ZRINYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM

HADTUDOMÁNYI KAR
Hadtörténelem Tanszék

A MAGYAR HONVÉDSÉG 1848-1989

EGYETEMI TANKÖNYV
II. kötet

(Tanulmánygyűjtemény)

Budapest, 2004
 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM
HADTUDOMÁNYI KAR
Hadtörténelem Tanszék

A MAGYAR HONVÉDSÉG 1848-1989

EGYETEMI TANKÖNYV
II. kötet

(Tanulmánygyüjtemény)

Budapest, 2004
 TARTALOMJ EGYZÉ K
Írta:
Dr. Csikány Tamtis alez. egy. ,loc Dr. Lengye l Ferenc aleaedes
Dr. Szabó József Jtinos alez egy. doc. a MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE
Dr. Horvtith Csaba alez. egy. ,loc. A MÁSOD IK VILÁGHÁBORÚBAN.... .... 9
Dr. lengyel Ferenc alez. egy. doc. EI.ÖLMÉNYEK ... . ........ 9
Dr. Szántó Mihály nyti. ezds. egy.tan
llELÉPES A MÁSODIK VJLÁG II/\BORÚBA ....... ... 12
Dr. Nagy Tamás őrgy. egy .adj.
Dr. Horvtith Mik/6s alez. A jugoszláv fegyvere s erő 1941 április elejei adatot... alapján.. . ........ 14
Dr. Szani Ferenc a/ez. egy .,loc. Határátlépés és az crödvonal áltörésc.. .. . ........... 21

Események április 13-án és a hadmüvc letck befejezése... .. ... 25

Szerkesztellc:
A tapaszta latok összegzése.. .. .... 29
Dr. Csiktiny Tamtis a/ez. egy. doc.
CSATLAKOZÁS A SZOVJETUNIÓ ELLENI HADJÁRATHOZ... . . .32

Lektorálta: Bcvezetö harcok és a Kárpát-csoport megalal..ulása... . ......... .37

Támadás n déli szárnyon is megindul .. .... .40
A Hadtört€nelem ransz€k kiJzlJssége
A G)'orshadtest öná lló tevékenységének idószaka (jú lius 10-18.) ..... 46
A Bug-mcnti harcok Uúlius 19-augusztus 17.) ... ........ .49

0M
Had míí ve lc1i szilnct és védelem a Dnyeper nyugati partján
(augusztu s \ ?-október 11.)... ....................... 56
Támadás a Donycc- medencében és a Gyorshadtest hazaszá llítása
Oktatási (október 12-novcmber 15.) .... . ...................... 60
Minisztérium
A Gyorshad test tevékenységének értékelése .... .......................... .. 63
A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával,
a Felsöokta1ás i Pályázatok irodája által lebonyolított A 2. MAGYAR HADSEREG FELVONULÁSA ÉS IIARC,\I A DON ,.._.!EN ltN ..... 76
Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pál yázat
Felsőoktatá s i Támadás a Donig„ ................................ 83
keretében jelent meg.
Hidföharcok .. ,.. ,.86

A Do n-menti tragédia és cló;lfnényei ..... . ................................... 89

ISBN 963 8644 I 2 5 A 2. magyar hadsereg Do n-menti védöharcainak értékelése ................. 96

Felelős kiadó: Dr Szab6 Miklós, a Zrinyi Miklós Nemietvédelm1 [l)'elem reklon
IIADl'RÖFEJLESZTÉS ÉS KIÚTKERESÉS 1942- 1944 KÖZÖTT ................. 102
Me&Jelcnt a Zriny, Miklós NCTr1ZCMdclmi Egyctem E&Yetenu.K,adótondoxisJban
lgazgató:Vcvelk.aUszló
Tervez6uerkesziö:Ktkes1Kirolynt IIADMÚVCI.ETCK MAGYARORSZÁG TERÜLETENEK ~IEGTAR rÁSÁÉRT
KbzOlt a Znnyi M1klél Nemzctváklm1 Egyetem Nyom;l'J'ban. 1500 ptkünyt,an 1944-1945-0EN .. . .. 104
Felelösvezetö:Kardollstrin
 lilnrndó hadmii,i:ktck a Kárp:'i1ok clö1cn!hcn e, Dd-Lalél)bcn ... 105 Dr agy ·1armb örn,lg)
A Mag)ar cphad:,,crcg története 1948- 1956... 2 17
í·::-,,..a k-1- rdél) C!i a Ti.:;Láml.11 megrnrtú:.áát föl~ tatoll , Cdcln11
hihhnüvelc1ek .... ...... 109 A 11,\1)',I IU ll I X 11 .N/iV llJ I LS/íFSI.NlK H>O'\/.'\h..\ ( 19-18- 1952)... 217

lhu.hníhclc1ek Mag.yarország terük1énd, mcg1ar1ás,i~rt ..................... 111 A nMg)Ur katon,1poli1iká1 mcghatár<uó fontosabb kiil- és
bc.:1politikai vá lh.ullsok .. .......... 217
A MAG\'M<OKS/ ,.\(i(JN 194-l- 19-lS-BLN ~11.liVIVlll 1
111\l>~IUVHI 11 t... t'l<fl:KLI.LS/i .... ...... 16J A mag;ar had:-,crcg sZ.O\-ji.:tizá lása Cs cxten.tiv fcjk:s.tiése
( 1948- 1952)... . ........... 227
NIi&) bani ösSZl~vctést·k .............................................................. 170
A hacbcrcg átalaJ..i1{1s föbb idösLUkai ésjel lernzöi ( 1948- 1952) ...... 232
JIJÖRLND! i\ 1 JFKIN ! 1:s .. .. ................................................... 173
l<.1-:DIJKCIÚ f::S IN I l·l ,IUCJÓ ( 1953- 1955) .. .. ........ 241
1·1.1./IASL.NAJ r IROl).\J.Ol-,1 ................................................................ ........ 177
A nagyi1111,1l111i 5zc111bc1uillás csökkenése és
ür S1.a111ó Mih:ily ll)á . cacdc:-, hatá::,a Mag) arurs.t:'tgrn .. ............... 241
A MAGYAR II ADERÖ ÚJJÁ szrnvEzicSc 1911 19<8 178 J111egr:ilOOás a Varsói S1.crt&Msbc ( 1955- 1956) .... ....... 259
A/ l J f\1-\G\'AR All.AMISAU f\11:<ilLRl·.f\1/l')I 1 :,. _\ 1 J <,~VI H.VI M 1 .. 178 .......... 26]
V '\I S".G (s ÖSS/.LUfo.ll.AS ( 1956) ....... .
MagyaroniLí1g hd) Lc:li: 19 ➔ -1 m:'iso<lik fl'lcb1.:n . 178 A,t SlKP XX kongrt.:sswsa 6 hat:i:,,a a, ilágpohtik.1ra..... 26)
Az ÚJ államisllgü1 folytaron küzdckm .... .. ................. 179 Az MDI' \C.lclc::,énd. ,:il.s;ig11 é:,, kbédc1 annak frlulJ,hara ... ....... :!66
V:ilastlások és aL új kormány elsó inlétlcdésci. .. ..... 180 A nmg):tr katonapolitika főbb kérdt!sci
A/ ÚJ IIADLRÚ 1.1.SÓ AI.AKUL,\ l"AI .... .. ............ 182 a belpo litikai v:'tls[1g idösLakában .. . . ..... 268

Épi1ö.1t11k11la1ok stt:rvczésc ... ..... 182 IDÓRlNDI A r rEKIN I ES ..... ................ 272

FELIIAS/NÁL"I lllODAJOM .. .... 278

A , 1.'ZCIÓ .!.lCí\' ClCI lé1rd1vósa .................. ····••·••· ..... ···················· '8 )
A Fcgyverstii11cti Egyctrnény ......................................................... 186

A haderő :,,1.crve1és progrnuija .......................................................... 187 Dr. l lorv{11l1 Miklós alctJ"cdcs

A MAGYA R Nl:PI IADSEREG AZ 1956-0S FORRADALOMBAN ...... 281
A hadcl\) szc.· tk·mént:k dc1110kni1iálá:,,a . ··········· ...... 190 A MAGYAR N1'.l'lli\DSFREO FŐ Jf.1.1 .1.:M/.Öl A FOl{JUDAI.MA 1
A rncgal:1J..uló hadosz 1 ítl)űk t:s lt:vékcn)ségiiJ.. . 192 KÖZVl· l l.t•:NÜ I. Ml GILÖI.Ö 11.>ÓSl.AKBAN... . . ........................... 28 [

M ,\(iYJ\ R IIAl>Sl' IU G A JIAl!Olt(I UíÁN ... .. Jt)<) A n1ag_) ar crös1.ak:,,.tervcLctck karhatal1ni cé lil
alkalma„ás.ínaJ.. tcr\-c ..
A poli1ik:ti hcl)ZCt változása :i gyózdem u1á11 .. . 199
A fog)"\crc:,, íelJ..d~s kirohb.iná::,;inak J..öz\cllcn ukai tb
IOOKlNUI Á ITI KINTI:$ .. .. ...... 21 1
köri.lhnényci .. 285
FELl!t\SZNAI T IROD;\LOt.1 215 A ha<l:,.creg al11kula1a11mJ.. Oudape:-,tn.:- rcnJdl!~,..', hc, cté:.c ................. 288
 A hadsereg és a fegyvertelen, vagy részben fog)·,crcs Munka- és é letköriilményel... Bázisok ... .... 311
po lgári lakosság közötti füszetüzések vizsgálata ......................... 298
Felkészítés ... ....... 373
AZ OK rüUER 28-11-"0IWUI.AI" KAl"ON,\J [s POI J l lk<\I Oh.AJ .................... 300
Képzés, továbbképzés rendszere ... ........ 376
A Magyar Néphadsereg október 28-át l..övctö te\ t!l..cnységének
Felkészültség ... ....... 382
tö jellemzői.. . ................................. 302
Gyakorlatok .. ................. 386
Döntés az újabb lámadllsról, a „Forgószél" fcdúocvü
hadm(ivelct meginditá.sa .. ······307 Fegyelm i helyzet... .. . ..... 392

A Magyar Néphadsereg alaku latainal.. lefcgyvcrLése .......................... 3 14 CSEIISZLOVÁKIA 1968.. . ............... 393

KARI IATALOM SZERVEZÉSE t'·:S „TJSZTOCAr,\s" A MAGYAR NÉl'llADSEREG UTOLSÓ T ÍZ ÉVE (1980- 1989) ... . ....... 396
AMAGYAR Nl~l'IIADSEREüBEN .... ....... .315
Kül-és belpo litikai fe ltételek..... . ..... 396
VtSZl"ESÉGEK, ÉS AMI UTÁNA KŐVETKEZ[.rJ ...................................... 317
A hadsereg álta lános ht:lyzete.... .. .. 397
IDŐRENDI Á n·EKINTÉS ....................................................................... 319
Irányvá ltás előtt.... . ..... 399
FELIIASZNÁLT IRODALOM ........................................................................ 334
Felkészülés; Fe ll-.észültség... .... 401
Dr. Szani Ferenc nyá.. alezredes ÖSSZEGZÉS.. . ... .403
A MAGYAR NÉPHADSEREG (1957-1989) .......................................... 335
KRONOLÓGIA ... .... .406
BEVEZE1 ÉS .. .... .......................... 335
AZ ÚJJÁSZERVEZÉS ( 1957- 1960) ... . ························337 FEUIASZNÁLT IRODALOM ..... . .................. .412
Kül-és belpoli ti kai ftltl!telel.. ............................................................... 337
HADÜGY - ÉS HONVÉDELMI MINISZTEREK ... . ............. .414
A hadsereg áltahinos hdyzcte ....................................................... 337
Új irányelvek, új keretek ............................... ..................................... 339

Felkészítés ............................................................................... 344

Felkészültség ..... .............. ··································· ·····················346

FEJLl:SZTl~S ts KORSZERÜSITÉS ( 1960- 1979) ....................................... 347

Kül-és belpolitikai feltételek ................. .............................................. 347

A hadsereg általános helyzete .............................................................. 349

Konszolidáció és minőségi fejlesztés .. . . ································357

Személyi ál lomány ... .. ···································J65
Anyagi-, 1echnil..ai állapol .................................................................... 367
 Dr. Lengyel Ferenc alezredes
A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN

ELŐZMÉNYEK

1941 tavaszára jelentősen megváltoztak a nagyhatalmi viszonyok Európában.

Hi tler, miután Ausztria bekebelezésével megteremtette a hannadik birodal-
mat, hozzálátott világuralmi terveinek megvalósításához. Feldarabolta
Csehszlovákiát, lerohanta Lengyelországot, megszállta Dániát és Norvégiát,
majd súlyos vereséget mért a francia, brit, holland és belga haderökre Nyugat
Európában. Bár Nagy Britanniát nem tudta légierejéve\ térdre kényszeríteni,
de nyugodt lehetett, hiszen a szigetország nem rendelkezett olyan szárazföldi
haderővel, amely rövid időn belül képes lett volna válaszcsapást mérni.
Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy Nyugat- és Közép-Európa
német befolyási övezetté vált, s a térség országai kiszolgáltatott helyzetbe
kerültek. Ebböl a sorból csupán Jugoszlávia és Görögország lógott ki. A né•
met politikai és katonai vezetés-amely már megkezdte a Szovjetunió elleni
támadás előkészítését - nem hagyhatta figyelmen kívül a „nyitott" déli
szárny okozta veszélyeket. Különösen azok után, hogy Mussolini 1940 öszén
Albániából indított támadása Görögország ellen teljes kudarccal végzödött.
Hitler kész tények elé volt állítva, s arra kényszerült, hogy még a Szovjet•
unió elleni hadjárat megindítása előtt „rendezze a görög kérdést" A német
vezérkar ki is dolgozta a „Marita" tervet, melyben az Albániában lévő két
olasz (9. és 10.), valamint a Bulgária területén fe lvonuló 12. német hadsere•
get jelölték ki a feladat végrehajtására. Jugoszláviát Hitler diplomáciai úton
kívánta a tengelyhez csatolni. 1941. március zs.én a jugoszláv kormány ti-
tokban alá is írta a csatlakozási szerződést, de ennek a német vezetés nem sok
hasznát látta. Ugyanis már másnap megbuktatták Pá l régensherceget és a
CvetkovR vezette kormányt. II . Péter és az újonnan megalakult Simovié
kormány március 27-én elhatárolta magát a fasiszta blokktól és érvénytele-
nítette a szerzödést.
Hitler már március 27-én döntött, a Marita-tervet kiterjesztik Jugoszláviá•
ra is. Ez a döntés lényegében Magyarország sorsát is megpecsételte. Ugyanis
az új helyzettel a kétirányú manőverezés idöszaka lejárt , a magyar politikai
vezetésnek színt kellett vallania. Mégpedig: vagy nyíltan szembefordul a
 németekkel és a nyugati vona lat követi - amely különben erkölcsi támoga-
táson kívül {lásd Csehszlovákia, Lengyelország példáját) semmiféle konkrét ibővített ~WUTA-terv
segítségei nem tud adni, s ennek következtében a gyenge magyar haderövel és végrehajtása
alátámasztott ország magára marad - , vagy nyíltan csatlakozik a Manta- l.Nlu .~ ll~::!::50-.. 0 V A, 1( ,~.-------11
tervhez, s ezzel kmyilvánírja, hogy Magyarország katonailag is elkötelezi HDS • .._ :,:•~L~. • - j ·~
magát a fasiszta blokk oldalán. - \":-- 1_,...J .,._,-.G'f !,G ,_;. ..!---,
Teleki miniszterelnök nagyon jól tudta, hogy egyik út sem járható, mert ~ \ "' . \ lL \ \

mindkettőnek tragédia lesz a vége. Ezért 1941. március 27-ei német felszólí-
tást követöen egy o lyan közbülső változat megoldásán munkálkodott, amely
nem követeli meg a németekkel szembeni nyílt fellépést, ugyanakkor a nyu-
gati kapcsolatok sem szakadnak meg. Április 3-án miután nyilvánvalóvá vált,
hogy a brit polit ika nem toleráns Magyarországgal szemben, és mereven el- •"-""
utasítja koncepcióJát, kiutat nem találva önkezéve l vetett véget életének. A l ll .N•••
lt1 ~ ...
magyar vezetés végül is a Teleki-féle koncepcióból mdult ki, amikor úgy
döntött, hogy részt vesz a háborúban, de csapataival csak azt követöcn lépi át
a határt, mmtán a német támadás már megindult és Horvátország kivált Ju-
O..,~◄ N,A
goszláviából. Ezzel a megoldással kívánták azt a benyomást keltem, hogy a
magyar egységek a délvidéki magyarság védelmének érdekében vonulnak be
a Duna-Tisza közére.
A kibővített „Manta-tcrv" lényege a következő volt:
A légierö megelőző csapással megsemmisíti a jugoszláv repü l őket, lerom- 0S16111

bolja Belgrádot, maJd áttér a szárazföldi csapatok támogatására. A támadó ' ft:=,':s~ .......
csoportosítást északi és déli szárnyra osztották. Az északi csoportosítást a 1mii::.._•"• ~ G ~ t 1 ◄
Bulgánából támadó XLI. páncéloshadtest és a 12. hadsereg kisebb része,
valamint Ausztnán és részben Magyarországon át felvonuló 2. hadsereg erÖJ
it. m'..NMI

képezték. &~~
Feladatuk volt, hogy összetartó irányú csapást mérJenek Belgrád irányába,
foglalják el azt, maJd dél re fordulva fejezzék be a Jugoszláv hadseregek szét-
verését. A terv számolt még egy olasz és egy magyar hadsereg támadásával
is. A 2. olasz hadseregnek a tengerpart mentén kellett támadni Albánia irá-
nyában, mig a 3. magyar hadsereg a Ouna•Tisza közének elfoglalását kapta
feladatul.
A déli szárnyon a 12. német hadsereg és az Albániában állomásozó olasz
crök helyezkedtek cl azzal a céllal, hogy Dél-Jugoszláv1a elfoglalása után !10f6\Jrichonalak
egyesült crökkcl rohanják le Görögorsz.ágot. A bolgár hadsereg biztosítás,
V•fl'llon•ÍIMI
feladatot kapott, míg a románok megerősítették a szovjet határszakasz vé•
delmét.
:::;:::: Oly~'8'•
1 '°• D~

A Marira terv

11
10
 A mozgósítás a várthoz, és a korábbi gyakorlathoz képest igen vontatottan
halad!, ezérl a vezérkar a menelkészség elérésének időpontjál egy nappal
BELÉPÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBA kitolta. A néme1ek előzetes tájékoztatójukban a támadásuk napját április 12-
ében jelölték meg. A magyar vezérkar ehhez a dátumhoz igazította a felvo-
A vezérkar a minisztertanácsi döntésnek megfelelően április elsején elren- nulás és a támadás ütemtervét. Ennek megfelelően a határátlépés időpontját a
delte a légvédelmi körzetek figyelő- és jelzöőrseinek készültségbe helyezését. helyzettől függően 13-án vagy 14-én tartották lehetségesnek.
A német csapatok felvonulásának biztosítására megerősített zászlóaljakat A németek azonban már április 6-án megkezdték a támadást. Ez lényegében
killdött ki Dávidházára, Murakeresztúrra és Gyékényesre. A déli határon azt jelentette, hogy a magyar tervekben szereplő 2-3 napos idöeltolódásból
pedig megkezdték a „J" (jugoszláv) határvédelmi tervben e l őírt rendszabály- közel egy hetes csúszás lehet. Így fennállt annak a veszélye, hogy a Délvidéket
ok bevezetésével kapcsolatos el őmunkálatokat. A támadáshoz kijelölt erők nem tudják elfoglalni, az a németek által megszállt teriiletté válik. Így az ese-
számára a mozgósítást 1941. április 3-án rendelték el. ményekben beállt változások miatt a katonai vezetés egy sor intézkedést adott
ki. A határvadász erőkkel lezáratta a határt és két gyalogdandárt (11. és 14.)
A délvidéki hadműveletre mozgósított és felvonuló erők: vezényelt a térségbe. A határvédelem vezetésével a 3. hadseregparancsnokság
beérkezéséig az V. hadtest parancsnokát bízta meg. A folyamerök számára
elrendelte a Duna és a Tisza biztosítását. A Dunát Dunaszekcsönél az
őrnaszád-ezred, míg a Tiszát az első folyamőr-zászlóalj zárta le. Utasította az
őrnaszád-ezredet, hogy készüljön fel a határátlépésre és a 3. hadsereg Duna
felöli szárnyának felderítésére.
Április 6-án délutántól már a Duna-Tisza között húzódó magyar határsza-
kaszon is érzékelhetőek voltak a háború jelei. A jugoszláv granicsárok
(határőrök) felrobbantották a fontosabb hidakat és több ponton átlépték a
magyar határt és támadásokat indítottak a biztosító eróink ellen. Ezeket a
határvadászok rendre visszaverték és több foglyot ejtettek. Április 7-én a
jugoszláv repülök magyar városokat támadtak meg. Szegedet hat alkalommal
érte bombázás. A magyar légvédelem igen jól működött, közel 70%-os vesz-
teséget okozott az ellenségnek. Az utolsó támadást már csak két géppe l haj-
tották végre, de a magyar vadászgépek még Szeged e l őtt lelőtték őket. Légi-
támadás érte még Pécset, Kelebiát, Körmendet, Zalaegerszeget valamint több
dunántúli vasúti szerelvényt. Ezek a légitámadások nem okoztak jelentős
károkat, de egy gyermek meghalt és sok felnőtt megsebesült. 9-töl a légitá-
madások megszíintek, s csak szórványos berepülések fordultak elö,
elsősorban felderítési céllal.
A vezérkar 1941. április 8-án intézkedést adott ki a mozgósítás ütemének
meggyorsítására és utasítoua az érintett csapatparancsnokságokat, hogy már
hdt. = hadtest lov. = lovas e. •ezred
9-én kezdjék meg a felvonu lási, függet lenül attól, hogy befejezödölt a tarta•
dd. = dandár gy. = gyalog z. •zászlóalJ lékosok bevonu lása vagy sem. A támadás megkezdésének várható időpontját
12-ében határozta meg. Ennek az intézkedésnek az lett a következménye,
hogy nem lehetett alkalmazni a korábban precízen kidolgozott felvonulási
terveket. A kapkodás miatt az alakulatok összekeveredtek és nem a kijelölt
körletben rakodtak ki. Április 11-ére a csapatoknak csupán alig több mint fele

12 13
érkezett be megindulási körzetébe, elég hiányos - 60-70%-os - feltöltött-
határszakaszon folytak a munkák és 1940 végére már elkészültek a védelmi
séggel. Közben a támadás időpontját újból módosították, amely szerint a
vonalak.
határátlépést 11-én, a jugoszláv erödök elleni támadást 12-én kellett megkez-
A Duna-Tisza közén két eródövet építettek ki. Az első, egyben az erősebb,
deni. Persze ezzel a magyar katonai vezetés nem kockáztatott sokat, hiszen
a határtól 3-5 kilométerre Bezdán, Gádor, Örszállás, Bajmok, Szabadka,
erre a napra Horvátország kinyilvánította függetlenségét, a jugoszláv légierő
Palicsfüdó, Horgas, míg a második Pacsér, Csantavér és Zenta magasságág-
megsemmisült, a szárazföldi erőket az északi szárnyon szétverték, és a német
ban húzódott. Az erődöveket különbözö mélységekben építették ki. Nagy
csapatok már Belgrád e l őtt álltak.
gondot fordítottak a jól járható irányok, utak, vasutak lezárására. Egy-egy
erödövben két erődsort építettek ki, amely a következő e l emekből állt:
A jugoszláv fegyveres erő 1941 áprili s elej ei adatok alapján
- harckocsiárok, beépített egyes és kettes oldalazó müvekkcl;
A jugoszláv fegyveres erő három haderőnemből áll!. A szárazföldi haderőhöz - süllyesztett drótakadály öv (harckocsiakadály), helyenként beton bak-
7 hadsereg, kb. 20 erődzászlóalj, a granicsár alakulatok és a vezérkar köz- sorral;
vetlenek tartoztak. Ide kell sorolni a népfelkelöket is, amelyek a haderőn - erődsor, kiscrődökkel és betonkupolás erődökkel;
kívül szerveződtek és partizán tevékenységre készültek fel. A légierő 700 - harckocsiárok, oldalazó müvek nélkül;
repülőgéppel rendelkezet1, amelyből 300 db igen korszerű volt. A vadász erő - süllyesztett drótakadály öv (harckocsiakadály), helyenként beton bak-
Messershmitt BF- 109E-3, Hurrieane-1 és a saját tervezésű IK- 2, 3-as sorra l;
típusokból állt, míg a bombázó ezredekbe Bristol Blenheim DO- 17-ka, - erödsor, kis-, betonkupolás- és nagy erődökkel.
DM- 79B és Bregnet-19 típusokat rendszeresítettek. A haditengerészethez - Az erödöv mélysége 600-700 méter között volt.
1 db repülőgépet szállító hajó, l db cirkáló, l db torpedóromboló, 11 db tor- Az erödövben elhelyezett, már kész. vagy építés alatt álló vasbeton erődök te-
pedónaszád és 21 db különbözö rendeltetésíi hadihajó tartozott. A dunai hát különböző típusúak voltak. A kiserödök általában 5 méter hosszúak és 2 méter
folyamerők gerincét a volt osztrák-magyar monitorok, Í!:,'Y pl. a Bodrog, a szélesek voltak. Magasságuk több mint 3 méter volt, dc ebből csak 1,8 méter
Körös, illetve a Bosna és az Enns képezték. A három haderőnem békelétszá- emelkedett ki a földfelszín fölé. Bejárata nem a szokványos vasajtós megoldás
ma 130 OOO fö volt, amely mozgósítás után megközelítette a 2 milliót. volt, hanem úgynevezett bejárati aknán jutottak be a kezelők az erődbe. Falvas-
A magyar vezérkar korabeli értékelése a jugoszláv katonákat így jellemezte: tagsága 0,6 és 0,8 méter között változott. Fegyverzetét 2 darab géppuska, vagy
jól kiképzett, értékes katona, önmagával szemben kemény, a fáJdalom iránt golyószóró jelentette. Az iker kiserődök adatai megegyeztek a kiseröd paraméte-
érzéketlen, fehétlenül engedelmes. Jellembeli tulajdonságainál fogva igen reivel annyi különbséggel, hogy két kiserödöt építettek össze különbözö variáci-
erős ellenfél. Az ország terepviszonyai miatt a területi kiegészítés elvére épül ókban. Építettek kiserődöket aknavető és páncéltörő ágyú számára is, igaz kisebb
és az önálló harcra képes kis -dc nagy kohézióval rendelkező - egységek számban.
vezetésén alapszik. A betonkupolás erődök voltak az erödöv legmasszívabb részei. Alapterület-
A jugoszláv határt Magyarország felé több megeröditell vonal is biztosí- ük elérte a 30 négyzetmétert, falvastagságuk 1,2 és 1,8 méter közön változott.
totta. Az első ilyen megerődített vonal maga a határ volt, ahol a karaulák Szellőztető rendszerrel és jelzőrakéta kilövő nyílással is rendelkeztek. Fegyver-
(megerődített határőr-állások) jelentették az első nehézséget. Ez a határ teljes zetük 2 db páncéltörő ágyúból és 3 darab géppuskából, esetleg golyószóróból
hosszában kiépített rendszer köépületekböl, magasfigyelőkből, beton- és állt.
föld-fa fedezékekböl, tüzelőállásokból állt. Az épületeket, figyelőket, Az erödövekben óvóhelyek, futóárkok (lövészárkok), különböző típusú
tüzelöállásokat és pihenő házakat 3-4 soros tüskésdr6t akadályokkal vették figyelők, jármüterelök, útszorítók voltak még nagy számban kiépítve. Az
körül. Jellemző volt a határ- és útzárak alkalmazása. Több helyen gépkocsi- erődöket föld vagy köhányással, illetve burkoló hálóval álcázták, söt legtöbb
és harckocsi akasztókat (földbe süllyesztett síneket) is elhelyeztek. helyen gyeptéglával fedték az erődöket, így nehezítve azok felderítését. A
A jugoszláv védelem valódi alapját azonban az erődítési rendszer képezte. legjellemzőbb a kiserödök folburkolattal való ellátása volt, hiszen azok így
Ezeket a védelmi építményeket már a húszas évek közepén elkezdték építeni, szinte teljesen a terephez simultak. Az erődök tűzrend szerét úgy szervezték
majd folyamatosan fejlesztették és erősítenék a rendszert. A teljes magyar meg, hogy azok teljesen lefedjék az elöttük lévő területet. Figyeltek arra is,

14
15
hogy az építmények egymást is biztosítani, támogatni tudják. Az erödöveket A hadsereg törLSC ennek megfe l elően kidolgozta a részletes hadműveleti tervet
az eröd-zászlóaljak szállhatták meg, kiegészítve különbözö más erökkel. a 12-e, támadáshoz. Közben a hadseregparancsnok kiadta clözetes intéz-
A hadműve l eti térségben lévő magyar és jugoszláv erők összevetése kedédesét az alárendeltek felé. 10-én délután a terveket át kellett dolgozni, mivel a
(l 941. április 11-i adatok) Fövezérségtől az a parancs érkezett, hogy a támadást a karaulák ellen már 11-én
meg kell kezdeni.
megnevezés magyar ju goszláv ará ny
gyalogezred 18 6 3:1 „Imezkedés a támadásra április //-re és 12-re
lovasezred 1,33:1
gépkocsizó zászlóa lj(+ fe lderítö) 8:0 1:200000
páncéloszászlóalj 2 2:0
kerékpáros zászlóalj /. A Duna-Tisza közöli a következő j11goszláv erők nyertek megállapítást:
9 9:0
I erödhadosztály, 3 gyaloghadosztály és lovashadoszlály súllyal Zombor,
erődzász l óalj 0:6 Szabadka /eriileté11. Az eród-hadoszlályból 5 erődzászlóaljból sz.
tüzérüteg 129 kb. 80 erődítmrlnyeket megszállva tarja.
vadászrepülő-század 7:0 A lwtármenti grenicsár alakulatokat- karaolá11ként (órlakta11yá11ként) 2-
bombázórepillö-század 10 10:0 3 figyelő kivételével - visszal'Ontók részben az erödökbe, részben a=
er&lvona/ak mögé.
_Az összevetett adatok a magyar csapatok fölényét Jelzik, habár az Részlelek a csatolt I. sz. melléklet szerint.
erodök és az abban védő erők értékét ellenállóképességét nem lehet pon- A német lwderö XL VI. páncéloshadtes/ és (Vietinglwf tábornok) a Drá-
tosan meghatározni, számszerűsíteni. A magyar hadsereg számára minde- wítól délre keleti irányban nyomul elöre. Április /0-én Slatina-t (Barcs-tói 35
nesetre igen nagy e lönyt jelentett, hogy a jugoszláv légierő már nem léte- kilométerre délkeletre) érte el, április / l-én pedig Vinkovce-t. Gombos-ra
tört elő.
zett, és az 1. hadsereg nem rendelkezett harckocsikkal. Az cmlitett Ju-
goszláv erők még á_llásaikban voltak ugyan, de a Dunától délre a föerók A Temesvár környékén lévö XLI. német páncéloshadtest (Renihardt tábor-
már megrendültek. lgy reálisnak ítélhető meg az a I0-e1 vezérkari értéke- nok) április / l-én Belgrád környékén tőrt elöre.
lés, amely nem számolt hosszan tartó, szívós Jugoszláv ellenállással. 2. A Fó\•ezérség benyomása szerint a Duna-Tisza közötti jugoszláv erök a
A 3. hadseregparancsnok szúk törzsével 9-én 23,00-kor érkezett meg Kis- jugos=láv luuleróre mért csapások következtében annyira megrendiiltek és
kunhalasra. Ekkor már ott tartózkodott a vezérkar futára, aki átadta a VKF hely:etiik a bekerÍlés veszélye miatt annyira kritikussá vált, hogy az ellenség
28/Főv.hdm. 41 .I V. I 0. sz. hadműveleti intézkedést; szívós ellenállásával már nem számol. A j11goszláv haderő esetleg kénytelen
lesz a D11110-Tisza közét teljesen kiiiríteni.
.. A néJnel XLVI. pó11cé/osltadtest Barcsról Vinkovci, a XLI. páncélO/J'•
hadtest Temesvártól Belgrád irányába támad. Benyomás, hogy az ellenség 3. A legfelsőbb 1-/adtir rendeletére a 3. hadsereg már ma április ! /-én
kez,Ji meg a támadási.
megrendii!t- Helyzete a barcsi és a temes,•ári csoportok bekerítés folytán
4. A 3. hadsereg az ősszefogható seregtestek zömével a jugoszltiv
kritikus. így a Fövezérség a Duna-Tisza kőzén szívós ellenállással nem
er&lvonalat Órszálltis kelelre át fogja tömi, hogy a Duna-Tisza közben lévó
számo~. A 3. hadsereg Szabadkától nyugatra jól összefogott súllyal törje át
eröket, bekerÍlve megsemmisÍtse. E célból gyors seregtestek az áttörés után
az_ erodvonalakat, nyugatról kerítse be és semmisÍlse meg a jugoszláv
az ellenség visszavonulásának megakadályozására a Fereuc-csatorntitól
eroket. A gyorsanmozgó csapatokkal lehetóleg a Ferenc-csatornától délre
délre keriilnek alkalmazásra.
elóretőrni, mielőbb elérni a Duna vonalát és birtokba venni az átjárókat. A
5. A hadsereg ttimadását április hó / l-én a karaolák elfoglalásával i11-
11. dandár a hadsereg jobb szárnyán támad azzal a feladaual, hogy a ba-
dítja meg. Április 12-én eröse11 összefogoll erőkkel a jugoszláv
ranyai háromszöget birtokba vegye. A bezdáni csatomatorkolat zsilipje
határerődítéseket áttörni. Szándékom mielőbb Zombor, Kerény, Bács-
gyorsan elfoglalandó; a vállalkozás esetleg még a hadsereg megindulása
elóu végrehajtandó .. " Gyulafalva vonalát elérni.

16 17
 6. Az április hó 10-én délután tartott hadtest-parancsnoki értekezleten ki-
adou szóbeli re11delkezéseimnek megfelelóe11 a 3. hadsereg április hó J 1-e
folyamán és az április hó J /-ró/ 12-re hajló éjjel az alábbi csoportosítási
veszi fel.
a.) A IV. hadtest zömével (10. és 12. dandár) Bácsbokod, Marti11itz puszta. A ~ . HDS. TÁMADÓ HAOMÚVELETÉNEK TERVE
Katymár 11y11gat fele (Kastély kizárólag), le/lbach puszta, 22. dandárával és
a 16. határvadász-zászlóaljjal Gara körzetébe11.
b.) 1. hadtest a J5. és 13. dandárral Katymár kelet felé Madaras, Bács- t()Mil>:lklit ~ V.h:~
Almás körzetében.
&6<-.Jm6- Ton,po
e.) V. hat/test a határbiztosításr a Bács-Almás kelet, Bajmok kelet vonaltól
keletre eső sávban egészen a Tiszá ig átveszi. Rendelkezésére áll a 14. dandá r J~ 1V.hdt. l.hdt. .
és a 19. dandár beérkeze/1 részei. Hadtestparancsnokság. Szeged. 1

d.) Gyorshadtest.· /. gépkocsizódandárával Baja, Érsekcsanád, Sükösd, 2.

gk. da11dáráva/ Jánoshalma, Mélykút, Kisszálíás, 2. lovasdandár Csikéria,
Kelebia, Tompa körzetében. Gyorshadtest parancsnokság. Mélykút. __ .. ·-
e.) Fel nem sorolt seregtestek, hadsereg közve1le11ek, csapatok és alaku-
latok irányítására rövid úton már illlézkedés történt.
7. 4913. hds. lulm. /.a. 41. IV. 11. szám1í re,u/elkezésemmel a jugoszláv
haderóre való támadás április hó Jl-én történő megindítására már iméz-
kedtem. Eme intézkedésem lényegét az alábbiakban foglalom össze:
a.) A karaoíák vonalát április /l-én délu1á11 folyamán a hadsereg egész
arcvonala elött megkezdi. Ugyanakkor a gyalogság roham- és felderítö egy-
ségei az eJlenségfőállásáig nyomulnak előre.
b.) A seregtestek az elözö po111ban meghatározoll körleteiknek déli részé-
ben április Jl-én 12 h-ig zömeikkel érkezzenek be.
A Wzérség április hó 11-ről 12-refelvonul a főállás leküzdésére.
e.) A IV. és !. hadtest támadási teriiletében az előnyomuló osztagokat a
zöm akként kövesse, hogy az ellenséges főállás elleni 1ámadás április 12-én a
2 órai tüzérségi elökészítés után 10 h-kor végrelwjthat6 legyen.
A t1izterv k{ilön keriil kiadásra.
8. A támadás végrehajtása a jugoszláv erődvo11alra:
a.) !V. hadtest a Duna fő ága és Ilma major (régi térkép szerint
Ma1heovics puszta) Felső Szem Iván-tói délkeletre, /O)l{íbbá Katymár kö:ép
I /0 magassági pont összeállástól északkeletre 2 kilométerre Nemesmilitisz
dél Kerény délnyugat Kis-Sztapár vonal kőzölli sávban 10. és 12. dandárral
súlyt alkotva a bal sávhatártól nyugatra lkilomé1erre eső sávban támad.
Az eródvo11al Ouörése 11tá11 súllyal Zomborra, részekkel Nemesmiliticsre.
majd eme rés:ekkel is Zomborra nyomul elóre. lombon elfoglalja és a Fe-
re11c-csatomától délre Bácskertes dél, Bukováci szállások dél, Fembach A 3. J-IDS támadó hadmüvelete
sz<i/Jás vonalába11 hídfőt alkot.

18 19
 b.) !. hadtest előbbihez csatlakozva a Bács-Almás felelli Bajmok kelet, kedésig az a11ya országba való belépés polgári egyének részére tilos. Ez alól
Bilcs-Koss11tlifalva kelet vo11aláig tetjedő silvba11 támad, slÍllyal a nyugati kivételi csak a hadsereg-parancsnokság engedélyezhet.
sávhatilrtól keletre I km-re retjedő sávban. 11. Légierők:
Az erődvona! áttörése után zömével Keré11y, Bácsgyulafalva délre, vona- a.) A légi felderítés11ek április 1 !~én reggeli órák1ól lörténő bevetésére
lába nyomul elő. Részekkel sodrítsa fel a Nemes-Militics észak, Pacsér észak intézkedtem.
vonalában húzódó erődrendszert és biztosítson Bács-Kossutl,falva, Pacsér b.) Repiilődamlár alkalmazására kii/ön intézkedtem. Ennek lényege.
teriiletén kelet irányba. Bombázó osztály az egyik vadász osztály biz1osítása mellett az ellenséges
c.) Az eródövö11 való áuörést az !. és IV. hadtest a J 4534 és a J 4544 ütegállásoka1, gyiilekezö tartalékokat és me11e10szlopokat támadja a másik
számú erődök (J :25 000-es térkép) ,. Órszállós" 5662 (2. lap) közölli mimegy wulászlégvédelemben részesíti a támadó zömét.
két km-nyi szakaszban hajtja végre. Válaszvonal a két hadtest között a 4538 c.) A IV. és /. hadtest támadásá1 jugoszláv erődvonalra április 12-én egy
és 4540. számú erődök közötti középvo11a/. zuhanó bombázók bevetésével kapcsolatban saját első vonalak megbízható
d.) április 12-én tüzérségének zömével vegye tűz alá a Béka halom (Hor- megjelölésére (fehér vászondarabok, vagy lepedők) kii/önös súlyt kell helyez-
gos délnyugat) teriiletén lévő ellenséges állásrészeket, majd ha az ellenség ni. A zuhanó bombázó bevetésének tartama alatt a tábori tüzérség tüzét telje-
azokat kiürítelte, akkor a Rózsa major legelőtől délre lévő állások ellen össz- sen szümesse be. Bevetés időpontjára és egyéb rész/e1ekre kii/ön intézkedem.
pontosirsa tiizérségének tüzét. d.) Április hó / 1-étől kezdve a harcok tarlama alatt a seregtest parancs-
Egyébkém erőviszonyaihoz és az ellenség ellenállásához mérten töreked- nokságok álláspo11tj11k közelében saját felderíiő repiilőgép közeledése eseté-
jék Horgos ten'iletén át Csantavér irá11yába11 támadva szi111é11 előretörni. ben ledobó helyiikeI jelezzék.
A luultestpara11cs11okság létesítsen egy jelemésközvetilö állomást Petróczy 12. Mlíszaki toldalékot 2. szá11uí mellékletként csatolom jelen intézkedés-
iskolánál (Szabadkától északra 16 km) hez (az 1., JV., V. hadtesl és afolyamda11dár-para11cs11okság részére)
3. Az 1. gépkocsizódandár a helyze1hez képest Garán át Zombor, vagy 13. Légvédelmi toldalék 3. számú mellékletkém kerül kiadásra.
Bácsbokod, Katymáron át Nemes-Mifitics Kerény irányában kenti alkalmazásra. 14. Hadsereg-parancsnokság. Kiskunhalas. Híradó toldalék csatolva van.
f) Az 1. Gyorshadtest zömével (2. gépkocsizódandár és 2. lovasdandár) a J5. Anyagi imézkedések kii/ön kerülnek kiadásra.
jugoszláv erődvo11alo11 iitötl résen át keni! bevetésre, gépkocsizódandárával
előrelátha1ólag délkeleti lovasdandárával délkeleti és keleti irányba. Törzsszállás, /941. JV. Jl-én 9 h 30 !.
g.) Ejtőernyős század előreláthatólag akkor kerül Zombor1ól délre a Fe- Gorondy-Novák Elemér altábornagy s.k. "
renc-csatorna mentén az ouani hidak kézbevételére alk<llmazásra, ha a IV.
hadtest támadósa témyerőe11 halad előre.
9. A Dráva-Duna hilromszögben a I J. dandár feladatára vonatkozóan Határátlépés és az erödvonal áttörése
52/3. luls. hdm. /.a. 41. VI. 11. szám alalt intézkediem.
1941. áprilisi l -én délben még alig volt a határ közvetlen közelében bevethető
Eme intézkedés lényege:
erő. A csapatok felvonulása, kiválogatása és rendezése még javában folyt. En-
a J1. dandár jobb szárnyán erős súllyal Dárda irá11yába11 áttöri az ellen-
nek ellenére a délután folyamán - igaz jelentős idöcltolódásokkal - megtör-
séges állásokat, és birtokba veszi a Baranya-i háromszöger. A többi sereg- tént a határátlépés. A jobb szárnyon a hadtestek egy-egy gyalogezredet alkal-
testekhez haso11lóa11 a karaolákra való támadást április J /-én. az elle11séges
maztak a föirányban, míg a szárnyakat egy-egy gyalogszakaszból, 3-4 ro
erödvonalra való támadását pedig április 12-én i11dítja meg. határőrböl, két műszaki rajból, két golyószórós rajból és 1-2 páncéltörő
Folyamőr dandár április hó 12-e folyamán vállalkozást hajt végre a Fe-
lövegbő l álló rohamcsoportok fedezték. Az V. hadtestnél a fontosabb szaka-
renc-csatorna Bezdá1111ál lévő zsilipjei kézbevételére. szokon zászlóalj erejű harccsoportokat vetettek be. A hadtestek sávjaiban a
10. határvadász őrsök helyi ismereteinek kihasználása végett a támadás támadás 14-és 18 óra között, különböző időpontokban indult meg. A támadás
első részében részi vehetnek. Feladat11k 10vábbra is az elö11yomuló csapa1ok
előtt a tüzérek közvetlen irányzással s7.étlötték az örházakat, majd a támadó
mögött a határvonal lezárása marad. Az elfoglalt teriiletekrö/ további intéz- csapatok lendületes rohammal elfogla lták a granicsárok állásait.

21
20
 A legtöbb helyen a gyors és határozott roham meglepte a védőket, akik na-
gyobb ellenállást nem is tanúsítottak. Jelentős részük megadta magát, míg a
többiek az erődökbe menekültek. Az V. hadtest sávjában lévő erők miután
elfoglalták az örházakat, jugoszláv oldalon védelembe mentek át. A jobb
szárnyon Órszállás előterében heves harcok dúltak az erőd védői és a magyar
támadó csoportosítás között A harcos felderítő járőrök estig mindenütt fel-
zárkóztak az erödvonalra és beásták magukat.
Április 12-én reggelre ismertté vált, hogy az ellenség az éjszaka fo-
lyamán megkezdte erőinek kivonását az erődökből, és már csak kisebb
~ ~
biztosító-fedező részek tartózkodnak az állásokban. A 3. hadsereg tüzér-
> sége 8 órakor az áttörési szakaszon négy tüzérezreddel és nyolc közepes,
I"
illetve nehéz üteggel megkezdte a tüzérségi elökészítést. Mivel a fedező
jugoszláv erők már visszavonulóban voltak, a tüzérségi előkészítést kb.
F 300 lövés után leállították. Az előnyomulás azonban nem kezdődhetett

G) .t
meg, mert a légierővel nem volt összeköttetés, és a 9 órára betervezett légi
elökészítést már nem lehetett leállítani. A légi elökészítésben 27 német és
7 magyar repülőgép vett részt. 9 órakor a német kötelék pár bombát do-
bott le az erödökre, többségük kioldás nélkül továbbrepült, őket a magyar
bombázók követték. Bombavetésük pontatlan volt, mivel a 7 gépből S a
IS. gyalogdandárunkra dobta le bombá it. Csodálatos módon senki sem
sérült meg. Ez annak tudható be, hogy a vasbeton építményekre beállított
gyújtószerkezetek nem léptek működésbe a felázott talajban és így nem
következett be a robbanás.
A légi előkészítés befejezése után rendezték az áttörésre kijelölt rv. és 1.
hadtest újonnan beérkezett erőit, amelyek 12-13 óra között megkezdték az
erőd.vonal leküzdését. A műszakiak által készített átjárókon áthaladva az
ezredek csak kisebb ellenállásba ütköztek. Így a jobb szárny főerői jó ütem-
ben nyomultak előre és késő estére elérték Gádor, Nemesmilitics, Kerény
településeket. Közben az \. gépkocsizó dandár felderítő-zászlóalja megelőzve
a főerőket, már kora délután Zombomál kijutott a Ferenc-csatonához. Mivel a
hidak már fel voltak robbantva, az északi parton kezdték meg
előnyomul.asokat Óverbász irányába.
A Zombor térségében lévő csatorna hídjait egy légideszant századnak
kellett volna elfoglalnia. Ez azonban nem tö1tént meg, mert az esőzések miatt
a repülők Pápán nem tudtak felszállni. A légideszantot átirányították a veszp-
rémi repülőtérre, ahol új feladatot kapott. Az ejtőernyős század, miután átte-
lepült, felkészült, hogy ledobás után elfoglalja a Szenttamásnál lévő Ferenc-
csatorna hídját és a földi részek beérkezéséig megtartsa azt A bevetés négy
szállítógéppel 17 órakor kezdődött volna meg. A gépeken egyenként 31 fő és
a szükséges fegyverzet volt elhelyezve. A vezérgép röviddel a felszállás után

A 3. HDS helyzete 1941. április//. 23

22
 lezuhant és kigyulladt. Mentésre szinte semmi esély sem volt, a 31 főből
csupán nyolcan élték túl a szerencsétlenséget. Életét vesztetle a zászlóalj- és a Események április 13-án és a hadműveletek befejezése
századparancsnok is. A repülőtér parancsnoka leállította a bevetést, de a ve-
zérkar döntése alapján a 3. hadsereg parancsnoka 18 óra 45 perckor újból Az április 13-ára vonatkozó intézkedések lényege a következő volt: A
elrendehe a felszállást. A megmaradt három gép 19 órakor indult el feladatá- föi rányban támadó I. és IV. hadtestek a nap folyamán jussanak ki a Ferenc-
nak végrehajtására. Szenttamásig azonban nem jutottak el, mert navigációs csatornához Kula és Bezdán közölt, majd átkelve azon föerökkel szállják meg a
hiba miatt az ejtöemyösök Szabadka délen (Napfény területén) ugrottak ki. A déli területeket, míg részekkel biztosítsák a Dunát Apatin és Vukovár között.
század szemé lyzetét Sándor alezredes gépkocsira ültette és a következő na- Az V. hadtest gyalog részei pedig foglalják cl Szabadkát és vegyék b irtokba
pokban, mint gépkocsizó gya logság vettek részt a harcokban. Magyarkanizsa- Nagyfény vonalától északra eső területeket. A Gyorshadtest
A Gyorshadtest 1. felderítő zászlóalja közben folytatta menetét. Élszázada dandárai különböző térségekben különböző feladatokat teljesítettek. Az 1. gép-
Topolyónál jclentös erőve l rendelkező visszavonulásban lévő ellenségbe üt- kocsizó dand{unak a nap végére ki kellett jutnia a Duna vonalához, Újvidék és
között. Heves harc bontakozott ki és a túleröben lévö szerbek egyre szerve- Palánka közön. A 2. gépkocsizó dandárnak - amely mozgása rossz útviszo.
zettebben léptek fel. Már-már kritikusra fordult a század helyzete, amikor nyok között igen lassú volt, ráadásul slllyos harcokba keveredett Nagyfény
megjelent a harctéren a Sándor Mihály hadapród vezette páncélgépkocsis (Szabadka dél 10 kilométer) területén - Szenttamáson át Titel és Újvidék
szakasz. A föerőktö l felderítésre kiküldött hadapród látva a magyar század között kcllc11 kijutnia a Dunához. Ezzel egy időben a lovasrészek pedig a Tisza
szorult helyzetét, gyors manőverrel oldalba támadta az ellenséget. A meglepő torkolata és Kula közötti csatornaszakasz megszállását kapták feladatul.
felbukkanása és a páncélgépkocsik hatásos géppuskatüze igen nagy zavart A IV. hadtestnél ezen a napon bizonyos fokú szervezetlenség mutatkozott. A
okozott a szerbek között. Kisebb részük megfutott, míg több százan megad- 10. dandár be sem várta a parancsot, öntevékenyen elindult Zombor irányába. A
ták magukat. (Sándor Mihály hadapródot a Bácsszöregnél mutatott bátor, 12. dandár parancsnokát pedig csak késő délután kerítették elő. Mivel hadihíd-
öntevékeny tettéért a kormányzó Magyar Nagyezilst Vitézségi Éremmel tün- készletek elörcvonására senki sem intézkedett, így a 10. dandár hiába foglalta el
tette ki.) Zombort, csak késő este tudott átkelrn a Ferenc-csatornán. Két zászlóa!Ját, -
A jobb szárnyat fedező folyamerök sem tétlenkedtek. Az ömaszádezred amely Apatm irányába nyomult elöre, hogy fedezze a Dunát - cselmkek tá-
aknakereső osztaga 12,30 órakor lépte át a határt, és a szárazföldi erőkkel madták meg. A csatorna környékén és a városban egész éjszaka vad lövöldözés
együttműködve e lfoglalta a robbantáshoz már előkészített zsilipet. Ezzel volt, amit a parancsnokok képtelenek voltak megfékezni.
megakadá lyozta, hogy az ellenség elárassza a csatorna környékét. Ezt Az 1. hadtest éldandára minden nehézség nélkül kijutott a csatornához, de
követöen felszedték a bezdáni- és a kis-szőregi aknazárakat, így biztosítva a másik két dandár és lovasdandár vonata Pacséron egymásra futott. A torló-
az őmaszádezred föeröinek előnyomulását Ki s-Sző regig. Miután kiderült, dást a szerbek kihasználták és rajtaütéseket hajtottak végre. Itt is bebizonyo-
hogy az ellenség visszavonul a Duna-Tisza közéről, az V. hadtest sávjában sodott, hogy a magyar csapatok szinte majdnem tehetetlenek voltak e harc-
is megindult a tá madás. Mivel a Gyorshadtest második lépcsőjének beveté- modorral szemben .
sére a jobb szárnyon nem volt szükség, a 2. gépkocsizó dandárt és a Az V. hadtest Csantavér, Nagyfény és Zenta térségében vívott komolyabb
lovasrészeket az V. hadtest sávjába irányították. A 2. gépkocsizó dandár azt harcokat. A szerbek nem vá llalták fel a nyílt ütközeteket, a településekben
a fe ladatot kapta, hogy Szabadkán át Szenttamás irányába támadjon. A tá- húzódtak meg. A felderítő és az élbiztosító eröket átengedték és a fóerőkön
madást jobbról huszárezredek, a Tisza felöl pedig kerékpáros zászlóaljak ütöttek rajta. Ügyesen használták ki a torlódásokat és a sötétséget. Nappalra
fedezté k. A 2. gépkocsizó dandárból létrehozott két támadó csoportosítás fegyverüket eldugták, és mint békés pol gárok élték mindennapi életüket.
(Sándor- és Benda-csoport) azonban már Szabadkára sem tudott benyomul- Ezek a raJtaütésck nem okoztak komoly vérveszteséget a magyaroknak, de
ni, mert az egyetlen járható út kb. 15 kilométer•en keresztül fel volt rob- demoralizáló hatása nagy volt.
bantva. Az útjavítás egész éjjel tartott, miközben a menetoszlopok tétlenül A Gyorshadtest 1. gépkocsizó dandára Kuláról Újvidék irányába nyomult
várakoztak. előre. Petröc és Dunagálos között több irányú támadással rajta ütött egy ellen-
séges ezreden, melynek során 30 szerb tisztet és 1000 katonát ejtett foglyu l. A
dandár még sötétedés előtt benyomu lt Újvidékre és megszállta a várost. A 2.
gépkocsizó dandár és a lovasdandár feladatát késve és csak részben teljesítette.

24 25
 A lovas részek sokáig Pacséron vesztegeltek, míg a gépkocsizó csapatok Nap- szántón, Dávodon és Garán töltötte. A 16. határvadász-z.iszlóa\jat Gádorról
fény és Topolya térségében ellenséges csoportokat s7.ámoltak fel. Garára vonták vissza.
A szenttamási híd birtokba vételére a lovasdandár páncéloszászlóalját és a Az 1. hadtest ápri lis 14-én állva maradt, csak a 13. dandárnál voltak kisebb
Sándor-csoportot küldték ki. Az erődökből valamint Nagyfény és Topolya mozgások. A hadtestparancsnok a nap folyamán rendszabályokat foganato~
körzetéből a szerbek a Szenttamás körül kiépített erős támpontba vonultak sított a menetekre és a csetnikekkel vívott harcokra vonatkozóan. Kifogásol-
vissza. A páncélos7.ászlóalj a visszavonulókat szorosan követte, így be tudott ta, hogy „a csapatmozgások szervezetlenek, és hiányzik a keflő forgalomsza-
nyomulni az erödövbe, mielőtt a védők a müszaki zárakon az átjárókat le bályozós. Az utakon a 3-as, 4-es oszlopok egymásra rohannak, szembe men-
tudták volna zámi. Az ellenséges harckocsik láttán feladták állasaikat és a nek egymással, végtelen torlódások keletkeznek, miközben a parancsnokok
településbe, illetve a csatorna túlpartjára vonultak vissza. Ekkor érkezett be a mindezt 1ehetetle11iil nézik". Mindezekre való tekintettel elrendelte a menet-
2. gépkocsizó dandár egyik harccsoportja is. Sándor alezredes átvette az ott fegyelem szigorU betartását, a forgalomszabályozás feszes megszervezését, a
lévő erők felett a parancsnokságot és megszervezte a település elfoglalását. A városokba történő bemenetel előtti alapos felderítést.
tcrvszerü támadás lassan, de határozottan nyert tért. Még javában tartottak az Az ömaszád e-acd az elkövetkező napokban tovább folytatta elönyomulását. A
utcai harcok, amikor Szabó Gyula s7.ázados, a 4/1. tüzérüteg parancsnoka „Sopron" ömaszád Újvidéknél bekapcsolódott a város környékén kibontakozó
észrevette, hogy az ellenség a híd felrobbantására készül. Egyik tüzérszaka- harcokba. Géppuskás rajaival hatásosan támogatta a Gyorshadtest csapatainak
s7.át elörevonta a hídra, majd pár réslövéssel szétrombolta azt a bunkert, aho- harcát és megakadályozta, hogy az ellenség partot tudjon váltani. Ezt követően
vá a gyújtózsinórok voltak becsatlakoztatva. Ezt követően egy utászrajjal és a kivált az ömasz.ád ezred kötelékéből és aknakereső osztagával mint elövéd folytatta
közben megszervezett helybéli polgárőr-csapattal megrohamozta a hidat. A tevékenységét. Estére elérte Szalén Kemént, ahol aknazár állta útját. A zár felszá-
híd tartószerkezetéről nagy mennyiségű robbanóanyagot szereltek le és 35 fö molása 15-én délig tartott. Ekkor az elövéd újból megindult és délután befutott
foglyot ejtettek. A harccsoport ezt követően biztosította a hidat, majd hídfőt Belgrádba. Ezáltal lehetővé vált, hogy a Belgrádban rekedt magyar nagykövetség-
foglalt a Ferenc-csatorna partján. Ez idö alatt a Benda alezredes harccsoportja gel helyreálljon az összeköttetés. A föerők 16-áig megtisztították a Dunát, így az
(2. gépkocsizó dandár másik része) egész nap részeivel Szabadkán, zömével hajózhatóvá vált, majd a „Györ'', a „Szeged" és a „Debrecen" is megérkezett a
Palicsfürdőn harcban állt a szerb szabadcsapatokkal. jugoszláv füvárosba. A Tiszán a folyamzár-zászlóaljak 16-án Zentáig mentek
1941. április 14-én lényegében befejeződött a Duna-Tisza közének meg- előre.
sz.illása. A jugoszláv reguláris erök utolsó ezredét a Gyorshadtest erői szá- Ezzel a 3. hadsereg alakulatai 1941. április 14-én teljesítették feladataikat. Bár a
molták fel, mielőtt Titelnél partot váltottak volna. Ebben az akcióban jelentős jugoszláv reguláris erőket kiszorították a Duna-Tisza közéről a csetnik szabadcsa-
mennyiségű hadianyagot zsákmányoltak és 2000 föt ejtettek fogságba. patokkal nem tudtak mit kezdeni. A városokban és a nagyobb falvakban állandó-
A IV. hadtest 14-ére a rend helyreállításán túl azt a feladatot kapta, hogy sultak a - fóleg éjszakai - rajtaütések. Különösen súlyos volt a helyzet Szabad-
Almás és Újpalánk között biztosítsa a Dunát, egy különítményt pedig küldjön kán, Zomborban és Újvidéken. Ezekbe a városokba a magyar konnány több mint
Bácsra. A hadseregparancsnok közölte azt is, hogy a IV. gépvontatású tüzér- ezer rendőrt és csendőrt vezényelt. A válságos helyzetre való tekintettel, megszálló
osztály a Gyorshadtesttel együtt kivonásra fog kerülni. A Bácsra kirendelt feladattal a térségben maradt a 12., 13., 14., 15. gyalogdandár és a 2. lovasdandár,
különítmény (a IV. kerékpáros zászlóalj, egy gyalogszázad, egy lovasszázad Gorondi Novák Elemér parancsnoksága alatt. Ezen crök kivonására csak szeptem-
és egy üteg) dé lután megérkezett és megkezdte a Duna közvetlen biztosítását. ber végén kerult sor.
A 10. gyalogdandár a neki alárendelt 18. gyalogezreddel Zomborban maradt A Gyorshadtestet ápril is 15-én a vezérkar kivonta a Délvidékről és 16-ai kez-
és a rend helyreállításán fáradozott. A 12. gyalegdandárt jelölték ki a meg- dettel a német Kleist-páncéloscsoport alárendeltségébe utalta. A felkérés már ápri-
flatározott Duna-szakasz biztosítására. Ehhez Sztrapár, Gombos, Szond, lis 12-én megérkezett, de tudatos időhúzások következtében a parancs csak 14-én
B:ícsordas területére kellett átcsoportosítania töeröit. A dandár ezt a körzetet késö este került Miklós Béla vezérömagy, hadtestparancsnok kezébe. A kivonás
az egyre fokozódó ellenállás miatt csak 15-én tudta elfoglalni. Április 14-én a lassításával, kerülö útvonalak kijelölésével sikerült elérni, hogy ütközetbe vetésére
zöm csupán Sztrapár, Szond területét érte el. A dandárparancsnok sötétedés- már ne kerüljön sor. Elörevonását április 18-án leállították, mivel Jugoszlávia ka-
kor leállította a zászlóaljak menetét, mert a csetnik raJtaütések a sötétedés pitulált. 1941. májusig biztosítási feladatokat láttak el Vukovár, Vinkovci, Eszék
beálltával mindig kiújultak. A 2. gyalogdandár a napot Bezdánon, Herceg- térségében. Haz.ahozásukra e-zt követően került sor.

26 27
 A GYORSHADTEST MENETE SZERe,IÁBA A délvidéki területekért vérrel is fizetni kellett. A veszteségeket a hiányos
hadműveleti jelentések miatt nem lehetett pontosan nyomon követni. A Hon-
védelmi Minisztérium 1941. április 28-án az újságok számára veszteségként
719 főt adott meg, a következő megoszlásban: halott 5 tiszt és 60 közkatona;
SIEGEO • súlyos sebesült 16 tiszt és 648 katona. A vezérkar 1941. december 9-én a
német katonai attasénak 467 föl említett, mégpedig: halott 226 fö (7+ 119),
súlyos sebesült 241 fö (2+239) .
• PÉo;

""'"' A tapasztalatok összegzése

~ón
A délvidéki hadművelettel Magyarország belépett a második világháborúba
IV°' om és ezzel katonailag is elkötelezte magát Németország mellett. A németek
újabb látványos és gyors sikere tovább növelte a h8borúpárti tábor létszámát,
~ s így befolyását.
A Magyar Királyi Honvédség fejlesztése 1941 elejéig igen jó ütemben

HORVÁT
,-?..,,.~,.
O't'6-16.
., haladt és az eredeti HUBA-1 tervet túl is teljesítette. Ennek ellenére minöségi
mutatókban igen nagy volt a lemaradás. Ez e\sösorban a gépjármíívek ala-
csony számában, a harckocsik és a repülőgépek elavultságában és az arány-
talanul kevés nehézfegyverzet terén mutatható ki. Viszonylagossá tette a
\.3;)0t1:M8 magyar csapatok ütőképességét az is, hogy a katonák kiképzésére nem állt
, 01+ 16·
&ld • Rcs rendelkezésre elegendő idő, igen kevés gyakorlatot tartottak, különösen dan-
dár és hadtest szinten. Így a parancsnokok sem tudták megszerezni a vezetés-
' .Rumo
hez szükséges gyakorlati tapasztalatokat.
A támadás időpontjához képest a mozgósítást későn rendelték el. Egy
hadsereg mozgósítására a korabeli utasitások minimálisan 10 napot írtak elő.
Mivel a felvonulást már 9-én meg kellett kezdeni, nem véletlen, hogy acsa-
patokat nem sikerült feltölteni. A nem kellő ütemű mozgósításnak azonban
0
"' ,0
"' . ~,m A
voltak más okai is. Ezeket a vezérkari tisztek tapasztalati jelentései alapján a
következőkben lehet összefoglalni:
- a váratlan fordulat miatt rövid idő nem tette l ehetővé, hogy az ország
ci) l. gf.pkoe.a,%6 dandór lakosságát hangulatilag felkészítsék. Bennük még - joggal - a ba-

0
~
2. gt.pk~iuS dondór

Rivhcr.gyi-c.oport

E15~mu\Ós üt:.vonolo
}~: -
rátsági szerződés szelleme élt, így a mozgósítást sokan egyszerű stí-
lusgyakorlatnak tekintették;
a posta nem volt felkészülve a hétvégén és az ünnepnapokon végre-
haJtandó kikézbesítésekre. Ezért sok helyen a tartalékosok 24-28
órával később kapták meg a behívókat;
•')-'(•>-<· lriol"loni orazóglet6r - a vasúti forgalmat korán csökkentették le és a nyári időszámítás miatt
megváltozott menetrendet nem propagálták ke\lö mértékben;
- sok parasztot a halaszthatatlan tavaszi munka, valamint a bevonulás
A Gyorshadtest me11ett! Szerbiába
idejére járó alacsony családi pótlék késleltetett, illetve tartott vissza.

28 29
 Számtalan családban megélhetési gondok lépnek fel, ha a családfő potot tekintették, s így csak másodlagos szerep jutott a hadműveleti alkalma-
hosszabb ideig távol van; zás igényének.
- a különböző polgári szervek nem az ország, hanem a saját érdekeiket Nem volt véletlen tehát, hogy a csapatok egy része nem a kijelölt körletbe
tekintik elsődlegesnek, amikor kivételezéseket tesznek, felmentési ké- és a megadottaktól eltérő időben érkezett ki. Ennek tudható be, hogy a
relmek garmadával árasztják el a területi szerveket; hadművelet során többször is átcsoportosításokat kellett végrehajtani és meg
- az „M" törzseknél (békében csak kerete volt, amit behívások útján kel- kellett változtatni az alárendeltek feladatát.
lett feltölteni) igen alacsony a hivatásos tisztek száma. Példaként a 3. Mivel nagy ütközetekre és véres harcokra nem került sor, szinte lehetetlen
hadscrcgparancsnokság esetét hozták fel. Mivel azt egy alacsonyabb - és nem is lenne célszerű - részletes elemzést adni a 3. hadsereg támadó
szervezeti egység (IV. hadtest) állította fel, így a legfontosabb irányító tevékenységéről. Így az értékelés csak egyes részterületeket érint.
szerv alakult meg utoljára. Ennek kapcsán kifogásolták azt is, hogy a Az elhatározásról, illetve az egész hadmfive\eti tervről megállapítható,
hadtest a legjobban képzett tiszteket megtartotta magának, míg a gyen- hogy korszeríi elemekre épült. Az erők zömét a Duna felőli szányrn helyez-
gébbet átirányították a hadsereg-parancsnoksághoz. A törzs csak 09-én ték, kihasználva a folyó szárnybiztosító jellegét. Helyesen választották ki az
állt össze, a harcálláspont pedig 10-én déltől vált működőképessé. Ez áttörés helyét. Ugyanis Örszállás térségében a terep kissé kiemelkedett, nem
igen késői időpont volt, hiszen a felvonulás már javában tartott és a volt annyira vize n yős és az esőzések sem áztatták fe l annyira, mint az attól
csapatoknak már csak egy napjuk volt a támadás megindításáig; nyugatra eső részeket. Az áttöréshez kellő eröt vontak össze. A IV. és az I.
- a mozgósítás egyik legnagyobb gondjaként említették meg a hadtest csatlakozó szárnyon (1-1 kilométer) tervezte az erődövct áttörni. A
gépjárművek, az országos járművek (szekerek) állapotát és bevonul- kétkilométcr széles szakaszra így 6 gyalogdandár (12 ezred) jutott, amelyeket
tatási nehézségeit. Elterjedt az a gyakorlat, hogy a kiállításra kötele- kellő mélységben \épcsőztek. A támadást tervszerű (a biztosítási öv felszá-
zett úgynevezett „M" járműveket tartanak fenn. Ezek általában már molása, tüzérségi és légi) előkészítés után kívánták megindítani. A siker ki-
használhatatlanok, vagy igen komoly javításokra szorulnak. A tulaj- fejtését a német elveknek megfelelően tervezték, a Gyorshadtest ütközetbe
donosok akként vélekednek, hogy amennyiben a hadsereg igényt tart vetésével.
a járművekre, akkor javíttassa meg őket; Az ellenség mélységébe történő gyors kijutás érdekében légideszantot ter-
- a területi szervek nem veszik komolyan a mozgósítási feladataikat. A veztek alkalmazni Zombor térségében, a Ferenc-csatornán lévő híd birtokba
nyilvántartások pontatlanok, a változásokat nem vezetik. Hiába lett vétele céljából. Ezen túl felkészítettek egy hadihíd századot is arra az esetre,
200%-ban behívó kiküldve, a hadsereg feltöltöttsége alig érte el a ha nem sikerülne az átkelöhleyet épségben elfoglalni.
70%-ot. Ez az arány a járművek vonatkozásában még rosszabb volt; A végrehajtásba azonban már sok hiba csúszott. Elsőso rban a rendelkezés-
- a mozgósítási normákat szinte mindenki túl szűknek tartotta. Ez külö- re álló igen rövid idő és a tapasztalatok hiánya miatt. A légideszantot nem
nösen a Gyorshadtestet érintette hátrányosan, mivel esetében nem le- tudták Zombor térségébe irányítani, mert a parancs kiadása után derült ki,
hetett alkalmazni a területi elvet. A kevés jármű azt követelte, hogy hogy a pápai repülőtér felázott talajáról a megterhelt gépek nem tudnak fel-
feltö ltéséhez az ország egész területét igénybe vegye; szállni. A műszakiak pedig hídkészletekkcl készenlétben álltak, de nem kap-
- a területi elv sok előnye mellett hibaként rótták fel, hogy a mozgósí- tak parancsot az előrevonásra.
tott területek túlterheltekké váltak, ezekben szinte megállt az élet, míg Feltűnő volt a gyaloghadtestek nehézkes mozgása, esetenként
a többieket a lig érintették a mozgósítás következményei. tervszerűtlen tevékenysége. A zömében szekerekből álló vonatok rendre le-

A vezérkar idöben - talán túl korán is - elkészítette a különben igen maradtak, ami még ebben a viszonylag egyszerű helyzetben is komoly ellátá-
precíz felvonulási, szállítási terveket. Ugyanakkor nem módosították kellöen si nehézségeket okozott. A csapatok viszonylag jól el voltak látva rádióval,
a megváltozott helyzet szabta igényekhez. Nem veuék figyelembe többek dc a hírrendszer felületes megszervezése és a hozzá nem értés miatt az össze-
között azokat a kapacitásokat, amelyeket a német csapatok át- illetve felvo- köttetés gyakran megszakadt. Egyes dandároknál nem fordítottak kellő fi-
nulása kötött le. Továbbá, hogy az elörehozott felvonulásnak milyen hatásai gyelmet a menetek megszervezésére, a forgalomszabályozás feszes megvaló-
lesznek. Ugyanis a kialakult helyzetben fö szempontnak a feltöltöttségi álla- sítására. Így az utakon, de különösen a településeken és azok környékén a
csapatok egymásra futottak és összekeveredtek.

30 31
 A legnagyobb problémát a lakott települések lokahlálása Jelentette. A pa- Jelentek meg. A Gyorshadtestnél máJusban Jelentős íeJlesztéscket hajtottak végre.
rancsnokok nem fordítottak kellö figyelmet a biztosításra, a csapatok szétta- A gépkocstzó-dandároktól ki\'onták a klsharckocsikat és a harckocs1zászlóaljat
golt elhelyezésére és a települések átvizsgálására. A nagy tömegekben cso- magyar gyártmányú Toldi könnyű harckocsikkal látták cl. Az Ansaldokat zömében
portosuló magyar alakulatok kiváló célpontJaa voltak a csetmkcknek. Elég a lovasdandárok kapták meg. A fönnmaradó részüket a parancsnokságok, a kerék-
volt egy lövés (gyakran saját), hogy pámk törjön ki és céltalan, vad lövöldö- páros- és ícldcrítö l'.ászlóaiJak között osztoHák szét. Növelték a kincstári terepjáró
zéssé fajuljon. Mindez nyilván a felkészítés és a kiképzés hiányosság:ma gépJánnüvek (Botond) és a Csaba típusú páncélgépkocs1k számát. A hadtest s1..cr-
vezethető vissza. vezeti struktúráJa alapJaiban nem változott.

A 8. határvadászda ndár szervezete

CSATLAKOZÁS A SZOVJETUNIÓ ELLENI
HADJÁRATHOZ

A Gyorshadtest hazaszállítása után már egyetlen magyar kötelék sem tartóz-

kodott határainkon túl. Ez a helyzet látszólag úgy tűnhetett, hogy a délvidéki
akció ellenére s1keriilt megőrizm Magyarország függetlenségét és katonai
ereJét. A körülmények azonban telJesen más képet mutauak. A német hadse-
reg uralta egész Európát, a balti államok nyugati határa és Görögország kö-
zötti vonaltól nyugatra. E térségben nem volt olyan állam. amely valamilyen
módon ne kötödött volna émetországhoz, és nem volt olyan íegyveres erö,
amely komolyan veszélyeztethette volna a harmadik birodalom érdekeit E
tények tudatában naiv elképzelésnek kell tekintem azt a fölfogást, amely azt
feltételezte, hogy Magyarország a késöbb1ek során is távol maradhat a háború
szömyűségeitöl. A kérdés csupán az lehetett, hogy mikor és milyen mérték-
ben akt1vizálód1k.
A magyar pol1tika1 és katonai vezetésnek már ,.:olt 1s elképzelése 1941 elején, hi-
szen ismert volt előtte, hogy Hitler rövidesen ,,rendezi a német-szovjet viszonyt".
Bartha Károly honvédelmi minisztert és Werth I lennk vezérkari fönököt erről már
1940 decemberében tájékoztatta lhtler. A Berlinben íolyó tárgyalásokon megálla-
podtak abban, hogy Németország korszeni íegyvereket ad a honvédség sz:lmára,
míg Magyarorsz{1g erős védelmi vonalat épít a Kárpátokban és szükség esetén
megszállja azt. A német támadás közvetlen megindításáról a magyar konnányt
június elején és 16-án is értesítenék. Valószínű, hogy a magyar vezérkar minderről
még 1öbb iníormációval rendelkezen.
A honvédség 1941-es fejlesztése már a HUBA-11. programmal folytató-
dott. Befojezödött a VIII. hadtest alárendeltségébe tartozó közvetlenek, vala-
mmt a 8. határvadász-dandár és az 1. hcgyidandár felállítása, illetve anyagi
alapjainak megteremtése. Mivel a mennyiség, feJlesztés a kibövíteu HUBA- A magyar védelmi rendszer a német-orosz-magyar hármashatártól, a Kár-
l-el lényegében befeJezödöu, a mmöségi mutatók Javítása keriilt előtérbe. A pátok hágóin keresztül a román-orosz-magyar hármashatárig húzódott. Az
gyaloghadtestek növelték a gépvontatású lövegek számát és több 1000 méter felett1, crösen átszegdelt és nehezen járható terepen kiépített ha-
gépJánnűvet kaptak a közve1lenek is. Nőtt a repülőgépek száma és ÚJ típusok tárzár viszonylag kis mélységű biztosítási övvel és a járható irányokat lezáró

32 33
 magyar politikai vezetés mindent egy lapra tett fel. A hadiállapot kihirdetésé-
s?.á?.ad-zászlóalJ erejü támpontokkal rendelkezett. A védöállások elsösorban
vel és az ezt követő hadbalépéssel elvesztettük annak lehetőségét, hogy
könnyű tábori építményekből álltak. Az „O'' (Orosz) határzár telJeskörü akti-
szovJet győzelem esetén Magyarorszag háború utáni megítélése pozitív le-
vi?.álására (aknamezök telepítése, mütárgyak rombolása, akadályövek létesí-
gyen és a viss?.aszcrzett területeket megtarthassuk. A vezérkar a mm1szterta-
tése, forgalom lezárása stb.) konkrét terveket készítettek, s a szükséges anya-
nácsi döntés után azonnal utasította a légierö parancsnokságát, hogy 27-én a
gokat - beleértve a 10-12 napra elegendö élelmet és lőszert 1s- a két dan-
reggeli órákban haJtson végre válaszcsapásokat a megadott szovjet települé-
dár békeelhelyezési körletében halmozták fel. A határvédelmi zár akt1v1zál.i-
sek ellen. Elrendelte továbbá a 2. lovasdandár kivételével a Gyorshadtest
sára és a védelmi harc vezetésére a vezérkar Szombathely, Ferenc altáborna-
mozgósítását és tájékoztatta a vm. hadtest parancsnokát a hozott döntésekről
gyot, a VIII. hadtest parancsnokát jelölte ki.
és a várható feladatokról.
A hadtestparancsnokság 1941. június 21-én O órától Munkácson működött.
Szombathelyi Ferenc altábornagy, a vezérkar 1213.\4/1941. sz. rendelete
Szombathelyi altábornagy június 22-én a rádió híreiből értesült a német-szovjet
alapján kiadta a hadiállapot elrendelésével kapcsolatos intézkedései t, amely
hábon.'1 kitöréséről. Azonnal kiadta intézkedéseit a személyi állomány együt-
föbb vonatkozásaiban a következöket tartalmazta:
tartására, a műszaki anyagok elöretolására és a teljes záráshoz szükséges
„Magyarország VII. 27-lm a délelőtti óráktól kezdve hadiállapotba11
elökészílletek megtételére. Még ezen a napon délután a vezérkar készültségbe
levö11ek tekinti 11u,gát. Szovjetor-oroszországgal szemben; a határról vissza-
helyezte az ország valamennyi légvédelmi- és repülöcrö1t, valamint kiadta az
vo1111f6 ellenséget kövellli kell, míg a portyázó századok a helyiikö11 marad_-
1068. 1/ 1941. sz. intézkedését, amely az „O" határvédelmi terv azonnali és
1wk; számlékom a Fels6-Tisza völgyében egy erösebb csoportot összevonm
teljes körü bevezetését határozta meg.
Míg a felvon11/ó seregtestek beérkeznek a határt biztosítani és az ellenséget
1941 . Június 22-25. között a VUJ. hadtest alárendeltségébe tartozó csa-
követni a meglévö erók11ek kell; a felderítist a:omtal be kell vezetni azokon a
patok közül az eródparancsnokság szá?.ada,, az 1. hegyidandár, a 8. határva-
helyeken, ahol az ellenség megkezdte a visszavonulási. "
dászdandár, a hadtest közelfelderitö repülös?.á?.ada és egyéb közvctlene1 ha-
Fclhí\'ta továbbá a figyelmet az orosz csapd.ikra, a „Pálinka" feliratú rob-
tárzárási feladauuka1 végezték. Ennek során leállították a határforgalmal, banó palackokra és a válaszcsapások lehetóségére. Utasította a VIII. és a X.
akna?.árakat és egyéb akadályokat létesítettek, robbantáshoz elökészítcuék a könnyűfelderitö repülőszázadot, hogy vegyen részt a 27-én 08,00 órakor sor-
mütárgyakat, elrendelték a még számba veti alakulatok mozgósítását és fel- ra kerülő válaszcsapásban. A VIII. század Oporec, Sztaroszko, Klanszel,
vonultatását. Júmus 25-ére nyilvánvalóvá vált, hogy a SZOVJCt csapatok a Viszkov, míg a X. század Jnblonics, Tatarov, K1tulovka, Kuhul által bezárt
gyors német elöretörések következtében nem képesek még korlátozott célú területek katonai célJamak bombáz.asát kapta feladatul. Ezen túlmenően meg-
támadást sem indítani a magyar állások ellen, ezért a vezérkar fönöke elren- határozta a repülési sávokat és a felderítési feladataikat, ami az orosz csa_pa-
delte a múszaki zárás leállításit, a már végrehaJtottak meghagyása és az élet- tok elsö vonalának felfedésére terjedt ki, különös figyelmet szentelve a v1sz-
be léptetett rendszabályok fenntartása mellett. szavonulásokra és az esetleges támadó szándékra.
Június 26-án az ország légterét több alkalommal sé11ették meg szovjet, il- Szombathe lyi a két dandárból önálló harcra képes, vegyes hadn:iűvcleti
letve azonosíthatatlan felségje lű gépek. Ezek közíil minden kétséget kizáróan csoportosítást hozott létre. A Rakovszky-csoportnak (az 1. és 2. hegyi-, a 10.
a 13,08-órakor Kassa elleni támadás volt a legjelentő sebb. Az említett és 25. határvadász-, a VI II. kerékpáros zászlóaljak és egy légvédelmi üteg)
időpontban három- máig sem azonosított - gép kb. 14 bombát dobott le a feladatul szabta, hogy Uzsoknál, a Vereckei- és a Tornyai-hágónál lépjék át a
Bethlen Gábor- és a Görgey Artúr laktanyákra, va lamint a postapalotára és a határt kövessék a visszavonu ló ellenséget, tartsák fenn velük a
környező lakóházakra. A légitámadás következtében húszan, az ÚJabb kutatá- tüzén~tkezésl. A délt szárnyon a Felk-csoport (a 3., 4. hegyi-, a 2., 3., 11. és
sok szerint 32-en meghaltak és igen sokan súlyos sebesülést szenvedtek. Kas- 26. határvadász-, a VI. kerékpáros zaszlóaljak és három légvédelmi üteg)
sát, ezt követően még 14,45-kor, 16,30-kor és 18,34-kor 1s támadták ilyen helyezkedett cl. Feladata volt, hogy a Pantyr- és a Tatár-hágó térségében
repülök. Ekkor azonban már bombázni nem tudtak, a JÓI 1liró magyar légvé- biztosítson, maJd a Gyorshadtest beérkezése után nyomuljon elöre a hágókon
delmi tüz miatt. át.
Ezen események hatására a Mimsztertanács már délután összeült, és dön-
tött a Szovjetunióval szembeni hadiállapot kmy1lvánításáról. Bárdossy m1-
mszterelnök Július 27-ei bejelentését a képviselők tudomásul vették. Ezzel a

34
 Bevezetö harcok és a Kárpát-csoport megalakulása
A 27-ci légicsapásunkat a repülódandár bombázóosztálya, a 23-as
vadászrcpülö-század, valamint a VIII. és a X. közelíclderítö repülőszázad
haJtotta végre. A repülök találkozási pontja a Körösmezö feletti légtér volt. A
rossz időjárási vistonyok miatt a X. közelfelderító repülőszázad két raJa elté-
vedt. Bombáikat a Kárpátokon túl, ismeretlen helyekre dobták le, s a hatást
sem tudták megfigyelni. A tervek szerint tevékenykedő zöm bombacsapást
mért Sztanyiszlav, Oporcc, Lavocsnye, Rozánka és Jelenkovács katonai cél-
pontjai ellen. Erötcljes támadás érte a laktanyákat, a repülötcreket és a vasút-
állomásokat. A púlyaudvarokon több gőz alatti szerelvényt rongáltak meg.
Viszonylag crös volt a földi légvédelem, de légiharcra nem kerillt sor. Min-
den magyar gép szerencsésen visszaérkezett, annak ellenére, hogy nyolcat
több találat 1s ért.
A szovjet határöri7ct mögött 10-12 kilométerre három övből álló védelmi
rendszer húzódott, amelynek teljes mélysége elérte a 10-14 kilométert. Az
első övet tábori kiscröclök láncolata képezte, ezeket a századok
támpontszcrüen szálltak meg és rendezték be. A támpontok a legfontosabb
irányokat zárták le és igen sok aknavető és géppuska tüzelöállással rendel-
keztek.
A másochk öv S1.kolc, Dolina, Nadvoma, Gyeljatyin vonalában került ki-
építésre és ez képezte a védelem gerincét. A teljesen összefüggö és
múszaktlag jól berendezett második vonalat a harckocsikkal, tüzérséggel és
lovassággal megerősített lövészezredek védték. A harmadik öv már nem volt
összefüggő, csak a legfontosabb irányokat zárta le. Ebben a lövészhadosz-
tályok tartalékait helyezték cl.
A magyar felderítés korábban a két dandárunk elölt 10 lövész-, 3 gépesí-
tett-, 2 lovas- és 1 hcgyihadosztályt azonosított. Június 22-töl azonban ez az
erő foko,:atosan csökkent, ugyanakkor igen aktív zárási munkálatokat foly-
tattak. A hágók szük átjáróiban a korúbban telepített zárakat újakkal egészí-
tették ki. Több kilométer hosszúságban hatalmas fákat döntöttek az utakra,
amelyeket aknamezökkel és rejtett robbanószerkezetekkel egészítettek ki. A
mútárgyakat robbantáshoz készítették elő. A hidakat, az alagutakat és a vasúti
pályákat mindenütt aláaknázták. Erőinek zömét a határról visszavonták az
erödövbe. Júhus 26-a után megkezdték a raktárak és a települések kiürítését,
az üzemek és a gyárak leszerelését, illetve megsemmisítését. A Június 27-ei
légifelderítés megállapította, hogy nagyobb csapatrészek északkeleti és keleti
irányokban vonulnak vissza.
A VIII. hadtest csoportosítása
1941. Június 28-30-a kö7.Ött az ész.aki szárnyon ha.rom irányba nyomultak
előre a magyar zászlóaljak. 28-án a kora délutáni órákban elsőnek a 25. határva-

36 37
dász-zászlóa!J indult meg. A Vereckei-hágónál átlépve a határt, rögtön egy utó-
véd századba ütkö'ZÖtt. A harcokban 2 magyar és 8 szovjet katona esett el. Az
elönyomulás igen lassú volt, mert a szúk völgyekben futó utakat rombolták, aka-
dályokkal és műszaki zárakkal fedezték. Ennek ellenére a zászlóalj mindvégig
követte az ellenséget és 29-én estére Huta községig Jutott el.
Az 1. hegyizászlóalj 28-án 12,30-kor au.al a feladattal lépte át a határt, hogy
akadályozza meg a beszkidi híd felrobbantását, majd Oporec minyába nyomul-
jon elóre. A híd sikeres birtokba vétele után élszázada Oporec előtt egy utóvéd
századba ütköWtt. Megkerülés után az ellenség a település mögötti crös védelmi
vonalba vonult vissza, amelyet egy lövészezred védett. Miután a zászlóa lj föcröi
fclfcjlödtek, igen erös tüzet kaptak. A parancsnok látva a túlerejü ellenség szívós
kitartását, védelmei rendelt el. A szovjet lövészczrcdck állásaikat csak 30-ára
virradó éjszaka hagyták el. Az 1. hegyizászlóalJ megkezdte a visszavonulók kö-
vetését és a nap végére Tamovkáigjutott el.
A 10. határvadász-zászlóalj Viszkov felé vczetö műúton kezdte meg
előnyomulását. Térnyerése csekély volt,. mert a szovjet műszaki zárás itt volt a
legteljesebb. Az út 1öbb mint 4 kilométer hosszúságban el volt torlaszolva. Az
úttesten keresztül 15-20 méteres kidöntött fak tömkelege hevert, amelyek alatt
aknák voltak elhelyezve, az ágakra pedig énmésrc robbanó szerkezeteket szcrel-
tek. Az úttorlaszok és a műszaki zár felszámolása csak 29-én ÍCJczödött be. Ezt
követöen a zászlóalj felzárkózott Viszkovra. A fclderitö járór Jelentette, hogy a
településnél egy megerősített lövészezred véd. A zászlóaljparancsnok -
Rakovszky vezérömagy határozott utasítása ellenére - zászlóa\Jával megtá-
madta a jól kiépített védelmet. A támadás természetesen nem sikerült, ráadásul a
z.ászlóalj súlyos veszteségeket szenvedett (20 fö halott, 100 fö sebesOII). A dan-
dárparancsnok a helyszínre sietett, leállította a támadást és védelmet rendelt
el. Ezt követóen a harccsoportot két tüzérüteggel erősítette meg, majd
elórevonta a tartalékban lévő 2. hegyizászlóaljat. Az újabb támadás sem járt
sikerrel, így a két zászlóalj védelemben maradt.
A VII I. kerékpáros zászlóalj (közvetlcnci nélkül) csak 28-án érkezclt meg
Csontosra. A zászlóa ljat a dandárparancsnok egy géppuskás századdal és egy •a :i g
árkászszakassza\ e rősítette meg. Feladatául szabta meg, hogy a .:Q ;;
föcsoportositástól északra, Uzsokon át Jusson el Tukoljkára és vegye fel a
5
kapcsolatot a 17. hadsereggel. A kerékpárosok 30-ára telJesítctték a feladatot,
de németekkel nem találkoztak. ...
~
~

N
j ~ r
A VIII. luullesr helyzete 06. 28-30.

38 39
 Közben (28-án este) megérkezett a vezérkar intézkedése, amely lényegé- a Gyorshadtest többi részei is kezdtek beérkezni. Az 1. gépkocsizó dandár
ben a következőket tartalmazta: a VIII. hadtest a Gyorshadtcsttel és a 101. már Gyeljatyimg jutott, míg az I. lovasdandár Borkút- Rahó területén - az
légvédelmi tüzérparancsnoksággal június30-át6I Kárpát-csoport néven eredeti megindulási körletébe - összpontosult.
müködik, mint a vezérkarfónök közvetlen alárendeltje. A július l-jei táma- Az északi szárnyon a harcok jellege nem változott. A szovjetek fóeröikkel
dást a Fe l ső-Tisza völgyében kell megindítani Gycljatyin, Sztanyiszlav, fokozatosan vonultak vissza, amit erős utóvédekkel biztositottak. A Rakovszky
Kolomija irányába. Cél: a visszavonuló szovjet erők követése és a Dnyeszter vezérőrnagy vezette harccsoportok kerülték a feleslegesnek tűnő véres támadá-
mielőbbi elérése. A csoport támogatására felvonul még a 151. hadihíd- sokat. A nagyobb erők előtt védelembe mentek át és átkarolásokkal próbálták
parancsnokság, 101. híradó-szerelő oszlop, a 152. gépkocsizó-utászzászlóalj viss7.3vonulásra kényszeríteni az ellenséget. Amikor az megkezdte erőinek
és a 106. hírközpont. A föcsoportosítás harcát az 1. légidandár támogatJa. A kivonását, szorosan követték őket. Súlyosabb harcokra az Opor és az Orova
határzár továbbra is érvényben maradt, a portyázó századok maradjanak a folyók között került sor. A 25. vadász- és az 1. hegyizászlóalj a folyók torko-
helyükön. latánál egy szovjet zászlóaljat kerítettek be és számoltak fel. Ezt követően
harccal elfoglalták Szkolét, ahol 14 fcltöltött raktárt találtak, nagy mennyiségü
Támadás a déli szárnyon is megindul üzemanyaggal, ruhá7.3ttal és élelemmel feltöltött állapotban.
Rakovszky vezérőrnagy a zászlóaljakat, miután kijutottak a Kárpátok tú-
A Felk-csoportJúlius l-jén a reggeli órákban átlépte a határt. Mivel a Gyors- loldali lejtőire, két csoportba vonta össze a vezetés egyszerűsítése, és az
hadtest 2. gépkocsizó dandára már beérkezett, Szombathelyi altábornagy a ütőerő növelése érdekében. Az Újlaky-csoport (az 1. hegyi-, a 25. határva-
déli szárny parancsnoklását Miklós Béla vezérőrnagynak adta át. Az ÚJ pa- dász. és a VII I. kerékpáros zászlóalj) és a Piskey-csoport (a 2. hegyj., a 10.
rancsnok - bár az egyetlen keskeny előrevonási útvonal amúgy is túlzottan határvadász-, és az újonnan beérkező 15. kerékpáros zászlóalj) 4-ére
zsúfolt volt - , úgy döntött, hogy a felvonuló oszlopokon keresztül ülközctbe Boljekov-Ludvikana vonalát érte el. További feladatuk volt, hogy kerékpá-
veti a gyorsdandárt. A 14 órakor megmdul6 2. gépkocsizó dandárnak fél ros részeikkel Kalus és Sztanyiszlav irányába derítsenek fel, minél előbb
napjába került, mire átkínlódta magát az elöl lévő gyalogságon. Így az idő Jussanak ki a Dnyeszterhez, és vegyenek birtokba átkelőhelyeket. A gyalogos
előtti ütközetbe vetési kísérlet kudarcot vallott. Nem sikerült időt nyerni , sőt részek végső támadási céljaként Sztanyiszlav elfoglalását határozták meg.
jelentős időhátrányba kerültek. A déli szárnyon a volt Felk-csoport kikerült Miklós Béla vezérőrnagy pa-
A Gyorshadtest kellő ütemíí előnyomulása csak július 3-a után követke- rancsnoksága alól és biztosítási, útfenntartási feladatokat látott el. Ugyanis itt
zett be, miután a Felk-csoport gyalogos részei levonultak az útról és húzódott az egyetlen olyan útvonal, amelyen az utánpótlást meg lehet oldani,
megkezdődtek a helyreállítási munkák. Az eddig kiadott német és magyar de a rombolások és az erős esőzések miatt igen nehezen volt járható. Helyre
értékelések általában elismeréssel szóltak a szovjet csapatokról: ., tevékenysé- kellett állítani a Sztanyiszlav irányába vezető harántutat 1s, mivel a Rakovszky-
gük egyre s=ervezeuebb, felismerik a helyzeteket és többnyire jó döntéseket csoport anyagi helyzete már-már kritikussá vált. Megpróbálták ugyan az
hoznak. Szívósságuk és kitartásuk példaértékií. még a kilőtt harckocsikat is Újlaky-és a Pisky-csoportokat légi úton el látni, de ez kevésnek bizonyult.
védik. A végsőkig harcolnak, veszteségeikkef nem törődnek. ' 1
1941. július 5-e után a támadás ró terhe a Gyorshadtestre esett, amely már
Július elején a Kárpát-csoport előtt lévö ellenség mindenütt visszavonuló- rögtön az első napon az addigi legnagyobb harcát vívta meg. A kora reggeli
ban volt. A föerők elszakadását erős utóvédekkel biztosították. Valószínű órákban a 2. gépkocsizó dandár azzal keulte meg előnyomulását Kolomijáról,
céljuk a Dnyeszter elérése és a keleti parton történő megkapaszkodás lehetett. hogy Zalescsikinél birtokba veszi a Dnyeszter egyik legfontosabb átkelőhelyét.
A déli szárnyon továbbra is a 2. gépkocsizó dandár nyomult előre. 3-án estére Az élen a feldetitő-zászlóalj, mögötte az 5. gépkocsizó zászlóalj haladt, mint
elfoglalta Kolomiját, majd a város megtisztítása után pihent. A 4-ei feladata elővéd. Már nem volt messze a kijelölt célpont, amikor Kriscsatek településnél
1-lorogyenka elfoglalása volt. Előnyomulásuk reggel 7 órakor kezdődött meg, egy szovjet lövészezred támadta meg öket. A két zászlóalj a felderítő járőrök
felderítő részei délben felzá rkóztak a falut védő erök biztosítási vonalára. A jelentése alapján idöben szétbontakozott és védelembe ment át. A többször meg-
fedezö erők visszavetésc után a dandár élzászlóalja betört a településbe, ahol ismételt erős rohamokat nem bírta, halogató harcba kezdett, és kb. másfél kilo-
igen véres és elkeseredett utcai harcot vívtak. A kb. kél zászlóalj erejü szovjet métert szorult viss7.3. Itt az ellenség támadása a jól szervezett tűzben időlegesen
erő ellenállása csak azt követően tört meg, amikor a dandár fóeröi átkarolás- elakadt.
hoz fejlődtek fel. A település még sötétedés előtt magyar kézre jutott. Közben

40 41
 A dandárparancsnok azonnal útbaindította a 6. gépkocsizó zászlóaljat
Kolomija, Sznyatyin, Kocman, Zasztovna menetvonalon, hogy hát- illetve
számytámadással nyújtson segítséget az elővéd zászlóaljnak. A 6. gépkocsizó
zászlóalj már Kocman elött járt, amikor felderítői megállapították, hogy
Csemovci irányából egy ellenséges \ovashadoszt8\y feljődik fel támadáshoz.
..., A zászlóaljparancsnok erőit Sznyatinig vonta vissza, és ott a magaslatokat
0 kihasználva erős védelmet szervezett. A dandárparancsnok is azonnal intéz-
f- kedett. A 4. zászlóaljból egy tüzérütegböl és egy harckocsiszázadból álló
w harccsoportot irányított Kriscsatek térségébe. A csoport délről átkarolta a

8
:x:
szovjet lövészezredet, amely félve a bekerítéstöl visszavonult. A zászlóalj,
bár szorosan követte a visszavonulókat, a hidat nem tudta birtokba venni. A
szovjetek ugyanis be sem várták, hogy erőik befejezzék az átkelést a
Dnyeszteren, fel robbantották a hidat.
Közben a 6. gépkocsizó zászlóalj is szívós védelmi harcra kényszerült.
Szerencséjük volt, mert a szovjet hadosztályt tüzérségi elökészítés nélkül
részenként vetették be. Amikor feltűntek a magyar harckocsik gyors vissza-
vonulásba kezdtek.
Ezt követően a 2. gépkocs izó dandár felzárkózott a Dnyeszterre, dc átke-
lési eszközök hiányában átkelni nem tudott. Másnap Szombathelyi Ferenc
altábornagy a Gyorshadtest parancsnokának kérésére a 8.- és a 15 . kerékpáros
zászlóaljakat arra utasította, hogy Sztanyiszlav térségében keljenek át a
Dnyeszteren, majd délre fordulva jussanak cl Tulszte térségébe és vágják el a
Gyorshadtest előtt védekező ellenség visszavonulási útvonalát.
Július 6-án csak a IS. kerékpáros zászlóa lj tudotl partot váltani. Nyiz.sovnál a
felrobbantott híd pilléreire pallókat és létrákat fektettek le. A müsz.aki katonák és
egy kisebb biztosító csoport a rögtönzött átkelőhelyen partot váltott. A
míisz.akiak megjavították a túlparton lévö kompot, amelyen most már biztonsá-
gosan megkezdödhetct1 a két kerékpáros zászlóalJ átkelése. A IS. kerékpáros
zászlóalj 7-én délben elérte Tulsztét, ahonnan egy százada azonnal útba indult,
hogy a Szcreten is átkelőhelyet vegyen birtokba. A száwd az utolsó pillanatban
ért ki a Liskovcénál lévő hídhoz, me11 azt éppen robbantani akarták.
Géppuskatűz fedezete mellett végrehajtott gyors rohammal sikerült elfoglalni a
hidat és a szovjet míisz.aki csoportot foglyul ejteni .
Zalescsikinél a hadihíd 7-én elkészült és a Gyorshadtest megkezdhette az
átkelést. A 2. gépkocsizó dandár Borscscv Liskovce irányába mozgott előre,
átkelve a IS. kerékpáros zászlóalj által birtokba vett hídon, 8-ára felzárkózott
a Zbrucs folyóra. Ez idő alatt a Gyorshadtest többi része is befejezte a
Dnyeszteren való átkelést. A Kárpát-csoport ezzel teljesítette feladatát. Gya-
logos részei mindenütt elérték a Dnyeszter\, míg a gyors alakulatok elövédjei
A Gyorshadtest hadműveleti helyzete 07. 05-én a Zbrucs, míg föeröi a Szeret folyók vonalában biztosí tottak.

