétegeibe való bepillantásra. A túlzásba vitt
napozás következményeként
megjelenhetnek a bőrön rosszindulatú
melanomák – bőrdaganatok. A digitális
dermatoszkóp lehetővé teszi az azonnali
diagnózist és a rendszeres ellenőrzéshez
szükséges adattárolást.
Bőrredő mérő: A bőrredő mérővel a test
különböző pontjain a bőr összecsípve
megmérik a bőr vastagságát, mely adat
alapján megállapítják a testzsír százalékot.
Mikroszkóp: Mikroszkóp használatával
vizsgálja a bőr mélyebb szerkezetét.
Fagyasztó toll
Ezt a kezelési módot számos bőrelváltozás kezelésére használjuk:
-korral jelentkező hámszemölcsök (seborrhoeas keratosis)
-napfénykárosodás okozta ún. solaris keratosisok
-vírusos szemölcsök (verruca vulgaris),
-nemi szervi szemölcsök

old. 123
 Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001312/2015 2007 Kapos
Felnőttképző Központ Kft.
1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Kiscelli Irodaház email:
[email protected] mobil: 0670/255-2885

29. tétel
B. tételsor
- parenterális gyógyszerelés fogalma, célja,
- injekciózás indikációi
- injekciózás formái, jellemzői, főbb indikációk, kontraindikációk
- injekció lehetséges szövödményei
- dokumentálás

Parenterális szó fogalma: olyan eljárás, mely a tápcsatorna kikerülésével juttat tápanyagot vagy gyógyszert a
szervezetbe
Gyógyszeres kezelést injekció formájában akkor alkalmazunk, ha
1/ a gyógyszert szájon át nem lehet beadni,
2/ a hatóanyag a bélben elbomlik, vagy onnan nem szívódik fel, és
3/ gyors hatást akarunk elérni. Az injekció beadása fertőzésveszéllyel járhat, ezért a sterilitás szabályainak
betartása mellett kell végezni.
Injekciózás kellékei: fecskendők, tűk.
Injekció adása előtt minden esetben meg kell kérdezni a beteget, hogy vagy van-e gyógyszerérzékenysége!

Az injekciózás formái
Intrakután: A bőr rétegei közé adjuk (többnyire bőrpróbák allergia kimutatására, pl. tuberkulin próba,
gyógyszerallergiák). Tuberkulin fecskendő (1 ml-es), vékony (25-27G), 1 cm hosszú tű, kis mennyiségű anyag
(max. 0,5 ml). A bőrt zsírtalanítjuk, fertőtlenítjük (benzin, jód). Megfeszítjük és a fecskendőt kis szögben (10-
20°) tartva a tűt a bőrbe szúrjuk. A szúrás helyét száraz vattával enyhén letöröljük.
Szubkután: Kis mennyiségű (1-2 ml) gyógyszer bőr alá juttatása. Zsírtalanítás és fertőtlenítés után a bőrt
hüvelyk- és mutatóujjunkkal összenyomva megemeljük és a tűt (25-27G, 1-1,5 cm hosszú tű) 4560°-os szögben
beszúrjuk a bőr alatti kötőszövetbe. Ha a fecskendő visszaszívása után nincs vér a fecskendőbe,
befecskendezzük a gyógyszert. A szúrás helyét száraz vattával fedjük
Intramuszkuláris: Nagyobb mennyiségű (max. 5 ml) oldat/olajos injekció beadására és a gyors hatás elérésére
alkalmazzuk. Zsírtalanítás/fertőtlenítés után a bőrt kissé megemeljük, megfeszítjük, és a fecskendőt
merőlegesen tartva, a tűt (20-25G, 1,5-2,5 cm hosszú tű) derékszögben gyors mozdulattal az izomba szúrjuk. A
szúrás helyét masszírozzuk meg, ezzel segítve a gyógyszer felszívódását.
Intravénás Iv. injekciót akkor adunk, ha gyors hatást akarunk elérni, vagy a gyógyszer másképp nem adható be
(pl. izgatja a szöveteket). Közvetlenül a keringésbe csak vizes oldatot adhatunk, olajos gyógyszert nem. Az iv.
injekciózás és a perifériás vénák biztosítására korábban szérumtűt használtak, ma már használhatunk szárnyas
tűt és Branült is. A vénától centrálisan lévő részt gumiszalaggal leszorítjuk, hogy a visszafolyást
megakadályozzuk. A véna telődéséhez a beteg a kezét néhányszor ökölbe szorítja, vagy gyengén ütögetjük a
véna területét. A bőrt zsírtalanítjuk, fertőtlenítjük. A tűt (1823 G) a véna lefutásának megfelelően, hegyével
felfelé, 30-45°-os szögben beszúrjuk. Ha a dugattyú visszahúzásakor vér jön, lassan beadjuk a gyógyszert.
Megszüntetjük a leszorítást, a beteg lazítja a kezét. A szúrás helyére steril száraz vattát szorítunk, kihúzzuk a tűt,
és a beteg a könyökét behajlítja.