42 43
 A szovjetek ezen területeket már kiürítették, és csak kisebb fedezöerök és
eltévedt, elszakadt csoportok maradtak hátra. A légi tevékenységük ezekben a
napokban viszont felerősödött. Miklós Béla vezérömagy a délutáni és esti
órákban vadászvédelmet kért. Kérését azzal indokolta, hogy ezekben az
1- 1döpontokban haJtanak végre a szovjet repülök bombatámadásokat. A támadó
w repülőgépekre magyar felségjelek vannak felfestve.
N
_)~ ~ 1941. ápnhs 8•án a vezérkar intézkedést adott k1 a további feladatokra,

tri \_ ~_,
w amely lényegét tekintve a következőket tartalmazta: .. A Gyorshadtestel július
I Z 9.en 0 órától kivonja a Ktirpá1.csopor1ból és a Rude11s1e11d (Dél) Hadsereg-
- •<(

;~M~f,1
csoport alárendeltségébe 111alja. Továbbiakban a 8. határvadász- és az /.
\i w~'
1- hegyida11dár a VJJJ. hadtestpara11cs11okság alatl, mint megszálló ko11ti11gens
...1 fog tevékenykedni. A két dandárból a kerékpáros- és a páncélos részeket a
§·
UJ
> ""
0 Gyor!)'hadtest állományába Oj•ztja be." Szombathelyi Ferenc altábornagy ezen
§.-yi Q'- 1 '<:> infonnác16k birtokában a kövctkezö parancsot juttatta le a két dandárhoz:

pi
~~ 11 1 ~
:g
:2
..;
i~ <
I
~
0
a. .,amíg a had1111Í\'e/e1i helyzet megkívánja a Gyorslwdres1 mögöll har-
cá!)=ali bi:!losÍlás;
b. a tenllet megtisztítása és a kö=bi=ronság helyreállítása;
' - b e kö=remliködés a normális élei helyreállításában;

j. i t< ~
d a tentlet légvédelmének megs:en•ezése;
e. a katonai kö=igazgatás bevezetése külön parancsra.
. 1
I' "\. Északi zóna: Rakovszky-csoporr; déli zóna: Fe/k.csoport; elválasz1ó vo-
1 nal: Rafajov/a, Nadvonw, O1i11ja, Ehotyimir, Nyez1•iszka (a Felk-csoport
1
.
~ .t ('í
(" s=ámára mind bevárva)"
Ezzel végei ért a Kárpát-csoport alig több mint egyhetes támadó

1 <)

..,' 0' i, :g
,R
hadművelete, amely egy sor sajátos jelleggel bírt. A magyar csapatok fe •
!adata nem az volt, hogy nekirontsanak az ellenségnek és megsemmisítsék
azt, hanem a lehetö legnagyobb mérvű erölekötés, a szovjet csapatok

r
1 e-
'0
:,::
s=
,-' h tervszerű tevékenységének fe lborítása, valamint a megszállt területek
megtisztítása és birtokba vétele. Ezt bizonyítja a helyenként több mint 80
(
:g
i~ 1- ·j
kilométer széles működés i sáv, va lamint a nagy térhez viszonyíto\l erök
alacsony aránya. Így a Kclct1-Kárpátokon túli harcok nem voltak döntö
I hatással a néme t•szovJct háború menetére, dc annak szerves és fontos
1 részét képették. A magyar csapatok - függetlenül ezcktöl a niJuk
ai bízott feladataikat nagyszerűen oldották meg és szinte erön felül teljesí-
tettek. Tudatos és aktív tevékenységgel állandóan zavarták az ellenség
v1sszahútódó cröit. és ezzel igen Jelcntós eróket kötöttek le. Nem egy
esetben bizonyították, hogy jó vezetéssel, ügyes manóverckkel és bátor
rámenéssel a túlerejű ellenség is megverhetó. Mmdcz azért volt lehetsé-
1-/admüveleti helyzet 07. 08. ges, mert a magyar honvéd még mmd1g örizte értékeit, az egészséges har-
ci virtust, a leleményességet és a nagyfokú kötelességtudást. Szívósságá-

44 45
nak, kitartásának és jó fizikai állapotának tudható be az is, hogy egyes
rancsnok azonnal kijelölte a támadásban résztvevö csapatokat és kiadta intézke-
zászlóaljak elképesztö távolságü menetek után képesek voltak azonnal desét az ellenséges csoport felszámolására. A felderitök fedezete mögött
harcba lépni és eredményesen harcaim. A 15. kerékpáros zászlóalj például
elörenyomuló gépkocsiz6k bekerítették az oroszokat és rövid tűzharc után szét-
két nap alatt a Kárpátok magas hegyein, az üt nélküli felázott, sáros tere- verték ökct. Egy részüknek sikerült a folyón túlra menekülni, miközben 17 ffi
pen - gyakran kerékpárjaikat hátukon cipelve - 180 kilométert tettek
halottat, 57 ro foglyot, 5 géppuskát hagytak hátra. A magyar harccsoportb61 4
meg, mielött oly leleményesen átkeltek a Dnyeszteren. llasonló - a nor-
honvéd sebesült meg. A híd a délutáni órákra elkészült, így a Balm-OunaJevc1
mákat messze túlhaladó - teljesítményt a gyalogzász\óalJak is produkál- irányú felvonulás még ezen a napon megkezdödhetett. Július 12.én délután a
tak, amikor napi 36-42 kilométeres meneteket hajtottak végre.
dandár megszállta Dunajevc11. A településben kisebb utcai harcokra került sor. A
lakosság elmondása alapJán a reggeli órákban kb. egy ezred vonult el kelet felé,
A Gyorshadtest önálló tevékenységének id őszaka valószínüleg a Sztálin-vonalba.
Uúlius 10----18.) A 2. gépkocsizó dandár előnyomulása közben több utóvédet is felszámolt.
Megerősített felderítő zászlóalja Kamanyec-Podolszki clött erös ellenségbe
A magyar királyi I. Gyorshadtest igen kedvezőtlen hadműveleti helyzetben
ütközött. A dandár három irányból egyidejü támadást inditoll a város ellen.
volt A Kárpát-<:soport korábbi sávJa ahg csökkent, dandára1 pedig egy
hadművelell vonalon, több mint 100 kilométer mélységében voltak elnyúlva ,
Több órás heves harcok után az ellenséget sikerült kiűzni a településböl.
A lovasdandár a gépkocsizók mögött zavartalanul nyomulhatott elöre. Jú!Jus
az ellátás akadozott, a megerősítésül kapott kerékpáros zászlóalJak teljesen
12-ére szintén kiért kijelölt körletébe, Cvancsik területére. Ezzel a hadtest telJe-
kimerültek, a kerékpárok gumijai az agyagos sárban tönkre mentek. Ráadásul
Miklós tábornok hírt kapott arról, hogy hadtestét el akarJák szakítam egyetlen sítette közelebbi feladatát. Miklós vezérómagy ekkor leállította a hadtest támadá-
sát. A további előretörést a szomszédok helyzete sem indokolta, ugyanakkor
utánpótlási vonalától és északra akarják eltolm, a Dél Hadseregcsoport tartalé-
szükségessé vált az állomány pihentetése és a csapatok feltöltése.
kába. Bár az intézkedés a németeknek történö átalárendclésröl már régen kia-
A hadtest Július 10-12-c között több száz foglyot eJtett, 13 darab harckocsit,
dásra került, az azonban csak július 17-én következett be. Ez a csúszás Miklós
12 löveget, 11 gépJánnüvet, 50 géppuskát, 400 puskát, valamint igen nagy
Béla vezérörnagy számlájára írható, mivel az átalárendelésnek az clöWCkben
mennyiségű lőszert, 07.cmanyagot és élelmet zsákmányolt. Július 12-én - miu-
említett módJát nem volt hajlandó elfogadni. Mivel Rundstedt tábornok ragasz-
tán a csapatok elérték kijelölt kör\cteiket - igen jelentős légiharc bontakozott k1
kodott eredeti döntéséhez, a Gyorshadtest parancsnoka a magyar vezérkarhoz
a magyar és a szovJet vadászrepülők között. A magyar pilóták a harcok során 5
és a 17. német hadsereg parancsnokához (Stülpnagcl gyalogsági tábornok)
szovjet repülőgépet lőttek le. Megsérült 7 magyar gép 1s, azonban p1lótámknak
fordult segítségért. Kérésének az volt a lényege, hogy a Gyorshadtestet hagyják
sikerült visszarcpülm és saját területen landolni, illetve kiugrani.
meg eredeti vonalán és a 17. német hadsereg alárendeltségébe kerülJön, továb-
A 17. német hadsereg parancsnoka 16-án hadműveleti átiratot juttatott el
bá tisztázzák a hadtestének ellátási kérdéseit. Miklós ve1..érörnagy jól tudta, ha
Miklós vezérörnagyhoz. Kös:tönetet mondott a Gyorshadtestnck a bátor és
elmozdítják saját utánszállítási ütjáról, a németek képtelenek les211ck csapatait
nagyszerű harcáért, ami igen nagymértékben elősegítette csapatamak sikerét.
feltölteni, mert ilyen járművekkel, páncélos technikával és löszerrcl nem ren-
Elismerőleg szólt :mól is, hogy a magyarok ugyanolyan széles sávban tevékeny-
delke211ek. Azzal is tisztában volt, ha központi tartalékba kerül, alakulatai rövid
kedtek mint az ö scregteste, és egy pillanatig sem voltak lemaradva, sőt feladatu-
,dön belül felmorzsolódnak. Végül a magyar vezérkar nyomásának és
kat rövidebb idő alatt teljesítették. Sajnálkoz.ását ÍeJezte ki abban a vonatkozás-
Stülpnagel tábornok érvemek hatására Rundstcdt tábornok engedett.
ban, hogy még mmdig nem tisztázódott a Gyorshadtest alárendelésének kérdése,
Ez idö alatt a hadtestparancsnok megkezdte csapatainak felzárkóztatását, és a bár a nap folyamán Újból kérte a „Dél" ll adseregcsoport parancsnokát, hogy
következő tartalmú mtézkedést adta ki: .,Az I gépkocsi=ó dandár Szmo1rics11ál
mielöbb hozza meg döntését, remélhetőleg mindkettejüknek megelégedésére.
i-e,je11 hidat a Zbmcs folyón és foglalja el Dwwjevcir A 1. gépkocsi;:ó dandár a Tájékoztatásul közölte, hogy csapatai Bártól északra megtörték az ellenség ellen-
rendelkezésére álló hídon áthaladva \'egye birtokba K,,met1J'<!C-P0<lols=kit. Az I. állását a Sztálin-vonalban és páncélos ékei keleti irányban nyomulnak előre.
lovasdandár gyorsÍ/sa meg menetét és a két gépkocsizó dandár kö::ötti részbe Jűlíus 17-én végre megszületett a döntés. Miklós vezérörnagy elérte célját, hiszen
efó11yon111lw1 s=állja meg Cva11csikot. " Az átkelés az 1. dandárnál harccal csapatai a 17. német hadsereg alárendeltségébe kerültek. Következetes kitartása
kezdödött. Már hídverés közben felderítették, hogy tölük I kilométerre délre egy
és eredeti tetVéhez való ragaszkodása tudatos volt.
megcrösitctt szovjet lövészszázad JÓI kiépített támpontban véd. A dandárpa·

46 47
 A döntés tehát kedvező volt, ami sajnos nem jelentette azt, hogy a Gyors-
hadtest helyzete is lényegesen javulhatott. Ugyanis az utánpótlás rendszere
sokkal bonyolultabb lett, mivel az két részre - a saját és a német anyagi
alapra - osztódott. Ennek összehangolása és párhuzamos működtetése igen
nehéz feladatot jelentett. Július 18-ától megváltozott a Gyorshadtest korábbi
vezetési, összeköttetési és jelentési rendszere is, mivel szinte teljesen
megszíint a magyar irányítás. A felterjesztett jelentések, kérelmek nagy
kerülővel, többszörös áttételen (A 17. német hadsereg-parancsnokság, a
„Dél" Hadseregcsoport-parancsnokság, - a német főhadiszállás) keresztül
juthatott el Budapestre. Ez egyrészt igen sok időt vett igénybe, és az infonná-
ciók csorbát szenvedhettek az esetleges tartalmi torzulások miatt. Másodszor
kizárta annak a lehetőségét is, hogy Miklós tábornok és a vezérkar között
bizalmas kontaktus jöjjön létre olyan ügyekben, amelyek szigorúan magyar
vonatkozásúak kellett, hogy maradjanak.

A Bug-menti harcok üúlius 19-augusztus 17.)

A Dél Hadseregcsoport a szomszédjához és a Barbarossa-terv előírásához
képest jelentős lemaradásban volt. Támadási irányában helyezkedtek el a
szovjet főerők, és igen kedvezőtlenek voltak számára az időjárási és útviszo-
nyok. Tartalékait már felhasználta, ennek ellenére támadási üteme alig gyor-
sult valamit. A 17. német hadsereg a Dél Hadseregcsoport jobb szárnyán
támadva július 17-én befejezte Bártól északra a Sztálin-vonal áttörését. To-
vábbi feladata volt, a Bugtól keletre törjön előre a Fekete-tengerig.
A Gyorshadtest július 18-án arra kapott utasítást Stülpnagel tábornoktól,
hogy törje át Bár térségében és attól délre a Sztálin-vonalat, majd a Bug nyu-
gati partján akadályozza meg az ellenség visszavonulását a folyón túlra, illet-
ve, hogy a Bug túloldaláról erőket dobjon át a támadók mögé. A Gyorshad-
test a korábbi körzetében - Dunajevci, Cvancsik, Kamenyec-Podolszki -
állomásozott. Miklós vezérőrnagy a feladathoz az L gépkocsizó dandárt és az
L lovasdandárt vehette számításba, mivel a 2. gépkocsizó dandár előtt a 17.
szovjet lővészhadtest egy megerősített hadosztálya védekezett, és sorozatos
ellenlökéseket hajtott végre ellene.
Az l. gépkocsizó dandár 19-én índult meg. Bár előtt felszámolt egy szov-
jet utóvédet, majd 20 órára elérte a települést, és rövid előkészüle t ek után
megkezdte a város elfoglalását. Egész éjszaka utcai harcok voltak, csak reg-
gelre sikerült a várost megtisztítani.
Július 20-án Stülpnágel tábornok az 1. gépkocsizó dandárt saját alárendeltsé•
gébe vonta, mivel Vinnyica térségében támadása elakadt a sorozatos szovjet
ellencsapások következtében. Az új parancs értelmében az 1. gépkocsizó dan-
A Gyorshadtest he/yzetejlÍlius 10-15. dárnak gyors ütemben e lőre kellett törnie Pecsaráig, azzal a céllal, hogy ott át•

48 49
 kelve a Bugon, fedezze a bekerítő hadmüveletet a déli irányból támadó szovjet kezdték a visszavonulást, csupán a fedező egységeket hagyták hátra. A dandárpa-
erőkkel szemben. A dandár pihenő nélkül, már 20-án reggel megindult. Bártól rancsnok korábbi tervtől eltéröcn már pirkadatkor kiadta parancsát a támadásra
keletre elhárított egy ellenlökést, maJd felszámolt két szovjet zászlóalJat, amelyek A huszárezredek váratlan rncgJelenése az alig járható terepen meglepte a
a néme1ek arcvonalán keletkezett résen igyekeztek kitömi. védöket, akik szmte ellenállás nélkül feladták állásaikat. Ezt követöen Miklós
Július 20.án este a dandár füerői megkezdték az átkelést a Bugon, míg egy tábornok leállította az 1. lovasdandár támadását. Intézkedése Jogos volt, hiszen a
zászlóalJa Pecsarától északra, a folyó nyugati partján b1ztosítot1. A föerök 21.én két ütőképes gépkocsizó dandára le volt kötve, súlyt nem tudott képezni, a lovas-
reggel egy szovjet csoportosításba ütköztek. A zászlóa!Jak gyorsan szétbonta- dandár pedig alkalmatlan volt Jelentősebb ellencsapások elhárítására.
koztak, és határozott támadással szétverték az éppen Vinnyica irányába felvo- A 2. gépkocsizó dandár irányába kifejtett nyomás 21-ére hirtelen megszünt,
nuló _szovJet hadosztály oldalt biztosító erőit. A harcok során dcrillt ki, hogy a és megkezdhette előrehaladását. A Bug felé előnyomulva azonban SzpikofTnál
szovJctek előző nap egy német egységet bekerítettek és nagy mennyiségű anya- egy harckocsikkal mcgerösítctt zászlóalj erejíi ellenlökés érte Fedező erői vé-
got zsákmányoltak. A dandárnak siketiilt a foglyokat kiswbaditam és a hadi- delmet foglaltak a fócrök pedig eltolódtak oldalra és előre. Mire az ellenség
anyagot visswszerezni. megkezdte támadását, bckerítésrc is ketiiltek. A szovjetek ezért a nem
A dandárparancsnok miután felmérte az ellenség erejét, sikeres rajtaütés után köriiltekintöcn elökészitctt támadásukért igen nagy árat fizettek (200 ró halou,
azonnal védelmet rendelt el. A szovjetek két napon át szinte szünet nélkül és 3~0 fö sebesült és a zászlóalj összes fegyverzete). A bekerítésből csupán kisebb
egyre he_vesebben tá~adták a magyar hídföt. A kb. e1,,y lövésze2redből, két reszeknek sikerillt a Bogon túlra menekülni. A dandár Pecsaránál k1Jutott a
harckocs1sz.ázadból és Jelentős tüzérerökből álló csoportosítás rohamait a dandár Bughoz és déli irányba fordulva átvette az 1. gépkocsizó dandár feladatát.
rendre visszaverte és hídföjét megtartana. Július 24-én az első lépcsőben támadó 2. gépkocsizó dandár Tulcsm térségé-
Az 1. gépkocsizó dandár július 19--22-e között 150 fö foglyot ejtett, kilőtt 21 ben igen súlyos harcokba keveredett egy megerősített szovjet lövészezrcddel. A
harckocsit, 16 harcjármúvet és több tehergépkocsit, valamint 12 lö\'eget, 1 telje- magyar dandárnak csak estére sikerült az ellenséget klvetm állása1ból és vissza•
sen ép harckocsit és rengeteg gyalogsági fegyvert 7.Sákmányolt. Saját vesztesége vonulásra kényszerítem. A túzösszeköttetést azonban nem tudta fenntartani mi-
26 fö (1+25) halott, 50 ffi sebesült es 10 fö eltünt volt. Megrongálódott 12 db vel az üldözés a mélyen felázott talajon lehetetlenné vált. Így a szov~etek
harckocsi, (ebből 7-et megjavítottak), 3 páneélgépkocs1 (nem Javítható), és 16 Bersadnál ÚJabb, még erősebb védelmet tudtak szervC211i, amelyhez mmd na-
gépJármú. Július 23-án a dandár újból a Gyorshadtest alárendeltségébe lépett. gyobb erőket dobtak át a Bug túloldaláról. Július 25-ére az ellenség feladva
Az 1. lovasdandár az 1. gépkocsizó dandárhoz hasonlóan Július 19-én kezdte
véd.ckezését támadásba ment át. A 2. gépkocsizó dandár igen nehéz helyzetbe
kelillt, mert támogatásra nem számíthatott. Az l. gépkocsizó dandár a német
meg a felzárkózást az eródövre. A dandár, hogy elkerüljön számos folyóaka-
csap~tokkal együtt a sártenger fogságába esett, a lovasdandár pedig 100 ki-
dályt, az egyetlen járható útra sorolta be erőit, amely Cvancsik, DunaJevc1,
NovaJa-Us1ce felé vezetett. Menetét azonban nem tudta megkezdeni, mert lometcr-el hátrább l1sztogatás1 akc ióban vett részt. Egyedül a közben
?eérkező Jobb szomszéd 3. román lovasdandámak lett volna lehetősége déli
elövédJC már Cvancsik előtt szívósan védekező ellenségbe ütközött. Közben
irányból hátba támadni az ellenséget, dc amikor meglátták a kialakult hely•
bcfut~tt a felderítő jelentés is, amely arról s..-.ólt, hogy kb. ezred crcjíi támadás
zctet, gyorsan visszavonultak. Később a német hadsereg utasítására sem vol-
van k1bontakozóban, amelyet a harckocsik is támogatnak. A dandárparancsnok
tak hajlandók támadást indítani, a következő indokkal: ,.ha a németek sem
azonnali védelmet rendelt el. A szovjetek több támadást mdítottak a magyar
t11d11ak mozogni a 1uirtengerben, akkor ,ili sem."
védők ellen, de azok a jól szervezett tüzrendszcrbcn rendre összeomlottak.
Július 26-án a szovjetek három irányból, irányonként egy-egy lövészez-
Yattay vezérőrnagy látva, hogy az ellenség egyre enerváltabban és mmdinkább
reddcl támadtak. Dandárunk ezeket a támadásokat rendre visszaverte, dc
szervezetlenül mdul rohamra, támadásra adott parancsol. A7 ellenség be sem
közben Jelentősen kimerült, készletei kezdtek kifogyni. Ezt a sikert a Jól
várta a huszárok rohamát, visS?avonuh az erődöv mögé.
szervezett védelemnek köszönhették és annak, hogy a szovjet ezredek táma-
Az 1. lovasdandár estére felzárkózott a Sztálin-vonalra és megszervezték az
dása nem volt összefogott, azokat 3-4 órás eltolódásokka\ mdították egy-egy
áttörést, amelyre két támadó csoportosítást hoztak létre. A gépesített és a kerék-
ezred erővel. Júhus 27-én estére végre beérkezett az 1. gépkocsizó dandár.
páros részeket az északi szárnyon a műút mentén, míg a lo\'asrészcket ettől délre, Míg mások a sártengerben tétlenül álltak és várták az esőzések leállását, ad-
neheun Járható terepen vonták ös.su. A magyar felderítő járőrök az éJszaka dig a magyar honvédek összegyüJtötték a környék valamennyi lovát és ökrét.
folyamán beszivárogtak a védelembe és megállapították. hogy a focrök meg•

51
50
Harcjármüveikct ezekkel vontatva kezdték meg elörevonásukat, hogy nehéz
helyzetben lévő bajtársaiknak segítséget nyújtsanak. Július 28-ára virradó
éijel az 1. gépkocsizó dandár jobb szárnya átkarolta a szovjeteket, majd kora
délután a 2. gépkocsizó dandárral együtt 16 órás kemény harcok árán vissza-
vetették öket és megtisztították a Bug keleti partját. Ezt követően a 2. gépko-
csizó dandár második lépcsöbe került.
Az 1. gépkocsizó dandár július 30-ig a Bug nyugati partján felszámolta a ~
visszamaradt szovjet alakulatokat, majd 31-én és augusztus 1.-én a 16. német z ci
páncélos hadosztállyal közösen súlyos helységharcok után elfoglalta 'W
1- ~
Pervomaj szkot. A harcok hevességét jelzi, hogy a dandár is komoly vesztesé- 2 1
geket (46 fő halott, 112 fő sebesült) szenvedett, miközben a három nap során IJJ
~ _j
~
1850 fő foglyot ejtett, 30 darab ágyút, 250 gépjárművet, 50 szekér málhát, 50 ,::,
géppuskát, 120 lovat zsákmányolt. <!> n
::J
A német-magyar erök augusztus 6-a és 10-e közön Umany térségében bekerí- dl ~
tették, majd felszámolták a 6. és 12. szovjet hadsereget. Míg az 1. gépkocsizó ..( ~
dandárunk a bekerített erőkkel harcolt, az 1. lovasdandár a déli irányt biztosította.
1--

-~
Felderítői jelentések alapján észrevették, hogy egy erös szovjet harci kötelék a 4. w
német hegyi hadosztály arcvonalán keletkezett résen átnyomulva a 17. német had- ....
w
sereg parancsnokságát veszélyezteti. Vattay tábornok lovasdandárának részivel
váratlan csapást mért rájuk, erő i k zömét szétverte, míg a fennmaradó részt a :E
gyűrűbe szorította vissza. Ezzel a 17. német hadseregparancsnokságot a nyilván- 0
való pusztulástól mentették meg, amiért Stülpnagel tábornok köszönetet mondott.
<
:x:
A 17. német hadsereg parancsokának értékelése az elmúlt id őszakról és a
kialakult helyzetről: ,.Az ellenség harminckét hadosztálya védekezik a 811g
keleti partja mögöui ten•ifeten. Védelme igen aktív és sorozatos ellencsapáso-
kat mér. Általános benyomás, hogy védelme harcászati szinten már
mintaszerű és sokat javult a hadmiiveleti vezetése is .... Ha a páncélosok al-
kalmazásában kezdetben nem kővet11ek el olyan elemi hibákat, ma a német
hadsereg nem áll11a itt. " Kihangsúlyozta továbbá, hogy a Gyorshadtest igen
jó benyomást tett rá. Ugyanolyan sávban támadott és közel annyi foglyot
ejtett, mint az ő hadserege. Megítélése szerint a Gyorshadtest pár közepes
tüzérüteggel jobban járna, mint a lovasokkal. Miklós vezérőrnagy az értéke-
lést elfogadta, megtisztelőnek tartotta, és kifejtette: tisztában van azzal, hogy
a hadműveleti helyzet a Gyorshadtesttöl is maximális erőfeszítést követel.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a két seregtest között az
összmüködés hiányos. Példaként említette meg az 1. gépkocsizó dandár ese-
tét, amikor a Bug partján két német zászlóaljat ugrasztottak szét katonái, il-
letve amikor németek ütöttek rajta a Bugban fürdőző magyarokon.
Vázlat Hadmüvelet a Bug me11ténjú/. 19-aug. //.

53
52
 Az umanyi bekeritó hadmúvclet befejeztével Miklós vezérómagy
hadmúvelet1 szünetet kért a 17. német hadsereg parancsnokától. Csapatai a 32
napJa tartó szünet nélküli harcokban telJesen lamcrültck, a kerékpárok és a
gépJármúvek Javításra szorultak és a nagy távolságra lemaradt anyag, alapokat
fel kellett zárkóztatma. Kérését elutasították, sót a 17. hadsereg parancsnoka
augusztus l 0-én újabb támadásra vonatkozó parancsot adott ki számára. ,,Az
eJJe,JSég még jelentös erökkel re11delke::ik a térségben Az a szándéka, hogy a
kijevi irányt tehennemesítse és ennek érdekében erös ellencsapást mér a Bug déli
folyásá11ál. Igyekezete célszeni, de már elkésett, mivel az I. pá11céloscsoport
fels=abadult. Cél a föerökkel minél elöbb elérni a Dnyeperi, megakadályozni,
hogy az ellenség szilárd védelmet alakítson ki. Az erők egy részével folytarni a
támtulásl a Bug mentén, dé/keleli irányba. A Fekele.tengemél lezárni ti déli
szárny elöli védő elle1JSég visszavonulási útvonalát. Ehhez a feladathoz megafa.
kul ti Kempffhad1111iveleti csoporl. Állománya: a Gyon,luuhest, a /6. gépesÍletf•
és a 16. páncélos hadosztály. Felada1ok: A 16. gépesítell hados=tály nyugatról
leköl a Gyorshadtest két gépkocsizó dandáráml az lg11/ és " 811g kö=öt1, míg a
I6. páncéloshadosztály északk.e/etröl támad. A csapat egyiitt1111iködik a 11. német
hadsereggel és a román csapatokkal. A támadás idöpomja ,111gusztus 12. "
A Gyorshadtest elótt a 9. szovjet hadsereg két megerősített hadosztálya
védett. Védelme mélyen tagolt volt és elsösorban tábori Jellegú
építményekből állt. Elótte és a mélységben számos aknamezőt telepítettek. A
Gyorshadtest hadműveletének elókészítése érdekében az augusztus 8-án ÚJjá•
alakult rcpülöcsoportot is bevetették. Ennek állománya ekkor a II. és a Ill.
közelfclderitö repülószázad, a 113. vadászszázad, a 412. és a 4. önálló bom-
bázószázad volt. Augusztus 7-én csapatpróbára érkezett ezen felül 7 db
Reggiane 2000 (RE·2000) tipusú vadászgép. Augusztus 11-én a bombázók
azt a feladatot kapták, hogy NyikolaJevnél rombolják le a Bugon átíveló két
kilométer hosszú hidat. Ez a híd volt az egyetlen átkelési lehetóség a szovjet
csapatoknak a visszavonuláshoz. A bombázó századot hat CR 42-es, illetve
RE 2000-es vadász kísérte el. Az erős légelhárító tíiz ellenére Eszenyi száza-
dos bombázógépével 25 fokos szögben rárepült a célra és összedobással teli-
be találta a hidat. A többi gép a nyikolajevka1 laktanyákat, a pályaudvart és a
kikötőt bombázta. A szovjetek két Rata vadászszázadot emeltek fel, hOb'Y
megsemmisítsék a magyar bombázókat. A magyar vadászok azonban ügyes
taktikával megtizedelték óke1, miközben a bombázók lövészei sem tétlen-
kedtek. A vadászok öt, a bombázók lövészei négy „Rata"-t Jöttek le. A ma•
gyaroknak egy veszteségük volt. A harcokból Lasztóczy föhadnagy nem tért
vissza RE·2000--es vadászgépével. A repülök bátor és eredményes tevékeny•
ségét a németek 1s elismerték. Lhör vezérezredes a 4. légiflotta parancsnoka A 11yikolajevi hadművelet
személyesen gratulált a repülöcsoportnak.

54 55
 Az augusztus 12-én induló támadás sikerrel Járt. Erös légi és tüzérségi tá- Ezért minden ütőképes - elsősorban páncélos eröre - szükségük volt. Mi-
mogatás mellett 13-ára ánörték a szovjet véde lmet és megindult a s1kerkifej- vel a Onyepropetrovszktól délre két páncéloshadosztályuk láua el a folyó
lesz1és. Ekkor azonban a mélységböl a 130. és a 164. orosz hadosztályok védelmét, a Dél I ladseregcsoport parancsnoka úgy határozol!, hogy ezen
sorozatos ellencsapásokat hajtottak végre és ezzel sikerült megtörniük a eróket a Gyorshadtest elörevonásával és védelembe rendelésével váltJa ki.
Gyorshadtest lendületét. 14-ére 200 kilométeres menet után (három nap alatt A Dnyeper és part menti sávja igen sajátos jelleggel bírt. A Jelzet! szaka-
1et1ék meg) a lovasdandár is beérkezett. Miklós vezérőrnagy úgy döntött, szon a folyó szélessége 600-1200 méter köZÖtt ingadozon. Vízsebessége na-
hogy a bal szárny mögül beveti a huszárokat, míg a két gépkocs izó dandárral gyobb a Duna magyarországi szakaszának átlagánál. A partviszony igen válta-
arcból leköt. A lovasdandár megjelenése meglepte a szovjeteket, mivel felde- kozó, különösen ebben az időszakban. A nyugati part felsö szakasza 15-20
rítésük nem tudta megállapítani az átkarolást. Így keleti irányba történő kitö- méterrel magasabb volt, mint a túloldali terület, helyenként mélyen homokos,
résük nem sikerült, és kedvező helyzet alakult ki a szovjet hadosztályok fel- teijesen kopár (sztyeppe jellegű), máshol sűríín benőtt és horhosokkal tarkitott.
számolására. 14-én mindhárom da ndárunk támadásba lendült. A szovjetek a Zaporozsjénél egy nagy kiterjedésií sziget emelkedett ki a folyómederből. Ott a
szívós ellenállás me llett sorozatos ellenesapásokat mértek a támadókra és folyó ágai 200-300, illetve 400-800 méterre szűkültek.
tovább keresték a keleti irányú kitörés l ehetőségét, eredménytelenül. A Gyorshadtest kiérkezésekor a szovjetek felrobbantották Zaporozsjénél a
A Gyorshad1est augusztus 15-én és 16-án igen heves harcokat vívott zsilipet, aminek következtében a folyó 10-15 kilométer szélesre duzzadt, így
Ny1kolaJevka előterében és a városban. 15-én a Gyorshadtestnek sikerült a partot napok ig lehetet len volt megközelíteni. Az árhullám levonulása után a
visszave1me az ellenséget a települési megközelítő útvonalakról, de maga 1s vízszint lényegesen lecsökkent, visszatért eredeti medrébe, miközben a déh
kimerült. Pár órás pihenő, feltöltés és pontosítás után megkezdődött a váro- szakaszon kisebb szigetek tömkelege bukkant elő. A folyóvédelem
sért folyó küzdelem. A 2. gépkocsizó dandár nyugatról, a 16. német páncélos időszakában mindkét fél nagy eröfeszítéseket tett a szigetek birtoklásáért.
hadosztály keletről támadta Nyikolajevkát. Egész éJszaka tartó heves harcok Miklós tábornok a 200 kilométeres(!) védőszakaszon állományát négy részre
után 16-án sikerült elfoglalni a várost. Ezze l a Bug-menll harcok időszaka Osztotta. Északon a lovas és a kerékpáros rész.ekhó! létrehozta az Ankay-
végei ért. A Déli Front bal szárnyán védekező szovJet erőket a német- csoportot, míg a középső és a déh szakaszt a 2., illetve az 1. gépkocsizó dandár
magyar-román csapatok szétverték, s mintegy 60 OOO föt CJtettek fogságba. ttállta meg. A negyedik részt a gépkocsizó tartalék képezte. Az egyes harccso-
portok összetétele vegyes volt. A védelem felépítésénél gondolni sem leheten
Hadmüveleti szünet és védelem a Dnyeper össz.efüggó és mélyen lépcsőzött állások létrehozására. Az első vonalat a
nyugati partján (augusztus 17-október 11 .) műszaki z.árakkal összhangban felállított figyelő-fülelök láncolata képezte. Mö-
göttük táboriörs-szcrűen kiépített és működtetett raj-, szakasztámaszpontok hú-
A ny1kolajevkai harcok után a Gyorshadtest mozgásképtelenné vált, mert zódtak. A sort végül a tartalékok vonala z.árta, amelyeket századnál 1-3 rJJ,
elfogyott az üzemanyaga. Ennek az volt az előzménye, hogy a támadás előtt a zászlóaljnál egy-két szakasz, dandárnál egy puskás és egy forgalomszabályzó
németek kiutalták ugyan a szükséges hajtóanyagot, de 700 kilométerre az s:z.á7..ad, míg a hadtestnél két lovasosztály erö lett kikülönílve. A nehézfegyvere-
arcvonal mögött, ezért Miklós tábornok egyszcrücn megtagadta az átvételt. ket a szigetekkel szemben, uralgó 1>0ntokon helyezték cl, míg a harckocsikat
Valószínű azza l a szándékkal, hogy a mozgásképtelcnséggel kész he lyzet elé tartalékban ha&,yták.
állítsa a németeket és végre kicsikarja a már régóta esedékes hadműve l eti A október elejé ig tartó folyóvédelem nagybani jellemzése: a magas vízál-
szünetet, amely augusztus 17-étöl 27-éig tartott. A 10 nap alatt az állományt lás 1döszakában zsákmányolt vizijármüveken golyószórókból, műszaki kato-
p1hentet1ék, felzárkóztatták az anyagi alapot és feltöltöuék a dandárokat. A nákból és tüzérfigyelökböl összeállított felderítő járőrök kutal1ák át a folyam-
legnehezebb helyzetben a lovasdandár volt. A ny1kolaJevka1 harcok végére szakasz túlsó partJát és a szigeteket. Miután a víz apadni kezdett, egyre na-
6000 lóból 3300 vesztesége volt. Ezek többsége még felgyógyult, gyobb számban Jelentek meg a polgári ruhás partizánok a szigeteken, maJd
megerősödött, de nagyobb igénybevételre már nem voltak alkalmasak. őket sora lakulatok kövellék. A magyar felderítő járőrök igen gyakran vív1ak
Míg a Gyorshadtest pihent és feltöltést haJtOtl végre, a német csapatok tűzharcot részben a viz1 Járművekről, részben a szigeteken, azok felderitése

k1Jutot1ak a Dnyepcrhez. Vezetésük kedvezőnek ítélte meg a helyzetet arra, során. l lumarosan mcgkezdödöll a polgári ruhás partizánok átszivárgása a
hogy Kijev térségében védő szovjet Délnyugat, Frontot a Közép- és Dél Had- Dnyeper nyugati partJára is és mmt halászok és egyéb viz1munkások elve-
seregesoportok számyai ról Lohv1ca irányában mért csapássa l bekerítsék.

57
56
gyültek a települések lakossága között. ÉJszakánként pedig egyre nagyobb
katonai csoportokat vezettek át az mnensö partra. Sokszor Jelenlétüket csak a
terrortámadások, raJtaütések alkalmával lehetett felfedezni. Pár nap után ál- A HADTEST VÉDELMÉNEK ELVI VÁZLAT.a-
landósultak a szovjet átkelési kísérletek, amelyek mmdig igen erös leplező A MÁSOOII'. IOÓSZAl'.BÓL
tüzérség, tüzzel és légitámadásokkal párosultak.
Ezt az 1döszakot jól jellemzi a következö eset. Az egyik éjjel a több mint 20
kilométer sz.élességben védö 2. gépkocsizó zászlóalj sávjában - Nyikopol tér-
ségében - egy szovjet lövészzászlóalJ kísérelt meg átkelni szűk sz.nkaszon. A
figyelök idöben felfedték a partváltás kezdetét és segítséget kértek. A dandártar-
talékból rövidesen megérkezett egy puskás század és 10 harckocsi. Itt még javá-
ban tartottak a harcok, amikor az 1. gépkocsizó zászlóaljat - amely 4 7 kilomé-
teres szakaszt védett-, szintén megtámadta egy megerősített lövészzászlóalj.
Az ellenséggel szemben csupán egyetlen tábon Örs, valammt a 4 kilométerre
települt zászlóaljpar.mcsnokság és a másfél szakasz tartalék állt A zászlóaljpa- dd. C)
rancsnokság ezen kis erökkel órákon át feltartóztatta a támadókat, míg be nem
érke.rett 65 kilométer távolságról a dandár utolsó tartalékait Jelentö három sza-
0~ 9<ozd,
-~tOhk.

k.asz és 5 darab harckocsi. A hajnalban mduló ellenlökések szinte teljesen meg-

scmm1sitették a \'édelembe beékelödött ellenséget. Az 1. gt..1)kocs1zó zászlóaljnál
180 foglyot eJtettek és 200 szovjet halott katona maradt a helyszínen
Az egyre erősödő harcok után végre a németek 1s belátták, hogy a széles arc-
vonal miatt a hadtest képtelen feladatát maradéktalanul tclJesítem. Szeptember 7-
c és 8-a köi.ött leváltották az 1. gépkocsizó dandárt, így a védelmi sáv szélessége
közel felére csökkent. Ezt követöen a hadtest sokkal 7.ártabb figyelö- és
tü1.rendszert tudott kialakítani. A reálisabb feladat, a víztükörre szervezett elhá-
@ '21ov,o .
1 kOz.lü.o.

rító tllz megtette hatását. A zászlóalj - nem egy esetben- ezred ereJÜ, tüzérsé-
g1 tllzzel és légicsapásokkal támogatott átkelési kísérleteket már a kezdet kezde-
tén elfolytott. A tartalékokat kiválóan fe lkészítették, pontosan ismerték az elöl
lévők helyzetét, az odavezető utakon éjszak.a is bármikor oda találtak.
Az összeköttetést többszörösen is megszervezték. Futárszolgálatok, veze- del.
tékes eszközök és rádiók álltak rendelkezésre. Ezen kívü l kidolgozták a lát-
és hangjelek rendszerét is. Már arra is jutott erő, hogy a magyar kötelékek is
nyugtalanítsák az ellenséget és vállalkozásokat haJtsanak végre. A korabeli 1. FiwddkYOnCWO-t..djc.Mnöui:cfügg,S}
leírások chsmeröleg szólnak a szovjet katonákról. Az 1. gépkocsizó dandár 1.Tóborldr.611.~t-~i.... •..,... 1...&i..t/!1-<>

parancsnoka MaJor Jenő vezérőrnagy például így írt róluk: .,Küvetendö példa 3 . ~ , . o , , , o lo
't. Tort.oWl<ol,,.&w,u&k 1/~-o
gyamí111 kell ismernünk a= oros= gyalogság s::Íl'Ós magarartását. A:: átkelö
/épcsök reki111er né/kii/ súlyos veszteségeikre, végreliajtouák a: átkelést. Akik-
nek sikenilr saját partunk bo=ótos, szakadékos részén megkapaszkodni, leg-
többször a megsemmisülésig kitartollak ott. Egyesek még birokra is keltek
saját embereinkkel. Nem e=eken a makacsul kitartó elsö lépcsökö11 mtilou,
A hadtest védelmének elvi vá=lata
hogy a hátsóbbak nem köveuék öket. "

58 59
 A Dnyeper-mentén vívott védelmi harcok szokatlanul fárasztóak voltak. maztak; egy felderítő puskásszázad, egy tüzérüteg, egy légvédelmi üteg, egy
Nappal a reJtözés, a mozgás teljes hiánya, énel a feszillt figyelem és véget utász-szakasz és egy harckocs1szakasz eröben.
nem érő véres harcok idegileg és fizikailag is egyre Jobban felörölték a már A soron következő hadmüveletek célja a szovjet erök bekeritése volt Har-
amúgy is kifáradt magyar katonákat. A kilzdöket csak néha tudták leváltani kov térségében, és mmél elöbb kijutni a Donyec-medencébe. A támadás sú-
mert kevés volt a tartalék, még tisztálkodás, lehetőség is alig akadt. ' lyát RozsdesztvenszkoJe--Mecscbelovka-lzjum irányában határozták meg.
A német páncéloshadosztályok elöretörésével párhuzamosan megszünt a Az 1. gépkocsizó dandár harccsoportjai október 19-én egymás mögött
Gyorshadtestre nehezedö nyomás és október 6-ától a védelmi hadmüvelete (Pemlich, Temesvári, Baló) a két felderítóosztag fedezete mellett nyomult
lényegében véget ért. A 17. német hadseregparancsnok 11-é,g pihenöt bizto- elöre. Rozdesztvenszkoje ellen a Peinlich-harccsoport kezdte meg a támadást,
sított a hadtest számára. Miklós tábornok ezt az idöt a mögöues területek dc már a telepü lés e l őtt megtorpant. A Britaj patak megáradt és a túloldalról
megtisztítására, a német elöretörések szárnyainak fedezésére, illetve feltölté- olyan erös elhárító tűz zúdult a harccsoportra, amely jelezte, hogy a támadás-
sére és pihentetésére fordította. hoz az egész dandár erejére szükség lesz. Major vezérömagy ezért úgy dön-
Október 10-én pedig végleges döntés született arról, hogy a lovasdandár tött, hogy a támadást az alapos fe lkészítés befejezéséig leállítja. Az új táma-
lovasrészcit kivonják. A hazavonulók Pongrácz ezredes parancsnoksága alatt dás idöpontjának 20-át határozta meg. A felderítők jelentése alapján megálla-
gyülekeztek, hazaszá\lításukat a Kárpát-csoport parancsnoksága szervezte pítást nyert, hogy a dandár előtt egy megerősített lövészhadosztály védekezik,
meg. A németek több kísérletet tettek arra, hogy a lovasdandárt visszatartsák melynek elővéd zászlóalja Rozdesztvenszkojét, míg föerői Mecscbelovkál védik.
és megszállási feladatokra használják fel. Miklós tábornok határozot1 fellépé- A hídverés a BntaJ patakon csak késő délután fejeződön be. A Peinhch-
sének köszönhetö, hogy ezek a kísérletek kudarcot vallouak. Szigorúan meg- harccsopon, hogy teljesítse a napi feladatát, a sötétség leple alatt betört a szovJet
parancsolta Pongrácz ezredesnek, hogy a dandárt minden körülmények kö- elövéd állásaiba. A váratlan és határozott támadás meglepte az ellenséget, akik
zött vigye haza, ha kell eröszak árán 1s. A dandár utolsó részei november nehézfcgyvere,ket hátrahagyva menekillésszerúen visszavonultak a fövédöövük
eleJén értek Kassára. Ünnepélyes fogadtatására és a díszszemléJére 1941. mögé. A harccsoport, fenntartva a tűzösszeköttetést, szorosan követte a vissza-
november 15-én került sor. vonulókat és felz.árkózou az ellenség fövédööve elött húzódó műszaki zárrend-
szerre. Míg a dandár föeröi a másnapi támadásra készültek, Szentgyörgyi
Támadás a Donyec-medencében és a Gyorshadtest ffihadnagy saját kezdeményezésére műszakiakkal megerösiten S7.ázadával -
áthatolva a mély harckocsi árkon és a műszaki záron-21-én 01 órakor betört a
hazaszállítása (október 12- november 15.)
si.ovjet védelembe. A meglepett ellenséget szétugraszrva a település közepéig
A pár napos pihenő után a Gyorshadtest október 12-én megkezdte elörevonását, nyomult elöre. A dandárparancsnok azonnal riadóztatta elöl lévö harccsoportJa1t,
hogy felvegye támadó pozícióját a 17. német hadsereg arcvonalában. A szűnni amelyek reggelre elfoglalták a település nagy részét és mélyen behatoltak a
nem akaró esözésck következtében a magyar-német csapatok kénytelenek voltak szovjet lövészhadosztály védelmébe. A kora reggeli órákban a védők két zászló-
megállni. A közel egy hétig tartó kényszerpihenőt l1j támadó csoportosítások aljból álló csoportosítással ellenlökést hajtottak végre a falu irányába. A támadó-
létreho1..ására fordították. A 17. német hadseregnél és a Gyorshadtcstnél is át- kat szervezel\ tílz fogadta, míg a tai1alék század a megerősítésül kapott Toldi
szervezések történtek. A gépesített és harckocsi csapatokból ütőképes, jó menet- harckocsikkal átkarolta a szovjeteket. Az ellenlökés alig egy óra alatt öss1.com-
tulajdonságokkal rendelkező harccsoportokat hoztak létre. lon, s vele együtt az utolsó szervezett szovjet védelem is a Donyectöl nyugatra.
A Gyorshadtestnél a zászlóalj harccsoportok a következő erőkbő l álltak; Ebben a szép sikerben igen nagy érdeme volt Szentgyörgyi főhadnagynak
egy gépkocsizó zászlóalj, egy-két gépvontatású üteg, egy gépvontatású lég- és a dandárparancsnoknak, akik személyes bátorságukkal magukkal ragadták
védelmi szakasz, egy-két műszaki szakasz és 5-10 darab harckocsi. Az 1. az egész támadó lépcsöt, sót még a 257. német hadosztályt is. A dandár a
gépkocsizó dandár került az elsö lépcsőbe, amelyet a 2. gépkocsizó dandár harcok során 1000 ra foglyot eJtett és igen nagy mennyiségü hadianyagot
jobbra eltolódva követet1. A kerékpáros zászlóalJak Ankay alezredes pa- zsákmányolt. l lot vezérezredes a nagyszerü győzelem hírére meglátogatta a
rancsnoksága alatt a 17. német hadsereg alárendeltségébe kerültek. A gyalog- magyar dandárt és igen ehsmeröen szólt teljesítményéről. Köszönetet mon-
részek a föerök mögött biztosítási feladatokat láttak el és személyi tartalékol dott többek között azért is, hogy a magyar katonák példát mutattak a német
képeztek. A két gépkocsizó dandárunk elött két-két felderitöosztagot alkal- hadosztályoknak is bátorságból, rámenösségböl és leleményességból.

61
60
 Közben Miklós vezérőrnagy egyre türelmctlcnebbill kérte a Gyorshadtest lo-
vonását. Mivel egyértelmű választ nem kapott, a parancsnokságot átadta MaJor
vezérőrnagynak, majd október 27-én a német főhadiszállásra, onnét pedig Buda-
pestre repült. Újabb esőzések következtében szinte az egész 17. német hadsereg a
sár fogságába esett. A magyar dandár ennek ellenére gyalogosan folytatta
előnyomulását és a hónap végére lojutottak a Donyec folyóhoz. Miklós
vezérőrnagy november 11-én érkezett meg, a már oly régóta várt lovonási pa-
ranccsal. A hadtest Onyepropctrovszk térségében gyülekezett. 25 OOO fö saJát
Jármüve1ken, míg 15 OOO fö vonaton tért haza. Fogadásukra és ünnepi díszszem-
léjilkre 1941. december 14-én került sor a ! !ősök terén.
Az 1. magyar királyi Gyorshadtest a honvédség legmozgékonyabb,
legütőképcsebb kötelékének számított, amelyet kiváló parancsnoki ,illomány
vezetett. Bár kü l önböző szerkezetű, manőverező képességű és lököerövel
rendelkező részek (harckocsizó, gépkocsizó, kerékpáros és lovas) összeol-
vasztása nem volt szerencsés dolog, de ez nem a korszerűtlen elveket valló
nézetek, hanem a kényszerüség következménye volt. A Magyar Királyi Hon-
védségnek egyszerűen nem volt lehetősége korszeríi technikával ellátni a
hadtest valamennyi egységét. A Gyorshad1est mindezek ellenére kiválóan
helytállt a több mint 4 hónapig tartó harcok alatt. Felszereltségéhez mérten
erőn fcllil és példásan teljesített, veszteségeinek nagy része is a gyengébb
színvonalú technikai ellátottságából adódott. Személyi vesztesége 4524 fö
(208+4316) volt. Meg nem térülő veszteségei: 1200 db gépJármü, 30 db
repülőgép, 28 löveg, a páncélos eszközök 80---S5%-a.

A Gyorshadtest tevékenységének értékelése

MaJor vezérőrnagy (az 1. gépkocsizó dandár parancsnoka) hazatértük után
igen szakszeríi és részletes Jelentést írt a Gyorshadtest tevékenységéről, a
harcok tapasztalata iról. Tanu lságképpen ezen jelentésből emelJUk ki a leg-
fontosabb részeket.

Az adatgyűjtésről és azok hasznosításáról

„A: adatgy,ijtés célja a:ok kiértékelése, támpolllok. irányok keresése a jövőre
11~ve. A hasznos kiértékelés megköveteli, hogy az esemé11yek. jelenségek
kisérö kön'ilmé11yei1 is bonckés alá vegyük ... Figyelembe kell ve1111i, hogy ka-
tonák helyze1iik11él fogva eflérőe11 lál)ák az eseményeket. Máské111 lát és ilél a
da,u/árpara11cs11ok és 111áské111 a s::akas:para11cs11ok. Ha például egy menet-
oszlopot légiuímadás ér és egy rajkocsi megsemmisiil, az egyetlen t1ílélőbe11
,így marad meg a repiifóuimadás, mi111 a 1eljes megsemmisr'ilés. Ugycmerröl a
A hadtes1 tevéke11ységé11ek irányai 19.tfl. okt. 17- nov. /2. zászlóaljpanmcs11ok azt mondja, hogy aránylag csekély ves::1eséggel jár!."

62 63
 Feltűnö Jelenség volt, hogy tisztjeink milyen járatlanok voltak az orosz
Az oroszországi hadműveletek jeffemzéséról
térképek olvasásában. Az okok két csoportra osztharók. Az egyik a túl precíz,
„Ismert tény, hogy a német támadás nem várt id6ben mege/ózte az ugyancsak mi11de111 feltii111erő magyar térképek e/kényeztetőleg hatouak és nem a dom•
támadásra készülő orosz hadseregei. Ezért a németek már kezdetben sem wláltak borzot, hanem az útviszonyok szerinti térképolvasáshoz vezettek ...
összefaggö védelmi vonalakat. A német csapatok minden igyekezete arra irá- A parancsnokok több mint I J/éle térképből dolgoztak, s nem ,,oJt ritka ami•
nyult, hogy a résekben minél mélyebbre elöretö,jenek motorizált csapataikkal és kor csak 1:300 OOO méretarányban állt rendelkezésre, domborzat feltii11tetése
bekerítsék a szabad szárnyakkal rendelkező orosz gócokat. A lwd11uiveleteket 11élkiil ... Az oros:, illetve a szovjet térképek egyáltalán nem mltak pontosak.
tehát a folyamatos mozgás, a gyors tém,yerésre való törekvés je/femezte. Az oro- Olyan helyiségeket tartalmaztak, amelyek nem léteztek, a meglévőknek pedig
szok igyekeztek a nagy mélységbe előretör6 ékeknek gátat vemi, mni a közle- nyomuk sem \'Olt, varo1 éppen nagy 1ávolságra máshol voltakfellelhetók ...
kedési útvonalak rombolásábó/, ellentámadásokból és a föirá11yokbm1 hosz- Mindez megkövetelte az előzetes szemrevételezéseket és lolmácsok alka/.
szabb-rövidebb idő alatt kiépítetl védelmi vonalak megrarlásából állt. A né- mazását."
metek eme gátak/elszámolása érdekében igen mozgékony és erős ún. Voraus-
Ahteilunk-okc,t (elöretolt csapatokat) alkalmaztak... A kiilö11hözö A felde rítésről
menetsebességű csapatrészeknél a teljesítmény a leglassúbb jármzivek szim- „Az elméleti képzettségünk teljesen tisztában van afelderitésfontosságával. Az
jére esik vissza. A harcot az egyes részek széttagolása, magára hagyatottsága első hetekben mégis elófordultak m11lasztások. S=ámos esetben történtek me•
és őná/lósága jellemezte. Már a zászlóaljak is szabad számyaklwl rendel- netek és támadások a11élkiil, hogy nem álltak rendelkezésre felderítési adatok.
keztek, amelyek átkarolásával mindig számolni kell. A harcot ö11magából kell A wiratla11 megboss:uló meglepetések hamar kijó::anították a vezetőket.
táplálni, amely mély tagozódást - ezen beliil a tagozott részek önálló bizto• Afoldifelderités eszközei <1/elderitő zászlóaljak voltak. Ezeket re11ds:eri111
sitását - követeli meg. A mozgó hadm1iveletek a/a(( a hátsóbb részek veszé· egy t(izérliteggel, egy légvédelmi gépágyús szakasszal, egy harckocsi-
lyeztetettsége alig különbözött a harcos csapatokétól. " szakasszal, egy forgalomirányító- és egy utászszakasszal, valamint egy gép•
kocsizó puskás századdal kellett megerősíteni. Így ez a kötelék összetételében
A vezetésről igen hasonlítou a nemet hadosztályok Voraus•Abteihmg-jához „
„ A magasabb vezetés sikerét - a csapatok te/jesitöképességének tökéletes A csapatok általában hajlamosak voltak - különösen éjszaka - a harc•
ismeretén túl - elsösorban az egyéni cselekvöképesség. a megbízható hír• felderirések elhanyagolására E= is hozzájárult sok esetben ahho:, hogy a
hálózat és az alárendeltek helyzetéról való tökéletes tájékozouság biztosít• szol!Jetek l!jszaka le 111dtak válni csopatainkról. Ehhez az ellenség taktikája is
Ja .... A harcok bevezetésénél a hacl!estparancsnok tartózkodjék annyira elöl. hozzájárult. A visszavo1111lás11kat erős 11izrajtaiitésekkel, ellentámadásokkal és
hogy személyes benyomása és ráhatása legyen az eseményekre. Ezr fényszórókkal törlénő vakítással leplezték, fedezték."
legcélszenibb úgy megoldani, hogy legsztikehb rörzse (1 Jö vk. riszt. 1 fö
A biztosltásról
parancsórtiszt, J fö tolmács és J rádióállomás) csekély biztosítással (2 motor•
kerékpáros, w,gy Botond gépjármllvön szállitoll fél raj) az élcsapatokat szoro- ,.a.) Me11e1biztosítás: ... Teki11tet1el arra, hogy a hadtest általába11 két, a dan•
san köveli, innen wasítva a tágabb törzsben tartózkodó vezérkari fő11ökö1 pa• dárok egy menetvonalat kaptak, az élen menetelő felderítő zászlóaljak menet-
roncsainak 10vábbítására. A dandárokat közvetle11iil irányítja, de parancsairól biztosítási feladatokat is kaptak ... Az elővéd leglöbbször úgy szerepelt mint a
azonnal tájékoztassa tágabb törzsét. Ez a módszer igen jól bevá/1. Az e/só felderitő zászlóalj második lépcsője. A= elóvéd gyakran megerősitette a
lépcsók ére:zheuék parancsnokuk Jelenlétét, míg a harcho= felfejlődő Juitsóbb felderÍ/ó zászlóaljat egy puskás századdal és egy lövegszakasszal.
lépcsókrejó hatással volt midón megpillamották óta tűzvonalban. ... A: elővéd és afelderítö zászlóalj lényegében egy erős harccsoportot ké•
A hosszú, részleteket tartalmazó parancsok általában elkéstek, s mire leér• pezett, amely önmagán beliil hemyóaraszolás móds=erével mozgott előre. Az
tek a végrehajtókhoz, már túlhaladott állapotokat találtak ... A megoldás: rövid elóvéd a felderítő zászlóaljat 25-30 km távolságra köveue. A két kötelék
résdetpara11csok kiadása rádión, vagy írásban mozgékony hin-ivő útján. eg>'iitt I //2 gépkocsizó zászlóaljból, egy harckocsi• és egy pá11célgépkocsi
Az alsó vezetőket a 11agy önállóság Jellemez:e, a kapott feladar szellemében szá:culból, J.2 tfizériiregb6/, 8 páncéltörő lövegből, 3.4 légvédelmi gépágyú•
kezdeményezöe11 Járjon el. Az ilyen parancsnokok mindig sikerrel, kevés veszte• ból, egy m1is=aki századból állt és meghaladta a dandár összerejé11ek ll3•át.
séggel oldoutik meg/e/adataikat. .
65
64
 A fe/deritö ztis:lóalj mororkerékparosoklu,l, vagy gépkocsizó gyalogsággal A menetekről
megerösített pá11célos élt rolt elöre. Ezen él mögött az elóoszrag menetelt a „Az orosz útviszo11yokat mélyen ama szí11vo11al alatt vollak, milll amit eleve
1111iszaki erókkel és pá11céllörö eszkö=ökkel megerösírve. Őket a felderítö zás=fóalj e/kép=eltiink. Mi11él keletebbre értiink, annál ritkábban lettek a köves
zöme köw!lle 5-6 kilométer távolságra lemaradva, kellö ö11bi=tosítás mel/ell. alapépítmény1i 11tak, Kamenyec-Podolszkij után egy-kér 100 kilométeres sza-
A dandár elövéd zászlóalja egy erösebb elöos:ragot külö11ítet1 ki saját kaszt kivéve már csak földutak álltak rendelkezésre. Ezek egésze11 kii/ön/eges
bi=losításra és afelderítö zászlóaljjal való kapcsolattartásra. rermés:.e11iek. Száraz időben az úuest kókeménységű és soks=or jobb milll a
A dandár fóerói 20 kilométernyi távolságba11 követték az elóvédet, kijelölt kő és aszfalt út. Elég volt azo11ban egy ölperces zópor ahhoz, hogy szétmáll-
csoportpara11cs11ok vezetése alatt.. A menetoszlopot páncéltörökkel jon és a bogárhátú formája miau a szembejövő forgalom lehetetlenné vál-
megerósített 11tÓ\ éd zárta be.
1
jon... A heves légköri zavarok lényegesen csökken/ették a híradás
b.) Biztosítás a harc alatt: Teki11let1el arra, hogy már a zászlóaljak issza- lehetőségél. Mindezek a tényezők erősen próbára tették a csapatokat, ezért
bad szárnyakkal rendelkeztek, így azok biztosításáról mindig gondoskodni leleményes kiegészítő re11dszabályokfoga1wtosítására volt sziikség.
kellett. Az orosz páncélosok elöszeretettel támadták az oldalakat, amit csak Ilyenek:
jól szervezett páncélelhárítással lehetett ellensúlyozni. A magyar csapatok - oszloprészek önállósítása, a terepjáró, vontatóképes gépjár1111i\•ek
kezdeti oldalérzékenységefoko:atosa11 megsz1i111. arányos elosztásával,
A hát biztosítása a mögötles lépcsökre hárult, de az ö11ál/óa11 - ,, tüzérség és a m1iszaki alakulatok arányos szétoszlása,
1evéke11ykedö körelékeknek maguknak kell gomloskoc/11i11k. ltle tartozik még a - kisegítö vonwtók beállítása a nehéz útszakaszon,
helység és erdei harcoknál a már birtokba \'el/ teriilel átfésülése, a visszama- - valamint sziikséganyagok, esetleg állati vontatóerö felhaswá/ása stb.
ra,ll elle11ségfelk111arása. Tarlós esÖ::!ések október 10-e 11tá11 kezdód1ek el. A fagyok beállláig csak a
c.) Biztosítás nyugvás alau: A mélységbe11 tagozou 11y11gvás már önmagá- 801011d típusú jármiivek tudtak többé-kevésbé megbizhatóa11 mozogni. Ezek
btm is biztonságérzelet nyújt, mindenek elötl az elölról jÖ\'Ó rajtaütésekkel lerepjáró képességél 11 agymértékbe11 11Ö\'ellék a kerekekre felszerelt hóláncok
szemben. Ugyanakkor minden ese1be11 gondoskodni kell az oldal és a hát Ebben az idöszakban igen fomos volt az azonos me11e1teljesítmé11yre képes
biztosításáról is. Az éjszakai szállásra alkalmas helyeket mindig alaposan át csapatrészek kialakítása úgy, hogy az önálló harcra is alkalmas legyen . .
kell kutatni. (Az /. gk. dd. pságol egy eme/eres házban on·támadás éri, a A forgalomszabályozás a menetek igen fo11tos rés=e.
padláso11 elhelyezell víztartályban megbiíjl négy swvjet karona részéről. Ez a Es=köze aforgalomszabályzó század (da11dáro11ké11t), amely harcos század
figyelmetlenség 3 fö halottat és 5 fö sebesültet kövelelt.)" Feladatai:
- út szemrevételezés, amit legtöbbször a ,miszakiakkal és a felderítókkel
Az ősszekőttetésröl
olclmeg,
.. ... sok mulasztás fordult elő, különösen a harcok (!,\" az eló11yom11/ás során. - 1í1111egjelölés, 1ábláko11feltíi11tetett ismerretőjelrajzokkal,
Be kell valla111111k, hogy a csapatok közötti hézagok iiressége igen sokáig - útkereszteződésekben, rossz látási viszonyoknál irányító közegek hát-
idegesitöen hatott a csapatokra. A csapat szinte összebújt és tartózkodoll rahagyása,
betekinteni, bemenni az ürességbe, azzal a lélektani érzéssel, amilyennel a - me11etakadályok11ál forgalmat irányít,
gyermek fél átmenni a sölét szobán. Érdekes jelenség, hogy ezen a téren a - lemanulókllt gy1ijt és irányít,
11éme1 csapatok sem voltak különbek. A11g11szws végéig sokszor előford11lt, - elöl.Járókat tájékoztat az oszlopok helyzetéről,
hogy német gyalogsági és tü=üségi tiízbe keriiltek csapatai11k, mert azok nem - harc elóu eltolási lehetőségeket keres és jelöl ki, míg harc alau wrta-
keresték az összekörtelést s nem engedték mag11kho: a mi összekötó lek harci erő.
járörei11ket. Még a horogkeresztes zászló lengetése sem segített, meri A 11éme1ek minden gépjár1111ivezetóvel közölték a menetcélt. Ez a tájéko-
elóreugroll helyzetii11knélfogva oroszoknak neztek minket zódás és titoklartás szempontjából meggondolandó eljárás. A Gyorshad-
Sokszor a 11agy 1ávolságok és a gyors helyzetváflozások kö~·etkeztében test11é/ a;: utakat római számmal jelöltiik és tú=euük ki, amit mindenkivel
csak a rádiókra lehetell számítani." közóltii11k. A ,,011 atkozási po111okat (telepiiléseket, körleteke1, ú1elágazásoka1
stb.) arab számmal /u,tározwk meg az állomány részére. A vonatkozási

67
66
po,itok igazi tartalmát csak a térképpel ellátott parat1cs,rokok ismerték. Ez a ... A fe/deritó :::ás=lóalj', illelve az elővéd zöme ilyenkor azonnal teljes erówzl
módszer igen jól bevált. A rádió" nyíltan lehetell forgalmazni és kizártuk a vágjon bele az ellenség elle11ál/ásába. A halxr..ásl nem túró gyors cselekvés min-
tévedés lehetöségét ... dig siken-el járt, amelleu, hogy:
Az éjjeli me,reteket igen go,rdosan elö kell kés::iteni, mert kii/önben a:: - áuörte a még gyenge ellenséges vonalat,
oszloprés::ek leszakadnak. Fontosabb feladatok: - elfoglalta a:: ellenségtől a 1,>édelemre alkalmas terepszakaszt,
- a menetek elölt- ha lehetséges - s::emrei•é1elezés; - az ellenségföeröit kedw..,ző és előkészített rerepszakar::011 tudta fogadni,
- több forgalomszabályzó alkalmazása és lámpával való ellátása, - és nem utolsó sorban felmenti az ellenség tüzhatása közé szonlit saját
- a:: oszlopok között nagyobb távolságokat kell hagyni, mert az Fegyvernemek a wlálkozó harcban:
elórejutás nehezebb, az élen haladó sokszor megáll tájéko::ód11i; A tiizérség ritkán volt abban a helyzetben, hogy összevontan központi vezetés
- lorlódások esetén figyelőőrsöket kell felállíta11i, akik jelzik, amikor az mellett támogassa a találkozó harcokat. Mint azl a mene1eknél jeleztem, a
előltiik lévő oszlop megindul; célszeniség és a rossz titviszo11yok a szétosztást követellék meg. Összevonásn,
- a gépjármüvezetőket minden lehető alkalommal pihentetni kell." csak az11tá11 keriJ/hettek, amikor a 1á111adási terv elkésziilt, befejeződött a csapa-
/ok felfejl&lése.
A harcról Alkalmazása:
„A találkozóharc a. a súlyon lévö zászlóalj mögé vonni és a már 011 lévővel lámogató cso-
Ennek áltafába11 az alábbiformáifordultak elö. por/ot képezni,
1. Amikor mindkét fél élei me11etközbe11 iitköztek egymásba. Ilyen esetek- b. a s:en.>eZets:::erii tii:.érségen felüli erőkből - kiilö11öse11 a köze/Jej'
ben a:: azo1111ali vakmerő rámenés - még a járőrök vo11atko::ásában is - /ö1,-egekböl · központi tiizércsoportot létreho:ni, vagy
megtorpamja és védekezésre kényszeríti az elleméget. Ebben a pil/a11atba11 e. a zás::lóalj'akot támogató iitegeket a harc alakulásáJ,oz mérten
összm1ikő<lésre bimi
már szabad oldalai vannak, amelyeket a menet1·011alról letérő felderítő
járőrök hamar kike::dhetnek ...
Ezen esetekhe:: a tiizérpara11cs11okjele11léte szükséges, aki mindig a da11dár-
Miután a felderítő zás::lóalj minél szélesebben bevezet/e a harcot, a vele parancs11olckal a tíi=vo,wl közelében tartózkodjo11. A ::ászlóaljalmak a/áre11delt
iitegek rendszerint 11yílt tiizelőállásból, közvellen irá11;,zással 11yitották meg tii::ii-
együlhmiködő elővéddel mindig sikeresen verte szét, vagy szorította vissza az
ket. Harcászati biztosítá.sukról maguknak kell go11doskod11iuk. A tii:zérségi figye-
ellenséget. A mi erős összetétehi éleink gyorsan mag11klw::: ragadták a kezde-
lésbe és felderítésbe a támogató gyalogságot be kell vonni. amit mindig s::frese11
ményezést, amelyben a gyorsan cselekvő tii::érség fontos szerepet játszott. Az
vállalt.
egyre szélesedő arcvonalunk leherövé telte a mindkét oldalú átkarolást, vagy
Szaklégvédelem
olyan terepszakasz elfoglalását, amelyről a főcsapm kedvező irányban átme-
Hasonló okokból a menetek a/au már szétosztásra ke,iiltek. A harc során a
hetett támadásba ..
légvédelmi panmc.rnokként 1111iködö legidősebb légvédelmi tiszt 11gya11tígy rend-
2. Amikor vizes akadálynál biztositom1k a javítási 1•agy hi<freró·i 111w1ká-
szerbe 1•011ja az iitegekel mini a liizé1para11cs11ok. A da11dárok11ak csak eg)' 6
latokat és afelvo1111fó ellenség élei fedező erőinkbe s::aladt.
löveges gépágyús iitege van, c1111i ke1•és. A harcok során kap10k még egy légvé-
A széles arcvo11ahí és oldali lépcsőzött biztosítás 111i11de11 e!>·etben delmi tiizérosztá!yt. Ez ,vll az a legkisebb erő, amely a dandárt még 111egbí:d1aró-
lehetö,,é tette zsákok képzését. A szárnyakon elhelye:::eu mo::géko11y és
a11 t1ulla oltalmazni.
t1i::erös részekkel gyorsan be lehetett a zsákot zárni, illet\'e abba befutókat
Páncélelluirítás
megsemmisíteni. Egységesen a találko::ó harcok/xm megszervezni leheretlen Minden da11dár-
A túlparton kii::dök11ek a nyomatékot az elöw!d tüzérsége adltl meg 11ak, e:e11 beliil ::ás:lóalj,wk önállóan miiködő páncélelhárítitsa kell ÍI0g)' legyen
3. Amikor saját éleink ráfi1touak a:z ellenségre. Az oros::ok a::1 a móds::ert Ebben rés::t kell vemlie mi11de11 20 milliméteres 11ehézp11skának, harckocsinak,
alkalma::ták, hogy az élbi::tosítókar, felderítő járőrőker átengedték a jól álcá- p<Íncélgépkocsinak, ti 37 milliméteres páncéltörő ágyúnak, a 40 milliméteres
wu vonalaiko11 és csak a föerökre 11yilottak meglept!léss:er,í tii::el. Ha a:: légiidelmi géptíg)·tínak és a wrackolmak.
ellenség felderítésben megefö::ötr minket, manu/1 elég ideje rej1eu terepet
kil'álasztani és a tüzél megszervezni.

69
68
 A figyelésnek igen fontos szerepe volr, különösen az ellenség Jwrcelöőrseit
A leg11agyobb sikeri az az irányzó éri el. aki rejtett tüzelöállásból /00 illetően. Ugyanis visszavonulási uraikat bátran Jeheteu has=nálni, mivel azok
méterre meri engedni a páncélost és higgadta11 tud még irányo:ni. Tii:et ko- nem voltak elak11ásitw1. Eze11feliil minimálisan egy század számára s=iikséges
rábban akkor kell megnyit11i, ha felfedezték az elhárító tícfegyvert, de csak sávot is meg kelleu tiszlítani a betöréshez, illetve a résiitéshez. Az ilyen táma-
az111á11, amikor a páncélos megállt. Ta/álko:ó harcba11 az oldalak biztosításá- dást nem lehe1ett lerohw1ásszer1ie11 végrehajtani. E1111ek előkészítéséhez és
ra !n_ind~g. go~ulal~i kell. Ezen csoportokat elhárító tfcfegyverekkel meg kell
befejezéséhez 2-3 nap kell.
eros,tem es lepcso:ni kell. " 4. Tervszerű védelemre való berendezkedés, az elóterepe11 harckocsi-
Támadás a védelemre berendezkedett ellenség ellen árokkal, aknamezökkel, drówkadályokkal. (l-2 hétig tartó vedelmi m1111kála-
1okkal előkészítve).
,,A támadás lefolyásának mikéntjét elsösorban az ellenség védelmi rendszere,
A láma<lás rendje:
mtiszaki kiépítettségének foka határozza meg. Ezek kűziil a következő esetek - az elöterep kézbevétele, az előörsök eliizése;
fordultak e/ö: - a védelem részletes feltérképezése harcfelderítéssel és légi megfigyelés
Utóvétlek halogató harca az elöterep m1itárgyai11ak rombolásával. Ez
által;
leggyakrabban a hidak környékén fordult elö ... - támadási terv kidolgozása;
A felderítö zászlóalj és az elövéd sziikségeszközökö11, gyalogosan gázló- - stílyképzés az ellenség gyenge pontján és betörés.
kon, vagy harácsolt vizijárm1ivekke/ azonnal megkezdte az átkelést és Cél a védelem áMígása,felborirása és jobbra-balra törté11öfelgö11gyölítése.
hidföszeriien biztosított. Valamennyi tüzérüteg ezen csoportok harcát támo- 5. Természetes akadály mögötti tervszeni védelem, hosszabb ideig tartó
gatta. A hídfó egyre bóviilt, mert mind több saját eró kelt át. A közben elké- előkészítéssel.
szült sziikséghfr/011 átkeltek afócsapatok és támadáshoz csoportosultak. Ilyen esetekbe11 a gyors siker csak akkor érhetö el, ha sikerül a hidakat az
1. Nagyobb erók találkozóharcát megllkadályo::ó ,·édelmi berendezés, ellenséggel egyiiu elémi, vakmerően megrohanni. Rajta páncélosokkal gyor-
amelynek elókészitéséhez több óra állott rendelke::ésre. san átjutni és túlparton hidföt képe::ni. Ennél elengedhetetlen az erős légi és
fia az orosz felderítés idöben megá/lapitotw elóremozgás1111kat, az ugyan- tüzérségi támogarás
csak felénk mozgó ellenséges zöm megállt egy alkalmas tereps:akaszo11 és ou Ha ez nem sikerül, csak a szabályzatban lefekteteu tervszerii előkészítés
gyorsan védelemre rendezkedell be. marad.
Ebben az esetben a viszonylag nagy tiizerövel rendelkező élcsapat (f. z. és A liizérségiinket a védelemhez fejlődött ellenség ellen igyekezni kell egy
elővéd) azonnal beve::ette az erőszakos felderÍlést, mind szélesebb arcvona- kézbe fogni. Kiilö11öse11 akkor. ha a védelem kiépítettsége előrelwladott.
lon. Páncélosaink a gyalogsággal egyiitt kiválóak voltak arra, hogy a véde- A lwrckocsik11akfo111os szerepük van a betörésnél és az ék előre/örésénél.
lembe be/e-bele döjjenek, felmérve azok mélységét és r,izremls::erél. Ezen Kiválóan alkalmasak összeköttetés fe1111tar1ására is. El/e11támadások elhárí-
erők lekőtö tevékenysége mellett föeröink kiluízódtak oldaltámadásra. Ez jó tásában való részvétel miau mindig Jegyen 11éhá11y harckocsi 1artalékba11.
tiizérségi támogatás esetén mindig meghozta a sikert. A légvédelemnek a támadási tervhez keJI igazod11i. Legyen képes a táma-
3. Nagyobb erök több napig tartó védelmi berendezkedése az eWterep elak11á- dás 111e11eté1 kü1•et11i. a beWrés helyén súlyt képez11i.
sításával. A míis::aki egy!,·égek beosztásánál a betörőket és a felderítést végrehajtó-
Erre a~ko_: ken'ill sor, amikor a szovjet erők már előre ellwtáro::ták. hogy azt kat kelt elsősorbtmfigyelembe venni.
l~osszabb u/011 keresztül fogják tartani. Az ak11ákat több egymás mögött fekvő A harci repiilők közremlikődése igen fo11tos a betöréseknél, hídfókép:zés11él
övben. öve11ként több vonalban sakktáblaszer1ie11 telepíteuék. Ezen kíviil a tám- s az ellentámadások elhárításakor. Igen eredményesen 1111iköd11ek az ellenség
pontokat is félkörbe11 kön-Uveuék aknákkal, helyenként drórakadályokkal ... védöál/ásainak, t1i::fegyverei11ek, késziilö e//e11támadásá11ak felderítésében, a
Az ak11aövő11 I 0-15 méter széles átjárón t1 puskás szakaszok már ves=ély- tiizérségi tii=iink hatásának megfigyelésében. A bombatámadások során fou-
mentesen árhaladhattak, tüzérségi és géppuskás fedezet melletl. Az ros a gyors és bi:tos rádióösszeköttetés a földi és a légi egységek kö:ött.
el611yom11lás ezt követóe11 ige11 lassan haladt, mert az e/őtereper tíi=e1ese11 át Az ellenséges rádió lehallgatása igen értékes eredményeket hoz. A J 7
kelleu vizsgálni. Kiilönösen azon helyeken, ahol friss földkivágásokat fede:- német hadsereg-para11cs11okság X 21-én 07 órakor a kö1·etke:óke1 lwllgatta
tiinkfel

71
70
 - a hidakat gyorsan birtokba venni, mielőtt az e!let1Ség befejezte az átke-
le: ,Jönnek a magyarok harckocsikon, gépkocsikon. Sürgősen repiilóket ké- lést.
rii11k." 07,00-kor a 6 „ Rata" már meg is érkezett, de a csapataink már gép- Harc kii/ön/eges viszonyok között:
kocsiról szállva erós elhárító tűzzel fogadta 6ket." Harc éjjel: Általában a németek és az oroszok is keriilték az éjjeli mozgóhar•
cot. Állóharcokba11 - különösen folyóvéllelemnél - is inkább vállalkozó
A védelemről
jelleg1iek i'Oltak.
., Hadjáratunk során csak folyammemi védelemben volt rés;:iink. Ezzel !,;zembe11 mi előnyomulás közben is igen sokszor meneteltii11k éjjel.
/. A 811g mentén történő el611yo11111lás során 1-3 napig hídfőállásokha11. Ugyanúgy a hadresten beliili átcsoporrosításokat, vagy a támadáshoz történő
A gyors elóretörés következtében egyes esetekbe11 ltidfö képzése vált szüksé- felfejlödéseker,jóformán veszteségek nélkül. Éjjeli rajtaütő támadásaink mindig
gessé, abból a célból, hogy átkelőhelyeket megbízlwtóa11 ké;:e11 tartsunk lema- meglepően hatottak és ige11 eredményesek voltak. (Bersad, Oszijel'ka
2 gk. z.
radt (hátsóbb) lépcsók beérkezéséig és a további támadás megkönnyítése érde- 1200 fogoly és rengeteg hadianyag, Rozdesztve11szkoje 3 gk. z., hídföfog/alás,
Szentgyörgyi főhadnagy éjjeli védelemáttörés !OOO fogoly.) A támadás csak
kében. Ezek a hídfők mindig igen szélesek voltak.
2. A Dnyeper mentén öt hétig tartó folyaul\'édelem korlátozou cé/,i lehet. Terepszakaszról, terepszakaszra mozogjo11 előre, ahol
A hadtest kezdetben több mint 200 kilométer szélességbe11 védetl. Ekkor a mindig rendezni kell az állományt, mert különben kicsúszik a vezetés alól.
védelemnek nem \'Olt mélységi tagozódása, sót még a hé=ag nélküli figyelést sem Erdei 11övé11yzetlÍ harc:
lehetőleg keni/ni kell a 11agy kiterjedésü erdőket, mert a csapat kicsúszik
a
lehe~ett teljese!' biztosítani. Ezért a figyelöhe'J'ek kö:ött járőrözést ke/leu foly-
tatm. Afigyeloket a víztiikömél helyeztiik el. Összeköttetést egymás kö:ölf ha11g- parancsnokok kezéból és a meglepetések tömkelege érheti őket. Kisebb erdőkön
Erre vonatkozóan szabályzatunk
és látjelekkel, valamint járőrökkel tartottak. Mögöttük helyezkedtek el a kiizdök is bizonyos rendszabályok bewrtása szükséges.
egymástól 800-3000 méter térkö:re, tábori-örs-szer1ie11. A harmadik vonalba11 a kiváló. Kiegészíthető:
mozgékony tartalékok csoportosultak. Ha üldözésben mg,:u11k, az erd6szegélyeket, nyugvásra, pihenésre alkalmas
Szeptember 7-étöl rendes védelmi csoportosításban 100 kilométer szélesség- helyünket kutassuk át, elsősorban az aknáktól.
ben. Afigyelőket és eg,oes nehéz tiizfegyvereket a víztiikömél állítottuk/el. Fákon a süni lombok között g,iakran maradnak vissza orvlövészek. Az átha-
Tartalékok: ladás elótt a lombok magasságába lőtt gépp11skatiiz igen ha1ásos.
- századnál egy szakasz; Az amúgy kopár területeken feh'6 kisebb erdóparce/lák vonzzák a2 ellenség
- :ás:lóaljnál egy-két század; repülő- és tüzérségi tüzét.

- dmu/ámál egy zászlóalj és I 0-15 darab harckocsi; Magas 11övé11yezettel fedett ten·Uete11 (kukoricás, gabonatábla) iígy történik
- a hadtestnél a két lm•asos;:tály (megmaradt részek). kö=epes tiizéros=tály mim az erdőkön. A szárnyakat páncéltörókkel fedezni kell, mert igen alkalmasak
és harckocsik. harckocsik lesállására.
T,~zérség elosztása: minden zás:lóalj mögött egy alárendelt üteg, amely a Helységharc:
zászloalj egész területét és folyó túlpartját 1-3 kilométer mélységig uralUI. Eze- A páncélosok tör:jenek elöre párhuzamos utcákon, minimálisan 200 méte"e
ken feliil dandáronként egy kö:epes tii:énltegböl tá\'Olharc csoportot hoztak egymás mögöu. az elöl léwiket fedezve. A páncéltörőkkel ellátott gyalogság
lé~re. _ill~t,oe a: orosz zsákmá11ya11yagbol központi iiteget állítottak fel vándor szakaszról-s:akaszra nyomuljanak előre a házfalak mellett, a keresztutcáknál
oldalbiztosítással. Uralgó háztetőkre, tomyokba géppuskákat, terekre, utcák
v~/t(}(~~las_okkal. A :ászlóaljak11ak alárendelt lővegekból párat rejtett
torkolatának tengelyébe tüzérlővegeket kell elhelyezni. A hátsóbb lépcsők, tar-
tuze::::'::'n helyezetek el a víztiikör hoss=a11ti pásztázására. "
talékok a támadók mögötti épiileteket kutassák át. Nagyon fontos a villanytele-
pek, a posták, a pályaudvarok. ví;:közpo11tok mielőbbi kézbevétele és megbízható
Fontos feladat a visszavo1111lás ellens=ereinek a megtalálása.
órzése. A városban a parancsnokságok és a csapatok között gyorsan mozgó
E:ek lehemek:
alakulatokból hírláncot kell képezni. Megbízható órségek. legyenek mindenütt.
- a szakadarla11foldi-és légi felderítés;
- a visszavonulókat tii:érségi.és repiilö támadásokkal zavanii;
- tiizerös. gyorsan mozgó erökkel iildöwi, afedezö eröket idejekorán szét-
vemi és nem engedni, hogy a harcérimkezés megszakadjon,
73

72
 Harc hegységben: Felszerelés:
Ilyen tapasztalatokat nem szereztünk. Éjjel, ködben, esóbe11, helységben A jelenlegi lófegyverei11k tökéletesek, gyakorlati alkalmazásba11 kiválóan
vívott harcokból minde11 esemény fokozottan hat az idegekre. Ilyen esetekben megfeleltek. Olyan csapatok, amelyek csak pisztollyal va1111ak ellátva (hír.
túlzásokra les:iink hajlamosak. adó, forgalomszabályzó stb.) nem elégséges, mert önvédelmi harcra alkal-
A hírek, jele111ések a jel::ett lélektani okokból nem mindig fedik a w,/óságot. matla11ok.
Ilyen helyzetekbe11 csak higgadt, a híreket ellenónó erélyes parancsnokok és A 11ehézp11ska: szállítása gépjármiivö11 kívül nincs megoldva. E célra he-
csapat állja meg a helyét. vederen l11ízliató, négy keréken mo=gó talp 1•0/na rendszeresítendő. A heve•
derre/ kúszva is lehetne mozgatni.
Szervezési tapasztalatok A géppisztoly: Az orosz igen hatásosnak bizonyult, a miénk csak a legkö-
Gyorscsapatok: zelebbi önvédelmi harcra alkalmas.
Döntő befolyású a csapatok azonos menetsebessége, ezért a seregtesteket Kézigránát: A legegyszerllbbet kelt (a nyeles!) rendszeresíteni, mert az
lehetőleg egynemll zömökből kell összeálliwni. A gépkocsi és a kerékpár nem dobható el legmesszebbre, abból lehet legkö1111yebbe11 köteget ös.\-zeállíra11i
való egy dandárba, a közös ellátás és az emberi er6 korláto::ottsága miatt is. harckocsik ellen és robbantásra. Nem alkalmas vinont a jelenlegi kézigrá-
lefékezi a dandár menetsebességét, megnyújtja a:: oszlopok hosszát és kör/e. ná1tmk zárt helyiségben. ablakon keresztüli, lőrés ellen és harckocsiba
történő bedobásra, mert ilyen esetekben nem lehet megpörgetni.
teil. A kerékpárosok mögölli menetelók ráf11t11ak. Ez kavarodást oko;:, s::ét·
szaggatják az os;:lopokat és vezetési nehé::séget okoz. Aknaverö: Kll'áló11ak bizonyulr. Néme1ek11él és oroszoknál több mn
A loms seregtest ugyanúgy 11ehezen állítható be mim a kerékpáros ... belöll1k, kiilö11öse11 gránátvetőkből.
7ilzérség: Pá11céltörök: kétszeresére növelendő önmozgótalpon.
A rends=eresite/1 (dandáronkém 4 iiteg) kevésnek bi=ot1}'llh. A ::ászlóalja- A lég,•édelmi gépágylÍ: Igen kiváló egyetemes lli::fegyi•emek bizonyult. A
ka, már meneteknél meg kellett erósitet1i, egy-egy iiteggef. így a dandárnál légi céloko11 uíl eredményesen használtuk harckocsik és gyalogság ellen is.
s1ílykép::ésre csak egy közpollli iiteg maradt. A gyakorlat szerint tehát minden A légvédelmi lÍ_g} 1í: A megfigyelés szerint 2000-3000 méter közöl/ volt a
1

leghauísosabb
zászlóaljho:: s::erve;:ni kell egy üteget, míg a dandároknál elegemlö egy 3
iiteges tüzérosztály. Lövegek: A 105 mm-es köm1y1i tarack kiváló löveg, igen nagy a11yagi és
erkölcsi hmássa/. Nagyon szabatos tüzfegyver, pontlövésre is alkalmas.
Légvédelmi tüzérség:
A J50 mm-es közepes tarack igen erős lövedékhatáslÍ és löszabatosságrí
A tii::érséghez hasonlóan kei>é:,; az egy gépágyús iiteg, s::iikség volna egy
fegyver. Vontatója gyenge.
légvédelmi tiizérosztályra, egy ág)'1ÍS és két gépágyrís üteggel.
Ruluízat:
Légierő:
Minőségben és szÍllbe11 kiválónak bizonyult. A zubbo11yo11 kíviili fémgomb
A gépkocsizó seregtestek igen gyakran kap11ak önálló feladarokat, amelyek
nem előnyös, hamar leszakadt. A tisztikar nem rendelkezik hadilwsz11álatra
iránya és cselekménye egymástól időben, térben a1111yira eltérö, hogy egy kézben
alkalmas alsó- és felsóruházattal. A jelenlegi még a nyári idöszak viszo111ag-
tarto// légierö1•el nem támogathatók. Sziik<:éges11ek 11111ta1ko::ik felderítésre, légi•
ságairól sem 1•éd meg. Angol szabású lovaglócsizmába,1 még gyalogo/11i sem
támadások elleni védekezésre és a földi harcba 1'0fó beal'(ltko::ásra egy olyan
lehet. (Bilgeri csizma igen jól bevált.)
kisebb légierő. amellyel a dandárparancsnok remfelke::ik.
Nyitou jármüveken szakséges a bélelt bőrkabát és szemüveggel elltírou por-
Anyagi ellátás:
álarc. Ez utóbbi hiánya sok kellemetlenséget okozott. Torok-megbetegedések,
Gyorshadtestii11k nem volt minden tekintetben önálló, messzemenő
kötöhártya-gy11/Jadás.,
hadmiiveletekre képesítve. Csaparai11k csak a s::igonían elóirwkat kaprák
Egészségiigy:
meg, rarwlékkal nem rendelkezrek. Egy gépjám11i kiesése már anyagi, emberi
Az elöbbiekbe11 elmondottak miatt a zászlóaljakat kívánatos volna víztar-
ves:teségerjele11rett, mielöu harcokra ker1ilt ••olm, sor.
tály kocsikkal ellámi. Az orosz harctér európai ember számára elkép::elhe•
S:iilcséges a fenti szen-e::ési IH.'á11yosságok kikiiszőbölése, tartalék járművek
te1le11. A szélsőséges idöjárás az IÍtt1ehézségek miau az egészségügyi oszlopok
remls;;eresítése.
néha I00./50 km távolságra is lemaradtak. Ilyenkor a sebesiihnek, vagy a

75
74
betegnek ].J napot kellett szenvedni, ráadás11/ " szállitás kelleme1/enségeit juk rendelt parancsnokságokkal és Fóvezérségi közvetlenckkcl. A magyar
elviselni, mire az ellátó helyre }111011. kormány a németek á ltal tett engedmények fejében hozzájárult, hogy 20
Ezen úgy igyekeztünk enyhíteni, hogy a tartalékban lévö kötelékek, vala- OOO föt sorozzanak be a Waffen SS•be, továbbá, hogy a magyar olaJ- és
mint a tüzér és a lwrckocsiegységek segélyhe/yeil összemnta11 a lwrcolók mezőgazdasági termékek átadása jelentősen növekedJen.

mögött mziködtettiik. A ltátras=állítás azonban így is nagy nehézségekbe ütkö- Magyar kérésre a német vezetés ígéretet tett a hiányzó nehézfegyverzet
zött, mivel az utak állandóan 100%-os megterhelés alau állottak. pótlására, az élelmezés kivételével az anyagi és technikai ellátás átvállalására.
Sajnos ezek csak szóbeli megállapodások voltak, a magyar felső vezetés nem
tartotta szükségesnek mindezt hivatalos, nemzetek közötti szerződés formá-
A 2. MAGYAR HADSEREG FELVONULÁSA jában is rögzíteni. E felületes, és kellően át nem gondolt lépéssel teljesen
ÉS HARCAI A DON MENTÉN kiszolgáltatott helyzetbe hozta a felajánlott magyar kontingenst.
A megállapodást követően szinte azonnal megkezdődtek a szervezési
munkálatok. A kisebb mérvű minőségi fejlesztések mellett csupán annyi
1941 végén úgy tűnt, hogy a magyar politikai vezetés vissza tud térni Teleki
lényeges változás á llt be, hogy a gyalogdandároka t könnyű hadosztályok-
irányvonalához. Bárdossy javaslatára a kormányzó 1941 őszén felmentette a
ká szervezték át, és a Gyorshadtest bázisán elkezdődött az 1. páncélos-
túlwttan német vonalat követő Werth Henriket a vezérkar fönöki beosztásból és
hadosztály felállítása. Mindezek figyelembe vételével a kivonuló hadrend
helyette a sokkal mérsékeltebb, a magyar érdekeket jobban szem clött tartó
a következőképpen alakult:
Swmbathclyi Ferencet nevezte ki. Ennek a váltásnak köszönhető többek között,
hogy a Gyorshadtest november közepén lovonták, majd hazaszállitották. Az
események awnban kedvezőtlenül, de végül is törvényszenien alakultak Magya-
rország számára. A Swvjecunió - hivatkozva az Atlami Charta alapelveire -
követelte, hogy Nagy Bntannia és az Egyesült Államok ilzenjen hadat Magya-
rországnak 1s. 1941. november 29-én a bnt ultimátum meg is érkezett; ha de-
cember 05-ig a magyar kormány nem vonJa vissz.a csapatait SWVJCt fóldról, ak-
kor azt casus bellinek tekintik. Bár a Gyorshadtest kivonása november 15-én
megkezdődött, a hadiállapot beálltát a bntek december 7-én mégis kmyilvání-
tották. A tengely országai a hadiállapotot - válaszként a bnt lépésre a Pearl
l larbor-1 Japán támadást követően az Egyesült Államokra is kiterjesztették. A
kedvezőtlen külpolitlkai helyzetet csak súlyosbították azok a hírek, amelyek a
keleti arcvonalról érkeztek. A németek Moszkva alatti veresége nyilvánvalóvá
tette, hogy Magyarország is kénytelen lesz komoly erőfeszítéseket tenni mind
katonai , mind gazdasági téren. A némel követelések nem is késtek sokáig. 1942.
január 8-án Ribbentrop német külügymm1szter Budapesten Horthytól és
Bárdossytól a teljes magyar haderőt követelte. A magyar politikai vezetés JÓI
tudta, hogy a további tartózkodás lehetetlen, hiszen Magyarország volt az egyel-
ten olyan szövetségese Németországnak, amelynek nem voltak harcoló (csak
megszálló) csapatai a keleti arcvonalon. igy célja csak az lehetett, hogy a fegyve-
res részvételt a lehető legkisebb mértéküre alkudja lc.
A magyar fegyveres erők részvételéről szóló döntés hosszú huzavona
után, 1942. Január 22-én szü let~tt meg. A megállapodás szermt Magyaror-
szág - az 5 megszálló dandár mellett - 9 gyalogdandár!, egy páncélos-
dandárt ad harcoló kötelékként a keleti arcvonal megerősítésére , a hozzá-

77
76
oi A kivonuló 2. hadser eg hadrendj e

53000ffi
HDS kozv.

- 52., 53. híradó z. Budapest

- 101. lé. tü. o. Budapest
- 106., 107. lé. tü. ü. Budapest
- 101. és 150. gv. n. tü. o. Sopron
- hat utász szd. 1öbb helyörségből
- 102., 103. rocso. szd. Komárom
- 101. gk. vegyi szd. Piliscsaba
- J0 1. lángszórós sut. Budapest
- 10 1. rád. fold. szd. Budapest
- haditudósító szd. Budapest
- 10 l ., 106., l 08. hadtáp. z.
Budapest, Szolnok, Kassa
- Kilencven századnyi vonat
- Negyvenöt századnyi
munkásszázad
- 150.- 154. n. mozs<lrütegek
( 1942. véeén kivonva.

A k ö nn y űh a do sz tá lyo k szer vezete

Pság

13 500 fü

80 ti. 950 lgs. 6 ti. 200 lgs. 10 ti. 180 lgs. 7 ti. 240 lgs. 140 ti. 340 lgs.
2 x 4300 fö

~
hír. szd. Vonat
l táb. tü. e. \ov. szd. 1 \Cgv. g;. ü. 1
6 db40mmgá. 1-3 gsz.
3x994fö

E;] -
-
öt kocsioszlop
egy tehergépkocsioszlo p

a
egy löszerkezelő oszlop
egy élelmező oszlop
4 db80 mm. a. 8 db 100 mm tar.
8db l50mmtar. fél sütöoszlop
4 db 105 mmá.
(2 üteg) (4 üteg) egy hadtápszázad
3 puskás, egy egészségügyi oszlop
1 ne. fe. egy sebesül1szállító gk. oszlop
32 db löveg, 40 db aknavetö; egy műszaki törzs, három
Fegyverzet: -
40 db páncéltörő ágyú, 6 db légvédelmi munkásszázaddal
-
gépágyú; egy zenekar
- 36 db gránátvető. 38 db nehézpuska;
- 112 db géppuska, 250 db golyószóró;
~
~ - 350 db géppisz1oly, 70 db tehergépkocsi.
~ Az 1. páncéloshadosztály szer vezete

Pság

1 pc. vad. z.

műszaki oszlop;
hk. szerelö oszlop;
gk. sze relő oszlop;
Fegyverzet: - 17 db kis (Toldi) harckocsi; nehéz vontató oszlop;
- 108 db könnyű (T-38) harckocsi; öt gk. oszlop;
- 22 db közepes (P2-IV) harckocsi; löszerkezelő oszlop;
- 24 db pct.á., 28 db neh. pu.; hadtáp század;
- 58 db gpu., 140 db gsz.; eü. oszlop;
- 8 db légv. lg.; 18 db öj. gpá.
seb. száll. oszlop;
Megjegyzés: a hadosz1á\y 100%-ban gépesítve (1491 tgk.,
é!elm. oszlop;
325 szgk, 106 spec. gk., 453 mkp.)
- \égvéd. gpu. szd.

A ki vonuló repül őcso port szer vezete

1. repülőcsoport
5000 fü

1. vad. re. o.

1/l. vad . re. szd .

11 db Héja

2/1. vad. re. szd .