Az injekciózás veszélyei, szövődményei

- A bőr ép legyen, sérült, fertőzött bőrbe nem lehet injekciót adni. Nem steril eszközök (tű, fecskendő, oldat),
nem kellően fertőtlenített bőrfertőzést okozhat.
- Az injekció beadási technikájának hibájából a szövetekbe jutott gyógyszer azokat károsítja, vagy idegsérülést
okozhat. Helytelenül beadott intraglutealis injekció esetén sérülhet a n. ischiadicus.
- I.v. injekció szövődményei: vérömleny: a szúrás nyílásán át a vénából a környező szövetekbe kerül a vér.
Paravénás injekció: beadás közben a tű kicsúszik az érből, és a gyógyszer a szövetekbe kerül (fájdalom,
szöveti nekrózis, fertőzés). Vizes borogatással, vagy érzéstelenítéssel (Novocain) csillapítható.
- Adott szerre allergiásoknál toxikus reakció, kiütés, ödéma, láz alakulhat ki. Ilyenkor azonnal beszüntetjük a
gyógyszer további adását.
- Steril vénagyulladás (hiperozmoláris anyagok)

old. 124
 Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001312/2015 2007 Kapos
Felnőttképző Központ Kft.
1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Kiscelli Irodaház email:
[email protected] mobil: 0670/255-2885

- Haematoma, Intraarteriás befecskendezés.

Dokumentálás: Beteg adatai mellett rögzíteni kell az adott injekció nevét, beadás helyét és a beadás pontos
idejét!

30. tétel
A. tételsor
- szájüreg betegségei, okai, tünetek
- nyelőcső betegségei, okai, tünetei
- a szájápolás specialitásai a szájüregi betegségeknél

Herpesz
Lázhólyagnak is nevezik, de láztól vagy náthától nem lehet kapni, általában csókolózás, közös edény vagy
eszközhasználat, vagy más szoros kapcsolat útján terjed. Az ajkakon is megjelenhetnek az apró, folyadékkal teli
hólyagok. Vírusellenes kenőcsök segíthetnek a viszketés és a fájdalom leküzdésében.

Afta
Nem ismert, hogy mi okozza ezeket a szájüregben megjelenő apró, fájdalmas hólyagokat. Lehet túlérzékenység,
fertőzés, hormonok vagy stressz hatása, esetleg vitaminhiány. Előfordulhat a nyelven, a száj belső részén vagy
az ínyen is. Általában 1-2 hétig tart, súlyos esetben kezelendő.

Szájpenész
A candida gomba okozza, idősebbeknél és csecsemőknél a leggyakoribb. Legyengült immunrendszer,
antibiotikumok vagy más gyógyszerek és diabétesz esetén megszaporodhatnak a kiütések. Forduljunk vele
orvoshoz. Szájüregi rák
Néhány tünet: hetekig nem múló seb, zsibbadás, érzéketlenség a szájban, nyakban vagy az arcon, rágási,
beszéd- vagy nyelési problémák. Oka lehet a dohányzás, a mértéktelen ivás, napsugárzás, vagy családi hajlam.
Ha időben kezelik, gyógyítható, forduljunk orvoshoz a gyanús tünetekkel.

Fogínybetegségek A vörös, duzzadt, vérző fogíny a fogínygyulladás jellemzője, amely a fogak kilazulását
eredményezi. Betegség vagy gyógyszer is okozhatja. A legjobb stratégia a megelőzés, azaz mossunk naponta
többször fogat, és a fogközöket is tisztítsuk ki. Súlyos esetben antibiotikum adása indokolt.