11 db Héja

Megjegyzés:
l. 1942. okt. 15 -től 2. repülődandár.
2. Hazatelepítve 1942. októberében, feladatát a németek venék át.
3. Helyét az 5/1. vad. o. pság vette át.
4. Átképezve Me-109 F-re és beolvasztva a német 52. vad. re. e.-be 1. szállító szd .
5. Hazaszállítva, pótlása nem történt meg.
~
 érkezett ki. Öket a IV., majd az VII. hadtest követte. A páncéloshadosztály
Az itt feltüntetett 2. magyar hadsereg összetétele lényegesen eltért a hiva-
Lengyelország területéről több mint 1400-1800 kilométer-cs menet után -
talos hadrendtől. Ez annak tudható be, hogy a katonai vezetés a személyi és
amit 8 nap alatt tett meg -érkezett ki a hadműveleti területre.
anyagi terhelést az egyes körzetek helyett az egész országra kiterjesztette.
Szempontként kezelték továbbá azt is, hogy a honvédség legértékesebb részét
Támadás a Donig
jelentő fiatal sorállomány aránya ne haladja meg a 20-25%-ot. A hiányzó
részt első és másodvonalbeli tartalékosokból pótolták ki. Hasonló elveket Az elsőnek \ciérkező III. hadtest Kurszk1ól keletre német csapatokat váltott le,
követtek a tiszti állomány összetételének kialakítisánál is, amikor a tartalékos és védelembe ment át. Az Obcr Kommando der Wehnnacht (OKW) ebben az
tisztek arányát 70-75%-ban határozták meg. A 207 ezer fos kivonuló lét- időszakban már megkezdte előkészíteni a nagy nyári offenzívát a keleti arc-
szám 20%-a volt nemzetiségi, míg a munkaszolgálatosok aránya 10%-ot tett vonal déli szárnyán. Első ütemben pozíciót javító hadműveletet terveztek
ki. Az összlétszámnak csupán 55-60%-a volt harcoló, a többit a munkaszol- végrehajtani Kurszk és Harkov térségéböl azzal a céllal, hogy a Dontól nyu-
gálatosok, valamint a kiszolgáló és ellátó személyzet tette ki. gatra elhel yezkedő szovjet erőket Voronyezs irányú összetartó csapásokkal
Teljesen más volt a helyzet a fegyverzet terén. Míg a személyi biztosítás bekerítik és megsemmisítik. Ezt követően kívánták megindítani a nagy táma-
vonatkozásában a minőség tartalékolására törekedtek, addig a kivonuló csa- dást a Kaukázus, illetve Sztálingrád irányába.
patokat a rendelkezésre álló fegyverzet legjavával látták el. Az már más kér- Az első hadmíivelet végrehajtásához létrehozták a Weis-hadseregcsoportot.
dés, hogy hadseregünket így sem lehetett a korszerü fegyveres erők közé Állományába került a 2. és 6. német tábori hadsereg, a 4. német páncélos-
sorolni. Különösen azért, mert a németek a megígért fegyverzetnek csak tö- hadsereg és a 2. magyar hadsereg kiérkezett részei. Főcsapást Kurszktól észak-
redékét szállították le, így a hadtestek könnyű hadosztályai valóban keletre elhelyezkedő 2. tábori- és a 4. páncéloshadsereg tervezte mérni Voro-
könnyiínek találtattak. Elsősorban nem azért, mert csak két ezredük volt - nyezs irányába. A déli szárnyon lévő 6. hadsereg részeivel az Oszkol folyótól
ezt ugyanis célirányos fe ladatokka l minden következmény nélkül ellensú- nyugatra lévő erőket készült bekeríteni, míg zömével tovább kellett támadnia
lyozni lehetett volna - hanem azért, mert alig rendelkeztek gépvontatású, Voronyezs irányába a bekerítés külső gyüríijének bezárása érdekében. Az e l ső
nagy tűzerőt biztosító nehézfegyverzettel, mindenekelőtt közepes tilZCrséggel etapban a magyar hadseregnek a német seregtestek között Tyim, Sztarij Oszkol
és páncélelhárító lövegekkel. Ugyanakkor a vonatok nagy létszáma és a sok irányában kellett támadnia. Feladata volt, hogy a 6. német hadsereggel
lóvontatású fogat miatti nehézkessége jelentősen lerontotta a harcoló csapa- együttműködve hozza létre a bekerítés belső gyürüjét, jusson ki Voronyezstöl

tok mozgékonyságát. délre a Donhoz, majd készüljön fel a német csapatok leváltására, a Don-menti
Nem volt sokkal jobb a helyzete az \. páncélos hadosztálynak és a védelem megszervezésére. Mivel a 2. hadsereg többi alakulata még nem érke-
repülöcsoportnak sem. Az eredeti tervek szerint az 1. páncéloshadosztály zett ki, a hadseregcsoport parancsnoka alárendeltségébe utalta a VU. német
két harckocsiezredből állt volna, közepes és nehéz harckocsikkal fe lsze- hadtestet, egy páncélvadász-zászlóaljat és egy nehézUteget.
relve. Mivel a németek az ígért mennyiségnek még a felét sem szállították A támadás 1942. június 28-án hajnalban indult meg a hadseregcsoport
le, így csak két zászlóaljat lehetett felállítani. Ráadásul az átadott harcko- északi szárnyán. A 6. hadsereg két napos idöcsúszással kezdte meg, amikor a
csik már nem tartoztak a l egkorszerűbbek közé. A 22 db Pz- lV. kevés- szovjet tartalékok már „rámozdultak" az északi irányra.
nek bizonyult, ráadásul a rövidcsövű változatát kaptuk meg. Így az ezred A német-magyar csapatok bekerítő hadművelete a Brjanszki és a Délnyu-
harckocsijainak zömét a 108 db Skoda T- 38-as könnyű harckocsi tette gati Front, 2-2 hadseregének felszámolására irányult. A támadás 300 kilo-
ki. A repülőcsoportból csak a felderítőszázadok rendelkeztek korszerű méteres arcvonalon indult meg és 7 nap alatt 160-180 kilométeres előretörést
l-lenkel- 111- és 46 típusú gépekkel. A Héja vadászrepülő osztály 22 ért el. Július 4-re a bel ső gyűrű Sztarij Oszkolnál, a külső gyű rü Voronyezs
gépe még elfogadható minőséget jelentett, dc a bombázóosztály magasságában a Don nyugati partján zárult be. A hadművelet a már jól bevált
Caproni- 135-ös repülői jócskán elmaradtak a kívánalmaktól. német elvek szerint zajlott le. Az áttörés az északi és a déli szárnyon következett
A csapatok kiszállítása 1942. ápril is 17-én kezdődött meg, és július 17-én be, amelyet a páncéloshadosztályok erős légi és tüzérségi támogatása mellett
fejeződött be. A kirakodás zömmel Orjol és Kurszk körzetében és attól jóval
hajtottak végre. Ezt követően a gyalogság, kihasználva a réseket, megkezdte a
belső gyűrű létrehozását és a bekerített erők fe lszámolását, miközben a páncélos
nyugatra történt, ahonnét a magyar katonáknak gyakran több l00 lcilométcr-1
kellett gya log megtenni. Elsőnek a Ill. hadtest és a hadseregparancsnokság

83
82
és gépesltett csapatok nagy ütemben törtek előre a külsö gyűrű terepszakaszára
-jelen esetben a Don vonalára.
A 2. magyar hadsereg sikere elsősorban attól függött, hogy a sz.árnyakon
indított áttörés milyen gyorsan és milyen eredménnyel zárul. Az elsö négy .f. hk. hdt.

nap során harcai igen hevesek voltak, mivel az előttük védekező szovJetek
még nem ismerték fel a bekerítés veszélyét. A harcok terhét a Ill. hadtest 9.
hadosztálya viselte mindvégig. Menet közbeni leváltásáról szó sem lehetett,
mivel a németek alárendeltségükbc von1ák a 6. hadosztályt, a 7. hadosztály-
:.!•~Ú „ \ 'r1f(?
nak pedig szfimyfedező, illetve lekötő feladatokat kellett ellátni. A 9. had-
osztály alig kiképzett katonái a súlyos veszteségek ellenére becslllcttel hely-
tálltak. Zászlóalj erejü harccsoportjaik rohamot roham után indítottak, s ezzel
elérték azt a legfontosabb céljukat, hogy a szovjetek ne tudjanak erőikkel
~t=f"~
.,a.. ·
..
3.

KI NT
manőverezni, átcsoportosításokat végrchaJtani az áttörés irányába, 11\etve ne .V#. hd
csússzanak k1 a bekerítésből. s ,,,,. .-,=--· . ,_
A német-magyar csapatok június 28-a és Júhus 10-e között 28 560 hadi- •u
foglyot CJteuek, 516 löveget, 1015 harckocsit zsákmányoltak, 11let,·e semm1- ,hk.hdt.
sí1euek meg és 432 repülőgépet lőttek le.
SaJnos súlyosak voltak a Ill. hadtest veszteségei is; 118 fó tiszt és 2430 fö rei
legénység, amelybe egyaránt értendők a halottak, a súlyos sebesUltek és az
eltűntek is. Az tlyen arányú veszteség csak részben volt törvényszerű! ll iba
volt türelmetlenü l erőltetni a támadásokat addig, míg az északi szárnyon az s
áttörés nem fcjczödölt be. Az áldozatok számát növelte az is, hogy az egyes
harccsoportok közötti együttműködés nem volt kellően összehangolva, a
tüzérségi tüztámogatás akadozott és egyes parancsnokok nem vették tudomá-
sul, hogy az elsö világháborús tömegrohamok 1deJe már régen lejárt!
A Donhoz elsőnek a Ill. hadtest gyorscsoportJa ért ki július 7-én. Őket a
hadtest föerö1, majd a szállítási nehézségek és a partizánok ellem elhúzódó
harcok miau késlekedő másik két hadtest követte. A németek, meg sem várva
az egyes lépcsők teljes beérkezését, azonna l átadták védöszakaszaikat. Ennek
a kapkodásnak igen súlyos következményei lettek. Ugyanis a németek nem
fordítottak kellő figyelmet a Don nyugati partJának megtisztítására, ahol igen
jelentős szovJet erök maradtak vissza. Amikor azok észlelték a németek távo-
zását, azonnal 1ámadást mdítonak a hosszú meneteléstől kifáradva beérkező
csapatamk ellen. Ilyen váratlan támadás érte a 7. hadosztály két z.ászlóalját
Unv térségében. Az 50--60 harckocs1b6l és kb. egy zászlóa1Jb61 álló szovjet
harccsoport támadását csak igen heves (200-250 fó sebesült és halott) har-
cok árán s1kerlllt visszaverni.
Előretö rés a Donhoz
(Szabó Péter: Don-kanyar ci mü k ö n yvébő l ))

85
84
Hidfőharcok

A 2. hadseregnek 200 kilométeres védösz.akaszt kellett átvennie

Voronyezstöl délre. Ez a szélesség többszörösen meghaladta a kétezredes
hadosztályok lehetőségeit és az érvényben lévő normákat, nem beszélve a
magyar hadsereg felszereltségéről és kiszolgáltatott helyzetéről. Ráadásul a
hadseregparancsnok nem rendelkezhetett szabadon sem a repülöcsoportjával,
sem az 1. páncéloshadosztályával. Az anyagi részek nagy távolságra lema-
radtak, mert a szállítókapacitás elégtelen volt, és az útvonalakat a németek
felügyelték, használatukban el sőbbséget élveztek.
A Don nyugati partján visszamaradt szovjet erők három nagyobb hídfót léte-
sítettek Uriv, Korotojak és Scsucsje községek térségében. Mindhárom igen ve-
szélyes volt, mert jelentős erőket rejtettek, a folyókanyarulatokra támaszkodtak
és nehezen járható (mocsaras, erdökkel fedett, horhosokkal szegdelt) terepen
helyezkedetek el. Megközelítésük a nyílt területek miatt igen nehéz volt, míg a
szovjetek a folyó túloldaláról folyamatosan kapták az erösítéseket.
A magyar parancsnokság felismerte ugyan a veszélyt, de kezdetben nem volt
meg a lehetősége a gyors cselekvéshez. Az anyagi részek lemaradtak, s így az 1.
páncéloshadosztály csak július 17-én kapott némi üzemanyagot. Az urivi hídfü
ellen a még csak részeiben kiérkczö 2. magyar hadsereg clöször július 18-án
indított komolyabb akciót. A támadáshoz több harccsoportot hoztak létre a 7.
hadosztály gyalogzászlóaljaiból, a páncéloshadosztály harckocsizó- és gépkocsi-
'ZÍJ egységeiből, az 51. páneélvadász-zászióaljából és az összevont tüzérségböl. A
harcot Veres Lajos altábornagy, az 1. páncéloshadosztály parancsnoka vezette. A
magyar harccsoportok gyalogos részei délre elfoglalták az uralgó magaslatokat,
míg a harckocsizók egyes helyeken - ahol a terep járható volt - kijutottak a
folyóhoz. A hídföbe befészkelt swvjet erök zömét felszámolták és kijutottak a
Don mocsaras árteréig. Itt awnban a terepviswnyok miatt lehetetlen volt tovább
támadni, így a terület teljes megtisztítása nem történt meg. A harcok során több
száz foglyot ejtettek, 35 ellenséges harckocsit lőttek ki, illetve 7.Sákmányoltak.
E támadás sikere awnban hamar semmivé foszlott. A swvjetek a túlpartól éj-
sz.akánként egyre több erőt dobtak át, a hidfük területére. Augusztus elején már
nagysz.abású támadást indítottak Urivnál és Korotjaknál. A támadásban két
szovjet lövészhadosztály, egy lövész- és egy harckocsidandár vett részt. Harcukat
a túlpartról igen erös légi- és tüzérségi csapásokkal támogatták.
Az augusztus 6-án megindult támadás súlypontjait a két hídfö között ügye-
sen váltogatták. Így a szinte pókhálószerű magyar védelem csekély tartalékaira
A 2. m. 1-!DS helyzete 1942. aug. /9.
óriási feladat hárult. A jelentős mérvű betöréseket csak hosszú, elkeseredett
(Szabó Péter: Don-kanyar című könyvéből)
küzdelem - az 1. páncéloshadosztály bevetése - után sikerült megállítani.

87
86
 A hídföharcok időszakának volt még egy tragéd iája. Horthy István repülő
A szovjeteknek óriási veszteségeik ellenére sem sikerült átszakítani a ma-
föhadnagy - a kormányzó fia - szolgálatteljesítés közben, 1942. augusztus
gyar védelmet, de áldozatuk nem volt hiábavaló. A hídfőket ÚJból uralták, és
2O-án O5,O7-kor gépével lezuhant és hősi halált halt.
azokat a korábbinál sokkal jobban kibővítették és megerősítették.
Az unv1 hídfö elleni sikertelen kísérletek végleg meggyőzték a német-
A szeptember közepéig dúló hídföharcok változó sikerrel jártak amelyben
magyar vezetést, hogy e jelentős ellenséges góc felszámolásához nincsenek
mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett. A mérleg nyelve az eredmé-
meg sem az emberi, sem a technikai feltételek. A szovJet fél uralta a légteret,
nyesség oldaláról megközelítve a szovjetek oldalára billent, ugyanis a három
hatalmas tüzérség, fölénnyel rendelkezett, embervesztesége1t gyorsan, és
hídfőből kettőt az urivit és a scsucsjeit sikerült megtartaniuk. Az alig kikép-
minden különösebb nehézség né lkül tudta pótolni. Mivel a szovJetek is meg-
zett magyar katonák egy-két esettől eltekintve elismerésre méltóan helyt áll-
elégedtek a két hídfö birtoklásával, a német-magyar vezetés lehetőségei pedig
tak. A veszteségek is nagyok voltak. Összehasonlításra nincs lehetőség, mert
kimerühek, így a 2. hadsereg arcvonalán szeptember közepétől viszonylagos
szovjet adatok nem állnak rendelkezésünkre, azt csak bccsülm lehet. A rész-
nyugalom állt be.
harcok adatai alapján a magyar veszteségeket kb. 2-3 szorosan múlták fe](ll.
A 2. magyar hadsereg vesztesége (sebesültek, ha lottak és eltűntek) szep-
A Don-menti tragédia és előzményei
tember végéig - beleértve a partizánok elleni harcokat és a Ill. hadtest tá-
madó hadmllveletét is - már meghaladta a 25 OOO föt. Ez számunkra óriási Az 1942. elején hivatalba lépő Kállay-konnány felismerte az egyre inkább
vérveszteséget jelentett, amit e l sősorban a nehéz és korszerü (gépvontatású kedvezőtlenül alakuló nemzetközi he lyzet veszélyeit, s ezért olyan po litikai
nehéztüzérség, harckocsik, repülőgépek) fegyverzet alacsony számának és Programot fogalmazott meg, amelynek fö célját az ország háborúból történő
kisebb részt a tapasztalatlanságnak tudhatunk be. kiléptetése képezte. Ez az új koncepció a következő pillérekre épült:
A hídföharcok végjátékát a Korotojak mentén létesített szovJet állások fel- - magyar-német kapcsolatokban bizonyos távolságtartás a cselekvési
számolása Jelentette. A németek végre belátták, hogy a 2. magyar hadsereg szabadság megőrzése érdekében;
még az arcvonalát is alig tudJa tartam, a hídföket képtelen önállóan felszá- - ÚJbó\ fclvenm a kapcsolatokat a nyugati hatalmakkal, mmdenekelött
molni- bár mmdent megtett ennek érdekében. Ezért a németek augusztus Nagy-Britanniával;
közepétől két gyaloghadosztály részeit, pár üteget, majd a XXIV. páncélos- - megőrizni az ország katonai erejét a háború végéig, a nagy elszámolá-
hadtest-parancsnokság közvetleneit, öt tUzérosztályt, egy rohamlövegosztályt sok 1deJére.
és az első magyar páncéloshadosztályt irányították KorotoJak térségébe. A Az 1942. őszén megszületett döntés értelmében megkezdték a 2. hadsereg
Korotojak elleni támadás szeptember 1-Jén mdult meg erős légi- és tüzérségi fáradt alakulatainak fokozatos leváltását, a hátországi erőforrásoknak
e l őkészítés után. l lárom napig tartó ádáz küzdelemben megtört a szovjet csa- megfele l ő új hadrendi struktúra kia lakításának c l ökészitő munkálatait. Ezze l
patok ellenállása, a hídffi német-magyar kézre került. párhuzamosan lépéseket tettek stockholmi, illetve isztambuli kapcsolatokon
Ezt követően a XXIV. német hadtest parancsnoka még erősebb csoportosítást keresztül a nyugat i országokka l való érintkezések felvételére.
hozott létre közvetleneiböl, az 1. páncéloshadosztályból, egy német és három Novemberben kezdtek megérkezni a pótlásra és a váltásra szánt menetszá-
magyar hadosztályból azzal a céllal, hogy az urivi hídfőt is felszámolja. Erre az zadok, a 2. hadsereg helyzete ennek ellenére nem javult lényegesen. Ugyanis az
időre awnban a szovjetek a térséget szinte erőddé alakitották át, és igen jelentős arcvonal hossza nem változott, a beígért német fegyvereknek csak töredéke - az
erökkel szállták meg. A hídföt már egy lövészhadosztály, egy erödkörzet {kb. 1,5 1s gyengébb minöségü zsákmány anyag-érkezen meg. Ráadásul a váltások is
hadosztály), egy gépkocsizó lövészezred, egy harckocs1brigád (kb. két zászlóalj) tgen kötiilményescn és lassan ha ladtak. Az új alegységek e l őször honi kiképzés-
védte, amelyek igen erős tüzérségi- és légi támogatásra is számítottak a túlpart- ben részesültek, maJd a k.isz.állítás után a hadtestek kikép7.Ö táboraiba kerültek.
ról. A támadás az urivi hídffi ellen szeptember 9-én indult meg. A harcok egy Fegyven ahg vittek magukkal, mivel a meglévő készleteket a visszamaradt erők
héten át egyre hevesebb erövel dúltak. A támadók csak igen lassan tudtak tért 52.ámára tartalékolták. A valamivel több, mmt 35 OOO fö kiképzése zömében csak
nyerni. A magaslatokat megszállva tartó szovJet védők igen hatásosan tudták könnyü gyalogsági fegyverekkel történt. Saját fegyvert csak a váltás után, az
uraim az előterepet. Bár kisebb területeket fel kellett adniuk, de fontosabb állá- arcvonalban kaphattak. A munkaszolgálatos századok arcvonalba kUldésével a
sa,kat meg tudták tartani. A német-magyar csapatok tekintettel a súlyos veszte- múszaki munkálatok fclgyoí$Ultak ugyan, de koránt sem érték el a kívánt üt~mel.
ségekre, szeptember 16-án beszüntették a támadást. ll1ányoztak a korszeru mf,szaki szerszámok, nem volt elegendö anyag sem. lgy a

89
88
 200 kilométer sz.éles védelem inkább egy rövid halogató harcokra alkalmas,
vékony ellenállási vonalnak tűnt, mintsem mélyen lépcsőzött, jól kiépített szilárd ,.-.. .,., .....,
... védelemnek.
1942. november közepétöl rosszul alakultak a hadmííveletek a tengely számá-
,........

..... 1-1 , ~ ,
Uo•Jolhlfllállio

s.i..v~~!t,., ••
ra. Hitlernek az a döntése, amely a déli szárny eröit két részre osztotta, és túl --- hflUtoir.

nagy feladatot sz.abott számukra, megbosszulta magát. A déli csoport nem tudta a ::::::~i•J'II< .,....
Kaukázust elfoglalni, az északi szárny pedig Sztálingrád előterében vallott ku- ,.-.111.ANCSNOM.sA.c

darcot. Az 1942. november 19-én Sztálingrád térségében indított nagy szovjet

offenzíva elsöpörte a német arcvonalat, bekerítették, majd megsemmisítették a
._ ..,;·--· 9.kb~.17. hUont01y

németek legerösebb hadműveleti csoportosítását, a Friedrich von Paulus tábor- $onyij:Ui,j„ lnn••r;.••••••:•
nok vezette 6. tábori és 4. páncélos hadsereget. A Kaukázusban lévő erőknek is Ill.HDT. !~!::•:~•;
csak nagy veszteségek árán sikerült visszavonulniuk. S<tuljOu~•I •••l:'1:nj"'t•io Ou\ó
Még be sem fejeződött a Sztálingrád térségében bekerített német erők fel-
számolása, a szovjet vezetés az egész keleti arcvonalra kitel)edő általános
támadás megindítására utasította a frontokat.
Ennek részeként került sor a Voronyezsi Front osztrogozsszk-rosszosi, illetve a
-

-
,,.... ~.•~--
-, -6.k.ho. ,,

- - ; : : . : : ~iP1• 2.Q.k..
• ,1,~,,,
,1o, •••
Brjanszki Front csatlakozásával a voronyezs-kaS2lomojei hadmüveletek végrehaj- •"'•·
tására, amelyek közvetlenül a 2. magyar hadsereg és a 8. olasz hadsereg részei
(Alpini hadtest), majd a 2. német hadsereg ellen irányultak. IVHDT.
Az első hadmüvelettel kezdődött el a 2. magyar hadsereg védelmének felda-
rabolása és eróinek megsemmisítése. A Voronyezsi Front 40. összfegyvernemi
...
hadserege (5 lövészhadosztály, 1 lövészdandár, 1 harckocsihadtest, 3 harckocsi- 2.m.H
dandár, 2 páncélvadászdandár, 1 sorozatvető-hadosztály, 1 tüzérosztály) az urivi ·,:
hídföböl, a 3. harckocsihadsereg (2 harckocsihadtest, 2 harckocsidandár, 4 lö-
vészhadosztály, 1 lövészdandár, 1 tüzérhadosztály) a 7. lovashadtesttel (2 lovas-
hadosztály, 1 harackocsidandár, 3 sídandár, 2 aknavetöczred) délről, az Alpini :.\K;f'.:: O.......:~ / . . .- ~
olasz hadtest acvonalával szembeni területről tervezte indítani a támadást. amer HDT · \ r t • •n•.
2
1

...,,..., ..... .. ........ \ .. 1.pc.ho. : . ; .. ,- ✓·

A két hadsereg között a 18. önálló lövészhadtest (3 lövészhadosztály, 1 lö- 26.né.ho.ffi\ ... ... ... ..... ·~23. ./.

:::::·7-}~~~:.;. ~=~-<-
,
vészdandár, 2 harckocsidandár, 1 harckocsiezred, 5 tüzér-., 2 páncélvadász- 0

dandár) helyezkedett el a scsucsjei hídfőben.

Ezen erök fö célkitűzése az volt, hogy koncentrált támadásokkal szétdarabol- ~ . ,..-< . - \ ; · - • ~ ·.: :

ják a tengely Don-menli védelmét, majd összetartó irányú csapásokkal Aleksze-

jevka térségében létrehozzák a bekerítés belső gyiírftiét, míg gyorsan-mozgó 8.ol.HDS. II.ol.HDT.
csapataikkal Sztarij Oszkol és Valjuk:i között birtokba veszik az Oszkol folyó
Yo!~1ki

völgyét. Ezzel kívántak kedvező helyzetet teremteni a következő hadművelethez.

A 40. hadsereg támadása 1943. január 12-én indult meg az urivi hídföböl. A
támadásban két harckocsikkal és tüzérséggel megerősített lövészhadosztály vett
részt. Csapások a 7. könnyühadosztály 4. gyalogezrede ellen irányult, azz.al a A 2. magyar hadsereg általános helyzete
céllal, hogy a magyar védelem áttörésével a hídföt kiszélesítsék, és ezzel biztosít- (Szabó Péter; Don-kanyar című könyvéből)
sák a fóerók átdobását.

91
90
 A 8-10 szeres túlerővel támadó szovjeteket a magyar gyalogezred képte-
len volt feltartóztatni. Több rohamot visszavertek és a végsókig harcoltak, de
a _szűkös lehetőségek és a kedvezótlen védöállások miatt vissza kellelt vonul-
nmk. A nap végére a szovJelck 6-8 kilométeres betörést értek el.

Ill.
--
~-·~.~
A2. hds. helyzete
1943.1.14. este
60.sz.hds.
A 2. magyar hadsereg parancsnoksága 13-ára ellentámadist készített elő négy
&YalogzászlóallJal a 700. német páncélososztaggal, valamint a 242. rohnmlöveg-
osztállyal. Az 5 órakor indított támadásban a harckocsik nem vettek részt, mert a
nagy hidegben nem tudták beindítani őket, a rohamlövegek pedig a nagy hófú-
vásban elakadtak. A gyalogzászlóaljak rohama kezdetben sikeres volt, és vissza-
SZOritották a szovjeteket az első állásokig. Az elért terepszakaszt azonban nem
tudták megtartani, mert a 40. szovjet hadsereg fóeröinek éppen kibontakozó tá-
madása elsöpörte őket. A könnyű fegyverzetíi zászlóaljaknak esélye sem volt a
tömegével támadó harckocsik megállítására. Mivel a 2. magyar hadsereg tartalé-
4o. sz. hds. kát felhas2nálta, a Cramer hadtes1 bevetését pedig a német vezetés nem engedé-
lyezte, a szovjet áttörést megakadályozni nem lehetett.
s töv. ~"-, f I&. dd., Január 14-én estére a IV. hadtest sávjában 40 kilométer széles és 20 kilo-
. lu#., 3 ö: ltk.iM,
ú., 2 pc. vad.ad, méter mély rés keletkezett. Ez lehetövé tette, hogy a szovjet csapatok északi
. ".osú. és déh irányú támadással megkezdjék a magyar erök bekerítését.
A védök helyzetét tovább súlyosbította, hogy 14-én nagyerejú támadás m-
dult a délt szárnyon és a scsucsJel hídföböl. A 18. önálló lövészhadtcst reggel
7 órakor 3 lövészhadosztállyal, mintegy 100 harckocsival és 700 löveggel
csapást mért a 12. hadosztály alárendeltségébe tartozó 48. és 18. gyalogezred
csatlakozó szárnyaira. A 3 kilométeres sávban támadó orosz harckocsi és
gyalogsági tömeg feltartóztatására a két magyar zászlóaljnak esélye sem volt.
Az ellentámadásra rendelt erőket a szovjet harckocsik egyszerüen legázolták.
17 órára a 12. hadosztály lényegében megsemmisült. Elvesztette személyi
állományának 70, tüzérségének 100%-át. Kisebb erök még a szárnyakon
küzdöttek, amelyek estétöl a 10. ill. 19. hadosztály alárendeltségébe kerültek.
A hadtestparancsnoknak a tartalékok, illetve a második lépcsök felhasználá-
~áva[ sikerült ugyan lezárni a 12. hadosztály védelmében keletkezett rést, de
JÓI tudta, hogy az csak időleges lehet, és a szovjet áttörést már tényként kell
elfogadni.
Január 15-ére a 2. magyar hadsereg arcvonala három rés2re szakadt. Északon
a Ill. hadtest és a hozz.á csapódó 20. hadosztály részei körvédelemre rendezked-
tek be, hogy a déli irányú szovjet támadásokat feltartóztathassák. Középen a két
áttörés köZOtt rekedt eröket is a bekerítés veszélye fenyegette, utánpótlásra nem
52.ámíthattak. Így a 13. és 10. magyar, valamint a 168. német hadosztály meg-
kei.dte erőinek kivonását az arcvonalból és Osztrogozsszk, Nyikolajevka védel-
mére ÖSSZJX>ntosítottak.
A 2. hds. helyzete január /4-é11 este
(Szabó Péter: A Don-kanyar címü könyvéből)

93
92
 A déli szárnyon védekezö 19. és 23. hadosztály súlyos védelmi harcokat VÍ•
vott a déli irányba forduló 18. szovjet lövészhadtest csapataival. Sorsukat végül
az pecsételte meg, hogy a 3. szovjet harckocsihadsereg ekkorra már áttörte az
olaszok védelmét és NyikolaJevka irányába támadva mögéjük kerilh.
Január l 6•a sorsdöntö nap volt a 2. magyar hadsereg számára. Ezen a na•
pon a Brjanszk.i Front 60. hadserege átkelt a Donon és déli irányból átkarolta
a III. hadtestünk védöállásait. A déh szárnyon 1s kritikusra fordult a helyzet.
A németek végre bevetették a Cramer hadtestet a 18. szovjet lövészhadtest
ellen, de ez sem hozta meg a kívánt sikert. A hadseregcsoport parancsnoka
ugyanis nem akarta egyetlen Otöképes tartalékát a magyarok megmentése
érdekében feláldozni. A hadtestet ezért részenként vetette be és csak korláto•
zott céllal. Ez éppen arra volt elegendő, hogy időt nyerjenek a visszavonulás•
hoz, miközben a magyar csapatok arcvonalának visszavételét (v1sszavonulá•
sát) nem engedélyezték. Ezzel a 2. magyar hadsereg sorsa megpecsételödött.
Jány vezérezredes január l 7•én végre kiadta a visszavonulási parancsot. A
VII. hadtest alakulatainak súlyos és nagy áldozatokkal Járó harcok után s1ke•
rOlt a bekerítést elkerülni és az Oszkol folyó völgyéig v1sszavonulma.
Az arcvonal közepén védekező (13., 10. és 168. német) hadosztályokat
ekkorra már a szovjetek Osztrogozsszk térségében bekerítették. Ezen alaku•
latok három napon keresztül tartották állásaikat és számos támadást vertek
vissza. Január 20•án ez a csoportosítás 1s kitört a gyürüből. Visszavonulásu•
kat egy német utászzászlóalj és az 1. magyar páncéloshadosztály ts segítette.
A IV. és VII. hadtest maradványai az Oszkol folyó völgyében gyülekeztek,
majd 22--étől hátravonták őket egy távolabbi körzelbe.
A Hl. hadtestre azonban még igen nehéz napok vártak. Január 17--étöl a
Stomm Marcell vezérőrnagy által vezetett seregtest a 2. német hadsereg alá•
rendeltségébe került. Feladatul kapta, hogy különböző német fegyvernemi
alakulatokkal (kb. t hadosztály) akadályozza meg a szovJCI csapatok északi
irányú előretörését és ezzel fedezze a 2. német hadsereg déh szárnyát. A né•
mct-magyar csoportosítás vezetésével Friedrich Siebert altábornagyot bízták
meg.
A 40. összfegyvernemi· és 3. harckocs1hadscreg csapatai 18•án llovszkoJe
térségében létrehozták a bekerítés külső gyürüJét. Ez azonban csak részsiker•
nek számított, mivel vezetési hibák miatt nem tudták elszigetelni és felszá-
molni a bekerített magyar és olasz erőket. A déli szárny mstab1htása miatt
nem merte megindítani a második (voronyezs-kasztornaJei) hadműveletét.
Így a BIJanszki Front harckocsikkal és tüzérséggel megerősített három A Ifi. hadtest visswvonulása
összfegyvernemi (13., 38., 60.) hadserege Január 18-24 köZOtt korlátozott (Szabó Péter: Don.kanyar cíntú könyvéből)
célú lekötö támadásokat intézett a voronyezsi kiszögelésben védekező német·
magyar csapa1ok ellen.

95
94
 Január 24-én, miután a Voronyezsi Front csapatai szabaddá váltak, meg- A bizonyítás érdekében vegyük alapul az 1942/43-as szovjet normákat.
indult az észalci offenzíva. Náluk egy jól felszerelt hadsereg védelmének szélessége nem haladta meg a
A némel parancsnokság Seibert-csoportot arra használta fe l, hogy a 2. 40.60, folyóvédelem esetében pedig a 80-100 kilométert. Ráadásul hadosz-
német hadsereg visszavonulását a déli szárnyon fedezze. Ennek az lett a kö- tályaik három és nem két ezreddel rendelkeztek.
vetkezménye, hogy a Ill. magyar hadtestet a súlyos elhárító harcok ellenére a A magyar hadsereg vezetése a védelmet két l épcsőben építette fel. Az első
40. és 60. szovjet hadsereg bekerítette. védelmi vonal a folyóra támaszkodott és a gyalogezredek másfé l-két zászló-
A Seibert--csoport visszavonulását csak azt követően engedélyezték, miu- alja szállta meg. Mögöttük 3-4 kilométerre építették ki a tüzérségi
tán a 2. német hadsereg főerői már visszavonultak. Az utóvéd harcokra kény- tüzelőállások körletét. A második védelmi vonal az elsö lépcsők mögött 10-
szerült magyar alakulatok harccsoportonként, egymást követve 28- 30 kö- 15 kilométerre hllzódott. Ezeken túl minden hadtestnél ún. villámcsoportokat
zött kitörtek a belső gyűrűből. A UI . hadtestből csupán a közvetleneknek és a hoztak létre a hadosztály- és hadtestközvetlenekből, valamint a második
védővonal erőiből. Ezek feladata az volt, hogy ellenséges betörés esetén tá-
visszavonulást időben megkezdő kisebb kötelékeknek sikerült még időben
kijutni a bezáruló külső gyűrííből. A 14-15 ezer föt kitevő zöm január végén madást hajtsanak végre és állítsák vissza az eredeti helyzetet.
Kurtaja Gora-Olim települések körzetéigjutott. Ekkor a hadtest azt a paran- A második világháború is bizonyította, hogy a kiépített védelmi vonalak
csot kapta, hogy önállóan törje át a szovjet külső gyürüt, és gyülekezzen az akkor hatékonyak, ha azok kellően lépcsözöttek, és jelentős tartalékok állnak
Olim pataktól nyugatra eső területen. A hadtest élelmiszere már napokkal rendelkezésre a mélységben. A széles védősáv miatt a 2. hadsereg ezen fel-
korábban elfogyott, nehézfegyverzettel nem rendelkezett, a katonák teljesen tételeket nem tudta teljesíteni. lladmííveleti tartalékkal nem rendelkezett, a
kimerültek, puskánként alig volt 10 lőszerük. Stomm vezérőrnagy lcilátásta- másochk védöállásban Jévö alegységek nem jelentettek olyan erőt, amellyel
lannak látta a helyzetet, ezért február l-jén feloszlatta a seregtestet és magára komoly súlyt lehetett volna képezni.
hagyta katonáit. Mint ismert, a második világháborllban a támadás sikerét a harckocsik
tömeges bevetése biztosította. Így egyértelmíi, hogy a védelemben lévő fél
Ezt követöen a hadtest kisebb csoportokra oszlou és egyenként igyekeztek
csak úgy tarthatta meg állásait, ha erős, mélyen tagozott és a döntő irányok-
átjutni a szovjet vonalakon. A kifáradás, a kemény hideg és a túlerővel vívott
ban koncentrált páncélelhárítást tudott szervezni. Erre a 2. hadseregnek sem-
harc miatt csupán 5-6 ezer főnek sikerült átvágnia magát és elérni a biztonsá-
got jelentő Szumiba körzetét. mi esélye sem volt. A magyar lövegek kis ünnéretüknél fogva alkalmatlan-
nak bizonyultak, a németek pedig ígéretük ellenére alig adtak át pár nehézlö-
A kivonás és állományrendezés után a megmaradt részeket 1943 áprilisá-
vege1, ráadásul vontatók nélkül. J logy ez a gyakorlatban mit is jelentett, ismét
ban és májusában hazaszállították. A hadsereg vesztesége a legújabb kutatá-
v_~gyük alapul a német és a szovjet harceljárás!. Mindkét fél támadáskor a
sok szerint élöeröben kb. 120 ezer fö, nehéztechnika közel 100%, egyéb
focsapás irányában arcvonal-kilométerenként minimálisan 40-60 harckocsit
anyagban 70%.
ve~ett be. A védö fél egy ilyen támadást csak akkor tudott megállítani, ha erős
rnuszak1 zárakat létesített, legalább 25-30 nehéz páncéltörő löveget vonulta-
A 2. magyar hadsereg Don-menti védöharcainak értékel ése
tott fel és jelentős (kb. ezred) erejü harckocsi-támadást tudott indítani. (Min-
A 2. magyar hadsereg történetéről napjainkig számos feldolgozás született. d:z t~nnészetesen egy kilométerre értendő.) A magyar egységeknél a nehéz
Ezek döntő többsége - Szabó Péter Don-kanyar című munkáját kivéve - panceltörö lövegek száma kilométerenként nem haladta meg az 1-2 darabot,
lekeze löen és elmarasztalóan szól a magyar katonákról. Sajnos ez a negatív az 1. páncélos hadosztályt pedig a németek saját alárendeltségükbe vonták és
értékelés ivódott be a köztudatba és ezek hatása ma is érzékelhető. A tények nem engedték fe lhasznál ni.
azonban sokkal árnyaltabb értékelésre késztetnek. Sok vád érte a hadsereg vezetését azért is, hogy a védöállások kiépítésére
A magyar seregtest védelmi sávjának szélessége meghaladta a 200 kilo- n:~ fordítottak kellő figyelmet és amikor beindult a szovjetek támadása, a
métert. Ez azt jelentette, hogy a hadtesteknek 60-70, a hadosztályoknak 20- v~domüvek mind mennyiségileg, mind mrnöségileg messze elmaradtak a
30, az ezredeknek 10-15 kilométeres sávokat kellett védeniük. Ez teljesen kivána lmaktól. Ezek a kritikák valóban jogosak és általában tényszerüek.
irreális volt, még akkor is, ha a folyóvédelem esetén a nonnákat kb. 1/3-al Nem szabad azonban a következő tényeket figyelmen kívül hagyni. A német
meg lehetett növelni anélkül, hogy a védelem szi lárdsága, illetve ellenálló fclsövezctés mindent egy lapra tett fel, amikor a déli szárnyon akart sikert
képessége lényegesen csökkent volna.
97
96
elérni. A Kaukázus és Sztálingrád irányába indí1ott támadáshoz felhasználta a 1943 eleJén a szovjet harceljárást a következök Jellemezték. A támadáso-
leg0töképesebb csapatait. Ezt már csak úgy tudták megtenni, hogy az arcvo- kat legfelsőbb szinten tervezték meg és konkrét, részletes direktívák, progra-
nal többi részét jelentösen meggyengítették. Mivel túlzottan bíztak a támadás mok formáJában juttanák le a közvetlen alárendeltek számára. Így a frontok-
sikerében, a védelmet csak ideiglenesnek tekintették és nem fordi101tak rá nak, hadseregeknek és a kisebb harci kötelékeknek csupán végrehaJtó szerep
kellő figyelmet. Csak a sztálingrádi fordulat után döbbentek rá, hogy a csat- Jutott. A felté1eleket - beleértve a személyi, anyagi és technikai szükségle-
lakozó szárnyon lévö csapatok védelme milyen gyenge, az egyre erösödö teket 1s - központilag biztosították. Ennek a centrális vezetési rendszernek
szovjet csapatok lehetőségeihez képest. volt egy igen nagy előnye. Nevezetesen, hogy a rendelkezésre álló eröket a
Mindez természetesen vonatkozott a német vezetés alá rendelt 2. magyar döntö pontokra és irányokra tudták koncentrálni. A hadműveletek kezdetén
hadseregre is. A magyar védelem kiépí1ése 1s késön kezdödött meg, amikor ez igen eredményes volt. A gondok a vezetésben a hadműveletek második,
hidegre fordult az idö. Hiába rendeltek ki az arcvonalba munkaszázadokat, a harmadik fázisában jelen tkeztek, mert a gyakran változó helyzetekben az
túl nagy sáv és a fagyos ta laj miatt az erődítések építése igen lassan haladt. alárendelt parancsnokok kezdeményező szerepe nem jut haton érvényre .
Súlyosbította a magyar csapatok helyzetét, hogy a nagy hó, a hófúvások és a A frontok általában 1-2 föcsa pási- és 1 kisegítő irányt jelöltek ki. A fócsapás
1rány.i.ban tevékenykedő hadseregeket minimálisan 2-3 tüzérosztállyal, 1-2
- 30-40°C-0s hideg lehetetlenné tette a haránt- és keresztirányú utak fenn-
tartását. Mindezt még tovább nehezitette a hadseregcsoport gyenge tüzérség, önálló harckocsidandárral, 1 harkocsi- vagy gépesített hadtesttel, valamint
és légvédelmi rendszere. A légteret is a szovJet repillögépek uralták. Jelentős biztosító és kiszolgáló legénységgel erősítették meg. lladmüveletüket 1
1941 Január elejére a tengelyhatalmak Don-ment1 védelmi vonala légi-hadsereg támogatta. A támadáshoz az erőket általában két lépcsöben cso-
hadmüveleti szempontból igen kedvezőtlen volt. Északon (a 2. német hadse- portosították. Az első lépcsőbe került a gyalogság 213-a, az önálló harckocsi-
reg bal szárnyán) a Don-folyó északnyugati kanyarulata, délen pedig a 8. dandárok (mmt gyalogságot közvetlenül támogató harckocsik = GYKTHK)
olasz hadsereg maradványainak Jobb oldalán a teiJescn nyitott szárny JÓ 100%-a. A második lépcsőbe sorolták be a harckocsihadtestet a siker kifeJleszté-
lehetőségeket kínált a szovjeteknek a bekerítö hadmüveletek meginditására. sére és a többi fegyvernem kb. 80%-át. A maradék rész tartalékba került.
Joggal vethető fel a kérdés; miért nem történt meg időben (pl. decemberben) A hadseregek 20-40 kilométeres támadási sávot és ezen belül 4-6 kilomé-
az arcvonal visszavétele egy viszonylag kedvező terepszakaszra? Ez logikus- teres áttörési szakaszt kaptak. Ez utóbbira az összes erő 60-80%-át használták
nak és látszólag egyértelműnek tűnik és talán a 2. magyar hadsereg sorsát is fel. A támadást 3/4-1 órás tüzérségi és légielökészítés vezette be. Ezt
másként alakította volna. követöen at első lépcsőben támadó erők rohamra lendültek és az volt a fela-
A mélyebb szakmai vizsgálódások után azonban már nem lehet ilyen datuk, hogy törJék át a védelem harcászati mélységét és biztosítsák a második
egyértelműen értékelni, mert; lépcső, illetve a harckocsihadtestek ütközetbe vetését. Végsö célként a táma-
- az arcvonal lerövidítése nem járt volna annyi elönnyel, mint amit a dó csoportosításnak ki kellett Jutni az ellenség védelmi vonalai mögé és be
folyóvéde lem tudott nyújtani; kellett fejezni a visszamaradt vagy bekerített ellenség megsemmisítését.
- a visszavonás sem történhetett volna harc nélkül a s1.0vjetek azonnali . A 2. magyar hadsereg ellen indított támadásuk is ezen elvekre épült, a
előnyomu l ása miatt;
k_övetkezö saJátosságokkal. A támadás előkészítésére az átlagosnál sokkal
- ez utóbbi pedig lehetetl enné tette volna egy újabb védelmi vonal kellö több idejük (közel fél év) volt. Ezalatt a csapatokat precízen kiképezték és a
mértékű kiépítését. Ez különben a nagy hó és hideg miatt amúgy 1s le-
feladatokat begyakorolták. Tökéletesen ismerték a Don, nyugati partján
hetetlennek tűnt;
védekező erők összetételét, erejét és védelmi rendszerét. !gy a kiértékel~s
Után meg tudták határozni a védelem gyenge pontjait, amit a tervezés soran
-az igazi okot a déli szárnyon kialakult hadászati helyzet szolgáltatta.
fel is használtak. Némileg rontotta esé lyüket, hogy a támadás helyét nem
Ugyanis a szabaddá váló két szovjet front (részeinek) délnyugati irá-
tudtak leplezni, mivel azt a korai tervezés miatt - a meglévő hídffikböl
nyú csapásával még nehezebb helyzetbe hozta volna a déh szárnyon
kellett mdítamuk. Ezt a kétütemű támadó hadművelettel, illetve Jelentős helyi
harcoló német csapatokat.
eröfólények biztosításával ellensúlyozták. Továbbá Jelentös elöny volt szá-
Mindezzel a német felsővezetés is nyilván tisztában volt, és ezért ragasz-
mukra az 1s, hogy a Don befagyott, így az utánpótlás nem jelentett különö-
kodott Don-mentén védekező csapatok végsőkig történő kitartására.
a
sebb akadályt. Az elsö etápban a támadást három irányba indították, s ezzel

99
98
 megakadályozták, hogy a magyar vezetés jelentősebb erőkkel manőverezni dclmi sáv már eleve kizárta a szükséges sűrűségek biztosítását. A védelmi
tudjon. A Branszki Front pedig ez idő alatt lekötötte a 2. német hadsereget és vonalak csupán alegységszintű támpontok láncolatából állt, jelentős héza-
gokkal és csekély mélységgel. Még ennek a laza, pókhálószerű védelemnek a
... a Ill. magyar hadtestet.
A hídfökböl indított támadások legföbb sajátossága, hogy azokat először kiépítése és berendezése is komoly nehézségeket okozott. Müsz.aki gépekkel
olyan méretüre kell növelni, hogy abba a támadásra szánt erők elférjenek és nem rendelkeztek és nem volt elegendő milsz.aki anyag a védművek lciépíté-
támadó csoportosításukat ki tudják alakítani. A hídfök mérete mindig meg- séhez, illetve megerősítéséhez. A műszaki zárak még a gyalogságot sem vol-
határozza a támadási számokat és a bevetett erők nagyságát. Az áttörés kez- tak képesek feltartóztan i.
detben igen kis sávban (2-3 kilométer) következik be, majd a rések bővülése A hadsereg vezetésének az a törekvése, hogy az így kiépített merev véde-
után a föerök fokozatosan lépnek harcba. Így lehet biztosítani az erőfölény lemnek némi aktivitást (manőverező képességet) adjon, csekély eredménnyel
fenntartását és az áttörési szakasz egyre növekvő kiszélesítését. Ez a folyamat ján. Ugyanis a két védelmi vonal megszállása felemésztette a harcos állo-
zajlott le mindkét hídfóböl indított támadásnál. mány közel 90%-át. Így a csekély létszámú tartalékok nem képezhettek
Urivnál és Scsucsjénél a sz.ovjetek a hídfük kiszélesítése érdekében 3-3 lö- megfelelő súlyt, a veszélyeztetett szakaszokon. Mivel a németek elvették az
vészhadosztályt, 1-2 harckocsidandárt és 25-30 tüzérüteget alkalmaztak 4-4 ma- egyetlen, ellencsapásra képes páncéloshadosztályt, a hadseregparancsnoknak
gyar zászlóalj ellen. Ez élöeröben átlagosan 6-7-szeres, tüzérségben 10-15-szörös, nem maradt tanaléka. A hadtesteknél és a hadosztályoknál különítettek lci
míg harckocsikban és repülögépekben döntö fólényt jelentett számukra. Az ugyan némi eröt, de ezek gépjárművek és vontatók hiányában csupán
eredmény nem is maradt el, mivel a hídfök mélységét 6-10 kilométerrel si került könnyüfegyverzetű gyalogos kötelékek voltak. Mindez nyilvánvalóvá tette,
kibövíteniük. Ez pedig lehetövé tette, hogy a második lépcsőket és a harckocsi- hogy amennyiben támadás éri az arcvonalat, a hadtestek magukra maradnak
egységeket előrevonják és bevessék az erő fokozása, illetve a siker kifejlesztése és csak a német segítségben bízhatnak. .
érdekében. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy a magyar vezetés mién nem épített ki
A jelentős eröfólény ellenére a támadási ütemük lassúnak volt tekinthető. erősebb védelmet a hídfókkel szemben, és miért nem vonta vissza az arcvo-
A szovjet vezetés a magyar csapatok teljes megsemmisítésére törekedett, s nalat egy kedvezőbb tercpszakaszra. Ezek a felvetések valóban jogosak, de
ezért elhúzódó részletharcokba bocsátkozott. Ennek tudható be az is, hogy nem sz.abad figyelmen kí vül hagyni a korlátoz.ott lehetőségeket. Urivnál és
nem tudták időben létrehozni a bekerítés belsö és külső arcvonalát, illetve Scsucsjéné l a hadosztályok és ezredek keskenyebb sávokat kaptak, több ne-
azokat hermetikusan lezárni. Ez lehetőséget adott a magyar csapatoknak, hézfegyverzettel rendelkeztek és a hadtestparancsnokok ezek irányába több
hogy cröik egy részét idöben hátravonják, illetve a bekerítettek a fenntartott e!lcntámadást is megszerveztek. Tehát történtek lépések, de ezek kevésnek
folyosókon kitörjenek. bizonyultak. További megerősítés csak úgy lettek volna lehetségesek, ha a
Az 1939-es magyar sz.abályzatok a védelmet ideiglenes tevékenységnek te- III. hadtesttöl, illetve szomszédos hadosztályokat meggyengítik. Ez azonban
kintették, amelyet csak addig kívántak folytatni, míg a támadás feltételeit megte- a tél beálltával, a Don fo lyó befagyásával igen kockázatos lett volna, mert a
remtik. Tartós, mélyen lépcsőzött állásvédelemröl nem tettek említést. A védel- támadást végül is bárhol megindíthatták a szovjetek. A kedvezőtlen arcvo-
met aktívnak tekintették, amelyet a csapatok határoz.ott ellentevékenységével nalon védő ezredek arcvonalának visszavételét pedig a németek nem enge-
délyezték.
kívántak elérni. A védelem elvi felépítése szerint az elsö vonalban az erök 1/3-át,
míg a másodikban 113-át helyezték el. A két védööv kismélységü, irányokat lezá- Ezek után sajnos csak az egyenlőtlen küzdelem egyetlen lehetősége ma-
ró, alegységszintű támpontok láncolatából állt. A védelmi harc aktivitását a má- radt a csapatok számára. A magyar honvédek ennek ellenére hősiesen har-
sodik védőövben el helyezel! föerök hatásos ellentevékenységének (ellentáma- coltak a túlerövel szemben. Az alakulatok döntö többsége a vésökig kitartot-
dások soroz.ata) kellett biztosítani, amely a csapatok nagyfokú manőverező­ tak, majd kitörtek. Nekik köszönhetö, hogy a szovjeteknek nem sikerült a
képességét és a vezetés rugalmasságát tételezte fel. teljes 2. hadsereget megsemmisíteni. Természetesen voltak negatív példák is,
A Don-mentén kiépített védelem nem ezen elvekre épült. 1942 őszétől a amikor 1-2 zászlóalj pánikba esett és megfutamodott. Nem gyávaság volt ez,
2. hadsereg arra kapott utasítást, hogy jól záró, szilárd védelmet építsen ki, az hanem a kilátástalan helyzet törvényszerű következménye. Ugyams nehéz-
állások minden áron való megtanása érdekében. l lamar kiderült, hogy ezen r:gyverekkc\ alig rendelkező könnyű alegységek nem vehették fel a harcot a
elvárásoknak a magyar seregtest nem tud megfelelni. A 200 kilométeres vé- tomegévcl támadó szovjet harckocsikkal szemben. A veszteségeket

101
100
 lehetett volna csökkenteni és a védelmi harcokat szervezettebben feltartóztató vonalakon, és az ellentámadások során. 1944 elején pedig a Ma.
Jelentősen
gyar K1rály1 Megszálló Erő Parancsnokságot feloszlatták. Három hadosztály
megvívm, ha a németek időben bevetik a hadműveleti tartalékot képező
(18., 19., 201.) a Galiciába felvonuló 1. magyar hadsereg alárendeltségébe
... Cramer hadtestet. Ezt nem tették meg, így a 2. magyar hadsereget lényegében
feláldozták saját eröik megóvása érdekében. került, míg a többieket a német Dél Hadseregcsoporthoz osztották be. 1944
~~jusára a megszálló hadosztályoknál is befejeződött a harmadik ezred fe lál-
htasa és a csapatok tűzfegyverekkel történő megerősítése.
HADERŐFEJLESZTÉS ÉS KIÚTKERESÉS A Ká\lay-kormány bel- és külpolitika terén is megkezdte programJának
végrehaJtását. A felső vezetésben végrehajtott személycserék után a kormány
1942-1944 KÖZÖTT
szankciókkal és tömeges letartóztatásokkal háttérbe szorította a kommunista
mozgalmat és a szélsőjobbolda lt. Mindent elkövetett, hogy megnyerje a legáli-
A már több vonalaiban ismertetett Kállay-program hatására a honvédség fej-
san működő baloldalt politikájának. A zsidótörvények érvényben maradtak
lesztése 1942 nyarától újabb lendületet vett. A hadiipar több évre szóló meg-
ugyan , dc visszautasították a németek követelését, miszerint végső megoldás-
rendeléseket kapott. Felgyorsították, és ÚJ alapokra helyezték a sorkötelesek és
ként a 1.S1dóságo1 iktassák lo a társadalmi életből és készítsék elö deportálásu-
a tartalékosok kiképzését. 1942 végére a honi (1. és 3.) hadsereg létszáma
ka1. Bár a magyar termékek (bauxit, köolaJ, magnézium és élelmiszerek) Né-
megközelítette a 300 ezer föt. Felállitásra került az I. páncéloshadtest-parancs-
me!országba irányuló kivitele (zömében hitel címén) a korábbi ütemben foly-
nokság a 2. páncéloshadosztállyal, a Széke ly Határvédelmi Parancsnokság a
tatódott, fokozatosan lazultak a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok.
lX. határvadászdandárral (20 zászlóalj és 2 csoport). Kettöröl háromra emelték
ö ~~llay Miklós az angolszász barát politikusokra támaszkodva 1942
a légvédelmi- és repülöhadtest dandárainak számát. A feJlesztéssel és az át-
szetol kereste a kapcsolatokat a nyugati szövetségesekkel. A kapcsolatfel-
szervezésekkel párhuzamosan személycserékre került sor a hadsereg vezetésé-
vétel a tétova és nem kellően előkészítés miatt igen lassan haladt.
nek felső (központi, hadsereg, hadtest) szmtJén. Szombathelyit Nagy Vilmos
1943 tavaszától az események felgyorsultak, különösen az olasz fasiszta
vezérezredes váltotta fel a honvédelmi m1mszten posz1on.
rendszer összeomlását követően. A magyar kormány a nyugati szövetsége-
Az 1943-as hadrend tervezésénél már figyelembe vették a 2. magyar had-
se~el folytatott tárgyalásokon vállalta a feltétel nélküli megadást, annak
sereg tevékenysége során szerzett tapasztalatokat. Ennek megfelelően áttértek
minden következményével. Az elözetcs fegyverszüneti megállapodást végül
a hárome7Iedes hadosztályokra, felállításra került egy újabb páncéloshad-
ts l943. szeptember elején adták át Magyarországnak az angolok. Ebben
osztály, egy hegyidandár és az 1. lovashadoszl.ály. BefeJezödött a repülő-, a
~öbbek között kikötötték, Magyarország fokoza1osan szakítsa meg poh11kai,
légvédelmi hadtestek, valamint a Székely Jlatárvédelm1 Erők átszervezése 1s.
atona1 és gazdasági kapcsolatait Németországgal, engedjék átrepülni a szö-
1943 végén a békehadrend szerinl a honvédség állományába ki lenc gyalog
vetséges repülőket Magyarország felett és fegyveresen szálljon szembe egy
hadtestparancsnokság tartozott, egyenként egy, hárome7Iedes hadosztállyal.
esetleges megszállással.
A „Fe lnasztás" esetén a hadtestek többi hadosztályait a póttartalékból és a
. A magyar kormány igyekezett eleget tenni ezen elvárásoknak. Több esetben
megszálló e rőkből egészítették k1.
~s ellenállt a német nyomásnak, (a zsidóság még Magyarországon volt a leg-
1943-ban - a 2. magyar hadsereg hazaszállítása után két újabb megszálló
e~b helyzetben, a légvédelmünk átengedte_ a szövetséges repülőket légterün-
hadosztályt küldtek kt a Szovjetunió területére, így számuk 9-re emelkedett.
l ~n, és a gazdasági kapcsolatok is némi visszaesést mutattak stb._), de döntő
Ezen eröket 1943 máJusáig a 2. hadsereg parancsnoksága irányította. Május l-jén
:Jlésre képtelen volt e]s7.ánni magát. A hatalomféltésen és poht1kai felfogáson
Kijev székhellyel megalakult a Magyar Királyi Megszálló Erők Parancsnokság.
túl ennek számos, igen is érthető oka volt. Többek között ekkor már a német
Alárcndclt.ségébe került a VU. hadtest négy (18., 25., 121., 124.) gyaloghadosz- ~&szállás elö voh készítve, a. nyugati szövetségesek a második_ frontot nem a
tállyal és a 2. repülödandárral, valamim a VIII. hadtest öt (1., 102., 105., 108., alkánon kívánl.ák megmdítam, és így nyilvánvalóvá vált a szovJet behatolás, s
201.) gyaloghadosztállyal. Ezzel párhuzamosan a hadosztályok számozása és
~ ~agyar diplomáciát - éppen az előbbiek miatt - a Szo_vjetumó irányába
besorolása 1s megváltozott az új struktúrának megfelelően.
vamák terelni. 1944 elején a Kállay-kormány az isztambuli angol képv1se]e.
Az 1943 nyarától a magyar magszálló erök a szovJet elönyomulás követ-
t~ k_eresztül kapcsolatot keresett a szoVJet vezetéssel 1s. FelaJánlása1 (a meg-
keztében egyre közelebb kerültek a magyar hal.árhoz. Közben több hadosz-
SZá.llo hadosztályok átállása, a Jugoszláv partiz.ánok támogatása) süket fülekre
tályunk került német fennhatóság alá és vívott veszteségtelJes harcokat a

103
102
 talált. Magyarország sorsa, ekkor már lényegtelenné vált, a nagyhatalmak a Támadó hadműveletek a Kárpátok előterében

. háború utáni rendezés több elveiről már döntöttek. Ezeknek a tétova, ered-
ménytelen kísérleteknek német megszállás len a következménye .
1943 e l ejétől a németeknek már tudomásuk volt a magyar kísérletekrő l ,
és Dél-Erdélyben
A védelemre felkészített és fe lszerelt hadsereget a németek a Kárpátokon túh
nyílt térben támadásra rendelték, azzal a céllal, hogy a rést betömjék és a két
amit 1-htler szemére is vetett Horthynak. Az olasz események hatására a né-
met vezérkar már ősszel javaslatot tett Magyarország megszállására, amit német hadseregcsoport közötti kapcsolatot megteremtsék. Náday István ve-
1litler jóvá is hagyott, sőt az időpontot 1s rövidesen kitüztc 1944. március 19- zérezredes ezt a feladatot nem vállalta - utóda Lakatos Géza vezérezredes
ére. A békés megszállás érdekében Horthyt március 18-ára a Német Biroda- lett. Az április 17-én meginduló támadás mindkét fé l részéről nagy vesztesé-
lomba csalták, ahol közölték vele a hírt. A kormányzónak alapvetően két gekkel járó heves küzdelmet hozott. A két hétig tartó szakadatlan harcokban
lehetősége volt. A megszállás utáni időszak kom1ányzása vele, vagy nélküle
az 1. hadsereg teljesen kimerült, ezért 3O-án támadását le kellett állítani. A
hadsereg bár nem érte el a számára elfoglalandó célként kiHízött terepsza-
fog megtörténni. Ö az előzőt választotta, bízva abban, hogy így többet tehet
majd az országért. A németek a „Margarethe-1." tervben Magyarország terü- kaszt, de az összeköltetést megteremtette és több mint két hónapra leáll ította
letét a Tisza vonaláig négy zónára (északi, északnyugati, déli, délnyugat i) az ellenség elönyomulását.
osztották. Mive l magyar ellenállás nem volt, a megszállás gyorsan és Közben az ország egésze egyre inkább német „vonalra" került. Szmte
zökkenőmentesen zajlott le. Megindultak a letartóztatások és a Kállay-
mindenkit menesztettek a felső vezetésből, akik szerepet vállaltak Kállay
ideJéry a nyugati kapcsolatok kiépítése, illetve a kiválás e\ökészítése érdeké-
kormánynak mennie kellett. A németek szélsöjobboldah kormányt szerettek
ben. lgy többek között Szombathelyit, akit a vezérkari fünöki poszton Vörös
volna az ország élére állítani, de Horthyék ellenállása miatt egyelőre ez csak
János altábornagy váltott fel. Ezt követően sok németbarát tiszt került magas
részben sikerült. Az egyeztető tárgyalásokon kompromisszum született,
Sztólya1 lett a hivatalnok-kormány m1ms21erelnöke. A megszállók nem fegy- beosztásba. E személycserék emelték Bergffy Károly vezérezredest is az 1.
hadsereg élére. Mmdezeknek szinte azonnal jelentkeztek a káros következ-
verezték le ugyan a magyar alakulatokat, de a laktanyák zárla1á1 elrendelték.
ménye,. Napirendre került a „zsidó kérdés" azonnal! rendezése, folytatódtak a
A némel bevonulással megkezdődött Magyarország forrásainak teljes kiak-
letartóztatások, beindult az ország gazdasági kizsákmányolása. A magyar
názása, a magyar kalonai vezetés fokozatos háttérbe szorítása.
honvédséget ért korábbi betagozódását követően újabb és újabb kötelékek
kerültek német alárendeltségbe, ráadásul ezek jelcnté~eny részét nem 1s Ma-
HADMŰVELETEK MAGYARORSZÁG gyarors7llg határainak védelmezésére használták fel. lgy többek között 1944.
nyarán Lengyelország területére irányították az 5., a 12., a 23. tartalék had-
TERÜLETÉNEK MEGTARTÁSÁÉRT
osztályokat, maJd az 1. lovashadosztályt is.
1944-1945-BEN A Kárpátok elöterében Július közepén ismét fellángoltak a harcok, ame-
lyek az 1. hadsereg VII. hadtestét is érintették. A nagy erejll támadást a had-
1944 tavaszán a szovjet erök már elérték Nyugat-UkraJna területét, és a magyar test nem bírta feltartóz tatni, mert a hadseregparancsnoktól semm ifé le támo-
határhoz közeledtek. A helyzet kritikussá vált, mivel a német arcvonalon egy gatást nem kapott. A betörés és a gyenge vezetés miatt az 1. hadsereget visz-
nagy kitel)edésü rés keletkezett az Észak-UkraJna és Oél-UkraJna hadseregcso- sza kellett vonni a I hmyadi-állásba. Bcrcgffynek ez a posztjába került, az ÚJ
portok között. A németek pozícióik Javítása érdekében azonnal átvették a parancsnok Miklós Béla vezérezredes leli. Miklós tábornok- aki már nagy
kintlévö megszálló, és a Keleti-Kárpátok védelmére felvonuló magyar erök fc- háborus tapasztalatokkal rendelkezett, és igen jó vezető volt - gyorsan ren-
letll rendelkezés Jogát. A Vlll megszálló hadtest a Dél UkraJna hadseregcsoport det teremtett. Feltöltötte a csapatokat, átszervezéseket haJtOtt végre és ú.i.Já-
alárendeltségébe kerillt. A VU. megszálló hadtestet először a felvonuló 1. hadse- s~rvezte a védelmet. (A Kárpátok védelmére 1940-1944 között három
reg állományába vonták, maJd az egész seregtest felett, parancsnoklást az Éswk Vedövona\ került kiépítésre. A határon túl a Hunyadi-állás, a határ vona lában
UkraJna hadseregcsoport vene át. Az 1. hadsereg állományába ekkor a VII., és a a Szent-László-vonal, a míg a határon mnen az Árpád-vonal.) A hozzáértő
VI. magyar valammt a Xl. közös hadtest (ez utóbbmak német parancsnoksága és v:zetésnck tudható be, hogy az t. hadsereg a késöbbtek során eredményesen
közvetlenet voltak, de a harcoló alakulatokat magyarok (így az 1.- és 2. hegyi vedte a hat.árt.
dandár, a 24. gyaloghadosztá ly és a 2. páncéloshadosztály) alkonák.

105
104
 1944 nyarán Magyarország helyzete kritikusra fordult, az események túl
gyorsan követték egymást. A német arcvonal déli szárnya megsemmisítö
v~reséget szenvedett a szovjetek jasi-kisinyovi hadműveletében. Románia,
kihasználva a kedvező lehetőséget, azonnal átállt az ellenség oldalára, Fin-
nország pedig fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval.
Ezek a történések mind a politikai, mind a katonai oldalról azonnali el-
lenlépéseket igényeltek. A hadszíntéri események miatt a katonai intézke-
dések kaptak prioritást, ugyanis Románia kiugrásával mcgnött annak a ve-
szélye, hogy a magyar határt Dél-Erdélyből elsöprő támadás éri. Ennek
ellensúlyozására döntés született, hogy minden rendelkezésre álló eröt fel
kell vonultatni a határok védelmére és egy erőteljes támadással el kell fog-
l~lni Dél-Erdélyt, amely lehetővé teszi a Déli-Kárpátok vonalában egy szi-
lard védelem kialakítását.
A támadáshoz a IX. hadtest törzséböl felállították a 2. hadsereg-parancs-
nokságot. Alárendeltségébe került a n., a IV. és IX. hadtest, valamint a Székely
Határvédelmi Erők. A hadművelet célja az volt, hogy a Veress Lajos vezérezre-
des vezette 2. hadsereg füeröi a II. és IX. hadtestekkel (összesen 3 póthadosztály,
1- gyaloghadosztály,\ könnyühadosztály, 2 póthegyidandár, 1 határvadászdandár
~ 1 páncéloshadosztály) Kolozsvár, Marosvásárhely tcrepszakaszról indulva
att_örik az 1. román hadsereg arcvonalát és birtokba veszik a Déli-Kárpátok átjá-
róit. A fücröketjobbró l a IV. hadtest fedezte Arad-Temesvár irányú támadással.
A bal szárnyat a Székely Határvédelmi Erök biztosították.
A szeptember 5-én indított támadás kezdetben sikeres volt. Áttörve az 1.
román hadsereg arcvonalát, a 2. páncéloshadosztály szeptember 7-én már
elérte a Kis-Küküllőt. Itt azonban a támadást le kellett állítani és visszaren-
~e.lni a Maros mögé, mert közben a szovjet csapatok átkeltek a Déli-
arpátokon. A németek nyomására szeptember 13-án az arcvonal jobb szár-
nyáról újabb támadás indult Makó, Gyula térségéből Arad irányába. A IV . és
~ arcv1t11aljáli11110.,11

a VII. hadtesttel, valamint az 1. páncéloshadosztállyal indított támadás kez-

-·--·-·- "''"'"}
_,_....,.__,... h1dt~1t dvh,1:lr
detben szintén si keres volt. Már estére elérték Aradot, 18-án pedig kijutottak
a_Kárpátok lejtöihc-l, de itt támadásuk elakadt, a román-szovjet erők védelmén,
-·--------- hldon1•i,.

,\'l'id-von•I sot C'lt követően az 53. szovjet hadsereg részeinek és egy harckocsihadtestének
•~ID•Ar6rr6dj,c-i
támad_ása visszaszorította őket Dombegyháza-Battony a vonaláig.
h Mivel a németek arra törekedtek, hogy az Arad térségében levő magyar
f:l~~e.stcket alárendeltségükbe vonják, a magyar vezérkar a IV . hadtestből
htotta a 3. hadseregparancsnokságot. Sajnos a német felilgyeletet így
sem tudták elkerülni. A Wöhler-csoportba a 2. magyar és a 8. német hadse-
reg, míg a Fretter-Pico-hadmüveleti csoportba a 3. magyar és a 6. német had-
s~reg lett beosztva. Ezzel a teljes magyar haderő vezetése és felhasználása a
A Kárpátok védelme és a hadm,ivelet helyzet /944 ny~rán
nemetek kezébe került.
(Szabó József János: Az Árpád vonal cimü könyvéböl)

107
106
 A harctéri eseményekke l párhuzamosan a politikai életben is jelentős A németek hamar fe lismerték, hogy nagyobb seregtesteket nem lehet ma-
mozgolódás kezdődött. Horthy és a magyar ügyért tenni akarók szük köre gyar parancsnokok vezetése alatt hagyni, ezért megkezdödött az arcvonalban
... végre felismerte, hogy a helyzet tarthatatlan, a háboniból való kilépés az
egyetlen kiút. De ott volt a kérdés, hogyan, kikkel és milyen íeltételekkel? A
harcoló erók részekre bontása és német kötelékekbe való betagolása .

legnagyobb gondot a német megszállás következtében kialakult helyzet je- Észak-Erdély és a Tiszántúl megtartásáért folytatott
lentette. Ugyanis a teljes haderő német vezetés alatt állt, a törzsekben német Védelmi hadműveletek
összekötő tisztek dolgoztak, a magasabb posztok többségét már Németor-
1944 október elejére a 2. Ukrán Front átözönlött a Dél i-Kárpátokon és felzár-
szággal szimpatizálók töltötték be. Horthyék tisztában voltak azzal, hogy a
kózott a magyar-német védelmi vonalakra. Állományába (szovjet adatok
finn példát nem lehet követni, de a román példa is nehezen végrehajtható,
szerint) 630 ezer fö, 10 200 löveg, 825 harckocsi és közel 1200 repülő tarto-
hiszen minden erö az arcvonalban volt, a hátországban (mindenekelött Buda-
zott. A Dél Hadsercgcsoportba összevont magyar-német erök csupán 380
pesten) pedig nem álltak olyan csapatok rendelkezésre, amelyekre alapozni
ezer föt, 3500 löveget, 350 repülőgépet és 300 harckocsit tettek ki. A döntő
lehetett volna a kiugrás előkészítését és végrehajtását.
szovjet erőfölény mellett igen kedvezőtlen kötillmény volt, hogy a védel-
Horthy augusztus végén azért menesztette a Sztójay-kormányt, hogy egy új
münk Jobb szárnya sík-, nehezen védhető területen húzódoll, az állások ki-
összetételü kabinet, Lakatos Géza vezérezredes, miniszterelnök vezetésével a
építettsége a korábbi visszavonulások következtében csak hevenyészett volt,
kiugrást előkészítse. A kormányzó tévedeu! Ez a kabinet sem támogatta a kiug-
a .t~rülctcket lezáró 3. magyar hadsereg gyenge 1ű zcröt képviselt és páncé le l-
rást. söt az előkészü l etekről azonnal tájékoztatták a németeket. A kapcsolatfel-
hantása szmte alig volt
vétel a SZOVJetekkel szeptember eleJén ennek ellenére megtörtént, és 14-én a
Tehát nem volt véletlen, hogy Rodion J. Malinovszkij marsall, a 2. Ukrán
szovjetek által szabott fegyverszüneti feltételek meg is érkeztek. l lorthy úgy
Front parancsnoka e-.r.cn a szakaszon tervezte megbontani védelmünket. Az áttö-
döntött, hogy elfogadják az el őzetes fegyverszüneti feltételeket, e?.ért Faraghó
réshez a 6. gárda-harckocsihadsercget és a Pliev tábornok lovas-gépesített cso-
Gábor vezérezredes vezetésével delegációt küldött Moszkvába. Miután Molotov
J)OrtJát (1 harckocsi-, 1 gépesített és l lovashadtcst) Jelölte kJ, azzal a szándékkal,
és Faragó aláírta a feltételeket tartalmazó okmányt, a kormányzó október 15-én
hogy az áttörés után csapatait és:mkra fordítja és bekeriti az És7.ak-Erdélyben
bejelentette, hogy fegyverszüneti tárgyalásokat kezdett. Erről a lépéséről tájé-
védekező magyar-német csapatokat.
koztatta Edmund Weesenmayer német telJhatalmú megbízottat is. A németek
A gyengén fe lszerelt 3. magyar hadsereg nem bírta tartani állasait a Pliev-
különben már mindenről pontosan tudtak, többek köZOtt arról az 0zenetröl 1s,
c5?Porttal szemben, ezért kénytelen volt a Tisza mögé visszavonulni. A
amit a 2. hadsereg parancsnokának küldtek az átállással kapcsolatban, söt már a
melységbcn szabadon manőverező lovas-gépesített csoport elvágta a Szol-
proklamáció e l őtt túszul ejtették ifj. Horthy Miklóst.
nok-Debrecen köZOtti közlekedési utakat és Debrecenig nyomult előre. Itt
A proklamáció bejelentése után azonnal megindultak a letartóztatások és a
beleütközou egy erős német csoportosításba, mely azért gyülekezett itt, hogy
föváros kulcsfontosságú pontjait németek sz.állták meg. Ezzel lényegében a kJ.
egy nagyszabású ellentámadással (Cigá nybáró-hadművelet) visszavesse a
vá lási kísérlet meghiúsultnak tekinthető. A kudarc megrendítette a csapatokat is,
szovjeteket a Déli -Kárpátok mögé.
különösen azt köve tően, hogy a németek Szálasit emelték az ország élére. Mik.Jós
k Az október 20-ig tartó változó sikerű debreceni ütközetben közel 1000 harc-
Béla vezérezredes a proklamációt követő napon ve?.érkan ffinökéve l, Kéri Kál-
r:s• és rohamlöveg küzdött egymás ellen. A Pliev-csoportnak nem s1kerilil
mán e21edessel átment a szovjetekhez, és felszólitásukra mmtegy 20 OOO fö állt
irá b~~t elfoglalnia, mert csapatainak egy részét Nagyvá~d felé kellett v1ssza-
át katonáik közül a 4. Ukrán Front oldalára. A 2. hadsereg parancsnokát letar-
há nYltama,. hogy a 6. harckocsi hadsereggel szemben sz1lárda11 védekezöket
tóztatták, aminek következtében az átállások 1111s megkezdődtek és egyre gyako- tbatámadJa. Ez a manőver sikeresnek bizonyult, mert a két tüz közé sz.orult
nbbá váltak a szökések. A csapatok nagy rész.énél lazult a fegyelem, eltűnt a
:gya.r-némct erők kénytelenek voltak a várost feladni. Ezt követően az És1.ak-
korább, JÓ harci sz.ellem és morál. Egyre többen ismerték fel a hábol\l folytatásá-
r·délybcn lévő erömk - félve a bekerítéstől-megkezd1ék visszavonulásukat a
nak értelmc1lenségét. Ugyanakkor a katonák többsége nagy dilemma előu állt, _isza mögé. Phev, hogy megakadályozza ezen erök kicsúszását a sz.oritóból,
mert sz.ám.ukra sem a fasizmus, sem a kommwuzmus nem volt elfogadható al-
~dást mdíton Nyíregyháza irányába a tisz.a1 átkelőhelyek birtokbavétele cél-
ternatíva. lgy nagyon sok hivatásos- és sorkatonát a konkrét célok nélküh ese- J hói.
mények sodortak tovább, alakítva egyéni sorsukat.

109
108
 A várost október 21..én sikeriilt ugyan elfoglalnia, de a Debrecen térségéből
átcsoportosított és az Erdé l yből visszavonuló magyar-német erök bekerítették. A
szovjet kötelékek nagy része megsemmisült, csupán egy részüknek sikerult ki-
törnie. Így Malinovszkij terve csak részben valósult meg, mert a Tiszántúlt sike-
tiilt elfoglalnia, de a Wöhler-csoport több mint 150 OOO katonájának sikerült a
Tisza mögött új védóállásokat foglalni.

Hadműveletek Magyarország területének megtartásáért

A német-magyar csapatok Erdély feladásával elvesztették a szilárd védelemre

legalkalmasabb területeiket. Bár szívós harcokkal és aktív e\lentevékenység-
gcl sikerült eróiket a Ti sza mögé visszavonni, de a déli szárnyon nem tudták
megtartani a folyó vonalát. Ugyanakkor a román kiugrás óta e\öször sikerült
újból össze függő védelmi vonalat létrehozni és kapcsolatot teremteni az A, a
Dél , és az F. Hadscregcsoportok között. Ez a védelmi vonal azonban igen
gyenge volt. Nem volt ritka, hogy egy 30-60%-os feltöltöttségű hadosztály-
nak 20-30 kilométer-es védős1.akaszjutott. A Duna-Tisza közén védő 3. ma-
gyar hadsereg hét gyenge hadosztálya például több mint 150 kilométer-es
szakaszt ellenőrzött. A legnagyobb gondot is a tartalékok hiánya és az után-
pótlási nehézségek jelentették.

A felek hadműveleti helyzete, a csapatok csoportosítása és

a hadműveleti tervek
A 2. Ukrón Front helyzete október végén:
- a 40. szovjet és a 4. román hadsereg (11 hadosztály és
megerödített körlet) Vidca (Vásárosnamény)-Újfehértó;
- a 27. hadsereg (14 hadosztály) Újfehértó-Polgár;
- az 53. hadsereg (9 hadosztály) Polgár- Tiszafüred;
- a 7. gárda-, és az 1. román hadsereg (11 hadosztály) Tiszafüred--
la...::.i Tiszaug;
- a 46. hadsereg (12 hadosztály) Alpár-Baja- Zombor vonalában he-
lyezkedett el.
A front tartalékai a mögöttes területen feltöltéseket és átcsoportosításokat
·1 ; §t hajtottak végre, így többek között:
- a 6. gárda-harckocsihadsereg (1 harckocsi-, és I gépesített hadtest);
.\, - a Plijev lovas-gépesített csoport (1 harckocsi-, 2 lovashadtest);
- a Gorskov lovas-gépesített csoport (l harckocsi-, 1 lovashadtest);
- a 18. harckocsihadtest, valamint
i . - a 2. és a 4. gépesített hadtest.

110 Hadműveletek Észak-Erdélyben és a Tiszántúlon 111

 Ezek összesen: 55 lövész-, 11 lovas-, 9 gépesített-, és 9 harckocsi- 24. gyaloghadosztály, a 2. tábori póthadosztály és a 66. határvadász
magasabbegységet (összesen 86 hadosztályt) Jelentettek. csoport}, a IX. hadtest (a 27. könnyű és a 9. 1ábori póthadosztály, va-
A szovjet föparancsnokság - mivel a Duna-Tisza közén kialakult lammt a 8. határvadász-dandár.};
hadmüveleti helyzetet igen kedvemnek ítélte meg - utasította Malinovszk:ij - a Finta-csoport (a 7. tábori póthadosztály, valamint az 1. és a 2. hegyi
marsallt, hogy a balszárny-csapataival haladéktalanul indítson támadást, és pótdandár),
menetből foglalja el Budapestet. A feladat végrehajtásának ideJére a 46. hadsere- 2. A Fretter-Pico hadmiiveleti csoport 150 kilométer-cs arcvonalon T1-
get megerösítették a 23. lövész-, valamint a 2. és a 4. gépesített hadtestekkel. _szafüred és Baja között zárta a budapesti irányt.
Malinovszkij marsall - hivatkozva csapatainak rendezetlenségére és az Al\ományába tartoztak:
erösí1ések bevárásának szükségességére-, 5 nap haladékot kért, dc Sztálin - a Breith-csoport (a Ill. német páncéloshadtest parancsnoka}
ezt elutasította. - a 13. német páncéloshadosztály;
Ezt követően a front törzse az alábbi tartalmú direktívát dolgozta ki és juttatta - az 1. magyar páncéloshadosztály;
cl a csapatokhoz. A 46. hadsereg megcrősítöivel október 29-én 14 órakor indít- - a Fcldhcrmhallc páncélgránátos hadosztály;
son támadást Kecskemét-Budapest irányában. A föcsapást 2 lövész- és egy - a 2. magyar hadsereg VII. hadteste (a 10. pót- és a 23. tartalék-
gépesített hadtesttel a jobb szárnyon mérje. Közelebbi feladatként 30-án estére hadosztály);
él"]e el gyalogrészcivel Nagykörös-Lajosmizse-lzsák--Duna vonalát, míg a 2. - a Kirchner-csoport (az LVIJ. páncéloshadtest parancsnoka}
gépesített hadtesttel Albertirsa--Örkény körz.etét. Ez ,dö alatt a 7. gárdahadsereg - az 1., a 23. és a 24. német páncéloshadosztály;
kelJen át a Tiszán, 4 hadosztállyal csatlakozzon a támadáshoz, és 30-án estére - a 3. magyar hadsereg VlU. hadteste (az 5. és a 20. gyalog-
vegye birtokba Tószeg----Nagykörös területét. További feladatként a lövészerök hadosztály).
(olytassák támadásukat északnyugat irányban, míg a 4. gépesített hadtest - a IV . páncéloshadtest:
Utközetbe vetésével a gyorscsapatok menetből foglalják el Budapestet. - a 2. magyar páncéloshadosztály;
A német-magyar katonai vezetés már a debreceni hadmüvclet időszakában - a 4. SS-páncélgránátos hadosztály;
felismerte a Duna-Tisza közén kialakult hadmüvelet1 helyzel veszélyeit, ezért - a 25. magyar gyaloghadosztály (a 3. hadseregtől}.
megelőző mtézkedéseket adott ki a szovje1ek Budapest irányú 1ámadásának
A 2. magyar hadsereg-parancsnokság október 24-töl a Duna vonalának
elhárítására. Szcplember 22-én rendelték el annak a hatalmas összefüggő vé- Véd~lmét látta el a Csepel-sziget és Batma (Kisköszeg) közötl.
delmi vonalnak a kiépílését, amely Szlovákiá1ól egészen Albániáig húzódott és Allományába tartozott:
Délkelet-Németországot voll hivatott biztosítani. Ez a védővonal több szakaszból - a 11. hadtestparancsnokság:
és számos hadműveleti retesz.á llásból állt. A szlovák védelmi vonalhoz közvetle- - a 3 1. népi páncélgránátos hadosztály;
nül a Karola-vonal csatlakozott, amely a Zempléni-hegység, a Bükk, a Mátra és a - az 1. folyamerödandár;
BöT7.SÖny déli lcjtöjén húzódott. Budapestet keletről az At11la-, mfg a Dunántúlt a - az 5. póthadosztály;
Margit-vonal védte. A déli szárnyat pedig a Dráva és Albánia között kiépített - a 4. (Pécs) honvédkerület.
Niebclungen-vona l zárta le. - a VI. hadtestparancsnokság:
A Dél I ladscregcsoport 1944. október végén két hadműveleti csoportból állt. - a 8. tábori póthadosztály;
1. A Wöhler-hadmúveleti csoport-amely a 8. német, és az 1. magyar had- - a 12. tartalék hadosztály;
sereg maradványaiból jött létre - Ungvár és Tiszafüred között 160 ki- - az 1. huszárhadosztály;
lométer-cs arcvonalon védett, a 4. és a 2. Ukrán Front csatlakozásánál. - az 1. eJtöcmyös zászlóalj.
- a Matolcsy (október 31-töl} Kesseó-csoport a solti (dunafüldvári}
Állományába tartozott:
hidfoben.
- a XXIX. német hadtest 3. és 4. hadosztálya, valammt a 8. páncél-
vadász-hadosztály; T· A 3. magyar hadsereg-parancsnokság eröinek egy részével zárta a Duna-
•0sza közét, míg a VII. hadtestét kivonták a Dunántúlra, a VI. hadteste pedig
- az 1. magyar hadsereg állományából az V. hadtest (az 1. és a 2. hegyi-
a una vonalát védte.
dandár, valamint a 6. gyaloghadosztály), a Ill . hadtest (a 16. és a

112 11)
 Budapest védelmét magyar részről az 1. hadtestparancsnokság irányította. A 24. páncéloshadosztály, valamint a közben beérkez.ö 4. SS-páncél•
Az 5. magyar tartalékhadosztály Krakkó térségében harcolt. A 6. tábori pót- gránátos hadosztály cllcnlökéseivel sikerült a 7. gárdahadsereget a
hadosztály feloszlott, míg a 4. a 12. tartalékhadosztályba olvadt be. A Du- Nagykőrös-Szolnok terepszakaszon megállítani, a 46. hadsereg támadását
nántúlon lévő - és az áttelepült - kerület-parancsnokságok megkezdték a pedig tovább lassítani. Ennek eredményekénl idöben sikerült az arcvonala! a
18-20 éves leventék behívását és kiképzését. Ezzel párhuzamosan folyt a Budapest--Cegléd--Szolnok vonalra visszavonni, valamint a Csepel-szigetet
fegyvernemek kiképzése is. Ez a tartalékállomány több mint 100 ezer fát tett és az Attila-vonalat megszállni.
ki, de felszerelni nem tudták őket. Október 12-e óta folyt a „Szent László Az Attila-vonal három védőövből állt, melynek szárnyai a Duna keleti
hadosztály" szervezése és a hónap végén döntés született az„ J. SS-,,Hunyadi partjára támaszkodtak. Az első védőöv: Alsógöd-Csomád-Veresegyház-
János" önkéntes páncélgránátos hadosztály fölállításáról is. -Maglód-Ecser-Dunaharaszti; a második Dunakeszi--Mogyoród-lsa-
1944 öszén a németek 16 hadosztállyal , a magyarok kb. 22 hadosztály- szeg- Pécel-Pestszentimre--Soroksár, mig a hannadik Pest peremkerüle-
lyal rendelkeztek, közöttük 6 volt páncélos. Ezen erőkből kb. 5 hadosztály teinek vonalában húzódott. Az első védőövet október 30-a és november 3-a
a Dunántúlon, 4 hadosztály feltöltés alatt, 1 hadosztály Lengyelországban, 8 között a 22. SS. lovashadosztály és a Feldhermhalle páncélgránátos hadosz-
hadosztály a IV. Ukrán Front előtt helyezkedett cl. Így a 2. Ukrán Fronttal !ály szállta meg, majd ide vonult vissza a magyar hadosztályok egy része is.
szemben csupán 19-20 német-magyar hadosztály állt, 30-60%-os feltöltöttséggel. !gy az 1. lovashadosztály a Csepel-szigetre, míg a 10. gyaloghadosztály két
A magyar alakulatoknál igen kevés volt a jól felszerelt gyaloghadosztályok sz.á• ezrede az Attila-vonalba került. A többi magyar alakulat az új védelmi vonal
ma. Az erők zömét könnyű fegyverzetíi, páncéltörő eszközökkel alig ellátott pót• mögé vonult vissza, rendezés és feltöltés céljából.
és tartalék hadosztályok tették ki. Malinovszkij marsall érzékelve az új védelmi vonal elötti ellenállás gyengülé-
A Tószeg és _Baja közötti védelmi vona lakat a magyar gyaloghadosztályok sét, üldözés bevezetését rendelte el. November l-jén ütközetbe vetette a 4. gárda
védték. Baja, Kiskunfélegyháza között a 10. gyalog-, a 23. pót- és az 1. lo- g~~sített hadtestet, és ezzel egy időben felújította a támadást mindkét hadsereg
vashadosztály; Kiskunfélegyháza, Tószeg között pedig az S. és a 8. pót•, va- 5aVJában. A gyorscsapatoknak feladatul szabta, hogy nagy ütemű előretörés után
lamint a 20. gyaloghadosztály helyezkedett el. ~-,g nyugatról és keletről kerítsék be Budapestet. Ez az utasítás azonban a szov.
Friessner vezérezredes látva a védelem gyengeségét, Nagykőrös, Kecskemét, JCtek számára csupán vágyálom maradt, mert a 4. gárda gépesített hadtest nem
Kiskunfélegyháza térségébe rendelte az LYU. páncéloshad1est részeit, az 1. ma• tu~ta áttörni az új védelmi vonalat, míg a 2. gárda-gépesítetthadtestet a Csepel-
gyar páncéloshadosztályt és a 4. SS. páncélgránátos hadosztályt. A támadás kez- szigeten az 1. magyar lovashadosztály állította meg.
detére azonban csak a 24. páncéloshadosztály érkezett be. November 3-ra a szovjet lövészerők is felzárkóztak a német-magyar védelem-
re_, és újult erővel rohamoztak. 4-én új csoportosításban több kísérletet tettek a
A Budapest e/foglalására tett első szovjet kísérlet meghiúsítása Vedelem áttörésére, miközben óriási veszteségeket sz.envedtek A sikertelen ro•
(1944. 10. 29- 11. 04.) ~amok láttán 4-én este leállították a támadást. Az arcvonal a Soroksári Duna-
A Tiszaalpár-Kiskunfélegyháza szakaszon 1944. október 29-én 14 órakor a&,,_Attila-vonal- Üllö-Monor- Albertirsa-Cegléd-Szolnok vonalában át-
meginduló szovjet támadás zömmel az S. és a 8. póthadosztályunkat érte. A menetileg megmerevedett.
csökkent létszámú és gyengén felszerelt egységek az óriási fölényben lévő szov- ke A Duna-Tisza ~özén vé?ekező né~et-magy~r csapato_k jelentős _területe•
jeteket képtelenek voltak a peremvonal előtt megállítani. A harcrendek azonban d't adtak fel, de szivós, akt1v harccal sikerült k1fullasztamuk a szovJet táma-
nem bomlottak meg, a két hadosztály szervezett halogató harcot folytatott, ~st Budapest előterében. A harcok Budapest elfoglalásáért, illetve megtartá-
amellyel lényegében lelassította az ellenség előnyomulását. Malinovszkij marsall ~aért bontakoztak ki és közel egy héten keresztül igen nagy intenzitással zaj-
látva, hogy csapatainak lendülete egyre csökken, ütközetbe vetette a 2. gárda- 01tak. A Dél Hadseregcsoport sikerét annak köszönhette, hogy időben felis-
gépesített hadtestet, majd 30-án reggel a 7. gárdahadsereget. Óriási nyomás ne- tn~rtc az ellenség szándékát, jól manővereztette csapatait. A gyorsaságnak és
hezedett a német-magyar védelemre és nyilvánvalóvá vált, hogy a meglévő a JÓ\ összehangolt tevékenységnek meghatározó szerep jutott.
erőkkel lehetetlen feltartóztatni a két szo\'.iet hadsereget. Frctter-Pico tüzérségi
tábornok sorozatos ellencsapások mérésével, az arcvonal lerövidítésével és újabb
erök átcsoportosításával igyekezett pozícióit javítani a Duna-Tisza közén.

114 11 5
 A sikerhez kellettek persze azon hibák is, amelyeket a 2. Ukrán Front,
illetve a támadó hadseregek parancsnokai és törzsei sorozatban elkövet-
tek. Az „orosz gözhengcr" most kudarcot vallott. Azt hiuék, hogy a döntő
" erőfölényük sikert fog hozni a debreceni ütközetben amligy is szétzilált
"
)(. német-magyar csapatokkal szemben, és nem szükséges időt pazarolni a
íclderítésre és az aprólékos clökészí1ésre. Ez, a harcok során megbasz.
f-
szulta magát. A sablonosság, az alárendeltek tijékozatlansága és önálló-
.,,j 6 ságának hiánya nagyménékbcn hozzájárult a hadművelet sikertelenségé-
~ ti "'zu. hez. Mindezt tetézte, hogy csapataikon a fáradtság jelei mu tatkoztak és túl
~.! ·< szé les arcvonalon helyezkedtek el, az erők átcsoportosításához a fe l ső
Vezetés nem biztosított időt.
~2 "':::,
~

- Budapest elfoglalására tett második szovjet kísérlet

"' meghiúsítása / 1944. 11. 11-21)
A szovjet vezetés a kudarc után átértékelte csapatai helyzetét és ÚJ elhatáro-
<:(_ zást hozott. Valószínűleg abból mduh ki, hogy a keskeny arcvonalon, cröinek
:g egy részével indított támadása azért nem járt sikerrel, mert azt az ellenség a
~cm támadott arcvonalakról átdobott crökkel ellensúlyozni tudta. Ezért az
~~ :g UJabb tervbe be kivánták vonni a front valamennyi hadseregét. A cél nem
~~ :,:
Változott, csupán az erök nagysága és a fücsapást áttették Hatvan, Budapest
Q.
:,:,; irányában támadó 7. gárdahadsereg sávjába.
fü É A 2. Ukrán Front parancsnokának nagybani elgondolása a következö volt.
..J-' A 7 • gárdahadsereg megerősítve a 2. és a 4. gárda-gépesítetthadtestte l, vala-
J: ~ -1--I- ~llnt a PhJcv lovas-gépesített csoporttal, Besenyszög-Ceglédbercel között
~ ~ aUöri a német-magyar védelmet, elfoglalja Hatvant. Ezt követően kifejleszt i a
támadást Balassagyarmat irányában, majd délre fordulva keletről bekeríti
Budapestet. Ezzel egy1döben a 46. hadsereg Budapesttől délre átkel a Dunán,
rnaJd a két gépesített hadtest áta lárendclése után nyugatról átkarolJa a magyar
fővárost. A front többi eröi ez idő alatt átkelnek a Ti szán és részekre szab-
dalják Észak-Magyarország területén a védekező erőket. A 40. hadsereg és a
4 - román hadsereg Gesztely, a 27. hadsereg Mi skolc, míg az 53. hadsereg
Eger elfoglalását kapta fe ladatul.
A 2. Ukrán Front e feladathoz jelentős megerősítést kapott. A 4. Ukrán
Fronttól 2 lövészhadtest és nagy számú tüzérség, míg a hátországból több
mint 200 harckocsi és 40 ezer fö utánpótlás érkezett meg.
MalinovszkiJ marsall az élöeröket a föcsoportosítás, míg a harckocsikat a 6.
harckocs1hadsereg feltöltésére használta fel. Ez utóbbival tervezte a sikert kifej-
::ztem. Ezzel párhuzamosan a 2. gárda-gépesitetthadtcstet kivonta a 7. gárda-
dscrcg alárendeltségéből és átirányította a 46. hadsereghez.
Elsö kísérlet e/hárítása 1944 okt. 29-nov. 4.

116 11 7
 A Dél Hadseregcsoport parancsnoksága észlelte a szovjet átcsoportosítá-
sokat, a támadás elökészületeit. Fnessner vezérezredes úgy döntött, hogy
m1elótt a szovjetek megindulnának, ellencsapást mér a Budapestet
veszélyeztetö 46. hadseregi-e. Kettévágja arcvonalát, maJd felszámo!Ja az
elszigetelt erőket Pest délkeleti térségében. A támadásra az 1. és a 23. német,
az 1. magyar páncéloshadosztályt, valamint a Feldhermhalle páncélgránátos
hadosztály részeit jelölte ki. Gyors szervező munka után a támadás már no•
vember S.én megindult. A páncélos csoportosítás Pilis, Albertirsa között
támadva áttörte a 46. hadsereg védelmét és Dabas térségében átvágta a
Kecskemétről Budapestre vezető müutat. Itt a német-magyar páncélosok
északnyugatnak fordultak, hogy a bekerítést végrehaJtsák. Erre azonban nem
került sor, mert 6-án a 27. és az 53. szovjet hadsereg-éppen a 46. hadsereg
tehermentesítése érdekében - minden komolyabb előkészület nélkül éleivel
átkelt Tiszán és Mezőkövesd-Füzesabony irányában nyomult előre. Így a
páncélos erőket át kellett csoportosítani ebbe a térségbe.
A támadás leállítására és az átcsoportosításra igen nagy szükség volt, h1•
szen a két szovjet hadsereggel szemben a Tiszakeszi és Tiszanána közölli
50 kilométer-cs arcvonalat csupán a 27. magyar gyaloghadosztály, és a 9.
határvadászdandár védte. Félő volt, hogy a szovJetek gyorsan átlönk a
gyenge magyar védelmet és ellenállás nélkül elfoglalhatJák Egert és Mis-
kolcot. Ezzel bekövetkezett volna a Dél Hadseregcsoport kettévágása és
lehetetlenné vált volna az erők szervezett visszavonása a Karola-vonalba.
Az átcsoportosításokkal időlegesen sikerült az 53. és a 27. hadsereg táma-
dását megállítani.
1944. november 11.én reggel a szovjet csapatok - a 46. hadsereg k1vé-
telével - minden szakaszon támadásba lendültek. A föcsoportosítást képezö
7. gárdahadsereg parancsnoka a Zagyva két oldalán támadva a 46. magyar
gyalog- és a 4. SS. rendőrhadosztály áll ását rohamozta. Az ellenség lendülete
már a kezdet•kezdetén megtört, és a nap végére csak 5-8 kilométert tudott
elő renyomulni. November 12-én a 7. gárdahadsereg parancsnoka ütközetbe
vetette második lépcsőjét és a két gépesített hadtestet. A túlerö ellensúlyozá•
sára a második lépcsőben elhelyezkedő 18. SS. páncélgránátos, valamml a
13. és a 23. páncéloshadosztályok ellencsapásokat mértek Jászberény irányá-
ba. Ennek következtében a település térségében több napig tartó heves küz-
delem bontakozott ki. A túlerő végül gyözött, és a német-magyar erőknek
vissza kellett vonulniuk Kóka-Tóalmás-Pusztamonostor-Jás zárokszállás
vonalára.

A második kísérlet e/hárítása /944. nov. I J-26.

11 8
119
 November 16-a és 27-e között újból fellángohak a harcok Hatvan tér- védősáv és a hatszoros túlerő egyenlőtlenné tette a küzdelmet. A szovjetek meg-
ségében. A német parancsnokság a 46. gyalog- és a 4. SS. hadosztály arc- szállták ugyan a Csepel-sziget déli részét, de közben olyan veszteségeket szen-
vonalát a fokozatosan beérkező 357. gyaloghadosztállya l erősítette meg és vedtek, hogy a második átkelésre, illetve a sziget teljes birtokbavételére már nem
a térségbe irányította a 18. SS. páncélgránátos hadosztályt. 25-én Hatvan tudtak vállalkozni.
elesett és a védő csapatok visszavonultak a Karola-vonalba, ahol megál- Ezzel lezárult a Budapestért folyó harcok második szakasza. A szovjet
lították a szovjet föcsoportosítás elóretörését. A védelem Gyöngyös- csapatok támadása a Karola- és az Attila-állások előtt elakadt, Budapestet
Hatvan-Aszód vonalában átmenetileg stabilizálódott. nem tudták elfoglalni, sőt bekeríteni sem.
Az arcvonal többi szakaszán is kemény küzdelmek zajlottak ez idő alatt. Az A német-magyar csapatok keresztülhúzták ugyan az ellenség szándékát,
elsö magyar hadsereg (3. és a 4. német hegyihadosztály, az \. magyar hegyi- de maguk is jelentős veszteségeket szenvedtek. Ugyanakkor forrásaik egyre
dandár, a 16. és a 24. magyar gyaloghadosztály, valamint a 15. német gyalog- csökkentek, és a háború értelmetlenségének felismerése pedig mind jobban
hadosztály) Ungvár-Csap-Tiszadada-Tiszakeszi szakaszon (160 kilométe- kihatott a csapatok moráljára.
ren!) védekezett, a 4. Ukrán Front 18., a 2. Ukrán Front 40. szovjet- és 4. román A Karola-vonal viszonylag jól kiépített rendszer volt, de Magyarország szem-
hadseregével szemben. A nagy erőfölény ellenére a szovjet támadás lassan haladt Pontjából inkább lehetett egy hadászati reteszállásnak, mintsem tetilletét meg-
előre a kis létszámú, de szívósan harcoló német-magyar hadosztályokkal szem- tanó szilárd védövonalnak tekinteni. Ugyanis nyilvánvaló volt, hogy az egész
ben. Az arcvonal a Karola-állásba tevődött át, miután a 4. Ukrán Front 18. hadse- védővonal gyorsan összeomlik, ha bárhol áttörik (különösen akkor, ha az minél
regének csapásmérő csoportosítása Csap-Sátoralja-újhely irányában sikert ért közelebb következik be Budapesthez), vagy a szovjet csapatok délről kijutnak a
el. Ennek eredményeként fel kellett adni a Bodrogközt, valamint az Ung és a Dunántúlra. Ráadásul a Karola-állás mögötti tetületek - a Zempléni hegység, a
Latorca közötti terűletet. Bükk, a Mátra- nem igen tették lehetővé a gyors keresztirányú manővereket, és
Az arcvonal középső szakaszán a 27. hadsereg és a Gorskov lovas- CZck Pont a német-magyar csapatok aktív védelmi tevékenységét korlátozták.
gépesített csoport előtt kezdetben a 3. majd a 4. német hegyihadosztály zárta A szovjet vezetés a második badmíiveleti tervével sem alkotott valami na-
le a miskolci irányt. A közel két hétig dúló harcok során a két német hadosz- gyot, söt koncepciójában rosszabb volt, mint az első. Ugyanis e~bcn Budapest
tály szinte teljesen kimerült. A Dél Hadseregcsoport parancsnoka kérte az elfoglalása nem elsődleges, csak végcél volt, miután elfoglalták Eszak-Magyar-
OKH-t (Oberkommando das Heer), hogy engedélyezze Miskolc feladását és orsz.ág egész tetilletét, beleértve a nagyobb városokat és településeket. Ez oda
a visszavonulást a Karola-állásba. Mivel a kérést elutasítouák, Friessner ve- Vezetett, hogy - a front lehetőségeihez mérten és a hatvani irányt kivéve -
zérezredes a térségbe irányította a 24. páncéloshadosztály egy részét és a 239. egyenlően lettek elosztva. Így ez a hadmüveleti terv inkább az ún. ,,helyi beszer-
rohamlövegdandárt. Ezzel az erővel sikerült Miskolctól keletre és délre meg- zés'' &'Yakorlati megvalósítását szolgálta, mintsem az Ész.ak-Magyarország terü-
állítani a 27. hadsereget. letére visszavonult német-magyar csapatok elvágását a hátorsz.ágtól. A november
Az 53. hadsereggel szemben a 8. vadász- és a 25. gyaloghadosztály, va- l l-e utáni hadmüveletek ezt egyértelműen alátámasztják.
lamint a 24. és a 2. magyar páncéloshadosztály részei védekeztek. A szovje- A szovjet vezetés és a csapatok alkalmazásának hibái újból jelentkeztek.
tek a Tarna völgyében igyekeztek megakadályozni a szervezett ellcntevé- A már ismerteken túl (a elégtelen felderítési adat az ellenségről és a terepről,
kenységet és a német-magyar csapatok visszavonulását a Karola-állásba. A a. centrális vezetés merevsége stb.) igen szembetűnő volt a fe1,,yvememek
folyó völgyében ezért igen elkeseredett harcok folytak, több mint egy héten ~öZőt1i gyenge együttműködés különösen a lövészek és a tüzérek, illetve a
át. Az arcvonal végül a Karola-állásban (Egerbakta-Mátrafüred vonalában) lövészek és a gyorscsapatok között. A gyorscsapatok az áttörés után magukra
stabilizálódott. maradtak. Sem tüzérségi, sem \égi támogatást nem kaptak, a kijelölt iránytól
A 46. hadsereg a november 5-i és 6-i ellencsapás után rendezte arcvonalát és Pedig nem térhettek el! Ennek lett a következménye, hogy a Gorskov lovas-
új csoportosításokat hozott létre. A 10. gárda-lövészhadtest 16-ától az Attila- gé~sített csoport a Bükk, a Plijev lovas-gépesített csoport a Mátra hegység
vonalat rohamozta Dunaharaszti és Gyálpuszta térségében. A szfuntalan kísérle- s~uk Völgyeiben súlyos veszteségeket szenvedett és feltöltésre ki kellett von-
tet a védők rendre vissz.averték. November 21-én késő este a 23. és a 37. lövész- ni a harcokból. Hasonló hibát követtek c l a bal szárnyon támadó harckocsi-
hadtestek Taksony és Dömsöd között rejtve megkezdték az átkelést a Csepel- :s gépesített csapatok is, amikor a gya logság és a tüzérség bevárása nélkül
sz1getre. Az 1. magyar lovashadosztály hősiesen harcolt, de az 50 kilométeres onállóan akarták a jól kiépített Karola-vonal állásait áttörni.