Nyelőcső betegségei – a nyelőcső betegségeit az alábbi négy fő csoportba soroljuk:

fejlődési rendellenességek (elzáródás, szűkület, hártyás és gyűrűk, diverticulumok és rekeszsérv),
funkcionális betegségek (gombócérzés [globus], ruminatio syndroma, funkcionális gyomorégés, funkcionális
mellkasi fájdalom, funkcionális nyelési nehezítettség), nyelőcső-sérülések (Boerhave-szindróma, Mallory-
Weiss-szindróma), a nyelőcsősaját, szervi (organikus) megbetegedései (gyulladások, daganatok, fertőzések,
motilitási zavarok).
Nyelőcső fekély: a nyelőcsőben kialakuló hámhiányos elváltozások leggyakrabban gastrooesophagealis reflux
betegség talaján alakulnak ki. Ennek lényege, hogy az alsó záróizomgyűrű elégtelen működése és a nyelőcső,
valamint a gyomor mozgási rendellenessége következtében savas és/vagy lúgos kémhatású gyomortartalom jut
vissza a nyelőcsőbe, ahol normálisan semleges pH körüli állapot uralkodik. Ezek hatására a nyelőcsőalsó
harmadának nyálkahártyája begyulladhat, a hámon felmaródások (erosiók) vagy akár mélyebb hámhiányok
(fekélyek) jelentkezhetnek.
Ez kialakulhat teljesen panasz- és tünetmentesen, de okozhat akár típusos (nyelőcsőégés, savas reflux, felhasi
fájdalom), akár nem típusos (köhécselés, fogszuvasodás, garat- és gégegyulladás, asztmás tünetek, visszatérő
tüdőgyulladások, orrmelléküreg-gyulladások, nyelési zavarok, vashiányos vérszegénység, fülfájdalom, fokozott
nyálelválasztás) tüneteket is.
Nyelőcső gyulladás: a nyelőcsőgyulladás kórokilag lehet fertőzéses eredetű (bakteriális, vírusos, gombás,
parazitás), kémiai ágens által okozott (sav- és lúgmérgezések, gyógyszerek), besugárzáshoz társuló, és
leggyakrabban gastro-oesophageális reflux betegség által kiváltott.

old. 125
 Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001312/2015 2007 Kapos
Felnőttképző Központ Kft.
1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Kiscelli Irodaház email:
[email protected] mobil: 0670/255-2885

Kialakulhat teljesen panasz- és tünetmentesen, de okozhat akár típusos (nyelőcsőégés, savas feflux, felhasi
fájdalom), akár nem típusos (köhécselés, fogszuvasodás, garat- és gégegyulladás, asztmás tünetek, visszatérő
tüdőgyulladások, orrmelléküreg-gyulladások, nyelési zavarok, vashiányos vérszegénység, fülfájdalom, fokozott
nyálelválasztás) tüneteket is. Nyelési nehezítettség, vérzés, fájdalmas nyelés mindig súlyos szövődményeket
jelezhet, észlelésük esetén haladéktalanul forduljunk orvoshoz!
Nemritkán előfordulhatnak a fenti tünetek olyankor is, amikor a nyelőcsőben gyulladásra utaló eltéréseket nem
lehet igazolni. Ezeket az eseteket non-erozív reflux betegségnek nevezzük. Kialakulásában egyéni sajátosságok
(a nyálkahártya túlérzékenysége, a nyelőcsőmozgási zavarai, étkezési szokások) szerepét feltételezik.
Nyelőcsőrák: a nyelőcső rosszindulatú daganata A nyelőcsőrák szövettani típusa alapján lehet laphámrák és
denocarcinoma.
Kockázati tényezői a dohányzás, alkoholfogyasztás, nyálkahártya-irritációt okozó anyagok fogyasztása (pl.
forró ételek, erősen savas kémhatású anyagok), rákkeltő anyagok fogyasztása (pl. füstölt ételek), valamint a
vitamin- és nyomelemhiányos állapotok.
Elsősorban a nyelőcsőfelső, ritkábban a középső harmadot érintő elváltozásokról van szó.
Hajlamosító tényezői közé soroljuk az elhízást, a zsíros ételek fogyasztását, a rostszegény étrendet, a gastro-
oesophagealis reflux betegséget, valamint ez utóbbi talaján kialakuló hámeltérést, az ún. Barrett-féle metaplázia
megjelenését.
A nyelőcsőrák tünetei (ún. alarm- vagy riasztó tünetek) lehetnek: nyelési nehezítettség, fájdalmas nyelés,
fogyás, vérhányás, vérköpés, fekete (szurok) széklet, légzési nehezítettség, rekedtség.