120 121
A Budapest e/foglalására tett harmadik k/sérlet meghiúsítása
(1944. 11. 29-12. 10.)
A szovjet föparancsnokság is tanult és 8 napos hadműveleti szünetet enge-
délyezett a 2. Ukrán Front számára pihentetés, fehöltés illetve átcsoportosítás
végrehajtása céljából. 1944. november 26-án utasította Malinovszkij marsallt,
hogy erőit jobban koncentrálja. A föirányon belül Balassagyarmat, majd Bu-
dapest, a kisegítő irányon belül pedig Miskolc elfoglalását határozta meg
elérendő célként.
Malinovszkij marsall ennek figyelembevételével szabta meg alárendeltjei-
nek feladatát. A föcsapás irányában támadó 7. gárdahadsereg Hatvan és Kartal
között 8 kilométeres szakaszon törje át az ellenség védelmét. Nagyköké-
nyes-Verseg-Pusztamagyaros vonalán biztosítsa a 6. harckocsi-hadsereg és
a Plijev lovas-gépesített csoport Ütközetbe vetését. A harmadik nap végére
zárkózzon fel a gyorscsoportokhoz és vegye át Ipolyszeg-Borsosberény
--N6grád---Veröcemaros vonalának védelmét. Az 53. hadsereg bal szárnyával
csatlakozzon a 7. gárdahadsereg áttöréséhez. Szücsi és Lőrinci között törje át a
védelmet és fejlessze ki támadását Szécsény irányába. A hannadik nap végére
vegye birtokba Karancslapujtö--Balassagyarmat vonalát. A 46. hadsereg a
Csepel-szigetról Ercsinél keljen át a Dunán, majd fejlessze ki a sikert északi
irányba és nyugatról zárja körül Budapestet. A feladat végrehajtására a 46.
hadsereget megerősítették a 2. gárda gépesíten hadtesttel (160 harckocsi) és
1300 löveggel.
A 2. Ukrán Front jobb szárnyán a harcok lényegében le sem álltak. Mivel a
27. hadsereg az elózó feladatát - Miskolc elfogalalását- nem tudta teljesíteni,
Malinovszkij marsall a seregtestet 1 szovjet és 1 román hadtesttel erósitette meg.
A 27. hadsereg feladata volt, hogy november 29-én Onga térségében törje át a
német védelmet és a nap végére vegye birtokba a magyar hadiipar egyik legfon-
tosabb fellegvárát. Ezzel párhuzamosan a 40. hadseregnek ki kellett jutni a Her-
nád völgyébe, majd Aszaló-Halmaj irányába nyomulni.
Miskolcért 4 napon át elkeseredett küzdelem folyt. A német hadosz-
tályok szinte teljesen felmorzsolódtak. Löszerkészlctük cl fogyott , támo-
gatást nem kaptak és személyi állományuk 20-30%-ra csökkent. A Karo-
la-vonalban és elöterébcn folyó küzdelmek végül is a szovjet csapatok
si kerét hozták. December 5-re a Wöhlcr hadmüveleti csoportnak fel kel-
lett adnia Miskolcot, Sajószentpétert, Sátoraljaújhelyet és a Hernád völ-
gyének egy részét. Ezzel párhuzamosan az 53. hadsereg és a 27. hadsereg
csatlakozásán küzdő hadtestek november 30-án elfoglalták Egert, és az
arcvonal ettól északra átmenetileg stabilizálódolt.
Harmadik kísérlet elhárítása

122 123
 A német vezetésnek ebben az idöszakban nem volt határozott elképze- A Balassagyarmat irányába indított támadással egy idöben a 46. hadse-
lése és ereje aktív ellentevékenységre. Tartalékait felhasználta, így egye- reg és a 2. gárda gépesített hadtest megkezdte a Dunán való átkelést. De-
düli célját a szovjet támadás lassítása képezte. Mivel a Dunántúlon kiala- cember 4-én 23 órakor a Csepel-sziget északi részén a 23. lövészhadtest
kult helyzetet veszélyesebbnek ítéhe meg, kénytelen volt az északi arcvo- elsö lépcsöben lévő zászlóaljai az éj leple alatt tüzérségi elökészítés nél-
nalról eröket átdobni oda. kül indultak meg. A meglepés nem sikerült, mert erős, igen jól szervezett
A föirányban a harcok december elején kezdödtek el újból. A Dél Hadse- tüz fogadta az átkelést végrehajtó deszantokat, nagy veszteséget okozva a
regcsoport-parancsnokságot meglepte, hogy a szovjetek a legerősebb cso- támadók soraiban és üzemképtelenné téve az átkelő-eszközök háromne-
portosításukat - a harckocsi- és gépesített erőik zömét - a Cserhát és a gyed részét. Ezze l párhuzamosan a 239. rohamlöveg-dandár és a 271. népi
Börzsöny irányába vetik be. Friessner vezérezredes korábban éppen ezt a páncélgránátos-dandár sorozatos ellenlökéseket hajtott végre, több alka-
védelmi szakaszt gyengítette meg Budapest megtartása és a Dunántúlon lommal is a Dunába vetette vissza az átkelő lépcsőket. A szovjetek azon-
előnyomuló 3. Ukrán Front feltartóztatása érdekében. ban mit sem törődve veszteségcikkel, egymás után indították átkelő cso-
A 7. gárda- és az 53. hadsereggel szemben több mint 80 ki lométeres szaka- portjaikat. Az eredmény nem maradt el, az első nap végére sikerült pár
szon a IV. német hadtestnek alárendelt hadosztályok (4 gyalog-, 2 páncélgránátos száz főnek megkapaszkodnia a folyó túloldalán.
és 2 páncélos-) védtek, 30-50%-os feltöltöttséggel. A Dél Hadseregcsoport pa- December 5-én a 37. lövészhadtest a Csepel-sziget déli csücskénél
rancsnoka ezért leállította a 2. magyar páncéloshadosztály kivonását (pihenöre és (Adonytól délre) tett kísérletet az átkelésre, ame ly teljes kudarccal
feltöltésre ment volna) és Vác, míg a 24. páncéloshadosztályt Egerbaktáról Ba- végződött. Az 59. lövészhadosztály cröi a 2. magyar huszárezred tüzében
lassagyarmat védelmére rendelte. Ezzel egyidöben elrendelte, hogy a Feldherm- szinte teljesen megsemmisültek. A 46. hadsereg parancsnoka itt le is állí-
halle páncélgránátos hadosztály és a 13. páncélohadosztály részei Vác térségéböl totta az átkelést, eröit Ercsi körzetébe és attól északra összpontosította.
készítsenek elö egy erös ellencsapást a szovjet támadó ékek ellen. továbbá több December 6-án a szovjet próbálkozások végül sikerrel jártak. A szaka-
riadó és műszaki alegységet irányított a Börzsöny átjáróinak védelmére. datlan harcokban kimerült német-magyar erök kénytelenek voltak vissza-
December 5-én a Szticsi és Kartal közötti támadási sávban a szovjetek 10 lö- vonulni a Margit-vonal Érd-Velencei-tó közötti szakaszára. A Dél Had-
vészhadosztályt vetettek be. A második lépcsöben még 4 lövészhadosztály, a seregcsoport parancsnoka a térségbe irányította a 8. páncéloshadosztályt,
siker kifejlesztésére pedig a 6. gárda-harckocsihadsereg és a Plijev lovas- amellyel lényegesen megerösödött a védelem. A 46. hadsereg 8-a és 10-e
gépesített csoport állt rendelkezésre. A sokszoros eröfolény ellenére a támadók a között több kísérletet tett a védelem áttörésére, sikertelenül. Az átkelés és
nap végére csupán 6-8 kilométeres beékelödést értek el, miközben a német- a hídföböl indított rohamok során olyan veszteségek érték, amelyek ér-
magyar csapatok ellenállása nött. Malinovszkij marsall, tartva attól, hogy a tá- telmetlenné tették a további kísérleteket a támadás folytatására.
madás üteme most sem éri el a kívánt mértéket, már 5-én kora délután ütközetbe . A 2. Ukrán Frontnak Budapest elfoglalására tett harmadik kísérlete sem
vetette a 6. gárda-harckocsihadsereget (több mint 500 harckocsi) 6-án pedig a Ján sikerrel. Ugyanakkor jelentős területeket foglalt cl, csapatai a Karola-
Plij ev lovas-gépesített csoportot, 2-2 lövészhadosztállyal együtt. állást Balassagyarmat és Miskolc térségében áttörték, és ezzel a Wöhler-
Friessner vezérezredes ennek ellensúlyozására a Vác térségébe rendelt hadmiívelcti csoportot elvágták a magyarországi utánszállítási útvonalaitól.
Fe ldherrnhalle páncélgránátos hadosztálynak és a 13. páncéloshadosztály- Rontotta viszont pozíciójukat az a tény, hogy a front föerői kedvezőtlen cso-
nak feladatul szabta, hogy egy keleti irányú csapással vessék vissza a portosításban, csak irányokban járható hegyes körzetekbe kerültek.
szovjet harckocsi- és gépesített kötelékeket. Az összecsapásra a Galga A Dél Hadseregcsoport helyzete még kritikusabbá vá lt. A Karola-állás lé-
vö lgyében került sor, de már a kezdet-kezdetén kiderült, hogy a kb. tíz- ny~gébcn elvesztette jelentőségét, a seregtest tartalékait már felhasználta,
szeres fölényben lévö ell enséget képtelenség akár csak feltartóztatni is. A Ulánpótl:isra alig-alig számíthatott. Ráadásul a Dunántúlon is vészjóslóan
két hadosztályt ezért gyorsan visszavonták a pesti hídfőbe. 6a~ultak az események, miután a 3. Ukrán Front Jugoszláviából elöretörve a
December 10-ig fel kellett adni a Balassagyarmat, Ipolyszög----Rét- tava szögben megkezdte átkelését a Dunán.
ság---Kismaros vonalától délre esö területeket. A 6. gárda-harckocsihadsereg
viszont a Börzsöny mögötti Ipoly völgyét nem tudta elfoglalni és Budapestre
történö behatolása is elmaradt.

124 125
A 3. Ukrán Front bekapcsolódása a magyarországi
hadművele tekb e

A szovjet foparancsnokság eredetileg nem tervezte a 3. Ukrán Frontot be-

vonni a Budapestért folyó küzdelmekbe. Ennek lehetősége , 11\etve szükséges-
sége azt követöen merült fel, miután a 2. Ukrán Front első kísérletei nem
jártak sikerrel. A 3. Ukrán Front alkalmazásával kapcsolatban két változat
vetödött fel. Az elsőben a feltöltött és újabb seregtestekkel megerősített
DÉL HDS CSOP.
frontot a Dráva-Mura völgyében vetették volna be, közvetlenül Bécs irányá-
ban. Ez a változat igen gyors és látványos sikereket hozhatott volna, mivel a LVll.pc. hdl.
Balaton és a Dráva között alig voltak német-magyar csapatok és az egész
magyarországi csoportosítást el lehetett volna vágni Németországtól! Ezt a Stj.1:11/1htrw6;
szovjet vezetés elvetette és a második variációt fogadta el, és fö célként to-
vábbra is Budapest elfoglalását határozta meg. , 2. UKRÁN
A 3. Ukrán Front azt a feladatot kapta, hogy a Dráva-szögben keljen át a ll ft\.bdl. . FRONT
Dunán, majd föcsapását északi irányban mérve hozza létre a bckcrités külsö 'I"·

"------íi]~;,;(\ i.J,. ~:,~·~~

gyürújét. A feladathoz a frontot - az erők beérkezésének ütemében -
jelentős számú tartalékkal erósítették meg. Állományába a novemberi harcok
idején az 57. és a 4. gárdahadsereg, a 17. légihadsereg, a 18. harckocsi-, a 7.
gépesített-, az 5. gárda-lovashadtestek, valamint a 83. önálló tengerészgyalo-
gos dandár és a Dunai Katonai Flotti la eröi tartoztak.
Az 57. hadsereg (a 6., a 75., a 64. szovjet és a 12. Jugoszláv lövészhad- '""":'•• I
\ \ '-.++ 4 GO HDS ' , fl
testek, az 1. megerődített körlet és a 32. gépesített dandár) feladata volt, hogy 2PCHDS I: ,p1bdl+\ ~ <1GO HDS
t'k ""'f'o
, -;;-.. 'ff.-.t{'f ..,.
\\f-"'-~
november elején Apatinnál és Batinánál (Kisköszeg) hozzon létre hídfőt,
majd ebből támadva közelebbi feladatként november 20-ára jusson ki
,I .
Pörböly-Alsónyék-Apátvara~Pécs-Kémes vonalára, maJd támadJon
tovább Kaposvár-Nagykanizsa irányába.
„F" f!Ds CSOP t~ - ~ S7 HDS Í' ~ J. ~o1:n

A 4. gárda hadseregnek - amely még felvonulóban volt - az 57. had- '- " ""'
~ ~ · \
LXVlll. ti.hdt. ·, -{... - -
sereg jobb szárnya mögül kellett ütközetbe lépnie. Fe ladatul kapta, hogy ~.. S7. HDS
támadj on Székesfehérvár irányába, majd a város elfogla lása után északi
irányban e l ő retö rve hozza létre a be kerítés külső gyűrűjét. '"
A Dél Hadseregcsoport parancsnoksága már november e l ső napJaiban tudo-
mást szer2ett a szovjetek szándékáról, mivel a 2. magyar hadsereg parancsnoksá-
ga jelentette, hogy Apatin térségében a Duna túlpartJáról erős famegmunkálás
zaja hallatszJk. Ez igen kellemetlen hír volt Fnessner ve7.érezredes számára.
HadseregcsoportJának a jobb szárnya a Balatontól egés:zen a Dráváig nyitott volt,
és a Duna vonalát is alig védték erők. BaJától a Dráva torkolatáig terjedő 100
kilométeres szakaszt csupán a 31. SS-páncélgránátos hadosztály, a Brandenburg
páncélgránátos hadosztály feszei, valamint a magyar 1. folyamőr zászlóalj, kél A d1mánrlili hadm1iveletek kezdete
határvadász- és két csendőrzászlóalj védte. Tartalékban csupán kisebb rendőr-,
csendőr- és őrszolgálati alegységek voltak.

126 127
 Nyilvánvaló volt, hogy ezen minimáhs erőkkel lehetetlen egy komolyabb egyesitették a két hídföt, és ezzel egy 50 kilométer széles és 10-15 kilométer
szovjet átkelést megakadályozni, maJd szervezetten visszavonulni és a Mar- mély területet vettek birtokba a Duna jobb partján. Nyilvánvalóvá vált, hogy
git-vonalban erös védelmet kia lakítani. Hosszú huzavona után az OKI I végre az átkelést már nem lehet megakadályozni és az áttörés csak idő kérdése.
rendezte a nyitott szárny kérdését, és a Dunántúlon lévö csapatok íclett1 pa- Ráadásul a 4. gárdahadsereg - kihasználva, hogy a német-magyar csapatok
rancsnoklási viszonyokat. Hitler Pécs körzetébe irányította át Olaszországból mmdcn ereJGket Batina és Apatm térségébe összpontosították - november
a 44. gránátos-hadosztályt, és a Baja-Balaton vonaltól délre eső területek 24-én reggelre Mohácsnál viszonylag könnyen átkelt a Dunán.
védelmével az „F" Hadseregcsoponot bízta meg. Ezzel egyidöbcn a Duna Az események hatására a magyar és a német vezetés között egyre feszültebb
vonalán is megváltoztak a parancsnoklási viszonyok. A BaJától délre eső sza- lett a viszony. A németek gyenge harcértékűnek - sőt esetenként gyávának -
kaszt a 2. magyar hadsereg parancsnokságától a 2. német páncéloshadsereg minősítették a magyar csapatokat. Különösen a solti hidfónél történt események
LXV III. hadteste vette át, míg a Bajától Vácig tartó szakasz védelméért - a után vált feszültté a két fél kapcsolata. (A „ Kesseő"-harccsoportjclentös része átállt
budapesti szakasz kivételével-a 3. magyar hadsereg felelt. a Sl.Ovjetekhez, közöttük Hátszegi Ottó vezérkari ezredes, a Yll. hadtest vezérkari
Az 57. hadsereg parancsnoksága nem fordított valami nagy figyelmet az fónökc is, aki magával vitte a Duna és a Dunántúl védelmi terveit.)
átkelőhe l yek fe lderítésére, amikor úgy döntött, hogy Apatin térségében fog partot Bcregffyék a helyzetet azzal magyarázták, illetve arra hivatkoztak, hogy a
váltani. A település körzetében a swvJeteknek először egy 150-200 méteres holt- magyar vezetésnek semmi beleszólása nincs a hadműveletek irányításába. A
ágat kellett leküzdeniük, mielőtt elérték volna a föágat. A Duna Jobb partján magyar csapatokat zászlóalJakra szétszedve német alakulatokhoz osztJák be,
pedig kb. 15-20 kilométer mélységű vízzel borított ártén erdőség húzódott, süni, am1 mélyen sérti a katonák önérzetét. Ráadásul a német vezetés csak követel,
jelentős mélységű csatornahálózattal. ugyanakkor még azokat a fet,,yvereket sem szállította le, amiket a magyar
A német-magyar védelem e vizenyős terület mögött épült ki, a víztükröt kormány már régen kifizetett. Ennek ellenére a nyilas apparátus - amely
csak járőrökkel és kisebb alegységekkel figyelték. A fü ellenállási vonal 2-3 november 24-25-én települt át a Dunántúl északnyugati körL.etébe, (az ún.
árokból állt, komolyabb műszaki megeródítése nem volt. A JÓI járható irá- Gyepű~ll-re}- mmdent e lkövetetl, hogy a német igényeket kielégítse.
nyokat azonban erös támpontokkal zárták le. Az OKH elvárása volt, hot,,y a Dél I ladseregcsoport a szovjet támadás üte-
Az első szovJet katonák november 5-én Jelentek meg az ártén erdőségben. mét lelassítsa, csapatai szervezetten vonuljanak vissza a Margit-vonalba és ott
Pár átkelés meghiúsítása után a német-magyar fedezóerők visszahúzódtak a szilárd védelmet hozzanak létre. Ennek érdekében elrendelte, hogy a 3. magyar
kiépített védelmi vonalakba. Az 57. swvjet hadsereg elsö lépcsőjében lévő hadsereg-parancsnokság az alárendeltségében lévö műszaki erőkkel Ouna-
hadosztálya 3 nap alatt kb. ezrednyi erőt Juttatott át a Dunán. Ezzel egyidöben f'óldvár-S1montomya-Siófok vonalában (Simontomyától a Balatonig a Sió-
egy hadosztálya Batina térségében igyekezett hídfüt kialakítani. A német ve- csatoma északi partJán} egy közbeeső, feltartóztató (, ,Jenő") vonalal építsen ki.
zetés ez utóbbit sokkal veszélyesebb szakasznak mmősítettc, mert - ellentét~ Ezzel összhangban előkészületeket tett arra, hogy Székesfehérvár térségében
ben az apatini hídfövel - a terep alkalmas volt arra, hot,,y nagyszabású egy erősebb támadó csoportosí tást alakítson ki a szovjet elöretörések ellensú-
hadműveletet indítsanak belőle. Itt egy szovjet lövészhadosztály és két jugosz- lyozása érdekében.
láv dandár kísérelte meg az átkelést. A harcok hevességére jellemző, hogy ezek Tolbuhin marsall úgy értékelte a helyzetet, hogy a csapatai elött a német-
az erők november 9. és 12. között szinte teljesen felmorzsolódtak, miközben magyar erők jelentösen meggyengtlltek, védelmükben nagy rések keletkez-
csak egy Jelentéktelen méretű harcászat, hídfüt tudtak kialakítani. Helyüket és tek. Ezén elrendelte, hogy alárcndcltJei december l-jén menJcnck át üldözés-
feladatukat a 64. lövészhadtest vette át. A német-magyar vezetés mmden ereJét be és akadályozzák meg az ellenséget védelmének újjászervezésében. Az 57.
arra fordította, hogy megakadályozza a két hídfü kibővítését és egyesítését. hadsereg feladatul kapta, hogy a hadműveletek S. napjára foglalJa el Kapos-
Ezért a Batinánál védö csapatokat, magyar őr- és csendőr alegységekkel ván, és a 10. napra jusson k1 Keszthely-Zalaapáti, illetve a Dráva-Mura
erősítették meg, míg a közben beérkező 44. gránátoshadosztály erőmek egy torkolat terepszakaszá.ra. A hadsereg gyorscsoportJát (32. gárda-gépesí-
részével éket vertek a két hídfü közé. tettdandárt) Kaposvár, míg az 5. gárda-lovashadtestet - mint a front
Az 57. hadsereg november 14-töl mmden tartalékát bevetette, hogy az át- (egyik) gyorscsoportját - Nagykanizsa elfoglalása érdekében tervezték üt-
kelést befejezze és kitörjön a hídföből, igy 10 napon át heves és váltakozó közetbe vetni. A 4. gárdahadseregnek közelebbi feladatként Székesfehérvárt,
s1kerü harcok dúltak Batina térségében. A szovjetek végül november 24-én további feladatként Ounaalmást kellett elfoglalnia. A hadsereg gyorscsoport-

128 129
ját, a 7. gárda-gépesítetthadtestet (107 harckocsi) Székesfehérvárért vívott hogy december 3-ra virradó éjjel csapatai kezdjék meg visszavonu lásukat a
harcok időszakában, míg a front (másik) gyorscsoportját a 18. harckocsi- Jenö-vonalba. Siófoktól Simontomyáig a 20. magyar hadosztály (5 zászlóalj
hadtestet (227 harckocsi) a további feladat teljesítése érdekében kívánták 43 kilométeren) Simontornya és Alsószentistván közölt a 23. magyar gyalog-
ütközetbe vetni. A 3. Ukrán Frontnak tehát Budapest bekerítését nyugatról hadosztály (8 zászlóalj 20 kilométeren), míg Alsószentiván és Dunaföldvár
kellett biztosítania azáltal, hogy az említett vonalon egy külsö gyűrűt hoz között a ,,Kesseö"-harccsoport (3 zászlóalj 18 kilométeren) rendezkedett be
létre. védelemre. E gyenge, pókhálószerű védelmet a németek 4 (2 páncélgránátos,
A 3. Ukrán Front két hadserege december l-jén indította meg döntőnek vélt 1 csendőr- és I kiképzö-) zászlóaljjal erősítették meg. A jobb szárny mögött
támadását a Dunántúlon. A német-magyar védelem a Balatontól délre kettévált, Enying térségében az 1. folyamerödandár, a bal szárny mögött pedig az 1. lo-
hogy az eröket a „magyar tengertöl" északra és délre húzódó Margit-vonalba vashadosztály részei készültek fel ellenlökések végrehajtására. Friessner vezér-
tudja hátravonni. Így a Dél Hadseregcsoport jobb szárnyán védő Il. magyar ezredes ezen felül kérte, hogy a 23. és az 1. páncéloshadosztályból (23 harcko-
hadtest a Jenő-vonalba, míg a LXVIJl német hadtest Kaposvár irányába vonult csi és 12 üteg) képezzenek támadó lépcsöt Simontornya térségében.
vissza. Ez utóbbi azonban kedvezötlen helyzetbe került, mert bal sz.árnya nyi- A 4. gárdahadsereg azonban nem hagyott sok idöt a védelem megszervezé-
tottá vált. Az 57. hadsereg a németek szabad szárnyát kihasználva Marca- sére, illetve a támadó csoportosítás létrehozására. A szovjet előrevetett oszta-
li-Keszthely irányába vetette be föeröit. A bekerítés elkerülése végett a gok már december 3-án délelőtt elérték a Jenő-vonalat és hídfoket alakítottak ki
LXVlll. német hadtestet hátra kellett vonni Marcali, Nagybajom, Barcs vonalá- Mezökomárom és Simontornya között. A német-magyar csapatok számos el-
ra. Ezzel egy időben a Balaton északi partjának védelmére rendelt erőkből lenlökést hajtottak végre, amelyek lényegesen lecsökkentették ugyan a szovjet
létrehozott harccsoportokkal ellencsapást mértek az átkarolással fenyegető 6. csapatok támadási ütemét, de megállítani nem tudták azt. A Sió mentén
gárda-lövészhadtest jobb szárnyára, amely már Keszthely elöterébe ért. Az védekező 20. magyar gyaloghadosztály a nagy veszteségek következtében
ellencsapást a 3. német lovasdandár részei, a magyar 1. ejtöernyös- és a 13. annyira demoralizálódott, hogy december 5-én ki kellett vonni. Nem volt jobb
fe l derítő-zászlóalj, valamint két husz.árszázad hajtotta végre. 7-e és 9-e között a helyzet a védelem bal szárnyán sem. December 5-én a 31. szovjet lövész-
visszavetették a 6. gárda-lövészhadtestet Balatonszentgyörgy hadtest itt is áttörte a hadtest védelmét. A 979. német gránátosezred anélkül
-Kéthely-Marcali vonalára. vonult vissza, hogy arról az 1. lovashadosztályt, illetve a „Solt" ezredet értesí-
Ezt követően a 2. páncéloshadseregnek december 20-ára sikerült a védelmet tette volna. A „soltiak", felismerve kilátástalan helyzetüket, szintén visszavo-
megszilárdítania Balatonmária-Kéthely-Böh önye-Nagybajom-Nagyatá d nultak, illetve az ezred 3. zászlóalja megadta magát. Az arcvonal itt is össze-
-Babocsa vonalában, amely 15-20 kilométerre húzódott a Margit-vonal előtt. omlott 6-ára virradó éjjel a 42. gyalogezred maradványait Baracskára, míg a
Közben a 2. német páncéloshadsereg eröit megerősítették:, amely december 20-án megmaradt „Solt" erőket Kápolnásnyékre vonták vissza.
egy páncélos- (LXVIl.) és egy hegyihadtestböl (XXll.) állt. A 31 zászlóalj A teljesen „leharcolt erök" kisebb-nagyobb ellenlökésekkel igyekeztek
összesen 8413 füvei, 55db páncéltörő ágyúval, 33 rohamlöveggel és kb. 280 db lassítani a szovjet támadást a Margit-vonal előterében, hogy védelmüket újjá
tüzérlöveggel rendelkezett. Harckocsija nem volt! tudják szervezni. Az ellenlökéseket lényegében már csak örszázadok,
csendőri erők hajtouák végre, némi páncélos (4-lO db) megerősítéssel. De-
A Dél Hadseregcsoportnál december l-én parancsnoki váltások követ·
keztek be. A 6. német- és a 3. magyar hadsereget a „Fretter-Pico" cember 8-án a szovjet erők Martonvásámál és Polgárdinál mélyen betörtek a
hadműveleti csoportnak rendelték alá. A Margit-vonal védelmét (Budapest és
Margit-vonalba. 8-án a kora délutáni órákban a németek kísérletet tettek a
a Balaton között) Rudolf Konrádra, a hegyi csapatok tábomokára bízták. A beékelődő ellenség visszaszorítására, egyelőre sikertelenül.
ll magyar hadtest törzsét a Balaton északi partjának véde lmére irányították, . Gyúró, Ercsi irányában a 8. páncéloshadosztály két ezrede (13 páncélva-
dasz. és 8 harckocsi) csapást mért a 31. lövészhadtcstre. Ráckeresztúrig szorí-
helyét a LVII. páncé loshadtest törzse vette át.
A 4. gárdahadsereg előtt a LVU. német páncélos- és a 11. magyar gyalog- totta vissza a 99. gárda-lövészhadosztályt, de itt két repülöhadtest által támo~
hadtest védekezett, a Kapos csatornára támaszkodva. Ezt az arcvonalat azon- gatott páncéltörő tüzérdandár tüzében elakadt. 9-én a föcsapást Kismarton irá-
nyába helyezték át. Áttörve a szovjet védelmet, Kismartoni sikerült elfoglalni,
ban nem lehetett tartani, mivel a Dombóvártól délre eső szárnya nyitott volt
de a dandár második lépcsős ezrede és a 2. gépesítctl hadtest harckocsijainak
és a 4. gárdahadsereg itt támadó 20. lövészhadteste megkerülte, majd Siófok
irányába tört előre. A Dél Hadseregcsoport parancsnoka ezért elrendelte, ellencsapása megállította őket. Fretter-Pico tüzérségi tábornok látva a túlerőt,

130 131
sö1é1edéskor végleg Ieállí1otta a támadási és a 8. páncéloshadosztályt Gyúró hadmüveleh szünet volt) három páncéloshadosztályt (3., 6., és 8.) és három Párduc
térségébe vonta vissza. A másik nagyobb ellencsapás Polgárdi birtoklásáért J)áncélosos-Llályt (11/1., 6'1. és a 130/I.) terveztek átcsoportosítani. December 20-ig
bontakozott ki. A 23. páncéloshadosztály harckocsizó és gyalogos részei súlyos mind a hat páncélos kötelék megérkezett, de a rossz időjárás miatt (a felázott talaJ
harcokban kiverték a településböl a 21. gárda-lövésihadtest eró1t és kijutottak a miatt a nchézharckocsik csak utakon tudtak morogni) a lámadást el kellett halasz-
Margit-vonal peremvonalához. A Polgárd1t védö szovjet erők több mint 100 föt tani. Így a ,,Késői Szüret" helyett december 20-án a Balaton és Martonvásár között
és teljes nchézfegyverzetüket vesztették cl. a SZOVJet támadás bontakozott ki.
December 9.-én a 4. gárdahadsereg hadtestJe1 több kísérletet tettek a Mar- A Margit-vonal Balaton-Velencei-tó közötti szakaszát-a 4. gárdahadsercg-
git-vonal áttörése érdekében, de ezek a kísérletek kudarcot vallottak. A gel szemben - a ru. páncéloshadtest erői védték. Az első védőövben az
szovjet vezetés látva, hogy a 3. Ukrán Front képtelen a Margit-vonalban l. és a 23. páncéloshadosztályok gyalogrészei (a gépkocsizó-, páncélgránátos-,
védekező erők ellenállását megtömi, 9-én este leállította a támadást és 10 utász., csendőr és tüzér alegységek) rendezkedtek be védelemre. A 2. védőövet
napos hadműveleti szünetet rendelt eL S?.ékesfehérvár központtal a 6. páncéloshadosztály szállta meg. A páncélos-
December 9-e és 20-a között mindkét fél átcsoportosításokat hajtott végre, ezredek 10-20 harckocsiból álló harccsoportjai a két védőöv között helyezkedtek
pihentették és feltöltötték a csapatokat. el.
A Velencei-tó és Érd között a 46. hadsereggel szemben a LXII. gyalog-
Budapest bekerítése (1944. 12. 20.---J1.) hadtest védekezett. Első lépcsőben az 1. magyar huszárhadosztály (kb. 5-6
A szovjet vezetés elképzelése az volt, hogy a VelenceHó két oldalán támadva zászlóaljjal), egy levente rohamszázad, egy kerékpáros zászlóalJ (összesen 9
áttörik a német-magyar védelmet, maJd a támadást északke leti és északnyu- ütcg-gel és 2 Turán harckocsival), a „Kesseö" harccsoport (3 magyar, 2 né-
gati irányokba kifejlesztve egyidejüleg létrehozzák a bekerítés belső és külsö mc1 zászlóalj és 5 Utcg), az 1. légvédelmi tüzérdandár 8 ütege páncélelhárítás•
gyürúJét. Az egységes vezetés és a feladatok Jobb összehangolása érdekében ra berendezkedve, valamint a 271. német népi gránátoshadosztály (4 német, 3
a 46. hadsereget - a bekerítés végrehaJlásának 1döszak.ára - a 3. Ukrán ~gyar 7.ászlóalJ, 7 0tcggel) erői védtek. A jobb szárny mögött a Lovasberény
Front alárendeltségébe utalták.
1erségében a 2. magyar páncéloshadosztály (5 Told; és 2 P-lV-es ha«:kocs,, 7
Ezzel egy 1döben a 2. Ukrán Front támadást készített elő az Ipolyság körzeté- Nimród páncélvadász és 5 páncéltöró ágyú, míg a bal szárny mögött KaJá-
ben abból a célból, hogy Neszmély-Esztergom között a Duna északi partjának SZó-Yál térségében a 8. páncéloshadosztály (21 harckocsi és 8 Uteg) össz-
birtokbavételével megakadályozz.a a német-magyar erők k1csúsz.ását a gyürüböl. J>Ontosult. A két hadtest mögött tartalékban állt még a 3. páncéloshadosztály
A 46. hadseregnek felada1ul szabták, hogy Kápolnásnyék és Felsőpcttend és három „Párduc" harckocsiosztály, ellencsapások végrehajtására.
között törje át a német-magyar csapatok védelmét, maJd a 2. gárda-gépesített E nagyszámú páncélos egységek azonban nem je lentettek túl nagy erőt.
hadtest ü1közetbe vetése után közelebbi feladatként vegye birtokba Bicskét és A magyarországi harcokban korábban is részt vett páncé loshadosztályok
a hadműveletek 8-9. napjára fog lalja el Budát. (az 1., a 8., és a 13.) egyenként kb. 2-3 ezer föböl és 10-20 harckocsiból
A 4. gárdahadsereg a Velencei-tótól délnyugatra törjön át és foglalja cl Szé- ~lltak. A Lengyelországból átcsoportosított páncélos-kötelékek valamivel
kesfehérvárt. Ezt követően a 7. gépesített hadtest lltközctbc vetésével észak- Jobban fel voltak tö lt ve. A 6. páncéloshadosztály több mint 13 ezer főből,
északnyugati irányba támadva a hadmüvelet 5-6. napjára Dunaalmás, Mór, Ba- l07 harckocsibó l, míg a 3. páncéloshadosztály 7 ezer föbö l, 52 harckocsi-
laton vonalában alakítsa ki a külső gyűrűt. A front gyorscsoportjainak (az 5. gár- ~ól és rohamlövegböl állt. A három önálló harckocsiosztálynak összesen
9 harckocs1Ja volt. A német-magyar csapatok az említett szakaszon kb.
da-lovashadtest és a 18. harckocsi-hadtest) ü1közetbc vetését a hclyzettöl tették
35 · 4 0 ezer tövei, 200 harckoc sival és 300-350 löveggel rendelkeztek.
függövé. Feladatuk volt, hogy a két hadsereg csatlakozásán támadva Esztergom-
nál és attól nyugatra jussanak ki a Dunához, és \'egyék fel a kapcsolatot a 2. Uk- A 3. Ukrán Frontnak a térségben 32 lövészhadosztálya, a Dunai Katonai
rán Fronttal. Flo1tilláJa, 1 önálló tengerészgyalogos dandára, 2 áttöró tüzérhadosztálya, 1 lo-
A Dél Hadseregcsoportnál már december 10-bl fel\'etödött egy nagy ellentí- ~:s-: 1. harckocsi- és 2 gépesített hadteste állt rendelkezésre a támadás végrc-
madás mditásának gondolata. A ,)(ésöi Szüret'' (,,Sp!l.tlesc") fedőnevű hadmúvelet Ulásahoz. Ez mindösszesen kb. 200-240 ezer föt, 800-900 harckocsit és
elfogadott változalát a Balaton--VelenceHó szakaszról Dunaföldvár irányában rohamlöveget, valamint 3400-3500 löveget és aknavetőt Jelenten.
mcgmdítandó lámadás jelentette. Ehhez a lengyelországi arcvonalról (ahol éppen

132 133
 A 3. Ukrán Front december 20-án erös légi és tüzérségi előké szítés után meg-
kezdte támadását a Margit-vonal ellen. A 46. hadsereg elsö lépcsőben támadó
hadosztályai a nap végére csupán az elsö állásból tudták kiszorítani a német-
magyar csapatokat. Támadásuk a sorozatos ellenlökések következtében a máso-
dik állás elött elakadt.
A 4. gárdahadsereg az első napon sikeresebben harcolt. A Jobb szárnyon
támadó 31. gárda-lövészhadtest áttörte a iovédöövet és megközelítette
Pákozdot. A sikert azonban egyelőre nem tudták kifeJlcsztem, mert a lli.
német páncélos-hadtest erőinek részeivel sorozatos ellenlökéseket mért a
bcékclődö erőkre.
Fjodor Tolbuhin ma rsa ll , a 3. Ukrán Front parancsnoka a támadás üte-
mének felgyorsítása érdekében elrendelte, hogy 2 1-én vessék ütközetbe a
hadseregek gyorscsoportjait. Feladatul szabta számukra, hogy a nap végé-
re ÍCJezzék be a harcászati mélység áttörését és fejlesszék k1 a sikert Bics-
ke, illetve Tatabánya irányába. A két gépesített hadtest azonban nem tudta
ezt a feladatot teljesítem , támadásuk a második védöövben elakadt. A
s ikertelenségben az is közreJátszott , hogy a gyorscsoportokat részenként,
széles arcvonalon és nem kellő előkészítés után vetették ütközetbe.
A Dél Hadseregcsoport hadműveleti naplója szerint a két harci nap alatt a
szovjetek 56 harckocsit vesztettek. A támadás különösen a Velencei-tótól nyugat-
ra, Székesfehérvár térségében akadozott. A front parancsnoka C?.é1t úgy határo-
7.ott, hogy a 18. harckocsihadtestet - mint a front legerősebb gyorscsoportját - a
46. hadsereg sá\jában veti ülközctbe, a 2. gárda-gépesítetthadtest bal szárnyán,
Pázmándtól nyugatra. Támadása Vereb-Vértesacsa-Bicske irányában bonta-
kcnou ki, míg a 2. gárda-gépesített hadtest északkeletnek fordult, hogy birtokba
vegye a Budai-hegység átjáróit. Ez döntő fordulatot jelentett a harcok menetében.
A 46. hadsereg több mint 400 harckocsival és rohamlöveggel a Velencei-tótól
északra döntő, mindent elsöprő fb lénybe került.
A Dél Hadseregcsoport a Dunától északra is igen nehéz helyzetbe került.
Ugyanis a 2. Ukrán Front 7. gárdahadserege és a 6. gárda-harckocsihadserege
~ne a német védelmet és 21-én estére kijutott az lpolyhoz. A 6. gárda-
! ckocs1hadsereg ezt követően menetből átkelt a Garamon. Ez azzal a veszély-
yel Járt, hogy a Budapest köri.11 kialakítandó gyűrű északról bezárul és a szovje-
teknek lehetőségük nyílik arra, hogy a Dunán átkelve nagy zavart keltsenek és
eldöntsék a hadművelet kimenetelét.
Hemz Guderian vezérezredes, az OKH fünöke a felderítöi Jelentések alapJán
: r d~ember 18-án intézkedéseket tett a Garam völb,yében kialakult helyzet
d ~nsulyozására. 19-én a 3., a 6. és a 8. páncéloshadosztály páncélgránátos ezre-
Ctt, .20-án pedig a magyar „S 7..ent László" hadosztályt dobták át a Dunántúlról a
Budapest bekerítése 87.ovJct l.amadás megállítása, illetve eröiknek a Börzsöny mögé történő visszave-

134 135
 tése érdekében. Ennek során igen heves harcok - kö7.Ött0k páncélos ütközetek állományát a 2611., a 11/1., 130/1. páncálososztályok, valamint a 8. SS-lovas. és
-alakultak ki az Ipoly és a Garam közötti területen. A német-magyar csapatok- a !3. páncéloshadosztály részei alkották. (kb. 150 harckocsi és 50 önjáró
nak sikerült a 2. Ukrán Front támadását lelassítani és megakadályozni. páncéltörő). Alkalmazásukat tekintve két változat ve1ödöll fel. A „déli megol-
Az említett erök átdobása után a dunántúli arcvonal igen meggyengült, dás" a Balaton, Várpalota vonaláról indult volna Székesfehérváron és a Velen-
ezért Friessner vezérezredes Guderiántól azt kérte, hogy a Pest védelmében c~i-tó déh partszegélyén át Budapestre. Ezt a megoldást elvetették, mert a nagy
részt vevő 8. SS- lovashadtestet bocsássák rendelkezésre, mert arcvonala távolságú átcsoportosítás sok időt és föleg sok üzemanyagot 1gényeh. Az
különben hamarosan összeomlik. Hitler a kérést - a nagy számú páncélos ,,északi megoldás", amely az Esztergom-Bicske-Budapest irányt tartalmaz-
erökre hivatkozva - visszautasította, sőt 24-én az egész vezetést leváltotta. ta, ebből a szempontból előnyösebbnek mutatkozott, ráadásul a támadó cso-
Friessner helyére Wöhler gyalogsági tábornokot, Fretter-Pico tüzérségi tá- Pűrtosítás bal szárnyát a Duna fedezte. A:z OK.H ezt a változatot fogadta el és
bornok helyére pedig Herman Balek páncélos tábornokot nevezte ki. A december 3 1-én az írásos engedélyt meg is adta a Dél Hadseregcsoport számá-
szovjet áttörést azonban ők sem tudták megakadá lyozni.
ra.
A 46. hadsereg gyalogrészei és a 2. gárda-gépesítetthadtest 26-ára Szentend- A „Konrád-/. ·· fedö11cvü felmentési tervnek két lényeges mozzanata volt.
re-Budakalász-Érd vonalában létrehozta a bekerités belsö gyűrűjét, míg a 18. Az elsőt a Balatontól északra védő 1. páncéloshadosztálynak kellet végre-
harckocsihadtest elfoglalta Esztergomot és felvette a kapcsolatot a 2. Ukrán haJtania a Berh1da-Ós1 terepszakaszról, Polgárdi irányába, hogy a föcsapás
Front 6. gárda-harckocsihadseregével. valód, helyéröl megtévesszék a 3. Ukrán Front vezetését. Ezt a IV . SS-
Közben a 4. gárdahadsereg sávjában 1s felpörögtek az események. December páncéloshadtest Komárom-Esztergom, illetve Tatabánya-Bicske irányú
24-töl a Dél Hadseregcsoport védelme kettészakadt és szárnyai ny11ouakká vál- támadása követte azzal a céllal, hogy áttörjék a szovJetek arcvonalát és fel-
tak. Tolbuhin marsall ki is használta a kínálkozó lehetöséget: Csákvár térségéböl mentsék a Budapesten rekedt erőket.
ütközetbe vetette az 5. gárda-lovashadtestet, míg a 18. harckocsi-hadtest foerö1t A szovjet vezetés tudomást szerzett a német átcsoportosításokról, de nem
Esztergomnál nyugatnak fordította azzal a feladattal, hogy Dunaalmás, derítették fel annak célját, és a várható ellentámadás valódi irányát. A 3. Uk•
Almásfüzítő és Tata között biztosítsa a 4. gárdahadsereg Jobb szárnyát a rán Front parancsnoka a helyzetet értékelve úgy döntött, hogy a 4. gárdahad-
lövész.crök beérkezéséig. sereg Jobb szárnyán lévő csapatok menjenek át védelembe, míg a bal szár-
A hónap végére a 4. gárdahadsereg 1s teljesítette feladatát és létrehozta a be· ~Yán lévő erők folytassák a támadást és foglalják el a Balaton északi partvi-
kerités külsö arcvonalát. Dunaalmás és Tatabánya között a 31., Környe és Pusz. ékét és, Mórt. A 4. gárdahadsereg Jclentös megerösítéseket kapott december
tavám között a 68., Pusztavám és Csór kö7.6tt a 20., míg ettől délre Balaton- ;égén. Allományába került az 5. lövészhadtesten túl 2 áttörő tilzérhadosztály,
akarattyáig a 21. lövészhadtestek mentek át védelembe. A 2. gárda-és a 7. gépe- d Páncéltörő-, 3 tilzér-, 4 légvédelmi tüzér, 1 aknavetö- és I nehézharckocs1-
sített hadtestek a 46. és a 4. gárdahadsereg alárendeltségében maradtak, míg a 18. ;ndár, továbbá 4 páncéltörő-, 5 tüzér-, 2 aknavetőezred és egyéb szakalcgy•
harckocsihadtestet Bicske, az 5. gárda-lovashadtestet pedig Csákvár térségébe g. Ezen kívül támogatására rendelték a front légiereJének 1000 rcp(llőgépét,
vonták össze, hogy mint fronttartalékok bármely irányba bevethetők legyenek. ~~/- gárda-lovashadtestet és megkezdték az 1. gépesített hadtest (a front új
Ezzel bekövetkezett az elkerülhetetlen, Budapest, és az ott rekedt erők kö· eléke) előrevonását Bicske térségébe.
rülzárása. Csi( 2311. páncélososztállyal. megerös!tett I ._ páncélos~adosztál~ (30 harcko•
Iá l5 órás (13+2) tüzérségi elökész1tés utan 1945. Január 1-Jén 02,15-kor
Harcok a Budapesten rekedt er6k felmentéséért m:adást indított Ósi irányába. Egy harccsoportja elfoglalta a települést, majd a
(1945. 01 . 01.--02. 16.) ők hcékelöcltek a 21. szovJet lövészhadtest védelmébe. A németek támadá-
Az OKH már december 24-én - miután nyilvánvalóvá vált, hogy az áttörést sa a déh órákban elakadt, maJd egy erős swvjet ellencsapás visszavetette öket a
nem lehet megakadályozni - megkezdte a felmentéshez szükséges tervek ~&indulási állásba. Ez a kis akció éppen elegendő volt arra, hogy a 3. Ukrán
kidolgozását és a feladat végrehaJtására loJelölt erök átcsoportosítását. A IV. t ront vezetését megtévesszék. Sikerült elhitetni velük, hogy a térségben indi-
Ott korlátozott célú támadás egy nagyszabású hadművelet előjátéka.
SS· páncéloshad1estet (a 3. és az 5. SS- páncéloshadosztályokat) valamint a 96.
és 711. gyaloghadosztályokat a viszonylag nyugodt lengyelországi arcvonalról
hozták át. A had1est kötelékébe került még a „Pape" páncéloscsoport, melynek

136 137
 Míg a szovjet törzsek a Polgárdi irányában bekövetkezö német támadás e\há•
ritási tervein dolgoztak, a fV. SS· páncéloshadtest az északi szárnyon támadásba
ment át. Január 1·jén 20 órakor a 96. német gyaloghadosztály Neszmélynél- a
31. szovjet lövészhadtest arcvonala mögölt- megkezdte az erőszakos átkelést a
Dunán, majd 22 órakor a 4. SS· páncéloshadtest fóeröi - a komáromi hídon
történő elörevonás után - Dunaalmás, Tata között erős csapást mértek a szovjet
Védelemre. Január 2•án áttörték a 31. \övészhadtest fövédöövét és egyesültek a
hídfot foglaló 96. gyaloghadosztállyal.
A 3. Ukrán Front törl.Se csak 2·án délután ismerte fel a németek valódi szán.
dékát, illetve a csapásuk föirányát. Ekkor azonban igen határozott intézkedéseket
tettek a védelem megszilárdítására. A térségbe vezényeltek 4 lövészhadosztályt,
az 1. és a 2. gárda-, a 7. gépesített, a 18. harckocsi-, és az S. gárda-lovashad-
testcket, valamint 2 páncéltörő tüzérdandárt és jelentős műszaki erőket. A gya•
logság számára elrendelték, hogy Tát-Sárisáp-Gyermely vonalában új védel-
~et építsenek ki, míg a gépesített- és harckocsihadtestek mérjenek erős ellencsa-
past a német beékelődés felszámolása érdekében. Ezzel párhuzamosan leállítot-
ták a 46. hadsereg Buda elleni támadását, míg a 6. gárda•harckocsi-hadseregnek
a Dunától északra pozíciójavító és tehermentesítő hadműveletet kellett kezdemé·
nyezmc Komárom irányába.
A 7. gárda.gépesített és az S. gárda-lovashadtest Bicskétől északnyugatra a
ta_tabányai és tarjáni átjárókat zárta, 2. gárda-gépesítctthadtest Dány és Úny
köZÖtt, az 1. gárda·gépesítetthadtest pedig Bicske térségében gyülekezett ellen-
csapások végrehajtása céljából. Tolbuhin marsall a 18. harckocsi-hadtestnek
me1,'J)arancsolta, hogy 3-án mérjen ellencsapást Bicske-Nagysáp irányába és
tanóztassa fel a IV. SS- páncéloshadtestet. A 18. harckocsihadtest támadása
telJes kudarccal végződött. Január 3-án estig csak kisebb részeinek sikerült
visszavonulnia Bicske térségébe.
A IV. SS- páncéloshadtest az ellencsapás elhárítása után részekre vált, és
1hegyezö alakban folytatta a támadást. Az északi szárnyon támadó 96. gyalog-
Sadosztály ?orog-Esztcrgom, ~ 3._ss.-páncéloshadosztály_ Szom~r-Tök: az
· SS-p~~celoshadosztály a tarJáni átJaróban (a Szent Laszló-v1z menten),
8 icske 1ranyába tört elöre. Január 3- 5. között 20-22 kilométert nyomultak
~ö~e és kijutottak Esztergom-Dorog- Zsámbék-Mány-Bicske vonalára.
tamadás azonban itt elakadt. Az egyre nagyobb számban beérkező szovjet
tartalékok Jelentös eröfölénybe kerültek. Kedvezö volt számukra az is, hogy a
németek csak irányokban, a pár hegyi átjáró mentén tudtak támadni,
manőverezésre, átkarolásra nem volt lehetőségük.
á 1945. január S-én a IV. SS-páncéloshadtest tatai harcálláspontján tartott ta-
n cskozáson a német vezetés elismerte, hogy a harcászati sikereket hozott
Konrád/. ugyan, a Nordlösung (északi megoldás) hadmüveletileg mégis kudarcot vallott.

138 139
 Ennek ellenére nem mondtak le az eredet1 tervről, csupán losegítö támadással
kívánták újból mozgásba lendíteni az eseményeket. Az elképzelés az volt. hogy
a Bre1th-csoporttal (a 21., a 3., a 23. német, és a 2. magyar páncéloshadosztály,
a 130!1. páncélososztály, valamint a 4. lovasdandár, 99 páncélossal és 14 ro-
hamlöveggel.) Zámoly-nyugat-Csákvár, illetve Pátka---Lovasberény-
Vértesacsa irányokba támadva áttörik a szovjet védelmet, maJd hátba támadJák
a Szár-Bicske-Zsámbék vonalán oly szívósan védekező szovjet erőket, 2. UKRÁN FRONT
mindenekelőtt a gépesített és harckocsi-hadtesteket. A német vezetés ettő l a
támadástól remélte, hogy az északi szárnyon elakadt támadás felúJítható lesz és
végre sikerül a Budapesten rekedt erőket fe lmenten i.
Az llj elhatározás érdekében január 6-án leállítouák a Konrád-1-et és meg-
ke7.dték a Konrád- U. előkészítését. A felkészülést némileg zavarta, hogy a 2.
Ukrán r-ront 7. gárdahadserege és a 6. gárda-harckocsihadsercg a Garam völgyé-
ben 6-án támadásba ment át Érsekújvár-Komárom irányába. A német vezetés
tisztában volt a szovjet hadmüvelet veszélyeivel és a komáromi átkelőhely bir-
tokJásának jelentöségével, mégis úgy dönt ön, hogy a támadó csoportosítást nem
gyengíti meg. A Dunától északra védekező erök átcsoportosításával kívánta a 2.
Ukrán Front támadását feltartóztatni. Ezzel párhu1.amosan a 96. gyaloghadosz-
tályt Esztcrgom---K.omárom között a Duna Jobb partján védelemre rendelte.
A Konrád-fi. 7-én a kora reggelt órákban a Bre11h-csoport támadásával
kezdődött meg. A támadás azonban nem érte váratlanul a 4. gárdahadscreget.
l Opi. bdL
A német támadó csoportosításról időben értesültek, így az említett terepsza-
kaszt már korábban megerősítették. A 20. gárda-lövészhadtest támogatására l . LJ. \~p!.1-bdl.
rendeltek 7 tüzérezredet, 1 páncéltörő !Ozérdandárt, egy műszaki ezredet va-
lamint az 1. és a 7. gépesíten hadtestet. A hadtest mögött délnyugati arcvo- . .Bflirpc.aop_ . # 7. a hdl. 4. GD. lIDS
nallal a 2 1. lövészhadtest ment át védelembe. Az arcvonalnak ezen a szaka-
szán 11-ig fo lytak heves harcok. A németeknek sikerült elfoglalniuk ugyan
1- <YD
Zámolyt, és min tegy 10- 15 ki lométert beékelődni a védelembe, dc a
hadmü veleti mélység áttörése nem sikerült.
Közben a IV. SS-páncé los hadtest is fe lújította tá madását. Mivel 8-áig
nem ért el jelen t ős sikert Bicske térségében, az 5. SS „Wiking" páncéloshad-
osztályt páncélgránátos részeit 9-én Esztergom térségébe dobták át azzal a
íeladatta l, hogy északról törjön be Budára. Ez a megoldás teljesen váratlanul
érte a szovjeteket. A „Wiking"-ek és a 96. gya loghadosztály támadása oly 3. UKltÁN FRONT
sikeres volt, hogy 11-én már elfoglalták Pihsszentkeresztet, és Csobánka felé
nyomultak előre. Ezzel elérhető közelségbe került a küldetés sikere. Hitler
azonban ennek ellenére leállitotta a támadást és egy ÚJ csoportosítás létreho-
zására adott parancsot. Január 9-én a Budapesten rekedt erők, látva lolátás-
talan helyzetüket, engedélyt kértek a kitörésre. 1lttler- hivatkozva az ÚJabb Ko11rád 11.
tervre, és annak biztos sikerére-nem Járult hozzá.

140 141
 A Konrád-111. tervének a lényege a következő volt. A IV. SS-páncélos- 4 rohamlöveg} készült fel kisegítő csapás mérésére Sárkeresztes----S7.ékes-
had1estet rejtve kivonjók az arcvonalból, majd Györön keresztül Veszprémbe fchérvár irányába. A némct•magyar csapatok a 35-40 kilométeres szakaszon 37
irányítják. Mórtól délre a Breith-alakula1okat 1s magába foglaló erös csapósméró -zászlóaljat, 65 harckocsit, 32 páncélvadászt és 26 rohamlöveget összpontosítot-
csoportosítást hoznak létre. Feladata, hogy a Velencei-tó és a Bala1on között töl)e tak a támadáshoz.
óta védelmet, majd Dunaföldvárhoz k1Jutva vágJa ketté a 3. Ukn\n Front arcvo- A támadó csoportosítássa l szemben két (a 135. és a 21. gárda-) lövészhad-
nalót. Ezt követöen a föerökkel északra fordulva vCl)e szét a 4. gárda- és a 46. test, a 7. gépesített hadtest és a megerősítésül kapott tüzérség (2 páncéltörő-, l
hadsereget maJd mentse fel a Budapesten rekedt eröket. A továbbiaklxm az ,,F'· ágyús. és I aknavetöezred) volt védelemben.
Hadseregcsoporttal együttmúködve göngyölítse fel az 57. hadsereg védelmét és A Konrád-JJJ. Sárkeresztes és a Balaton között 1945. Január 18-án a reg-
e-1..ZCI az egész 3. Ukrán Frontot vesse vissza a Duna mögé. geli órákban mdult. A támadás kezdetben jó ütemben haladt. Az első napon
A „Sild lösung" előkészítésének kapcsán sikerült a szovJet vezetést megté- áttörték a szovjet védelem fö- és második védöövét és mintegy 25-30 kilo-
veszteni. A IV. SS-páncéloshadtest 12-i kivonását Győr irányába úgy érté- métert nyomultak előre. A második védőöv megtartása érdekében a 4. gárda-
kelték, hogy a németek ezt a jelentős erőt a fő hadászatí irányba csoportos ít- hadsereg parancsnoka Polgárdi- Várpalota irányába ütközetbe vetette a 7.
ják át, mivel ott 12-én megkezdődött a szovjet csapatok visztula-odera1 gépesített hadtestet. Mivel a gépesitett hadtest nem ért ki időben a megadott
hadmúvclete. Ezt a koncepciót kész ténynek vették, és felderítésük nem is tercpszakaszra és az ellencsapást igen rosszul készítenék elő, az akció siker-
követte tovább a német csapatmozgásokat. Sót, a 4. gárdahadsereg számára. telen maradt. Egy részét bekerítették, míg a fennmaradó része sUlyos veszte-
elrendelték az üldözés bevezetését, amit tennésze1esen nem tudott végrehaJ- ségek után Polgárd1ba vonult vissza. A IV. SS-páncéloshadtest erői 19-én
tani. A IV. SS-páncéloshadtest szigorú álcázási és titokvédelmi rendszabály- reggelre elérték a Sárvíz- és a Sió-csatornát, majd hídlöket foglaltak raJtuk. A
3- Ukrán Front parancsnoka Székesfehérvárra rendelt egy lövészhadosztályt,
ok mellett Január 12. és 17. között sikeresen végrehaJtotta az átcsoportosítá-
sokat. Ez idő alatt újjászervezték a német-magyar csapatok védelmét 1s: rnig a Sárvíz-csatornát a 18. harckocsi- és a 133. lövészhadtcstekkel, vala-
- az 1. lovashadtest (a 96. és a 711. gyalog-, a 3. lovas-, és a 6. páncélos- mint Jelentős tüzér egységekkel erősítették meg. Azonban ezeket az intézke-
hadosztály, összesen 26 zászlóalJ -ebből 10 magyar-, 35 üteg, 22 pán- d~~eket nem gondolták át, illetve rosszul készítették elö. A támadó csoporto-
célvadász-, 11 rohamlöveg és 31 harckocsi) az Esztergom--Dorog---Sán- suast nem tudták feltartóztatni, azok 20-án Dunaújvárosnál (Dunapentele}
sáp-Tatabánya; elérték a Dunát. és ezzel bekövetkezett a 3. Ukrán Front csapatamak kettévá-
- a 111. páncéloshadtest (az 1. lovashadosztály, a 2. magyar páncéloshad- gása. A déli arcvonal, Siófok-Mezökomárom-Cece--DunaUJváros, míg az
osztály, a 271. gránátoshadosztály, a 4. lovasdandár, a 23. páncéloshad- északi arcvonal DunaÚJváros--Sárkeresztúr--Börgönd-Székesfehérvár vo-
osztály és az 503. nehézpáncélos-osztály, összesen 26 zászlóalJ - ebből 8 nalában húzódott.
magyar - 1S üteg, 42 harckocsi, 20 páncélvadász és 4 rohamlöveg), Tolbuhm marsall - mivel a \ 8. harckocsi- és a 133. lövészhadtest Jelentös
Bánhida-Kömye---Bokod-Pusztavám--Sárkeresztes-Csór vonalában ré52c11 bekerítették és képtelen volt tereps:zakasz.át megtartam-a Velencei-tó és
foglalta cl védöállásait. (A magyar z.íszlóalJak a német hadosztályokhoz, : Duna köZOtti mintegy 20 kilométeres szakaszt- újabb erők bevetésével igye-
egymástól elkülönítve lettek beosztva. A 2. páncéloshadosztály tisztán czcu lezárni. Az ide ve1..ényclt 2 lövészhadosztálynak, az 1. gárda-gépesített- és
magyar kötelék, amely a 27 P- IV-es harckocsival, 5 Nimród páncélva- az S. gárda-lovashadtestnck, valamint a 7 tüzérezrednek és I rohamlövcgczred-
dáss:zal és 4 zászlóaljjal Mór-Sárkeresztes-Csór vonalában védekezett.) nek az volt a feladata, hogy Dmnyés és Adony között állítsa meg a IV. SS-
A támadó csoportosítás Csór és Balatonakarattya között vonult fel. A bal l>áneéloshadtcst északi irányú elöretörését.
52.ámyon az 1. páncéloshadosztály (8 német-, 3 magyar zászlóalj, 13 harckocsi és k Január 2\_és 26. között igen heves és véres harcok dúltak a Velencei-tótól
9 üteg} Várpalota és Berhida között bontakozott szét. Tőle délre, Berhida és eletre vala01Jnt Buda elöterében. A IV. SS-páncéloshadtest áttörte ugyan a
Csajág között a 3. SS „Totenkopf' (23 harckocsi, 9 páncélvadász és 13 rohamlö- i:r,egerösíteu szovjet védelmet 1s és klJutott Vereb---Vál-Érd vonaláig, de ott az
veg) és az 5. SS „\Viking" páncéloshadosztály (19 harckocsi, 4 páncélvadász és 1 1abb SZoVJet erök (a 2. Ukrán Fronttól átirányított 23. harckocsi- és a 104. !ö-
rohamlöveg} feJlódött fel a támadáshoz. A támadó csoportosítás Jobb szárnyát a v Szhadtcstck illetve 6 tüzérczed) feltartóztatták.
3. páncéloshadosztály (28 harckocsi, 11 páncélvadász és 8 rohamlöveg) biztosí-
totta. Északról (balról) a 23. páncéloshadosztály (2 harckocsi, 7 páncélvadász és

143
142
 Az arcvonal kettévágása igen nehéz helyzetbe hozta a 3. Ukrán Front déli
Szárnyán védö 57. hadsereget is. Fennállt annak a veszélye, hogy a német-
magyar erők a beékelödésböl déli, míg a 2. páncéloshadsereg arc vonalából keleti
irányú csapással részekre szabdalják az 57. hadsereget és a Duna mögé vetik
vissza. Tolbuhin marsall aggodalma azonban alaptalan volt, mivel a feladat vég-
rehajtásához az „F" Hadseregcsoport parancsnokságának nem állt kellő erő ren-
delkezésére. Ráadásul január 9----18-a között beérkezett az 1. bolgár hadsereg 6
gyaloghadosztálya. Erői egy részével (2 hadosztállyal) Barcs és Nagyatád közötti
védöszakaszon felváltotta a szovjet 57. lövészhadtestet, míg a többi hadosztály a
Dráva északi partján ment át védelembe. A szovjet arcvonal ilyen mérvű
megerősödése - és a föirányban zajló események kedvezőtlenre fordulása -
miatt a január 25-ére tervezett ,,Jégtörő" fedőnevű ellentámadás elmaradt.
A 3. Ukrán Front törzse már 22-étől dolgozott azon a terven, amelynek célját
a beékelődött ellenség felszámolása képezte. Az elképzelés lényegét a mély zsák
Szá.Jának bekötése képezte Sárosd térségében. Ennek érdekében két támadó cso-
Ponosítást hoztak létre. Északon a 23. harckocsi- és az 5. gárda-lovas-, valamint
a 104. lövészhadtest, míg délen a 26. hadsereg 3 lövészhadtcstc és a közben fel-
töltött és a déli szakaszra irányított 18. harckocsihadtest készült fel a feladat vég-
rehaJtására. A harckocsihadtcstek több mint 300 harckocsi és rohamlöveg feltöl-
léSl kaptak, amivel jelentős erőfölénybe kerültek.
A 2. Ukrán Front 27-én a délelőtti órákban indította meg a két hadmííve\eti
csoportosítás összetartó irányú csapását. A közel 3 hétig tartó heves küzdelmekben
a. szovjet erők, bár igen lassan és óriási veszteségek árán, de fokozatosan visszaszo-
ntották a német csapatokat és február 16-ára kijutottak
Mór-2.ámoly-Székesfehérvár kelet-Csősz kelet--Siófok terepszakaszára.
Igen elkeseredett és hosszan tartó, váltakozó sikerű harcok alakultak ki a
Velencei-tó környékén mindenek előtt az ún. Pázmándi-zsák felszámolása és
Székesfehérvár birtoklása érdekében. A szovjetek egyre nagyobb erőket ve-
tettek be, hogy a Velence-Pázmánd-Vereb-Vál-Kajászó-Baracska
mentén húzódó kiszögellést levágják és a benne lévő erőket bekerítés után
~egsemmisítsék. Ennek érdekében a szovjetek Lovasberény térségében két
~övészhadosztályból és a 7. gépesített hadtestből újabb támadó csoportosítást
oztak létre, hogy a zsákot immár végre két irányból be1.árják. A beékelödést
végül sikerült felszámolni, de a benne lévő német erőket nem tudták harapó-
fogóba zámi. Ráadásul a gyenge előkészítés következtében a szovjet támadó
~SOJ>ortositások óriási veszteségeket szenvedtek. A 23. harckocsihadtest pél-
áui csak az első napon, szovjet források szerint is több mint 100, német for-
rások szerint 123 T- 34-es és Shemian" harckocsit vesztett.
Konrád Ill. tö _Tolbuhin marsall, hogy 1V'. SS-páncéloshadtest szívós ellenállását meg-
rJe, a 4. gárdahadseregnek megparancsolta, hogy foglalja el Székcsfehér-

144 145
várt. A támadó csoportosítást az 1. gárda-gépesítetthadtest, a 21. gárda- váltó 7. gárdahadsereg tett számtalan kísérletet az áttörésre. 1944. december
lövész-hadtest és az 5. gárda-lovashadtest részei képezték jelentős tüzérségi végén újult erővel lángoltak fel a harcok a pesti hídfó birtoklásáért.
megerősítéssel. A Balek hadműveleti csoport vezetése tudott a Székesfehérvár A német-magyar csapatok sorsa 1944 végére megpecsételődött. A budai oldal
ellen készülő támadásról, ezért a Zámoly-Pátka----Székesfehérvár vonalat védő ~kerítése után a gyürü bezárult és az ellátás egyik napról a másikra katasztrofá-
4. lovasdandár védelmét megerősítették I rohamlövegdandárral (11 rohamlö- lissá vált. A lakosság is sokat szenvedett. Az utcák kihaltak, az emberek a hideg
veg) és az 503. nehézharckocsi-osztállyal (9 P-Vl/11. harckocsi). A Zámoly és és nyirkos pincékbe menekültek. Szilvesztertől az összes lovat levágták, a napi
Pátka irányába kibontakozó szovjet támadást a 4. lovasdandár el\enlökések- fejadag 5 dkg kenyér volt. A védekező csapatok utánpótlást alig kaptak. Január
kcl próbálta megállítani több-kevesebb sikerrel. A dandárnak végül fel kellett elején az üzemanyag teljesen elfogyott, a gépjánniívek és a páncélosok mozgás-
adnia állásait és a Székesfehérvár körül kiépített védelmi gyürübe vonult képtelenné váltak.
vissza. A január 31. és február 16. között vívott harcokban a 4. gárdahadsereg A 2. és 3. Ukrán Front - a föhadiszállás utasítására-december 29-én par-
támadó csoportosítása felmorzsolódott, de a várost elfoglalni nem tudta. lamentereket küldött a körbezárt erőkhöz, hogy ultimátumot adjanak át az illeté-
Február 16-ig a 3. Ukrán Front felszámolta a beékelődést. A Velencei-tótól kes parancsnokságnak. A 3. Ukrán Front parlamenterei - llja Afanaszjevics
északra visszaállította az eredeti helyzetet, míg attól délre a német-magyar csa- Osztapenko száz.ados, Orlov fóhadnagy és Gorbatyuk törzsőrmester - a Buda-
patok meg tudták tartani a Margit-vonal állásait örsi úton mentek át a 8. SS-lovashadosztály arcvonalán. A szovjet ultimátumot a
németek felbontatlanul visszaki.ildték. Visszafelé jövet a küldöttség - a „senki
A Budapestre/adása (1944. 12.20-1945. 02. 13.) földjén" - a felek kereszttüzébe került és Osztapenko százados életét vesztene.
Budapest közvetlen védelmét keletről az Attila-vonal biztosította, amelyet A 2. Ukrán Front parancsnoksága az ultimátum átadásával a magyar szánnazású
már szeptemberben elkezdtek kiépíteni. A védelmi rendszer három állásból, Steinmetz Miklós századost (kísérői Kuznyecov hadnagy és Filimonyenko
ál\ásonként 2-4 árokból állt. A német vezetés Budapestet erőddé nyilvánította őrmester) bízta meg. A német peremvonal előtt 20-30 méterre a Steinmetz szá-
(,,Budapest-Festung"), és Hitler kiadta a parancsot, hogy a várost mindenáron zadost szállító gépkocsi felrobbant. A két sajnálatos esetért a szovjetek a némete-
meg kell tartani. Ezért az Attila-vonal mögött még 6 védővonalat és több ket hibáztatták. Azz.al vádolták a védőket, hogy mindkét esetben készakarva
mint 200 ellenállási csomópontot építettek ki. Az e l ső e llenállási vonal a nyitottak ágyú- és géppuskatüzet a küldöttekre. A németek állítása szerint az első
Rákos-patak, a második a Könyves Kálmán-, a Hungária- és a Róbert Károly esetben először a szovjetek nyitottak tüzet, míg Steinmetz száz.ados gépjánnüvét
körutak, a harmadik a mai Asztalos Sándor utca, Dózsa György út és a Dráva nem a német tüzérség lőtte ki, hanem aknára futott.
utca, a negyedik a Haller utca és a Fiumei út, a Rottenbiller utca, Csanády A parlamenterek halála után újból fellángoltak a harcok a pesti oldalon. A
utca, az ötödik a Nagykörút, míg a hatodik a Kiskörút mentén húzódott. Jobb szárnyon (északon) a 30. lövészhadtest Újpest-Rákospalota-Rákosz-
Budapestet a következő erők védték. A német 8. és a 22. SS-lovas-, a 13. pán- szentmihály vonalán harcolt és Angyalföld irányában igyekezett tért nyerni . A
célos-, a „Feldherrnhalle" páncélgránátos és a 271. népi gránátos-hadosztályok, ~~l sl.ámyon a 18. gárda-lövészhadtest friss hadosztályok bevetésével január !-
valamint a 239. rohamlövegdandár és pár rendőrzászlóalj, valaminl a magyar 10. Jen az Újköztemetönél áttörte az Attila-vonal utolsó állását és Kispest-Népliget
és a 12. gyalog•, az \. lovas-, és az 1. páncéloshadosztályok maradványai, 6 ro- fe_lé nyomult előre. Középen a 7. román hadtest 29-én Rákoscsaba-
hamtüzérosztály, 5 müsz.aki zászlóalj, továbbá őr-, rendőr-, csendőr- és nyilas· Cinkota--Mátyásföld térségében beékelődött az Attila-vonal utolsó állásába.
zászlóaljak. osztagok. A budapesti erőd parancsnoka december 6-tól. Karl Pfeffer Január 2-án a harcok súlypontja Rákospalota, Sashalom és Kispest körzetébe
von Wildenbruch SS Obergruppenführer volt, kezdetben a Fretter-Pico, majd tevődött át. A szovjet-román csapatok géppisztolyos alegységekből rohamcsa-
később a Balek hadmüveleti csoportnak alárendelve. Ezen erők 1944 december P?tokat szerveztek, amelyeket tüzér lövegekkel, műszaki katonákkal és lángszó-
végén kb. 80-90 ezer föt tettek ki, de a védelmi harcokban ténylegesen résztvevők rokkal erősítenek meg. Az elkeseredett, heves küzdelemben a német-magyar
száma nem haladta meg a 40-50 ezer föt. csapatok fokozatosan szorultak vissza. Január 3-án a szovjetek a 30. lövészhad-
Az Atti la-vonallal szemben december 20-án a 7. gárdahadsereg és a 18. teSt bal sz.árnyán egy jól feltö ltött friss hadosztályt (36. gárda-lövészhadosztály)
önálló lövészhadtest helyezkedett el. A 2. Ukrán Front alárendeltségében vetettek harcba. Ennek eredményeként elérték a Körvasút vonalát, míg a 18.
harcoló csapatok már november l -től szinte szünet nélkül támadták az Auil.i· hadtest megközelítette a Lóversenytér területét.
vonalban védekező magyar erőket. Kezdetben a 46. hadsereg, majd az őt

146 147
 A Lóversenytér kulcsfontosságú volt a pesti oldalon harcoló német-magyar
csapatok ellátása szempontjából. A repülőtér elvesztése a légi szállítások
megszlinését jelentette. Mivel január 4-én a 7. román hadtest is felzárkózott a
Lóversenytér keleti oldalára, a repülőtér használhatatlanná vált.
A IX. SS-hegyihadtest parancsnokságának 4-ei jelentése szerint a tüzérségi
lőszer elfogyott, a gya logsági lőszer is igen kevés, csak 3 napra lesznek
~legendők még a legnagyobb takarékossági rendszabályok mellett is. Nem volt
J,obb a helyzet az üzemanyag terén sem. A gép és harcjánnüvek egymás után
alltak le, váltak mozgásképtelenné. Január 9-én elesett a Lóversenytér, a Népli-
get, a Valéria-telep, Kossuthfalva, Kispest, Pesterzsébet. Az eseményeket érté-
kelve a Balek hadműveleti csoport töri.se úgy ítélte meg, hogy a IX. SS-hegyi
hadtest már képtelen hosszabb időn keresztül eredményesen harcolni, ezért
célszerü lenne visszavonni Budára. Hitler azonban Pest feladásáról hallani sem
akart.
„ Január 10-étől a védők ellenállásának gyengülésével a szovjet erők
eloretörésc gyorsabb és folyamatosabb lett. Ezt elősegítette Malinovszkij mar-
sallnak azon intézkedése, hogy a három hadtest egységes vezetés alá kerüljön. A
,,Budapesti csoport" néven létrehozott hadműveleti csoportosítás vezetésére a 18,
lövészhadtest parancsnokát (I. M. Afonyin vezérőrnagy) jelölte ki. Feladatul
Si.abta, hogy a „Blldapesti csoport" fejezze be a pesti hídföben védő ellenség
5
Zétverését és 14-én estére jllsson ki a Duna keleti partjára.
A jobb szárnyon támadó 30. lövészhadtestjanuár 14-e és 15-e között az An-
~lföld és a Városliget birtokbavételéért harcolt. 15-ére hadosztályai kijutottak a
k" zsa Györb'Y útig, valamint a Nagy~önítig a Nyugati pályaudvar és Rákóczi út
k~Zőt~. A 7. román hadtest 14-én estig váltakozó sikerü harcokat vívott a Thö-
oly Ut-Kerepesi út-Hungária kö!Út-Keleti pályaudvar által határolt terüle-
:~- A 18. hadtest a Népligettöl indulva a Lágymányosi Dohánygyár, a Petőfi-híd
Ketve a Vaskapu utca irányába nyomult előre. Igen heves ellenállásba ütközött a
d erepesj temetőnél. A két napig dúló harcokban gyakran kézitusáig menő kilz-
elmek alakultak ki. A 13. páncéloshadosztály részinek végül is vissza kellett
:nul~iuk, A hídfö szűkülése miatt a 17, román hadtestet kivonták a harcokból
Szecsénybe 1rányí1ották az 1. román hadsereghez.
/anuár 15-én a pesti oldalt védö erök sorsa megpecsételödött. Az üzemanyag
: ~s1.e_r és az élelem elfogyott, a csapatok harci morálja teljesen leromlott. A
ovabbi harcoknak már semmi értelme nem volt, így január 17-én 22 órakor
~~ezdték a maradék erök kivonását Budára, miközben felrobbantották az
...._<-sebet- és a Lánchidat.
. ~uda körülzárása után a 46. hadsereg támadását január 2-án Tolbuhin marsall
1 1
d~ htotta. A hadsereg erőit a német felmentési kísérletek miatt védelemre ren-
e te. Erőinek egy részét (a 2.gárda-gépesítetthadtestet és 2 lövészhadosztályt) a
Budapest ostroma

148 149
német támadás elhárítására irányította és védelmi harcok vezetésével a 46. hadse- A még mindig védekezők számára két lehetőség nyílon: vagy megadják ma-
reg parancsnokát bízta meg. Mahnovszkij marsall ez.ért január 18-án új támadó gukat, vagy megpróbálnak kitömi a szovjet gyúrüből. A németek ez utóbbit vá-
csoportosítást hozott létre Buda elfoglalása érdekében. A pesti oldalról lasztották, de erről szándékosan csak néhány órával a végrehaJtás előtt értesítet-
átmanövereztette a 18. gárda-lövészhadtestet, amelynek alárendeltségébe került a ték_ 1iindy Iván vezérezredest, a budapesti magyar erők parancsnokát. Ennek
budai oldalon harcoló 37. és 75. lövészhadtest. Ezen erők továbbra is mint ,.Bu- célJa az lehetett, hogy az idő rövidsége miatt már nem gyülekeztethető magyar
dapesti csoport" tevékenykedtek a 18. hadtestparancsnokság vezetése alatt. alakulatok kössék le a szovjet csapatokat a lotörés végrehajtásáig. 1945. február
11 -én, este 8 órakor indult meg a kétségbeesett akció. Úgy 1crvczték, hogy a mai
Malinovszkij marsall ezzel a megoldással ügyesen elhatárolta egymástól a külső
és belsö arcvonalon folyó eseményeket. Szilágyi Erzsébet fasoron át jutnak ki a hegyekbe, és Budake-
sz~udajenö--Perbál-- Tinnye, 1lletve Pesthidegkút-Solymá r-
Az új csoportosítás január második felében újult erővel folytatta a támadást.
A 18. gárda-lövészhadtest (dé lről) Budafok térségéből a Gellért-hegy, a 37. lö- -P1hsvörösvár-Pilisszá nt6--Pilísszent-lélck irányában előretörve veszik fel a
vészhadtest (nyugatról) a János-hegytől a Vár, míg a 75. lövészhadtest (északról) kapcsolatot a gyürün kívül lévő német erőkkel. A terv azonban már a kezdet
a Hármashatárhegytöl a Róz.sadomb irányába igyekezett e l őrenyomulni. Mivel a kezdetén meghiúsult. A szovjet tüzérség a kitörés pillanatában olyan pusztító
felmentési kisérletek nem jártak sikerrel és utánpótlás sem érkezett, a védők Bu- csapást mért az összetorlódó csapatokra, hogy roncsok és tetemek torlaszolták el
da feladását és a kitörés megszervezését illetve végrehaJtását kérték. Hitler halla- a Várból kivezető utakat. Akiknek még sikerült á1küzdeniük magukat a 180.
ni sem akart a város feladásáról és megparancsolta, hogy a bekerítésben lévő SZOvJet lövészhadosztály Szilágyi Erzsébet fasori védelmén, azok zömét a budai
csapatok erejük végső megfeszítése árán tartóztassák fel az oroszokat. A Dél ~:gy_e~be~ számolták fel, vagy kerültek a szovjet csapatok fogságába. ~ kitömi
Hadseregcsoport január végi naplóbejegyzései jól tükrözik a védők helyzetét. :52illo mm1egy 14 OOO német és 4 500 magyar katonából, illetve civilből 786
,, Saját támadás egyre nehezebb. A sebesültek száma túllépi a harcolók szá- ~rTI_~t és 80 magyar érte cl a német vonalakat. A Budapest Erőd parancsnoka az
mát ... 34 OOO német és magyar lwrona eílálótér nélkül van." Egy pár nappal dog-árokban, l lindy vezérezredes, az I. hadtest parancsnoka a Budakeszi úton
későbbi (február 1-i) feljegyzés így folytatja: ,,Az ellátási helyzet elviselhe1etle11. ~SC~fuytirg.W.kísérlet meghiúsulása után a védelem összeroppant. 1945. február
Élelem 5 napra van, a köverkezö: napon/a és fejenként 5 gramm zsír, /-/ szelet k~-~n Budapesten végleg elhallgattak a fegyverek. A magyar füváros Sztálingrád
kenyér és lóhús .... A kiiiléses, kóros megbelegedések a siralmas sztik barlangok- epct mutatta, az épületek és építmények 3/4 része elpusztult, vagy jelentősen
megrongálódott.
ban, kazamatákban egyre szaporodnak és ezt már semmiféle rendszabállyal nem
lehet meggátolni. " A( második világháború utolsó német támadása a Dunántúlon
Február első napjaiban tovább folytatódott a budai hidfö zsugorítása. A 18. 1945. 03. 06.~3.)
gárda-lövészhadtest l-jén betört a Sas-hegytől délre húzódó védőállásokba, mi-
közben a másik két hadtest is lépésről-lépésre nyomult előre. Az egyre kilátásta- ~ Duná~túl a Német Birodalom szempontjából igen fontos hadász.ati térséggé
lanabb helyzetben, amikor az utánpótlási lehetőségek is szinte teljesen ~tt elo. Ennek okai német szempontból igen egyértclmüek voltak. Magyaror-
megszüntek, hiába kért Pfeffer von Wildenbruch SS-Obergrnppenführer szabad ~g ..még jelentős emberi és anyagi forrásokkal rendelkezett. Különösen az
kezet, az azonnal visszaküldött választávirat továbbra 1s könyörtelen volt . ''A fi ~ro,. az olaj , a bauxit és a hadiipari kapacitás volt elsörendü a háború tovább-
Fiihrer aw11 parancsa, hogy 811dapeste1 a legvégsökig kell 1am111i! nem válto- 30:tasa.s~mpontJából. Ezen kívül Hitlernek volt egy olyan feltételezése, hogy
zott ". adszmteren a szövetségesek egymás ellen fognak fordulni. A német hadse-
Február 5-e újabb fordulatot hozott Buda ostromában. Ekkor a 37. gárda- ;&/tsszahúzódva Németország hegyes körzeteibe - az „Alpesi erődbe"-,
lövészhadtestnek is sikerült áttörnie a Sas-hegytől ész.akra kiépített védelmet, és
így másnapra a két hadtest közösen felszámolta a térségben harcoló csoportosí-
t
1 11Ja
~ felek kimerülését, majd feltöltés és erőgyűjtés után akcióba lépve vég-
g eszamo1 ellenfeleivel.
tást. Ezzel párhuz.amosan a támadók elvágták egymástól a Várhegy és a Gellért- ka E~hez egy nagy támadást készített elő azzal a céllal, hogy a szovjet csapato-
1 1
hegy védőit. Ezek a jelentős eredmények lehetővé tették a Farkasréti temető ra ; sszaszorítsa a Duna bal partjára és otl megszilárdítsa a tennészetes akadály-
körzetében hosszú ideje tartó harcok gyors befejezését, illetve a Déli pályaudvar n· maszkodó védelmet. A „Tavaszi ébredés" fedönevíi ellentámadáshoz a du-
elleni támadás megindítását. páantúlt csoportosítást az Ardennckből kivont és feltöltés alatt álló 6. SS-
ncéloshadsereggel tervezték megerősíteni. A hadműveletet igen gondosan és

151
150
nagy titoktartás közepette készítették eló. A 6. SS-páncéloshadsereg átcsoporto-- A szo\jet vez.ctés első ütemben a védelmi feladatra kijelölt hadseregeket töl-
sítása mégsem maradt titokban. A meglepés elmaradásáért a németek elsősorban tötte fel és erősítene meg. A 3. Ukrán Front föerökifcjtését Gánt és a Balaton
önmagukat okolhatták. Ugyanis a 6. SS-páncéloshadsereg két hadosztályát már k?ZÖtt összpontosította. Az első lépcsőben a 4. gárda• és a 26. hadsereg, a máso-
februárban ütközetbe vetették a Garam völgyében, a szovjet hídfó felszámolása dik lépcsőben a 27. hadsereg helyezkedett el. A védelmi sáv mélysége a hídfö
céljából. Így amikor a szövetségesek figyelmeztették a föhadisz.állást a nab')' egyenlőtlen kiterjedése miatt igen eltérő volt, de a terepszakaszok berendezése a
volumenű átcsoportosításról, az már nem volt ismeretlen a szovjet vezetés clön. teljes mélységet átfogta. A védöövek kiépítésénél a kurszki tapasztalatokat is
A 2. és a 3. Ukrán Front már a német felmentési kísérletek elháritása alatt ~elhas2nálták. Hadseregenként kiépítettek három védőövet, - övenként 5-6
megkezdte a bécsi támadó hadmüvelet elókészitését. A február 17-i direktíva arokkal-és számos reteszállást, illetve több közbeesö ellenállási tereps7.akaszt.
értelmében a 2. Ukrán Frontnak a fócsapást a Dunától ésT.akra elhelyezkedő A peremvonal előtt és a védöövek között müsz.aki zárakat létesítettek. A legve•
csapatainak kellett mérniük Érsekújvár-Znojmo irányába. A hadművelet 20. SZélyesebb irányokban harckocsiaknából 2700, gyalogsági aknából 2500 darabot
napjára célként Brno elfoglalását határozták meg. Ezt kövctöen a bal szárnyon - telepítettek arcvonal-kilométerenként. A páncélelhárítást is gondosan megter-
a Dunától délre - elhelyezkedő 46. hadseregnek csatlakoznia kellett a 3. Ukrán vezték. Szá7.adonként páncélelhárító támpontokat, zászlóaljanként páncélelháritó
Front támadó hadműveletéhez. A 3. Ukrán Front feladata volt, hogy a Balatontól csomópontokat, ezredenként és hadosztályonként páncélelhárító körleteket ren•
északra mérjen csapást a Dunántúlon elhelyezkedó német-magyar erők deztek be. A páncéltörő eszközök sürüsége - beleértve a mobil eröket is -
föcsoportosítására és délről kerülje meg Bécset. A támadó hadművelet eléne a 100-120 darabot arcvonal-kilométerenként. A harckocsi- és a gépesített
előkészítése alig kezdödött meg, amikor február 17-én a 2. Ukrán Front jól ~dtcsteket szétosztották a lövészhadosztályok között. Megtiltották, hogy ellen-
elökészített garami hídföjét teljesen váratlanul - a már említett - német táma- o~éseket, ellencsapásokat hajtassanak velük végre. A védelem szilárdsága és az
dás rövid idő alatt elsöpörte. A front fe l derítői a hídfó feladása után megállapí- erok-eszközök megóvása érdekében a páncélelháritó körletckbe, védelmi tcrep-
tották, hogy a támadásban a 6. SS-páncéloshadsereghez tartozó kötelékek is részt Szakasmkba is beosztották őket. A 3. Ukrán Front ezen erőkön kívül számíthatott
vettek. A föhadiszállás az új helyzetre való tekintettel módosította korábbi direk- tnég a 2. Ukrán Front tartalékaira és az 5. légi hadsereg támogatására is.
tíváját. Mindkét frontot védelemre rendelte, de a bécsi támadó hadmüvelet A hídfoharcok folyamatos anyagi biztosítása érdekében a Dunán több ideig•
1
előkészítését nem állította le. tes átkelőhelyet építettek, többek között két 16 tonnás és egy 10 tonnás úszó-
A 2. Ukrán Front föerői a Garam bal partján, míg a 46. hadserege a Dunától idat, két kompátkclőhelyet, egyenként 16 db 40 tonnás komppal. Az üzcm-
délre Esztergom és Gánt között ment át védelembe úgy, hogy támadó csoporto· apányag átszál\itásához csővezetéket, a lős?.er pótlása érdekében pedig drótkötél-
sítását megtartotta. A Front hadműveleti fe lépítésében csak annyi változás állt be, lyákat építettek ki.
hogy megkezdték a 6. gárda-harckocsihadsereg átcsoportosítását a dunai hídföbe. é A_sm\jet csapatokkal szemben a következ.ő erók helyezkedtek el. Esztergom
A 2. Ukrán Front jobb szárnyán lévő 4. gárdahadsereg Gánt-Seregélyes vona- : Gant köz6tt az ,.Amaiser" hadtestcsoport (a Vil i. magyar gyalog- és az 1.
lában helyezkedett el. Fő feladata a védekez.ő csoportosítás jobb szárnyának fe- \ rnet lovashadtcst 49 gyalogzászlóalja 46 harckocsival, 39 rohamlöveggel, 14
dezése, a budapesti irány lezárása, majd a támadó hadműveletben való aktív p ncélvadásszal és 50 üteggel) volt védöállásban, kimondottan védő feladattal
részvétel volt. A védelmi csoportosítás fö erejét a Velencei-tó és a Balaton közölt ;~gbízva. Tőle délre Gánt és Dinnyés között a IV. SS-páncéloshadtest rcndez-
a 26. és a 27. hadseregek képezték, kétlépcsős hadműveleti felépítésben. Fela· bcl ett be ~édelemre. Fő feladata az volt, hogy biztosítsa a tá!11ad6 csoportosítás
datuk a német támadás feltartóztatása volt. Velük a föhadiszállás a támadó ~ SZámya~ egy ~setleges szovjet ellencsapással szemben. Allományába ekkor
3
hadműveletekben nem számolt. Ut &YalogzaszióalJ, 52 harckocsi, 24 rohamlöveg, 12 páncélvadász és 27 tüz.ér.
egtartomn.
A front bal szárnyán- a Balaton és a Dráva között- az 57. szovjet, az \.
bolgár hadsereg és a 3. jugoszláv hadsereg részei helyezkedtek cl. Fő feladatuk a Pá A támadó csoportosítás bal szárnyát a Sárvíz-csatornától ésT.akra a Ill.
déli szárny szilárd biztosítása volt, majd a támadó hadműveletben kisegítő csapás rntcélo~hadtest (89 harckocsi, 13 rohamlöveg, 24 páncélvadász és 27 tüzérüteg)
mérése Nagykanizsa-Dél-Ausztria irányába. A támadó csoportosítás fö ütő­ Pá g a Jobb szárnyát - a Sárvíz-csatorna és a Balaton köz.ölt - a 6. SS-
erejét Budapest délnyugaton a 6. gárda-harckocsihadsereg és a Duna•Tisza közén k;!!oshad~reg (81 500 fö, 303 harckocsi, 132 rohamlöveg, 66 páncélvadász)
összevont 9. gárdahadsereg képezte. Ezen erőket - és a harckocsi-gépesített cél he. A ~madó csoportosítás második lépcsöjébcn (tartalékában) a 23. pán-
csoportok zömét- tilos volt a védelmi hadművelet során alkalmazni. os adosztaly (23 harckocsi, 11 rohamlöveg és 11 páncélvadász) összponto--

152 153
 fü, 73 harckocsi, 39 rohamlöveg és 52 páncélvadász) nagy késéssel, március 6-án
suli. A csapásmérö erö jobb sz.árnyát - Mezöszentgyörgy és Balatonvilágos l5 óra után indította meg támadását Aba általános irányába. A hadtest első
közön az 1. lovashadtest (8 7.ászlóalj, 10 lovasosztály, 4 harckocsi, 19 rohamlö- lépcsőjében támadó 9. SS-páncéloshadosztály és a 44. gránátos-hadosztály 7-én
veg, 39 páncélvadász, 13 üteg) biztosi tolta. Ez az erö jelentös eröfölényt jelentett ~ggelrc a székesfehérvári vasútvonal és a Sárvíz között áttörte a szovjet védelem
a támadás kezdetén a Velencei-tó és a Balaton között védekező szovjet csapa- fovédőövét és felz.árkózott a második védőövre. A hadtestparancsnok március B-
tokkal szemben. Az erőfölény azonban viszonylagos és csak átmeneti volt. án e~örevonta a 2. SS-páncé-los-hadosztályt, hogy a támadás ütemét fokozza és
Ugyanis a térség valamennyi kötelékét figyelembe véve a szovjet csapatok vol- bcfeJezz.e a swvjet védelem ánörését. Erre az idöre awnban a szovjet védelem
tak fölényben. Jel.~tősen megerösödött. A páncélos-hadtest eröinek a fócsapási irányok több-
A német támadás - figyelem-eherelö céllal - az arcvonal déli sz.árnyán in- SZön megváltoztatása után sikerült ugyan a második védőövet áttörniük, de Sár-
dult meg elöször. Az 1945. március 6-ára virradó éjjel (2-2 gyaloghadosztály) a kcresztúrt már képtelenek voltak elfoglalni. A németek március 10-15-e között
németek Donji Miholjac és Valpovo körzetében váratlanul átkeltek a Dráván és 81;'1~talan rohamot indítottak a település elfoglalására, nem egyszer sikerrel, dc a
reggelre már két, egyenként 10 kilométer széles és 3-4 kilométer mély hídffit vcdok minden esetben kiverték őket. A hadtesn1él március 15-én végleg lcállí-
alakítottak ki. to_tt.ák az eredményt nem hozó támadásokat és az elért területeken elrendelték a
Ez a hadmüveleti megoldás igen kedvez.ötlen hely.retet teremtett az 57. hadse- vcdelembe való átmenetel.
reg sz.ámára, mert veszélybe kerültek az utánpótlás útvonalai, söt az egész du- A hadsereg Jobb szárnyán támadó 1. SS-páncéloshadtestet (1. SS „Lieb-
nántúli hídfö. Az 57. hadsereg-parancsnokának végül is sikerült a két st?ndarte Adolfll1tler", a 12. SS „Hitlerjugend" páncéloshadosztály és a hadtest
beékelődést lokalizálnia, amihez jelentős támogatást kapott a 3. Ukrán Fronttól.
~aneélgránátos erői; 36 ezer fó, 61 harckocsi, 28 rohamlöveg és 14 páneélva-
. A föirányban - jó pár óra késéssel - március 6-án a kora reggeli órákban táász) i:n~r a 04 óra 45 perckor elkezdett tüzérségi előkészítés után megindította
indultak meg a német csapatok annak ellenére, hogy a 6. SS-páncélos-hadsereg ~~t a .szovjet 30. és a 135. lövészhadtestek ellen. Az erős szovjet páncélel-
két legütőképesebb páncéloshadosztálya a rossz útviswnyok miatt még nem té ~o ~z miatt a nap végére csak az első állást siketült elfoglalni és kijutni Kálóz
érkezett meg. harse~eben a második álláshoz. Március 7-én egész nap a második állásban dúlt a
A csoportosítás jobb sz.árnyán támadó 111. páncéloshadtest 60 perces tüzérség•
előkészítés után rést ütött a 26. hadsereg e\sö l épcsőjében védő \. gárda-
kit• es csak estére sike~lt az itt védekező swvjet erők védelmét áttörni. A siker
!é CJl=~ztése érde~ében itt vetett~k ütközetbe a 6. SS-páncéloshads~reg másodi~
mcgerödített körlet és a 30. lövészhadtest csatlakozásán. A hadtest erői áttörték J)C~Jét, a 23. pancéloshadosztalyt. Ennek ered-ményeként 9-én sikerült áttörni
az elsö két állást, de támadásuk a délutáni órákban a fóvédööv hannadik állása a masodik védőövet és felz.árkózni a hadseregtartalékok védöövére.
előtt ideiglenesen elakadt. A frontparancsnok ugyanis tde irányított egy lövész-
~ Simontornyától éswknyugatra húzódó védelmi vonaluk megerösítésére a
hadtestet (a 27. hadseregböl) a másochk védöövbe pedig 3 páncéltörö tüzéreue- ::etek egy l?vészhadteste~, két rohamlövegdandá~ és két páncéltörő tü1.érez-
det, két áttörő tüzérhadosztá\yt ( 160 löveget), valamint a 18. harckocsihadtest két Véd csoportos1tonak át. A nemetek 9-étöl meg-meguJuló rohamokkal keresték a
dandárát. . elem gyenge pontját, hogy a támadást valamilyen irányba ki tudják fejlcszte-
Március 7-én a !Jl páncéloshadtest Seregélyes térségében felújította a táma- ;~_A_ s~vjet védelem awnban áttörhetetlennek bizonyult. Március 12-én az 1.
dást. A település körül 3 napon át igen heves harcok dúltak, szinte szünet nélkül. átk pa~celoshadtest egy harccsoportjának Simontornyától nyugatra még sikerült
A fövédóöv áttörése 10-ére befejeződött, de a támadás a második védööv elótt
újból elakadt. Tolbuhin marsall in újabb friss erőket vetett be, többek között a 23.
;~ni~
us a Sió-csatornán, de hídföjét már nem tudta kibövíteni. A támadás márci-
-en a hadtest egész arcvonalán kifulladt.
harckocsi- és az 1. gárda-gépesítetthadtestet. A németeknek ennek ellenére 11 ~n
délre sikerült a második védőövet is áttörniük és kijutniuk a hadsereg védőöv
peremvonala elé. Március 12 és 15 között a németek számtalan támadást indí-
tollak, a Velencei-tó és Pusz1aswbolcs között, hogy áttörJék a szovjet tartalékok
védöövét. Ezek a próbálkoz.ások azonban nem hoztak átütő sikert, így ezen :i
szakaszon 15-én leállítouák a támadást.
A 6. SS-páncéloshadsereg n. páncéloshadteste (2. SS „Das Reich"- és a 9. SS
„Hohenstaufen" páncélos-, valamint a 44. gránátoshadosztály, összesen: 37 ezer

155
154
 Az 1. lovashadtest a 6. SS-páncéloshadsereg jobb szárnyát fedezte. Mező­
szentgyörgy és Balatonvilágos között indított támadása az erös mííszaki zárak
miatt lassan bontakozott ki. A 3. lovashadosztály például 8-án egész nap áll-
va maradt, mert utászszázada csak 9-én reggelre tudta a közel ezer aknát fel-
szedni és átjárót nyitni Enyingtől délnyugatra húzódó második állás előtt. A
hadtestnek ezt követően sikerült a 104. lövészhadtest védelmét áttörnie és
2. UKRÁN FRONT Pusztaszentmihályfa térségében megközelíteni a Sió-csatornát. Közben
,,Amoiscr" hdt c:sop. ~nying térségében is igen kemény harcok bontakoztak ki a 2. lovashadosz-
taly és a 93. szovjel lövészhadosztály között.
Mivel a lovashadosztá ly képtelen volt a települést elfoglalni, március 8-án
állományába utalták a 25. felderítö-zászlóaljat, a 20. rohamtüzérosztályt
(IS „ll erzer" rohamlöveg) és a 153. sorozatvető osztály két ütegét. A német-
magyar csapatok csak kétnapos kemény harcok után tudták megtömi a szov-
Jet Védök ellenállását. Március 10-én végül is a 25. magyar gyalogezrednek
Sikerült betörnie a településre, amelyet közel egynapos véres utcaharcokkal
TV. SS 3S. 1d hdl. ~ett b1no~ba. Enying elfoglalása után az_l. lovashadtest fö célkitüzése az volt,
_ 23hkhdl ogy a Sió-csatornán való átke lés után Adánd és Szabadhidvég között hídföt
DÉL HDS CSOP. ala~ítson ki, amelyböl csapást rud mérni az 57. hadsereg és7.aki szárnyára, hogy
' 27.HDS
~gnse a 2. páncélos-hadsereg Kaposvár irányú támadását. Március 13-án reggel

,i/11' hlc hdt

.\
,Mmy
~tkcrü]t egy 3 kilométer széles és 2 kilométer mély hídföt kialakítani. Ide vonták
issze az 1. lovashadtest föeröit, miután az arcvonal fedezését a 25. magyar
\\ 30 hdl l UKRÁN FRONT a~osztály átvette. A szovjetek azonnal támadást indítottak a magyar csapatok
~// ~Zát11ya1 ellen, de azokat a hadosztály erői rendre visszaverték, sót a 26. gya-
11 S.S,-tu.,:,~r ogczred ellentámadásba ment át. Áttörte a 93. lövészhadosztály védelmét és
;egközclítctte Siófok északkeleti szegélyét. Itt, és a hídföben folyó harcok
zonban már nem hoztak különösebb eredményt, az arcvonal 14-étöl megme-
~evcdctt. 1945. március 15-én estére a 6. SS-páncélos-hadsereg és az 1. lovas-
s~t~cst_ erői mindenütt védelembe mentek át a Sárosdtól Simontornyán át
okig húzódó arcvonalon.
A 6- SS páncéloshadsereg veszleségei (német adatok}:
s.,d.Jov.hdt - meghalt és eltünt 53 tiszt és 1538 katona;
- megsebesült 154 tiszt és 4174 katona;
- megsemmisült 1 t 7 páncélos eszköz (harckocsi, rohamlöveg, páncélva-
dász stb).
dá Bevc1hetö állapotban maradt 98 harckocsi, 105 rohamlöveg ill. páncélva-
sz és 594 lövészpáncélos.
A szovjerek vesztesége (német adatok}:
- hadifogoly 5 10 fö;
- halott 2138 fő;
Tavaszi ébredés

156 157
 - megsemmisült- 105 harckocsi és rohamlöveg; hegyihadosztály (30 rohamlöveg támogatásával) Marcali térségében betört a
- 307 páncéltörő ágyú; 6 1. gárda-lövészhadosztály véde lmébe és 15-ére elfoglalta Csömendet és
- 13 egyéb löveg. 8.0 ~0 nkát. Ezt követően a támadás elakadt. Március 23-áig a németek számos
- zsákmány: - 12 harckocsi. kiserletet tettek a szovjet védelem áttörésére, de mindhiába. A 2. páncélos-
A kisegítő irányban a Balatontól délre a 2. páncéloshadsereg és a „F" Hadse· hadsereg hadmüveleti célját nem tudta elérni, de aktív harcával megakadá-
regcsoport XCI. hadtest erői igyekeztek minél jelentősebb szovjet erőket lekötni. l~_ozta, hogy az 57. hadsereg erőket dobjon át a Velencei-tó és a Balaton kö-
Mint arról már korábban szó volt az „F" Hadseregcsoport hoz tartozó hadtest Zött harcoló csapataik megerősítésére.
átkelt a Dráván és két hídföt alakított ki, s azt egészen március 20-ig meg is tar· A 2. pá11célhadsereg veszteségei (német adatok):
totta. A hídfök megléte igen nyugtalanította az 57. hadsereg vezetését, ezért min· - eltünt és meghalt 35 tiszt és 630 katona ;
dent elkövetett, hogy felszámolja azt. A két hétig tartó hídfüharcok csak azt - megsebesült 87 tiszt és 2810 katona.
követően értek véget, miután a németek megkezdték erőik kivonását. A szovjet és bolgár csapatok veszteségei (német adatok):
A 2. páncéloshadsereg a XXJ J. hegyi- és a LXVlll. gyaloghadtestekböl állt. A - halott 1064 fö·
XXTI. hadtestnek az volt a feladata, hogy Kéthely, Marcali térségéből törje át az - fogoly 536 fő;'
57. hadsereg erőinek védelmét és találkozzon a Sió-csatornán létesített hídföből - kilőttek 27 harckocsi t, 4 rohamlöveget, 49 páncéltörő ágyút és
délnyugat irányban támadó 1. lovashadtesttel. A LXVIll. hadtest föcsapását Ka· 23 egyéb löveget.
posvár irányában tervezte mérni azzal a céllal, hogy a Dombóvár, illetve Pécs
4 szovjet csapatok bécsi támadó hadműveletének
irányokban előretörve kijusson a Dunához. A déli szárnyon lévő erőknek
elsődleges feladata az erölekötés volt. A különben is gyenge erők - harckocsik magyarországi szakasza és a Dunántúl feladása
nélkül - csak abban az esetben teljesíthették volna feladatukat, ha a füirányban (1945. 03. 16--04. 11.)
minden a tervek szerint történik, és az 57. hadsereg a bekerítés elkerülése miatt A „Tavaszi ébredés" kifulladásával már egyértelművé vált hogy a német-
visszavonul a Duna mögé. A X.Xll. hegyihadtcst március 6-án támadást indított a rnagyar csapatok a Dunántúlt nem tudják megtartani. Két 'jelentős támadó
Mesztegnyő, Szenyér köz.ölt védekező 73. szovjet lövészhadosztály ellen. A
::J)Ortositásuk (kb. 20 hadosztály, 1230 löveg, 270 harckocsi- és rohamlö-
reggeli órákban betört ugyan a fövédőöv harmadik állásáig, de ott támadása ki·
gy:~ ulyan mélyen beékelődött_ a szovjet védelembe, de védelmi ~rőik igen
fulladt. Körülbelül 5 órás harc után a hadtest védelembe ment át. Itt a harcok
egészen 14-éig szüneteltek, mivel a 2. páncéloshadsereg parancsnoka
f
_ k_ voltak. Egy arcvona l-kilométerre 3 harckocsi és 12 lövegJutott, míg
10 1
lck e ~_ilométerre I hadosztály. Hadmüveleti tartalékokkal nem rendelkez-
föerőkifejtését Nagybajom, Kaposvár irányában összpontosította.
be ,'k roik 90%-a a harcászati mélységben helyezkedett el. Ráadásul a
A Nagybajom térségében harcoló LXVIII. gyaloghadtest a Kaposvár felé
pa~o:lődött ~rő~et igen könnyen ~ lehetett keríteni. A német-magyar csa-
vezető müút mentén kívánt előretörni, de kísérletei nem jártak sikerrel. Már·
sal a Dunantulon három védelm1 vonallal és több hadműveleti reteszállás-
cius 7-én a föcsapást Nagybajomtól DK-re helyezték át, hogy a müutat védő g rendelkeztek. Az első védőöv, vagyis a harcérintkezés első állásai Eszter-
erők hátába kerüljenek. A délkeleti irányban kibontakozó támadás már sike·
b:~rog-Szár-Gánt-Széke sfchérvár-Balaton-- Barcs--Eszék vonalá-
resebb volt. Estére sikerült a fóvédőövet áttörni, de a 211. lövészerzed és a
a ha Uz.ódott. A második védelmi vonal Kocs---Bokod-Várpalota-Fü zfö, míg
32. gépesített dandár ellenlökése a további térnyerést megakadályozta. Már-
h nnadik az osztrák-magyar határ mentén épült ki. Különösen erős védelmet
cius 8-án súlyos harcok bontakoztak ki Jákó térségében, aminek következté·
h~~:k létr~ Komárom, Székesfehérvár és Győr körül, valamint egy
ben a szovjetek feladták a települést. Egynapos szünet után március 10-én a űvclet1 reteszállást a Rába partján.
németek felújították a támadást. A föcsapást délebbre helyezve betörtek a
ta ~ szovjet vezetés a korábban kiadott direktíváját annyiban módosítot-
Jákó, Nagykorpád között védő 12. bolgár gyaloghadosztály védelmébe és
rná ogy a bécsi támadó hadmüvelet elölt a 2. és a 3. Ukrán Front erőinek
bekerítették a csatlakozást biztosító 960. szovjet lövészezredet. A harcok 14·
tó rcit 16-20-a között be kellett keríteniük és felszámolniuk a Velencei-
éig dúltak váltakozó sikerrel, míg a német támadás ki nem fulladt.
fel:; amint a Balaton között beékelődött ellenséget. A szovjet csapatok
A 2. páncéloshadsereg parancsnoka a fücsapást március 14-én visszahe-
atai az ezt követő időben nem változtak.
lyezte a XXII. hegyihadtest sávjába. A 16. SS-páncélgránátos- és az 1. népi

158 159
 A bekerítés és a bécsi támadó hadmíívelet végrehajtására a Duna és a Sió-
csatorna között a szovjetek 5 összfegyvernemi és I harckocsi-hadsereget,
valamint I lovas-, 2 gépesített és 2 harckocsihadtestet vonultattak fel. Mindez
49 lövészhadosztály!, közel IOOO harckocsit és rohamlöveget, valamint több
rnint 10 OOO tüzérségi löveget jelentett.
A jobb szárnyon Esztergom és Gánt között o 46. hadsereg továbbá a 2.
gárda-gépesítetthadtest (12 lövészhadosztály, 165 harckocsi és rohamlö-
veg, több mint 3000 tüzérlöveg) készült fel a támadásra. Feladatuk volt,
hogy Gánt és Szár között törjék át a német-magyar védelmet és Komárom
elfoglalásával kerítsék be az Észak-Dunántúlon rekedt ellenséges eröket.
A 3. Ukrán Front fö csapásmérő erejét a 4. és a 9. gárdalövész-, valamint a 6.
gárda-harckocsihadsereg, és a 23. harckocsihadtest képezte. Közelebbi feladatuk
volt, hogy délnyugati irányban támadva törjék át a rv. SS-páncéloshadtest vé-
d:lmét, kerítsék be és semmisítsék meg a 6. SS-páncéloshadsereg és a Ill. SS-
P3ncéloshadtest eröit.
A föcsoportosítástól délre a 27. és a 26. hadsereg, valamint az 1. gárda-
g~pesített-, a 18. harckocsi- és az 5. gárda-lovashadtest készült csapást mérni
Sarbogárd, Polgárdi, illetve Ádánd, Polgárdi irányában azzal a céllal, hogy
részt vegyen a 6. SS-páncéloshadsereg bekerítésében és megsemmisítésében .
• !945. március 16-án a Szár-Velencei-tó szakaszon erős légi és tüzérségi
clokészítés után 3 összfegyvernemi hadsereg ment át támadásba. Mivel a 4. gár-
~ha~eg erői hiába rohamozták a Székesfehérvár körül kiépített védelmet,
h olbuhin marsall úgy döntött, hogy a 6. gárda-harckocsihadsereget a 9. gárda-
kads~reg sávjában Mór- Fehérvárcsurgó terepszakaszról veti ütközetbe. A harc•
~SI seregtest feladatul kapta, hogy a 9. gépesített hadtestével Zircig nyomulJon
~ öre és hozza létre a bekerítés külsö gyürüjét, míg az 5. harckocsihadtcstével
árpalota-Berhida irányában elöretörve a bekerítés bclsö gyűrűjét. Azonban a
~rcius 19-én ütközetbe vetett harckocsihadsereg sem tudta fokozni a támadás
tcrnét. A két összfegyvernemi hadsereggel együtt 3 nap alatt csupán 4-5 kilo-
:éte~es beékelödést értek el. A 4. gárdahadsereg továbbra sem tudott megbir-
zru Sz.ékesfehérvár bevételével, ezért erőinek egy részével igyekezett a várost
;cgkerülni. Mivel az áttörés ekkor sem következett be Tol_buhin marsall 20-án
be Vetelte, hogy Székesfehérvártól nyugatra küzdő seregtesljei mielőbb fejezzék
h a bekerítést. Ezzel párhuzamosan parancsot adott a 27. és a 26. hadseregnek,
f0
mérjenek erős csapást Polgárdi irányába. A támadás üteme ennek ellenére
se 01 sem nőtt, pedig a hadseregek ütközetbe vetették a második lépcsöikct is.
lé A_ 9. gárdahadseregnek 21-ére - újabb 3 nap alatt- csupán pár kilométeres
ran Sike~lt nyernie és kijutnia Ácsteszér-Jásd--Várpalota--ősi terepszakasz-
a; ~~ 4 · ~ardahadscreg pedig továbbra is Székesfehérvár elfoglalását erőltette. Ez
böven elegendő volt ahhoz, hogy a német páncéloscsapatok szervezetten
1 0
A magyarors=ági hadmüvelerek utolsó szakasza

160 161
 Március 29-én az 57. SZOVJet és az 1. bolgár hadsereg is támadásba ment át és a
visszavonuljanak és ne kerüljenek bekeritésbe. A 6. SS-páncéloshadsereg és a 27· hadsereggel együttmllködve április 11-ig birtokba vették a Dunántúl délnyugati
Ill. páncéloshadtest visszavonulásával a németek március 23-án kénytelenek
voltak S7.ékesfehérvárt feladni. A föirányban támadó SZOVJet csapatok tehát nem
részét. Ezzel véget értek a több mint 7 hónapig tartó harcok Magyarorsz.ágon. (Az
1944. augusztus 26-án az Úz-völgyébe történő SZOVJel betöréstől 1945 április 11-
tudták telJesíteni közelebbi feladatukat, sőt a bécsi támadó hadmüvelet megkez-
1&. az utolsó német ellencsapás elhárításáig.)
dése is több napot csúszott.
A Jobb szárnyon támadó 46. hadsereg támadása valam1vel sikeresebb volt,
mivel előretörése ha nem is nagy ütemü, de folyamatos volt. A bal szárny erö1 és A MAGYARORSZÁGON 1944-1945-BEN
a 2. gárda-gépcsítetthadtest áttörve a Vértes délkelet, leJtőin kiépített védelmet,
21-én gépesített részeivel Neszmélyt, gyalogos részeivel pedig Tatabányát fog-
MEGVÍVOTT HADMŰ V ELETEK ÉRTÉKELÉSE
lalta cl. Ezzel az Esztergom térségében rekedt német-magyar erőket bekeritették.
Malinovszkij marsall március 18-án parancsot adotl a Dunai Katonai Flot- A hazánk területén vívott harcok - annak ellenére, hogy nem estünk a fő
tilla 1. páncélosnaszád- és a 83. tengerészgyalogos dandárának, hogy Viseg- hadászati irányba - igen elhúzódtak és több mint 7 hónapig tartottak. Ennek
rádtól indulva nyomuljanak előre Tátig és ott vágják el az Esztergomban rekedt okai igen összetettek és bizonyos részletei még ma sem nagyon ismertek.
erők visszavonulási útvonalát. A két dandár 19-én 21 óra 45 perckor indult
~indcnesctrc tény, hogy a Kárpát-medence és a Balkán 1944-töl fokozatosan
meg. Az első lépcsőben és a második lépcsőben 5-5 páncélosnaszád haladt 536 ténékelódött, és a háború előrehaladtával a Dunántúl már létfontosságú
fös deszanttal. A biztosítást az 5. légi hadsereg repülői és 7 páncélosnaszád adszíntérré vált a németek számára. A háború továbbfolytatása szempontjá-
látta el. A ílottilla erői két naszád kivételével (1 eltévedt, 1 elsüllyedt) észre- rl nélkülözhetetlenek voltak hazánk nyersanyag - mmdenekelőU a kőolaj~
vétlenül elJutott a megadott körzetbe és reggelre egy Jelentős méretű hídföt ks a baux1t-készlete1, valamint élelmiszer és emben forrásai, had1termelés1
hozott létre. Másnap egy újabb forduló indult 21 haJóval a hídfö felé, de őket a ~Pacnása. Mint már annyiszor a történelmünk során, ebben az esetben is
Duna két partJáról már szervezett tüz fogadta. 16 naszád kénytelen volt vissza- agyarország Jelentette a nyugat kapuját, Dél-Németország (Ausztria) hadá-
sza11 előterét.
fordulni, 2 elsüllyedt, 4 eljutott Tátig 60 fövel és lőszerrel.
A szovjet lövészhadosztályok márcms 21-én a Jobb szárnyon 1s támadást Nem volt véletlen tehát, hogy a Hitler által irányított német felső vezetés
indítottak a bekerített erők ellen. 24-ére a gyűrú lényegében a Duna délt part ~ndent elkövetett a térség megtartása érdekében. Ez alatt kell értenünk az
menti sá".iára zsugorodott. Kora délután a II. SS-páncéloshadtest a Tárkány h ~ tavaszán bekövetkezett német megszállást, a kmgrás1 klsérletOnk meg-
-Ás7ilr terepszakas:zról nagyerejű ellencsapást mért Szend irányába azzal a k~ttását, és nem utolsósorban azokat a katona, erőfeszítéseket, amelyek
céllal, hogy a gyürúben lévő erőket, dc kUlönösen a komáromi hídföt védő önben mellékhadszínterekre nemigen voltak jellemzőek. Nem tévedünk
csapatokat tehermentesítse. A négy napig tartó elkeseredett küzdelem után a ~kat tehát, ha azt állítjuk, hogy Magyarország - különösen a Dunántúl -
44 végén és 1945 cleJén llitlcr számára majdnem olyan fontos teríllet volt,
német-magyar csapatok 28-án kiürítették a komáromi hídföt és maguk mögött
fe lrobbantották a hidat. :int~ hadászati íöirányba cső német síkság. Különösen akkor, ha ligyc lembe
Komárom és Esztergom között még fo lytak a harcok a hídfök birtoklásáért, esszük a német birodalmi vezetőnek azt a naiv elképzelését, hogy a hadse-
amikor már a Balatontól északra a német-magyar védelem fe lbomlott. Március :cgc a hegyes körzetekbe visszavonulva erőt gyűjt, regenerálódik, míg a szö-
26-án a 3. Ukrán Front erői üldözésbe mentek át, amt lehetővé tette, hogy a 46. fi Cl~égesek (nyugati és szovjet erök) a meglévő ellentétek miatt egymás ellen
hadsereg hadműveleti helyzete is JaVUIJon. A német-magyar csapatok képtele- or ;Inak és k1meríllnek.
nek voltak megkapaszkodm a Dunántúlon. Még egy utolsó kísérletet tenek s . SzovJetumó számára katonai szempontból a térség valóban mellékhad-
arra, hogy szervezett védelmet létesítsenek a Marcal és a Rába vonalában la- /:érnek számított, bár politikai oldalról mindezt már nem lehet ilyen
épített Zsuzsanna-vonalban, illetve az osztrák-magyar határon. Ez azonban Ségy rtelműen leszögezni, hiszen mindenképpen meg akarták előzm a szövct-
nem sikerült, mert a szo".iet csapatok menetből átkeltek a Rábán és 28-án el· dcg~:ket - föJeg a briteket- az e térségbe való kijutásban. Így, vagy úgy,
foglalták Győrt. A 4. gárdahadsereg ÚJbóh ütközetbe vetésével még Jobban tak E is hozzáJárultak ahhoz, hogy a Magyarországon folyó harcok elhúzód-
felgyorsultak az események. A 46. és a 9. gárdahadsereg közÖll ütközetbe lépÓ és ~é setUkbcn nem az akarat hiányát, hanem a hadmüveletck előkészítésének
seregtest ápnlis 1-Jén elfoglalta Sopront és kiJutott Bécs előterébe. &rehaJtásának gyengeségeit kell megemlítenünk. A szovjet legfelső ve-

163
162
zetés nem mérte fel kellően a térség hadászati jelentöségét, és igy nem is ~ Kárpátok védelme csupán magyar szempontból lehetett volna stratégiai
számolt olyan nagy ellenállással, mint amivel szembekerültek a harcok során. Jelentőségű, természetesen nem a kialakult, hanem más körülmények között.
Sokszor a kapkodás és a türelmetlenség volt tapasztalható, elsősorban a felső Dél-Erdély, mint hadszíntér ugyanazért nem játszhatott jelentős szerepet,
vezetésük részéről. Így jó pár esetben olyankor is erőltették a támadást, ami- mint a Déli-Kárpátok. A Keleti-Kárpátok és így Észak-Erdély pedig azért
kor annak nem voltak még meg a kedvező feltételei. Ezek közé tartoztak pl. a vált súlytalanná, mert a német-magyar csapatok nem tudták az arcvonal déli
Budapest elfoglalására indított hadmüveletek. Az egyes hadműveleteket nem számyán keletkező nagy rést időben lezárni. Ezért a Tisza vona la sem képez-
sikerült összekapcsolni, egy folyamattá tenni, ezért kedvezö1len hadmüveleti hetett komoly akadályt a támadók számára. A következő stratégiailag fontos
csoportosításban kezdték meg a következő feladatot. Bár a Délkeleti- tcrcpszakaszokat a Duna vonala és a Karola-vonal jelentette. A kettő közül
Kárpátokon még gyorsan át tudtak kelni (a román átállás miatt), dc ezt Németország szempontjából a Duna lehetett volna az igazi és el sődleges aka-
követően az ellátási rendszerük igen csak akadozott. Mivel a haditechnikai d~ly. A gyakorlatban mégis az észak-magyarországi hegyvidékek déli lejtőin
eszközök szállítása prioritást élvezett, az élelmiszer beszerzését helyileg ol- ~iépítel\ védelmi vonal került előtérbe, ezt követően pedig a Margit-vonal.
dották meg, ami természetesen kihatott a hadműveletek menetére is. Több lgy a Duna, legalább is annak déli szakasza nem töltötte be mindazt a szere-
alkalommal is e lőfordult , hogy bár jelentős erőfölénnye l rendelkeztek, a nem pet, amire hivatott lehetett volna.
kellő e l őkészítés, a gyenge együttműködés és vezetés miatt a hadmííveletek Mindenesetre a német vezetés örülhetett annak, hogy a szovjetek eröik
nagy veszteséggel jártak és elhúzódtak. Mindezekről azonban a későbbiek Zőmét Budapest és Észak-Magyarország elfoglalására összpontosították és
során fogok részletesen szót ejteni. ?e~ éltek azzal a lehetőséggel , hogy a Balatontól délre eső, harckocsikkal is
Ezek után joggal vetődhet fel a kérdés, hogy Magyarország mennyiben já- J~l J~rható irány adottságait kihasználják, még annak tudatában is, hogy a
rult hozzá mindezekhez? A válasz röviden: túl sokkal! Nevezetesen, területi alkanon még jelentős német erők tartózkodtak.
adottságaival, anyagi és emberi forrásaival, de mindenek előtt nagy káraival V A D~nántúl a Budai-hegységgel, a Pilissel, a Vértessel, a Bakonnyal, a
és veszteségeivel. Ezek tények ugyan, de nem mutatnak rá a valódi okokra. elence1-tóval, a Balatonnal stb. jól védhető területnek számított, amit a né-
Magyarország 1938 után mint kis állam - a térség valamennyi államához ~ct-magyar vezet.és - lehetőségeihez mérten - ki is haszn.ált. A szovjetek
hasonlóan- német érdekszférába került, a nyugat (elsősorban brit és francia ~ bcn az esetben 1s a nehezebbik, hadműveleti szempontból ismét nem indo-
fél) tétlen - esetenként beletörődő - szcmlé lödése közben. Aki egy kicsit 1s tlható megoldást választottak, amikor a legnehezebb terepen és a legjobban
mélyebben ismeri a korabeli történéseket tudhatja, hogy a magyar vezetés iépítctt szakaszon jelölték ki a fócsapás irányát a Margit-vonal áttörése ér-
dekében.
1943-tól kísérleteket tett a szabad cselekvés megőrzése, a túlzott német be-
folyás megakadályozása érdekében. Pontosan ezt bizonyítja az 1944-ben 4 német-magyar csapatok alkalmazásának főbb elvei és
végrehajtott német megszállás és a nyilas puccs. Minden ami ezután történt. sa1átosságai
azt már nem lehet egy szuverén állam szabad akaratának nevezni.
Az elhúzódó harcokat nyilván befolyásoha a térség katonaföldrajzi hely- ~?~aror~zág védelmét a Szovjetunió felől a Keleti-Kárpátokban 1941-tól
zete is. Az első és legjelentősebb akadályt a támadók számára a Kárpátok k~ Pllett Arpád-vonal volt hivatott biztosítani, amelyet a későbbiekben még
vonulata jelentette. A román átállással azonban elvesztette stratégiai há~l~ással. bővítettek ki. Ezt a védőöve~ magyar szakemberek tervezték, a
jelentőségét, mivel a Déli-Kárpátokon keresztül a szovjet csapatok ellenállás ru addigi tapasztalatai alapján. Az Arpád-vonal egy olyan sajátos ma-
nélkül tudtak átözönleni. Különben, - ha jól belegondolunk - a Kárpátok ~ar építmény volt, amelynél a manőverezési lehetőségeket és nem a zárt,
bármennyire is kedvező lehetőségeket nyújtott a védők számára, csak a hábo- há:v, re~dszert helyezték előtérbe. Beigazolódott ugyanis, hogy a két világ-
rú menetére lehetett (volna) kihatással. Ugyanis 1944 végén, 1945 elején már t ru köZőtt drága pénzen épített erödök nem váltották be a hozzájuk füzött
szinte semmi jelentőséggel nem birt. Sőt a németek számára egyenesen hát- neményeket. A legtöbbjüket megkerülték, vagy a gyalogság viszonylag köny-
rányt jelentett volna egy erős, nagy erőket igénylő védelem a Kárpátokban. erc~ rést ütött rajtuk. Legnagyobb hátrányuk az volt, hogy az erőd védői
Mindenekelőtt azért, mert már nem rendelkeztek akkora erővel, amely a tér· h:zigetclten , zárt helyen küzdöttek. Ez a tény, és a katonáknak az a tudata,
séget - beleértve a Balkánt is - megbízhatóan védeni tudták volna. Ráadá- cs~~ ~~ak önmagukra számithatnak, sokszor pánikot okozott, illetve
sul egy Jugoszláviából indított támadás kivédhetetlennek bizonyult volna. Így kvoképességük megbénult. A magyar rendszer - amely a merev elve-

164 165
ket és a t~bori védelem aktív elemeit ötvözte - előnyeit és hatékonyságát a nítették egy.mástól a védő és támadó csoportosításokat és azok feladatait. Ez
németek 1s elismerték. Nem volt véletlen tehát, hogy a későbbiek során a ~~lt a~ alapJa annak, hogy akár sikeres volt az ellencsapás, akár nem, a tárna-
Magyarországon létesített védelmi vonalakat a magyar szakemberek irányítá- ok v1~szav~nulá~a mindíg szervezett maradt, az arcvonal nem bomlott meg.
sával magyar műszaki alakulatok építették ki. Ezek szinte kivétel nélkül a E~~~ tul a tamado csoportosítás önmagát is biztosította a szárnyak irányában,
termész.etes akadályok maximális kihasználásával készültek el. Fö szempont- külon cm~ a feladatra kijelölt erőkkel. A védelemnek ezzel az aktív formájá-
nak tekmtették a fontos körzetek védhetöségét, a minél kisebb erő felhaszná- val a legtobb esetben biztosítani tudták az ellenségtől való rugalmas elszaka-
lását az arcvonal mentén és a mélységben végrehajtandó manőverek dást és a mélységben már előre kiépített újabb védelmi vonal időbeni és szer-
lehetőségeit, az ellencsapások végrehajtásához szükséges úthálózatot illetve a vezett megszállását .
terep járhatóságát. Az ellenlökéseken és ellencsapásokon alapuló védelemhez . A magyarországi harcok kezdetén ezt nem tudták elérni. A román kiugrás
nem volt szükséges a térséget mindenütt egyenlő mértékben berendezni miatt a déli szárnyon egy hatalmas rés keletkezett, amelynek lezárásához nem
műszakilag. A nagy feltartóztató erővel rendelkező támpontokat - amelye- volt elegendő erő. A német-magyar csapatok átmenetileg fáziskésésbe kerül-
ket rendszerint körkörös védelemre készítettek elő - csak a legfontosabb te~. Mire Debrecen térségébe összevonták az ellencsapáshoz szükséges
irányokban építették ki. Ezek biztosították az ellencsapások szárnyait és a eroket, a 2. Ukrán Front támadása már megindult. Ennek ellenére ennek a
legfontosabb irányok szilárd védelmét. csoportosításnak köszönhető, hogy a szovjeteknek nem sikerült az Észak-
A magyarországi védelmi hadmíiveletekben a német-magyar vezetés a Erdélyben védekező csapatokat bekeríteni.
fö erökifej_tés kö~etét ~ mind szélességben , mind mélységben - igen Mivel a Tisza déli szakaszán a szovjetek már átkeltek, így a német-
gyakran valtoztattak. Amikor megvolt a lehetőség rá, már a fö ellenállási magyar vezetésnek csak egyetlen esélye maradt erőinek megóvására és
vonal előtt igyekeztek lelassítani a támadás ütemét (lökemét) , megbontania a~cvonalának egybentartására, ha fokozatosan északi irányban húzódik
támadók tűzrendszerét. Az 1944-45-ben vívott védelmi hadműveletekben a vissza, a jó adottságokkal rendelkező Karola-vonalba. A 2. Ukrán Front
fö erőkifejtést csak akkor helyezték a peremvonalra, ha a védelemnek nem csa~atai nagyon előzékenyeknek bizonyultak, mert automatikusan követték
volt mélysége (pl. közbeeső terepszakaszok, reteszállások), az adott terep- a visszavonulókat. Mivel a szovjet csapatok nem használták ki a déli szárny
szakasz csak egy állással (2-3 árokkal) volt berendezve. Ellenkező esetben gyengéit, a német-magyar csapatok aktív ellentevékenységgel szervezetté
az erők és eszközök zömét a második állás vagy védőöv megtartására össz- tudták tenni a védelmi harcukat, meg tudták őrizni aktivitásukat. Ebben
p~ntosították. Az ellencsapásokat is ennek érdekében hajtották végre, álta- nagy szerepet játszottak az ellenlökésekkel, e\lencsapásokkal kombinált
laban azzal a céllal, hogy az ellenséget a támadás előtti helyzetébe vessék arcvonal vissza-vételek. (pl. a 46. hadseregre mért ellencsapás az Attila-
vissza. Az állásokat és a védööveket minden esetben a gyalogság szállta vonal e l őterében)
~~g, míg a páncéloserők a védelmi szakaszok szárnyain a gyalogság mö- Amikor a védelmi terepszakasz további megtartása már lehetetlennek bi-
gott csoportosultak e\lenlökések, ellencsapások végrehajtása céljából. (pl. a zonyult, esetleg nem volt célszerű, vagy egy hátsóbb terepszakaszon lényege-
Jenő-vonal védelménél) sen kedvezőbbek voltak a feltételek (jobban védhető, rövidebb arcvonal,
,,A v~delmi ~arc fö terhét a tábori kötelékek (gyalogos, tüzér, páncéltörő, :~ömegtakarítás stb.), rugalmasan elszakadtak az ellenségtől. Ezt rendszerint
CJszaka hajtották végre, amelyet tüzérségi előkészítéssel és színlelt támadás-
muszaki stb.) viselték. A páncélos erők védelmi terepszakaszokat csak abban
az ~setben szálltak meg, ha ne.m állt rendelkezésre elegendő gyalogság. Ez
pedig a magyarországi harcok idején már igen gyakran előfordult. Ilyen ese-
:1 fedezt~k, illetve lepleztek. Miután a debreceni hadművelet következté~en
alakult igen kedvezőtlen helyzetet átvészelték, a Karola- és az Attila-
tekben a páncéloshadosztály első lépcsőjébe a gépesített gyalogságát helyezte vonalakban vívott harcok a háború további menete szempontjából igen hasz-
el, így a páncélosok alapvető feladata ekkor is az ellencsapások mérése ma- nos~knak bizonyultak.
radt. Az ellenlökéseket és az ellencsapásokat mindig a legkedvezőbb pilla- lgy pl. kedvezőbbé váltak számukra az erőviszonyok, időt nyertek na-
natban hajtották végre. Csak azt követően Indították meg, amikor már ~Yob~. átcsopo1tosításokhoz, miközben a 2. Ukrán Front igen előnytelen
egyértelművé ~ált az ellenség szándéka, felfedte erőinek csoportosítását és .a~muveleti csoportosításb.a került. A szovjet csapatok kimerülése, utánpót-
föcsapásának irányát. Erre az időre a támadók lendülete már rendszerint 1tsi ~ondok mellett ennek 1s szerepe volt abban, hogy 1945 elejétől március
alábbhagyott, ki lehetett választani a csapásmérés irányát. Gondosan elkülö- 6-áig a kezdeményezés a német-magyar csapatok kezébe ment át.

167
166
 A felmentési kísérletek és a Balaton térségében végrehajtott ellentámadás reg hevenyés:;,.ctt védelmét, míg a 6. gárda-harckocsihadsereg képtelen volt
során a német vezetés igen nagy figyelmet forditott a meglepés érdekében a komolyabb sikert elérni. Ezért Malmovszkij marsallnak Debrecen térségéből
titoktartásra, az átcsoportosítások reJtett végrehaJtására és a föcsapás valóch vissza kellett fordítam a PhJev-csoportot. Ez éppen annyi időveszteséget Jelen-
irányának leleplezésére. Kezdetben, - a felmentési kísérleteknél - mindezt tett, ami elegendő volt arra, hogy a német-magyar csapatok kicsússzanak a
sikerült elérni, de a balatoni támadásnál már nem. bekerítésből.
Nem kedvezett az időjárás sem, mert a nehézpáncélosok a felázott, felen- A rossz hadműveleti felépítés és az erők helytelen alkalmazása a
következő hadműveletet 1s befolyásolta. A Budapest elfoglalására kiadott
gedett talaJon alig tudtak mozogni. A föcsapás irányában mindezek miatt a
támadás lassan bontakozott ki, aminek az lett a következménye, hogy a tá- direktíva elsősorban politikai döntés volt, de a kidolgozott hadmüveleti terv
madás kezdetén meglévő erőfölényt a szovjetek ellensúlyozni tudták. Vagyis is nélkülözött minden szakmai megfontolást. Ugyanis az eröket egyenlően
hadmüveleti szinten a támadáshoz nem rendelkeztek erófölénnyel. (A szov- osztották cl, és ÚJból nem hasznáhák ki a bal szárnyon adódó lehetőségeket.
jetek a bécsi támadó hadmíiveletre kijelölt erőiket fel sem használták.) Külö- A 6. gárda-harckocsihadscrcget miután feltöltötték, úJból kedvezötle_n irá-
nösen a gyalogság elégte len aránya hatott igen kedvezőtlenül. nyokban vetették ütközetbe. Az egész 2. Ukrán Front felzárkózott az Eszak1
A támadás végrehajtásában új vonásokat nemigen lehet felfedezni. A rés Középhegységben kiépített Karola-vonalra, miközben a gépesített és harcko-
keresése, az erők fokozatos ütközetbe lépése, a föcsapási irányok gyakori csi kötelékek benyomultak a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny szűk völgyeibe.
váltogatása és a páncélosokra épített áttörési szándék már jól kiforrott, ko- Így - bár a front folyamatosan kapott nem Jelentéktelen feltöltéseket -
rábbi gyakorlat volt. A hadszíntéri saJátosság mellelt talán az érdemel emlí- szinte minden hadművelete után elvesztette erőfölényét.
tést, hogy a néme1-magyar csapatok a korábbi időkhöz viszonyítva bátrabban A szovJetck a mély hadművelet elméletén szinte semmit sem változtattak.
vállahák az éjszakai harcot. A „Tavaszi ébredés" eró1t a szovJetek nem tudták A debreceni hadműveletben kísérletet tettek ugyan a front gyorscsoportJának
első lépcsőben való alka lmazására, de ez csúfos kudarccal végződött. Ezt
ugyan bekeríteni, de rövidesen az egész Dél Hadseregcsoport védelme rövid
követöen maradt az a rég, gyakorlat, hogy a lövészek törnek át a _gyalogságot
idő után összeomlott.
közvetlenül támogató harckocsik támogatásával, míg a s1kerk1feJlesztés_ a
A szovjet csapatok alkalmazásának elvei, sajátosságai hadseregek és frontok gyorscsoportjaira hárul. A támadásnak ezt a m~Ját
alkalmazták a Margit-vonal áuörésénél is. Jellemzője volt ennek a formanak,
A SZOVJet csapatok a Kárpát-medencében alapvetően támadó hadmüveleteket
hogy a végsőkig ragaszkodtak az eredeti tervekhez, bármibe ke:illt is a~., A
hajlottak végre. A 2. Ukrán Front sz.ámára igen kedvezö lehc1öségeket kínál!
&Yorscsoportok ntkán manővereztek, a támadás irányát csak felsobb utas1tas-
Románia kiugrása és átállása. Csapatai a Déli-Kárpátokon gyakorlatilag ellen·
ra változtatták meg. A magyarországi harcokban is mindvégig tapasztalható
állás nélkül jutottak át, és a német-magyar arcvonalon keletkezett rés JÓ
Volt, hogy hadmüveleti szinien még elfogadható mértékben manővereztek a
lehetőséget teremtett arra, hogy az egész magyarországi csoportosítást- bele-
értVe az Észak-Erdélyben védekezö erőket is - bekerítsék. A szovjet vezetés csapatok, dc harcászati szinten ahg.
A védelmi hadmtivclctekben már sokka l eredményesebben harcoltak. Ez
azonban rosszul mérte fel a hadműveleti helyzetet és kedvezőtlen csoportosí-
valószín íileg annak tudható be, hogy szinte kivétel nélkül a szilárd, illetve a
tást alakított ki. Olyan feladatokat határoztak meg a front csapatai számára,
tnercv védelem fornláját helyezték előtérbe. Ebben már igen komoly tapasz-
amelyeket lehetetlen volt végrehajtam, A föcsapás mellett még három
talatokkal rendelkeztek. A terepszakaszok megtartására törc~edtek, amihez
kiegészítő csapást is terveztek! Ráadásul a főcsapást nem a bal szárnyra, hanem
harcászati szinten nem kellett bonyolult manóvereket végrehaJtan1. A harcá-
az arcvonal közepére helyezték, azzal a megfontolással, hogy mnen lehet leg-
szati mélységben vívott kimerítő harc pedig kellö időt biztosított arra, hogy
rövidebb úton elérni a végcélt. A főcsapást mérő 6. gárda-harckocsihadseregct
hadműveleti szmten végrehaJtOtl átcsoportosításokkal erőfölényt h~zzanak
a mély hadművelet elmélettel ellentétesen, a korábbi gyakorlauó\ eltéröen, nem
létre a döntő irányokban. Mmdezek mellett a páncélclhárítást mcstenen tud-
a siker kifeJlesztésére, hanem a német-magyar védelem áttörése érdekében
ták megszervezm. A helyhez kötött (a századok védőkörlctében_ létrehoz~lt
vetették ütközetbe. Nem vették figyelembe, hogy a védelem ezen a szakaszon a
Páncélelhárító támpontokat a zászlóaljnál csomópontba cgy~s1tctt~k, m1g
legerősebb, és a harckocsik többnyire elhúzódó, város ellem harcokra fognak
ezredtöl felfelé páncélelháritó körleteket alakítottak_ k1) p~nc~!clhántást Jól
kényszerülm. Így fordulhatott elő, hogy a tőle balra támadó PhJeV lovas-
egészítették ki a mozgékony elemek, mint pl. a páncelelhántó tuzértartalékok
gépesített csoport át tudta törni az éppen szervezés alatt álló 3. magyar hadse·

169
168
 {~üszaki hadseregek, áttörő tüzérhadtestek, légvédelmi hadtestek stb.), mi-
és mozgó záróosztagok. (Ezredektöl a hadseregig mindenütt megszervezték.)
kozben a csapatoknál csak mutatóban volt belölük. Hadmüveleti szinten
A ~al~toni véd~lemben nem terveztek ellenlökéseket, ellencsapásokat végre- előszeretettel használ ták az összfegyvernemi jelzőt, amikor a hadseregeknek
h~Jtam._ Nem val\alták a felesleges kockázatot, ezért a harckocsi csapatokat is egészen a háború végéig nem voltak pl. szervezetszerű felderítő erői, átkelési
vedelm1 feladatokra (páncéle\há.rító körletekbe, tűiszakaszokra, lesállásra
eszközei, megbízható légvédelme stb!
stb.) osztották be.
b.) A vezetés oldaláról
Nagybani összevetések ~z előzőekben leírtak már önmagukban sokat sejtetnek, és sok mindent el-
a.) Szervezési kérdésekben a~lnak. A szovjet vezetés az egész háború alatt sokkal centrálisabb volt,
~mt a német, annak ellenére, hogy a magyarországi harcok idején Hitler már
A két fél között e téren látszólag nem sok különbség volt. A németeknél és JOCskán megnyirbálta alárendeltjei önállóságát. Ez utóbbi azonban zömmel az
a szovjete~~l is megtalálhatóak voltak a tömeget jelentő, zömében gyalo- erők elégtelenségéből, a hadászati kezdeményezés elvesztéséből, és nem a
gos tabon, illetve összfegyvernemi hadseregek, a páncélos-, illetve a ~or_ábbi vezetési stílus megváltoztatásából adódott. A legtöbb kezdeményezés
harckocsihadseregek és magasabbegységek, valamint a gépesített és lovas- es Javaslat még mindig a harcolóktól jött, annak ellenére, hogy a birodalmi
egységek. Az eltérések ezen csapatok belsö struktúrájában mutathatók ki. A vezető mindezekre nem sokat adott. A harcászati vezetés ugyanakkor alig
szovjet fél harcászati szinten döntően a hármas tagozódá.st valósította meg, szenvedett csorbát. Így szabadon dönthetett pl. a harcrendek kialakításáról, a
és tudatosan alacsony szinten hagyta a kisebb kötelékek ütőképességét. Így betörési pontok helyéről, a csapások irányainak megváltoztatásáról stb .
a lövészhadosztályok és -hadtestek állandóan megerősítésre szoru ltak . A A szovjet vezetési stílus szinte semmit sem változott az évek folyamán.
hadseregek esetében már előfordult a négyes, ötös szervezet, de csak a gár- ~ magyarországi harcok idején is Moszkvából irányították a hadműveletet
daseregtestek esetében. Front szinten azonban se szeri, se száma nem volt es mindent meghatároztak az alárendeltek számára. Ezt lehetett megfi-
az _alárende!teknek. A 2. Ukrán Front esetében voltak olyan időszakok, g~elni többek között a budapesti hadműveletre kiadott föparancsnokság i
amikor a szamuk meghaladta a húszat. E két szélsőség mögött a tapasztalat direktívák esetében is. Ez a merev vezetési rendszer eredményezte azt,
hiányából adódó bizalmatlanság és a harcászati szint lebecsülése húzódott hogy a hadműveletek menetében igen ritkán lehetett változtatásokat ta-
meg. pasztalni. Erre csak azt követően kerülhetett sor, ha a támadás kifulladt,
A németeknél pontosan ennek az ellenkezője valósult meg, de nem ilyen
vagy ha központ ilag leállították.
nagy _aránytalanságokkal. Hármas szervezettel igen ritkán találkozhattunk, Az együttműködési kérdések az eltérő szervezeti struktúrákból és a veze-
azzal 1s csak hadműveleti szinten. Harcászati szinten a négyes-ötös, esetenként tési szisztémákból adódóan eltérően jelentkeztek a szemben álló feleknél. A
a hatos-hetes tagozódás volt az általános. Ez azt tükrözi, hogy a harcászatnak is németeknek többnyire elegendő volt a szervezetszerű kötelékek közötti
fontos szerepet szántak, sőt arra alapozták az egész hadműveleti tevékenységet. együttműködésre összpontosítaniuk. Így általában a légi támogatásra, a szár-
Lénye~es eltérések figyelhetők meg a fegyvernemek és szakcsapatok tekinte- nyak fedezésére, a manőverek végrehajtására. A szovjet csapatoknál mindez
tében 1~. A németek a különböző fegyvernemek és szakcsapatok zömét a pán- sokkal bonyo lultabb volt. Mivel az alárendelteket jelentős számú csapattal
célos-, illetve a tábori seregtestek kötelékébe sorolták be. A hadműveleti veze- kellett megcrősiteni, az együttműködés is jobban akadozott. Sokszor nem
tés ezek közül csak éppen annyit tartott meg saJát kezében, amennyi a tartalék- volt idő a megerösítők felkészítésére, a hadműveleti feladatokba történő be-
képzés _szempontjából elengedhetetlenül szükséges volt. Így érték el, hogy illesztésére. Itt gondoljunk olyan kérdésekre, mint pl. a megcrösítők fogadá-
csapataik az önálló harchoz minden feltétellel rendelkeztek. Bár a páncélos- ~a, a hadrendbe történő elhelyezése, az összeszokottság hiánya, a kötelékek
c:apatok szervezésénél is ugyanezen elveket alkalmazták, a páncé\oshadosz- összetételének és képességének nem kellő ismerete stb. Mindezek nyilván
talyok, -hadseregek mindvégig hadászatt, hadműveleti szerepet töltöttek be és ne~ könnyítették meg a fogadó parancsnokok helyzetét. Voltak olyan esetek,
sohasem kerulhettek a tábon hadseregek alárendeltségébe-'. arnikor egy-egy hadtes1et tíz kötelékkel erősítettek meg, s ezeknek a zöme
. A szovjeteknél a különböző fegyvernemek és szakcsapatok csak bizonyos csak közvetlenül a támadás előtt érkezett be a működési körzetébe (pl. a 10.
szmt fölött jelentek meg. Vagyis ebben az esetben is a centrális vezetési elv gárda lövészhadtestnél a Margit-vonal áttörésckor).
logikája dominált. Hatalmas fóparancsnoksági tartalékokat képeztek

171
170
 A szovjet csapatoknál a parancsnokok legnagyobb gondját a térség isme-
retlensége (térkép hiánya) és a felderítési adatok szegényessége okozta. Gon-
doljunk bele, még a harckocsihadseregek sem rendelkeztek semmiféle IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS
szervezetszerű felderítő erővel. Minden adatot a front törzsétől kaptak, ame•
lyek legtöbbször igen nagyvonalúak és mire lejutottak, már el is évültek. 1941
Harcfelderítóik pedig csak a belátható terepet tudták feltérképezni, így a március 27. Hitler felkéri Horthyt, hogy katonai erővel vegyen részt a
mélységben elhelyezkedő erökröl semmit sem tudhattak. Jugoszlávia elleni háborúban.

e.) Technikai és anyagi oldalról április 3. gróf Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságot követ el.
Utódja Bárdossy László lesz. A magyar vezérkar elren-
A szovjet csapatok esetenként többszörös veszteséget szenvedtek, mint a
deli a kijelölt csapatok számára a mozgósítást.
német-magyar csapatok. Ezek a veszteségek különösen élöeröben és harcko-
csik vonatkozásában voltak igen nagyok. Pedig technikai oldalról a németek április 6. A németek megkezdik Jugoszlávia lerohanását.
nem voltak olyan minőségi fölényben, amelyek ezt indokolták volna. Sót a Nagy-Britannia megszakítja a diplomáciai kapcsolatoka1
április 7.
szovjet fegyverek minőségben semmivel sem maradtak el a németeké mö-
Magyarországgal.
gött. Itt az okokat nyilván az eszközök alkalmazásában és a fegyvernemi
arányok helytelen kialakításában, a vezetés gyengeségében kell keresni. április 11. A . magyar királyi 3. hadsereg átlépi a jugoszláv határt,
A szovjet csapatok 1944-re minden tekintetben fölénybe kerültek. Hadiipa- és ezzel Németország oldalán belép a második világhábo-
runk egyre jobban működött, miközben a német feltételek egyre szűkültek. Kü- rúba.
lönösen a hajtóanyag és az emberi erőforrások terén szenvedtek hiányt. A Dél április 14. A délvidéki hadművelet befejeződik, a Duna-Tisza köze
Hadseregcsoport 1945-ben (nem számolva a föirányból átdobott páncéloseröket) ,,visszatér" Magyarországhoz.
tizedannyi feltöltést sem kapott, mint a 2. Ukrán Front. Így pl. a gyalogos had-
osztályaik átlagos létszáma ritkán haladta meg a 3-4 ezer fót, a páncéloshadosz- június 22. Németország megtámadja a Szovjetuniót, a magyar ve-
tályok harckocsi hiánya pedig elérte a rendszeresített létszám 60-70%-át. zérkar életbe lépteti az „O" határvédelmi tervet.

június 26. Kassát máig sem ismert nemzetiségű repülőgépek bom-

bázzák.
június 27. Bárdossy miniszterelnök bejelenti a képviselőházban a
hadiállapot tényét.
június 28. A VIII. hadtest Rakovszky-csoportja átlépi a szovjet ha-
tárt, és megkezdik a szovjet erők által feladott területek
elfoglalását.
június 30. A Vili . hadtestből és az 1. Gyorshadtestből megalakul a
Kárpát-csoport.
július 9. A Kárpát-csoport kijut a Dnyeszterig. A Gyorshadtest
különválik és folytatja támadását keleti irányban.

jlilius 17. Az J. Gyorshadtest a 17. német hadsereg alárendeltségé-

be kerül.

173
172
szeptember 8. Werth Henriket Szombathelyi Ferenc váltja fel a vezérkar
1943
fónöki poszton.
január 12- 16. Bekövetkezik a nagy szovjet áttörés a 2. magyar hadsereg
szeptember 28. Megkezdődik az 1. lovasdandár kivonása és hazaszállítá-
arcvonalán.
sa.
január 24. Jány Gusztáv kiadja szégyen letes parancsát.
november Megkezdődik a Gyorshadtest kivonása és hazaszállítása.
IS--24. január 27. A Stomm Marcell vezette Ill. hadtest, miután harcával
biztosította a 2. német hadsereg visszavonulását, kitört a
december 5. Nagy Britannia hadat üzen Magyarországnak.
bekerítésből.
december 12. A magyar kormány - német és olasz nyomásra -beje-
február 1. Stomm Marcell vezérőrnagy feloszlatja, és magára
lenti, hogy Magyarország hadiállapotban lévőnek tekinti
hagyja hadtestét.
magát az Egyesült Államokkal.
március 12. Jány vezérezredes új parancsot ad ki a januárban történt
eseményekről, amelyben már reális értékelést ad, és
1942
méltatja a magyar katona erényeit.
január 22. Több mint egy hónapos tárgyalások után döntés születik
április 7. Döntés szü letik a 2. magyar hadsereg hazahozataláról,
a magyar és a német fél között, hogy Magyarország 9
amely április 24 és május 30 között meg is történik.
gyalog- és 1 páncélosdandárral fog részt venni a Szovjet-
unió ellen i háborúban. áprili s 16. Hitler követeli Horthytól, hogy menessze a Kállay kor-
március 9. mányt. A kormányzó nemet mond.
Kállay Miklós alakít kormányt, a külügyi tárcát is magá-
nak tartja fenn. június 8. Nagy Vilmos lemond, az új honvédelmi miniszter Csatay
április 11. Megkezdik a 2. magyar hadsereg kiszállítását. Lajos altábornagy.
augusztus 19. Veress László Kállay megbízásával kapcsolatba lép az
június 5. Az Egyesült Államok hadat üzen Magyarországnak.
angolokkal Isztambulban.
június 28- A 2. magyar hadsereg 111. hadteste részt vesz a voronye-
szeptember 9. Az angolok eljuttatják Magyarországnak az előzetes
július 10. zsi támadó hadműveletben.
fegyverszünet feltéte lei t.
július 18- A hídfóharcok időszaka.
szeptember 16. 1944
augusztus 20. vitéz Horthy István repül ő föhadnagy feladatának telje- január 6. A Kárpátok védelmére rendelt 1. magyar hadsereg moz-
sítése közben lezuhant és hősi halált hal.
gósítása.
szeptember 24. Bartha Károlyt Nagy Vilmos váltja fel a honvédelmi mi- március 18. A néme1ek Horthyt Klessheimbe csalják és közlik vele a
niszteri poszton.
megszállás tényét.
november 2. Az első munkás- és menetszázadok útbaindulnak a március 19. Német csapatok megszállják Magyarországot, a
keleti arcvonalra.
Margarcthe-1. terv alapján.
TTiárcms 22. A németek követelésére menesztik a Kállay kormányt és
Sztójay Döme alakít konnányt.

174 175
 FELHASZNÁLT IRODALOM
április 19. Szombathelyi vezérezredest menesztik, az új vezérkari
fönök Vörös János altábornagy lesz. 1) LENGYEL Ferenc: A Magyar Királyi Honvédség első háborús éve
augusztus 29. Hivatalba lép Lakatos Géza kormánya. (194 1). ZMNE, 2003.
2) SZABÓ Péter: Don-kanyar. Zrínyi Katonai Kiadó. Budapest, 1994.
szeptember 5. A 2. magyar hadsereg megtámadja Dél-Erdélyt. 3) LENGYEL Ferenc- SZÁNTÓ Mihály: A második világháború Magya-
szeptember 7. Románia hadat üzen Magyarországnak. rországon folyó eseményei és annak következményei. ZMNE tan-
könyv.
szeptember 13. Újabb támadás Dél-Erdély ellen, Arad-Lippa irányába. 4) SZAllÓ József János: Az Árpád-vonal. Timp Kiadó, 2002.
szeptember 28. Magyar delegáció indul Moszkvába, Faragho Gábor tá- 5) M. SZABÓ Miklós: Magyarországi felszabadító hadműveletek 1944-
bornok vezetésével. 1945. Kossuth Kiadó, Budapest, 1985.
6) A „Dé l" hadseregcsoport hadműveleti naplói. (Német nyelvü)
október 11. Moszkvában aláírják az előzetes fegyverszüneti egyez- 7) DOMllRÁDV Lóránd-TÓTH Sándor: A Magyar Királyi Honvédség
ményt. 1919-1945. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1987.
október 15. Skorzeny-SS különítménye túszul ejti ifj. Horthy Miklóst. 8) FOLOP Mihály-SIPOS Péter: Magyarország külpolitikája a XX. szá-
zadban. Aula Kiadó, Budapest, 1998.
október 16. A németek zsarolással lemondatják Horthyt, Szálasi Ferenc
9) 1-IORTllV Miklós titkos iratai. Szerk.: Szinai Miklós és Szücs László.
a Nyilaskeresztes Párt elnöke kerill hatalomra.
Kossuth Kiadó, Budapest, 1972.
december 22. Oálnoki Miklós Béla vezérezredes vezetésével megalakul 10) DR. SZABÓ Miklós alezredes: A Magyar Királyi Légierő technikai
az Ideiglenes Nemzeti Kormány. szervezeti fejlódése. (12938-1944). MNVK. Tud. o. Budapest,
1982.
december 30. Budapest nyugatról történő bekerítésének befejezése.
//J VERESS D. Csaba: A Dunántúl hadikrón ikáJa 1944-1945. Zrínyi Ka-
tonai Kiadó, Budapest, 1984.
1945 12) ZAHAROV, M. V.: A 2. és 3. Ukrán Front felszabadító hadrnííveletei
január 1-7. Konrád- 1. fedőnevű hadművelet. Délkelet és Közép-Európában 1944-1945. Zrínyi Katonai Kiadó,
Budapest, 1973.
január 7-11. Konrád- 11. l 3) SZÁMVÉBER Norbert: A hannadik székesfehérvári páncéloscsata törté-
január 18-26. Konrád- Jll. ncte ( 1945. január 181945. február 15.)

február 13. A több mint másfél hónapig tartó ostrom után Budapesten
befejeződnek a harcok.

február 20. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány aláírja a fegyverszüneti

egyezményt.
március S--16. A németek utolsó nagy ellentámadása a Balaton térségében.

március 16. A 3. Ukrán-Front ellentámadásba megy át a Dunántúlon

és ezzel indul a bécsi támadó hadművelet.

április 13. A szovjet csapatok felsz.ámolják azt a magyar-német cso-

portosítást, amely Ausztria teriiletéröl betört a Dunántúlra.

177
176
 Az új államiságért folytatott küzdelem
Az októ~ri pr~klamáció sikertelenségét követően, a Vörös Hadsereg érkezé-
sének h1rére különösen a llszántúli és a Duna-Tisza közi városokból és fal-
Dr. Szántó Mihály nyá. ezredes vakból elindult egy menekülési hullám. Nem csak a német és magyar katonai
A MAGYAR HADERŐ ÚJJÁ SZERVEZÉSE :la~!atok vonultak vissza, hanem a magyar államhatalmi szervek képviselői,
1944-1948 koz1gazgatás tisztviselői, a rendőrség és a csendőrség és gyakran a birtokos,
iparos és kereskedő réteg is. Végeredményben a régi rend napok alatt össze-
omlott, a bevonuló SZOVJet csapatok a legtöbb helyen, a papon és a paraszti
AZ ÚJ MAGYAR ÁLLAMISÁG MEGTEREMTÉSE származású bírón kívül alig találtak valakit a régi vezetésbő l .
ÉS A FEGYVERSZÜNET . ~ swvjet hadvezetés a harcok elültével a megszállt területeken a magyar
közigazgatás ltiraindításán fáradozot t, azonban ennek megvalósításához a
tisztviselők nagy részének elmenekülése akadályozta. A népgyíílésck minden-
Magyarország helyzete 1944 második felében
naPosak voltak, az emberek részt vettek ügyeik intézésében különböző
Az 1~44-nyán-öszi sik~res ~~adó hadműveletek eredményeként az európai ~~~evezésü népt bizo~tságokat alalótottak, melyek hatóságként intézték a helyi
hadszmteren a katonai pohttkai helyzet az antifasiszta koalíció számára öz1gazgatást. Negattvan befolyásolta a közhangulatot, hogy tömeges mérete-
kedvezően alakult. t:,- h~bc>~ Németország határaihoz közeledett. A szovjet· ket öltött a szovJet katonáknak a magyar lakossággal szembem agresszív, durva
ném~t ar~vo~al déliH szamyan a Vörös Hadsereg csapatai együttmüködve a viselkedése, ame ly elsősorban értékek eltulajdonítását, asszonyok és lányok
be_lso antifasiszta erokkel, befejezték Románia és Bulgária birtokbavételét és ellen elkövetett erőszakot, durvább esetekben életek kioltását jelentette.
k1Jutottak Magyarország keleti, délkeleti határaihoz. Az élet bemdításával együtt megkezdték működésüket a korábban betiltott
A magyar felső vezetestlek döntenie kellett az ország további sorsát 11letóen. antifasiszta pártok. A legtöbb helyen elöször a Magyar Kommumsta Párt (MK.P)
Azonban Horthy Miklós kormánY1,6 a németekkel való szembeforduláshoz nem alakult meg, maJd a Szociáldemokrata Párt (SWP), a emzet1 Parasztpárt
rendelkezett jelentös tömegbázissal. Mmt Legtöbb Hadúr számíthatott a katonai (NPP), végOI a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt (FKGP). Az
alakulatok tám_ogatására. A ':1agyar antifasiszta ellenállás vezetö ereJél a Magyar MKP volt legmkább felkészülve a teendőkre, határozott programmal rendelke-
Frontot nem kívánta bevonm. Az augusztus végi szeptember eleji kcdvez.ö hely- zett az ország jövőjét illetően. A pártprogram 1944. november 30-án a debreceni
zetet elmulasztotta. A nyugati figyelmeztetés ellenére l lorthy konnányzó csak ~éplapban jelent meg. A tervezet mindenek előtt a cselekvő fegyveres részvételt
1944 szeptember végén látta be, hogy fegyverszUnetért a szovjet konnányhoz Sürgette a németek ellem harcban, továbbá széleskörű füldrefonnot és a demok-
kell fordulma. A Faraghó Gábor altábornagy ve-tctte fegyverszüneti delegáció ~ll~s- szabadságJogok bi_zto~ítását, a há~nís bűnösök felelősségre vonását.
október l-jén érkezett meg Moszkvába, és némi huza-vona után október 11-én égul Javaslatot tett az antifasiszta demokratikus erők összefogására. A program
írta alá a fegyverszünet előzetes feltételeit. Ezalatt l lorthy és környezete a fegy- összhangban volt az antifasiszta koalíció célkitüzéscivel. Ezen az elvi alapon
verszün~t végre_hajtása érdekében alig_ tett valamit. A németekkel lovagiasan s7..crvczödött rneg 1944. december 2-án Szegeden a Magyar Nemzeti Független-
akart V1sclkedm, szabad elvonulást biztosítva számukra. Nem rendelte el a ségi Front (MNFF), melyben részt vettek az MKP, SZOP, NPP, FKGP a Polgári
főváros és az ország stratégiai Jelentóségű pontjamak megbízható védelmét. Sőt a Demokrata Párt (POP) valamint a szakszervezetek. 1944. év végére gyakorlatilag
fcgyvers~net bcJelentésének esetére saJát biztonságáról sem gondoskodott Magyarország területének több mmt a fele a Vörös Hadsereg birtokába került,
kellöen. !gy került sor az október 15-ei fegyverszünetet kérö proklamációra. AZ ahol. elindulhatott és megerősödött az antifasiszta demokratikus népmozgalom,
eseményröl még a szovjet felet sem értesítették, ezért nem tudtak felkészülni. ~z Újjáéledő pártok politikai szövetséget kötöttek, igy konnányképes erővé vál-
Tudomást szereztek róla viszont a németek, és mmdent megtettek az átá\lás .k. Az ors:1..ág megmentése csak egy demokratikus népmozgalomra támaszkodó
megakadályozására. Így a németek fegyveres beavatkozása és a nyilasok fellépé- UJ konnánnyal volt végrehaJtható. Mivel a sz.övetségcscknek 1s ez volt az érdeke,
se mc~buktana a kormányzó jó szándékú tervét. Magyarország nem tudott átállni ;~'i2.0Vjet kormány hozzájárult, hogy ideiglenes magyar kormány alakulJon. De-
az ant1fas1szta szövetség oldalára, a hatalmat a szélső Jobboldal ve-térc Szálasi . mber első napJaiban Moszkvában ennek Jegyében zaJlottak a tárgyalások a
Ferenc ragadta meg. SZovJet kormány képvisclÖ! és a magyar küldöttek között. A szovjel fél az anllfa-

179
178
siszta koalíció követelményeinek megfelelően ragaszkodott ahhoz. hogy az új és biztosította a hazai legszélesebb Hitler-ellenes összefogás érdekeit is. A
ideiglenes magyar kormány hatalmának megalapozásához, stabilizálásához miniszterek megválasztása után az JNGY elfogadta az INK nyilatkozatát,
rendkívüli választásokkal teremtsen megfelelő jogforrást. A magyar küldöttség a mely lényegében megegyezett a Moszkvában december elején előkész ített
tárgyalások befejeztével 1944. december 7-én indult haza különvonattal Moszk- szöveggel és a végrehajtandó kormányprogramot képviselte. E program az
vából, és december 12-én érkeztek meg Debrecenbe. ország előtt álló feladatok közül csak a legfontosabbakra koncentrált, neve-
zetesen Magyarország kivezetésére a német szövetségből és a fasisztaellenes
Választások és az új kormány e l ső intézkedései szabadságharc megindítására. Utolsó mozzanatként az INGY felhatalmazta
az INK-t az „ország ügyeinek vezetésére", illetve külön rendelkezett a „fegy-
A Moszkvában tárgyaló küldöttek és a MNFF vezető politikusai 1944. december verszünet megkötéséről"
14-én Debrecenben létrehozták az Ideiglenes Nemzctgyíilés Előkészítő Bizottsá- Az JNK a felhatalmazás alapján első ülésén (december 23.) megfogalma-
gát. Ez és a helyi nemzeti bizottságok közösen december 15--20-a között a zott egy dokumentumot, melyben közölte a Szovjetunió kormányával, hogy
németektől megtisztított országrészen (közel 50 telepi.ilésen) nagygyűléseken Magyarországon létrejött az TNGY, mely a magyar nép egyetlen törvényes
nyílt szavazással megválasztotta a 230 képviselőt. A nemzetgyűlésben a baloldal képviselőjeként, megválasztotta az INK-t. Kérték a fegyverszüneti feltételek
(MKP, SZOP, NPP és a szakszervezetek (149 képviselő) abszolút többségbe közlését. Az elkészült dokumentumot december 24-én adták át a szovjet
kerültek. December 20-ára a törvényhozó testület összehívására Debrecenben az kormány magyarországi megbízottainak, akik rövid időn belül eljuttatták azt
élet lényegében visszatért a megszokott ritmusba. Az oroszok segítségével a Moszkvába. A szovjet fél pozitívan fogadta, és azonnal továbbította szövet-
legnagyobb kényelmet igyekeztek biztosítani a megérkező képviselőknek. ségeseihez, kifejezve támogatását az új magyar konnánynak. A_ nyugati szö-
December 21-én Debrecenben a református kollégium oratóriumában ösz- vetségesek december 26-án kedvező választ adtak a szovjetek táJékoztatására.
szeültek a megválasztottak, létrehozták az Ideiglenes Nemzetgyűlést (INGY). Ennek eredményeként közölhette Puskin követ dece?1ber 27-_én, hogy. a
Ez az esemény az antifasiszta, demokratikus erők jelentős sikere, rendkívi.il szovjet kormány kész fogadni a magyar fegyverszüneti delegációt. Az INK
fontos állomása a hazánkban kibontakozó fejlődési folyamatnak Az íNGY december 28-ai ülésén meghozta döntését a Németországnak szó ló
első lépése az volt, hogy a magyar állami szuverenitás kizárólagos hadüzenetről, és kijelölték a fegyverszüneti delegáció tagjait, név szeri_nt Dr:
képviselőjévé nyilvánította magát, majd a tisztségviselők megválasztása után Gyöngyösi János külügyminisztert, Vörös János vezérezredes honvedelm1
elfogadta „Az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózatát a magyar néphez" címíi minisztert, és Dr. Balogh István miniszterelnökségi á_Hamtitk~rt. __ ,.
dokumentumot. Ez tulajdonképpen állami programként is felfogható. A delegáció \ 945 január elsején érkezett Moszkvaba. A kuldottségvezetot,
Legfőbb feladatként a hitleri Németországgal való azonnali szakítást, a fegy- Dr. Gyöngyösi Jánost a szovjet külügyi népbiztos Janu~r 4-én este fog~dta
verszünet mielőbbi megkötését az antifasiszta szövetségesekkel, hazánk fel- bemutatkozó látogatáson, ahol Molotov türelmet kért, mivel a fegyversz~net
szabadításában való részvételt, valamint a romokban heverő ország újjáépíté- feltételeit a szövetséges nagyhatalmaknak előzetesen ke!l. m:~~árgy~!~J. A
sét határozta meg. Az ország lakosságát nemzeti egység létrehozására és népi következő találkozóra január \ S•án került sor. Itt Gyöngyös~ kulugym_'.ms:ter
szabadságharcra szólította fel a német elnyomók és hazaáruló nyilasok ellen. rövid nyilatkozatában az lN K nevében fegyverszünetet kert. Ezt ko:etoen
Leszögezte, hogy „Demokratikus Magyarországot akarunk!", ennek érdeké~ Molotov átnyújtotta a fegyve rszünet kidolgozott szövegé~. A dele~áctó ~gy
ben széleskörű politikai jogokat biztosított. Korlátozásokkal ugyan, de kiállt n~pot kapott a tanulmányozásra, majd január 19-én e!öt~rJes_zten~ eszr~vete-
a magántulajdon sérthetetlensége mellett, és kötelezettséget vállalt a földre- lett, de azok nem eredményezték a szöveg módosításat. !gy Januar 20-an sor
form végrehajtására. E program lényegét tekintve megegyezett a MKP által került a fegyverszünet i egyezmény aláírására. Ezzel befeJezett ténnyé vált a
előterjesztett és az MNFF által elfogadott akcióprogrammal. magyar antifasiszta demokratikus és hazafias erők több hónapos harca, me-
Az fNGY 1944. december 22-én megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti lyet az országnak az Egyesült Nemzetek oldalára történő._állít~sáért vívtak. A
Kormányt (fNK), összetétele megfelelt a moszkvai és a pártközi tanácskozá- fegyverszünet aláírása az jelentette, hogy az INK•t a szovetsegesck nemze~-
soknak, 8 tárcát kaptak a MNFF pártjai és 4-ct a korábbi rendszer képvise l ői. közijogilag elismerték. Magyarország tehát az ING Y és az INK m~gter~mte-
Az utóbbiak a jobboldalt jelentették, őket erősítette az FKGP két minisztere, sével \ 944 végén elindulhatott szabadsága és nemzeti függetlensege vissza-
a baloldalt szintén hat miniszter képviselte (MKP- 3; SZDP- 2 és a NPP- 1). szerzésének útján.
Ez egyensúlyt jelentett, mely megfelelt az antifasiszta koalíció elvárásainak

181
180
 Csoportfönökének rendeletére szervezödön a temesvári hadifogolytáborban,
AZ ÚJ HAOERÖ ELSÖ ALAKULATAI
és 1945. január l-én alakult meg 5500 fos létszámmal. A hadosztály parancs-
noka. Szigethy Zoltán folyamőr százados lett. Fegyvert ugyan nem kaptak, de
Építö alakulatok szervezése alaki és rohamkiképzésben részcsilhek. Az alegységeknél fegyelem és rend
1944 utolsó napJa1ban a magyarországi hadifogolytáborokban a szovjet illeté- uralkodott, voltak parancsnokok és parancskihirdetések, megszervezték a bcl-
kes szervek kezdeményezésére az önként Jelentkező ma1,ryar hadifoglyokból szolgálatot. A várva várt indulás, parancs azonban nem érkezett meg. 1945.
elkezdődött építöalakulatok szervezése. Felállitásukat elsósorban az arcvonal ápnhs 23-25-c között a megszervezett alegységeket ünnepélyes keretek
érdeke, indokolták. A magyar terille1eken harcoló szovjet csapatok anyagi között, a vasútállomásra vezették, bevagonírozták és több éves hadifogságba
készletciktöl, 5-600 km-re eltávolodtak, ezért a folyamatos ellátás biztosítása szállítonák.
érdekében szükség volt az észak-keleti Kárpátokon átvezető vasutakra és köz- Fegyverrel is harcoló anllfasiszta magyar katonai alakulat létrehozására,
utakra, melyeket a visszavonuló német csapatok sz1sztcmat1kusan tönkretették. bár magyar részről volt rá törekvés, a Fegyverszüneti Egyezmény megköté-
Az első ilyen alakulat szervezése 1944. december 27-én a debreceni séig a szovjet vezetés nem járult hozzá. 1945. január végén a 2. Ukrán Front
Pavillon laktanyában kezdődött és január 10-ig négy zászlóalJat hoztak létre. parancsnoka, Malinovszkij marsall adott utasítást a Budapesti Csoport pa-
A megalakulásakor 3662 föt számláló egység parancsnoka Gyöngyössy Gá- rancsnokának önkéntes magyar századok szervezésére. Az átállt vagy fog-
bor százados lett. A négy zászlóalj magyar elnevezése vasútépítö ezred volt, ságba esetl magyar katonákból az önként jelentkezőket századokba szervez-
de a szovJetck osztagként Lartották nyilván. Késöbb jó munkáJa elismerése- ték, a.kiket szovJet ezredek állományába osztottak be. A magyar parancsno-
ként dandár lett, maJd az l. magyar vasútépítő hadosztály nevet kapta. Az kok SZO\'Jet összekötőt és fegyvereket kaptak, ellátásuk és Jogállásuk azonos
alakulat két munkaterületen dolgozott márcms végéig a Máramarossz1get- volt a szovJet katonákéval. A különbözó magyar századok Buda több terüle-
Gyelatm vasútvonalat állították helyre. Külsőségekben magyarnak érezhették tén harcoltak. Február J 1-én került sor a Variházy Oszkár alezredes vezeue 6.
magukat, de lényegében megmaradt hadifogoly státuszuk. Március végén ÚJ gyalogezred maradványainak és más alegységeknek az átállására. A szovJet
munkaterülctüket Losonc-Lónyabánya Knván körzetébe Jelölték ki. vezetés úgy döntött, hogy február 12-én az önkéntes magyar századokat
A 3. magyar vasútépítő dandár szervezése február S-én kczdödölt el a Vanházy alezredes parancsnoksága alatt összevonJa. A századok a német
gödöllői hadifogoly táborban. Itt alakult meg az 1. és 11. vasútépítő és a IU. kttörés1 kísérlet elhárításában vetlek részt. A budai önkéntesek létszáma el-
híradóépitő zászlóalJ. A ceglédi hadifogolytáborban szervezték a IV. és az V. érte a 2534 ffit. A harcokban hősi halált halt 600-650 ember. A szovjet
vasútépítő zászlóaljakat. Február 25-én feJezödött be a megalakítás és a dandár- fegyvertársak nagyra értékelték helytállásukat, és hozzáJárultak, hogy a Vár
parancsnokságot Cseney Iván ezredes vette át, a létszám 3023 fö volt. A dandár a kapuján a vörös lobogó mellé k,tüzhessék a nemzeti tnkolort is. Az önkéntes
47. szovjet vasútépítö dandár 1keralakulataként és alárendeltségében müködött. A magyar századok megnevezésében a Budai Önkéntes Ezred később, 1947
zászlóaljak külön-külön több munkaterületen dolgoztak. A felállított zá.szlóal;a.- clcJén nyert polgárjogot és ez maradt fenn a köztudatban is.
kat a fogolytábor elhagyása után feleskették a független demokratikus Magyaror-
szág és a magyar nép iránti hC.ségre. Ellátásuk fokozatosan javult, a munka érde- A vezető szervezet létrehozása
kében szabadabb mozgást élvez1ek. TáJékoztatást kaptak a háború állásáról, a jól
1944-45 fordu lójára Magyarorsz.ágon tisztázódott, hogy_az lNK-nak fegyveresen
dolgozókat megdicsérték, de hadifogoly státuszuk nem változott. is részt kell vállalnia a fasizmus teljes szétzúzásában. Világossá vtih, hogy ehhez
1945 januál)ában a Jászberényi fogolytáborban alakult meg az 1. honvéd
teljesen ÚJ fegyveres erőt kell létrehozni. Elöször a vezető, irányító ap~a~tust, a
müszaki és távbeszélö-építö zászlóalJ. A Jelentkezés itt 1s önkéntes \'Olt és a mimszténumot és a katomu közigazgatás területi szerveit, kellett felalhtam. A
szovJel zászlóalJ 1keralakulataként mUködött. Parancsnokuk Czeglédi József
llonvédelm1 Mm,szténum (HM) december utolsó napJaiban, a debr~em P~nz-
csendőr százados volt. Több helyen 1s dolgoztak, a háború bcfeJezése az
Ugyi Palota néhány szobáJában kezdte meg működését. Személyi allo~nya
ausztriai Laa an der Thaya városában érte őket.
néhány főt Jelentett, maga a m1mszter, Vörös János vezérezredes Moszkva~n
SaJátosan alakult az 1. önkéntes magyar hadosztálysorsa. Ez a kötelék J.
volt a fcgyverszünell delegtic,ó tagiaként. Öt Faraghó Gábor ~ezérezre?~s (koz-
Petrov altábornagy az NKVD (NarodnilJ Kom1sszanat Vnutrennüh Gyel,
ellátásügyi miniszter) helyettesítette. Néhány összehordott butoron kívül nem
Belügyi Népbiztosság, szovjet álla.mb1ztonság1 hatóság) l lad1fogolyügyek
rendelkeztek semmivel. Egy dolog volt ismert, hogy a scmm1böl kell hadsereget

183
182
létrehozm. 1944. december 31-én érkezett meg Debrecenbe Kén Kálmán vezér• ügyek). Ezek alcsoportokra, osztályokra tagozódtak, gyakorlatilag a majdan
kari ezredes, azonnal jelentkezett Miklós Béla mm1szterelnöknél, akt megbízta őt létreJövö csoportfönökségck kereteit jelentették. A legtöbb esetben ideiglenes
a minisztérium megalakításával, és egyben utasította, hogy a munka megkezdése vezetővel és egy.két munkatárssal alakultak meg. Bár kevesen voltak, de a
elött lépJen kapcsolatba a szovjet összekötő t1sznel, Züszmanovics alezredessel résztvevők szorgalmas, odaadó mw,kájának köszönhetően a mm,sztérium Ilyen
és az ö útmutatása szerint dolgozzon. Vissz.aemJékezésében Kén ezredes így irt formában 1s müködöképcs volt. E néhány fos csoportnak kellell előkészíteni az ÚJ
erröl: .,Züszmanovics-al az érimkezést rövidesen felveuem. aki nem emelt kifo- hadsereg hadrendjét, a katonai közigazgatás és a lerilleh szervek felállítását, a
gást az ellen, hogy a Honvédelmi Minisztériumot néhány tisztböl megalakítsam. leendő parancsnoki állomány kiválogatását, a hadfels7,erelés1 és egyéb anyagi ala•
a debreceni, a miskolci és a szegedi kenlleti parancsnokságok felállítását és az Pok megteremtését. A mm1szténum mw,katársaiJanuár 19.én értesültek a fcgyver-
örszázad megalakításának idöszeniségét a=onban még korainak vélte és azt ta- SZl.inet közelgő aláírásáról. Ennek tudatában a politikai államtitkár a miniszterta-
nácsolta, hogy ezzel a Szövetséges Ellenörzü Bizo11ság beérkeztéig váljak. " Bár nács engedélyével utasítást adott a konnány toborzási felhívásának nyomdába
ez a megbeszélés nagyban korlátozta a tevékenység lehetőségét, optimizmusuk küldésére. Másnap a Fegyverszüneti Egyezmény aláírása után megszületett a me•
töretlen volt. Január 10-re elkészült ,.A hadsereg felállításával kapcsolatos kérc• gyéknek S7..Óló elsö rendelet is, amelyben utasították a föispánokat, hogy kezeljék
\cm" című okmány, melyet Faraghó Gábor megbízott miniszter írt alá és meg a honvéd kiegészítő parancsnokságok felállításának előkészítését. Ezzel na•
Zilszmanovics alezredesnek adtak át. SaJnos a kérelmekre válasz nem érkezett. gyobb lendületet vett a sz.ervezés.
Közben Moszkvában január 9-én sor került Vörös János vezérezredes és A Moszkvából hazatérő Vörös János honvédelmi miniszter január 31-én
F. J. Kuznyecov vezérezredes közötti megbeszélésre 1s. Vörös Jánost arról intézkedett a honvédkeriilet 1parancsnokságok helyszínen történő mcgalakitá-
tájékoztatták, hogy „A szovjet kormány már ho==áján,/t egy magyar hat/osz- sáró\, maJd február 12.én a bevonulási központok és népmozgalmi nyilván-
tály megalakításához. Malinovszkij marsall megkapw az erre vonatko=ó uta- tartó hivatalok (szervek) felállításáról is. A honvédségi tcriilet1 köz1gazgatás1
sításokat." E beszélgetés alapJán fogalmazta meg Vörös János Jonuár 10-én szervek felépítése a következő volt. A miniszténum irányította közvetlenül a
távirati utasítását, mely így kezdódött, ,.Meg kell kezdeni az első magyar hét honvédkerület 1 parancsnokságot, székhelyeik emelkedő számsorrendben
hom'édhadosztály szervezését... ". A távirat ugyan megkésve, csak Január 16- Budapest (1); Székesfehérvár (2.); Szombathely (l.); Pécs (4.); Szeged (5.);
án érkezett meg, de a végrehajtást nem lehetett megkezdem, mert a megfclcló Debrecen (6.) és Miskolc (7.) voltak. Ezek alárendeltségébe tartoztak a hon-
feltételek nem álltak rendelkezésre. Január l0-én érkezett a minisztériumba véd kiegészítő parancsnokságok, melyek a megyeszékhelyeken műkö,?tek.
Simonffy-Tóth Emö őrnagy, ak, rátermettségével, hozzáértésével és nagy Ók vezették a Járási székhelyeken és megyei városokban tcvékenykedo be-
munkobírásával sokat segített a helyzeten. Az ő érdeme, hogy a régi szolgá- vonulási központokat. A katonai közigazgatás alsó szintjét a vá_rosokban
lot, szabályzat o kor szellemének megfelelően módosult. népmozgalmi nyilvántartó hivatalok, a falvakban népmozgalmi nyilvántartó
Miután megérkezett Vörös vezérezredes távirata, és mert az elöz.ö kérelmekre szervek alkották. A már említett január 31-1 intézkedés k1Jelölte a pécsi (4.),
választ sem kaptak, új kérelmeket fogalmaztak meg. 1. Z. Szusz.aJkov vezérezre- szegedi (5.), debreceni (6.) és miskolci (7.) honvédkerület felállításával meg-
desnek a 2. Ukrán Front Katonai Tanácsa tagjának címezve. Gyakorlatilag minden bízott személyeket. A Dunántúlon folyó harcok miatt . azon~an a
olyan kérést előterjesztettek, ami a katonai szervező munka beindítása érdekében szervezőmunkát csak az 5. (szegedi), a 6. (debreceni) és a 7. (m1skolc1) hon-
nélkülözhetetlen volt. Az okmányt Miklós Béla lrta alá. A 2. Ukrán Front a név védkerületbcn lehetctl elkezdeni. Február folyamán Budapesten és Pécsett a
szcnnt kért tisztek zömét napokon belül Debrecenbe irányította. A mmisztérium helyi szovjel parancsnokságok engedélyével létrejöttek ugy?n a ~1ag~ar kato-
gyakorlatban megvalósult állománytábláJát 1945.január 19-én adtik ki. Ezek sze- na, kfü:igazgatási szervek, de a balatoni német ellentámadast kovctoen_ már•
rint az mtémlény Elnökségre és 8 csoportra tagozódott A mm1sztcr közvetlen c1us 7-én a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) elrendelte ezek vissza-
alárendeltségében müködött az Igazoló Föb1zottság, a tulaJdonképpem Vili. cso- vonását a záróvonaltól keletre. A hadműveleti záróvonalat 1945. február 13-
port. A katonai ffinök útján irányította az Elnökséget, az 1. csoportot (elvi és szer· án a szovjet fél Gönc, Miskolc, Füzesabony, Heves, Jászkisér, Jászladány,
=ds, ügyek), a U. csoportot (személy,.eu ügyek), a UI. csoportot (anyag, ügyek), Szolnok, KaraJenö, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Mélykút, Bácsalmás,
a IV. csoportot (hadműveleti és vezérkan ügyek kOlön vezérkar sem most sem Gara, 1lercegszántó és tovább délre a Duna vonalában állapította meg. Ez a
később ne Jött létre). A politikai államtitkáron keresztül vezelte az V. csoportot vonal az európai háború befejezéséig nem változott. A katonai
(polgár, ügyek), a VI. csoportot (nevelö, ügyek) és a VII. csoportot (hadbíró, szervezőmunka gyakorlatilag 112 ettől a vonaltól keletre eső területekre kor-

185
184
látozódott. Így a székesfehérvári(2.), és a szombathelyi (3.) honvédkerület csoh11ba11 Magyarország legalább nyolc 11ehéz fegy"erzettel ellátott gyalog-
csak a háború után állhatott fel. A pécsi (4.) kerület, parancsnokság 1s csak hadosztály1 állít ki ... ". Tehát az INK lehetőséget kapott nemzeti hadereJének
ekkortól költözhetett vissza Bácsalmásról. Az 1. (budapesti) kerület a kor- felállítására. A lehetőség nem jelentett teljes szuverenitást, mert az egyezmény
mánnyal együtt áprilisban települt a fövárosba. előírta, hogy „A fe8Y''erszíiner egész idötartamára Szövetséges Elle11örzö Bi•
A munka gyorsítása érdekében február első napjaiban a különböző napi- zottságot lé1esire11ek Magyarországon, amely a Szö1 1etséges (szovjet)
lapokban hirdetmény jelent meg: ,.A ho11w!tlelmi miniszter felszólítja a fel- Föpara11cs11okság kép"iselöjé11ek el11öksége alau ... elle11öriwi fogja a fegyver-
szabadított országrész tentletén visszamaradt összes hil'lltásos tisztet, tiszt- sziineri feltételek végrelw)lását.... A Magyar Kormány 6· annak szervei kötele-
helyeuest és altisztet, akik magukat a Jw:aáruló Szálasi parancsai ,,tói ki- sek a Szövetséges Elle11ór=ö Bizottság minden, a fegyverszüneti egye;111é11yból
vonták, a reriiletileg illetékes föispánoknál azo1111al jelentkezzenek" A következő utasítását teljesíteni..." A fő hatalmat a SZEB képviselte. A
jelentkezők többsége a régi hadseregből politikai okokból eltávolított, vagy különböző alakulatok felállításához csak a Bizottság engedélye után lehetett
nyugállományba helyezett tiszt és tiszthelyettes, illetve polgári alkalmazott hozzáfogni.
volt. Velük és általuk szerveződött meg a katonai közigazgatás. A megala- Más oldalról viszont azt is látni kell, hogy a nyolc hadosztály felállításá-
kuló szerveknél igen sokirányú és nagy Jelentőségií feladatokat kellett meg- hoz a hadszíntérré vá ll ország területén nem álltak rendelkezésre a szükséges
oldani. Ezek közül a legfontosabbak: személy,, anyag,, fegyverzeti és felszerelési tartalékok.
/) A toborzási felhívásra önként Jelentkezők nyilvántartásba vételét, be-
vonultatásuk előkészítését, az összeírásra, sorozásra való felkészülést. A haderő szervezés programja
1) A különböző anyagok gyűJtését, n)lllvántartásba vételét, meghatárow1
A mm,sztérium és a területi szervek létrehozásával párhuzamosan megindult
hadrafoghatóságuk mértékét, mtézkedmJavitásukról és elhelyezésükről.
a tervező munka 1s, hogy milyen legyen az ÚJ hadsereg, és hogyan hozzák
3) Felkutatni azokat a laktanyákat, épületeket, amelyek alkalmasak csa-
létre. A kom1ány úgy foglall állást, hogy az erőket koncentrá lni kell, és
patok, parancsnokságok és anyagok elhelyezésére. Intézkedni lakható-
először egy hadosztályt nagyon gyorsan fel kell állítani. Ezt Magyarország
vá tételükröl.
P0ht1ka1 érdeke diktálta. A Január 17-re elkészített tervezet, a szervezést a
4) Az átvett hadifoglyokat elhelyezni, ellátni, nyilvántartásba venni, ka-
következőképpen ütemezte.
tonai képzettségük szennt alegységekbc szervezésilket végrehaJtani.
a Honvédelmi Mm,sztérium
5) A szervezödó alakulatok ellátásához szükséges élelmiszer-készleteket
b. Országos l l adk1cgészítő szervezel
összegyűJtem és raktárow1.
6) A rendelkezésre álló katonai obJektumok őrzés-védelmének meg-
e. Az első fe lállításra kerüló hadosztály
d A többi hadosztályok
szervezése.
A miniszter február 4-én rendeletet adott ki az új magyar honvédség had-
A felsorolás, bár nem teljes, mégis érthetővé teszi, hogy a tcrillet1 szervek
rendJére vonatkozóan.
azonnali megszervezése miért volt olyan égetően fontos, ugyanis a rendelke-
Az úgynevezett „A" hadrend a következő volt:
zésre álló szemé lyi és anyagi erők felmérése és a megbízható adatok ismerete
nélkül a tervek és elképzelések csak a levegőben lógtak. A nyolc gyaloghadosztály létszáma (14 OOO fő/hadosztály) 112 OOO fö

llárom hadtest- és egy hadsereg-parancsnokság 18 OOO fö

A Fegyverszüneti Egyezmény és a közvet lenek
1945. Január 20-án Moszkvában a szövetségesek képv1sclóJC és a magyar kül- Hátországi területi szervek, egészségügyi intézetek, pótala- 40 OOO fö
döttség ta&Jai aláírták a Fegyverszünet, Egyezményt. Ez Magyarország nem- kulatok, raktárak stb.
zetköz, JOg1 helyzetét legalizálta. Az egyezmény magyar fegyveres erőre vo- 170 OOO fö
A honvédség telJes létszám szükséglete
natkozó pontJa a következőket tartalmazta: .,Magyarország kormánya kö1e/e;í
magát olyan mérv1í szárazföldi, te11geri és légíerö fe/m11tauísára e.s re11delke· A későbbiek során vált ismertté, hogy a SZEB nem Járul hozzá sem a ma-
zésre bocsátására, amilyent a S=övetséges (szo1jet) Hadsereg gyar hadtest- és hadsereg-parancsnokság, sem ezek közvetlenJeme~ létreho-
Fóparancs11okság a fóvezetése a/au álló szolgálatra megállapíthm. Ez=el kap· Zásához. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a lehetőségek erosen kor-

187
186
látozottak, úgy anyagi, mint személyi vonatkozásban. Ezért márciusban új Személyi, fegyverzeti, anyagi-technikai eszközök
állománytáblát adtak ki, ,,B" hadrend néven, mely a hadosztályok létszámát
10 500 főben állapította meg, ehekintett a magasabb-parancsnokságoktól. Így Személyi állomány 14 OOO flí Légvédelmi ágyú 8 db
az összlétszám 130-140 OOO füre csökkent. Puska 5 448 db Légvédelmi gépágyú 12 db
Annak ellenére, hogy az új hadcrö m1elöbb történö megszervezésével
mmdenk1 egyetértett, a hogyanban már voltak eltérések. Azt mmdcnki egy- Géppisztoly 8 272 db Ló 3 073 db
fonnán akarta, hogy a szovjetek mmél előbb, mmél több hadifoglyot adjanak
Pisztoly 72 db Szekér (országos Jármű) 871 db
át. Az eltérés az itthon lévök aktivizálásában mutatkozott. A numszténum a
korábbi rendszer alapján az összeírási, sorozást tette az első helyre, a tobor- Golyószóró 144 db Aknavetö taliga 80 db
zást nem ellenezte, de nem érezte feladatának. A pártok képviselÖI viszont a
toborz.íst tekintették elsődlegesnek. Géppuska 38 db Tehergépkocsi 525 db
A záróvonaltól keletre eső területeken a toborzás és sorozás egyllttcsen Könnyű tarack 36 db Vontató 129 db
sem biztosíthatta a szükséges 140 OOO föt, mivel a korabeli összeírások tanul-
sága szerint a keleti országrészben mmtegy 30 OOO fö összegyűJtésére volt Közepes tarack 24 db Személygépkocsi 104 db
lehetöség. A katonai vezetők mintegy 100 OOO fö hadifogoly átvételével szá-
Könnyű aknavető 38 db Motorkerékpár 130 db
moltak, a munkáspártok képviselő, ezt a számot 70 OOO ffire becsülték. A
valóságban lényegesen kevesebb hadifogoly kerűlt átadásra. Nehéz aknavető 8 db Oldalkocsis mo1orkerékpár 33 db
Az ÚJ honvédség fegyverzettel, ruházattal és egyéb anyag1-techmka1 esz-
közökkel való ellátása talán még nagyobb gondot Jelentett. Mire volt egyál- Páncéltörő ágyú 40 db Sebesültszállító 48 db
1alán szükség? A február 4-én kiadott „A" hadrend a gya loghadosztályok
felépítését a következőkben állapította meg. A felsoroltak csak egy hadosztály szükségleteit tartalmazzák, a nyolc hadosz-
tálynak ennek a nyolcszorosát kelleu volna előteremteni. Ezen túl a működéshez
nélkülözhetetlen volt egés?.Ségügyi·, híradó anyag, műszaki felszerelés, ruházat,
élelmiszer, lőszer és sok mmden más. Ebből a mérhetetlen anyagmennyiségből a
kormány ahg rendelkezett valamivel. Ugyanis az ország területén vívott harcok
SOrán a korábbiakban felhalmozott fegyverzeti, anyagi készleteket a német-
magyar csapatok felhasználták, vagy eisz.állították. Amt visszamaradt, az a
SZovJet csapatok zsákmányát képezte. A harcok elültével a szovJet parancsno~•
Ságok kötelezték a polgári lakosságot a birtokában lévö fegyver, lőszer'. ~ad1-
anyag, katonai jellegű javak, eszközök stb. beszolgáltatás.ím. Még a romJaikból
feltámadó üzemek is szovJcl igazgatás alatt, a harcoló csapatok érdekében tevé-
kenykedtek. A magyar konnány miután a gyűjtés és a működő ilzeme~el való
1e&Yártatás nem volt járható út, végül is arra kényszerült, hogy a szov:,et kor•
lllánytól kél)en segítséget. A m,mszténum munkatársai február elcJére_ ~d~lgoz-
ták azokat az igényeket, amelyek négy hadosztály és két hadtest felalhta_~hoz
kellettek, maJd átiratban fordultak a szovjet konnányhoz, melyben kérték tobbek
kö2.0n a „fogságba csen magyar katonák fokoz.atos átadását". Ké_rtek t?v~bbá so~
CZer kézifegyvert, 173 db killönbözö repülőgépe!, 650 db különbözo unnéretu
•knave1ö1, 70 db légvédclm, ágyút, 40 db légvédelmi gépágyú~. 400 db
különbö7.Ö ürméretű tarackot, 140 db harckocsit, 400 db páncéltörő ágyut, 15 OOO

188 189
lovat, 1110 db személygépkocsit, 3380 db tehergépkocsll, 1000 db vontatót, 300 Nagyon fontos kérdés voh az új honvédség jellegének meghatározása, a
db sebesültszállítót, híradó-, müszaki-, egészségügyi anyagot, 100 OOO före ruhá- program szerint: .,A honvédség néphadsereg, melyet a nemzet akarata hív
zatot és egyéb felszerelési cikkeket. Az összes hadifogoly átadását ilyen életre, hogy létéért, becsületéért, szabadságáért és függetlenségéért újrakezdje
mennyiségű íegyvert és egyéb anyagot kémi ma is úgy gondoljuk nem volt harcát, s biztosítsa a nemzet helyét Európa szabadságszerető népei között, s
célszeni. A magyar kérésekre egy hónap elteltével sem érkezett válasz. Ez is vívja ki az összes szabadságszerető népek megbecsülését.
hozzájárult, hogy március 13-án kiadásra került a „B" hadrend, amely lényege- A honvédség hivatása tehát, a Németország elleni szabadságharc folytatá-
sen kisebb létszámmal és ennek megfelelöen kevesebb fegyverzettel és egyéb sa a végső gyözelemig, az ország határainak megvédése külső támadással
anyagi eszközökkel számolt. szemben és a belső demokratikus rend biztosítása" Ilyen szellemben módo-
sították a hadsereg belső életét és feladatait meghatározó szolgálati szabály-
A haderő szellemének demokratizálása zatot. Többek között lehetővé tették, hogy a honvéd egyének a demokratikus
pártok tagjai !egyenek, aktív és passzív választójogot kaptak. Megváltoztatták
A toborzási felhívást kiadására azonban csak a fegyverszünet aláírása után az eskü szövegét. Eltörölték a testi fenyítést.
kerülhetett sor. A nyomdában elkészített plakátok 194S január végén jelentek Az új hadsereg demokratizálódása szempontjából nagy j~!entőségü volt,
meg a felszabadított országrész városaiban és falvaiban. A felhívás hogy rendszeresítették az úgynevezett „Honvéd Nevelötisz11 Intézmény"-!,
meggyözöen érvelt a hadsereg szükségessége mellett, mert mint írták: .,Az új ami korábban nem létezett. A munkáspártok az intézmény feladatát a
magyar hadsereg harcai adják meg az alapját a magyar nemzeti kormány következökbcn látták: ,,A l lonvédséget eddig fasiszta és németbarát szellem-
politikájának és majd békekötéskor a magyar nép megfelelö helyének a sza- ben nevelték. Természetesnek tartjuk, hogy a múlt még nyomokat hagyott,
bad népek sorában. Felszólítok tehát minden magyart, jelentkezzék önként a tehát az új demokratikus szellem érvényesülését nem várhatjuk el pillanatok
nemzet iíj szabadságharcára". 18-42 éves férfiak és 20-40 éves nők je- alatt. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a demokratikus szellemben felé~ülö új
lentkezését várták. A jelentkezés határidejét február 8-ig határozták meg, magyar hadsereg, az új Honvédség minden egyes tagjának az lde1_~lenes
melyet később március 12-ig, illetve még tovább meghosszabbítottak. A fel- Nemzeti Kormány a legnagyobb barátsággal, szeretettel és megbecsul~ssel
hívást a miniszterelnök és a honvédelmi miniszter írta alá. mutassa a helyes utat a demokratikus felfogás felé. E munka elvégz_és~~e _a
A falragaszok megjelenését követöen a demokratikus pártok, a Magyar llonvédclm 1 Mmisztérium keretében Kulturális nevelő osztály felalhtasat
Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) és a nemzeti bizottságok aktív Javasoljuk." A dokumentum kitért az intézmény szervezeti felépítésére is.
részvételével bontakozott ki a toborzás. Gyűléseken magyarázták a Vezetőjének a !I M polillkai államtitkárát jelölte meg, _a hadosztályokhoz,
résztvevőknek az új hadsereg szükségességét és feladatait. A korabeli sajtó- ezredekhez és zászlóaljak.hoz oktatatótisztek kinevezését Javasolta.
termékek napró l-napra hazafias, lelkesítö szándékkal tájékoztatták az olvasó- A minisztérium vezetői és munkatársai nem ellenezték létrehozását, dc Ja•
közönséget a toborzás menetéről. A Jelentkezőket a helyi elöljárós:ígnál név- vaslatukban feladatál a katonák művelődéséről és szórakozásáról való gon-
jegyzékbe vették, melyeket fe lterjesztettek az alispáni hivatalokba, onnan a doskodásban látták. A katonák választ vártak kérdéseikre, - milyen lesz az
I-IM-ba, az önkéntesek pedig várták a behívóparancsot, mely gyakran több ország berendezkedése, hogyan alakul a földkérdés stb. - , ezekre leginkább
hetet is késett. A toborzó munka eredményeként mintegy huszonötezer fö a pedagógusok és azok tudtak válaszolni, akik korábban részt _vettek a mun•
jelentkezett önként az új honvédségbe. Ez nem lebecsülendő eredmény, ha kásmozgalomban, vagy a szovjet hadifogolytáborokban at1!a.~1szta, kommu-
figyelembe vesszük, hogy akkor az ország férfilakosságának egy része még a nista ideológiai felkészítésben részesültek. Azt is elvárták to!uk, hog_y a köz-
németek oldalán harcolt, más részük hadifogoly volt, sokan pedig bujkáltak, katonák, a beosztottak érdekeit képviseljék, ügyük szószólóJává vá l~anak. A
vagy szétszóródtak külföldön. A toborzásnak is voltak hiányosságai. Igazából kis közösségekben kiválasztódtak az aktív politikai szerepet vállaló_ rnfo~á-
nem volt irányító központja, mivel a HM és munkatársai el voltak fog lal va a torok, munkáspártok pedig nevelői kinevezésüket_ Javaslatba hoztak, tamo-
saját munkájukkal, a területi szervek még alakulóban voltak, külön szerve- ga_uák. Így aztán az is érthető, hogy bár az eredeti terv_ szcrmt s~zad, üteg
zetet erre a feladatra nem hoztak létre, de a pártok és a nemzet, bizottságok szinten nem volt szó nevelőkről a valóságban mégis kinevezték okct. ~ez-
sem tudták ezt felvállalni. detben a nevelők többsége nem ~olt tiszt, áldozatos munkával azonban k1ér-
demelték katonatársa1k megbecsülését.