Szájápolás a fog, fogíny és szájüregi betegségek megelőzésére:

- Naponta legalább 2 alkalommal ajánlott fogat mosni, valamint a rendszeres fogselyem használatra is szükség
van, hogy megőrizhessük fogaink és ínyünk épségét valamint megelőzzük a szájüregi betegségeket.
- Jó minőségű fogkefét ajánlatos használni valamint fluorid tartalmú antibakteriális és fogkőképződés elleni
fogkrémet.
- Egy fogkefét maximum 3 hónapig ajánlatos használni.
- Helyes és alapos fogmosási technika elsajátítása.
- Vérző, gyulladt fogíny észlelésekor keressük fel fogorvosunkat.
- Fontos a rendszeres fogászati szűrés!

A szájüregi betegségek alkalmával különös figyelmet kell fordítani a szájápolásra:

Afta: fertőtlenítés öblögetőkkel, ecsetelőkkel fájdalom csillapítás bevonó szerekkel az orvos javasolhat
tetraciklines szájvizet, súlyosabb esetben dexametason szájöblítő vagy prednizolon tablettát megfelelő folyadék
pótlás
Herpesz: Bőrkiütés korai szakaszában aciklovír, famciklovír hatóanyagú kenőcs enyhítheti a betegség lefolyását
Prodromális szakaszban a tabletta formájában alkalmazott aciklovír, famciklovír hatóanyag eredményes lehet a
bőrbetegség megelőzésében. A hólyagok felszakadása után a kenőcsök kevésbé ajánlottak, mert lassítják a beteg
terület beszáradását. Helyette célszerűbb szárító és fájdalomcsillapító paszták (Lassar-paszta önmagában vagy
alumínium acetáttal kombinálva) alkalmazása, amelyek elősegítik a gyógyulást, és eredményesen csökkentik a
fájdalmat.
Szájpenész: Legtöbb esetben elegendő a gombaellenes ecsetelő, szopogató tabletta, szájvíz. A szájpenész
gyakran fordulhat elő gyermekeknél, a következőképpen kezelhető: Bóraxos-glicerines oldattal melyet egy steril
gézlapra csepegtetünk átdörzsöljük az egész szájüreget, nyelvet. Megfelelő száj higiénia betartásával
megelőzhető. A megfelelő szájhigiénia hiányában felhalmozódó bakteriális foglepedék betegségekhez vezethet.

old. 126
 Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001312/2015 2007 Kapos
Felnőttképző Központ Kft.
1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Kiscelli Irodaház email:
[email protected] mobil: 0670/255-2885

30.tétel
B. tételsor
- adatgyűjtés fogalma, szakaszai
- adatgyűjtés forrásai
- adatgyűjtés módszerei
- egészságügyi dokumentáció fogalma, szabályozása, kötelező tartalmi elemei
- ápolási dokumentáció alkalmazásának eéőnyei, határai

Az ápolási anamnézis felvétele, adatgyűjtés:

Az adatbázis létrehozásának első lépése. Alapja a kikérdezés, mely lehet interjú, szervezett beszélgetés a
beteggel az egészségügyi előzményeinek megismerése céljából.

Adatgyűjtés szakaszai:
- Bemutatkozás - A beteg elvárásainak megismerése
- Terápiás kapcsolat létesítése a beteggel - Adatgyűjtés az anamnézis lap kérdései mentén
- Az együttműködés megnyerés

Az ápolási anamnézis, adatok alapelemi:

életrajzi adatok az egészségügyi ellátás igénybevételének indoka jelen betegségek, panaszok korábbi betegségek családi
előzmények környezeti előzmények pszichoszociális és kulturális előzmények szervrendszerek áttekintése egészségi
funkciók
A helyzet felmérése: Az ápoló szisztematikusan gyűjti össze, ellenőrzi, közli a beteggel kapcsolatos adatokat abból a
célból, hogy a beteg jóllétének szintjéről, egészségügyi szokásairól, korábbi betegségeiről és a velük kapcsolatos
tapasztalatokról és az elvárásairól adatbázist hozzon létre. A felmérés mozzanatai: Az adatok rendszeres gyűjtése,
hitelesítése, osztályozása, rendszerezése, dokumentálása.
Az adatgyűjtés módszere: a megfigyelés és a kommunikáció (direkt, indirekt) valamint a vizsgálatok, mérések végzése.