191
190
A megalakuló hadosztályok és tevékenységük
Az ÚJ magyar kormány elsö katonai alakulata a 6. honvéd örzászlóalj volt.
Kezdetben a miniszterek és a kormányhivatalok fegyveres védelmét az erre
kijelölt szovjet őralegység, az alakuló rendőrség és a város hajdúi látták el. A
6. (debreceni) honvédkerület parancsnoksága az ide érkező volt partizánokból
szervezte meg a 6. honvéd örzászlóaljat február 25-én, ezért „partizán
örzászlóaljnak" is nevezték, ugyanis többségük a szovjet hadifogolytáborok-
ból hazatért, partizánfelkészítésen résztvett, de bevetésre nem került, volt
hadifoglyokból szerveződött. A zászlóalj fe ladata volt az INK hivatalainak a
miniszterek lakásának és más közintézményeknek, bankoknak az őrzése,
védelme volt. Az ünnepélyes őrségváltásra március l-jén került sor. A fosz-
togatások megszüntetésére megalakult a vasútbiztosító 7,.ászlóalj is.

a.) A 6. honvéd gyaloghadosztály megalakulása

A szo\'.ietek február 4-én közölték a katonai fönökkel, hogy napokon belül több
ezer hadifogoly érkezik Debrecenbe. A miniszter még aznap kiadta az első had- hadosztály létszáma 10 479 fö golyószóró 355 db
osztály megalakítására vonatkozó utasítását. A 8. pont ezt írta: ,.Elsö hadosztály-
ként a debreceni keriilet teriiletén megalakuló 6. gyaloghadosztály áll fól." Február parancsnokság 183 fö géppuska 108 db
6-án, 7-én és 8-án meg is érkeztek az elsö szerelvények Gödöllöröl és
16. gyalogezred 2429 fö könnyűaknavetö 36 db
Jászbcrényböl, összesen 5443 fö, köztük 240 tiszt. Kövári Marcell ale7redes a 6.
honvédkeriilet parancsnoka jegyzőkönyvileg vette át öket. A volt hadifoglyok 17. gyalogezred nehézaknavetö 24 db
2429 fö
ismét magyar katonákká váltak. Február 8-án a szo\'.iet őrség 1s elhagyta a lakta·
nyál. Székely László vez.érkari ezredest a miniszter megbízta a hadosztályparancs- 18. gyalogezred 2429 fö páncéltörö ágyú 24 db
noki teendök ellátásával. Réthy Andor ezredes, a laktanyapa.rancsnok, engedve a
kérésnek, az 50 kilométer-es kör7.eten belül lakó volt foglyokat elengedte eltávo- l l tüzérezred 1059 fö löveg 24 db
zásra. A szo\'.iet tiszteknek feltúnt mind ez és el sem tudták képzelni, hogy vissz.a
6. utászzászlóalj 583 fő légvédelmi gépágyú 6 db
fognak jönni. Alig múlt el egy nap, s a szovjet őrség 10-én újra lezárta a laktanyát,
mc&>tiltotta a kijárást és létszámcllenórúst rendelt el. Eleinte sokan hiányoztak, de 6- híradó század 247 fö ló 1317 fö
az eltávozás leteltével valamennyien vissz.atértck. A szo\'.ict őrség azonban maradt,
az NKVD tisztjei nekiláttak az állomány szíírésének, hogy kiválogassák a fasiszta- !· sercgvonat 1120 fő szekér 500 db
gyanús elemeket Február 27-én a hadosztály 15 tisztjét és egy tiszthelyettesét mint
_Pisztoly 1481 fö motorkerékpár 2 db
megbíWatatlant eltávolították, ezzel a hadosztály törlSét lcfeJezték.
Közben február 11-én Mezőtúrról és Gödöllőrő l ÚJabb szerelvények ér- 9 db
géppisztoly 3469 db személygépkocsi
keztek, összesen 3045 fö, velük együtt 8488 före nőtt az átvett hadifoglyok
száma. A szovJetek által lezárt laktanyában megkezdődött a hadosztály ala- Puska 5280 db tehergépkocsi 9 1 db
kulatainak megszervezése. Kezdetben a korábban bemutatott „A" hadrend
kialakítására gondoltak, de március 13-án új, úgynevezett „B'' hadrendet A szervczök beköltöztek a laktanyába és az itt lévő emberckböl február
adtak ki. Ez lényegesen kisebb szükségletekkel s7,.ámolt. A 6. gyaloghadosz- 2 l•re megszervezték a hadosztálytörzset (nagy részét 27-én ehávolították), az
tályra vonatkozólag az alábbi kötelékeket kellett megszcrvezm: e:zred1örzseket, a 16. gyalogezredet, a másik két ezred néhány alegységét, egy

193
192
tüzérosztályt, az utászzászlóaljat, a seregvonat egy részét. Az alakulatok ösz- Fülöp József őrnagy a hadosztály vezérkari fönöke akit az 1. gyaloghadosz-
szeállításánál február 23-tól áttértek a „B" hadrend szcnnti szervezetek létre- tály megszervezésével bíztak meg Március l-én Jászberénybe érkezett, a fo-
hozására, bár az intézkedés hivatalosan csak március 13-án jelent meg. Már- golytábor parancsnoka azonban foglyok átadására nem kapott utasítást. Másnap
cius 2-áig a Szovjetunió területén lévő fogolytáborokból is megérkeztek az Fülöp a táborparancsnok engedélyével bement a fogolytáborba és tájékoztatta az
önként jelentkezök, összesen 4850 fő. Belőlük szervezték meg Nyíregyházán ott lévő tiszteket, hogy meg kell alakítani az 1. gyaloghadosztá ly kereteit. Kije-
a 18/11. zászlóaljat, Berettyóújfalun 17/111. zászlóalJat, llaJdúhadházán a lölte az ideiglenes parancsnokokat, és tájékoztatta őket arról, hogy milyen köte-
17/11. zászlóaljat és Nyírbátorban a 18/111. zászlóaljat. A 6. hadosztály felál- lékeket szerveznek meg, ezek a következők: 1. gyalogezred; 2. gyalogezred; 3.
lítására a hazai és a Szovjetunió területén lévő hadifogoly-táborokból össze- gya logezred; 1. tüzérezred; \. gépvontatású légvédelmi gépágyús üteg; 1. utász-
sen 12 OOO főt adtak át, a létszám még is kevés volt. Az átadottak között több zászlóalj; 1. híradószázad; 1. gyaloghadosztály-vonat; ezen belül: 1., 2. kocsiosz-
százan voltak ugyanis egészségügyi vagy alultápláltsági okok miau katonai lop; 1.,2. tehergépkocsi-oszlop; l. lőszerkezelö-oszlop; 1. élelm~ző-oszlop; 1.
szolgálatra alkalmatlanok, illetve idösek és a trianoni határokon túlról szár- sütöoszlop; 1. gépkocsizó scbesültszállitó oszlop; 1. egészségügyi oszlop. Ez a
mazók, akiket nem lehetett beosztani a kötelékbe. hadrend gyakorlatilag megegyezik a „B" hadrenddel. 1945. március 4-én Szalay
Február utolsó napjaiban az alakulatok az eskütételre készültek. Végre Tibor alezredest nevezték ki a hadosztály parancsnokává. A hadoszt{llyparancs-
márcms 4-én 10 órakor a SZEB megbízottja ünnepélyes keretek közölt a volt nokság a jászberényi méneskari laktanyába települt. Itt helyezték cl a fogolytá-
hadifoglyokat átadta a minisztérium képviselőjének. Székely László ezredes borból átadott katonákat. A fogolytáborban a kijelölt parancsnokok szervezték a
hadosztályparancsnok bejelentette a 6. hadosztály megalakulását, a fogság kötelékeket, az oroszok pedig kiválogatták a nekik nem tetszőket. Az ön~ént
megszüntetését. Az, hogy a hadosztály felállítása egy hónapig tartott, nem a Jelentkező foglyokat március 20. és 26. között adták át, az alakulatok kerctemek
magyar szervezőkön múlott. A szovjet rendszer, az NKVD tevékenysége véglegesítése a méneskari laktanyában történt. A hadosztály kereteit a budai
húzta cl az időt, sorsdöntő napokat, heteket véve cl a hadosztálytól, akadá- önkéntesekből hozták létre a következö sorrendben: Március 20-án alakult meg
lyozva a hadműveleti területre jutást. az 1. gyalogezred, az J. ru:drezred parancsnokság, az \. tüzérosztály, az 1. g~
vontatású légvédelmi gépágyús üteg, az 1. híradószázad, az 1. gyalo~ad~s~ly
b.) Az 1. honvéd gyaloghadosz1ály megalakulása vonatparancsnokság, az \. sütöoszlop, az 1. lábon kórház, az 1. egeszsegügyi
Az újabb hadosztályok megszervezését a mmiszténum munkatársai a szegedi oszlop. Márcms 22-én és 23-án állt fel a 2. gyalogezred, ezen a napon az 1. gya-
(5.) és a miskolci (7.) honvédkerületbcn tervezték, megvalósítását februárban el logezred Jászfényszaruba, az 1. tüzérezred Kerekudvar-~jo~ba települt. Márci~s
is kezdték. Végül is a honvédelmi miniszter a követkczö hadosztály felállítási 24-<:n és 25-én alakult meg a 3. !,ryalogezred. A marcius _25-én és 26-an
helyéül mégis Jászberényt jelölte ki, mert fcbruárl6-án a SZEB megbízottja átvettekböl már új alakulatokat nem hoztak létre, hanem a h1ányzó„k~~eteke1
közölte a miniszterrel, hogy a budai harcokban részt vett önkéntes magyar töltötték fel. Végül is az említett napokon \0 503 hadifoglyot - koztuk 3~8
századokat a hónap végén Jászberényben adJák át a magyar megbízottaknak. lisztet- vettek át a minisztérium megbízottai és ezzel megalakult az 1. honved
Február 26-án újabb közlés érkezett, mely szennt Jászberényben egy hadosz- gyaloghadosztály. . _
tálynyi hadifogoly kerül átadásra. Ezek az értesülések alapozták meg a mi- A megalakuló hadosztályokat az átvett hadifoglyokból telJesen feltölteni
niszter döntését, hogy az 1. (budapesti) hadosztály fe lállítási helyéül Jászbe- nem lehetett. A hiányok pótlására bevonultatták a toborzotta~ egy ré~zét. A 6 -
rényt és környékét jelölte meg. A hadosztályok gyors:-ibb megszervezését az hadosztályboz a Jlajdllságból soroztak be 2 OOO fiat~lt, ak 1~. március _2 4 -én
NKVD akadályozta. A NKVD működését jól szemlélteti, a Budai Önkéntes l lajdúhadházon kapták meg az alapképzést, ezt követoen kerultek be~sztásra
Ezred sorsa is. A harcok elültével az önkéntes magyar századokat Kelen- a kötelékekhez. Az 1. hadosztályhoz a Jászságból hívtak be 2 100 fo tob?r-
völgyben gyülekeztették. Innen február utolsó napJaiban mduhak el gyalogme- zou fiatalt Több újonc bevonását a hadosztályok nem bírták el. A_ mé~ m'.n-
netben Jászberénybe. Az alegységek parancsnokaikkal az élen teljes fegyver- dig hiányzó helyeket a 6. hadosztálynál a román magyar-határ biztositásara
zetben nótaszóval meneteltek. Több napos menet után március l-jén érkeztek szervezett 20. és 21 _ határportyázó század katonáival töltötték fel_. Az 1. had-
Jászbe~énybe. Itt a laktanya előtti futballpályán sorakoztak fel, ahol lerakatták osztály pedig megkapta a 6. honvéd őrzászlóalj Jelentős részét, 11\etv~ a bu-
velük fegyvereiket és bevonultak a fogolytáborba. Elkezdődött az ellenőrzés és dapesti önkéntesekből szervezett l. örzászlóaljat. Március végére a ket had-
aki fennakadt a rostán, az évekre hadifogolytáborba került. osztály szemé lyi feltöltése befejeződött.

195
194
 A magasabbegységek ruházattal, fegyverrel, szállítóeszközökkel és más Érdeklődött a kötelék harekészségéről, fegyelméről és a gondokról is, majd
anyagokkal való ellátása nagy nehézségekkel járt. A megalakult hadosztályok lámogatásáról biztosítolla a magyar katonákat. A 6. hadosztály a 27. hadsereg
katonái közül sokan polgári ruhát viseltek. A civilek és a katonák egyaránt tü- alárendeltségébe került, a parancsnokság Edlitzbcn települt alárendeltjeit pedig
relmetlenül várták a frontra indulást. A Tis7..ántúl lakossága támogatta a hadsereg a kömyezö falvakban szállásolta cl. Megérkezésüktöl kezdve azonnal érezték a
ellátását. A konnány felhívása nyomán gyüJtést rendeztek a katonák számára, így szovjet parancsnokság gondoskodását. A2 alegységek helyőrségi szolgálatot
biztosították a szükséges élelmiszert. A hadosztályok felszerelése zömmel a láttak el, biztosították a hadsereg hadtáp1erületét, közben kiképzést folytattak,
szovjet adományoktól függött. Ök biztosítottak hadosztályonként 1 OOO darab lövészeteket hajtottak végre, beszabályozták a fegyvereket.
lovat, szekereket a parasztságtól vás.í.roltak melyeket a helyi bognárok tettek Az 1. hadosztály április végén indult el. Az első szerelvény április 29-én
használhatóvá. A debreceni lányok, asszonyok, sz.abómesterek irányításával érkezett meg, a többiek a következő napokban. A magasabbegység a 26. had-
varrták az ingeket és az alsónadrágokat, a szovjetektől kapott anyagból. A sereg alárendeltségébe került és Wiener Neustadttól nyugatra lévő területen
felsőruházatot és a lábbeliket a laktany.í.k mühelyeiben javították. összpontosult. Feladatuk és tevékenységük hasonló volt a 6. hadosztályéhoz.
A fegyvereket is a Vörös Hadsereg adta a honvédségnek. A miniszter a A hadmüveleti területre kivonult két kötelék személyi állományának han-
Görgényi Dániel őrnagy álta l vezetett bizottságot bízta meg az átvétellel. A gulata igen jó volt Így érte öket a háború befejezése. ,,A fegyverletétel hírét a
bizottság március 15-én érkezett Budapestre és 16-án megkezdték a 2. Ukrán csapatok vegyes érzelmekkel fogadták, vagyis örültek annak, de ugyanakkor
Front Zsákmányügyi Hivatalától (Kőbánya-alsó pályaudvar) az átvételt. Több letörte őket az a tudat, hogy e lestek a németek elleni fegyveres leszámolás
ezer puskát, géppuskát, golyószórót, géppisztolyt, aknavetöket, páncéltöröket lehetöségétöl." - olvasható az J. hadosztály naplójában. Május 13-án érke-
stb. vételeztek, dc nagyon sok fegyver javításra szorult. A lövegeket a 2. Ukrán zett meg Tolbuhin marsall parancsa, mely szerint a magyar kötelékek vissza-
Front mühelyében, a kézifegyvereket a Oanuvia gyárban újították fel. Az ala- kerültek a HM alárendeltségébe.
kulatokhoz történö kiszállítás részben vasúton és szekerekkel, illetve a kölcsön
kapott 30 db tehergépkocsin történt. Március végére a két hadosztály a szüksé- e.) Kísérletek további hadosztályok felállítására
ges fegyverzeti és egyéb anyagi készleteinek csak kb. 40%-ával rendelkezett. A 1945. január 3 1-én a honvédelmi miniszter elrendelte a 7. (miskolci) kerületpa-
2. Ukrán Fronttól már újabb zsákmányanyagok átadását nem várhatták. A had- rancsnokság felállítását, mely néhány nap elteltével már működött is, Borsod,
osztályparancsnokok és a miniszter is türelmetlenek voltak, úgy gondolták el Heves és Abaúj-Zemplén megyei fennhatóságga l. Március 20-ig 10 800 fü,
kellene érni, hogy az alakulatokat kiszállítsák a hadmüveleti területre, és ott végeredményben pedig 21 036 fö jelentkezett önként a kerül~tből., ,
közel az arcvonalhoz a frissen zsákmányolt agyagokból a hiányok gyorsan A minisztérium elképzelése szerint a hannadiknak felálhtando hadosztalyt
pótolhatók lesznek. Vörös János vezérezredes honvédelmi miniszter március a 7. honvédkerületben hozták volna létre. A kerület azonban nem tudta a
24-én a SZEB elnökének küldött átiratában kéne Vorosilov marsallt, Jániljon bevonulókat elhelyezni és nem volt miböl élelmczm. Egy hónap kellett ah-
hozzá a hadosztályok kiszállításához. Az ország felszabadulását követően a hoz, hogy a szükséges élelmiszer készleteket felhalmozzák és ~~ elhelyezési
magyar miniszterelnök köszönő táviratot küldött Sztálinnak és ebben megis- körleteket használhatóvá tegyék. A parancsnoki állományt ápnhs 7-re, a le-
mételte az előbbi kérését. Április 7-én a Legfelsőbb Főparancsnok hozzájárult génységet április 10-re vonultatták be . A miniszter a 7. h~nvéd g~a\.oghad-
az 1. és 6. magyar gyaloghadosztályok hadmüvclcti területre történő kijuttatá- osztály parancsnokának Kaffka Zoltán ezredest nevezte ki. A behivoparan-
sához ahol a 3. Ukrán Front alárendeltségébe kerültek. csot 5637 katona teljesítette. A hadosztály további sze':ezé~e azonban meg:
A hadosztályok kiszállításának végrehajtása bonyolult és összetett fela- torpant, mert nem rendelkeztek ezred- és zászlóalJ szmten megfelelo
datot jelentett. A 3. Ukrán Front intézkedése szerint a szállítást Körmendig S2akképzeuségü tisztekkel , a l lonvédelmi Minisztériumnak és a kerületnek
vasúton, onnan gyalogmenetben kellett végrehaJtani, az utazás 1deJérc (3 nap) sern volt ruházata, katonai felszerelési tárgyai fegyverLete és ezeket a szov-
élelmet kellet! tartalékolni. Egy hadosztályt a vasút 6-7 szerelvénnyel, Jetek sem biztosították. 1945. máJUS S-én a miniszter elrendelte, hogy 2 O?O a
egyenként 40-50 vagonnal volt képes elszállítani. Április 13-tól naponta egy k~tona1 szolgálatra feltét lenül alkalmas lehetöleg egyenruhával rendelkezo föt
szerelvény indítását tervezték. Az utazás azonban elhúzódott. iranyítsanak 1-lajmáskérre
Április 21-én Tolbuhin marsa ll a 3. Ukrán Front parancsnoka szombathelyi Szegeden az 5. honvédkcrülct1 parancsnokság Ós~y-Ör!ey„Zoltá,n al~zre-
harcálláspontján fogadta a 6. hadosztály parancsnokát és vezérkari főnökét dcs Vezetésével február közepén kezdte meg miiködéset. A kcrulet varosa1ban

196 197
 A területi szervek létrehozása után kerülhetett sor a határportyázó száza.
előbb létrehozták az alakulatok pótkerete1t megkezdték a toborwttak behívá-
dok megszervezésére, mivel ezek a kiegészítő parancsnokságoknak voltak
sát 1s. Az elhelyezést, az élelmezést úgy-ahogy, saJát erőből megoldották, de
alárendelve. A rendszer kiépítése a háború befeJezése után folytatódott.
a fegyvereket és felszerelési tárgyakat nem s1kerüh előteremtem. A szovjetek
Március, április hónapokban felállítottak néhány honvédségi irányítású kór-
sem hadifoglyokat, sem felszerelést nem adtak. Azonban u1án új helyzet állt
há?.at és más egészségügyi intézményt, valamint különböző raktárakat stb.
elő. Az 5. kerületparancsnok ápnlis cleJén azt az u1asitást kapta, hogy az ala-
Ezek létrehozását az elvonuló hadsereg 1génye1 követelték. Az élet beindításá-
kuló hadosztály állományát szállítsa Ceglédre {ápnhs 12-től llaJmáskérre),
hoz szükséges volt a vizek, utak, mezőgazdasági területek akna mentesítésére.
mert az átállt 24. hadosztály katonáival Itt egészítik ki és ÍCJez1k be az 5. had-
Ezen feladatok végrehaJtására szervezödött a folyamőrség és a kerületi pa-
osztály szervezését.
rancsnokságok alárendeltségében az aknakutató alegységek. A hábortl bcfeJe•
A 24. hadosztály maradványai Szlovákia területén ápnlls első napJaiban a
zésekor a Magyar l lonvédség összlétszáma megközelítette az 50 OOO föt.
XLlX. német hadtest állományában azt a feladatot kapták, hogy utóvédként
fedezzék a németek visszavonulását. Ez egyet jelentett volna a hadosztály
teljes pusztulásával. Szilágyi Gábor vezérkari százados ösztönzésére a had- MAGYAR HADSEREG A HÁBORÚ UTÁN
osztály parancsnokság április 6-án megnyllatta az arcvonalát és átállt a szov•
jel oldalra. Április 15-én a hadosztályt Cséffalvay István őrnagy, a magyar
A politikai helyzet változása a győze lem után
honvédelmi miniszter megbízottJa vette át az a szovjet képv1selők1ől. Átvétel-
re került 195 tiszt, 144 ttszthelyeues, 850 tisztes, 1374 honvéd, összesen A fos1sz1a koalició telJcs veresége gyökeresen megváltoztatta a nemzetközi
1563 katona. Ápnlis 17-én két vasúti szerelvényre bevagonírozták a személyi Politikai és katonai erőviszonyokal. Ezzel egy időben a SzovJctumó ~rötelJes
állományt, fegyverzetet, lőszert és a szállító eszközöket, illetve a szovJetektől lépéseket tett befolyási övezetének biztonsági érdekszféráJának k1te1]esztésé-
kapott ötnapi hideg élelmet, és 23-án érkeztek llaJmáskérre, ahol találkoztak re. Megkezdödött az úgynevezett szocialista világrendszer kiépítése.
a Szegedről Jövőkkel. Az országon átvonuló háboni ónási károkat okozott, a nemzeti vagyon közel
A hadosztály vezérkari fönöke április 20-án érketett I laJmáskérre, hogy 40%-a ment veszendőbe. Az európai háboni befejezésével az országon belül is ÚJ
előkészítse az érkezö szerelvények, katonák fogadását, elhelyezését, élelme- hclYZCt állt elő. A FKGP vezetésével a polgári erők egy alapvetően demokratikus
zését. Szász Ferenc ezredes, hadosztályparancsnok vezetésével folyt a szer· társadalom felépítését s:zorgalmazták. A kommunista párt körül tömörülő erők a
vezés. Miután az időseket, más államok polgárait és a betegeket leszerelték, Ptoletárdiktatúra létreho7.ására törckcdiek. Ebben nagy segítségükre voh a SZEB,
maradt 7079 fö (ebből tiszt 354). A m1mszter saJát hatáskörben mtézkedett a rncly müködésébcn egyre mkább a szovjet politika eszköze lett.
miskolci önkéntesek átirányításáról, ők azonban a háború végéig nem érkez- Az MKP igyekezett alkalmazkodni a körülményekhez, és mmdent elköve-
tek meg. A létszámhiány mellett a felszerelés, a ruházat és a fcgyverhiány tett a pohl!kai hatalom megszerzése érdekében. Ezért a kezdet~któl ~egragad-
hatványozottan jelentkezett, mivel a szovjetek ebben sem segítettek. ták a bclügyminiszténum és a rendőrség vezetését,. ezen bcl~l elsosorb?n a
A (pécsi) 4. honvédkerület, melynek fennhatósága Baranya, Tolna és So· Politikai osztályt, mely rnJtuk keresztül a szovjet poht1ka1 rendőrség 1rány1tása
mogy megyékre terjedt ki, müködését Jóval később kezdhette meg, az itt fo- és cllenörLése alá került. Az MKP miután maga mögött érezte a SZEB, a
lyó harcok miatt. A 4. kerületparancsnokság 1945. március 3-án alakulhatott ~zovjet hadsereg és állambiztonsági szervek támogatását, elérkezettnek látta ,az
meg, de néhány nap múlva (március 7-én) a SZEB elrendelte a Duna-Tisza idöt az „ellenség" felszámolására. Éles ideológiai támadásba k~zdett az un.
közére a záróvonal mögé történő áttelepülésüket. A visszatelepülésre csak ,.reakció" megfélemlítésére. A népi demokrácia hirdetésével md1tot1ak táma-
máJusban kerülheten sor. dást a polgári demokrácia ellen. Az SZOP, a NPP és a szakszervezetek gya-
A magasabb egységek szervezésével párhuz.amosan felállítottak néhány ki· korlatilag felsorakoz1ak az MKP mögött, ők alkották a baloldalt.
sebb alakulatot 1s. A már em1ítetteken túl 1945. március 7-én megalakult az 1. A Polgán erőket és a Jobboldalt lényegében a FKGP és a POP képviselték.
vasút- és hídépítő z.ászlóalJ, mely katonái ápnhs 3-tól a Tiszántúl vasútvonala 1• Az 1945. november 4.1 választásokon az- 1945. évi VIII. tc. által szabályozott
nak helyreállításán dolgoztak. A 2. vasút- és hídépítő zászlóalJ 1945. május módon mmden 20 évét betöltött magyar állampolgár vft1asztott A végered-
második felében átvett hadifoglyokból alakult meg Szentendrén, és a budapesll mény a FKGP abszoiút gyö1.clmét hozta 57,03%-al. mégis ko~líciós ko~ny
vasútvonalak és hidak helyreállításán dolgoztak. alakult, mert a kisgazda vezetők 11sztában voltak azzal, hogy 3 SZEB és a Vörös

199
198
 Hadsereg támogatását élvező baloldal nélkül nem lehet kormányozni. Két na-
maradtak, mivel Ausztria sorsáról nem tudtak megállapodni, a Szovjetunió
gyon fontos tárca, a belügyi és az igazságügyi a baloldal kezébe került. A kom-
lehetőséget kapott az Ausztriában állomásozó kontingens ellátásának bizto-
munisták kierősz.akolták saját irányításuk alatt a Gazdasági Főtanács létrehoz.á-
sítására, !gy Magyarország területén maradhattak alakulataik.
sát, mely az egész gaz.daságra kiterjedöen jogokat kapott a rendeleti úton való
Az „összeesküvési" ügy utáni új kormányban gyakorlatilag a baloldali
konnányzásra. Ezzel hozzájámlt a parlamenti politizálás elsorvasz-tásához. erök maradtak. A polgári erők kiszorultak a koalícióból, de a kommunista
1946 elején a legfontosabb kérdéssé az ország újjáépítése és az inflác ió vezetésű elnyomó apparátus minden területen akadályozta működésüket. Az
megszüntetése vált. A kommunisták ennek leple alatt támadást indítottak a új kormány elfogadta a tervgazdálkodás bevezetését, elindította a három éves
polgári erök ellen. 1946. februárjától tömegtüntetéseket szervezett „földet tervet (1947. augusztus 1.), meghirdette a szövetkezeti mozgalom egységesí-
vissza nem adunk" jelszóval. MaJd 1946. március 5-én az MK.P, SZOP, NPP
tését, és a fakultatív vallásoktatást. Ilyen miliöben került sor az 1947. au-
és a szakszervezetek részvételével megszervezték a Baloldali Dlokkot, és gusztus 31-i választásokra. Az MK.P, SZOP, NPP és a FKGP koalícióban
követelték a FKGP jobbszárnyának eltávolítását a parlamentből. ,,Ki a nép indultak a választásokon. Rajtuk kívül hat polgári párt indult még. A válasz-
ellenségeivel a koalícióból!" jelszó jegyében. A gazdasági, pénzügyi stabili-
tások a koalíció 60,7%-os győzelmét hozta.
záció programját a Gazdasági Fötanács égisze alatt, gyakorlatilag a kommu- A választásokat követöen a kommunista párt még inkább megerösödött,
nisták dolgozták ki és vezényelték le. Az értékálló új pénz bevezetésére 1946. miközben a koalíció többi pártjában (SZOP, FKGP, NPP) belső feszültségek
augusztus 1-Jén került sor, amikor már a pengö telJesen elértéktelenedett. keletkeztek. A harc azonban a pártok baloldalának győzelmével zárult, a
A nemzetközi politlkában 1946 folyamán a szembenállás felerősödött, polgán irányzatok híveit eltávolították a pártból. A koalíción kívüh pártok
elkezdődött a később kiteljesedő hidegháború. A Szovjetunió által megszállt
vezetöit külföldre számüzték, képviselőit kizárták a parlamentből. Ezzel
országokban, így Magyarországon is felerösödött a jobb oldal elleni nyílt
együtt megindult az SZOP és NP P megmaradt tagjainak átáraml~~a .az MK~-
támadás. be, így napirendre került a munkáspártok egyesítése. Az 1948. Jumus 12-en
1946-ban a belpolitikában folytatódott a baloldal elöretörése. A kommu- megnyíló kongresszusok kimondták a két párt fúzióját. Az új párt a Magyar
nisták a SZEB követelésével összhangban elérték számos katolikus társadal-
Dolgozók Pártja (MDP) nevet vette fel. . , ..
mi szervezet betiltását. Ennél sokkal jelentösebb lépés volt az ún. ,.köztársa- A gyakorlatban pedig a sztálimsta proletárdiktatura megteremtés~ keru 1t
ság ellenes illegális szervezkedés" felgöngyölítése és leleplezése. A mondva
napirendre. A bemutatott politikai fo lyamatokkal párhuzamosan me~mdult a
csinált „összeesküvésbe" belekeverték Nagy Ferenc miniszterelnök egyik gazdasági hatalom megragadása is. Az alapot a három éves terv, 11lctv; a
bizalmi emberét és a jobboldali beállítottságú Parasztszövetség vezetőit is. A tervgazdálkodás bevezetése Jelentette. A tervgazdálkodás me~köv~telte elobb
koholt összeesküvés vádlottait 1946 decemberétől kezdve tartóztatták le. A
a nagybankok ellenőrzését majd államosítását. A következo lépes ,~ ~~:~;
vallatások, kínzások eredményeként a vádlottak a tárgyalásokon mindent
ipar, illetve a bányák és az alumímumipar, maJd a .100 m~nká~.na O
beismertek. Ezt kihasználva a kisgazdapárt mintegy 50 képviselőjét, kizárták foglalkoztató üzemek államosítása volt, ami gyakorlatilag a könnympar 75 0~-
a parlamentböl, a párt fótitkárát, Kovács Bélát pedig a szovjetek elhurcolták. nak állam i tu lajdonba vételét jelentette. Ezeknek a vállalatoknak az é\ere
Az FKGP szinte teljes felbomlását Nagy Ferenc mmiszterelnök lemondása
megbízható „pártkatonák" kerültek, akik önálló döntésr~ képtelenek vo/~ kg
koronázta meg. de a központ i akaratot maradéktalanul végrehaJtották. Összessé~ében 4
1946. július 29-én megnyílt a második világháborút lezárni kívánó n~arára a politikai és gazdasági hatalom lényegében a moszkovita kommu-
gyöztesek békekonferenciája Párizsban. A győztesek a magyar fél érveit nem
nisták kezébe került.
méltányolták, így gyakorlatilag az l 937. december 31-én fennálló határt rög-
zítették. A kisebbségi sorsra jutott magyar ajkú lakosság jogainak biztosítása Politikai harc a haderóért
terén sem sikerült eredményt elérni. A magyar haderőre vonatkozólag a 194 5. február elején, amikor a hadseregszervezés megindul t, az,~K-t alkotó
békeszerződés 60 OOO fós szárazföldi és 5 OOO roS légierő fenntartását írta
J>olitikai erök a munkáspártok javaslatára elfogadták, hogy az UJ honvéwd~ég~
elö. A szerződés aláírására 1947. február 10-én került sor. A magyar par\a-
ben egy erre a fe ladatra létrehozott kü lön szervezet, a „Honvéd Neveloliszti
meni pedig szeptember 16-án iktatta törvénybe. A békeszerződés nem hozta lniéz_mény" működjön. A polgári pártok döntésé.~n k~zrejáts:°tt, hogy a
meg a polgári erők reményeit, a SZEB ugyan megszűnt , de a szovjet csapatok SzovJet hadseregben is müködött politikai neve lomunkat végzo szervezet.

200 201
Remélték azonban, hogy a magyar hadseregben nem lesz politikai feladata az hadsereg ellátásának kérdésében. Az új honvédségben szolgálatot vállaló régi
intézménynek. A demokrácia elveinek megfelelően a hadseregnek a pártpoli- tisztek és tábornokok valóban komolyan gondolták a hadsereg demokratizá-
tikától való távoltartását szorgalmazták. A háború befeJezése után az előírás lását, a pohllkától való távoltartását. A nevelöt1szti intézmény létrehozását
elvileg érvényben maradt, de a valóságban senki sem tartotta be. A hatalom ideiglenesnek, szükséges rossznak tartották.
kizárólagos birtoklásáért folytatott harc a hadseregre is k1terJedt. A háború befejezése után derült ki, hogy a nevelötisztek többsége a
A vezetö pártok 1945 végére, 1946 elejére saJát apparátusukban létrehoz- kommunisták befolyása alatt állt és az eseményeket a politikai harc kérdé-
ták azt a szervezetet, amely a hadsereg megszerzéséért folytatandó politika seit a baloldali eszméknek megfelelően magyarázták. Ezáltal egyre nagyobb
irányát, feladatát meghatározta és vezette. A FKGP-nál ezt Véderö Bizott- befolyással bírtak a katonatömegekre. A katonai felső vezetés Javaslatot
ságnak, az MKP és NPP-nál Katonai Bizottságnak, az SZDP-nél Honvédségi dolgozou k1 a zömében tisztesi rendfokozatban lévő nevelők felmentésére
Csoportnak nevezték. A pártok tevékenysége csak a laktanyákban volt tiltva. és nevelői tanfolyamot végzett tisztekkel, tiszthelyettesek.kel való felváltá-
A honvédelm i tárcát birtokló FKGP remélte, hogy polgári demokrácia prog- sára. A baloldali erők a kommunisták vezetésével elért pozícióik
ramját a hadsereg hivatásos tiszti és tiszthelyettesi kara, dc a sorá ll omány is, megőrzésére, illetve továbbiak megszerzésére törekedtek. Fontos volt szá-
a maga számára elfogadhatónak, támogatandónak tartja és ez a hadsereg mukra a nevelők és az intézmény tekintélyének növelése, elfogadtatása a
megnyerése szempontjából elegendö lesz. Különösebb propagandát ennek társadalommal. Előbb megakadályozták nevelőik leváltását, majd az intéz-
érdekében nem kell kifeJteni. Az kétségtelen tény, hogy a polgári demokrácia mény felszámolására indított bátortalan lépéseket is. Végül 1946. szeptem-
programJa a magyar társadalom többségének elfogadható volt, hiszen ezt ber 11-én kiadták a központi „Honvéd Nevelöszemélyzet Müködési Sza-
mutatták a választások, de a politikai munkáról való lemondás a katonatöme- bályzat"-a című okmányt. Ezáltal az intézmény jogilag legalizálódott. A
gek megnyerése érdekében hiba volt. nevelőtiszti intézmény megtartásáért, illetve poht1kai hovatartozásáért
A baloldali pártok részéről a politizáló hadsereg természetes volt. Az folytatotl harcban a polgári erők vereséget szenvedtek. Utólag azt lehet
MKP a Nevelőtiszt1 Intézménynek a háború után 1s fontos szerepet szánt. A mondani, hogy az események után kullogtak, azokat érdemben már nem
haderő szervezésének kezdetétöl nagy hangsúlyt fektetett a katonatömegek voltak képesek befolyásolni.
közötti poht1kai munkára. Nevelői posztokra azokat a tagiait Jelölte, akik Bánnely fegyveres erő magatartását mindig 1s Jelentősen befolyásolta a
részt vettek a hazai vagy külföldi ellenállás, mozgalomban, szovjet partizán- tisztikar, a parancsnoki állomány politikai állásfoglalása, azaz, hogy mely
iskolát végeztek, ezért antifasiszta beál\ítottságukkal kapcsolatban kétség politikai erőve l , párttal szimpatizál, kinek a programJát fogadja el. Az ÚJ hon-
nem merülhetett fel. Ennek következtében a nevelőapparátus föleg a kommu- védség tábornokai, tisztjei zömében az előző hadseregből Jöttek, miután elfo-
nisták közül került ki, sőt a HM-on belül a szervezet irányítása 1s az MKP gadták az antifasiszta célokat. A háború befeJezése után a politikai erők jobb
kezében összpontosult. A háború után az M.KP kiépítette szervezeti rendsze- és baloldalra polarizálódtak, a folyamat a hadseregben 1s végbement. A volt
rét is a hadseregben. A hadosztály- és ezrednevelök pedig közvetlen és sze- hivatásos tisztek számára a proletárdiktatúra megteremtése nem volt elfogad-
mélyes kapcsolatot tartottak a párt központ, szerveivel. Végül 1946 elején a ható cél. Ók a polgári demokrácia talaján álltak és elsősorban a kisgazdapárt
hadseregben vezető funkcióban lévő párttagok részvételével megalakult a célkitűzéseit támogatták. Ezze l ellentétben a tartalékos tisztek, nevelő beosz-
párt Katonai Bizottsága. tásba került tiszthelyettesek, tisztesek társadalmi helyzetükből adódóan a
A hadseregben szolgálatot teljesítő kommunisták részvételével a párt- baloldal törekvéseivel szimpatizáltak és ilyen irányba igyekeztek befo lyásol-
adminisztráció úgynevezett katonai konferenciákat szervezett. 1945 8 ni a sorá llományt 1s.
között öt ilyen értekezletre került sor. A poli11ka1 munka leginkább arra irá- A felső katonai vezetés a FKGP egyetértésével előnyben részesítette a volt
nyult, hogy a katonatömegek elfogadJák a kommunisták stratégiai célJát, azaz hivatásos tiszteket azokat is akik 1945 nyarától nyugatról tértek vissza tu-
a proletárdiktatúra megteremtését, a szocializmus felép[tését ezen keresztül a domásul véve, ho~ a Szálasi hadseregben való továbbszolgálás nem a p~li-
hadsereg felsorakozását az MK.P mögött a hatalom megszerzéséért vívott tikai beállítódástól, hanem legtöbb esetben a helyzet objektív körülménye1töl
harcban. A hadsereg megnyeréséért folytalott harc három területen csúcsoso- függött.
dou k1. Egyfelől a nevelőappará1us megtartásában vagy elvetésében, másfelől A baloldal részéről az, hogy a fasizmus ellem harcra önként Jelentkezett
hogy a t1szt1kar mely politikai erő mögött sorakozik fel, végezetOI pedig, a tartalékos tiszteket a háború után igyekeztek leszerelni és a helyükre a

203
202
visszatérő ún. nyugatos tiszteket beosztani, váltotta ki az elsö, szinte hisztéri- a feladatuk, hogy a hadsereg belső életének minden kérdését megtárgyalva
ával felérő támadást. Hiszen ez két szempontból is előnyös volt a felső kato- javaslatot tegyenek az MKP Politikai Bizottságának a megoldásra, ezt
nai vezetés, illetve a polgári pártok számára, egyrészt mint hivatásos katonák követően a döntést végrehajtották. Végül is a hadsereg tisztikarának politikai
megfelelő ismeretekkel rendelkeztek a hadsereg ügyeit illetően , tehát arculatának kialakításáért folytatott harc 1946 végére a bemutatottak alapján
szakértői voltak a munkának, másrészt várhatóan a polgári demokrácia hívei a baloldal győzelmét hozta.
voltak és elutasították a baloldal céljait. Ezért a régi hadsereget különösen a A politikai harc hannadik színtere a hadsereg ellátásához kapcsolódott. A
nyilas hatalomátvétel utánit (1944. október 15.) egyszerűen fasiszta, haza- rendívül nehéz gazdasági helyzetben lévő ország a katonai alakulatok számára
áruló, idegen érdekeket kiszolgálónak nyilvánították. 1945 második felétől a a kielégítő központi ellátást biztosítani nem tudta, a különböző csapatparancs-
különböző újságokban megjelent adatok és tudósítások, pellengérre állították nokoknak maguknak kellett megoldani a gondokat. A parancsnokok havi be·
az alakulatokat és a HM-et, hogy a beosztásba helyezett tisztek hány százalé- számolói ezt szemléletesen bizonyítják. A csapatújságok és más dokumentu-
ka fasiszta és hazaáruló. Ezzel heccelték a közvé leményt. mok ugyanakkor felrótták, hogy az illetékesek nem elég felelősségérzettel lát-
Végül is a SZEB utasítására és a közvélemény nyomására a IIM 1946 feb- ták el feladataikat, illetve, hogy a HM-nek és a központi szerveknek úgy ruhá-
ruárjában kénytelen volt elrendelni a nyugatos tisztek leszerelését. A baloldal zati, mint élelmezési szempontból jobb ellátást biztosítanak, mint a csapatok•
ezzel az intézkedéssel ismét jelentős győzelmet aratott. Az 1946-os létszám- nak. Ezekből a tényekböl azt a következtetést voruák le, hogy a „reakciós kato-
csökkentés ezen a téren újabb lehetőséget biztosított a baloldal számára a nai vezetés" az ellátás szabotálásával igyekezett fellaz ítani a hadsereg fegyel-
tisztikar ismételt átvilágítására. Ebben az évben az újjáépítés, a pénzügyi és mét, megbontani erkölcsi-politikai egységét, azzal a látszattal, hogy az új rend
gazdasági stabilizáció sikeres megvalósítása érdekében a koalic1ós pártok és kormányzat képtelen gondoskodni a hadseregéről. A valóság az, hogy az
egyetértésével határozat született a közalkalmazotti létszám jelentős ország hihetetlenül gyenge gazdasági helyzete, az élelmiszer, a nyersanyag és
csökkentéséről , az olcsóbb államapparátus kialakításának szándékával. Azért, fütőanyaghiány, az egyre súlyosbodó infláció eredményezte a központi ellátás
hogy az állami szolgálatban megmaradók az új rend iránt elkötelezettek, dc nehézségeit, hiányát. Úgy gondoljuk tehát, hogy az egész ellátással kapcsolatos
legalábbis lojálisak legyenek, a közalkalmazottak politikai szemléletíí általá- ügyet valamint az objektív helyzet által produkált nehézségeket és visszássá-
nos felülvizsgálatát rendelték el. Amit kiterjesztettek a tisztikarra is. Az eljá- gokat a baloldal politikai támadásként használta a polgári erőkkel szimpatizáló
rásokat lefolytató szervezetet „B" li sta bizoltságnak nevezték. Az átvilágítás katonai vezetés ellehetetlenítésére.
végrehajtása után a „B" lista bizottságok javaslata alapján a hadseregből el- A bemutatott események, tények egyértelmíien bizonyítják, hogy 1946
bocsátottak több ezer tisztet és tábornokot. Így tovább erősödött a kommu- végére a hadsereg megnyeréséért folytatott küzdelemben a baloldal, élükön a
nisták pozíciója a hadseregben. Miközben a SZEB támogatásával, a közvé- kommunistákkal, győzedelmeskedett. Ezt maguk a polgári erők is kénytele-
lemény befolyásolásával elérték a volt hivatásos tisztek és tábornokok eltá- nek voltak elismerni. 1946.júniusában az FKGP Véderő Bizottsága az elnök-
volítását, azt is kierőszakolták, hogy az antifasiszta ellenállásban részt vett, séghez felterjesztett határozatában erről így fogalmazott: ,,A honvédelmi mi-
illetve volt partizánokból mintegy 50 főt - elsősorban kommunistákat - nisztérium személyagyi, katonapolitikai osztálya, a 11evelótiszti intézmény,
tiszti, tábornoki rendfokozatba léptessék elő, egy részüket vegyék át hivatá- amely az MKP kezében a honvédség korlátlan irányítását jelenti . . mi11de11
sos állományba és helyezzék a HM-be vezető beosztásba. elle11akció1 képes letörni .. .. E szervek befolyása olyan nagy, hogy akaratukat
Ekkor nevezték ki tábornokká Pálffy Györgyöt a határőrség parancsnokát, a kisgazdapárli ho11védelmi miniszternél 100%-ban keresztül 111dják vinni ...
Sólyom Lászlót a HM katonai csoportfönökét - ez az intézmény feJlődött Ma már a hom•édség irányítása is az MKP kezében van."
később vezérkarrá - Illy Gusztávot a személyügyi osztály vezetőjét. Ezek a
beosztások a HM-en belül kulcsszerepet biztosí1011ak b1rtokosuknak és raJtuk
Szervezeti változások és az újjáépítés
keresztül a kommunistáknak. Az MKP 1946 tavaszán elérkezettnek látta az A szervezeti változások a csökkentés irányába hatottak. A fegyverszüneti
időt, hogy a hadsereggel kapcsolatos politikáját a hadsereg legmagasabb szerződés is ezt írta el ő, de a háború által elpusztított ország gazdasági, pénz-
posztjain lévő tagjain keresztül érvényesítse. Létrehozta a párt Katonai Bi- ügyi helyzete sem tette tehetővé a fejlesztést.
zottságát, melynek elnöke Farkas Mihály tagjai pedig Sólyom László, Illy Néhány nappal a hábon'1 befejeződése után hazatérő 1. hadosztály Pápán
Gusztáv, Pálffy György magas beosztású tábornokok és mások lettek. Az volt települt, alárendeltjei pedig Zalaszentgrót és Répcelak körzetében helyez-

205
204
kedtek el. A 6. hadosztályt Balatonalmádi fogadta be, illetve Székesfehérvár, munka, különösen a roncsok kiemelése áldoz.atokat követelt, a hadosztály 22
Zirc, Kisbér körzetét jelölték ki települési helyként. Az 5. és 7. hadosztályt az katonája halt hősi halált.
INK 1945. júniusában feloszlaua. A SZEB csak a határvadász alakulatok A háború után az élet beindításának nagyon fontos fehétele volt a robba-
kiegészítését engedélyezte. nótestek hatástalanítása. A hatalmas lőszertömeg, ami a háborúban nem
Az új települési helyen a hadosztályok azt a feladatot kapták, hogy bizto- semmisült meg, valamint a városok, falvak, mezőgazdasági területek, száraz-
sítsák a vasúti közlekedést illetve őrizzék a kön:etükbe esö fontosabb objek- földi és vízi utak elaknásítottsága sok helyen lehe1etlenné tette a romok elta-
tumokat. E feladatokat a hadosztályok általában két ezreddel oldották meg, a karítását, a termelőmunka bemdítását. A robbanótestek hatástalanítását még a
harmadik 1analékban volt. Rendszeres harcászati kiképzés azonban nem háború alatt a szovjet és a bolgár hadsereg katonái kezdték meg. Természete-
folyt, a tartalékban lévő ezred is csak az alapkiképzésre, alaki foglalkozásra, sen a nagyobb rész a magyar katonákra várt. 1945 nyarától a kerületeknél
szolgálati szabályzat megismerésére szervezett foglalkozásokat. A hadosz- aknarobbantó szakaszok működtek, melyek járőrökre tagozódtak. A kerületi
tályok szolgálati feladataik mellett 1945 nyarán és őszén bekapcsolódtak az parancsnokságok alárendeltségében 1946 januárjában 7 szakasz működött,
ország újjáépítésébe. 327 fós állománnyal. A nehéz körülmények mellett a legnagyobb gond mégis
1945 májusában azok a magyar mflszaki alakulatok is hazatelepültek, ame- a míisz.aki felszerelés rossz állapota, a műszerek teljes hiánya volt. A földbe
lyeket a szovjetek szerveztek. Az rNK ezeket 1945. június 16-án 1. Magyar helyezett aknák felkutatására csak szúróbot állt rendelkezésre. 1945 nyarán a
Vasút- és Hídépítő Hadosztály néven egységes parancsnokság alá vonta mmisztérium kérésére a SZEB 20 aknakutató műszert bocsátott rendelkezés-
Gyöngyössy Gábor százados vezetésével, mivel feltöltöttsége csak részleges re. A tűzszerészek odaadó munkájának eredményeként 1946 őszére a l őszer­
volt, a HM a hadosztály elnevezést 1945. Július 2-án dandárrá változtatta. A és aknamentesitések legnagyobb munkáit befejezték, bár 60 év elteltével sem
dandár zászlóalJai a Közlekedés és Postaügyi Mtmszténum tervei alapján vasút múlik el nap, hogy ne kérnék valahol az országban a második világháborúból
helyreállítási munkát végeztek. Fő feladatuk a Budapest-Debrecen és a Buda- visszamaradt robbanótest hatástalanítását. Az elvégzett munkákról összesítés
pest-SátoraljaúJhely közötti vasúti pályatest felúJitása volt. Októberi fennállá- nem áll rendelkezésre, de a terjedelem nem is teszi lehetővé a felsorolást.
sukig összesen 1 132 760 munkaórát teljesitetlek. Vizeink aknamentesítése is Jelentős gondot okozott. A munka dandárja az
Az ország hírhálózatának kijavítása, az élet bemdításának nélkülözhetetlen 1945. májusában megszervezett magyar flottillára hárult. A hadihajós osztály
feladatát jclentclte. A munka elvégz.ésére a konnány a háboní befeJe-.1..ésc után a keretében működő spec1ál1s aknakutató-alegységek a nagy nehézségek elle-
magyarországi fogolytáborokból önként Jelentkezőkből 1945. JÚmus 16-án meg- nére 1946. végére befejezték vízi útjaink aknamentesítését.
szervezte a Híradó-építő Dandárparancsnokságot, állományában öt zászlóaljjal, A hatástalanítoU robbanótestek vasanyagai, illetve az egyéb vashulladé-
közel 3000 fövel. Ezek a zászlóaljak 1s kettős alárendeltségben működtek. szer- kok (hldroncsok, sínek stb.) enyhítették az ipar vash1ányát, a kiszerelt robba-
vezetileg, fegyelmileg a HM-hez, munkavégzés szemponljából a Postához tar- nóanyagok pedig a bányászat beindulását, illetve a romeltakarítást és az ipari
toztak. Fő feladatuk volt a Budapest-Székesfehérvár, Budapes1-l latvan, Buda- termelést segí tették. Sajnos az aknamentesítés áldoz.atokat 1s követelt. Az
pest-Vác, valamint a Székesfehérvár- Kisbér - Nagyigmánd- Komárom vona- eddig feltárt adatok szerint 1946 végéig 200 aknakutató és tűzszerész áldozta
lakon a híradás helyreállítása. 1945. júniusától 1946. márciusáig összességében életét az ország újjáépítéséért.
mintegy 4 400 OOO munkaórát teljesítettek. Az erök még határozottabb koncent- A háború befejezése után a minisztérium szervezete lényegesen kibővült,
rálása érdekében a HM 1945. október 15-én a két műszaki alakulatból és a vas- az 1946. február 5-én életbe lépeu rendelkezés szermt a miniszter közvetlen
útbiztosító ezredből létrehozta a műsz.aki hadosztályt, melynek parancsnokául alárendeltségében működött az Elnökség, a Katonai pohtika1 osztály, a
Molnár Pál vezérömagyot, vezérkan fönökéül Györgypál László s:zázadost ne- Számvevőség, a Katonai csoportfőnökség, az Anyagi föcsoportfönökség, a
vezték la. A 10 200 ffis hadosztály a vasútbiztosító ezreden lávül hat vasút-és szemlélő és a politikai államtitkár. Az említettek irányítása alatt még 20-25
hídépítő zászlóalJból valamint négy híradó-építő zászlóaljból állt. A vonatb1zto- osztály, alosztály illetve csoport működött. A katonai közigazgatási rendszer
sító ezred az 1945 elején létrehozott zászlóalJból Jött létre a vasúti szállítmányok, kiépítése befejeződött, miután 1945. májusában felállították a székesfehérván
raktárak és egyéb objektumok őrzése volt a feladata. A hadosztály építő zászló- (2.); és a szombathelyi (3.) kerilletparancsnokságot és alárendelt 111tézményeit
aljai is az egész ország területén dolgoztak. A :zászlóaljak megalakulásuktól 1s. Ebben az időben hozták létre a legszükségesebb hátországi mtézményeket,
1946. december 31-ig összesen mmtegy 17 millió munkaórát teljesítettek. A mint: egészségügyi anyagszertár, élelmezési raktár, ágyraktár, kerületi gépja-

207
206
vító műhely, ruharaktár, ál\ategészségügyi raktár, hadimúzeum, lókórház stb. Az 1946-os átszervezés egyedül a határőrséget érintette pozitívan. A kor-
A bemutatott szervezeti változások következtében 1945 öszére a magyar mányrendelet ugyanis a határőrség megerősítéséről szólt. A határportyázó szá-
hadsereg összlétszáma mintegy 40 OOO föt tett ki. zadokat kivonták a kerületi parancsnokságok alárendeltségéből és az újonnan
Jelentösebb átszervezésre és létszámcsökkentésre 1946 nyarától került sor. létrehozott H atárőr Parancsnokság állományába rendelték, ahol 14 határvadász-
Ugyanis a SZEB 1946 márciusában elrendelte a magyar haderö létszámának zászlóalj törzset hoztak létre, melyek egyenként négy századot irányítottak. A
25 OOO före való csökkentését. A kormány, értékelve az ország rendkívül száz.adok - az őrzésükre bízott határsz.akasztól függően -4-6 őrsre tagoZOO-
nehéz gazdasági helyzetét, a létszámot további ötezer fövel csökkentette. A tak. Ide tartozott még egy vasútbiztosító zászlóalj is. A Határőr Parancsnokság
hadosztályok 1946 júliusától gyakorlatilag kiképző keretként működtek, had- élére 1946 márciusában Pálffy György ezredest, az M.KP egyik jeles katonai
rendjük a következőképpen alakult, hadosztálytörzs, egy önálló gyalogzász- vezetőjét nevezték ki, aki közvetlenül a honvédelmi miniszter alárendeltségébe
lóalj, egy önálló tüzérüteg, egy önálló utászszázad, egy önálló híradószázad, tartozott. Az átszervezés mellett jelentősen meg is erősítették a határőrséget, a
egy tiszti század és egy tiszthelyettesi század. 1946 októberétöl a hadosztály- hadsereg csökkentése folytán felszabadult erőket és eszközöket ide csoporto-
ok új helyörségbe költöztek, az 1. Tolnára, a 6. Pécsre. Itt a tiszti, tiszthe- sították
lyettesi századok átképzését, továbbképzését folytatták, a többi alegység pe- A határőrség összlétszáma az átszervezés után meghaladta a 10 OOO fót. Az
dig megkezdte az új kiképzési feladatok végrehajtását. anyagi gondok enyhítésére április 26-án 3700 millió adópengő hitelt kaptak,
Jel entősen csökkentenék a müsz.aki hadosztály létszámát is. Először 1946 egy hónap elteltével pedig 14 db teher- és 2 db szolgálati gépkocsit. A
áprilisában a vasút-és híd épító zászlóalJak felét, és mind a négy híradó-építő határörség megerősítése és egységes parancsnokság alá vonása, az MKP
zászlóaljat feloszlatták, így a hadosztály létszáma csaknem felére csökkent. részéról jól átgondolt, tudatos cselekvés volt, és a hatalom megragadását szol-
Ugyanakkor a minisztérium a műszaki hadosztály állományába utalta a hadi- gálta, mivel az 1946-os átszervezéseket követően a honvédség legütőképesebb
hajós osztályt és ide vezényelte az 1. és 6. hadosztály műszaki századait. 1946 és hadra fogható magasabb egysége a határőrség lett, a maga 15 zászlóaljával.
júniusában a hadosztály elnevezést Műszaki Vezetési Törzsre változtatták. Ezen túl alig marad 4-6 zászlóalj különböző parancsnokságokhoz rendelve. A
További létszámcsökkentésre 1946 öszén került sor. Miután pénzügyi fedezet határőrség, a belügyminisztérium, a rendőrség kommunista irányítás alatt,
hiányában a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium az építözászlóaljakat fog- szovjet segítséggel, szükség esetén biztosította volna a megfelelő fegyveres
lalkoztatni nem tudta, azokat feloszlatták. támaszt az M.KP számára a hatalom megragadásához. Az 1946-os átszervezé-
A Műszaki Vezetési Törzs mmt közvetlen alakulat megmaradt a minisztéri- sek után gyakorlatilag a fegyveres erők és testületek vezetése a kommunista
um irányítása alatt. két utászzászlóalj, a had1haJÓS osztály és két önálló akna- parancsnokok és nevelötisztek irányítása alá kerültek és megbízható támaszát
kutató század állománnyal. Feladatuk volt az ország lőszer- és aknamcntesíté- jelentették a kommunista pártnak. A változások után 1947 őszéig szervezési,
sének folytatása, felkészülés az árvízvédelmi munkálatok ellátására, illetve a nyugalmi állapot következett. Ugyanakkor a kis létszámon tartott hadsereg nem
munkát nem végzö alegységekkel műszaki kiképzés folytatása. 1946. novem- terhelte meg túlságosan az amúgy is szűkös gazdasági lehetöségeket, ezáltal
ber l-től a kerületeknél mííködö aknakutató alegységeket az egységes irányítás elősegítette a gazdasági stabil izác iót.
érdekében a Míísz.aki Vezetési Törzs alá rendelték, az 1. önálló aknakutató Közben 1947. február 10-én aláírták a magyar békeszerződést Párizsban.
század Budapest, a 2. önálló aknakutató század Székesfehérvár állomáshellyel Ennek értelmében Magyarország jogol kapott 65 OOO fös haderő felállítására.
folytatta tevékenységét. De az 1947 nyarára Magyarországon kialakult belpolitikai , különösen gazdasá-
A létszámcsökkentés és átszervezés kiterjedt a katonai közigazgatási szervek- gi helyzet nem tette lehetövé az ilyen nagy létszámú haderő gyors megszerve-
re is. 1946 nyarán a hét katonai kerületból négy maradt, Budapest, Székesfehér- ?.ését. Az MKP azonban - miután a hadsereg gyakorlatilag mögötte állt -
vár, Szeged és Debrecen központokkal, a bevonulási központokat teljesen fel- elérkezettnek látta az időt az ún. ,,szoc ialista típusú hadsereg" alapjainak meg-
számolták, viszont hat új kiegészítő parancsnokságot hoztak létre, így számuk teremtéséhez. Az erre vonatkozó rendelet 1947. július 23-án látott napvilágot.
38-ra nőtt. A létszámcsökkentés a követelmények ellenére a minisztériumot nem Az 1947--48-as évre előírt hadrend létszámban csak némileg módosította
érintette, bár az átszervezések egymást érték, a létszám alig változott. 1946 au- az 1946-47 évre e l őírtat. A hadosztályok hadrendje a következőképpen
gusztusában a HM létszáma 612 fö és 1947 júliusában pedig 618 fö volt. alakult. A hadosztály tör.ls maradt, alárendeltségében egy önálló lövészzász-
lóalj, mely kapott egy géppuskás századot, egy páncéltörő ágyús szakaszt és

209
208
egy aknavető szakaszt. Az önálló fogatolt üteget gépvontatású ágyús üteggé
szervezték. Az önálló híradó zászlóalj egy központos, egy vezetékes és egy
rádiós századra tagolódott. IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS
A Műszaki Vezetési Törzset, Műszaki Kik épző Táborrá szervezték át, alá-
rendeltségébe két utászzászlóalj és egy aknakutató zászlóalj tartozott. Fő 1944
feladatuk volt az ország további akna-és lőszcm1entesítése; a műszaki alegy- augusztus 20. Megkezdődik a 2. és 3. Ukrán Front ia~i-kisinyovi
ségek kiképzésének megszervezése és vezetése; a honvéd alakulatok egysé- hadművelete.
ges vezetése jég- és árvízveszély esetén.
A Honvéd Hadihajós Osztály önálló fegyvememként különváltan augusztus 26. A szovjet csapatok Észak-Erdélyben elérik a magyar
működött tovább, alapvetően két feladatot látott el. A vízi közlekedési utak
határt.
további aknamentesítését, valamint a szak.kiképzés megkezdését. szeptember 23. A Szovjetunió hadserege átlépi a mai Magyarország
A kerületi parancsnokságok szervezete alig változott, csupán a kiegészítő délkeleti határát.
parancsnokságok számát 38-ról 24-re csökkentették. Megmaradtak a kerületi
október 1. Moszkvába érkezik a Faragho Gábor vezette fegyver-
parancsnokságok őrszázadai, illetve Budapesten egy őrzászlóalj. Újonnan
szüneti küldöttség.
került megszervezésre közvetlenül a minisztérium alárendeltségében az 1.
önálló repülőszázad, és az elhanyagolt repterek felújítására, karbantartására a október 6. Megkezdődik a 2. Ukrán Front debreceni hadmíívelete.
repülőtéri gondnokság. Ugyancsak újként állt fel az 1. honvéd rádió felderítő
október 11. A magyar küldöttség Moszkvában aláírja az előzetes
század is. Ezen túl a rendelet kitért 18 HM közvetlen katonai vagy ilyen
fegyverszüneti feltételeket.
jellegű intézmény kibővítésére, illetve újjászervezésére.
Az intézkedés külön foglalkozott a határőrséggel. A Határőr Parancsnok- október 15. Horthy Miklós kormányzó rádiószózata. Szálasi Ferenc
ságot, Határőr Főparancsnoksággá keresztelték el, ez inkább a határőrség ,,nemzetvezető" kormányalakítása a németek támogatá·
szerepének növekedését hangsúlyozta mint a szervezeti átalakulást, bár lét• sával.
számuk jelentősen nőtt. október 16. Horthy lemond Szálasi javára. Miklós vezérezredes, az
A rendelet kitért az új behívási és kiegészítési rendszer kialakítására, va- 1. hadsereg parancsnoka átmegy a szovjet csapatokhoz.
lamint a személyi nyilvántartás létrehozására és az anyagi felszerelés sor- A németek letartóztatják Veress vezérezredest, a 2.
rendjére is. Fontos előírása volt a rendeletnek a tisztet és tiszthelyettest képző hadsereg parancsnokát.
iskolák felállítására vonatkozó rész. Ennek alapján kezdhette meg működését
1947. október l-én a Honvéd Kossuth Akadémia, majd a Hadiakadémia is. december 2. Az MKP, az SZO P, az FKGP, az NPP, POP és a Sza-
Az előbbi feladata volt olyan tiszt- és tiszthelyettesi kar kinevelése, amely bad Szakszervezetek részvételével Szegeden megalakul
elfogadja és hű követője a kommunista eszmeiségnek. Ennek biztosítékát a a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front.
származásban találták meg, ezért munkás- és parasztszármazású fiatalok tö· december 5. Moszkvában Gerő Emő közreműködésével a magyarok
megét toborozták hivatásos katonai szolgálatra. A Hadiakadémia feladata és a szovjet kormány képviselöi megállapodnak egy
volt a magasabb beosztású parancsnokok, a magyar vezérkari tisztek képzése, ideiglenes kormány létrehozásában.
a proletárdiktatúra megerősödésével - kétéves fennállás után - felszámol·
december J5-20. fdeiglenes nemzetgy(ilési választások a szovjetek által
ták, a magasabb beosztású tisztek képzését a Szovjetunióban folytatták.
birtokba vett területeken.
Összességében az új hadrend - a kommunista elképzeléseknek
megfelelően - az anyagi lehetőségek függvényében létrehozta egy tovább- december 21. Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés.
fejlesztésre lehetőséget adó párthadsereg kereteit. Megkezdődik az 1. magyar műszaki hadosztály szerve-
zése.

211
210
december 22. Megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány, amely május 14. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság jóváhagyja a ma-
programot terjeszt az Ideiglenes Nemzetgyűlés elé. gyar határőrség megszervezését a hadsereg kötelékében.
Ebben szó van az új, demokratikus hadsereg létrehozá-
május 15. A szovjet katonai szervek az 1. müszaki hadosztályt és
sáról is.
a 3. vasútépítő dandárt átadják az lNK-nak.
december 28. Az INK hadat üzen Németországnak.
június 16. Megalakul az 1. vasút-és hídépítő hadosztály, valamint
a híradóépítő dandár, amelyek részt vesznek az ország
1945 újjáépítésében.
január 10. Debrecenben hadifogoly önkéntesekböl megalakul az 1. szeptember 2. Véget ér a második világháború.
magyar vasútépítő ezred {későbbi nevén: hadosztály) és
szeptember 25. Az eddigi müszaki egységekből megalakult a műszaki
útba indul kijelölt munkaterületére a Felső-Tisza völ-
hadosztály. Feladata az újjáépítésben való részvétel.
gyébe.
november 4. Nemzetgyűlési választások.
január 20. Az INK megbízottai Moszkvában aláírják a szövetséges
hatalmak képviselői által felajánlott fegyverszüneti
egyezményt. 1946
január 30. Az INK kiadja a toborzási felhívást a hadseregbe való február 1. Kikiáltják a Magyar Köztársaságot.
jelentkezésre.
március Megalakul a Határőr Parancsnokság. A határőrség
február 9. A honvédelmi miniszter kiadja az első rendelkezését a kommunista irányítás alá kerül.
hadosztályok megszervezéséről.
március 5. A Baloldali Blokk megalakulása.
február 12. A főváros felszabadításában a szovjet csapatok oldalán
harcoló magyar önkéntes századokbó l Variházy Oszkár június A magyar kormány az ország súlyos gazdasági helyzete
alezredes parancsnoksága alatt megalakul a Budai Ön- miatt csökkenti a hadsereg létszámát.
kéntes Ezred. augusztus 1. A gazdasági stabilizáció kezdete Magyarországon.
február 25. Megalakul a 3. magyar vasút- és hídépítő dandár. Megszületik az új fizetőeszköz, a forint.

március 4. Debrecenben megalakul a 6. gyaloghadosztály. szeptember 11. Kivonásra került a „Honvéd Nevelőintézet Működési
Szabályzata"
március 15. Megérkezett Budapestre a HM bizottsága, amely más-
nap a 2. Ukrán Front Zsákrnányügyi l livatalának rneg-
bízottait61 megkezdi a fegyverek átvételét az 1. és 6. 1947
gyaloghadosztály részére. február 10. Párizsban aláírják a magyar békeszerződést.
március 20-26. Jászberényben megalakul az 1. gyaloghadosztály. június 17. A honvédelmi miniszter rendeletet ad ki az első
tisztképző intézet, a Honvéd Kossuth Akadémia meg-
április 6. A szovjet kormány engedélyezi az 1. és 6. magyar
gya loghadosztályok frontra küldését. szervezésére .
július 11 . 1947:XVJl:tc. a hároméves gazdasági tervről.
május 9. A Győzelem Napja. Európában véget ért a második
világháború.

212 213
július 25. 1947:XVm :tc. a Párizsban 1947. február hó 10. napján
kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában. (Életbe FELHASZNÁLT IRODALOM
lépett 1947. szeptember 15-én.)
Országgyűlési választások. /) A magyar népi demokrácia története 1944-1962. Szerkesztette:
augusztus 3 1.
Balogh Sándor, Jakab Sándor, Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1978.
2) BALOG-IZSÁK----GERGELY-FOGLEIN: Magyarország története
1948 1918-1975. Tankönyvkiadó, Bp. 1986.
3) BALOGH Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon
február 18. Moszkvában aláírják a szovjet-magyar barátsági,
együttműködésiés kölcsönös segítségnyújtási egyez- 1945-1947. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1975.
ményt. 4) BERTÉNYI lván----GYAPAY Gábor: Magyarország rövid története.
Maecenas Könyvkiadó, Bp. 1992.
június 12-14. Az MKP és az SZOP egyesül. Az új marxista-leninista
5) Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéről
párt neve: Magyar Dolgozók Pártja.
1935-1945. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1964.
szeptember 9. Farkas Mihály, az MDP föti tkárhelyettese átveszi a 6) Felszabadulás, 1944. szeptember 26.-1945. április 4. Szikra, 1955.
Honvédelmi Minisztérium vezetését. 7) GELLÉRT Tibor: A 3. vasútépítő dandár a fasizmus ellen. Zrínyi Kato-
november Megszervezik a Magyar Néphadsereg Politikai nai Kiadó, Bp. 1987.
Főcsoportfönökségét. 8) IFJ. DR. GÁSPÁR János alezredes: A Temesvári 1. Önkéntes Magyar
Hadosztály története. (1944. december- 1945. április) Magyar Nem-
zeti Ellenállási Szövetség. Bp. 1993.
9) KJSAndrás: A 6. hadosztály. Zrínyi Katonai Kiadó, Bp. 1975.
10) KIS András: A magyar honvédség újjászervezése.
Zrínyi Kiadó, Bp. 1995.
//) KOROM Mihály. A népi bizottságok és a közigazga1ás Magyarorszá-
gon, 1944----1945. Kossu1h Könyvkiadó, Bp. 1984.
12) KOROM Mihály: A magyar fegyverszünet, 1945.
Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1987.
13) KOROM Mihály: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a
fegyverszünet ( 1944-1945). Akadémiai Kiadó, Bp. 1981.
14) M. Szabó Miklós: A magyarországi felszabadító hadmüve letek
1944-1945. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1985.
15) Magyar alkotmánytörténet. Szerkesztette: Mezey Barna.
Osiris Kiadó, Bp. 1996.
16) Magyarország hadtörténete II. kötet. Főszerkesztő: Liptai Ervin. Zrí-
nyi Katonai Kiadó, Bp. 1985.

214 215
17) Magyar-szovjet kapcsolatok 1945-1948, dokumentumok. K1adJa a
Magyar Népköztársaság Külügymimsztériuma és a Szovjetunió Kü-
lügyminisztériuma.
Dr. Nagy Tamás őrnagy
18) Mucs Sándor-ZÁGOt\l Emő: A Magyar Néphadsereg története
1945-1959. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1979. A MAGYAR NÉPHADSEREG TÖRTÉNETE
19) SOMLYAI Magda: Történelemformáló hétköznapok 1944. ösze-1945. 1948-1956
tavasza. Gondolat, Bp. 1985.
20) TÓTH Sándor: Budapest felszabadítása 1944-1945. Zrínyi Katonai
Kiadó, Bp . 1975.
A HADSEREG EXTENZÍV FEJLESZTÉSÉNEK
11) VIGH Károly: Ugrás a sötétbe. Magvető Kiadó, Bp. 1984. IDŐSZAKA (1948-1952)

A magyar katonapolitikát meghatározó fontosabb kül- és

belpolitikai változások
A hidegháború e/só idószakának főbb jellegzetességei.
A második világháború utáni években földünkön gyökeresen átrendezödött a
nagyha1alm1 viszonyrendszer. A háborút gyöztesen befejezö szövetségesek
érdckellcntéte1, amelyeket a harcok befejezéséig még sikeresen háttérbe tud-
tak szorítani, a fegyvcrszilnet1 egyezmények megkötése után fokozatosan
előtérbe kerültek. Amíg a háborúban vesztes kisállamok estében viszonylag
hamar megtörtént a hatalmi érdekek elhatárolása, addig Németország háború
utáni sorsának rendezéséröl nem sikerült a győzteseknek egységes álláspontot
kialakhani. Az angolszász hatalmak (Amerikai Egyesült Államok és Nagy-
Bntannia} és a Szovjetumó abban ugyan egyet értettek, hogy Németország-
nak a jövöben egységes államnak kell lennie, dc egyikük sem kívánt lemon-
dam saját megszállási zónájáról. Churchill, Roosevelt és Sztálm még 1945-ös
Jaltai csúcstalálkozójukon állapodtak meg arról, hogy Németországot a hábo-
rú utáni élet újjászervezése érdekében közösen fogják igazgatni és megszáll-
ni. Azonban az elképzcléscktöl eltérően nem egész Németországra kiterjedő
egységes államszervezetet hoztak létre, hanem valamennyi győztes hatalom
az általuk megszállt német terü leteken a velük egyUttmllködö politikai cso-
portosulásokat támogatta. Ennek eredményeként Németországban egy maJ-
dam egységes állam létrejötte egyre távolabb került a megvalósulástól, és
világossá vált, hogy a gyöztesek saJát nagyhatalmi létük annbútumát látták
megszállási zóná1kban.
A háború befejezését kövctöen az angolszász hatalmak és a Szovjetunió
kapcsolatában a már addig is Jelen lévö bizalmatlanság felerösödött. A már
nem barát, dc még nem ellenség idöszakának ( 1945- 1948) egyik JellcmZÖJC
volt, hogy a korábbi győztesek a béketárgyalásokon és a háború ~táni élet
ÚJramdításában sajá t érdekeiket úgy próbálták maximalizálm , hogy a másikat

216 217
fokozatosan háttérbe szorították. Ennek ugyan ellent mondott, hogy a pots- való eltérésként értékelte a Jugoszláv elképzeléseket, és ezért a testület 1948.
dami egyezmény alapJán az általuk delegált tagokból létrehozott Szövetséges JÚmus 27-1 bukaresti konferenciáján látványosan elítélte a Jugoszláv gyakor-
Ellenőrző Bizottságok (SZEB) müködtek a legyőzött államokban a békeköté- latot, és kizárta 1agia1 sorából a JKSZ-t. A Kommform határozatál követően
sig. Az így létreJött ellenőrző testületek a megszállt területeken ugyan kvázi ellenségessé vált Moszkva és Belgrád viszonya. A korszak hatalmi log1káj.i.-
kormányzati feladatokat láttak el, azonban a tényleges hatalmat a megszálló ból következett, hogy a továbbra 1s szocialista Jugoszlávia rövid időn belül az
hadseregek birtokolták. Az 1947. február 10-én Párizsban aláírt elsö szá mú közellenségé vált a szocialista táboron belül.
békeszerződések eredményeként a Szövetséges Ellenőrző Bizottságok befc- Mindeközben Nyugat-Európában jelentős katonapolitikai változások
Jezték müködésüket, és elvileg lehetővé vált a vesztesek számára, hogy saját kezdódtek el. 1947. március 4-én Franciaország és Nagy-Bri1an111a a Dunker-
kezükbe vegyék, államuk irányítását. Azonban Németország kérdése tovább- que1-szerzödésbcn kölcsönösen vállalták egymás megsegítését egy esetleges
ra ,s nyitva maradt, és a háborúban győztes megszálló hadseregek sem hagy- - ekkor még német - támadás esetére. A szerződés nyíltan Németország
ták el a legyőzött államok területét. Így a nagyhatalmak közötti érdekellenté- ellen irányult, hiszen ekkor még elevenen éltek a közelmúlt tapasztalatai.
tek ütközöz6nájába került közép-európai térség államai olyan kényszc11>ályá- 1948-ban a londoni és a párizsi vezetés kibővítve az előző évi egyezményt a
ra kerültek, amelynek alfája-omegája a jelenlévő nagyhatalom elvárásainak Benelux államokkal aláírták a Brüsszeli szerződést. Ezzel megteremtették az
va\6 megfelelés lett és sorsukat alapvetően befolyásolja a két szuperhatalom alapJát egy később létrehozandó katonai-védelmi cgyüttmüködésnek az
egymáshoz való viszonya. Egyesült Államok és a nyugat-európai országok között. Az 1948 Júniusában
Az amenka1 konnányzat hosszas töprengést követően 1947-ben döntő kirobbanó clsö bcrhm válság idején, amikor fokozott katonai fenyegetéssel
fordulatra szánta el magát. Harry Truman az Amerikai Egyesült Államok kellett a nyugati államoknak szembenézni, saJátosan igazolódott a Brüsszel-
elnöke 1947. március 12-én az amerikai kongresszushoz mtézett üzenetében, ben megkötött egyezmény. Miután a Németország keleti felében állomásozó,
értékelve a világban egyre jobban teret nyerő szovJet befolyást, meghirdette a megszálló szovJet csapatok lezárták az általuk ellenőrzött zóna határait, és
„Feltartóztatás" politikáját. A sztáhm szovjet vezetés számára ezt követően Berlin nyugati szektorait 1s blokád alá vették., az amerikai légierő három légi-
létérdekké vált, hogy a Szovjetum6 határai mentén, stratégiai fontosságú folyosón keresztül kezdte meg a körülzárt, nyugati hatalmak által ellenőrzött
irányokban, már csak vele szövetséges államok helyezkedjenek el. Ennek városrész e llátását. Ez a log1szt1ka1 bravúr a laikus közvéleménynek látvá-
megfelelően a szovJet befolyási övezet államaiban rövid időn belül hatalomra nyos bizonyítékul szolgált arra, hogy az amerikai lég1crö képes a világ bár-
kerültek azok a kommunista és munkáspártok, amelyek ellentmondás nélkül mely pontJára, rövid idő alatt a szükséges mennyiségű utánpótlást elJuttatatni.
elfogadták a sztálini irányvonalat, és megkezdték hadseregeik átalakítását. Az amerikai vezetésnek azonban szembe kellett néznie a realitásokkal.
Ezzel véget ért az önálló hadsereg-fejlesztési koncepciók időszaka, már csak Annak ellenére, hogy 1948-ban még az Egyesült Államoké volt az atommo-
a háborúban győztes Vörös Hadsereg 1rányítás1 és vezetési elvei érvényesül- nopólium, a rendelkezésre álló atomütöerö nagysága azonban messze elma-
hettek a térség államainak hadseregeiben. radt a Truman doktrínában mcgfogalmazoll stratégiai elvárásoktól. Az Egye-
A közép-európai kommunista pártok közül egyedül a Jugoszláv vezetés sült Államok atomarzenálja ebben az időben igen lassan növekedett, amit jól
utasította el a sztálini szovjet gyakorlat automatikus átvételét. A Tito vezette szemléltet, hogy 1947 márciusában 14, 1948 júniusába 50 darab nehezen
Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) Belgrádban olyan balkáni szö- mobilizálható atombomba volt bevethető állapotban. Ráadásul az atombom-
vetségi rendszer létrehozását tervezte, amelyben a Balkán-félsziget szocia- bák célba Juttatására 1s csak alig több mint 30 bombázógép (8 -29) állt ké-
lista irányultságú államai gazdasági és pohtika1 téren hangolták volna össze szenlétben. Az amenka, kormányzat lá1szólag logikusan döntött, amikor a
lépéseiket. 1 Ez a Balkán koncepció, azonban gyökeresen eltért a szovJet ál- hadászat, légierő fejlesztésére helyezte a súlypontot, ami egyet jelentett a
lásponttól. Sztálm és a szovjet vezetés nem tűrt meg az övétől eltérö, ráadásul katona 1 erők asz,mmetnkus struktúrájának a kialakításával. Az amcnka1 ka-
bizonyos önállósággal is rendelkező, politika, és hatalmi szervezödést az tonai vezetés ekkor még úgy vélte, hogy a rendelkezésére álló hadászati
általa ellenőrzött térségben. Az 1947 szeptemberében megalakult Kommu- légierővel és az atombomba monopóliumával a világ bám1ely térségében
nista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (Kommform) a szovjet modelltöl képes érdeke, érvényesítésére, és ehhez nem szükséges a hagyományos erők
tömeges hadrendben tartása.
1
A Jugost.láv vezetés ekkor még clképzclhe1önek tanoua Görögorsz.ág bevonását is a
létrehozandó balkáni á\larr&övetségbe.

219
218
 Az 1948-as első berlini válságot köve1öen már napirendre kerülhetett egy mosan kicserélődött a hadseregek személyi állománya is. Néhány év eltelté-
olyan Szovjetunió elleni nyugat-európai védelmi szövetség létrehozása, vel a szocialista államok hadseregeiben már tömegesen szolgáltak azok a
amelyben a dél- és nyugat-európai államok az Amerikai Egyesült Államokkal fiatal tisztek, akik látszólag feltétlen hűséggel és odaadással viseltettek a
közösen, saját védelmi szervezetbe tömörülnek. Ennek eredményeként 1949. fennálló rendszer és annak vezetői iránt.
április 4-én 12 ország2 megalakította az Észak-atlanti Szerzödés Szervezetét Miután a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolata ellenségessé
(NATO). A NATO létrehozása szervesen illeszkedett a korabeli amerikai vált, mindkét nagyhatalom elsődleges céljának tekintette, hogy kiterjessze
hadászati elképzelésekbe. Az amerikai stratégák, elemezve 1940-es évek befolyási övezetét. Az 1948-as e l ső berlini válság bebizonyította, hogy erre
végén Európában és Ázsiában lezajlott eseményeket, arra a következtetésre kontinensünkön nincs lehetőség, mert a háborút követően ideiglenesen kiala-
jutottak, hogy a Szovjetunió folyamatosan növeli befolyását a vele szomszé- kult érdekszféra határok rögzültek. Európában a nagyhatalmi befolyását csak
dos térségekben. Ezért Washingtonban a hadászati tervezők úgy vélték, hogy ligy növelhette volna bármelyik fél, ha vállalja egy esetleges világháboní
Moszkva újabb térnyerését csak úgy lehet megakadályozni, ha a Szovjetuniót kockázatát. Ezt felismerve a szovjet és az amerikai vezetés a nagyhatalmi
olyan támaszponthálózattal veszik körbe, amely a szocialista tömböt „bezár- rivalizálás színterét kölcsönösen, és hallgatólagosan „áthelyezte" a perifériák-
ja" saját határai mögé. Ezzel lényegében a Truman doktrínát ültették át kato- ra, a világnak azokba a térségeibe, ahol a gyammti sorból éppen felszabadult
nai területre. országok és népek, még nem csa1lakoztak egyik politikai és hatalmi rend-
A szovjet vezetés elemezve a berlini blokád és a koreai háború eseménye- szerhez sem. Meg kell jegyezni, hogy a hidegháboní történetében soha sem
it, arra a megállapításra jutott, hogy reális közelségbe került a harmadik vi- konfrontálódott egymással közvetlenül a két nagyhatalom a perifériákon ki-
lágháború. Legfontosabb célként a hadászati paritás elérését tűzték ki robbant háborúkban. Amint valamelyikük a nyílt katonai beavatkozást vá-
Moszkvában, amelynek a megvalósulásához vezető út első lépéseként, 1949. lasz1otta, a másik „azonnal" a közvetett módszereket, és szembenállást vá-
szeptember 29-én felrobbantották az első szovjet atombombát. A sikeres lasztotta.
szovjet atombomba kísérlet, sokkolóan hatott a nyugat-európai államokra, A világpolitikai változásoktól függetlenül azonban az európa i hadszíntér
mivel ekkor még csak ők voltak a szovjet atomfegyverek számára elérhető továbbra is a nagyhatalmi konfrontáció fö hadszíntere maradt a hidegháború
közelségben. Ezért alapvető céljukká vált a NATO-ban tömörült nyugat- során. Az 1948-as berlini tapasztalatok alapján az amerikai vezetés az elret-
európai államoknak, hogy az Egyesült Államok légiereje kiterjessze füléjük tentés módszerét választotta a Szovjetunióval szemben. Az atom ütőerő,
is a biztonságot adó atomemyőt, amely elrellentő hatással bírt egy esetleges amely az atombombán kívü l magában foglalta a hadászati légierőt is, az ame•
szovjet atomcsapással szemben. A szovjet vezetés számára azonban nem rikai stratégák számára elégséges feltételnek tűnt a Szovjet Hadsereggel
Nyugat-Európa volt az elsődleges célpont. Sztálinék az Egyesült Államokat szemben. Moszkvában ezzel szemben a geopolitikai adottságokból és a hábo-
kívánták ugyanolyan fenyegetettségi állapotba kényszeríteni, mint amilyen- rús tapasztalatokból kiindulva, nagy létszámú és gyorsan mozgó szárazföldi
nel nekik kellett ebben az időben szembenézniük. csapatok bevetésével számoltak az éppen fonná lódó nyugat-európai orszá-
Az atomarzenál létrehozása és folyamatos bővítésével párhuzamosan a gok hadseregei, és az ott állomásozó amerikai csapatokkal szemben. Ezért
nagyhatalmak hadseregeinek fegyverzete is korszerűsödött. A második világ- nem csoda, hogy az 1949-ben létrejövő NATO tagállamok aggódva figyelték
háborúban bevált, és raktáron maradt fegyvereket tömegesen rendszeresítet- az egyre korszerűbb és egyre nagyobb számban rendszerbe állított szovjet
ték az lij szövetséges államok hadseregeiben is. Az újonnan szerveződő had- páncélos és gépesített alakulatokat.
seregekben a fegyverzettel együtt a megszálló hadseregek vezetési és szerve- 1949-töl kezdve mmd az amenkai, mind a szovjet szövetségi rendszerben
zési elveit is meghonosították. A szovjet érdekszféra valamennyi államának egyre több, és nagyobb létszámú katonai alakulatot hoztak létre. A hadsere-
hadseregében így valósulhatott meg a politikai ellenőrzés és irányítás szovjet gek létszámának felduzzasztása és felszerelése a szükséges fegyverzettel
modellje, a politikai tiszti rendszer. A kommunista pártok vezctöt számára a azonban jelentősen megterhelte az érintett államok gazdaságát. Az európai
közvetlen politikai irányításnak ez a gyakorlata nélkülözhetetlenné vált a NATO tagállamoknak védelmi potenciáljuk növelésére külső erőforrások is
hadseregek átalakítása során. Az irányítási rendszer átalakításával párhuza- rendelkezésükre álltak hiszen az amerikai vezetés jelentős anyagi támogatást
nyújtott számukra. 1945-ben az Amerikai Egyesült Államok volt az egyedüli
2
Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, 0elgium, l lollandia, Luxemburg, Dánia, nagyhatalom, amely gazdaságilag megerősödve került ki a második világhá-
Izland, Norvégia, Portugália, Kanada és Egyesült Államok.
221
220
 nácsadók jelenléte ellenére a 1érség államai mégsem uniformizálódtak telje-
borúból, ráadásul kontinentális területét nem érte háborús pusztí1ás. Az ame-
sen. A szovJet tanácsadók közvetlenül avatkoztak be a szocialista országok
nka1 gazdaságot sikeresen állították át a haditermelésre, maJd ugyan ilyen
belső életébe, így a hadseregek irányításába 1s. Csak a sztálini logika figye-
hatékonyan vissza is tudták irányítani a munkaerőt a polgán termelésbe. A
lembe vételével érthető meg, hogy a szovjet befolyási övezet országai nem
második világháború alatt létrejött és megerősödött amerikai hadiipari
csak nyugati államoktól voltak hermetikusan lezárva, hanem egymástól 1s.
a
komplexumoknak a hidegháborús légkör kialakulása soha nem látott profitot
lilába rendelkeztek a szocialista államok hasonló ál\amstruktúrákkal, hadse-
eredményczetl. A második világháborúból hazatért amerikai katonák köny-
regekkel, a lakosság nem érintkezhetett egymással. A kialakuló szocialista
nyen cl tudtak helyezkedni a fellendülö hazai gazdaság különböző szektorai-
világrendben az egyes részek csak úgy tarthatták egymással a kapcsolatot,
ban. A háború során felhalmozott amerikai megtakarítások csak tovább
ahogy azt a sztálini vezetés jónak látta. Ebben az időszakban semmilyen ér-
,,fi'ilötték" az amerikai gazdaság motorjá1. Mmdezek eredményeként az ame-
demi horizontális kapcsolatrendszer nem épült ki a szövetséges szocrnhsta
rikai gazdaságot nem terhelték meg annyira azok a ka1onai és polgári célú
államok és azok hadseregei közölt. 1950-rc a szovjet térség valamennyi álla-
segélyprogramok, amelyeket a NATO és az 1947. június 5-én meghirdetett
ma gazdaságilag, politikailag és katonailag is teljesen ki lett szolgáltatva
Marshall-terv keretében folyósítottak szövetségeseiknek. Sót, ezzel a töke ex-
Moszkva érdekeinek, és csak tőle függtek.
porttal tulaJdonképpen új piacokhoz Jutott az amerikai töke, amely maximáli-
1950 eleJén az amerikai vezetés érzékelve a nemzetközi hely7et, és a
san profitált Nyugat-Európa háború utám újJáépítéséből.
szovJet-amerika1 v1s1:ony változásmt (szovJet a1ombomba), megkezdte a
A szovJct gazdaság az amerikaival szemben 1945-ben a knncrülés jeleit
feltartóztatási politika átértékelését. Paul Nitze a külügyminisztérium Politi-
mutatta. A katasztrofális emberveszteséget csak tetézte, hogy a háborúból
kai Tervező Részlege ÚJ vezetőJének irányításával a megkezdett munka
hazatérök közül sokan börtönökbe, illetve táborokba kerültek. Egyes vélemé-
eredményeként megs1ületett az NSC-68, az ÚJ nemzetb1ztonság1 direktíva,
nyek szerint a sztálini szovjet vezetés így kívánta biztosítani az ÚJjáépitéshez
amelyet Truman elnök 1950 szeptemberében hagyott jóvá. A direktíva rész-
szükséges tömeges és olcsó munkaerő!. A rendelkezésre álló emberi
letesen elemezte a Szovjel'unió gazdasági potenciálját, katonai lehetőségeit,
erőforrást tovább apasztotta, hogy a fnsscn loalakult szovJet érdekszféra ál-
valarnmt várható lépéseit. Alapve1ő célként Jelölte meg az amenka1 vezetés
lamaiban Jelen1ös nagyságú megszálló katonaságot kellett állomásoztatni. A
számára, hogy a penfénákon kialakuló íeszültséggócokban az Egyesült Ál-
szovjet ÚJJáépítésnek sajátos arculatot adott, hogy a rendelkezésre álló szűkös
lamoknak határozottan kell érdekeit képviselni, és vállalni kell az esetleges
erőforrásokból kellett fedezni a frissen megszerzett nagyhatalmi szerepválla-
konfrontációt a SzovJetunióval is ezekben a kérdésekben. Az NSC 68 sza-
lás költségeit is. A nundenkon szovjet veze1és Jelentős összegeket fordított a
kított a korábbi feltartóztatás elméletével, hiszen már nem csak a létfon1ossá-
hidegháború évei alatt a korszerű had1technikák létrehozására és rendszerbe
gú nyugati érdekszférák megvédésekor tudta elképzelni az összeütközést a
állítására azért, hogy még véletlenül se maradjon le a fegyverkezési verseny-
Szovjetunióval, hanem globális méretben, a perifériáko11 is kész volt a fel-
ben, legnagyobb riválisa, az Egyesült Államok mögött.
tartóztatásra. Az új amerikai koncepció gyakorlati megvalósításához nagy-
Ezeknek a céloknak a megvalósitásához a szovJet társadalmat továbbra is
mértékben hozzájárult az 1950. június 25-én klfobbant koreai ,háború.
háborús légkörben kellett tartania a moszkvai vezetésnek. Sztálmék csak így
Az észak-koreai inváziót követően az Amerikai Egyesült Allamok, rmután
tudták a háború borzalmait és nélkülözéseit átélt szovjet emberekkel elfo-
megszerezte az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsá-
gadtatni a nagyhatalmi szerepvállaláshoz szükséges újabb áldozatvállalást. A
ban (BT) a szükséges felhatalmazást a közvetlen katonai beavatkozásra, szö-
szovjet vezetés továbbra is mcs1erségesen tartotta alacsony szmten a belsö
vetségeseivel együtt katonai alakulatokat küldött a Korea1-félsz1gctre.' Első
fogyasztást, mert csak így tudta a felszabaduló forrásokat a már vázolt célok
lépésként a Japánban állomásozó nagy létszámú amenka1 erökböl s1..állitottak
megvalósítására fordítani. A szovJet propaganda tennészetesen minden esz-
át csapatokat a Dél-Koreai Köztársaság területére. Az amenka1 katonai ve-
közt felhaswált arra, hogy a lakosságot meggyőzze áldozatvállalásának
zetés ekkor döbben! rá , hogy a másochk világháború bcfeJezését követően
értelméről. A propaganda saJátos k1egészít6Jeként a belb1ztonság1 szervek
gondoskodtak arról, hogy a sztálini SzovJetunióban a központi irányvonal
maradéktalanul érvényesülhessen a társadalom valamennyi rétegében. .) A Szovjetunió ebben az időszakban boJkottálta az ENSZ BT inunkáji'lt, mivel a
Kína ENSZ-beh helyét a taJvani kormányza1 töl!öUe be a 1estüle1ben és nem a Kínai
Ezt a gyakorlatot 1dövel valamennyi népi demokráciában, maJd szocrnhsta
Népköztársaság képviselöJe. A szo,'Jel vétó elmaradása telte lehelÖ\'é az egységes
országban 1s meghonosították. A sztáhni elvárásokat érvényesítő szovJet ta-
álláspont kialakítását II BT-ben.

223
222
elhibázott volt az aszimmetrikus haderőfejlesztés, a hagyományos szárazföldi
A szovjet mintájú hatalmi rendszer kiépítése Magyarországon
erők visszafejlesztése a hadászati légierővel szemben. Az amerikai elképzelés
nem számolt olyan esettel, amikor egy kis állam ügy indít agressziót az ame- 1948-ban a Magyar Kommunista Párt (MKP) vezetése a parlamenti és a kor-
rikai érdekszférában elhelyezkedő szomszédja ellen, hogy semmibe veszi az mányzati kulcspozíciók megszerzését követően hozzákezdett a társadalom
Egyesült Államok nukleáris fegyvereit. A koreai háboni kirobbanása az ame- átalakító céljainak megvalósításához. A Rákosi Mátyás vezette MKP-nak
rikai feltartóztatási politikára nézve egyrészt kudarc volt, mert nem rettentett elsődleges célja volt, hogy a ha1.ai gazdaságirányirást szovjet mintára átalakít-

el az amerikai érdekszféra ellem agressziótól, másrész1 sikeres volt, mert a sa, és beillessze Moszkva érdekszférájába. Ennek a folyamatnak a nyitányaként
sz1álini szovjet vezetés már nem vállalta a nyílt konfrontáció lehetőségét 1948. február 18-án Moszkvában aláírták a Magyar Köztársaság és a Szocia-
legnagyobb riválisával szemben. lista Szovjet Köztársaságok Szövetsége közötti „Barátsági, együttműködési és
A koreai háboniban a szovjet részvétel inkább csak közvetve valósult kölcsönös segélynylljtási szerződés"-!. Miután a szovjet gazdasági modell
meg. A Szovjetunió jelentős fegyverszállításokkal támogatta a Koreai De- külső feltétele, ezzel a szer-,ödéssel biztosítottnak látszott, hozzá lehetett kez-
mokratikus köztársaság hadseregét, amely kellő hátteret biztosított az északi deni a belső lényegi átalakításokhoz. 1948. április 29-én a magyar parlament•
fél számára. Annak ellenére, hogy a koreai háborúban a Szovjetunió száraz- ben a kommunista párt vezetői „keresztülvitték'' államosítási koncepciójukat.
földi csapatokkal közvetlenül ugyan nem vett részt, de kiváló lehetőség nyí- Megszületett az 1948. évi XXV. törvénycikk, amely értelmében minden száz
lott a korszerü repülőgépek és más haditechnikai eszközök kipróbálására, föné l több munkást foglalkoztató üzemet állami irányítás alá vontak.
amit Moszkvában igen hamar felismertek. Az MKP-nak ezt az elképzelését koalíciós partnere a Magyar Szociálde•
A koreai háborúban a kezdetektől végig harcoltak szovjet vadászpi lóták, mokrata Párt (MSZDP) ugyan mindvégig ellenezte, de Rákosiéknak ez nem
akiknek gépei kínai felségjelet viseltek. Azonban a legnagyobb titoktartás okozott különösebb gondot, mert titkos pártagjaik révén könnyen tudták
ellenére az amerikai felderítés igen könnyen rájött erre a tényre, hiszen a semlegesíteni az MSZDP vezetés ezirányll törekvéseit. 1945-től az MKP
korszak egyik leglljabb vadászrcpülőgépét olyan pilóták vezették, akik a földi titkos párttagjai valamennyi koalíciós pártban tevékenykedtek. A titkos párt-
irányítássukkal orosz nyelven tartották a kapcsolatot. Az amerikai katonai tagok folyamatosan szolgáltattak információkat az MKP vezetése számára a
vezetés miután felismerte a korlátozo11 szovjet katonai részvételt, önmérsékletet szövetségesek belső viszonyairól, valamint érvényesítették a kommunista
tanúsítva felszólította pilótáit, hogy tartsák távol magukat a koreai-szovjet határ érdekeket. Rákosiék ezt a helyzeti előnyüket maximálisan kihasználva így
térségétől egy esetlegesen kirobbanó világháború elkeriilése érdekében. Amikor tudták elérn i, hogy a kommunista párt számára fontos törvénytervezeteket a
1950 végén az amerikaiak által vezeteu ENSZ erők megközelítették a kínai ha- parlamentben elfogadták.
tárt, Pekingben és Moszkvában határozon lépésekre szánták el magukat. Amíg a A szovjet mintájú hatalmi rendszer kiépítésének következő lépéseként
kínai önkéntesek bevetésével szárazföldi offenzíva indult a K.NDK megsegítésé- 1948. jllnius 12-én a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt
re, addig a SzovJet Hadsereg kijelölt alakulataJ egyre nagyobb mértékben kap- egyesülésével létrejött a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). Az MDP veze-
csolódtak be a légi harcokba. tésében egyre nagyobb befolyással rendelkező Rákosi Mátyás, Gerő Ernő,
Ezzel párhuzamosan a szovjet vezetés az 1950/ 195 \. év fordulóján a Kore- Farkas Mihály és Révai József, most már módszeresen hffozzákezdett a
ában kialakult helyzetet elemezve arra a megállapitásra jutott, hogy bármely korabeli szovjet elvek megvalósításához Magyarországon. Ok, a moszko-
pillanatban kirobbanhat a harmadik világháború, amely gyökeresen el fog viták, rövid időn belül bebizonyították, hogy kiválóan elsajátították a ha-
térni a korábbiaktól. Mindezek alapJán Sztálmék 1951 januárjában Moszkvá- talomgyakorlás sztálini e lveit, és az1 „hatékonyan" képesek alkalmazni a
ba rendelték a szövetségi rendszerükbe tartozó országok párt, állami és kato- magyar viszonyok között.
nai vezetöit, hogy felszólítsák őket a nagyobb ütemű fegyverkezésre és had- A terror eszközét igen széleskörűen használták az osztályellenségnek ne-
seregeik extenzív fejlesztésére. Az egyre erősödő háborús pszichózis követ• vezett emberekkel, szervezetekkel és igen gyakran saját, korábban megbíz-
keztében a szociahsta tábor országaiban egyre nagyobb méreteket öltöu a hatónak mondott elvtársaikkal szemben is. A leszámolások megállíthatatlan-
belső terror, és megkezdödötl a honi gazdaságok háborlls viszonyokra történő nak tííntek. Még ebben az évben (1948) lemondatták a kisgazda párti Tildy
átállítása. Zoltánt, aki köztársasági elnökként nem tudta megakadályozni a kommunista
hatalomátvételt. Bár Tíldy nem rajongott a kommunistákért, de kénytelen

225
224
volt együttmüködni velük, mert a kisgazda párti politikusok háború utáni
sorsa és az egyre intenzívebb szovJet befolyás erre intette. Tildy hatalomból A magyar hadsereg szovjetizálása és extenzív fejlesztése
történő távozását követően a volt szoc1áldemokrata, Szakas1ts Árpád vette át (1948-1952)
a köztársasági elnöki teendőket. A következő évben, az 1949-bcn elfogadott
A szovjet mintájú tőmeghadsereg szervezeti kereteinek
új magyar alkotmány, már egy kollektiv testületet, az Elnöki Tanácsot ne-
vezte meg Magyarország legfőbb irányító szerveként. A valódi hatalom kialakítása
azonban ekkorra mar az MDP legfelsőbb vezetésének kezében volt. Az MDP alakuló kongresszusán a küldöttek jóváhagyták az ÚJ pártvezetés had-
Az MDP vezető szerveinek kialakítását és egymáshoz való viszonyát sereg átalakítási koncepcióját. Ennek értelmében a Jővöbem demokratikus nép-
alapvetöen meghatározták a sztálini párhrányítási elvek, és a magyar hadseregnek a kor színvonalán álló fegyverzettel kell rendelkeznie, hogy képes
pártvezetők személyi tulajdonságai. A párt legffibb döntéshozatali szerve a legyen biztosítani az ország függetlenségét, és eleget tudjon tenni a szövetsége-
kongresszus volt, amelynek összehívásáról a pártvezetés döntött. A kongresz- si kötelezettségeinek. Annak ellenére, hogy a 1-l onvédség elnevezés továbbra is
szusok közötti időszakokban a párt irányítását elvileg a kollektív vezetési elvek érvényben maradt, egyre több dokumentumban tűnik fel a néphadsereg meg-
alapján működő, időszakonként összeülő Központ Vezetőség (KV) látta el. A nevezés is. A két név együtt szerepeltetése jól szemlélteti azt az átalakítási
KV elé kerülő kérdések koordinálásának feladatait a Központi Vezetőség Tit- folyamatot, amely révén a magyar hadsereg fokozatosan eltávolodott történeti
kársága (KV Titkárság) végezte, amelynek elviekben csak adminisztratív fe la- tradícióitól, és a korszak elvárásainak (tömblog1ka) megfelelően betagolódott a
datokat kellen volna ellátnia. Azonban a KV Titkárságot kis létszáma ellenére szovjet érdekszféra katonai rendszerébe. Az átalakítási folyamat végén, ntaJd
1948 és 1950 között Rákosiék valóch döntéshozói szervvé tették. csak 1951 második felében Jelenik meg az ÚJ hivatalos megnevezés a Magyar
Ennek ugyan ellentmondott az MDP szervezeti szabályzata, amely a KV Néphadsereg.
ülések közti effektív pártirányítási feladatokat a T1tkárságnál nagyobb létszá- A vázolt célok elérése érdekében az MDP első kongresszusának határo-
mú, és elvileg nagyobb hatáskörrel rendelkező Politikai Bizottságra (PB) ru- zata1 között rögzítették, hogy át kell alakítani a Magyar Honvédség szellemi-
házta át. Az ország sorsát érintő stratégiai döntések meghozatalára azonban a ségét, s1.ervezetét és személyi állományát ki kell „cserélni ". Az átalakítások
Titkárságon belül egy még szúkebb kör Jött létre, amelynek tagjai Rákosi Má- során továbbra 1s számítottak azokra a szakmailag JÓI képzett és nélkülözhe-
tyás, Gerő Emő, Révai József és Farkas Mihá ly ténylegesen gyakorolta Ma- tetlen hivatásosokra, akik lojálisak volta az MDP-hez. Ennek a célkitűzésnek
gyarországon a hatalmat. Révai Józsefet időnként ugyan kihagyták a többiek a megvalósítása érdekében az MDP Politikai Bizottsága még 1948-ban döntött
fontos és lényegi döntésekből, de Révai személye egyet jelentett a rendszer arról, hogy a hadsereg vezető pozícióiba, az MDP-hez hü, megbízható sze-
propagandájával , megkerülhetetlen lett kulturális és propagandakérdésckben. mélyek (káderek) kerüljenek, akiket katonai képzésben kellett részesítem. A
Rákos1éknak erre a nagyfokú halalom koncentrációjára az egyre feszü ltebbé kiválasztott személyek alacsony szintű iskolai végzettsége azonban nem volt
váló külpolitikai helyzet és az „osztályharc élezödésére" való állandó hivatko- elegendő a felsőfokú katonai tanmtézetekbe való beJutáshoz. Az így kialakult
zás adott l ehetőséget. ellentmondást az MDP vezetése hatalmi szóval, politikai fe l sőbb utasítással
Az 1949-53 közötti időszakban, Rákosiéknak ez a hatalmi koncentrációja oldotta meg. Ennek eredményeként a Kossuth AkadCmiára ekkor frissen be-
nem csak a széles közvélemény, de a párttagság előtt is ekkor még rejtve ma- iskolázottak között csak e lvétve voltak olyanok, akik középfokú iskolai vég-
radt. Ennek a vezetési rendszernek a megvalósulásához alapvetően szükség zettséggel rendelkeztek. Az MDP vezetöi számára a beiskol_ázásnál az osz-
volt, hogy a Rákosiék iránt feltétlen hüségct tanúsító személyek kerülJenek tályszempontok érvényesítése volt az elsődleges, ami egyet Jelentett a mun-
vezető pozíciókba az állami és a pártvezetésben, valamint a szélesebb tömegek kás káderek nagyszámban történő beáramlásával a Honvédségbe. Ettől a
számára meggyőző propaganda alkalmazása, amelyet az állami gyakorlattól csak akkor tértek el, ha már nem volt elég Jelölt a katonai kép-
erös?.akszervezetek tettek még érzékelhetőbbé. zésre, illetve, ha értelmiségiekből tudták csak kiválasztani a megfelelö
1skolázottságú, a párthoz hü kádereket.
A Honvédség 'iZOvjet elvek alapJán történő átalakításának következő lé-
pésként \948. július 21-én az MDP KV Titkársága döntött a csap~t-
tiszthelyettesi kar felszámolásáról. A kialakult hely.lelet elemezve megállap1t-

227
226
ható, hogy ebben az időben már nem volt elég csapat tiszthelyenes a honvédség- Az 1949. május 15-én megrendezett Országgyűlési választásokra az MDP
nél. Ennek oka, hogy 1945-1948 közti idöszakban leszerelték a megbizhatatla- vezetése kiemelt figyelmet fordított. Az ominózus, 1947-es „kékcédulás"
nak vélt, hosszabb ideje szolgálatot teljesítőket, illetve a pártszimpátiájuk alapján választás óta ugyan nem maradt riválisa az MDP-nek a korabeli politikai
megbízhatónak vélt tiszthelyenesekböl - a ritka történelmi helyzetböl adódóan színtéren, de ettől függetlenül a pártveze1és aktív propagandakampányt foly-
- tiszt lett. A felsorolt okokon kívül különösen nagy hatással volt a szovjet tatott a szavazók megnyerése érdekében, amelyből a Honvédség is kivette a
hadsereg szerkezeti felépítése, ami modellként szolgált a magyar katonai részét. Az új rendszerü választás, amely alapvetően eltért a demokráciában
vezetők számára is. elfogadott elvektől, csak egy politikai csoportosulás jelöltjeit engedte indulni.
A magyar hadsereg szovjet mintáJú átalakítása során igen fontos lépés A propaganda és a rivális hiánya meghozta a sikert a Népfront Jelöltjei szá-
volt, hogy 1948. július 2-án Moszkvában aláírták a magyar-szovjet hadi- mára, akik a leadott szavazatok 96,27%-át szerezték meg. (A választásokon a
anyag szállítási egyezményt. Ennek értelmében megkezdődött a magyar had- jogosultak 96,04%-a vett részt.) A „sikeres" választási kampányt követően
sereg szovjet fegyverekkel történő felszerelése. Ezzel az egyezménnyel a 1949. június 8-án összeülő Magyar Országgyiílés augusztus 18-án elfogadta,
szovjet hadiipar új, még ha nem is óriási, de a térségbeli folyama!okat tekint- és két nappal később augusztus 20-án kihirdették az új Alkotmányt. Az új
ve fontos piachoz Jutott. A szovjet hadiipari szállítások azonban nem voltak alapdokumentum kimondta, hogy Magyarország államfonnája Népköztársa-
mindig pontosak, és a leszállított fegyverek és hadianyag minőségével is ság, ahol az állampolgárok megtisztelő kötelessége a haza védelme, és ezért
többször volt gond. Az intenzív feJlesztésre áttérő Magyar Honvédség igé- az általános hadkötelezettség gyakorlata érvényesül. Az Alkotmány elfogadá-
nyeit kizárólag szovjet hadianyag szállításokkal nem tudták kielégíteni, ezért sa elön azonban az MDP KV Titkársága 1949. augusztus 3-i határozata ér-
napirendre került a hazai haditechnikai szektor fejlesztése, és azon belül is a telmében magyar hadsereget teljes egészében a honvédelmi miniszter aláren-
katonai kutatások rendszerének az átalakítása. deltségébe utalták.
1948. szeptember 9-én Farkas Mihályt a Minisztertanács honvédelmi mi- Az MOP legfelsőbb vezetése - élén Rákosi Mátyással és Farkas Mihály-
niszternek nevezte ki. Az új „hadüb,Yér" egyéni habitusa és szakmai felké- lyal - 1949-bcn elérkezettnek látta az időt arra, hogy leszámoljon azokkal a
szültsége révén hírhedt alakjává vált a hazai hadtörténelemnek. Ritka a törté- régi kommunista vezetökkel, akik kritikát fogalmaztak meg a pártvezetés
nelemben, hogy egy országnak olyan katonai vezetője legyen, aki semmilyen politikai irányvonaláva l és gyakorlatával szemben. A pártvezetésen belül
szakmai ismerettel nem rendelkezik, ráadásul akkor álljon a hadsereg élén, alkalmazott terror megdöbbentette a korabeli magyar társadalmat. Rákosiék
amikor az legnagyobb szervezeti keretét és létszámát éri el. Farkas Mihály a ezért látványos kirakatpereket rendeztek a lakósság meggyőzése és a velük
párt vezetésének l egbelsőbb köréhez tartozott, és kinevezése egyet jelentett a nem teljes mértékben azonosulók likvidálása érdekében. A forgatókönyveket
hadsereg felértékelödésével, illetve a hadsereg szovjet elvek szerinti átalakí- már a perek megkezdése előtt, szovjet tanácsadók segítségével elkészítették.
tásának befejezésével. Az új honvédelmi miniszter kinevezése már jelezte, Rajk László egykori bel-, majd külügyminiszter perét több nagy és látványos
hogy az MDP katonapolitikájában gyökeres változások veszik kezdetüket. per is követte. A helyzet abszurditását jól tükrözi, hogy a moszkvai magyar
Elsö lépésként megkezdődött a honvédség nyílt pártirányítás alá helyezése. katonai attasét is bíróság elé állították idegen hatalom javára való kémkedés
Ennek érdekében az MDP PB 1948. október 7-i ülésén döntöttek a hadsereg- vádjával. A tisztogatások eredményeként a magyar katonai vezetés Farkas
ben működő pártszervezetek visszaállításáról, majd novemberben Mihállyal vitában álló tagjait fokozatosan eltávolították a hadsereg
megkezdődött a Politikai Főcsoportionökség létrehozása. A Politikai szervezetéből. Több esetben olyan tábornokokat és magas rangú katonatisz-
Föcsoportfönökség létrehozása egyet jelentett a hadseregben a politikai tiszti teket is kivégeztek, akik katonai karrierjüket a kommunista
intézmény kialakitásával, ame ly a korábban már működő nevelőtiszti rend- meggyőződésüknek köszönhették. A kialakult helyzet fonákságát érzékelve a
szerre épült. A politikai tisztek alapvető feladata volt az MDP pol itikai PB 1949. október 20-i ülésén meghatározta a hadseregben végzendő politikai
célkitűzéseinek a megvalósítása a hadseregben. Az 1948 őszén kialakuló új munka fö bb feladata.it. A PB határozatában kimondta, hogy az elmúlt 10 hó-
szervezeti struktúrának megfelelően a Nógrádi Sándor vezette Politikai nap a politikai tiszti intézmény rendszerének életképességét bebizonyította.
Föcsoportionökség alárendeltségébe tartozó politikai tisztek 1949. február A dokumentum szerint a Rajk-per során leleplezett volt horthysta
19-én mint társparancsnokok kezdték meg működésüket a hadseregben tisztekből álló csoport katonai puccsra készült. Amikor ez nyilvánosságra
került, a régi tisztek és tiszthelyettesek valószínűleg nem hihették e l a váda-

229
228
kat. Ezt bizonyítJa a dokumentum azon része, amelyben utalnak a hadsereg A Moszkvából hazatért MDP vezetés a párt vezető testületeiben több al-
morális állapota és ideológiai felkészítése terén elvégzendö munkák fontos- kalommal napirendre tűzte a hadsereg kérdését, és megvizsgálta az ott folyó
ságára. A határozat a politikai tisztek egyik legfontosabb feladataként szabta politikai munkát. 1951. január 17-i ülésén a KV Titkárság megállapította,
meg, hogy támogassák minden erejükkel az ÚJ (káder) tisztek munkáJát. A hogy a hadsereg személyi állományánál bevezetett szovJet rendszerű politikai
rég, és az ÚJ tisztek között gyakonak voltak az ellentétek, melyek alapját oktatás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A Titkárság továbbá pontos
képzettségük eltérö szinvonala adta. A poht1ka1 tisztek aktív szereplöként kimutatást kapott a hadsereg hivatásos állományának 1949-hez képest 1örtént
való megjelenése ebben a szakma, konfliktusban azt is Jelezte, hogy a pártve- változásáról.
zetés abszolút bizalmáról biztosította az ÚJ és hiányos múveltségü káder tisz- 1949. Január l-én a tisztikar összetétele a következö volt:
teket, a korábbi I lonvédségböl megmaradt, szakmailag jól felkészültekkel - 78% egykori ludovikás tiszt;
szemben. - 17% ti szthelyettesböl lett tiszt;
1950 tavaszán tovább folytatódtak a poilt1kai jellegíí tisztogatások a had- - 5%újtiszt.
seregben. Azonban a letartóztatások nem zavarták meg a pártvezetést abban, A jelentés ezt követően bemutatta az akkori (1951-cs) állapotokat:
hogy döntsön a hadsereg menny1ség1 fcJlcsztésérö l és annak személyi von- - új tiszt 80,7%;
zatairól. Az MDP KV Titkársága 1950. március 16-i ülésén tárgyalta meg - tiszthclyettesböl lett tiszt 9%;
azokat a személyi kérdéseket, amelyeket az ÚJ hadrend felállítását követően - a Magyar Királyi I lonvédség ben tartalékos tiszt volt 1%;
kellett megoldam. A KV Titkárság Jegyzökönyvéböl a hadsereg feJlesztésé- - ludovikás tiszt 9,3%.
nek olyan impozáns képe tünik fel, amelynek egyetlen szépségh1báJa, hogy - A tábornokok 68%-a, fütisztek 32%-a (beleszámít ömagytól-
végrehaJthatóságát megkérdőjelezte a hazai gazdaság teherbíró képessége. ezredes1g), századosok és beoszton tisztek 85%-a ÚJ.
A Honvédség ÍCJlesztése során tavasszal és ősszel felállításra került: Az 1952-es év a Magyar Néphadsereg életében döntő Jelentöségú válto-
- 3 gyalogos hadtest, 1 páncélos hadtest, 5 gyalogos hadosztály és 1 pán- zást hozott. Augusztusban az MDP vezetése döntött az egyszemélyi parancs-
céloshadosztály. noki rendszer bevezetéséről. A pártvezetés ezze l a döntéssel megszüntette a
Ebből a tavaszi szervezésnél felállításra kerül: korábban létrehozott társparancsnoki (komisszár) rendszert. Az MDP vezetői
- 1 gyalogoshadtest és I gyalogoshadosztály, míg a többit ősszel kí- elismerték, hogy a társparancsnoki rendszer teljesítette a vele szemben tá-
vánták megszervezni. masztott követelményeket, de ekkor már nagy számban szolgáltak a csapatok-
A magyar hadsereg menny1ség1 feJleszté~ét alapvetően a nemzetközi kap- nál olyan fiatal tisztek, akik tanulmányaikat az új szellemiségú katonai tanintéz-
csolatokban bekövetkezett gyökeres változások határozták meg. 1950-re a ményekben végezték A pártvezetés számára ők már politikai szempontból meg-
magyar-Jugoszláv viszony már annyira ellenségessé vált, hogy az MDP PB bízhatónak számítottak, és alkalmasak voltak a csapatok napi életét és a kikép-
l 950. december 29-1 ülésén meghatározták a hadseregben végzendö propa- zést a minimálisan elvárható szinten irányítani. A társparancsnoki rendszer to-
gandamunka alapvető céljait. Külön kiemelték, hogy tudatosítsák a személyi vábbi fenntartása ekkorra már akadályozta az eb,yre nagyobb létszámú haderő
állománnyal, Jugoszláviával, mint első számú ellenséggel kell a jövőben hatékony irányítását.
számolni. Az új típusú rendszer kialakítása természetesen a politikai tisztek helyze-
tét és fe ladatait is megváltoztatta. Az új irányítási rendszerben politikai tisz-
A hadsereg extenzív fejlesztése, felkészülés teket mentesítették a nap, élet irányításának fe ladatai alól, akiknek ettő l
a harmadik világháborúra kezdve nagyobb figyelmet kellett fordí1aniuk a hadseregben folytatott pohti-
A koreai háború, bár távol zaJlou Európától, mégis Jelentósen befolyásolta a ka1 propaganda.munkára. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1952.
kontinensünk légkörét. 1951. Január 7- 17. között a Moszkvába rendelt szo- november 5-i rendeletében rögzítette az egyszemé lyi parancsnoki rendszer
cialista országok vezetói megtárgyalták a kialakult helyzetet. A szovJet ve- bevezetését a hadseregben, a honvédelmi m1mszter pedig az 1952. december
zetés ekkor nyíltan felszólította szövetségeseit, hogy növelJék a hadi kiadá- 27-én megielcnt 055. számú parancsában intézkedett az ÚJ vezetési rendszer
saikat, mert Sztálinék értékelése szerint küszöbön állt a harmadik világháború létrehozásáról 1953. Január 20-i hatállyal.
kirobbanása.

231
230
 A hadsereg 1948-ban megkezdett men11yiségi fejlesztésének eredmé11yeké11t Ezzel párhuzamosan az MOP vezetése több mmt 200 párt- és állanu
tisztviselőt irányított a hadseregbe. Ezeknek a kádereknek néhány hónapos
1952 őszére a Magyar Néphadsereg elérte legnagyobb szervezetét és létszámát.
A teljes hadrend 772 á1Jomá11ytábláva/ re11delke::ö katonai szervezetet foglalt fe lkészítö tanfolyam elvégzése után, megalapozott katonai felkészítés nélkül
magába, amelybe 203 OOO katona és polgári alkalmazo11 tarto:zou. Az építő ala- kellett bcosztásaikat elfoglalmuk, és irányítam a csapatok mindennapi életét.
kulatok katonáival, az elhárító szen-ek tagjaival és a létszám feleui polgáriakkal Külön problémát jelentett, hogy az ÚJ tisztek általános műveltsége
megdöbbentően alacsony szmtü volt. A hiányosságaikat viszont ellensúlyozta
egyiill a Magyar Néphadsereg teljes állomá11ya meghaladm a 231 OOO föl.
vélt politikai megbízhatóságuk, ami az átrendezödö magyar poht1ka1 életben
A hadsereg átalakítás főbb idöszakai és jellemzöi ekkor a legfontosabb követelmény volt.
A megkezdett feJlesztésekct azonban gyorsabban kellett végrehaJtani,
(1948-1952)
mint ahogy azt korábban tervezték. Az 1948 júniusában Moszkvában aláírt
Hadrendi változások fegyverszállítási egyezmény értelmében megkezdődött a ll onvédség szovjet
fegyverekkel történő átfcgyverzése. A Szovjet Hadseregnek a második világ-
Az 1948-195 1 közötti időszakban a magyar hadsereget, többször átszer-
háború befejezésekor óriási hadianyag készletei halmozódtak fel, amelyeket a
vezték. A félévente kiadott új hadrcndek Jelentős állománymozgatással és
háború után át-, illetve eladott a szövetségi rendszerébe frissen betagolt or•
diszlokáció változásokka l jártak. 1948. ápnlis 15-én lépett életbe a „Pili s"
szágoknak. A fegyvereladások egyre nagyobb méreteket öltöttek, miután a
fedönevet v1selö hadrend, amellyel elkezdődött a magyar fegyveres erök
szovjet vezetés felismerve az 1947-es amerikai politikai fordulat Jelentőségét,
szovjet elveknek megfelelö mennyiségi feJlesztése.
1948 őszétől követelni kezdte kelet-európai szövetségeseitől, hogy
A magyar katonai vezetés a feJlesztés1 elképzelésekkel a párizsi
erőteljesebben feJlesszék hadserege1ket.
békeszerződésben megszabott keretet kívánta kitölteni, tehát egy békeidőben
70 OOO fös hadsereg liszti karának és t1szthelyettes1 állományának a megte- ,.Pilis II." hadrend (1948. október0 1-1949. március 15.)
remtését tű zte ki célul. A „Pi lis" hadrend a honvédelmi m1mszténum {l lM) 1948. október l•jén lépett életbe a Honvédség új hadrendje, amely a „P1hs 11"
alárendeltségébe sorolta az 1. és 6. hadosztályt. A két hadosztály azonban nevet viselte. Ez a szervezet i felépítés már 56%-os léts1..ámemeléssel számolt,
gyökeresen különbözött egymástól. Míg az 1. hadosztályba a lövész és gépe- valammt a meglévő 1. hadosztály bővítését tűzte ki célul. A tervben már önálló
sített lövész erőket (zászlóaljakat) vonták össze, addig a 6. hadosztály állo- szervezetként, dc a I IM alárendeltségében meruelent az Országos Légvédelmi
mányába a tüzérség erőit összpontosították. A IIM alárendeltségében e két Központ, amely egyértelműen Jelezte, hogy Magyarorsl.ágon is megkezdödön
hadosztály mellett megtalálható volt egy műszaki hadosztály, valamint több az önálló légvédelmi rendszer létrehozása, függetlenül a korábban is létező
kisebb szervezeti egység, amely spec1áhs íeladatokat látott cl. Alapvető fon- lég1crötől. Az állomány arányokat Jól szemléltet1, hogy a Honvédség összlét-
tosságú íeladatként határozták meg a tervben, hogy a 70 OOO füs hadseregnek számának (32 847 fö) közel 10%-a volt ebben az 1döbcn tiszt.
létrehozzák a tiszti és tiszthelyettesi karát. Ehhez bázisként a társadalom vi- Az t'iJ hadrend ki.1\akításában már jelentős szerepük volt a szovjet katonai
szonylag képzetlenebb rétegeiből k1választottakat kívánták felhasználni, tanácsadóknak, ak iknek első 8 íős csoportja 1948. október 1-Jén érkezett meg
akiknél e l sőd leges szempont volt a pol111kai megbízhatóság. a honvédelmi min iszténumba J. M. Prokofjev vezérőrnagy vezetésével. A
Az i 948•as fordulat évétöl kezdve a „munkáskáderek" tömegesen áramlottak katonai tanácsadók először a honvédelmi minisztériumban és a vezérkarnál
be a hadsereg vezetésébe, és fomiálták át annak szellemiségét. Egyre több tiszti foglalták el állomáshelyüket, maJd 1949-től a csapatokhoz és a katonai tan•
iskolában kezdték el képezni az elkövetkezendő 1dösi.ak tiSztJe1t, így csillapítva a Intézetekhez 1s elJutoUak.
mesterségesen felfokozott igényeket. A gyors fejlesztések eredményeként röVld A szovJet katonai tanácsadók ebben az időben a SzovJetumó által
idó alatt olyan mennyiségi fejlödés zaJlott le a magyar fegyveres erőknél, a011re ellenőrzött térség valamennyi államának hadseregénél mcgielcntek. Alapvető
béke időszakban ntkán akad példa. A Honvédség személyi állománya röVld idő feladatuk volt, hogy a szovjet elvek alapján átszervezzék a szocialista államok
alatt Jelentősen átrendezödött. Ehhez hozzáJárult, hogy a Kossuth Akadémia, hadseregeit. Az átszervezések során kialakitonák a szovJet katonai vezetési
valammt az egymás után megnyíló 8 fegyvernemi t1szt1 iskola rövidített képzés- rendszerbe illeszkedő szervezett kereteket az egyes államok hadseregeinél, és
ben „ontotta" a politikailag megbízható, de szakmai lag gyengén felkészített biztosították a menny1ség1 feJlesztéseknél a szovjet katonai vezetés számurn
munkás-paraszt kádereket. fontos priontások érvényesülését. Ebben az időben Magyarországéhoz hasonló

233
232
 extenzív hadseregfejlesztés zajlott le Lengyelországban, ahol közel 400 OOO költsége, íeleslcges kiadások lettek volna. Az idő a Vezérkar Fónököt iga-
fös, míg Csehszlovákiában 250 OOO fös hadsereg létrehozásában „segí tettek" a zolta , dc mire ez kiderült, ö már nem volt az élök sorában.
szovjet katonai tanácsadók. Az egyre feszültebbé váló nemzetközi légkörben a politikai megbízhatóság
A szovjet elvárásoknak megfelelően idővel a magyar katonai vezetés és az engedelmesség alapkövetelménnyé vált a llonvédségnél. A párt
minden Jelentősebb szintjén képviseltették magukat. Látszólag segítették a \-'ezetésétől eltéró, önálló vélemény hangoztatása, illetve olyan sz.akmai alter-
magyar katonai vezetőket javaslataikkal, tanácsaikkal, de valójában közvetle-- natívák felvázolása, amelyek ellentétesek voltak a hiva1alos szovJet álláspont-
nül 1s képesek voltak irányítani a számukra k1Jelölt katonai alakulatokat, tal, egyre nagyobb veszélyt Jelentettek.
szerveket, szervezeteket és intézeteket. Könnyen megteheuék, hiszen a ma- A hadseregben szmte vallásos tisztelettel kellett adózm a politikai és katonai
gyar hadseregben ebben az időben a gyors katonai képzést követően tömege- vezetőknek. A személyi állomány körében azonban értetlenséget és megdöbbe-
sen jelentek meg az alacsony szakmai fclkészliltségű megbízható parancsno- nést váltott ki előbb RaJk László, majd más, vezetö beosztású tábornokok le-
kok, katonai vezetők. tartóztatása és kivégzése. Sólyom László-, Pálffy György-, Illy Gusztáv altá-
Az 1956-ban készült Katonai Tanácsadók Jegyzéke pontosan bemutatja, bomagyok, Beleznay István-, Révay Kálmán, PorfTy György vczérömagyok
hogy a szovjet katonai tanácsadók ekkorra már 82 helyen képviseltették ma- mmd-mind olyan felkészült katonák voltak, akik még a második világháboní
gukat a magyar hadszervezetben. A szovJct vezetési elveknek megfclelöen előtt kezdték cl katonai pályáJukat.
Magyarországon hierarchikus rendbe szervezett struktürát hoztak létre. A .Klapka" hadrend (1949. március 16.-szeptember 30.)
tanácsadó, szervezet élén a HM Főtanácsadó állt, akmek - mmt álta lában
1949. március 15-én lépett életbe a honvédség „KLAPKA" hadrendje. Ebben
egy katonai vezetőnek - volt helyettese.
a szervezési rendszerben a magyar haderő szerkezete alapvetően eltért a fé-
A hierarchikus szervezet egyben az értelmét 1s megadta ennek a rendszer-
lévvel korábbitól. A l lonvédelm1 Mmiszténum alárendeltségébe tartozó l.
nek, hiszen a tanácsadók lényegében pozicióJuknál és Jogkörüknél fogva
lövész (Várpalota) és 1. páncélos (Esztergom) hadosztályok szervezetében
irányították a magyar és a térség más államainak hadseregeit. Az így kiala-
szovjet mmtára meg.Jelentek az ezredek, amelyek zászlóalJakat foglaltak ma-
kult gyakorlat eredményeként ebben az időben Moszkvának nem kellet ol) an
gukba. Ez a szervezeti tagolás már eltért a magyar katonai tradic1óktól, és azt
szövetségesi egyeztetési rendszert kidolgoznia, mmt legnagyobb riválisának
1s Jelezte egyben, hogy az alakulatok bővülésével szükségessé vált egy
az Amerikai Egyesült Államoknak a NATO-ban. Ráadásul a 1anácsad61 rend-
közbeeső irányító szerv létrehozása a zászlóaljak és a hadosztályok között. A
szer fenntartásának költségeit mmd1g a fogadó ország állta.
magyar hagyományoknak mkább megfelelt volna a d3ndárok létrehozása, ám
Az első csoportban Magyarországra érkezett fütanácsadó havi Jövedelme
a korábban vázoltak szermt, a szovjet tanácsadók elvárásai érvényesültek. A
elérte a 7800 Ft-ot. Az ezredesi és az alezredest rendfokozatot viselö tanác~-
Honvédség létszáma a korábbi „Pilis-11." hadrendhez képest a 32 847 füröl
adó kollégáinak már „csak" 4200 Ft JUtott havonta. Hogy érzékelhetőek le-
41 485-re bővült, amelyben a t1sztek száma már elérte az 5 224-et. A Jelzett
gyenek az arányok, meg kell jegyezni, hogy Farkas Mihály honvédelmi mi-
időszakban hozták létre 1949. Jlmius 15-i hatállyal az Országos Légvédelmi
niszternek ebben az idöben 1490 Ft-tal kellett „beérnie", míg egy magyar
Parancsnokságot (OLP), amelyet a vezérkar fönökén keres,rtül a honvédelmi
beosztottnak, aki ezredesi rendfokozattal bírt, 800 Ft jutott havonta. Termé-
miniszter alárendeltségébe helyeztek.
szetesen a tanácsadók elszá ll ásolási és más, a napi élettel kapcsolatos költsé-
Átalakították a hadsereg vezetési rendszerét is, amely az ÜJ elvárásoknak
geit is a magyar büdzsé á llta. Ennek összege a 8 tanácsadó bérével együtt
sokkal jobban megfelelt, és további alapját képezte a következő időszak át-
. 1948. október !-december 31. közti időszakban 5 139 300 Ft volt.
szervezésemek. A hatásköri átfedéseket megszüntették. Ezzel párhuzamosan
1949-ben fokozatosan felgyorsult a hadsereg szovjet mintájü átszervezése,
megszűnt a l lonvédség Felügyelője beosztás, amelyet Pálffy György altábor-
amely ellentétes volt a magyar katonai vezetők elképzeléseivel, akik emiatt
nagy töhön be letartóztatásá1g. A Honvédség Felügyel6Je által ellátott fela-
többször 1s súlyos összeütközésbe kerültek a szovJet katonai tamícsadókkal.
datokat a vezérkari fönök vette á1. Ugyanekkor jött létre az MDP Honvédelmi
Sólyom László altábornagy a Honvéd Vezérkar Fónöke nem értett egyet a
Bizottsága, amely a párt vezetése és tagsága tudta nélkül hozott meghatározó
Magyarország déli határán létrehozandó Jugoszláviával szembeni
döntéseket mtd a hadsereg, mmd 3z ország életében.
erődrendszer kialakításával, mert ügy ítélte meg, hogy a létrehoz.ás horribilis

235
234
 .Petöfi" hadrend (1949. október 01.-1950. március 14.) ,.Rákóczi" hadrend (1950. március 15.-október3 1.)
1949. október 1-Jén lépett életbe a „Petöfi" hadrend, amely ismét lényeges A hadseregfejlesztés egyre nagyobb méreteket öltött. Az 1950 márciusában
szervezeti változásokat eredményezett. A feJlesztések fő irányát ekkor a ne-
életbe lépő új „Rákóczi" hadrendben megjelentek a hadtestek, amelyek ma-
hézfegyverzettel rendelkezö alakulatok fejlesztése Jelentette, valamint a há-
gasabb szmtü szervezeti- és 1rányítás1 egységeket Jelentettek. A 3. lövész-
borús köriilményeknek is megfelelő szervezeti struktúra kialakítása. Létre-
hadtest (Székesfehérvár) szervezetében létrehoztak két „A" 1ípusú, azaz, tel-
hozták az „A" és „8" típusú hadosztályokat. Az „A" típusú (5. lövészhad-
Jes létszámra feltöltött hadosztályt (5. lövészhadosztály »Pécs« és a 12. lö-
osztály >>Székesfehérvár«) béke tdöszakban is telJesen feltöltött volt, míg a vészhadosztál/ »Székesfehérvár«), valamint a 17. lövészhadosztályt (Tab),
.,B" típusúak [12. lövészhadosztály (Győr) és 7. gépesített hadosztály (Esz- amely „8" típusú keretJcllegü lett. A 7. gépesített hadosztály (Esztergom)
tergom)] keret alaku latként szolgáltak. Az OLP-t közvetlenül a honvédelmi önálló maradt, és nem in tegrálták a 3. hadtest szervezetébe. Lényeges válto-
miniszter alárende ltségébe helyezték. zás volt a korábbi évekhez képest, hogy a légierő fejlesztése is ebben a szer-
Ebben az időben a magyar politikai és katonai vezetés számára Jugoszlá- vezés i időszakban vett nagy lendületet. Ez év májusában a magyar hadsereg
via jelentette a l egfőbb ellenséget. Az államhatár biztosítását és a kisebb pro-
létszáma megközelítette a 65 OOO főt.
vokációk visszaverését a határsávban az Államvédelmi Hatóság (ÁVI 1) alá- Felgyorsult a tisztképzés üteme is. Hozzávetőleg 11 OOO ÚJ tiszt végezte el
rendeltségében lévő határőr zászlóaljaknak kellett végrchaJtam,
a katonai tanintézeteket és állt a hadsereg szolgálatába. Tovább folytatódtak a
együttműködve a kiJelölt honvédségi alakulatokkal. 1949-töl megkezdődtek
katonai vezetésben a személycserék. Olyan új tábornokokat neveztek ki
az említett határszakaszon a műszaki munkálatok is, amelyek eredményeként vezető beosztásokba, akik többségének még a polgári 1skola1 végzettsége is
194,5 kilométer hosszú egysoros és 227 ,5 kilométer hosszú kétsoros drótaka- kívánnivalót hagyott maga után.
dályt és aknazárat telepítettek.
A műszaki és aknazár telepítési munkálat:u rohamtempóban történtek, ,.Kossuth" hadrend (1950. november 01.-1951. március 15.)
aminek eredményeként nem az elvárt mmöségű műszaki zár jött létre. Erról a 1950. november \-én lépett érvénybe a „Kossuth" hadrend, amely a korábbi
honvédelmi m1msztert az 1950. október 24-én kell vizsgálati jelentésben időszakok fcJlesztési ütemét jóval meghaladta. A szervezési időszakban a
tájékoztatták. A hadsereg létszáma ekkor meghaladta az 50 OOO föt, ami még már meglévő 6. lövész hadtest (Székesfehérvár)' mellett létrehozták a 3. lö-
a Párizsi Békeszerződés által meghatározott keretek között maradt. vész hadtestet (Kecskemét) is, amelynek alárendeltségébe tartozott egy „A"
A magyar katonai vezetés számára kimdulás1 pontként szerepelt az a típusú (5. lövészhadosztály »Kaposvár«) és kettő „B" típusú (12. lövészhad-
szovJet hadászati koncepció, hogy az elkövetkezendő háborút az USA és osztály »Kiskunhalas« és 27. lövészhadosztály »Kiskunfélegyháza«) had-
szövetségesei fogják kirobbantani . Tehát ezért először védelmi osztály. Ezen kívül megalakult a 11. páncélos hadtest (Budapest), amelynek
hadműveleteket kellett végrehajtani, rnaJd ezt követően a szovjet erőkkel alárendeltségébe két hadhadosztály (18. páncélos hadosztály ))Gyöngyös(( és
közösen került volna sor a támadó harctcvékenységre. A magyar vezérkar 7. gépesített hadosztály »Esztergom((), és hadtest közvetlen alaku latok tar-
által ekkor készített tervekben Magyarországnak elsődlegesen egy Jugoszlá- toztak. Új magasabb egység volt egy tüzérhadosztály, egy repülő hadosztály
via irányából érkező támadás elhárítására kellett felkészülnie. és egy honi légvédelmi tOzérhadosztály is.
Miután a Magyar Néphadsereg visszaverte a támadó jugoszláv erőket, el- A szervezési időszakban a hadsereg diszlokációjában is vá ltozások történ-
lentámadásba kellett átmennie, melynek irányait a I ladműveleti tek. A 3. lövészhadtest (Kecskemét) alakulatait a Duna- Tisza közére, míg a 6.
Csoportfönökség által l 950 februárjában elkészített terv a következő módon lövészhadtestct (Székesfehérvár) a Dunántúlra .helyezték. Az átszervezése~él
határozta meg: Jugoszlávia ir.inyában Belgrádot, Olaszország felé Trieszt- figyelembe vették, hogy ebben a hadászati fü irány Jugoszlávia felé volt kue-
Milánó vonalat, Nyugat-Németország felé pedig Münchent Jelölték k1 lölve. A hadrend 125 OOO fövcl számolt, ami már a Párizsi Békeszerzödésben
elérendő célként. meghatározott létszám jelentős túllépését jelentette.

: Korábban „O" típusú, kere!Jellegű hadosztály fellöltésével.

Korábban 3. lövészhadtest.

236 237
 A mennyiségi fejlesztéseket azonban nem követte párhuzamosan a parancsnokok 28%-a; a század-, illetve alosztályparancsnokok 75%-a rendel-
minöségi fejlődés. A hadsereg ar.lenáljában közel sem a legkorszerűbb fegyve- kezett csak az előírt végzettséggel.
reket rendszeresítették, aminek eredményeként néhány év múlva ismét napi-
rendre került a haditechnika korszerűsítése. Az extenzív fejlesztések árnyoldalai

Az 1952-es év hadrendje A _Honvédségnek a ~zovj~t igények szerinti átalakítását követően a Magyar

~ephadsereg extenz1v feJlesztése már olyan impozáns képet mutatott, ami
1951-1952-es évben tovább folytatódott a Magyar Néphadsereg erőltetett ritka egy hadsereg történetében. A nagyléptékü hadsereg fejlesztések ered-
ütemű fejlesztése. Az ország egyre nagyobb összegeket költött honvédelmi
ményeként azonban_ számtalan olyan negatív következmény jelentkezett,
kiadásokra. A fegyveres erökre és testüle1ekre a nemzeti jövedelemből 1950-
a?1ely nem csak a tarsadalomra, hanem magára a hadsereg belső életére is
ben 13,9%-ot, 1951-ben 15,2%-ot, 1952-ben 25,55%-ot és 1953-ban 24,3%- visszahatott . A korabeli ~agyar párt- és katonai vezetés ezekről a negatívu-
ot költöttek. Jól látható ezekből a számokból, hogy a költségvetés ilyen
mokról_ ál~alá~an ne':1 _ny_1latkozott, helyette a hadsereg személyi állományá-
m~rtékü megterhelése békeidőben hosszú ideig nem tartható fent. A hadsereg na_k te!Jes1tmenyét btraltak rendszeresen. A már korábban bemutatott okok
feJlesztés eredményeként az 1952 őszi hadrend szerint a személyi állomány
~iatt ~felkészületlen katonai vezetők tömeges megjelenése a hadseregben,
létszáma meghaladta a 210 OOO főt. A hadrend ugyan nem kapotl nevet, de haborus légkör) a hadsereg a vele szemben támasztott, és a fokozódó elvárá-
ennek ellenére számadatai magukért beszélnek. soknak_ e?y;e kevésbé tud_ott megfelelni, amelynek első nem kívánt jelei a
A Magyar Néphadsereg ekkor a következő erőkkel rendelkezett6 : katonai k,kepzés területén Jelentkeztek
Szárazföldi erők: 1951-re a katonai vezetés számára a megbízhatóság mellett egyre fonto-
- három lövészhadtest (a teljesen feltöltött 3. lövészhadtest ))Kecske- sabb _szempont lett a hadsereg személyi állományának felkészültsége, kikép-
mét«, a részben feltöltött 6. lövészhadosztály ))Székesfehérvár« és a zeusege. Farkas Mihály honvédelmi miniszter a kiilönböző fórumokon el-
keret 9. lövészhadosztály ))Debrecen«), hangzolf felszólalásaiba11, és a rendszeresen kiadolt miniszteri parancsokban
- egy gépesített hadtest: 11.gép.hdt. (Budapest), többször is negatívan értékelte a katonai kiképzés során elvégzett munkát. A
Légvédelem: kritika megfogalmazásán túl azonban a korabeli magyar katonai vezetés nem
- 38. légvédelmi tüzérhadosztály (Budapest), törekedelt a valódi okok feltárására, hanem inkább megmaradt az éberség és
- három honi légvédelmi tüzérhadosztály (15. honi lgv.tü.ho. ))Veszprém«, az egyre nagyobb áldozatvállalás propagandisztikus hangoztatása me/leu.
46. honi lgv.tü.ho. ))Budapest<< és 58. honi lgv.tü.ho. »Miskolc«) A Magyar Néphadsereg extenzív fejlesztési szakaszának egyik jellegze-
Légierö: t:ssége volt, hogy a szemé lyi ál!omány hosszú hónapokat töltött kiképző
- két vadászrepülő hadosztály (25. v.rep.ho. »Kecskemét« és 66. laborokban. A táborozás rendszerének kialakításában nagy szerepe volt a
v.rep.ho. »Kunmadaras«), szovjet tapasztalatok meghonosításának. A második világháború hosszan
- egy csapatrepülő hadosztály (28. csatarep.ho. »Székesfehérvár«), ~!nyúló harcai során a Szovjet Hadsereg katonái állandó mozgásban voltak,
- egy bombázó repi.ilöhadosztály (82. b.rep.ho. »Debrecen«). tgy nem alakult ki az állandó táborhelyek rendszere . A háború évei alatt a
A felsorolt magasabb egységeken kívül a Magyar Néphadseregbe több szovjet katonáknak a harctéren nemcsak az ellenséges csapásokat kellett túl-
önálló kisebb egység is tartozott. élni, már amennyire lehetett azt, hanem alkalmazkodniuk kellett a mostoha
Ezt a nagyarányú fejlesztést azonban nem kísérte a hadsereg vezetői állo- ellátási és elhelyezési körülményekhez is. Aki erre képes volt és a szerencséje
mányának képzettségi szintjének emelése. Az 1952. január l-jei adatok sze- sem hagyta cserben, túlélte a háború borzalmait. A szovjet katonai vezetés
rint a hadtest-, hadosztály-, és dandárparancsnokok 54,9%-a; az ezredpa- ezekből a tapasztalatokból azt a következtetést vonta le, hogy békeidőben is
rancsnokok 35,6%-a; az önálló zászlóaljparancsnokok 33,8%-a; a zászlóalj- olyan viszonyok között kell a kiképzést végrehajtani, amilyenekkel, nagy
valószínűséggel, a személyi állomány találkozni fog egy elkövetkezendő
háborúban. Erre a legjobb helyszín a kiképző tábor volt, ahol megfelelő mó-
6 A felsorolásban csak a szárazföldi hadtestek, a légvédelem és a légierő hadosztályai don lehetett szimulálni a háborús körülményeket. Szüksége is volt erre a ma-
szerepelnek, kisebb szervezeti egységek feltüntetésére terjedelmi korlátok miatt nern
keliiltsor.

238 239
gyar katonai vezetésnek, mert egy újabb világháború kirobbanása már kézzel
fogható közelségbe került, legalábbis a poht1ka1 propaganda szennt.
A táborozási rendszer kialakításának azonban volt egy sokkal prózaibb REDUKCIÓ ÉS INTEGRÁCIÓ (1953-1955)
oka is. A Magyar Néphadsereg ebben az időben nem tudon elegendő lakta-
nyai férőhelyet b1ztosítam a rohamosan növekvő sorállomány számára. A A nagyhatalmi szembenállás csökkenése és hatása
magyar katonai mfrastruktúra rendszere képtelen volt követni a nagyarányü Magyarországra
létszámfeJlesztéseket. Az ekkor használt laktanyák és egyéb ka1onai objek-
Az átalakuló nagyhatalmi kapcsolatrendszer főbb
tumok zömét még az első világháború előtt építették. Ráadásul a laktanyák
egy részét az 1947-es Párizsi Békeszerlödés értelmében a Magyarországon
jellegzetességei
állomásozó Szovjet I ladsereg alakulatai foglalták el. Annak ellenére, hogy a Az olvadás időszaka
Magyarországon állomásozó szovjet katonák létszáma cs.ik az 1955-ös oszt- A hidegháboni történetében az 1953-as évvel kezdődő periódust az olvadás
rák ál\amszerződést követően emelkedett meg ugrásszeríien, mégis jelentős időszakának. is nevezik. 1952 végére a szemben álló két nagyhatalom konf-
számú magyar katonai infrastruktúrát foglaltak le. Mindezen okok eredmé- rontác1óJa elJutott arra a szmtre, hogy bármelyik pillanatban várható volt egy
nyeként .i hadsereg extenzív feJlesztés1 tdöszakának Jellegzetessége volt, vi lágháború kirobbanása. Erre az időpontra az Egyesült Államok és a Szov-
hogy ,,rohamtempóban" épültek meg azok a laktanyák, amelyekkel sokszor JCtumó az európai kontmensen saját érdekszférájukban kialakították a velük
csak mmimális szinten, de már biztosítani lehetett a személyi állomány elhe-
l:_&Yilttmüködö, és általuk irányított katonai struktúrákat. A Nyugat-Európa és
lyezését békeidőben. Eszak-Amenka államai által 1949. április 4-én Washingtonban létrehozott
A tábon élet egyik Jellegzetessége volt, hogy a hivatásos állományúak NATO már egy ÚJ típusú, a kölcsönös érdekek összehangolása alapJán
közvetlen családtagjaikkal együtt laktak a táborokban. Ennek a helyzetnek a működő katonai szervezet létrejöttét jelentették. Ebben a védelmi közösség-
kialakulásában szerepet Játszott az, hogy a katonai helyőrségekben nem volt ben gazdasági és katonai súlyánál fogva az Egyesült Államoké volt és maradt
elegendő lakás a tisztek és t1szthelyenesek részére, illetve a hosszan elnyüló
a dommáns szerep. A kialakított szervezeti struktúrája révén a ATO meg-
táborozások nehézségeit a hivatásos állományúak közíll többen így kívánták adta a lehetőséget valamennyi tagállamának, hogy kölcsönösen összehangol-
enyhitem. A saJátos tábori miliő eredményeként sok helyen megszűnt a kato- Ják érdekeiket, még ha ennek ára a szervezeti bürokráciából eredő lassúság is
nás fegyelem, lazultak az erkölcsök, és egyre nagyobb lett a feszUltség a hi- lett. Az amcnka1 atomfegyver és hadászati légierő kellö garanciákat nyúJtOtt
vatásos és a sorállomány között. a NATO-b.i tömörült nyugat-európai áll.imoknak, és tulajdonképpen ez tette
A katonák elszállásolásán kívül szmtén komoly gondot jelentett az élel- lehetővé, hogy ha zökkenőkkel is, dc müködöképes legyen ennek a védelmi
mezésük is. A honvédelmi mmiszler részére 1951. szeptember 29-i dátummal szervezetnek a konszenzuson alapuló döntést mechamzmusa.
készült Jelentés szerint már a hadsereg fegyelmét 1s veszélyeztették a rossz Közép és Kelet-Európának a Szovjet Hadsereg által ellenőr.tölt térségében a
é lelmezés i körülmények. Egy katona a következőket írta levelében haza: NATO-hoz hasonló védelmi rendszer nem jön létre. Ennek oka, hogy a sztá lini
„Olyan éhes vagyok, mini a farkas. men a koszt retlenetesen pocsék. Amikor szovjet vezetés nem rendelkezett azokkal a kondíciókkal, amelyekkel riválisa, az
visszajöllem 011ho11ról, akkor leu ross=abb a koszt. Mos/ már kenyere/ sem ka- Amerikai EgyesUlt Államok. A Szovjetuniónak - mint kontmentális hatalom-
punk amennyit akar enni az ember, hanem mindenki kap 30 dkg kenyeret egy nak - érdekszférája kialakításánál figyelembe kellett vcnme a kialakult
napra, s=alomuír csak mmyir kapunk, mint két szem kockacukor, úgyhogy min-
gcostratégiai helyzetet, a rendelkezésre álló hadseregek jellemzőit és nem utolsó
denki zúgolódik. mert éhesek vagyunk. " sorban saJát vezetési rends;,..erének tradícióit. A moszkvai vezetés kategonkusan
Mmdezek alapJán megállapítható, hogy a Magyar Néphadsereg menny1-
ragaszkodott hozz.á, hogy Közép-Európa fnssen sz.ovjetizáh államainak hadse-
ség1 ÍCJlcsztésével párhuzamosan a személyi állomány élet- és munkakörül- amelyek második világháborús tapasztalatokra épülő,
reg1ben a szovjet elvek
ménye1ben olyan visszaesés történt, amely már veszélyeztette az alapvető
s21gorúan central1zált irányítási rendszert jelentettek-, maradéktalanul érvénye-
célk1tüzéseket. sülJenek. Az. így megszervezett, maJd felduzzasztott szocmhsta hadseregeket már
könnyen be lehetett illeszteni abba a szo\jet hadászati koncepcióba, amely nagy
tömegü élőerő és had1techmka rövid idő alatt történő felhasmálásával számolt

241
240
Nyugat-Európa ellen. A szovjet stratégák az Egyesült Államokkal szembeni gában nem elégséges, arra is szükség van, hogy reményt és békés segítséget
hadászati pantás eléréséig a hagyományos erök tömeges felhasználásával kíván• adjanak a világ é l ő népemck.
ták ellensúlyozni a technikai színvonalból eredö hátrányukat Amint a Sz.ovjet A republikánus párt programJa elnyerte az amenkai szavazók többségének
Hadsereg arzenáljában kellő számban me&Jelentek az atom, majd termonukJeáris tetszését az 1952 novemberében megrendezett amerikai elnökválasztáson, és így
fegyverek, illetve belátható közelségbe került az interkontinentális rakéta fej• megnyílt az út egy ÚJ amerikai kül-és katonapolitika kialakításához. A hivatalba
lesztési program sikeres befejezése, máns mcgkezdódött Moszkvában egy új lépő új amerikai elnök, Eisenhower személye jól ismert volt az európai közvéle•
tipusú katonai szövetségi rendszer kialakítása az általa ellenőrzött európai térség mény előtt is, hiszen az 1944. JÚmus 6-i sikeres normandiai partraszállást és azt
államaival.' követően ő irányította a náci Németországgal szemben harcoló szövetséges csa•
1952 végén még nem látszott ennek a mmöség1 ugrásnak a lehetősége, és patok hadműveleteit a nyugat--curópai hadszíntéren. Eisenhowemek voltak ta•
ezért maradt a hidegháború kezdeti szakaszára Jellemző - szinte már „klasz• pasztalatai a sz.ovjct katonai gondolkodásról, és közvetlen ismeretekkel is rendel•
szikusnak" számító - szovjet gyakorlat, az egyre nagyobb létszámú hagyo• kczett a szovjet nagyhatalmi politika módszereiröl. Tisztában volt azz.al, hogy
mányos erők állandó harckészültségben tartása. A nagy rendszerek egyik Európa kettészakítását követően olyan katonai potenciál felhalmozását kezdte
jellemzője, hogy a hosszú ideig „lázas", feszült állapotban tartásuk, kimerült• meg a két szuperhatalom, melynek egymással szembeni alkalmazása nem csak
séget és időnként bénulást is okozhat. A hadseregek jellegzetessége, hogy kontmcnsünkre, hanem az egész világra is pusztulást hozott volna. A felismerés
békeidőben károsodás nélkül nem képesek elviselni a háborús pszichózist. A ellenére a két nagyhatalom között valójában ekkor indult meg igazán a fegyver•
személyi állomány hangulata megromlik, egyre nagyobb számban Jelentkez• kezés1 verseny.
nek a rendkívüli események, és tulaJdonképpen a hadseregek elé állított Az új amerikai, nagyhatalmi politika a korábbi időszakhoz képest már re•
célkitűzések elvesztik jelentőségüket. A korábban bemutatott esetek hűen áhsabban számolt a szovJet szuperhatalomma l, és ha hallgatólagosan is, de
szemléltetik ezt a folyamatot. Az így kialakult feszült helyzetben a mmden• tiszteletben tartotta Moszkva érdekeit az általa ellenőrzött térségben. A konf.
kori poht1ka1 vezetésnek módosítania kell álláspontJán, és ha nmcs reális rontác1ó időszaka az amerikai hátországot is megviselte. Az Eisenhower-
esélye a győzelemnek, akkor jobb megkezdem a tárgyalásokat a szemben álló kormányzat hivatalba lépését követően átnézte a katonai kiadások rendszerét,
féllel, és alacsonyabb készültségi szmtre visszaállítani a hadsereget. Egy és megállapította, hogy a korábbi, Truman nevéhez kapcsolódó irányvonal
ilyen fordulat az.onban óriási kockázatokat reJt a politikai vezetés számára, katasztrofális eredményekhez vezethet el. Az amerikai katonai kiadások
mert a hadseregen kívül az adott társadalom 1s, amely a legnagyobb áldozatot rendszerében ónás1 forrásokat vontak el a hagyományos fegyverzetű
kénytelen vállalm, elveszti bizalmát m\nta. Az emberiség történelme sorá~ a haderőre fordított kiadások. Ezért a haderófeJlesztés súlypontJa1t a szárazföldi
nagy horderejű változások mindig új arcok feltűnését eredményezték. lgy erőkről áthelyezték a hadászati légierőre, amellyel elérték a kívánt célt. Az
történt ez a hidegháború adott szakaszában (1953), amikor 1s a két nagyhata- amerikai katonai ütőerő hatékonyságát úgy növelték, hogy miközben 30 OOO
lom legfelső vezetése kicserélődött, 11lctve átalakult. fővel növelték a légierő létszámát, addig 500 OOO fövel csökkentették a szá•
1952•bcn az Amerikai Egyesült Államokban a négyéves periódusnak razföldi erök létszámát.
megfelelően elnökválasztást tartottak. A két nagy, tradicionális amerikai párt, Az EisenhowcrMkormányzat által i 953 októberében jóváhagyott NSC-
a demokrata és a republikánus versengett ismét a hatalomért. Az 1952. július 162/2. direktíva már számolt a hadászati légierő megnövelt hatékonyságával,
10--én közzétett republikánus választási platfom1ban súlyos vádak fogalma• amikor megfogalmazta a tömeges megtorlás elméletét. Ez a direktíva három
zódtak meg a Truman elnök vezette, demokrata kormányzat kül- és katona- területet emelt ki amire az amerikai konnányzatnak fokozott figyelmet kel-
pohtikájával szemben. A republikánus párt programja azonban túlment a lett fordítania a kiJelölt célok elérésénél. Elsőként említette, hogy az Egyesült
kn11kán, és konkrét fordulatot ígért az amerikai k0\poht1kában. Ezennt mm· Államoknak olyan katonai képességekkel kell rendelkeznie, amelyek egy
den módon, dc kizárólag békés eszközökkel kívánták előmozdítani a szabad- esetleges nukleáris háborúban biztosítják a tömeges támadóerő alkalm~zását.
sághoz való Jogot. Kimondták, hogy a kommunizmus feltartóztatása önma• Másodikként az amerikai és a szövetséges erók alapvető feladataként Jelölte
k1, hogy mindig készen áJIJanak egy esetleges szovjet blokkból é rkező táma-
7
A Varsói SZerzOdés 1955. május 15-i létrejöttében a fentieken kívül még szerepet j6t- dás v1sszaverésre. Harmadikként a hazai ipari bázis védelmét nevezte meg.
szott egy új gondolkodású szovjet vezetés létreJöttc és Eutói:? néhány neuralgikus kérdé•
sének a rendezOdése. (NSZK felvétele a NATO-ba, Osztrák AllamszerzOdés stb.)

242 243
 A nagyhatalmi viszonyrendszer átalakulásához az új amerikai doktrína ki- Beriját- miután júniusban hazatért az NDK·ból, ahol felkelések robbantak
alakításán kívül jelentősen hozzájárult egy clöre nem kalkulált tényezö, az új ki - a Hruscsovhoz hű katonák egy csoportja letartóztatta. Az akció a legna-
szovjet párt és állami vezetés megjelenése. Sztálin 1953. március 5-i halálát gyobb titokban zajlott, és Beríja sorsáról már az SZKP KB Elnökségének 1953.
követöcn Moszkvában az SZKP KB, a Legfelsöbb Tanács és a Miniszterta- Július 2-7. között megtartott plénumán döntöttek. A helyzet komolyságát jól
nács együttes ülést tartott, amelyen az állami irányítás áta lakításáról és fontos mutatta, hogy a tanácskozásnak egyetlen témája, Lavrentyij Pavlovics Benja
személyi változásokról döntött. A kétnapos tanácskozás eredményeként fon- további sorsa volt. Hruscsov, Malenkov és Molotov ekkorra már elhatározták,
tos személyi változások történtek a Szovjetunió vezetésében. Georgij Malenkov hogy Beriját úgy távolítják el a hatalomból és a politikai éle tből , hogy többet
lett a Minisztenanács elnöke, helyettesei pedig Nyikolaj Bulganyin honvédelmi ne árthasson nekik, azaz kivégeztetik. Ehhez úgy kívánták megszerezni az
miniszter, Lavrentyij Berija az egyesített Belügyminisztérium és az Állambizton- SZKP KB plénumának hozzájárulását, hogy feltárták a korábbi nagyhatalmú
sági Minisztérium vezetője, Vjacseszlav Molotov külügyminiszter, valamint belbiztonsági szervezet vezetőjének bűneit és cselekedeteit. Hruscsovék a
Lazar Kaganovics és Anasztasz Mikoján lettek. Beríja elleni nyílt propaganda-hadjáratban a már klasszikusnak számító sztálini
A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke Kliment Vorosilov lett. módszereket alkalmazva, a vádlottnak még lehetőséget sem adtak az ellene
Nyikita Hruscsov ekkor az SZKP KB irányításának feladatát kapta, de a KB felhozott vádakkal szembeni védekezésre. Az SZKP plénuma támogatásáról
elsö titkárává majd csak ez év szeptember 13-án választották meg. A tanács- biztosította Hruscsovot és megerősitette őt hatalmi pozíciójában. Ezután a
kozáson döntöttek az SZKP KB Elnökségének mega lakításáról is, amely a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa július 10-én közleményt adott ki Lavrentyij
pártvezetésben korábban meglévő KB Elnöksége és Elnöki Iroda helyett jött Berija, a min isztertanács elsö elnökhelyettesének és belügyminiszterének a
létre, és azok feladatait vette át. A tanácskozásról kiadott közleményben rög- leváltásáról. Hruscsov számára így könnyebbé vált a hatalomhoz vezető út,
zítették, hogy a Szovjetuniót kollektív vezetés irányítja. A kollektív vezetés még ez év szeptember 13-án az SZKP KB elsö titkárává válasz1ották. Az új
tagjai között a sztálini örökség megszerzéséért hamarosan hatalmi harc rob- szovjet vezetés ezt követően már a törvényesség látszatát keltve könnyedén
bant ki, amelyről a külvilág majd csak késöbb értesü lt. elfrte, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának Különleges Bírói Hi vatala
A formálódó új szovjet külpolitika egyik jellegzetessége lett, hogy tiszte- 1953. december 23·án Beriját golyó általi halálra ítélte, amit még aznap végre
letben tartotta az Európában kialakult katonai és politikai status quo-t, és a is hajtottak.
szavakon túl nem tett érdemi lépéseket annak megbontására. Ezzel párhuza- A hatalmi harcból győztesen kikerülő hruscsovi vezetés ekkor már hozzá-
mosan a moszkvai vezetés megkezdte a Szovjetunió és az Egyesült Államok kezdhetett saját nagyhatalmi politikai irányvonalának a kialakításához. Ennek
kapcsolatát „feleslegesen" terhelő konfliktusok felszámolását. 1953. július középpontjába az Egyesült Államokhoz füzödö viszony újraértékelésckor -
27-én, a két Koreát elválasztó 38. szélességi körnél fekvő Panmindzsonban, a a katonai erőegyensúly fenntartásával - a már rögzült nagyhatalmi érdek-
szemben álló felek aláírták a három éve 1artó koreai háborút lezáró fegyver• övezetek hallgatólagos tiszteletben tartását helyezte. Természetesen ez a kon-
szüneti egyezményt. szenzusra törekvés elsősorban Európára értendő. A kontinensünkön kívüli
Az új külpolitikai irányvonal kialakításának időszakában a szovjet veze- területeken a gyarmatbirodalmak felbomlása továbbra is sza~ad mozgást
tésnek komoly gondot okozott az 1953.június 17- 18. között lezajlott Berli• biztosított a szuperhatalmak hatalmi aspirációinak. Az Egyesült Allamok és a
ni fe lkelés. Az 1949. október 7•én kikiáltott Német Demokratikus Köztársa• Szovjetunió is elítélte az európai gyarmatosítók (Nagy-Britannia, Franciaor-
ság (NDK) fővárosának (Kelet-Berlin) lakossága - a Sztálin utáni új politi- szág, Ponugália, l lollandia stb.) által létrehozott rendszerek létét az Európán
kai korszak kezdetét érezve - látványos megmozdulásokkal tiltakozott a túli térségekben, de a függetlenné váló területeken kialakuló új államok tár-
romló életkörülmények miatt. A berlini demonstrációk egyrészt kiprovokál- sadalmi berendezkedését már saját ideológiájuknak, és szuperhatalmi érde-
ták a Szovjet Hadsereg l.itványos erődemonstrációJát az NDK fövárosban, keiknek megfelelően képzelték el. Ennek eredményeként a két szuperhatalom
másrészt a Moszkvában zaJló hatalmi harcban lehetőséget adott Hruscsovnak, érdekei látványosan ütköztek Ázsiában és Afrikában. Az érdekütközések
és a köré tömörült politikai erök számára, hogy leszámolJanak politikai el• azonban nem jelenteuék egyben a közvetlen katonai konfrontációt is. A
lenlábasukkal, Benjával és annak támogatóival. nagyhatalmi nvalizálás tehát fokozatosan áttevődött a perifériákra, ahol a
kirobbanó helyi háborúk kiváló terepet nyújtottak az új haditechnikai eszkö-
zök és harceljárások kipróbálására a két szuperhatalom számára.

244 245
 Tömbösödés . Az amerikai ;ezetés érzékel~e a szovjet katonai potenciál fejlődését, a
tömeges megtorlas koncepcióját i dővel beépítette a NATO hivatalos katonai
A hidegháború európai hadszínterén az új szovjet és amerikai külpolitika
doktrínájába . Az Eisenhower-kormányzat ezzel a lépésével az Észak Atlanti
eredményeként 1954-ben új korszak kezdődött el. A nyitány mai szemmel
S~övets~~be töm~rült nyugat-európai á!lamoknak megadta azt a szükséges
kissé bizarr, hiszen - John Foster Dulles amerikai külügyminiszter által b1ztonsag1 garanciát, amire azok a Szov1enmióval és annak szövetségeseivel
január 12-én meghirdetett „tömeges meg1orlás" elve értelmében - az Ame- szemben szükségesnek tartottak. Korábban ugyanis nagy riadalmat okozott
rikai Egyesüll Államoknak minden támadásra nukleáris ellencsapással kell
amiko~ bej~lente~te az amerikai konnányzat, hogy csökkenteni kívánja a~
válaszolnia. Az új amerikai doktrína világossá tette, hogy az Egyesült Ál- Európaban allomasozó hagyományos fegyverzetű szárazföldi erőinek számát.
lamok vezetése maximálisan bízott a rendelkezésére álló nukleáris A NAT~-ba tömörült európai államok ugyanis az új washingtoni irányvonal-
csa~ásmérö erökben és hitte, hogy annak léte kellö elrettentéssel szolgál b~n az 1s~ét megerösödö amerikai izolaeionizmust vélték felfedezni. Az
maJd a szovjet vezetés és bármely, az Egyesült Államokat a jövőben
e1senhowen külpolitika Európával kapcsolatos elképzeléseiben szó sem volt
fenyegető hatalom számára. egy esetleges bezárkózásról, he lyette inkább a terhek megosztásának szándé-
Ma már jól látható, hogy ez az amerikai doktrína az általa meghirdetett
kát jelezte. Az amerikai kormányzat álláspontja szerint az európai szövetsé-
szándékokkal szemben tovább inspirálta Moszkvát arra, hogy olyan új fegy-
ge~ekne_k _e ~e n~gyobb mértékben kellett részesedniük a hagyományos
verrendszereket fejlesszen ki, amelyekkel elérheti az észak-amerikai konti- szarazfoldt erok feJlesztésének és hadrendben tartásának költségeiből, amivel
nenst. Hruscsov miután 1953 szeptemberében megszerezte a párt elsö titkári hozzá kellett járulniuk a hatalmi Cbryensúly kontinentális fenntartásához.
posztját, megérezhette, hogy a sztálini államszerkezet sajátos elnyomó Az Eisenhower-kormányzat által kialakított „tömeges megtorlás" doktrí-
struktúráival nem képes biztosítani sem a jólétet, sem a boldogulást a szovjet nájához szervesen illeszkedett az új típusú tömbpolitika. Am íg az amerikai
társadalom számára. Azonban fokozatosan kialakuló terveihez kedvezö kör- vezetés Európa esetében a már meglévő katonai szövetségi rendszer újabb
nyezetet biztosított az akkori fellendülő világgazdaság. tagokkal tört énő kibővítést szorgalmazta, addig a világ más, a Szovjetunió-
A hruscsovi hatalmi koncepciók alapját, hasonlóan az Egyesült Államo- val szomszédos térségeiben újabb regionális katonai szervezeteket hozotl
kéhoz, a tömegpusztító fegyverek tömeges hadrendbe állítása jelentette. A l~trc. Az Egyesü_lt Államok vezetésével 1954-ben a Távol-Keleten megala-
Sztálin utáni Szovjetunióban továbbra is intenzív kutatások és kísérletek zaj- p1tot1 Dél-kelet Azsiai Szerződés Szervezete (SEATO), majd a közép-ázsiai
lottak a korszerü tömegpusztító fegyverek kifejlesztése érdekében. 1953 au- térségben 1959-ben létrehozotl Központi Szerződés Szervezete (CENTO)
gusztusa és 1955. november 22. között 16 alkalommal hajtottak végre kísér- véglegesítette az érdekszféra határokat a két, ekkor már szuperhatalom kö-
leti atom és tennonukleáris robbantásokat. Ezek közül kiemelkedik az 1953. zött. Az Eisenhower-kormányzat a létrehozott katonai tömbökkel megvaló-
augusztus 12-én Szemipalatyinszkban felrobbantott 400 kilotonna hatóerejű sította két alapvető célkitüzését. Egyrészt elérte, hogy az egyre emelkedő
elsö szovjet hidrogénbomba. Ez a kísérlet világossá tette, hogy a Szovjetunió katonai kiadásokból a szövetséges tagállamok is kivegyék részüket, ezzel
is rendelkezik már termonukleáris fegyverrel, amelynek hatóereje többszörö- mentesítsék az amerikai gazdaságot egy erön felüli szerepvállalástól, más-
se az atombombáénak. Az új típusú tömegpllsztító fegyverek hadrendbe állí- részt világossá tették a szovjet vezetés számára, hogy kettejük között hol
tásá;al párhuzamosan megkezdődött elöbb a Szovjet Hadsereg, majd a szö- húzódik az a határ, ame lynek átlépése katonai kockázatokkal jár.
vetseges államok hadseregeinek a korszerüsitése. A korszerűsítés a hagyo- A Görögország és Törökország 1952-es NATO (Észak-atlanti Szerződés
mányos erő esetében nemcsak a modem fegyverek hadrendbe állítását jelen- Szervezete) csatlakozásának évében megrendezett lisszaboni csúcstalálkozón
tette, hanem a katonai irányítási és vezetési rendszerek átszervezését is. a szervezet nagyarányú katonai fc1lesztésekről döntött. 1954-re 96 újabb had-
Zsukov, aki ebben az időben élvezte Hruscsov bizalmát, jelentős újjászerve- osztály felállítását tűzték ki célul a NATO hagyományos szárazföldi erőinél.
zési munkálatokat kezdett el. Első lépésként megszüntette a Szovjet Hadsereg A Lisszabonban elfogadott terv realizálása érdekében szükségessé vált a Né-
gyengén kiképzett csapatainak jelentős részét. Sokkal mozgékonyabbá tette met Szövetségi Köztársaság felfegyverzése és NATO-ba történő integráció
az egységeket, és a tüzérséget rakéta csapatokkal egészítette ki. Ezeknek a megvalósítása. A Német Szövetségi Közlársaság ugyanis rendelkezett min-
változásoknak az eredményeként jelentős mértékben megnövelte a hadsereg dazon erőforrásokkal (gazdasági, humán stb.), amelyekre ebben az idöben
támadó jellegét a korábbi évekhez képest. égetően szüksége volt az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének. A német

247
246
NATO-integráció megvalósításához azonban le kellett győzni a nyugat- talmi érdekek garantálása továbbra is a zömmel szövetséges államok terüle-
európai szövetségesek, legfőképp Franciaország ellenállását. Az amerikai tén állomásozó Szovjet Hadsereg alakulataira hárult.
kormányzat által swrgalmazott Európai Védelmi Közösség gondolatát, A Varsói Szerződés megalakítását követő napon 1955. május 15-én a máso-
amelyben az NSZK-ra kiemelt szerep hárult volna, a francia vezetés mereven dik világháborúban győztes szövetséges nagyhatalmak képviselői aláírták az
elutasította. Párizs egyrészt nem tudta elfogadni, hogy Franctaország védel- osztrák államszerzödést. Ausztria ezzel nagyhatalmi akaratból ismét önálló
mét - egy esetleges szovjet támadással szemben - a második világháborús államá vált. Az új Osztrák Köztársaság esetében a nagyhatalmaknak sikerült
legfőbb ellensége Németország lássa el. Másrészt a francia vezetés nem kí- megvalósítaniuk, hogy olyan önálló és semleges állam jött létre, amely mind a
vánta saját nemzeti védelmi rendszerét a közösségi célokért feláldozni. Miu- mai napig egyik katonai tömbhöz se tartozik. Ausztria létrejötte fontos állomása
tán az Európai Védelmi Közösség gondolata „megfeneklett", világossá vált, volt annak az enyhülési folyamatnak, amely nyilvánvalóvá teue, hogy a két szu-
hogy az Egyesült Államoknak Pli.rizs számára olyan biztonsági garanciákat perhatalom tartósan képzeli el európai jelenlétét, és készek ennek érdekében az
kell nyújtania, amelyek képesek eloszlatni a katonailag erös NSZK-val szem- együttmliködésre is.
beni francia aggodalmakat. A brit és amerikai csapatok továbbra is megfelelő A semleges Ausztria létrejötte után az „olvadás", a nagyhatalmi kapcso-
számú németországi jelenlétének garantálása végül is Párizs számára elfo- latok normalizálásának újabb lehetősége vi llant fel, amikor Potsdam óta
gadhatóvá tette az NSZK felvételét a NATO-ba. 1954. október 23-án kilenc először, 1955 júliusában Genfben rendezték meg a legmagasabb szintű ame-

nyugat-európai állam aláírta az úgynevezett párizsi egyezményeket, amelyek rikai- szovjet csúcstalálkozót. Eisenhower és l lruscsov találkozóján annak
megnyitották az utat a Német Szövetségi Köztársaság számára, hogy mint ellenére, hogy számtalan fontos kérdésről esett szó, végül is semmilyen konk-
önálló és egyenrangú tagállam 1955. május 9-én csatlakozhasson az Észak- rét megállapodás sem született. Az a tény viszont, hogy találkozott egymással
atlanti Szerrodés Szervezetéhez. a két szuperhatalom vezetője, már egyérte lmű en jelezte, hogy olyan új
A párizsi egyezmények megszületése a szovjet vezetést lépéskényszerbe időszak kezdődött el a hidegháború történetében, amely közvetlen hatást
hozta. Hruscsovék számára világossá vált, hogy az NSZK fegyverkezési gyakorol majd az európai kontmens állarnianak katonapolitikájára.
egyenjogúságának a nyugat-európaiak által történt elismerése alapvetően Az 1955-ös genfi csúcstalálkozó az európai közvélemény számára vilá-
módosította Európa katonapolitikai helyzetét. A NATO bővítése véglegessé gossá tette, hogy kontmensünk hosszú időre a szuperhatalmi érdekeknek
tette, hogy Németország és Európa két felének újraegyesítése határozatlan megfelelően kettészakadt. A katonai tömbök létreJötte lényegében a második

időre lekeriilt a napirendről. Mindezek következtében Moszkvának újra kel-

világháború végén kialakult statlls qou-t konzerválta hosszú időre. Európa
lett értékelnie a saját érdekszférájába tartozó államokkal korábban megkötött kettészakításával a szuperhatalmak beismerték önmaguk tehetetlenségét, és
katonai egyezményeket. Az 1947-es párizsi békeszerződések által nyitva világossá tették, hogy képtelenek egymással eredményes tárgyalásokat foly-
hagyott német kérdés az Egyesült Államokhoz hasonlóan a szovJet vezetés- tatni jelentős kérdések megoldása érdekében. Az immár katonai szervezetek-
nek is szabad teret hagyott a manöverezésrc. A Swvjetuniónak igy kel is b1ztosított európai érdekszférák megszilárdulásának eredményeként
lehetősége nyílt arra, hogy az általa ellenőrzött térségben katonai szervezetet megnyílt az út a két szuper hatalom közötti katonai szembenállás mértékének
hozzon létre. Megállapítható, hogy a Szovjetunió és a szövetségesei által csökkentéséhez, amelyet egyre intenzívebb propagandaharc kísért.
1955. május 14-én létrehozott Varsó, Szerződés (VSZ) már egy új típusú Az amerikai propaganda rendszerének átalakításában igen Jelentős lépés
szovjet hatalmi és katonai gondolkodást testesített meg. volt a Nemzetb1ztonság1 Tanúcs által 1954-ben kiadott NSC-5501
A Varsói Szerződésbe tömörült tagállamok számára már lehetőség nyílott elnevezésű dokumentum. Ebben meghatározták, hogy a jövőben támogatni

arra, hogy kölcsönösen összehangolják katonapolitikájukat. A korabeli szov- kell a kelet-európai nemzeteknek a Szovjetuniótól való elszakadási törekvé-
jet hatalmi érdekeknek megfelelően, természetesen ez csak korlátozott jellegü seit. Jól illeszkedett ebbe a folyamatba a már működő rádióállomások propa-
lehetett. A sztálini korszak táboron belüli izolációjával szemben a Varsói ganda tevékenységének fokozása, illetve más korábban nem ismert módsze-
SzerLödés tagállamai közötti kétoldalú kapcsolatok kialakításához, Moszkva rek alkalmazása. A Nyugat-Európában állomásozó amenkai propaganda
jóváhagyására volt szükség. Elmozdulást jelentett a szovJCt vezetés gondol· csapatok, a kontinensen uralkodó szélirányt kihasználva, tömegesen indítot-
kodásában, hogy a befolyási övezetébe tartozó államokkal megpróbálta clh1- tak röplapokkal megrakott ballonokat útba Kelet-Európa irányába. Az ame-
tetni, számít véleményükre, szövetségeseinek tekinti őket. A swvjet nagyha- rikai propaganda tevékenység hatékonysága azonban nagymértékben függött

249
248
Sztálm 1953. márctus 5-1 halála után bekövetkezett polit1ka1 crJedéstöl, amely lctték. A találkozó nem egyenrangú felek között zaJlott le, hiszen a szovjet
megállíthatatlanul haladt végig a szovJet érdekszféra országain. vezetés birodalmi reílexe, működtek, amikor a magyarországi gyakorlatot bí-
rálták. 1953 júniusában a mat,,yar küldöttség azonban nemcsak knt1kát kapott a
Fordulatok az MDP politikájában
Kremlben, hanem konkrét utasításokat is. A szovJet vezetés pontosan meghatá-
Kísérlet a sztálini rendszer magyarországi reformjára rozta, hogy milyen lépéseket kell a magyar pártvezetésnek megtennie a sze-
A Magyar Dolgozók PártJa történetének ebben az utolsó 1953-1956 közötti mélyi kultusz felszámolása érdekében.
időszakában, több olyan változás is lezaJlott, amely hozzájárult ahhoz, hogy a Ennek megfclelöen az MDP vezetése Moszkvából hazatérve összehívta a
párt, amúgy sem nagy hitelét fokozatosan elveszítse a magyar társadalomban. Politikai Bizottság ülését, ahol a moszkvai elvárásoknak megfelelöen a
A változásokat Jelentős mértékben befolyásolták a Rákosi Mátyás és Nagy pártvezetők önknt1kusan szóltak az elkövetett hibákról. Rákosi Mátyás ugyan
Imre személye körül fokozatosan kialakuló politikai csoportosulások, ame- elismerte személyes felelősségét saját személyi kultuszának kialakulásáért, de
lyek egymással többször is látványosan konfrontálódtak ebben a négy évben. a h1bák elkövetéséért önmagán kívül még Révai Józsefet, Farkas Mihályt és
De mint oly sokszor az MDP történetében, a párton belüli mozgásokat, a Gerö Ernőt tartotta felelősnek. Farkas Mihály hadseregtábornok, honvédelmi
párton belül zaJló hatalmi harcokat Moszkva éppen aktuáhs érdekei és elvá- miniszter felszólalásában saJátos önkritikát gyakorolva elismerte felelösségét,
rásai határozták meg. Ezért nem csoda, ha a magyar pártvezetésben történtek de konkrétumok említése nélkül, inkább csak általánosságban szól! az elkö-
szoros kapcsolatban álltak a szovJet hatalmi harccal, majd azt követöcn a vetett hibákról. A honvédelmi miniszter hozzászólásában katonához méltat-
nagyhatalmi érdekek ÚJradefiniálásával. lan módon próbálta saJát szerepét mmimalizálm a korábbi időszak esemé-
Rákosi Mátyás személyi kultuszának negatív következményei 1953 elejére nyeiben, amikor a szovJet példára hivatkozott, és közvetlen társai felelősségét
már a legfclsöbb pártvezetés sz.ámára 1s világossá váltak, de ellene nem tettek hangsúlyozta. Révai József az MDP fö ideológusa szmtén támogatta az ön-
semmit. Erre jó példa az MDP PB 1953. Január 22-1 ülése, ahol Péter Gábornak. kntikát, de felhívta a PB figyelmét, hogy országos visszhangja lesz a történ-
az ÁVI I vezetőjének leváltásáról és bűnösségéről szóló jelentést tárgyalták meg. teknek. Gerő Emő felszólalásában, vezető társaihoz hasonlóan, elismerte
Az. abszurd helyzetre jellemző módon maga Rákosi Mátyás tel)esztette a testület felelősségét a gazdasági élet területén elkövetett hibákért.
elé a belső karhatalom vezetőjének ügyét. A vitában valamennyi felszólaló A Politika Bizottság az önkntikák elhangzása után pontosan meghatározta
ugyan megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy Péter Gábor esetleg 1mpenalista azokat a faladatokat, amelyek szükségesek voltak a magyar gazdaság, és
ügynök volt, de Rákosi ezen állitását senki sem vonta kétségbe. A személyi kul- pártéletben elkövetett hibák korngálásához. A moszkvai elvárásoknak
tusz tébolyító légkörére Jellemzően a PB tagjai önmagukat hibáztatták, amiért megfelelöen a sztálini korszak magyarországi nyílt knt1kájára az MDP Köz-
nem vették észre Péter Gábor bűnösségét. ponti Vezetősége 1953. Június 27· •28-1 ülésén került. A plénum elsö napJán
Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála váratlanul érte a magyar pártvezetést. Rákos1ék még a PB ülésen elhangzottaknak megfelelően gyakoroltak nyílt
Rákosiék ekkor elbizonytalanodtak a jövőt 11letöcn, hiszen nem volt számukra önkritikát, azonban a következő nap a magyar vezetők tudomására jutott, hogy
világos, hogy milyen moszkvai elvárásoknak kell majd megfelelniük. A dikta- Mos7.kvában letartóztatták BeriJát. Néhányuk álláspontjában azonnal változás
t\Jra lényegéből adódóan Rákosiék helyesnek vélték az általuk addig folytatott következett be. A mos7kva i hírek ellenére azonban a Politikai Bizottság által
gyakorlatot, hiszen idehaza akkorra már nem volt senki (szabadlábon), aki korábban javasoltakat az MDP Központi Vezctösége elfogadta. A plénumon
érdemben tudta volna bírálni öket. A magyar személyi kultusz e l ső knt1ká1át meghatározoll célok alapvetően egybeestek a magyar lakosság elvárásaival.
1953. Jiimus 13- 14-én a Moszkvában fogalmazták meg, amelyet a kirendelt A PB által beterjesztett Javaslatokat figyelembe véve az MDP Központi
magyar pártvezetés döbbenten hallgatott. A fennmaradt jegyzőkönyvek szermt Vezetősége végül is kialakította azokat az új gazdaságpoh11kai irányelveket,
a találkozó légköre cseppet sem volt barátinak nevezhető. A szovJet vezetők amelyek elsőként az 1953. JÚiius 4-én megalakuló Nagy Imre vezette kor-
felrótták Rákosmak személyi kultuszát, és knukával illették az 1949-53 kö- mány programjában realizálódtak. Annak ellenére, hogy agy Imre kineve-
zöt11 magyar 1döszakot. Beríja, akinek aktív és jelentős szerepe volt a Szovjet- zését még BenJa szorgalmazta, az ÚJ magyar mm1szterelnök neve egybeforrt
unióban megrendezett koncepciós perekben és a tisztogatásokban, keményen az ÚJ gazdasági irányvonallal és a korábbi Rákosi vezette politikai kurzus
bírálta az 50-es évek elejének magyar gyakorlatát. A tanácskozáson résztvevő bírálatával.
szovJet vezetők a magyar államvezetés mmdcn területét szigoní k:nt1kával il-

250 251
 Rákosiék az '.gy kia.lak~lt h.clyzetet kihasználva 1955. április 14-én Nagy
A dogmatikus konzervatív fordulat Imrét fcl_'.11:nt.ettck Po!tttkat Bizottsági tagsága alól, majd április 18-án az
Nagy Imre személye és az új kormányprogram csak látszólag élvezte a ko- országgyules ts felmentette Nagy Imrét a minisztertanács elnöki tisztéböl és
rábbi időszak meghatározó személyiségeinek a támogatását. 1954 decembe- hel~ette J-le~edüs Andrást választotta meg. A Magyar Dolgozók Pártjában e~l
rében Rákosi Mátyás elérkezettnek látta az időt elveszett hatalmának a visz- eldoh (egy evre) a hatalmi harc, amit maguk az érintettek sem sejtettek. hogy a
szaszerzésére. Miután hazatért a Szovjetunióból (feltehe1őleg november 29- változás csak időleges.
én, amiről a saj1ó 30-án adott hírt), 1954. december l-jén összeüll az MDP
A katonai kiadások csökkentése és hatásuk
Politikai Bizottsága. A PB-nek ezen az ülésén Rákosi tájékoztatta a testü-
letet arról a szovjet álláspontról, miszerint Magyarországon egyre növek- a Magyar Néphadseregre /1953-1954)
szik a jobboldali veszély, amelyhez a szovjet vezetés szerint Nagy Imre A csökkentések kezdete és háttere
politikája nagymértékben hozzájárult. Rákosi Mátyás kihasználva a korábbi A magyar pá_rtvezetés 1953 júniusi moszkvai fiaskóján a Magyar Néphadse-
évekhez képest ismét módosult szovjet álláspontot, ha burkoltan is, de már reg helyzete 1s szóba került. Az SZK.P vezetésben ekkor ugyan még nem dőlt
szembe fordult az MDP KV 1953 júniusi határozatával. Rákosi a PB ülésen el a hatalmi harc, dc Beríja és Hruscsov egybehangzóan elítélték a túlfeszített
elhangzott fölszólalásában - el\enlétben nagy Imrével - az 1953-as for- és extenzív hadscregfeJlesztést, valamint az eröszakos iparosítást. Moszkvá-
dulat óta eltelt időszakot gazdasági és poli11ka1 téren egyaránt visszalépés- ból hazatérve az MDP PB 1953. Június 20-i ülésén Rákosi Mátyás kritikusan
ként értékelte, és kiemelte, hogy a belső ellenség tevékenysége felcrösödön. szólt ezekről a hibákról is. A hadsereg létszámának, túlméretezett felduz-
Nagy Imre válaszában elutasította Rákosi helyzetértékelését, és a szovjet ~sztását, olyan hibának vélte, amelyet azonnal korrigálni kell. A politikai
elvtársakkal történt egyeztetés fontosságára hivatkozva nem voll hajlandó bizottsági vitában Farkas Mihály hadseregtábornok is önkritikusan szólt a
nézeteit revidiálni. A mezőgazdaság kérdése körül kibontakozó vitában Nagy korábbi időszak extenzív hadsereg fejlesztési gyakorlatáról, amely az ö nevé-
Imre elmondta, hogy szerinte a gazdaságnak ebben az ágazatában továbl,ra is vel forrt egybe.
életképes termelési egységnek tartja a kisgazdaságokat, amelyek a nagyüze- Rákosi Mátyás és Farkas Mihály hozzászólása jelentette a Magyar Nép-
mekkel együtt léteznek. hadsereg létszáma csökkentésének és átszervezésének a kezdetét. A csök-
Nagy Imre és Rákosi Mátyás között zajló hatalmi harcban a döntő fordu- kentési folyamat alapvetöen határozta meg az 1953- 1956 közötti évek Ma-
latra a Politika, Bizottság 1955. január 13-i ülésén került sor, amikor a testü- gyar Néphadseregének a mindennapjait. Jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a
let tagjai megtárgyalták a Moszkvából hazatért küldöttség beszámolóját. A h?dsercgben bennmaradó hivatásos állomány morális-, míg az önszántukon
PB ülést megelőzően a szovjet vezetés - 1953 májusához hasonlóan - ktvül leszereltek egzisztenciális válságot éljenek át. Amilyen gyorsan történt
1955. január 8-ára ismét Moszkvába rendelte a magyar párt- és állami veze- a magy~r haderő extenzív fejlesztése, olyan átgondolatlanul zajlott le a csök-
tést. Az MDP PB-nek a vitáról fennmaradt jcgyzökönyve szerint a moszkvai kentés is. A hadsereg létszámának csökkentését és szervezeti kereteinek át-
tárgyalás légköre hasonló lehetett az 1953 májusihoz, azzal a különbséggel, alakítását Farkas Mihály hadseregtábornok, honvédelmi miniszter hozzászó-
hogy az 1953-astól eltérően ekkor nem Rákosi Mátyást, hanem Nagy Imrét lásában ugyan logikusan megindokolta, de a végrehajtás hálátlan feladata már
bírálta a szovjet vezetés. utódjára, az 1953. július 4-én hivatalba lépő Bata István vezérezredesre a
Hruscsovék Nagy Imrét és poht1kai irányvonalát elítéló álláspontjához korábbi vezérkari íönökre hárul!. '
nagy mértekben Járulhatott hozzá, hogy minden energiájukat és figyelmüket Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter jó példája a
lekötötte az NSZK NATO-ba történö integrációjára adandó válasz. Ezért munkáskáderböl lett vezetőnek. Gondolkodásá1 alapvctöen meghatározta a
Moszkvában a magyar refom10k további sorsát alárendelték a létrehozandó párt iránti elkötelezettség és annak vezetőivel szembeni kritikátlan magatartá-
katonai szervezet ügyének. A hruscsovi szovjet vezetés számára ebben az sa. Bata személye megfelelt a korabeli párt- és állami vezetésnek, mert töké-
időben alapvető jelentőséggel bírt, hogy egységes pártvezetés és nyugodt letesen végrehajtotta azokat az időnként egymásnak is cllen1mondó utasításo-
belpolitikai légkör legyen Magyarországon a Varsói Szerződés létrehozásá- kat, amelyeket megbízóitól kapott. Az új honvédelmi miniszter az előbb em-
nak idején. lített tulajdonságai miatt, nem örvendett osztatlan népszerűségnek a hadsereg

253
252
hivatásos állományának körében. Bata kiválasztása a politikai vezetés által A hadsereg vezetésének azon kísérletei, hogy meggyózzék a párt és állami
egyben azt is jelentette, hogy a hadsereggel kapcsolatos kérdéseket már nem vezetést a csökkenő védelmi kiadások negatív következményeiról, lényegében
tekintették a\apvetöen fontosaknak. eredménytelenek maradtak. A magyar kormányzat ugyanis ebben az idóben
A nagyhatalmak kapcsolatában 1953-tól megkezdódött javulás és a ma- csak a nagyarányú létszámcsökkentésekból adódó feszültség enyhítésére tőre•
gyar népgazdaság „kifáradása" mellett, döntö jelentóséggel bírt az MDP kedett. Nagy Imre miniszterelnök által 1954. szeptember 17-én alá ín
irányvonal váltására, hogy Magyarországon egyre nagyobb létszámban állo- 540917/5/1954. számú Minisztertanácsi határozatban, a magyar kormány in-
másozott a Szovjet Hadsereg. A politikai vezetés ekkor kezdte felismerni, - tézkedett a Magyar Néphadsereg létszámcsökkentése miatt leszerelt hivatásos
amit Farkas Mihály, már idézett beszédében is elmondott - hogy az ország és tartalékos tisztek segélyezéséről, valamint elhelyezkedésük támogatásáról a
katonapolitikai helyzetét az itt települt szovjet katonai alakulatok is polgári életben. A helyzet komolyságát jól érLékeltette, hogy a rendelet alkotói
jelentösen meghatározzák. Ennek a felismerésnek az egyik következménye az a bevezetőben külön intézkedtek an-ól, hogy a dokumentum ne jelenjen meg a
lett, hogy Magyarországon - a Varsói Szerződés 1955-ös megalakulásáig - Határozatok Tárában, és azt szigorúan titkos anyagként kellett kezelni. Az
egyre kevesebbet fordítottak katonai kiadásokra, ugyanis a védelmi feladatok 1953-as első nagy leszerelési hullámot követően, 1955 februárjában ismét napi-
jelentös részét a szovjet csapatok látták el. Az ország vezetőinek pénzügyi rendre került a Magyar Néphadsereg létszámának újabb 20 OOO füvei való
optimizmusa azonban csak igen rövid ideig tarthatott, mert a Szovjet Hadse- csökkentése. A létszámcsökkentések okozta amúgy is rossz hangulatot csak
reg magyarországi állomásoztatása egyre nagyobb terhet rótt a korabeli ma- tovább rontotta, hogy a Magyar Néphadseregben szolgálatot teljesítő hivatásos
gyar költségvetésre. állományúak fizetése fokozatosan elmaradt a civil szféráétól.
Az MDP KV Titkársága 1953. december 8-i ülésén tárgyalta meg a szovjet Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter 1956. március 6-i levelében
tisztek magyarországi elhelyezésével kapcsolatos előterjesztést. A napirendi táJékoztatta Rákosi Mátyást, hogy a Honvédelmi Tanács (I-IT) határozata alap-
pont előkészítése érdekében a KV Titkárság már korábbi, november 23-ai ülé- Ján a l lonvédelm1 Mmiszténum vezetése megvizsgálta a Magyar Néphadse-
sén egy bizottságot jelölt ki. Az elkészült elöterJesztés szerint a vészesen rövid regben dolgozó polgári alkalmazottak létszámát. A felülvizsgálat eredménye-
határidó miatt a kérdés megoldásához nagyobb együttműködésre volt szükség ként nem látták szükségesnek a I IT határozata értelmében, a hadseregben dol-
az állami szervek között. A helyzet komolyságára Jellemző , hogy az egyre gozó polgáriak számának növelését, sőt inkább számuk csökkentésére tettek
nagyobb számban érkezó szovjet családok elhelyezése, csak tovább rontotta Javaslatot.
az amúgy is rossz magyarországi lakáshelyzetet. A Titkárság érzékelve az Az időszakot vizsgálva megállapítható, hogy az MDP 1953 Júmusi fordu-
egyre súlyosabb gondokat, a korábban megszabott határidö módosításán kí- latát követöen hivatalba lépö Nagy Imre és Hegedűs András vezet1e magyar
vül a szovjet fél jóindulatának az elnyerését tíizte ki célul. kormányok kihasználva a nemzetközi helyzetből adódó változásokat, azért
Az MDP Központi Vezetősége 1953 Júniusi határozatának megfelelően, csökkentették tudatosan a Magyar Néphadsereg létszámát, mert így kívántak a
Nagy Imre kormánya hivatalba lépésétöl kezdve a katonai kiadások észszeríi és magyar gazdaság számára szükséges újabb forrásokhoz jutni. A bemutatott
a realitásoknak megfelelő kialakítására törekedett. Ennek a politikának dokumentum részletek hüen tükrözik, hogy a honvédelmi minisztérium nem
megfelelően a Magyar Néphadsereg létszámát 1953- 54 között, több mint 50 tudou sikeresen lobbizni a hadsereg érdekében, és mindvégig alárendelt szere-
OOO fö-vel csökkentették. A csökkentések negatív hatásaként romlott a hivatá· pet játszott ebben a folyamatban.
sos állomány hangulata, növekedett a fegyelemsértések száma, és a várakozá-
Hadsereg korszerűsítési koncepciók
sokkal ellentétben romlottak az életkörülmények is. A Politikai Bizottság tagjai
\ 954. április 28-i ülésükön már szembesültek a kialakult helyzettel. Nógrádi A Magyar Néphadsereg hosszú távú fejlesztési koncepcióját kidolgozó vitában,
Sándor altábornagy, politikai föcsoportfönök ekkor terjesztette a PB elé a Ma- még tovább mélyült az ellentét a katonai és a civi l, politikai vezetés között.
gyar Néphadsereg erkölcsi és fegyelmi állapotáról szóló jelentést. A doku- Bata István honvédelmi mimszter 1954. július 7-én terjesztette be először az
mentumban már olvasható a hadsereg fegyelmi helyzetének drasztikus romlá- MDP PB elé a hadsereg hosszú távú fejlesztési koncepcióját. A miniszter in-
sa, amelynek okai között a hivatásos állomány elbizonytalanodását, és életkö- doklásában kiemelte, hogy a nyugati államok haderejét már korszerűsítették, és
rülményeinek romlást nevezte meg. azokkal lépést kell tartam. A dokumentum érdekessége, hogy készítői ekkor
még nem tettek említést olyan szovjet elvárásokról, amelyek a magyar fegyve-
res erök korszerűsítését szorgalmazták volna. A dokumentum szerint a Magyar

254 255
Néphadscrcgnek a haditechnika élvonalát képv1selö új és korszerű fegyverek magyar gazdaság teljesítőképességének végességét. A hideghábonínak ebben
beszerLésére volt szüksége. Ilyenek voltak a légierő és a honi légvédelem szá- az időszakában a szovjet és az amerikai hadseregekben olyan fejlesztési prog-
mára az új MÍG- 17-es vadászrepülőgépek és a rádiólokátorok (radar), ame- ramokat indítottak cl, amelyeket az átalakuló és újra formálódó nagyhatalmi
lyeket nagy számban kívántak rendszeresíteni. A szárazföldi erőknél elsődleges viszonyrendszer teli szükségessé. Ezeknek a fejlesztéseknek a jellemzöje volt a
célként a motorizáció növelését Jelölték meg, amely eredményeként lehetőség váratlan csapás mérésére való képesség megteremtése, illetve annak elhárí1ása.
nyílott a már korszerűtlen lovas alakulatok megszüntetésére. 1larckocsik újabb Ezt csak a légierő és az új nagyhatékonyságú légvédelmi rendszerek egyidejű
típusainak beszerzéséről nem tett említést az előterjesztés. A szervezeti válto- létrehozásával lehetett megvalósítani.
zások során növelni szándékozták a már meglévő magasabb egységek aláren- Az új hadászati koncepciók realizáláshoz, hatalmas állami költségvetési for-
deltjeinek számát, és a korábbi tartalék alakulatokat pedig, teljesen fel kívánták rásokra volt szükség, amivel a magyar gazdaság ekkor nem rendelkezett. Ezért
tölteni. Az MDP vezetése azonban a betetJesztett Javaslattal nem értett egyet, a korabeli magyar vezetés - a szovJet elvárásoknak még éppen megfelelő -
mert a terv megvalósításához igényelt horribilis összeg a korabeli magyar költ- minimális szintű hadseregfejlesztés mellett döntött.
ségvetésnek nem állt rendelkezésére.
A honvédelem irányítási rendszerének átalakítása
1954. július 28-án a Politikai Bizottság ismét megtárgyalta a Magyar Nép-
hadsereg hosszú távú fejlesztési koncepctÓJát. A katonai vezetés már átdolgo- 1953-ban a már vázolt kül-és belpohtikm változások hatására Magyarországon
zott javaslatot terjesztett a PB elé, amely azt ismét elutasította, ráadásul a kato- megkezdődött a honvédelem állmm irányítási rendszerének az átalakítása. A
nai vezetés szándékaival szemben, újabb létszámcsökkentést határozott meg. A változtatások mértékét vizsgálva azonban helyesebb, ha az átalakítás helyett
honvédelmi minisztérium vezetésének újabb fiaskóJát a PB-ben jól jellemzi, inkább a kialakítás kifejezést használjuk. A különbség megértéséhez vissza kell
hogy a létszámcsökkentés által felszabaduló anyagi erőforrásokat a központi tekinteni a korábbi időszakra, mert ott találhatóak meg azok az okok, amelyek
költségve1és el kívánta vonni a honvédelmi tárcától. Ennek ellenére a hadsereg miatt csak 1953-ban lett átlátható a honvédelem irányítási rendszere. Szintén a
fejlesztésének kérdése továbbra sem került le a Politikai Bizottság visszatekintés mellett szóló érv, hogy az MDP vezetésének és a kormánynak az
napirendjéről. November 3-án Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter 1953.as átalakításával egyidejüleg váltak ismertté azok a körülmények, ame-
olyan korszerűsítési programot tetJesztett a PB elé, amely konkrétan felsorolta, lyek megakadályozták, hogy korábban is megvalósulhasson a hatáskörök pon-
hogy a légvédelemnek, légierőnek, tüzérségnek, valamint a híradó csapatoknak tos elhatárolása.
milyen fejlesztésekre volt szükségük. A felsorolt területekből Jól érzékelhctö, 1949 és 1953 között a Magyar Dolgozók PártJa legfelsőbb vezetésének, és a
hogy az 1953 előtti mennyiségi fejlesztés mennyire nem feleltek meg a világ- Magyar Népköztársaság állami vezetőinek tudta nélkül létrejött az a szűk, 3
ban megindult haditechnikai változásoknak. Ekkor állították rendszerbe a tagú (Rákosi Mátyás, Gerő Emő és Farkas Mihály) grémium, amely Magyaror-
hangsebesség felett is repülni képes vadász és bombázó repülőgépeket, vala- szágon egyedül és kizárólagosan döntött stratégiai kérdésekben. Ez a fonnáció,
mint ezek időbeni felderítésére szolgáló rád1ólokátorokat. Szmtén a légvédelem amely a „Trojka" nevet viselte, nem volt hivatalos, sokan csak jóval később
igényeit szolgálta a korszeríí híradás rendszerének kiépítése, hiszen az elen- szereztek róla tudomást. A Trojka lényegében egy tnformális szervezet volt, de
gedhetetlen feltétele azóta is, az infonnáció gyors és pontos áramlásának. Min- a korszak légköréből adódóan formális míiködési rendje is kialakult. A Trojka
dezek JÓI mutatják, hogy súlyponteltolódás történt a repülő és légvédelmi csa- lényegében szovjet mmtára jött létre, amikor is a pártvezetés legszűkebb köre
patok irányába, szemben a korábbi tendenciával , amikor is a szárazföldi csa- saját kezébe összpontosította valamennyi, az állam életében fontos kérdésben a
patok élveztek priontást a fejlesztéseknél. döntést. A Szovjetumóban 1952 közepén azonban a sztálini vezetés elérkezett-
Óhatatlanul felmerül a kérdés: Bata István mint honvédelmi miniszter, talán nek ]álla az időt arra, hogy a pártszcrvezetektöl az állami szervek felé vissza-
egykori fegyvememét - a légvédelmet - preferálta ezekkel a javaslatokkal? irányítsa az állami élet irányítását. Jól megfigyelhető ez a Moszkvában 1952.
Azonban igazságtalanok lennénk az egykon villamoskalauzból lett honvédelmi október 5- 14. közöli megrendezett Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX.
miniszterhez, ha nem vennénk figyelembe, hogy a moszkvai katonai vezetés kongresszusán elhangzott hozzászólásokból. A Rákosi Mátyás vezette magyar
részéról is komoly nyomásgyakorlás történhetett magyar kollégáikra. Erre utal küldöttség. mivel részt vett a kongresszuson, jól érzékelhette a szovjet vezetés
a sajátosan megfogalmazott PB határozat, amely felhatalmazta a Moszkvába új irányvonalát. És mint mindig, így ekkor is hazatérve megkezdte a kint szer•
kiutazó magyar tárgyalódelegációt, hogy értesse meg a szovjet vezetéssel, a zctt tapasztalatok hazai környezetre való adaptálását. Ezért az MDP KV Titkár•
sága 1952. november 27-i ülésén R:ikos1 Mátyás már javasolta 1s, hogy a Ma•

257
256
gyar Dolgozók Pátján belül müködö Katonai Bizottságot - amely valójában a - Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa;
Trojka volt- szüntessék meg, és helyette hozzák létre a HT-t . - Honvédelmi Tanács.
1953. március 10-i keltezéssel elkészfilt dokumentum már konkrétan meg- A párt Központi Vezetősége (Politikai Bizottság) közvetlen ellenőrző szer-
vei:
határozza a HT felépítését, jogkörét és feladatait. Megállapítható, hogy olyan
állami testületet hoztak létre, amely korábban nem létezett, illetve azokat a - Közpomi Vezetőség Titkársága,·
jogköröket, amelyeket a HT-nek adtak, korábban a pártvezetésének egy szűk - Központi Vezetőség Adminisztratív Osztálya
csoportja birtokolta. A HT megalakulásával megkezdődött egy átláthatóbb, Mim a Mi11iszterlanács szervei ellenőrzéstfolytamak a Hadseregben:
jogilag körülhatárolt honvédelmi irányítási rendszer kialakítása, amely már - Állami Elle11örzés Minisztériuma (Katonai osztályán keresztiil),·
lehetővé tette a párt és az állami vezetés hatásköreinek elválasztását és a haté- - Pé11ziigymi11isztérium.
kony munka szervezését a honvédelmi kérdésekben. Törvényesség kérdésében ellenőrzésre jogosult a Katonai Ügyészségen ke•
A Varsói Szerződés megalakulását követően a magyar politikai és állami resztiil a legfőbb Ügyészség. "
vezetés, újragondolta a magyar honvédelem kérdését. Az MDP PB 1956. janu- A PB határozata a továbbiakban aprólékosan meghatározta, a különböző
ár 18-i ülésén hosszú idő után, először tárgyalta meg a I-IT szervezetének és párt és állami szervek hadsereggel kapcsolatos föladatait, és részletesen körül-
ügyrendjének a kérdését. Hegedüs András, mint a Minisztertanács elnöke (Mi- határolta a párt és állami szervek hatáskörét. A dokumentum pontosan bemu-
niszterelnök), írásos előterjesztésében különösen fontosnak tartotta, hogy a tatja, hogy az MDP vezetése a honvédelem és a hadsereg irányítását csak, és
pártvezetés saját területén rendezze a HT kérdését. Előterjesztését az tette szük- kiz.árólag a saját kezében összpontosítva tudta elképzelni.
ségessé, hogy a tanács szervezetére, hatáskörére vonatkozó legfelsőbb döntést
tartalmazó párthatározat nem volt. Ebből eredően nem volt tisztázva sem párt, Integrálódás a Varsói Sze rződésbe (1955----1956)
sem állami vonalon a I IT helyzete, szerepe és Jogállása. Az akkor érvényben
Magyar politikai vezetés fontosabb döntései a Varsói Szerződés
lévő szabályozás magától a HT-tól származott, 1953-ból. Az 1953-tól elteh
létrehozásának időszakában.
időben viszont a HT személy, összetételében többször változás történt és a
személyi változások végül szervezet, vilhozást is eredményeztek. A kérdés 1955 tavaszán miután Rákosi Mátyás visszaszerezte hatalmát a pártvezetésben
azonban nem volt rendezve állami vonalon sem. A honvédelemről szóló 1939. és megkezdte Nagy Imre miniszterelnök háttérbe szorítását, az MDP PB elöre
évi 11.t.c. ekkorra már elavult, ráadásul a második világháború előtti állapotok nem tervezett kérdést tárgyalt. Márciusban a magyar pártvezetés levelet kapott
szerint szabályozta valamennyi honvédelmi vonatkozású kérdést, s így a I-IT Moszkvából, amelyben Hruscsov az SZKP első titkára, az MDP vezetésének
helyzetét is. véleményét kérte egy, a Szovjetunió irányításával létrehozandó katonai
A miniszterelnök mdoklása jól mutatJa, hogy a magyar államigazgatás szervezetrő l. Hruscsov levele nem érhette váratlanul a magyar pártvezetést,
rendszerében az 1953-at megelőző időszakban mennyire sokadrangú volt a mert az SZK.P első titkára levelében utalt a témával kapcsolatosan már lezaj-
honvédelem kérdése. Az idézett azonban arra is rávilágít, hogy az MDP veze- lott, 1954. december 2-i tanácskozásra. Mint ismert 1954. november 29.-de-
tése - miután saját kezébe összpontosította a katonai kérdésekben való dön- cember 2. között Moszkvában a szocialista orsz.ágok küldöttségei találkozót
téshozatal ,jogát" - mennyire nem tartotta fontosnak a jogi keretek kialakítá· tartottak, ahol az európai béke és biztonság kérdéseiről tanácskoztak. A
sát, hatalmának törvényesítését. moszkvai találkozó összehívását indokolttá tette, hogy a nyugati államok által
Az MDP vezetése, miután meghatározta a I-IT hatáskörét, 1956. milrcius 29- 1954. október 23-án aláírt úgynevezett párizsi egyezményekkel' lényegében
én a PB újra definiálta a Magyar Néphadsereg párt és állami irányításának és megteremtették a Német Szövetségi Köztársaságnak a nyugati gazdasági és
ellenőrzésének rendszerét. Az elfogadott dokumentum kimondta: ,,A Magyar katonai szervezetekbe történő integrációját.
Néphadsereg egész revékenységér a Magyar Dolgozók Pártja Központi Hruscsov 1955 márciusában az MDP vezetésének küldött levelében, az
Vezetösége(Politikai Bizottság) irányítja és elle11örzi. 1954 őszén megtartott moszkvai tanácskozásra utalva kérte a magyar pártve•
A Közponri Vezetöség az irányítást részint közvetlenül, részint közvetve az
alábbi szerveken keresztül gyakorolja: 8
NSZK és Olaszország csatlakozik a Nyugat-európai Unióhoz, az NSZK csatlakozik a
NATO-hoz, és a nyugati hatalmak elismerik az NSZK szuverenitását.