Az információ adatgyűjtés lehetőségei:

ápolási anamnézis
1. fizikális vizsgálat:
- Megtekintés: inspectio - Kopogtatás: percussio
- Tapintás: palpatio - Hallgatózás: auscultatio
2.laboratóriumi és diagnosztikus vizsgálatok eredményei
3.a team többi tagjától nyert információk

Egészségügyi DOKUMENTÁCIÓ: egészségügyi tárgykörre vonatkozó időszerű igényeket kielégítő dokumentumok

gyűjtése. Az új Egészségügyi törvény már szabályozza.
Az egészségügyi dokumentáció fogalma a törvény szerint: " egészségügyi dokumentáció: az egészségügyi szolgáltatás
során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító
adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától
vagy formájától,"

Az egészségügyi dokumentáció készítésének célja:

• beteg ellátásának, egészségi állapotának nyomon• segíti a munkaszervezést,
követése, • tudományos kutatómunka alapjaként szolgálhat,
• finanszírozási okból készített dokumentáció, • jogi vita esetén perdöntő bizonyíték lehet.
• gazdálkodási célból készített dokumentáció, • Egészségügyi dokumentáció megőrzési ideje 5-30 év!

Az egészségügyi dokumentáció tartalmi elemei:

• a beteg személyazonosító adatait,
• cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes
képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét, a kórelőzménynek, a kórtörténetnek tartalmaznia kell:

old. 127
 Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001312/2015 2007 Kapos
Felnőttképző Központ Kft.
1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Kiscelli Irodaház email:
[email protected] mobil: 0670/255-2885

• az első vizsgálat eredményét, a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok
elvégzésének időpontját, az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a
kísérőbetegségeket és szövődményeket, egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati
tényezők megnevezését, elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét, a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak
eredményét, a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatokat, a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó nevét és
a bejegyzés időpontját, a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának
rögzítését.

Meg kell őrizni a dokumentációban:

• Az egyes vizsgálatokról készült leleteket, • a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit, valamint
• a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat, • a beteg testéből kivett szövetmintákat
• az ápolási dokumentációt,
A dokumentáció hét fő szabálya:
a tényszerűség (objektivitás, következtetés), pontosság, hiánytalanság, tömörség, folyamatosság, rendszerezettség,
titoktartás.

Dokumentum típusok:
Betegfelvételi lap, kórlap, lázlap, ápolási dokumentáció, zárójelentés, receptek, beutalók, leletek, speciális leletek (pl rtg,
UH, labor ANTSZ) szakvélemények gyógyszervegyszer dokumentálása igénylése, nyilvántartása, betegforgalom
statisztika TPjelentés előjegyzés

Ápolási dokumentáció előnyei:

Az ápolási dokumentáció alkalmazását három tényező indokolja: a jogi szükséglet, a gazdasági szükséglet és az ápolási
szükséglet.
Jogi szükséglet: az ápolási dokumentáció alkalmazásával összefüggő törvényi szabályozások. Bizonyítékul szolgálhat
etikai, szakmai, jogi vonatkozásban egyaránt.
Gazdasági szükséglet: az egészségügyben bekövetkezett költségrobbanás és a források szűkössége miatt figyelni és
elemezni kell a betegellátás költségeit. Az ápolási dokumentáció alapján a betegek ápolására fordított összeg egyes elemi
pontosan kiszámíthatók.
Ápolási szükséglet: jobb ápolási minőség iránti igény, folyamatos információk a betegről, a beteg biztonságérzetének
fokozása. Egyértelmű a felelősség.

Javul az ápolás minősége, betegközpontú ápolási lehetőség, egyenrangú partner, folyamatosan követhető a beteg
állapotában bekövetkező változások, intézeten belül információ átadás, visszatérő beteg, ápolástervezésben
módszerességet biztosít, ápolási műveleteknek van nyoma, elemezhetőek a költségek, betegátadás alapja, ápoláskutatás
alapja.
Ápolási dokumentáció hátránya: hátránya az idő lehet, amit a dokumentáció helyes, szakszerű, érthető kitöltésére kell
fordítani.

Az 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről az egészségügyi dokumentációt a következők szerint definiálja: „az
egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi
és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül
annak hordozójától vagy formájától.” [[1]].
A 36. § előírja a dokumentáció kötelezettséget, a c) pont az ápolási dokumentációt.
A 98.§ (5) rögzíti, hogy az ápolási, gondozási tevékenységről ápolási, gondozási dokumentációt kell vezetni, amely része
az egészségügyi dokumentációnak.

old. 128