259
258
zetés véleményét egy létrehozandó katonai szervezet dokumentumáról, és a meghatározni. Következő lépésként a tagállamokkal elfogadtatta a VSZ Egye-
szervezet alapokmányáról. A szerződés tervezet áttanulmányozása, és jóváha- sített Fegyveres Eröi Főparancsnokának (EFE) működési szabályzatát, amelyet
gyását követően a PB J 955. május 5-i ülésén felhatalmazta H egedűs András az MDP PB október 6-i ülésén jóvá is hagyott. A szovjet vezetés által elküldött
miniszterelnököt, hogy a Varsóba induló küldöttséget vezesse. A napirendi vita dokumentum részletesen szabályozta az EFE felépítését és működési rendjét.
során Bata István honvédelmi mimszter elemezve a nemzetközi helyzetben ,.Az Egyesítell Fegyveres Erők élén, a varsói tanácskozáson /955. május 14-én
bekövetkezö változásokat felvetette: ,, ... az osztrák szerződések megkötése elfogadou barátsági, egyiittmtiködési és kölcsőnös támogatásban résztvevö
9
esetén nyilvánvaló, hogy Ausztriából kivo,y'ák a csapatokat és felmeriil, hogy országok közöli kötöu szerzödés szerimfőparancsnok áll."
Románia és Magyarország teriiletéröl is megtörténik a csapatok kivonása . ... A A főparancsnok helyettesei a szerződés tagállamai által kinevezett katonai
magyar fegyveres erök, legalábbis az első idOkben felkésziiltségiikben nem vczetök. Az EFE Főparancsnoka és helyettesei mellett működik a Törzskar,
elégségesek és valószimí, hogy felmen'il egy hadtestnek Magyarország ten·ife- amelybe a tagállamok delegálnak katonai szakembereket. A létrehozott Egye-
tén va/6 tartása. vagy amennyiben ez nem fel1é1le11iil sziikséges, ki kell dolgozni sített Parancsnokság közvetlen irányítása alá a VSZ tagállamoknak saját
javaslatot, mert a magyar hadsereg létszáma nem elég, hogy 100 kilométeres hadseregeikböl bizonyos alakulatokat kellett kijelölni. A Varsói Szerződés
sávot elfoglaljon. " értelmében a Magyar Néphadseregböl az Egyesített Fegyveres Erök állomá-
A honvédelmi miniszter felvetéseit, a pártvezetés azonban nem vette figye- nyába az alábbi magasabb egységeket Jelölték ki:
lembe. Miután 1955. május 14-én létrejött a Varsói Szerzödés (VSZ), és május - hat lövész hadosztály (12., 17., 32.) /teljes/, 9., 27., (könnyíi), 8. (béké-
15-én aláírták az osztrák államszerzödést, az MDP vezetése megvizsgálta a ben keret, háborúban könnyű);
Magyar Néphadsereg helyzetét. A PB 1955. június 11-i ülésén a hadsereg - két gépesített hadosztály (5., 7.);
szellemiségét alapjában véve egészségesnek minösítették, de említést tett a - 25. és a 66. vadászrepülő hadosztályok.
felmerülö hiányosságokról is. 1955 tavaszán a magyar légvédelem súlyos fias- A fokozatosan kialakuló VSZ szervezeti rendszere és az Ausztriából, ha-
kót élt át, amikor is egymásután többször úgy sértették meg ellenséges zánkba átte l epülő nagy létszámú szovjet katonai erö, ismét alapjaiban módosí-
repülőgépek a magyar légteret, hogy azokkal szemben semmilyen hatékony totta Magyarország katonapolitikai helyzetét. Ezért az új hadműveleti irányok-
ellenlépés nem történt. A helyzet megértéséhez azonban nem szabad figyelmen nak megfelelően elsőrangúan fontos lett az osztrák- mab,yar határszakasz
kívül hagyni, hogy a magyar légvédelemné l a háború után elmaradtak, illetve örzése, amelyet az osztrák államszerzödés létrejöttével és a nyugati hírszerzö
rosszul végrehajtott technikai feJlesztések és az át nem gondolt szervezeti vá l- szervek várható aktívabb tevékenységével magyaráztak.
tozások eredményei, ekkor váltak láthatóvá. A negatív hatásokat csak tovább A Politikai Bizottság 1955. november 3-i ülésén újból a Magyar Néphadse-
fokozta, hogy az 1953-tól megkezdett létszámcsökkentések a Magyar Néphad- reggel kapcsolatos témát tárgyalt. A PB meghallgatta az 1954-55-ös kiképzé-
sereg hivatásos állományát egzisztenciálisan elbizonytalanították. si év eredményeiröl szóló jelentést, majd meghatározták a következö,
A korábbi években e lkezdett létszámcsökkentés következő állomásaként, a 1955-56-os kiképzési év feladatait. A beszámoló pozitívumként említi meg,
Minisztertanács szeptember 7-i rendelete alapján újabb 20 OOO fővel csökken- hogy a Központi Vezctöség Nagy Imrét elítélő márciusi határozatát a személyi
tették a Magyar Néphadsereg állományát. A védelmi kiadások további csök- állomány jól fogadta. Szintén jónak tartották, hogy kedvező visszhangja volt a
kentését azonban már nem lehetett a korábbi időszak gyakorlatának Varsói Szerzödés létrejöttének, valamint az életbe lépett tiszti- és szolgálati
megfelelően folytatni. A Magyar Néphadseregtól elvont források már oly nagy- törvénynek. Kimondták, hogy a hadsereg létszámcsökkentése erősítette a tisz-
ra nöttek, hogy felkeltették a moszkvai vezetés figyelmét is. Erre utal, hogy tek ragaszkodását a tiszti hivatáshoz. Cinikusnak tűnhet a fenti megállapítás, de
1955. szeptember 15-én az MDP PB jóváhagyta Bata István vezérezredes hon- figyelembe kell venni, hogy a hadseregből korábban leszerelt hivatásos tisztek
védelmi mmiszter által beterjesztett szovjet Javaslatot, amely pontosan megha- és tiszthelyettesek egzisztenciális problémákkal küzdöttek. Ezek hatására a
tározta, hogy Magyarországnak mikor és milyen katonai feJlesztéseket kell személyi állomány nagy részénél tudatosodott, hogy katonai képzettsége nem
végrehajtani. A szovjet katonai vezetés levele jelezte, hogy Moszkva eltöké lte konvertálható át a polgári életben, a Magyar Néphadsereg elhagyása egyet
magát arra, hogy hatékonyan működö katonai szervezetet irányítson. Ennek Jelent a személyes életszínvonal draszt ikus romlásával.
egyik elsö jele volt, hogy a Varsói Szerzödésbe tömörült államok katonai kia-
dásának rendszerét ellenőrzése alá vonta, majd igyekezett annak részleteit 9
Az Egyesített Fegyveres Erők Föparnncsnoka mindig szovjet marsall volt.

261
260
 ~ beruházás megvalósításánál több minisztérium együttes és összehangolt
Rákosi politikai restaurációja eredményeként 1955 végén, ismét támadás
ekkor már reszvételével számoltak.
indult a háború elött1 tisztek és tiszthelyettesek ellen, akiknek zöme áp•
döntése az .. Az Ausztriából áttelepülő szovjet csapatok elhelyezése érdekében 1955.
nyugállományban volt. Jól látható, hogy a politikai vezetésnek ez a Járult
hatásairól akarta elterelni a figyel• nhs 12.tn a Magy~r Népköztársaság. Minisztertanácsa határozatban,
1953.tól tartó létsz.ámcsökkentések negatív részére lő- és gyakorlóterek et adjanak át. A
hozzá, hogy a_ SzovJet Hadsereg
met. A döntés szándékai világosak. hiszen a nagy létszámban elbocsátott
és a Rá- ~gyar k~nnany ezzel az mtézkedésével lényegében a Magyar l lonvédelmi
munkáskáderekböl lett katonatisztek egzisztenciális válságot éltek át, Szovjet Hadse-
az elbo· Mm1szténu~ hatáskörébe utalta a Magyarországon állomásozó
kosi-féle politikai vezetés ahelyett, hogy hatékony lépéseket tett volna n
a polgári életbe, inkább a korábbi időszakban szolgált reg elhelyezesének a kérdését. A magyar kormány ebben az inté:tkedésébe
csátottak beillesztésére eredmé•
továbbá magára vállalta a jelentkező anyagi terheket. Az intézkedés
hivatásosok, törvényekben is biztosított nyugellátását vonta meg. lévő ingat-
nyeként a Ma~ar Néphadsereg ugyan gyarapította a tulajdonában
n a
A magyarországi nagy létszámú szovjet katonai jelenlét lanok értékét es nagyságát, de azt nem tudta használm, mert automatikusa
kialakulásának főbb jellegzetességei SZOVJet csapatok kezelésébe került.
érkeztek szovjet
A ~arsói Szer-.rodés megalakulását követően nagyszámban
A Varsói Szerződés létrejöttét követő másnap 1955. május 15--én
a második a
katonai alakulatok Ausztriából hazánk területére, amelyek elhelyezéséről
világháborúban szövetséges nagyhatalmak és Ausztna képviselői
aláírták az a székes-
tömb- magyar vezetésnek kellett gondoskodnia. E folyamai eredményeként
osztrák államszerzödést. A szerződés értelmében Ausztria egyik katonai fehérvári központtal létrehozott szovjet Különleges I ladtest állományába két
ga•
höz sem csatlakozhat a jövőben, és semlegességét az aláíró nagyhatalmak gépesített-, egy vadászrepülÖ· és bombázó hadosztályt, egy pontonos
hidász
rantálták. Az osztrák államszerződé s létrejötte azonban felvetette a Magyaror-
amely• ezredet, továbbá légvédclm1, fegyvernemi és más szakcsapatokat rendeltek.
szágon tartózkodó szovJet csapatok Jogi helyzetének ÚJraszabályozását,
re az 1947--es párizsi békeszerződés a következőket határozta meg: ,,
... a Szov•
tartására.
jet11niónak fennmarad a joga magyar ten•ifete11 olyan fegyveres erö
VÁLSÁG ÉS ÖSSZEO MLÁS (1956)
meg•
amelyre szüksége lehet ahhoz, hogy a szovjet Hadseregnek az ausztriai
szállási övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa . "
értelmezte a párizsi Az SZKP XX. kongressz usa és hatása a világpolitik ára
A szovjet vezetés azonban igen rugalmasan
kongresz-
békeszerződésnek ezt a pontJát, és így a valóságos feladatokat messze
megha• 1956. február 14-20. között Moszkvában megrendezett SZKP XX.
szusa a két világrendszer békés egymás mellett élésének lehetőségét
elemezte.
lad6 számú és az alaprendeltetéstől eltérő diszlokációjú szovjet katonai
alaku-
magyar vezetés tisztában volt azzal, ugyan megállapította , hogy nem lörvényszerü a két politikai
latok állomásoztak Magyarországon. A A kongresszus
követően változá-
hogy az osztrák államszerződé s létrejöttét az Ausztriából kivont rendszer között egy háború mc&rvívása, de a forradalmi (kommunista)
a világban, csak immár békés
szovjet csapatok jelentős részének Magyarországra visszavonását követöen, sokra továbbra is látott lehetöséget a kapitalista
i. Ezt a kongresszuson elérkezettnek látta az idöt,
moszkvai vezetés újabb alakulatokat kíván maJd hazánkban állomásoztam úton. Hruscsov pártfötitkár ezen
veszé-
támasztja alá, hogy Bata István honvédelmi miniszter a I Ionvédelmi
Tanács hogy szembefordulJon a sztálini örökséggel, de tudta, hogy a kritikája
részére 1955. március 28•1 kcltezésü előteIJeSztésébcn már konkrét lyes lehet a szovjet hatalmi érdekekre. A titkos beszámoló azonban nyilvános-
javaslatot
tett, egy Mezőkövesd térségében megépítendő repülőtér költségvetésé re és ságra került, és jelcntös szerepe lett a szocialista tábor országain végigfutó
kntikat mozgalmak kialakulásában, amelyeket sokszor csak erőszakos
eszkö•
építési munkálatainak ütemezésére. A felépítendő G.XX. fedőnevű
repülöteret
a
nagy-hatótávolságú bombázó repülőgépek kiszolgálására 1s alkalmassá
kíván- zökkcl lehetett elfojtam. A sztáhm !,ryakorlat knt1kája nem egyszer, magának
ták tenni. Annak ellenére, hogy konkrét utalás nincs az előterjesztésb
en, nyil- szocialista rendszer létének a megkérdöjele zéséhez is elvezetett. A rendszer-

vánvaló, hogy a beruházásra a Magyarország ra települő szovjet légierőnek volt kritikák megfogalmazásához nagymértékben hozzájárult, hogy a szocialista
meg
szüksége, mivel a magyar lég1erö nem rendelkezett olyan nagy hatótávolságú tábor országaiban a korábbi időszak prominens személyiségei hirdették
vezetők
bombázógépekkel, mmt amilyenek kiszolgálására tervezték az objektumot. A az ÚJ poht1ka1 irányvonalat. A régi, hiteltelenné váll párt és állami
, de tette•
repülőteret 1956-1958 között tervezték felépítem. szavakban ugyan átvették az ÚJ moszkvai irányvonal frazeológiáját
Tovább
ikben továbbra 1s a sztálini időszak szovJet gyakorlatát folytatták.

263
262
rontotta a korábbi 1döszak poht1ka1 vezetömek helyzetét, hogy 1956. április befol~ásá1, valamint az el nem kötelezett államok mozgalmának egyik
17-én megszünt a Kommumsta és Munkáspártok Tájékoztató lrodáJa vezetoJeként Jelentősen megnövelm saját befolyását nem csak Európában
hanem az egész világban. •
(Kommmform). A korábbi sztálini 1döszakban kialakított centralizmussal
szemben az llJ hruscsovi vezetés, már az egyes szocialista államok feladatává Ebben az évben Európa államainak figyelme egyre inkább a Mediterránum
azon belül 1s Észak-Afnka államai felé fordult. Az egykori francia és bri;
tette, hogy kialakítsák és müködtessék saJát propagandamunkáJukat. Mind ez
akkor történt, amikor az amerikai stratégiában fokozatosan felértékelődött a gyarmatokon zaJló felszabadítási mozgalmak ekkor már számíthattak a Szov-
szoc ialista országokkal szembeni fellazító tevékenység. Megállapítható, hogy JCtum~ szimpátiájára, és idönként anyagi támogatására 1s. Jó példa volt erre, a
a két táboron belü l olyan ellentétes folyamat zaJlott le, aminek eredménye- Szuez1-csatoma 1956. jú lius 26-án bejelentett államosítása. A Nasszer vezette
ként a szocialista országok propagandamunkáJa hazai területen 1s defenzívába egyiptomi kormány ezzel a lépésével kívánt olyan állami bevételhez jutni,
kerü lt az amerikaival szemben. amivel fedezni tudta az Asszuáni gát építésének költségeit. Az államosítást
A szocial ista országok életében meghatározó je l entőséggel bírt, hogy követő feszü ltebb légkörben egyre világosabbá váll, hogy a Nagy-Britannia és
1956. JÚiius 3-án Tit6 viszonozva Hruscsov előző évi Jugoszláviai látogatá- Franci~ország kormánya még a katonai beavatkozást is képes megkockáztatni,
sát, ellátogatott a SzovJetumóba. Az egyre Javuló szovJct-Jugoszláv kapcso- hogy visszaszerezze a csatorna államosításakor elvesztett érdekeltségeit.
latok kialakulását Jelentősen befolyásolta, hogy 1956. június l-én távozou Bata István vezérezredes honvédelmi miniszter részére 1956. szeptember
posztJáról Molotov az egykori szovjet k0lüb,ymimsztcr, akinek nagy szerepe 10-én a Magyar Néphadsereg Vezérkarának 2. Csoportfönökségén elkészült
volt abban, hogy Moszkva és Belgrád kapcsolatai a késö-sztálim korszakban Jelentés szerint brit és francia csapatok támadásra készülnek Egyiptom ellen.
megromlottak. Sep1lov az ÚJ szovjet külügymm1szter már az ÚJ szovjet kül- Az információ a párizsi magyar katonai anasétól érkezett, aki a készülő tá-
madás tervéről ÚJságíróktól értesült.
poht1ka1 mínyvonalat képviselte, és nem Jelentett veszélyt Hruscsov számára.
A szovJet diplomácia ebben az 1döben megkülönböztetett figyelmet fordított A jelentés alapján valószinü leg az Egyiptom ellen készülődő támadásról a
egykori déh szomszédunkra és ösztönö7te a magyar vezetést 1s hasonló lépé- SZOVJet és az amenka1 hírszerző szervek 1s értesíthették kormánya1kut, ame-
lyeket ezen mformáe1ók birtokában már nem érhetett váratlanul az október
sek megtételére. Azonban a magyar-Jugoszláv kapcsolatok normalizálásához
előbb cl kellet távolítani a legföbb akadályt, Rákosi Mátyást. A magyar
végén megindult brit-francia-izraeli szövetséges 1ámadás a nílusi ország
pártvezetö lemondatás,ira néhány nappal késöbb, az MDP Központi ellen. Ha figye lembe vesszük, hogy az Egyiptom elleni, összehangolt szövet-
10
séges támadásra az 1956. október 23-án Budapesten elkezdödött forradalom
VezetöségénekJúlius 18-21. közön mcgiartott tanácskozásán kerO\t sor. Ettől
ideJén került sor, akkor már nem csodálkozhatunk azon, hogy a szovjet ve-
kezdve rohamosan Javultak a magyar-Jugoszláv kapcsolatok, amelynek
zetés miért tudta olyan gyorsan megszervezni a november 4-én megindu ló
eredményeként először Gerő Emő nem hivatalos fom1ában, dc részt vett
Magyarország elleni katonai mvázióJát. Moszkvát nem érthette váratlanul az
Hruscsov és Tito október 3-1 Jaltai találkozóJán, maJd nem sokkal később
Egyiptom ellem katonai hadművelet híre, sőt kifejezetten várhatta annak
október 19-25. között Gerő Emő vezetésével, magyar delegáció látogatott
kezdetét, mert így jelentős mértékben csökkenthette a nemzetközi közvéle-
Belgrádba, a kapcsolatok rendezésére.
mény érdeklődését a magyarors1..ág1szovjet fc!,,yveres beavatkozásról.
Az egyre mtenzívebbé váló Jugoszláv diplomáciai tevékenység egyik
A szovJct vezetés számára egyre komolyabb gondot okozott, hogy az
Jellemzője volt, hogy a külkapcsola1ok kialakításánál meghatározó
SZKP februári XX. kongresszusa után a szövetséges szocia li sta országok
Jelentőséget tulajdonitouak az 1955. ápnhs 24-én kiadott bandung1 nyilatko·
lakossága egyre nagyobb e légedetlenséggel vette tudomásul, hogy nem a
zatnak. Ebben a dokumentumban fektették le az alapJait az el nem kötelezett
várakozásoknak megfelelő nagyságú és gyorsaságú válto7..ások zaJ lottak. Az
országok mozgalmának, amelynek taruai tudatosan határolódtak el a két nagy
1956. JÚntus 28-án a lengyelországi Poznanban lezaJlott megmozdulások már
katonai szövetségi rendszertől a NATO-tól és a Varsói Szerzödéstöl. Ennek a
Jelezték, hogy határozottabb és nagyobb változásokra van szükség a szocia-
k0lpolit1ka1 irányvonalnak a folytatása volt, hogy 1956. júhus 19-én Bnoni
lista táboron belül. A lengyelországi változások fon tosságát Hruscsovék 1956
szigetén Tito fogadta Nasszer egyiptomi és Nehru md1a1 miniszterelnököt. A
nyarán még nem érzékelték reálisan, aminek következtében a len&,yel veze-
két vendég Jelenléte jelezte, hogy a Jugoszláv d1plomác1a a Szovjetunióhoz
füzödö egyre Javuló viszony ellenére továbbra is tömbökön kívüli politikát 10
1956. október 29-én mcfüona meg támadását az !Zr.leli hadsereg Egyip1om ellen,
kívánt folytatni, és megpróbálta kihasználni a harmadik világ egyre növekvő amelyhez október 31-én csatlakCYLtak a brit és francia hadsereg alakulatai.

265
264
tést nem is inspirálták Jelentősebb lépések megtételére. Ezért Lengyelország-
ban október 19-25. közöli olyan fordulat következett be, amelynek eredmé- JO~boldali veszéllyel való nogatás már abszurdnak tűnhetett, hiszen az előző
nyeként a szovjet vezetők személyes Jelenlétükkel „tisztelték" meg a varsói év, poh1tka1 leszámolás eredményeként szinte csak ő, Rákosi Mátyás maradt
pártvezetést. A varsói események teljes mértékben lekötötték a szovje1 a magyar poht1ka hivatalos meghatárOZÓJa, és az ÚJabb fordulatot nem a ko-
vezetők figyelmét, és !gy már nem érzékelték, hogy időközben Budapesten is rábban minden funkcióJától megfosztott Nagy Imre kezdeményezct, hanem
egyre feszültebbé vált a légkör. A Varsóban történtek ösztönzőleg hatottak H~sc~v az S~KP első titkára. Ettől függetlenül az MDP vezetése az egyre
Magyarországra, és felgyorsították azokat a társadalmi folyamatokat, ame- erosödö negat1v közhangulatot a jobboldali revizionista gondolkodá snak
lyek eredményeként az 1956. október 23-án lezajlott békés felvonulás nyitó tudta be. Rákosi felszólalása sokszor összefüggéstelen volt, bár feltűnően Jól
akkordja len a magyar történelem úJabb forradalmának. hatott a hadseregre való hivatkozás. Rákosi tudta, hogy a Nagy Imre nevéhez
ka~~olódó 195~-ban meghirdetett fordulat, a Magyar Néphadsereg hivatásos
Az MDP vezetésének válsága és kísérlet annak feloldására '~?'~mak egyet Jelentett a folyamatos létszámcsökkentésekkel, az cgziszten-
cml1s ellehetet len ülés.
A Rákosi Mátyás köré csoportosult dogmatikus erők 1955 végén tovább , Az MDP vezetésének elbizonytalanodása és az eseményekre adott hiányos
folytatták támadásaikat agy Imre ellen. Miután Nagy Imrét az országgyűlés valasza1 eredményeként a magyar társadalom egyre nagyobb része fordul! el
április 18-án felmentette a mmisztertanács elnöki tisztéből, az MDP KV az MDP-tól és ÍCJezte k1 egyetértését a pártvezetés gyakorlatát bírálókkal. A
1955. december 3-i döntése értelmében kizárták a Magyar Dolgozók Pártja Demokratikus Ifjúság i Szövetség (DISZ) Petőfi-körének 1956. má1us 22-én
tagjainak sorából. Rákosi győzelme ekkor teljesnek látszott. A haza1 közvé- megrendezett első, maJd ezt követő nyilvános v11á1 Jelezték, hogy megszüle-
lemény értetlenül állt a történtek előtt, és csodálkozása csak tovább fokozó- tett az a förum, amelyen párttagok és párton kívüli értelmiségiek közösen és
dott, amikor 1956 elején újabb, ismét kívülről gerjesztett politikai fordulat nyíltan bírálták az MDP vezetését.
kezdödött Magyarországon. Az értelmiséghez hasonlóan a magyar munkások körében is egyre nagyobb
1956. februárjában, a Moszkvában megrendezett SZKP XX. kongresszu- elégedetlenséget váltott k1 Rákosi 1955-ös visszatérése a politikai vezetés csllcsá-
sán Hruscsov knt1káJa, amelyben a sztálini személyi kultusz során elkövetett ra. A keményvonalas irányvonal megerősödése az emberek számára egyet jelen-
„hibákról" rántotta le a leplet, már jelezte, hogy ismét egy új fordulat ten az életszínvonal romlásával. Az egyre romló életkörülmények elleni tiltako-
kezdődik a szoc1alista országok, így Magyarország belpol1t1kai viszonyaiban. zásként 1956. Július 5-én látványos demonstrációra került sor, mikor is az Óbudai
Hazánkban az SZKP XX. kongresszusa ismét szellemi pezsgést indított c l, Téglagyár munkásai sztrájkba léptek a romló életköríllményck miatt. A pártve-
amely eredményeként az év közepére a magyar közélet neves személyisége i zetés számára döbbenetes élményt Jelentett, hogy saját bázisával találta szembe
már nyíltan kezdték bírálni Rákosi poht1káJát és újjáéledt személyi kultuszát. magát. A sztráJkról szóló Jelentés szerint a nomtarendezések miau robbant ki a
Ahogy erősödött Rákosi Mátyás és o nevéhez füzödó politikai irányvonal tiltakozás, amelyhez a vezetés rossz kommunikációja is hozzájárult. A dolgozók
kritikája, úgy helyezödön át az egyre nyíltabb bírálat az MDP belső fórumai- közön jclcntös fizetés csökkenésről tel)cdtek el a hírek, amelyek eredményeként
ról a nyilvánosság különböző színtereire. sztrájkba léptek. A munkabcszünte1és már Jelezte a politikai rendszer válságát, és
Az MDP vezetése, élén Rákosi Mátyással fokozatosan elbizonytalanodott. a társadalomban egyre jobban felhalmozódó indulatok nagyságát.
A pártvezetés tanácstalansága érthető, hiszen ismét elvesztette orientációs Az MOP vezetése érzékelve a párton belül és a társadalomban jelentkezö,
pontJát az események menetében, és a gyakran változó SZO".)et álláspontot már egyre nagyobb társadalmi elégedetlenséget az MDP Központi Vezetőség 1956.
nem volt képes követni. A fokozódó bizonytalanság a Magyar Néphadseregben július 18-21-i ülésén elfogadta Rákosi Mátyás lemondását és felmentette öt a
1s éreztette hatását. A katonai vezetés olyan kérdésekkel találta szembe magát, MOP PB és KV tagsága alól, utódjául pedig Gerő Ernőt választották meg. Ezt
amelyre vagy nem tudott kielégítő választ adni, vagy nem rendelkezett követően Rákosi a Szovjetunióba utazott, ahonnan soha sem tért vissza. A KV.
egyértelmű párthatározattal. Ezen kivül ismét megjelent a személyi állomány dön1ését alapvetően befolyásolta, hogy M1koján 1956. július 13-21-c között
(föleg a hivatásosok körében) a kiábrándultság és a perspektívátlanság. Magyarországon tartózkodott, és nyomást gyakorolt a magyar pártvezetésre,
Az SZKP XX. kongresszusa után kialakult helyzet kérdései az MDP KV hogy megtörténJen ez a fordulat. M1koján a moszkvai álláspontot képviselte,
Titkárság 1956. április 9-1 ülésén ismét napirendre kerültek. Rákosi ekkor amikor egyérte lmüen Rákosit tette fele l őssé az elkövetett törvénytelenségekért.
már határozottabbnak tűnt, bár realitás érzéke mintha cserbcnhagyla volna . A Rákosi felmentésének a hírét az országban pozitívan fogadták.

266
267
 Az MDP vezetés felemás határozatai Jól tükrözték, hogy a párt vezetése seregen belül, mi111 a Központi Vezetőség oszrálya jogán m(íködő szerv a
nem merte elszánni magát jelentösebb fordulatra. Pedig az egyre 1,ryorsabban Polilikai Föcsoporifö11ökség kettős - pár1- és állami megbízatás alapján
változó bel-és killpolitikai események egyre indokoltabbá tették azt. irimyítja és elle116rzi a Magyar Néphadsereg pártpolitikai apparátusá11ak
Mint ismert 1956. október 15- 22-e között Gerő Emö vezette magyar párt- mu11káj61."
delegáció tartózkodott Belgnidban, hogy rendezzék a magyar-Jugoszláv kétol- Miután a pártirányítás kérdését rendezték a hadseregben, ismét napirendre ke-
dalú kapcsolatokat. Az MDP PB 1956. október 20-án megtartott ülésén az rült az ÚJabb, 1953 óta immár a harmadik nagyarán)'U létszámcsökkentés, amely
itthon tartózkodók már jól érezhették, hogy a lengyelországi változások kellette során december 31-,g ÚJabb 15 OOO tövei kívánták csökkenteni a Magyar Nép-
várakoz.ások képesek befolyásolni a magyar belpohtJkát is. Október 22-én este hadsereg létszámát
a Belgrádból hazatérö delegáció tagJ8l már szembe találták magukat azzal a 1956. aU!:,'l.lSZlUS 14-én a honvédelmi miniszter által jóváhagyott és a Hon-
közhangulattal, ame ly a másnap október 23-án délután kezdödö politikai de- védelmi Tanács rés7lre készített jelentésben, már a minisztertanács álta l ki-
monstrációtól elvezetett a fegyveres felkeléshez, majd a forradalomhoz. Az adott rendelet alapján dolgozták ki a csökkentés után ví1rható új létszámará-
MDP KV 1956. október 23-i ülésén újraválasztották a Politikai Bizottság és a nyokat:
Központi Vezetöség Titkárságának tagjait, és Javaslatot tettek Nagy Imre mi-
Megnevezés 1956. évi létszám 1957. évi létszám Csökkenés
mszterelnökké történö kinevezésére. Az MDP vezetésének ezt követö lépései
már jól szemléltel!k, hogy a párt vezetése már egyre kevésbé tudta befolyásolni Tábornok, tiszt 29 OOO 24 500 4 500
a politikai életben lezajló folyamatokat, és október 23-tól egyre inkább az utca Továbbszolgáló tiszt-
9 OOO 7 450 t 550
eseményei irányították a magyar pohtika1 eseményeket. Mindezek eredménye- helyettes
ként 1956 októberének végén megszűnt a Magyar Dolgozók PártJa és átadta Sor-tisz1helyettes,
helyét a november !--én létrehozott, Kádár János vezette Magyar Szocialista 87 OOO 83 050 3 950
honvéd, növendék
Munkáspártnak, amelynek vezetÖI közül sokan még az MDP-ben ismerték meg
a párt- és állami élei irányításának hazai gyakorlatát. Katona összesen 125 OOO 115 OOO 10 OOO
Polgári alkalmazott 25 OOO 20 OOO 15 OOO
A magyar katonapolitika főbb kérdései a belpolitikai válság Mmdösszesen 150 OOO 135 OOO 15 OOO
idószakában
A létsz.ámcsökken1ésscl párhuzamosan, a Magyar Néphadseregben jelen1ös
Az 1956-os év egymást gyorsan követő belpohttkai változ.ások a magyar szervezeti átalakításokat 1s terveztek. A terv az alábbiakat tartalmazta:
katonapoht1kát sem hagyták érintetlenUI. A Varsói Szerzödés elözö évi létre- a. Megszüntetni:
hozása kettős hatással volt a hazai ka1onapohtikára. Egyrészt serkentöcn ha- - a 9. lövészhadtest parancsnokság és közvetlen alakulatait;
tott a katonai irányítás rendszerének átalakítására és a Magyar Néphadsereg - egy keret lövész hadosztályt;
korszerűsítésére, másrészt a nagyhatalmak kapcsolataiban jelentkező javulás - egy keret gépesített hadosztályt.
eredményeként végrehajtott újabb létszámcsökkentés gátolta a személyi á l- b. Felállítan i:
lomány hatékonyabb munkáját. - a hadseregparancsnokság;
1955. szeptember 8-án megjelent „Szabad ép'' az MDP közponlt lapja - a 7. gépesített hadosztály 3. gépesített ezredét;
közölte, hogy a kedvezó nemzetközi légkörre való tekintettel a mm1sz1ertaná- - létszámmal megerősítem az elsöfokú készilltségben lévő dunántúli
cs1 határozat értelmében 20 OOO fővel csökkentik a Magyar Néphadsereg hadosztályok zászlóalJatl és századait.
létsz.ámát. A \étsz.ámcsökkenléseket követően megkezdödött a hadsereg irá- A Magyar Néphadsereg hadrendjében új elemként meruelenő hadsereg pa-
nyítási rendszerének az átalakítása. A már korábban bemutatott honvédelem rancsnokság létrehozása már jelezte, hogy a szervezeti átalakítások során
irányítás rendszerének átalakításakor, az MDP PB 1956. március 29-1 Ulésén elsődleges szempont volt a Varsói Szerzödésbe tömörült államok egységes
pontosan meghatározták a Magyar Néphadsereg párt- és állami irányításának katonai irányítási rendszerébe történö integráció.
rendszerét, és szabályozták a pohtika1 föcsoportfönökség Jogállását. .. A J-/atl~

269
268
 kezletükön megtárgyalták a hadiipari együttműködés aktuá li s kérdéseit. A
A tervezett új hadrend és létszám kialakításánál jelentős mértékben fi-
moszkvai tanácskozást követöen, a szövetségesi feladatok végrehajtása során
gyelembe kellett venni a magyar gazdaság teherbíró képességét és az előző,
szintén napirendre került a llonvédelmi Minisztérium átalakítása.
1955. évben létrejött Varsói Szerződés követelményeit. A hadsereg átalakítás
Az 1955-lól fokozatosan javuló magyar-jugoszláv kapcsolatok eredmé•
eredményeként je len tős mennyiségű pénz és anyagi erőforrás felszabadulásá-
nyeként napirendre került a két ország határán a korábbi években, szovjet
val számoltak, amelyet a hazai gazdaságba kívánták integrálni.
tanácsadók közreműködésével kiépített erődrendszer kérdése. 1955. október
A csökkentések negatív hatásai az MDP vezetését is megdöbbentették.
1956. augusztus 16-i 6-án a Honvédelmi Tanács részére készült elóterjesztésben Bata István vezér-
Gerő Emő az MDP első titkára a Politikai Bizottság
ezredes honvédelmi miniszter lehangoló képet festett a műszaki akadály álla-
ülésén beterjesztett javaslatában már az újabb létszámcsökkentés negatív
potáról. Jelentéséböl kiderül hogy, mivel az erödítési munkálatokat rosszul
hatásaira hívta fel a figyelmet. Ennek eredményeként a Politikai Bizottság
szervezték meg, és a kivitelezés a szigorú titoktartás következtében
által elfogadott határozat szerint a hadsereg 1953-óta immár hannadik lét- adott
A Magyar ellenőrizhetetlenné vált, mindez visszaélésekre és pazarlásra
számcsökkentését kiemelt feladatként kell kezelni. és
lehetőséget. Az e lkészült erődítési elemeket gyenge minöség(i anyagokból
Néphadseregböl leszerelésre kerülő katonatisztek, polgári életben való elhe- készítették, és ezért azok használhatatlan -
különösen fontos feladatként határozták meg. Ennek rossz technológiák alkalmazásával
lyezésének segítését
ná váltak. A helyzet javítása érdekében a honvédelmi miniszter magas hely-
értelmébe a PB szeptember 7-i ülésén már megszülettek azok az első intézke- javasol-
oktatási szektort kí- reállítási költségek miatt inkább a míiszaki zár fokozatos felszedését
dések, amelyek eredményeként a mezögazdaság1 és az ta.
vánták alkalmassá tenni, hogy „fe lszívja" a hadseregből kiáramlókat.
A Magyar Néphadsereg műszaki alakulatai azonban továbbra sem ma.
A kisebb létszámú és új szervezeti felépítéssel rendelkezö Magyar Nép-
radtak munka nélkül. A semleges Ausztria létrejöttével a magyar-osztrák
hadsereg kialakítása sajátos színezetet kapott, amikor Bata István vezérezre-
határon kezdődött meg egy újabb műszaki zár kiépítése, amelynek követ-
des honvédelmi miniszter 1956. szeptember 22-én Zsukov marsallnak írt
kezményeként az Osztrák Kommunista Párt levélben fordult a Magyar Dol-
levelében javasolta a magyarországi szovJet katonai tanácsadók létszámának
gozók Pártjához. Az osztrák testvérpárt kérte, hogy a magyar pártvezetés
csökkentését. Könnyen megérthető a magyar vezetés törekvéseinek háttere,
tegyen lépéseket a két országot elválasztó műszaki határzár megszüntetésére,
ha figyelembe vesszük, hogy a katonai tanácsadók bérét és elhelyezését min-
mert az nem kívánt hatást eredményezhet Ausztriában. A magyar pártvezetés
dig a fogadó állam fedezte. A magyar honvédelmi miniszter a Varsói
magyarázta a azonban elutasította az osztrák kommunisták kérését, és helyette kölcsönös
Szerződés létrejöttével kialakítandó új hadrendi szerkezettel
propagandamunkára hívta fel bécsi kollégáit, hogy megismertessék a nyugati
tanácsadói helyek csökkentését. A tanácsadói létszám csökkentése azonban
közvéleménnyel a szocialista tábor álláspontját.
nem zárta ki, hogy az átalakuló magyar hadsereg katonai struktúrájában ne
1956 öszén a magyar társadalom számára az egyik legfontosabb kérdés a
legyenek újabb tanácsadói helyek, amelyekkel együtt Magyarországon to-
korábbi koncepciós perekben ártatlanul elítéltek rehabilitálásának kérdése volt.
vábbra is 54 szovjet katonai tanácsadó teljesítene szolgálatot.
A rehabilitáció kérdése kiterjedt a hadseregre, hiszen a szovjet irányítási rend-
A Varsói Szerződés megalakulásával, a Magyar Néphadseregben
került a szer kialakításának időszakában sok magyar tábornokot és katonatisztet félre-
megkezdődött szerkezeti átalakításokkal párhuwmosan napirendre
áll ítottak, többeket pedig kivégeztek. A koncepciós perekben ártatlanul kivég-
hadsereg haditechnikai korszerűsítése. A hadsereg kiadásainak 1953-óta tartó
zett tábornokok és honvédtisztek rehabilitálásának kérdését az MDP PB 1956.
folyamatos csökkentése rányomta bélyegét a magyar légvédelemre, amelynek
kiala· május 11 -i ülésén megtárgyalta, majd döntött a rehabilitálás kérdéseiről. Ezt
korszerűsítését a Varsói Szer.lödés egységes légvédelmi rendszerének
követöen napirendre került az ártatlanul kivégzett katonai vezetök számára a
kítása miatt már nem lehetett tovább halogatni. Az elözö, 1955-ös évben le-
végtisztesség megadása. Az igen feszült légkörben lezajlott temetést ekkor még
zaj lott ellenséges berepülések eredményeként ugyan elkezdődött a magyar
nem követte semmilyen incidens. A társadalomban felgyülemlett indulatok
légvédelem új szervezeti kereteinek kialakítása, de érdemi korszcrüsítések
látványos robbanására csak október 23·án került sor, amikor is a kirobbanó
végrehajtásáról, csak 1956-ban döntöttek, akkor is külső kényszerek hatására.
forrada lom elsöpörte a Magyar Dolgozók Pártját, és megteremtette a magyar
A VSZ létrejötte nem csak a tagállamok hadseregeinek átalakítását tették
hadsereg újabb szervezeti vá ltozásainak lehetőségét.
szükségessé, hanem hadiiparunk korszerűsítésé t és együttműködését is. A
KGST-be tömörült szocialista országok, 1956. június 22- 23-i moszkvai érte•

271
270
 június 12. A Magyar Kommunista Párt rv. és a Magyar Szociálde-
IDŐRENDI ÁTTE KINTÉS mokrata Párt XXXVII. Kongresszusa kimondja a két párt
egyesülését Magyar Dolgozók Pártja (MDP) néven.
1947 június 20. Kirobban az elsö berlini válság. A szovjet hadsereg
augusztus 31. Magyarországon országgyűlési (,,kék cédulás") vá- szárazföldi blokádot léptetett életbe Berlin, nyugati
lasztásokon a Magyar Kommunista párt (MKP) meg- hatalmak által megszállt szektorai körül, és így azt
szerzi a szavazatok 22%-át, ezzel a relatív többséggel elvágta Németország nyugati megszállási zónáitól. A
kezdi meg a kormányalakítást. szovjet lépés kiváltó oka, a valutareform bevezetése
szeptember 22- 27. Megalakul a Kommunista és Munkáspártok Tájékoz- volt, a nyugati német zónákban, amely súlyos gazda-
tató Irodája, a Kominfonn. Zsdanov ezen a tanácsko- sági válságot eredményezett Németország szovjetek
záson hirdeti meg a „Két tábor" elméletét. által megszállt övezetében.
szeptemer 30. A százezredik magyar hadifogoly is hazatér a Szovjet- június 26. A szovjet blokádra vá laszul a nyugati hatalmak meg-
unióból. nyitJák a berlini lég1hidat.
november 25--de- A londoni külügyminiszteri konferencián a nagyha- Június 29. A Kominform határozatban ítéli el Jugoszláviát paraszt-
cember 16. talmak képviselői között éles ellentét merül fel a né- politikája miatt, valamint nacionalistának bélyegzi azt.
met és az osztrák békeszerződés, valamint a jóvátétel Ezt követően a Szovjetunió és a népi demokratikus or-
kérdésében. szágok megszakítják kapcsolataikat Jugoszláviával.
December eleje Magyarországon elkészül a „Vezérkari munkaterv", október 1. Életbe lép a „Pil is-11 " hadrend Magyarországon. (A
amely egy független és demokratikus Magyarország hadsereg létszámát 56%- kal tervezik emelni.)
koncepciójából kiindulva célként határozza meg egy október 7. Visszaállítják a Honvédségben működő pártszerveze•
véderő jellcgü magyar hadsereg felállítását.
tekct (MD P).
november Megszervezik a Magyar Néphadsereg Politikai
1948
Főcsoportfönökségét.
február 18. Aláírják a magyar-szovjet barátsági , együttműködési
és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. december 1. Meruelc111k a Honvédelmi Minisztérium központi lap-
Március 17. Brüsszelben Nagy Britannia, Franciaország, llollan- ja, a Néphadsereg.
dia, Belgium és Luxemburg képviselői egyezményt december 4. A Minisztertanács kinevezi Pálffy György altáborna-
írnak alá a gazdasági, szociális és kulturá lis gyot a Honvédség felügye l őjévé és Sólyom László
együttmüködésröl és az együttes védelemről. altábornagyot a Honvédvezérkar Főnökévé.
március 20. A németországi Szövetséges Ellenörzö Tanács befeje-
zi működésé!, a Szovjetunió és volt szövetségesei
közötti ellentétek miatt.
1949

Április 15. Életbe lép a magyar hadseregben a „Pilis-!" hadrend. Ez év öszén a magyar katonai veze tőket koncepc iós
(70 OOO fös hadsereg felállítása a cél.) bírósági perek döntése alapján kivégzik.

Június. Moszkvában aláírják a Honvédség szovjet fegyverek· január 6. Átszervezik a politika i nevelés rendszerét a magyar
kel való felszeíeléséröl szóló egyezményt. hadseregben.

273
272
február 18. Megalakul a Magyar Honvédelmi Mm1szter Kollégi- JÚmus 2. Az MDP vezetése döntést hoz egy erödrendszer kiala-
uma, amely a honvédelmi mm1szter tanácsadó szerve- kításáról a déli-Jugoszláv határszakaszon.
kéni funkcionált. október 25. A Magyar Honvédelmi Miniszter parancsban rendeli
február 19. A Magyar Néphadseregben bevezetik a pohlikai tiszli el az elvtárs megszólítás bevezetését a hadseregben.
intézményt. Éleibe lép a társparancsnoki rendszer. november 14. Amenkat-Jugoszláv kölcsönös biztonsági szerzödést
március 16. Életbe lép a honvédség „Klapka" hadrendJe. írnak alá Belgrádban, melynek keretén belül az USA
április 4. Megalakul az Észak Atlanti Szerzödés Szervezete katonai felszereléseket, hadianyagokat és szolgáltatá-
/NATO/. sokat ad jugoszláviának.

mJUS 15. Magyar országgyülés1 (,,egypárti") választások; a Ila-

zafias Népfront jelöltjeire a szavazatok 96%-a érkezik. 1952
Június Honvédelmi miniszteri rendelet kiadása a fegyvernemi október A magyar Néphadsereg új hadrendjével eléri a legna-
tiszti iskolák létrehozásáról. gyobb szervezetét, létszám és fegyverzet terén egya-
augusztus 18. A magyar országgyűlés elfogadja az ÚJ alkotmányt, ránt. (Rendszeresített létszám 210 OOO ffi)
amelynek értelmében: Magyarország Népköztársaság. november O1. A Marshall-szigeteken felrobbantJák az elsö kísérleti
augusztus 29. Az elsö szovJet kísérleti atombomba-robbantás beJe- amerikai hidrogénbombát.
lentése.

október l. Életbe lép a honvédség „Petőfi" hadrendJe. 1953

Január 20. A Magyar Néphadseregben érvénybe lép az egysze-
mélyi parancsnoki rendszer. A politikai tisztek a pa-
1950 rancsnokok politikai hclye1tese1 lesznek.
március 15. Életbe lép a Magyar Néphadsereg „Rákóczi" hadrendje. március 5. Moszkvában meghal Sztálin.
Május A magyar hadsereg több tábornokát és magas rangú május 26. A honvédelmi mmisztcn parancsot ad ki a „Rákóczi
tisztjét letartóztatják. Ferenc Katonai Középiskola" megszervezésére.
Június 27- 28. Budapesten, az MDP Központi Vezetőségének ülésén
Június25. Az északi Koreai Népi Demokra11kus Köztársaság hadse- az elkövetett hibákról és azok k1Javításáról tárgyalnak.
rege támadás! mdíl a Dél Koreai Köztársaság ellen.
(,júniusi határozatok")
Megkezdődik a koreai háború, amely három évig tart.
július 4. Megalakul a Nagy Imre vezette kormány.
november l. Életbe lép a Magyar Néphadsereg „Kossuth" hadrendJe. Július 7. A llonvédelmi Minisztériumban az MDP. Központi
Vezetőségének határozata alapján elkészítik a Magyar
1951 Néphadsereg létszámcsökkentésére vonatkozó terveket.
Január 7- 17. Moszkvában tárgyalnak a szocialista országok kom- augusztus 20. Moszkvában bejelentik, hogy a szovjetunió sikeres
munista pártjainak veze1Öi. Ezen a tanácskozáson a hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre.
szovjet vezetés felszóli~a a sZOvetségese11 a nagyobb szeptember 7. Az SZKP Központi Bizottságának ülésén Hruscsovot
arányú fegyverkezésre, mert „küszöbön áll a harmadik választják a KB első titkárává.
világháború kirobbanása".

275
274
október 8. Az MDP vezetése határozatot hoz a fegyveres testüle- május 15. Az osztrák államszerződés aláírása.
tek fizetésrendezéséröl. augusztus 30- Lengyelország, Magyarország, Románia és Albánia
szeptember 7. fegyverzetcsökkentési jelent be. A Szovjetunió és
1954. Csehszlovákia ezt már korábban megtette.
március 31. A Szovjetunió felaJánlja , hogy belép a NATO-ba. A szeptember 7. A Minisztertanács rendelete a Magyar Néphadsereg
nyugati nagyhatalmak azonnal visszautasítják a „torjai újabb 20 ezer füvei va ló csökkentéséröl.
ló" tervet. szeptember 20. Szovjet- NDK szerzödés aláírása Moszkvában, amely-
június A Magyar Néphadsereg nagy erőkkel vesz részt a du- nek értelmében az ND K csatlakozik a Varsói
nai árvíz okozta károk elhárításában és a polgári la- Szerződés Szervezetéhez.

kósság mentésében. december 3. Nagy Imrét kizárják az MDP-böl.

október 14. Az MDP vezetése dönt a fegyelmező (katonai) zászló- december 14. Magyarországot felveszik az ENSZ-be.
aljak felállításáról a Magyar Néphadsereg szervezeté-
ben. 1956
október 23. Párizsi szerzödésekben a nyugati államok rendezik az február 14-25. Moszkva. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX.
NSZK státuszát és lehetövé teszik számára, hogy be- Kongresszusa.
lépjen a NATO-ba. Bejelentik a Kommunista és Munkáspártok Tájékoz-
április 17.
november 1-2. Magasabb parancsnoki értekezletet tartanak a Magyar tató Irodájának (Kominform) mcgszünését.
Néphadseregben, melynek fő témája: ,,Felkészülés a A lengyelországi Poznanban felke lés robban ki.
június 28.
nukleáris fegyverek alkalmazásának viszonyai között
júmius 18-21. Az MDP Központi Vezetöségének ülésén Rákosi
megvívandó harcra".
Mátyást felmentik elsö titkári tisztségéböl, és Gcrö
December 21. Szovjet légvédelmi szakemberek tárgyalnak a magyar Emöt választják meg helyette.
honvédelmi mm1szténumban, a szocialista országok
augusztus 1. Az MDP Központi Vezetösége javaslatára a Minisz-
által közösen létrehozandó, egységes légvédelmi
tertanács újabb határozatával ismét 15 ezer tövei
rendszerröl.
csökkentik a hadsereg létszámát.
október 6. A budapesti Kerepesi temetöben újratemetik Rajk
1955
Lászlót és társa it.
január 12. Tanácskozás Moszkvában, amelyen a szovjet vezetés
október 13. Katonai tiszteletadással temetik újra a koncepciós
keményen bírálja Nagy Imrét, és ismét Rákosit bizto•
perekben elítélt és kivégzett honvéd tábornokokat.
sítja bizalmáról.
Ugyanekkor tárgyal Moszkvában Bata István honvé-
delmi miniszter a szovjet vezérkar képviselöivel, egy a
szocialista országok álta l létrehozandó katonai
szervezetröl.
március 2--4. Az MDP Központi Vezetöségének ülése a jobboldali,
oppo1tunista elhajlás veszélyére hívja fel a figyelmet.
május 9. Az NSZK belép a NATO-ba.

277
276
 16) HALMOSY Dénes: Nemzetközi szerződések 1918- 1945. Közgazdasá•
gi és Jogi Könyvkiadó, Gondolat Könyvkiadó, Bp. 1983.
FELHASZNÁLT IRODALOM 17) HALMOSY Dénes: Nemzetközi szerződések 1945- 1982. Közgazdasá•
gi és Jogi Könyvkiadó, Gondolat Könyvkiadó Bp. 1985.
/) 20. századi egyetemes történet 11- lll . kötet. Korona Kiadó, Bp. 1997. 18) KLEINSCHMIDT, Harald: A nemzetközi kapcsolatok története.
2) A béketábor magyar hadserege, A Magyar Demokratikus Hadsereg és Atheneum Kiadó, Bp. 2000.
a Magyar Néphadsereg Had1örténelmi Levéltárban őrzött katonai /9) KISSINGER, Henry: Diplomácia. PANEM•McGRA W-GROFO, Bp.
irataiból 1945- 1957. Szerk.: Ehrenberger Róbert Petit Real 1996.
Könyvkiadó, Bp. 2001. 20) Hermann Kinder- Wemer: SH atlasz Világtörténe lem.
3) A háborúk világtörténete Katonai újítások amelyek megváltoztatták a Spriger- Verlag, Budapest Berlin Heidelberg New York London
történe lem menetét. Corvina Kiadó, Bp. 1992. Paris Tokyo 1-long Kong Barcelona, 1992.
4) A magyar békeszerzödés im.: Gerö András: Sorsdöntések. Göncöl Ki- 21) HORVÁTH László: A feltartóztatási politika az amerikai külpolitikában
adó, Bp. 1989. (1945- 1960). Külpolitika új folyam, II. évfolyam 1996. 34.szám
5) A Magyar Dolgozók Pártja Határozatai 1948- 1956. Napvilág Kiadó, 22) 1-IORVÁTH Miklós: A Magyar Néphadsereg és az 1956•os forradalom ..
Bp. 1998. (Részletek az 1956-os forradalom ka1onai történetéből). Hadtörté-
6) BALOGH Sándor-GERGELY Jenó-lZSÁK Lajos-JAKAB Sándor- nelmi Közlemények, Bp. 1996. 3. szám
PRITZ PÁL- ROMSICS Ignác: Magyarország a XX. században. 23) HORVÁTH Miklós: Az 1956-os forradalom és szabadságharc és a Var-
Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1985. sói Szerződés. Hadtörténelmi Közlemények, 114. évfolyam, Bp.
7) BORHJ László: Az Egyesült Államok és a szovjet zóna, 1945- 1990. 2001. 4. szám
(Kronológia) Historia. MTA Történettudományi Intézete, Bp. 24) Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez 2- 3. Közgazdasági és Jogi
1994. Könyvkiadó, Bp. 1994.
8) Döntés a Kremlben, 1956. A szovjet pártelnökség vitái Magyarország• 25) !van M. MAJSZKIJ: A jövendő világ kívánatos alapelveiről (1944).
ról. 1956-os Intézet, Bp. 1996. Külpolitika új folyam, II. évfolyam 1996.3-4. Szám
9) Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése 26) IZSÁK Lajos: A koalíció éve i Magyarországon 1944-1948. Kozmosz
(1945- 1949). Szerk. Mezei Géza. Új Mandátum Könyvkiadó, könyvek, 1986.
Bp. 2001. 27) lZSÁK Lajos: Polgári ellenzéki pártok Magyarországon 1944--1949.
10) FISCHER Ferenc: A megosztott világ. A Kelet-Nyugat, Észak- Dél Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1983.
nemzetközi kapcsolatok fo vonásai (1945- 1989). Ikva Könyvki• 28) IZSÁK Lajos: Rendszer váltástól rendszerváltásig Magyarország törté-
adó, Bp. 1992. nete 1944- 1990. Kulturtrade Kiadó, Bp. 1998.
J1) FONT Márta- KRAUSZ Tamás- NIEDERHAUSER Emi\- SZVÁK Gyu la: 29) IZSÁK Lajos- Kun Miklós: Moszkvánakjclentjük ... Titkos dokumen-
Oroszország története. Pannonica Kiadó, Bp. 2001 tumok 1944- 1948. Századvég Kiadó, Bp. 1994.
12) Fordulat a világban és Magyarországon 1947- 1949. Szerk.: Feitl lst· 30) John Lewis GADDIS: Most már tudjuk, A hidegháború történetének új-
ván, Izsák Lajos, Székely Gábor. Napvilág Kiadó, Bp. 2000. raértékelése. Európa Könyvkiadó, Bp. 2001.
13) FOLOP Mihály-SIPOS Péter: Magyarország külpolitikáJa a XX. Szá· 31) Joseph SMITH: A hidegháború 1945- 1965. IK VA Könyvkiadó, Bp.
zadban. Aula Kiadó Kft. , Bp. 1998. 1992. ..
/4) . GERGELY Jenö-lZSÁK LaJos : A huszadik század története. Megjelent 32) Júliustól júniusig. Dokumentumok 1956-1957 történetéből. Osszeál-
a Pannonica Kiadó Magyar Századok soroiat kiadványaként. Bp. lította: Rákosi Sándor. Kossuth könyvkiadó, Bp. 1981.
2000. 33) KIRÁLY Bé la: Honvédségből Néphadsereg. CO•NEXUS Print-teR Kft.,
15) Hadtudományi Lexikon. Főszerkesztő: Szabó József, Magyar l-l adtu• 1989.
dományi Társaság, Bp. 1995.

279
278
 34) KIS András: A Magyar Honvédség U.iJászervezése (1945). Zrínyi Kia-
dó, Bp. 1995.
35) Magyarország hadtörténete (2). A kiegyezéstől napjainkig. Szerk.:
Tóth Sándor, Zrinyi Katonai Kiadó, Bp. 1985. Dr. Horváth Miklós alezredes
36) Magyarország története 1918-1990. szerk.: Pölöskei Ferenc- -Gergely A MAGYAR NÉPHADSEREG
Jenö-lz.sák Lajos. Korona Kiadó, Bp. AZ 1956-OS FORRADALOMBAN
37) Magyarország történeti kronológ1áJa IV . kötet 1944-1970.
Főszerkesztő: Benda Kálmán. Akadém1a1 Kiadó, Bp. 1983.
38) MUCS Sándor-ZÁGONI Emő: A Magyar Néphadsereg története. Zrí- A MAGYAR NÉPHADSEREG FÖ JELLEMZÖI
nyi Katonai Kiadó, Bp. 1984.
A FORRADALMAT KÖZVETLENÜL MEGELÖZÖ
39) Nyikita I IRUSCSOV: A személyt kultuszról és következményeiről. Be-
számoló az SZK.P XX. kongresszusának zárt ülésén 1956. február IDÖSZAKBAN
25. Kossuth Könyvkiadó. Bp. 1988.
40) ÜKVÁTH Imre: Bástya. AQU ILA Könyvkiadó, Bp. 1999. A Magyar Néphadscrcgnek az 1956-os forradalomban játszott szerepének,
41) ORMOS Mána: Világtörténet évszámokban 1945-1975. Gondolat tevékenységének megértése érdekében az általános politikai helyzet vizsgála-
Könyvkiadó, Bp. 1988. tával párhuzamosan fel kell tárni a hadsereg fejlödésének legfontosabb
42) Oroszország és a SzovJetumó XX. század i képes történeti kronológiáJa Jcllemzö1t, figyelembe kell venm belsö életének sa1átossága1t, elemezni kell a
(1900-1991). Szerk.: Krausz Tamás és Szilágyi Ákos. Akadém1a1 hadseregen belül a forradalmat mcgelőzó időszakban végbement ffibb folya-
Kiadó, Bp. 1992. matokat.
43) Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kia- A Magyar Dolgozók PfirtJa a hadsereget is igyekezett a legszorosabb
dó, Bp. 1992. cllcnÖr.lése alall tartani. A pártirányítás és ellenőrzés több csatornán - a
44) R.ÁK0SI Sándor: Júliustó l Júmus1g, Dokumentumok 1956- 1957 kommunista parancsnokokon, a választott és kinevezett politikai szerveken, az
történetéből. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1981.
ál/amvédelmen, pl. a hadseregben tevékenykedő elhárító tiszteken - és nem
45) ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. Sz.áz.adban. Osms utolsó sorban az ezen szcr.·c1:ctckben dolgozó, szolgáló párttagokon keresztül
Könyvkiadó, Bp. 1999. valósult meg. A Központi Vezetőség közvetlenül irányította és ellenönzte a
parancsnoki kar és általában a vezetők tevékenységét, ellenőrizte a fegyveres
crök harckészühségét, k1képzésé1, a pártpolitikai szervek munkáját. az állo-
mány erkölcs1-poht1ka1 állapotát. Ugyanakkor meghatározta az
erőszakszervezetek fcJlesztésénck, szervezésének és mozgósításának feladatait,
a fcgyverzet1, technikai és egyéb felszerelésekkel történő ellátását, a honvé-
delmi jellegű kiadásokat és beruházásokat. !rányitotta és ellenőrizte a fegyveres
erőknél működő megyei szm tíi pártbizottságok 1evékcnységét és a pártpolitikai
munkát. A pártirányítás k11erjcd1 a hadsereg életének, tevékenységének minden
területére.
Az irányítás és ellenör.,és fentiekben vázolt rendszeréből egyenesen követ-
kezett, hogy a vezetés és a társadalom működése „zavarainak", az úgynevezett
torzulásoknak a hatásai a Magyar éphadseregben 1s azonnal megjelentek. Az
.,ötvenes évek" - a társadalom egészét súlytó - torzulásai, törvénytelenségei,
a személyi kultusz a hadsereg fejlődésére, tevékenységére is Jelentős hatást
gyakoroltak. A népgazcbság lehetőségeit messze meghaladó hadseregépítés,
fcJlcsztés amellett, hogy akadályozta, befolyásolta a kommunista párt álta l

280 281
megfogalmazott társadalmi célok elérését, egy sor, az erőszakszervezetek éle- séges lebecsülése. Törvénnyé vált, hogy a tisztek beosztásra és rendfokozatra
tét, müködését ,s károsan befolyásoló tényezö forrásává vált. való telontet nélkül, mindenre felsöbb utasítást várJanak, önállóan nem mtéz-
A hadsereg forradalom alatti tevékenységét - több más tényezővel kedhettek, nunden öntevékenységet és önállóságot a csirájában elfoJtOttak. A
egy1döben - jelentősen befolyásolta, hogy 1956-ban 1s folytatódott az átszer- tisztikar életv1szonya1 nagymértékben hatottak a szolgálati feladatok ellátásá-
vezés és ezzel összefüggésben a létszám csökkentése. Ekkor a Minisztertanács nak színvonalára. A tisztek többsége minden évben más beosztásba és más
döntése alapján a hadsereg létszámát - a tisztekét 4500, a továbbszolgáló helyőrségbe került, és megközelítőleg húsz száza lékuk élt külön a családjától.
t1szthelyenesekét 1500, a sor-tiszthelyettesekét, honvédekét és növendékekét Ez is a magyarázata annak, hogy különösen az alacsonyabb rendfokozatú
együttesen 4000, a polgári alkalmazottakét 5000 füvei - összességében min- tisztek Jelentős része a tiszti pályát nem tekintette hivatásnak, és sokan kérték
tegy 15 OOO füvei kívánták csökkentem. a leszerelésükct.
A katonai szervezetek közül - az 1956 őszi átszervezésre kiadott „Szerve- A tiszti állomány körében kialakult elkeseredést fokozta az elhárító szervek
zési Intézkedés" végrehajtása következtében - változatlan állapotban csak egy gyakran önkényes eljárása, mely sok esetben a parancsnokok tekintélyének
maradt. Az alakulatok és az intézmények közül 49-et megszüntettek, 290 új lejáratásához is vezetett. Ebben is keresendő a hadseregen belül is általánossá
állománytábla szerinti szervezetre tért át, és 21 más helyőrségbe települt. Ezen váló Államvédelmi l latóság-cllenes hangulat és magatartás gyökere. A bajokat
időszak alatt 9 új katonai szervezet felállítását határozták el. A hadsereg forra- tetézte a következetlen és lelkiismeretlen káderpolitika, amely a hadsereg tisz-
dalom alatti helyzetét jelentősen befolyásolta, hogy a leszervezésre ítélt katonai tikarának csaknem minden rétegében komoly elégedetlenséget szított.
szervezetek felszámolását a vizsgált időszakban még nem ÍCJezték be, és a A magyar hadsereg tevékenységével kapcsolatos, egymásnak sokszor szö-
megmaradt ezredek közül sok ezekben a napokban került másik hadosztály gesen ellentmondó vélemények és értékelések alapján jogosan fogalmazódik
irányítása alá. A hadsereg alkalmalását a fentieken túl korlátozta az is, hogy az meg a kérdés, hogy az október 23-ai tüntetés méretétől megrettent állami és
állományváltás megkezdődött, a leszerelést a legtöbb alakulatnál végrehaJtot- pártvezetés miért csak egy idegen hatalom, a Szovjetunió fegyveres ereJére
ták, de az ÚJOncok behívására még nem került sor. Így egy-egy ezred létszáma támaszkodhatott, miért nem bízott, miért nem bízhatott a hadsereg határozott
- 5-600 fö - alig volt több, mmt egy feltöltött zászlóalJé. fellépésében, mik voltak az okai, hogy ez az erö október 28-ig, a felkelés
Miután Budapesten a karhatalmi szolgálat a katonai tamntézetekre - az győzelméig nem vált a forradalom fegyveres erejévé és november 4-c után sem
akadémiákra és a tiszti iskolákra - épült, ezért nem hagyható figyelmen kívül, válhatott a forradalom vivmányamak hatékony védelmezőjévé.
hogy tiszti iskolákban a végzős növendékek avatását végrehajtol!ák, a frissen Erről később a vo lt mimsztcrelnök, Hegedüs András többek között a
avatott tisztek a szabadságukat töltötték, a szolgálat, helyükre még nem vonul- következőket mondta; ,.Nem késziilt fol egy dologra a had~ereg... ez a nem-
tak be, és a forradalmat közvetlenül megelőző időszakban az akadémiákon és a zeti felkelés. Arra a 1ömeghangula1ra, hogy 'aki magyar, az ve/ii,ik wrl '. En-
tüzéralakulatoknál is nagy szabadságolás volt. nek a hadseregnek a ris:!likara 11agyo11 sokat adoll arra, hogy magyar.... "
A szervezetre vonatkozó adatokon túl, ha csak érmtölegcscn is, de vizsgálni A fentiekkel összefüggésben szólni kell a Magyarországon állomásozó szov-
kell a fentiekben felvázolt változások személyi állományra gyakorolt hatását is. Jet csapatokról is. A megs1..álló hatalmak 1955. május 15-én irták alá a fü~getlen,
A Hadtörténeti Intézet dolgozóiból 1956 végén összeállított munkacsoport demokratikus Ausztria visszaállításáról szóló szerződést. A csapatok kivonása
az 1957 tavaszán készített tanulmányában több vonatkozásban is helyesen Ausztriából megtörtént, de c7..ek nagy részét Magyarország tctiiletén helyezték el.
mutatta be a hadseregen belül az „ötvenes években" leJzaJlott változásokat, a Az 1955 szeptemberében Magyarországon felállított swvjet Különleges Hadtest
szervezetet Jellemző és egyben terhelő ellentmondásokat. E tanulmány állományába kettő _ a 2. és 17. - gépesített gárdahadosztály, a 195.
készítői többek között megállapították, hogy a hadsereg fejlesztése során vadászrepUlö, a 177. bombázórepülö hadosztály, a 20. pontonos h1dászezrcd,
létrCJÖtt túlzotl méretü központi vezetés a döntési Jogosítványok centraiizálá· valamint légvédelmi, fc!,ryvemcm 1 és más szakcsapatok kerültek. A hadtest pa-
sával, a szabályzatok előírásainak önkényes megsértésével szmtc teljes egé- rancsnoksága Székesfehérvárra települt, fóeröi Szombathely, Kecskemét, Pápa,
szében felszámolta a közép- és alsószmtü parancsnoka kar önállóságát. A Debrecen, Swlnok, Cegléd, Sárbogárd, Veszprém, 1lajmáskér, Győr, Körmend
katonai felső vezetés elszakadt a csapatoktól, azok életét, problémáit nem és Komárom helyőrségekben állomásoztak.
ismerte. A nagyfokú bürokrácia eltompította a felclösségérz.etet, betegessé A Különleges Hadtest rendeltetése: a magyar csapatokkal
vált a felsőbb szervek bizalmatlansága, általánossá vált az alárendeltek mély- együttműködésben az osztrák határ lezárása, védelme, a szovJet csapatok

283
282
kivonása esetén a közlekedési útvonalak biztosítása vol1. A hadtest a Vezér- repülőtereket, ipan vállalatokat, állami raktárakat stb. az egyes obJektumok
kar útján a szovjet fegyveres erök miniszterének voh alárendelve. őrzésére kiadott terv szcrmt.
Hruscsov 1956-ig több ízben kifejtette, hogy Magyarországon adott eset- A Belső Karhatalom csapatai biztosítják a Kormányszervek épületeit, a
ben készek mmden eszközt felhaswálm , Í!,'Y a Különleges l ladtest parancs- nagyobb Jeleniőségü 1pan vállalatokat, erőműveket, állami raktárakat, védel-
noka már 1956 Júliusában parancsot kapott: az alaprendehetés ellenére ké- mi Jellegű obJektumokat, fontosabb hidakat, hirközpontokat, ezen kívül tar-
szítsen tervet a szovJel csapatoknak „a szocialista társadalmi rend fenntartása, talékokat és manőverező csoportokat jelölnek ki. A Néphadsereg csapatai
védelme, adott esetben helyreállítása" érdekében történő alkalmazására. A megerősítik a löszer-, üzemanyag-, haditechnikai anyagraktárak, a törzsek,
terv a „Volna" - ,,Hullám" - fedőnevet kapta. A hadosztályparanesnokok laktanyák és egyéb katonai objektumok örségeit, manövcrezö csoportokat és
eligazítása megtörtén!, akik a feladat végrehaJtásához szükséges adatok be- ügyeletes alegységeket jelölnek és rendelnek ki a rend helyreállítására az
szerzésére is lehetőséget kaptak. A magasabbegységek, egységek és alegysé- egyes körletekben, külön parnncs szerint végrehajtják az országhatár védel-
gek speciális felkészítése 1956. október 23-ig nem kezdödötl meg. mével és őrzésével kapcsolatos feladatokat
,, Ha a rendőrség és a Belső Karhatalom erői a bizlosílásukra kijelöli ál-
A magyar e rőszakszerveze t e k karhatalmi célú lami- vagy helyi jelen1öség1i objekwmokar az eílenséges bandák szervezeu
alkalmazásának terve támadásaival szemben nem képesek megvédeni, a NJplwdsereg csapawiról
kell a rendőr-, illerve be/só karlwlalmi örségeke1 megerősíteni, illetve a szük-
Amint arról már szóltam a szo\'.iet legfelsö poht1kai vezetés egy Magyarországon séges segírségel a támadás elhárítására megadni. "
kibontakozó poht1kai válság kezelésében az erő korlátlan alkalmazására helyezte A Határörség erőmek karhatalmi célú alkalmazását a Határozat egyes ré-
a hangsúlyt. A Magyarországon állomásozó srovJet haderő - Különleges llad- szei tlhJák, más részei erre lehetőséget adnak. A l lonvédelm, Tanács külön-
test - a katonai beavatkozás terveivel már 1956 Júliusában rendelkezett. leges esetekben a Határörség változatlan feladataként az országhatár védel•
Karh:ualmi alkalmazásra vonatkozó tervekkel rendelkeztek a magyar mét határozta meg, ugyanakkor ha erre szükség van, a határőr erök karhatal-
erőS1-akszcrvezctek is. A Magyar Népköztársaság Karhatalmi lntézk:edésemek mi alkalmazását nem köti a J lonvédelmi Tanács kü lön engedélyéhez.
Tervét a Honvédelmi Tanács Elnöke, Nagy Imre 1954.Január 18-án hagyta Jóvá. Miután a ll onvédelm1 Tanács vonatkozó határozata a tűzmegnyitás rend-
A hadsereg erömek a BM fegyveres csapataival együttműködve az „esetleges Jét külön nem szabályozta, így - véleményem szerint - a tüz megnyitására
belsö ellenséges megmozdulások likvidálásában'' - az elképzelések szennt - engedélyt a karhatalmi nadó elrendelésére Jogosult szervezet vezetője adha-
akkor kellett részt venm, ha a BM fegyveres csapatainak ercJe a likv1dáláshoz tott. Jelentheti ez azt 1s, hogy külön szabályozás hiányában a magyar
nem bizonyul elegendőnek, vagy a BM nagyobb CTCJÜ fegyveres csapatamak a erőszakszervezetek fegyvert a szabályzataikban el őírtak szerint használhat-
megmozdulás színhelyére történö beérkezése rövid ,dön belül nem várható és tak, 1llctve voltak kötelesek használni.
késedelmes alkalmazásuk a veszély további fokozódását idézi elő. A l lonvédelmi Tanács fen tiekben részben ismertetett 1954-es határozatá-
A l-l onvédelm1 Tanács ekkor a Ma&ryar Népköztársaság egész terilletére nak megfele lően elkészített budapesti és országos (vidéki) karhatalmi terve-
kiterjedő karhatalmi terv elkészítését rendelte cl, amely te1vbcn többek közölt ket 1956. október 23-a e lőtt utoljára 1956 elején pontos(tották.
rögzitcnék az ellenséges megmozdulások megakadályozására, illetve elfojtása,
provokác1ós-d1verzáns cselekmények elhárítása célJából tervezett feladatokat is. A fegyveres felkelés kirobbanásának közvetlen okai és
A l lonvédelm1 Tanács a karhatalmi szolgálat megszervezését, a bclsö rend körülményei
fenntartását - a rendörség és a belsö karhatalom crömek felhasználásával -
elsősorban a Belügym1mszter kötclességé\'é tették. Szegedről indult útJára a kezdeményezés, hogy az 1848-as márciusi ifjúság
A karh:na\m, nadó elrendelése ese1én a Határoz.at szcnnt a rendö~g példáját követve megfogalmazzák: ,,Mii kíván a magyar nemzet?" Októ~r
szervet „b1ztosí1ják a belsö rend fenntartását, örz1k az állami intézményeket, a 16-án a szegedi diákok elhatározták, hogy kiválnak a kommunista párt ifju•
helyt tanács- és pártszervek épületet!, a külföldi államok követségc1t, a történelmi sági szervezetéből, a OJSZ•böl, és újjáa lakítják a Magyar Egyetemisták és
emlékműveket, a külön u1asítás szcnnt k1Jclölt lakásokat, a vasúti- és közlekedési Föiskolások Egységes Szervezetét. Október 20-án itt fogalmazódott meg az a
hidakat, viaduktokat, vasúti felüljárókat, vas).ltállomásokat, polgán tízpontos program, amely többé-kevésbé azonos volt a budapesti egyeteme-
ken két nappal később megfogalmazott pontokkal. Október 22-én este a

285
284
Műszaki Egyetem nagygyűlésén született meg többórás vita eredményeként a „ nem vállalhaló annak kockázata, hogy a liimetés végképp elfajuljon. Ennek
műegyetemisták 16 pontja, és elhatározták azt is, hogy másnap, október 23- megakadályozására pedig egy olyan, megfélemlitóen nagy erőket felvonultató
án a fövárosban csendes tüntetést 1artanak. demonstratív fellépést látwk alkalmasnak, mint ame/y 1953 júniusában Kelet•
A belügyminiszter betiltotta a felvonulást, és azzal fenyegetőzött, hogy ha Berlinbett órák a/alt megoldoua a vá/ságot... " - írta tanulmányában - a szov-
kell, a tüntetést a fegyveres erök alkalmazásával fogja megakadályozni. A Jet csapatok bevetésével kapcsolatos döntésröl Ripp Zoltán.
párt és a konnány vezetöi a tűzzel Játszottak. Az Írószövetség, a Petöfi Kör és A Központi Vezetőség döntéseivel - Katonai Bizottság kiküldése, statánum
a diákok több delegációt küldtek a Központi Vezetöség székházába, hogy elrendelése, a munkásság, elsösorban a legmegbízhatóbb párttagok felfegyverzé-
követeljék a betiltás visszavonását. Ennek ellenére 14 óra elölt pár perccel a sével - a válság kezelése érdekében már október 24..tn Magyarországra érkező
Rádióban beolvasták a Belügyminiszténum közleményét, amely „ÚJ rendel- swvjet küldöttek M1k0Jan és Szuszlov- is egyetértell. Véleményem szennt
kezésig" minden nyilvános felvonulást betiltott, de a felsö vezetés határozat- egyértelmű, hogy a SzovJetumó mindenkori politikai vezetésének döntései alap-
lanságát jól érzékelteti, hogy 25 perc múlva ezt a ti lalmat visszavonták. ján vezetöfunkcióba helyezett - a szovjet vezetés Magyarországgal kapcsolatos
A diákok egyébként sem sokat törődtek a belügyminiszter tila lmával, söt a Politikai elhatározásait fel tétel nélkül megvalósító - magyar vezetők az így
tilalom mozgósító erövé vált. A tüntetés átszakította a félelem gátjait. A re- szerzett, ,,megszolgált" hatalmuk megvédése érdekében - a következményekkel
fonnista jelszavak is mind élesebbé váltak. ,.Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a nem számolva - szinte reflexszerűen forduhak a SzovJetunióhoz segítségért.
kormányba!" .,Aki magyar velünk tart!" ,,Ruszkik haza!" - skandálta a Par- A fentiekkel összefüggésben nem kerülhető meg annak kimondása sem,
lament előtt a már kétszázezer före duzzadt tömeg. Ezrek gyülekeztek Buda- hogy a politikai vezetés a válság kezelésével kapcsolatos alap döntések
pest más pontJain ,s. meghozatalában - egységes volt, így véleményem szerint egységes a
20 órakor Gerő Emö - az MDP Központi Vezetöségének titkára - a Kos- felelősségük is mindazokért a következményekért, amelyek ezeknek a dönté-
suth Rádióban elhangzó beszédében az eseményeket rendszerellenes megmoz- seknek a hatására Magyarországon bekövetkeztek.
dulásként értékelte és minden eröt felszólított a szocializmus védelmére. A Mint az a dokumentumokbó l kiderül, a Kádár János vezeue párt-, és a
Gerö-féle értékelés keltette negatív hatások és érzelmek ellensúlyozására - a Nagy Imre irányította állami vezetés - az SZKP Elnökségének Magyaror-
pártvezetőség kérésére - a Parlamentnél beszédet tartó Nagy Imre sem volt szágra küldött képviselőivel egyeztetett - határozatai, intézkedései, taktiká-
képes. Az események gyorsan követték egymást. Nagy Imre beszédével közel zásai az október 28-áig terJedő időszakban kettös célt szolgáltak:
egy1döben a tüntetők ledöntötték a Sztálin szobrot, a Rádió épületét védő - J) Ila kell politikai engedmények, a nép követelései egy részének te!Je-
elsősorban államvédelmi erők - az akkor még fegyvertelen tüntetőkre tüzet sítésével vagy annak ígéretével a tömeget leválasszák a hatalom és a
ny1touak, illetve Gerö Emö és Hruscsov egyeztetését követöen a Magyarorszá- szovjet csapatok ellen harcot folytató fegyveres csoportokról.
gon állomásozó szovJet csapatok fö erői megindultak Budapest felé. 2) A föcél ez volt: a fegyveres ellenállást - clsösorban a szovjet csapa-
A szovJet csapatok első alegységei már akcióba léptek, amikor a Nagy lm· tokra támaszkodva megtörjék.
re miniszterelnöki megbízatására vonatkozó politika i döntés megszületett. A A tüntetők és az erőszakszervezetek közötti összetűzések során az első lö-
szovjet beavatkozás kérésének, elfogadásának, tudomásul vételének alapvető vések nem a Rádió épületénél dördültek cl. A rendőrség és a megyei államvé-
okai közé a Magyar Néphadsereg alkalmazhatóságával , megbizhatóságával delmi szervek október 23-án délután először Debrecenben nyitottak tüzet a BM
kapcsolatos - mint az hamarosan kiderillt nem minden alap nélküli - ké- Megyei Főosztá ly épülete elé vonuló tüntető tömegre, melynek következtében
telyek tartoztak. Ezeket a kételyeket erősítették, a honvédség Budapesten a tüntetők közül hámmn az életüket vesztették és sokan megsebesültek.
állomásozó, valamint a fövárosba később felrendelt alakulatainak „bevetése" A Debrecenben történtekről Budapesten a Rádió környékén gyülekező
során szerLett elsö tapasztalatok, a rendőrség vezetőinek és föleg a BM tüntetők - az idő rövidsége miatt - nem tudtak, illetve nem _is tudhattak.
Budapesti Főosztálya vezetöJének, Kopácsi ándor rendőr ezredesnek - a Ezzel ellentétben a debreceni fegyverhasználatról az infonnác1ós csatorná-
tüntetés bct1ltásával, illetve megakadályozásával kapcsolatos álláspontja 1s. kon, illetve a fegyveres erők és testületek ügyelet, szervein keresztü l a poht1-
Az államvédelmi erök korlátozott alkalmazásával kapcsolatban a veretésben ka1 vezetők nemcsak Budapesten, hanem Moszkvában is értesültek.# A ma-
„kimo11dva kimo11datla,wl az a megfomolásjátszou szerepel, hogy a gy1ilölr és gyar politikai vezetés ettől a halálos áldozatokkal 1s Járó eroszakos
a 1iime1ésen élesen támadott »ávó« bevetése tovább mérgesÍle11é a helyzetei" és cselekménytöl semmilyen fonnában nem határolta cl magát, a fegyverhasz-

287
286
nálat - szabályzatokban rögzített - lehetőségét és kötelezettségét a Debre- A 7. gépesített hadosztály alárendeltjei közül a riadól elsőként a piliscsabai
cenben történteket követően az erőszakszervezetek felé kiadott intézkedéseik 8. gépesített ezrednek rendelték el. A Vezérkar fönöke az ezrednek parancsként
során nem módosították. Ennek következtében a tüntetők ellen a Rádiónál, megszabta, hogy hajtsanak végre menetet Budapestre, ahol közelítsék meg a
illetve később más helyeken bevetett fegyveres alegységek parancsnokai a Bródy Sándor utcában lévő Rádió épületét, és annak környékét tisztítsák meg a
tiízmegnyitás kérdésében az általános szabályoknak megfelelően szabadon tüntetőktől, és fegyverhasználat nélkül akadályozzák meg a Rádió elfoglalását.
dönthettek. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy Kopácsi Sán- Az ezred a menetet két lépcsőben hajtotta végre. Az első lépcsőben menetelő
dor ezredes, a BM Budapesti Főosztálya vezetője a fegyvertelen tömegek erők kijutottak a Rádió épületéhez.
elleni fegyverhasználatot a rendőröknek megtiltotta, illetve a Budapesten Amikor a piliscsabai ezred megérkezett a Rádió épületéhez, a parancsnok,
bevetett honvédségi erők alkalmazásának lehetőségét a lőszer kiosztásának Solymosi János alezredes közölte, hogy katonái nem fognak tüzet nyitni a népre.
tilalma is jelentősen korlátozta. Ez a bejelentés a son(íz hatása alatt lévő emberekben olyan lelkesedést váltott ki,
A Rádió épületéhez vezényelt karhatalmi erők nagysága és összetétele hogy többen felugráltak a harckocsira és megölelték az alezredest. A katonák
mu1atja, hogy a hatalom Debrecen után Budapesten is készen állt a megmoz- leszálltak a gépjármíivekről és elkeveredtek a csoportokban álldogáló fiatalokkal,
dulás erőszakos megakadályozására. A Belső Karhatalom őrségi és karhatal- civilekkel. A fiatalok elmondták nekik, hogy mielőtt a katonák megérkeztek, az
mi állományából kirendelt erők 19 óra 45 perc körül adták le az első riasztó- épületben lévő ávósok a Puskin utcai oldalon, valamint a Bródy Sándor utcai
lövéseket a rádióépületből a 1ömeg felé, majd az ÁYH megnyitotta a célzott kapunál tüzet nyitottak rájuk, és közülük többen életüket vesztették.
tüzet a tömegre, melynek következményeként nem csak a tömegben, hanem Nem sokkal később a Rádió felől és a környező épületekből is lövések
az őrség megerősítésére kirendelt katonák és rendőrök között is számos sebe- dördültek. Ekkor érkezeu meg a katonáktól elkülönítve szállított lőszer, amit
sülés, sőt haláleset történt. Solymosi alezredes jelenlétében a katonáknak és a civileknek kiosztottak.
Budapesten a Rádió épületénél eldördülő, halálos áldozatokat is követelő Miután ez megtörtént, az alezredes parancsot adott katonáinak, hogy csak oda
sortűz hatása alól felocsúdó tömeg egy része elindult fegyvert szerezni, hogy lőjenek, ahonnan tüzet kapnak. Mivel a Rádió ablakaiból lőttek, a pil iscsabai
erővel szerezzen érvényt követeléseinek, és védekezni tudjon az erőszakot ezred harcosai, a közeli Kilián laktanyából odaérkező építökatonák és a
alkalmazó hatalom ellen. A civilek fegyverszerzési akciói elsődleges cél- megerősítésként kiküldött rendőrök egy része is tíiz alá vette a Rádió épüle-
pontjává a Budapest és környékén lévő laktanyák, rendőrségi objektumok - tét. A tűzharc megindulása után érkező katonai löszerszállító autókról a civi-
kapitányságok és rendőrőrsök - fegyver- és lőszerraktárak váltak, és hama- lek és katonák már együtt szállították a lőszert a Rádiót ostromlók részére.
rosan lefoglalták és szétosztották a budapesti nagyüzemek egy részében tárolt Az ezred második lépcsőjében menetelő 3. zászlóalj 23-án éjfél körül érkezett
fegyver- és lőszerkészleteket is. az Astoria Szállóhoz, ahol a jelentés szerint a tüntetők „lefegyverezték őket" Az
A Rádiónál a változásoknak mereven, görcsösen ellenálló hatalom ellen alegységből megmaradt 68 fó a J lonvédelmi Minisztériumhoz vonult, és a to-
megkezdett küzdelem - a szovje1 csapatok beavatkozását követöcn - az ide- vábbiakban részt vett a minisztérium épületének őrzésében, védelmében .
gen befolyástól mentes Magyarországért folytatott harccá, szabadságharccá vált. Az ezred Rádiónál lévő része október 25-én hajnalban parancsot kapott a
Rádió épületének visszafoglalására. A feladatot az ezred a szovjet csapatok-
A hadsereg alakulatainak Budapestre rendelése, bevetése kal együttmíiködésben „kisebb harcok árán" végrehajtotta. Ezt követően a
Rádió épületének őrzésével egyidőben a Vili. kerületben hajtottak végre
A szovjet csapatok „segítségül" hívásával párhuzamosan riadót rendeltek el a őrzési és járőrözési feladatokat.
Honvédelmi Minisztérium állománya és a Magyar Néphadsereg csapatai részére Október 24-én Budapesten a Magyar Néphadsereg kötelékébe tartozó erők
is. A Vezérkar fönökének első - a 6. hadtest szervezetét érintő - intézkedése - kb. 6500 fö - három hullámban kerültek bevetésre. Az első hullámban 5
az volt, hogy a 7. gépesített hadosztályt, valamint a hadtest-közvetlen alakulatok katonai és 9 polgári objek1um megvédése, visszafoglalása érdekében 23 al -
közé tartozó 34. tüzérezredet kivette a hadtest alárendeltségéből. kalommal , összesen 2429 fö lett kivezényelve. A második bevetés alatt 5
A hadosztály állományából Budapestre rendelték a piliscsabai 8. gépesí- katonai és 8 polgári objektumhoz 16 alkalommal összesen 2361 fö lett ki-
tett ezredet, az aszódi 15. gépesített ezredet, az egri 6. gépesítet ezredet, az küldve. A harmadik hullámban - 3 katonai és 3 polgári objektumhoz -
esztergomi 33. harckocsiezrcdet, az 51. légvédelmi tüzérosztályt, a hadosz- kirendelt erők létszáma 389 fö volt. Az ez idö alatt rendelkezésre álló tartalék
tály híradó-zászlóalját és 34. tüzérezredet.

289
288
100 és 400 fö között mozgott. A hadsereg alakulatai 24-én reggeltől 25-én verhasználatot. A több hullámban így bevetett magyar katonai erők nem vol-
reggelig 360 föt, köz1ük 87 fegyverest fogtak el. tak képesek a fegyveres harc terJedésének megakadályozására, szinte felol•
Ebben az időszakban a pártve:retés által felállitott Katonai Bizottság töre- dódtak a tömegben, és fegyvereik átadásával, esetleg átá\lásukkal segítették
kedett a hadsereg karhatalmi alkalmazására, megpróbáha felfegyverezni a vagy passzívan szemlélték a Rádió épületének elfogla lását, a Budapestre
kommunistákat és a munkásokat, megszervezni és biztosítani az beérkező szovJet csripatok ellem harc megkezdését.
egyOttmüködést a magyar és szovJet csapatok között. A hadsereg erőinek ilyen formában megvalósuló tcrvszerütlen „bevetése", a
A szovJet katonai vezetés október 23-án 20 órakor egy órával az erre katonák többségének passzív, kisebb részének támogató magatrirtása a felsö
vonatkozó polit1ka1 döntést megelőzően nadókészühségbe helyez1e a Kü- vezetés részére egyértelművé tette: a Magyar Néphadscreggel szembeni bizal-
lönleges l ladtest két gépesíteu hadosztályát, és meghatározta, hogy a hadtest matlansága megalapozott volt és az, hogy a rendőrség erői dezorganizálódása
fö erÖJvel vonuljon be Budapestre, foglalja cl a város legfontosabb objektu- után az általuk ellcnfo1Tadalmmak értékelt megmozdulás leverésében a belső
mait és állitsa helyre a rendet. A szovJet csapatok október 23-án 22 órakor karhatalom erőin túl elsősorban a szovjet hadsereg fegyvereire támaszkodhat.
Kecskemét, Cegléd, Szolnok, Székesfehérvár és Sárbogárd belyörségekből A hadsereg morális helyzete, a néphez való szoros kötődéséből fakadó, az
megkezdték a menetet Budapest irányába. első perctől nyilvánvalóvá vált belső meghasonlottsága a felkelők elleni tö•
A Különleges Hadtest vezetésének szük törzse éJfélkor érkezett Budapest- meges bevetést nem telte lehetővé. A politikai és a katonai vezetés nem le-
re. Legfontosabb feladatuknak elsősorban a fegyveres csoportoknak a meg- hetett bizonyos abban, hogy a csapatok végrehajlják a parancsokat.
védésre klJelölt objektumokból történő k1verését, a föváros legfontosabb ob- A szovJet hadvezetés a forradalom első napjaiban gyalogsági támogatás
Jektumamak a védelem alá helyezését és a város központJában a felkelők nélkül, harckocsikkal és a felülről nyitott, gumikerekű páncélozott szállító
lefegyverzését tartották. A beérkezett egységek azonnal harcba bocsátkoztak Jánnüveken - találó néven a „ny1ton koporsókban" küldte ka1oná11 a
és a fegyveres csoportoktól több objektumot v1sszafoglaltak, a pályaudvaro- biztos halálba. Néhányszor kísérletet tettek a szovjet harckocsi vagy gépesí-
kat, hidakat és néhány raktárt az ellenőrtésük alá vontak. tett alegységek és a magyar gyalogos erők együttes alka lmazására, de ezek a
A Budapesten lévő szovjet csapatok létszáma ekkor - október 24-én - még próbálkozások rendre kudarccal végződtek. A szovjet és magyar polit1ka1- és
egy hadosztály létsz.ámát sem haladta meg. A fegyveres felkelők ellen bevetett katomu vezetés nem volt felkészülve ilyen ereJÜ határozott szembenállásra.
6000 szovjet katona, 290 harckocsi, kb. 120 páncélowtt szállító harCJánnü és Sokáig nem értették meg, hogy ez a harcmód Budapesten a beveten szovjet
156 ágyú kevésnek bizonyult. Ezt felismerve a szovjet hadvezetés a Kárpáti Ka- csapatok vereségéhez vezet. A szovjet katonai vezetés előtt tehát
tonai Körzet lövészhadtest állományából kettő a 128. lövész és a 39. gépesí- egyértelmüvé vált, hogy a gyors győzelemre mncs remény addig, amíg a
tett - hadosztályt, valamint a Románia területén állomásozó SZOVJel önálló gé· forradalom fö bázisai léteznek, ezért e csoportok felszámolásának igénye
pcsített hadtest alárendeltségébe tar1ozó 33. gépesített hadosztályt Magyarorsz.ág· napirendre került.
ra, fö cröivel Budapestre rendelte. Egyes swvJet források szennt az így nadóké•
szültségbe helyezett és „rendcsinálás" céljából bevetett öt hadosztály óllományá· A felkelő-szabadságharcos csoportok megalakulásának,
ba 31 500 fö, 1130 harckocsi és önjáró löveg, 616 tüzérség, löveg és aknavető, harcának fő jellemzői
185 légvédelrm löveg, 380 páncélozott szállító harcjánnű és 3830 gépkocsi tarto•
A magyar és szovjet csapatok ellen Budapesten az október 23-tól 29-ig
zon. Riadókészültségbe helyezték a Kárp.it1 Katonai Körzet egy vadászrepülő·,
lCrJedő időszakban _ ténylegesen néhány ezer fö vette fe l a harcot. Buda-
és egy bombázórepülő hadosztályát is. igy a Különleges l ladtest légi erőivel
pesten néhány fontosabb csomópont, objektum szilárd tartá~án túl szmte
együtt ÖSS7..esen 159 vadászrepülő és 122 bombázó várt bcvetc!s1 parancsra. A
mindenütt Jelen voltak, megtámadták az ide-oda mozgó szovJct és magyar
szovJet katonai erők felvonulásának ezen időszakában a vadászrepülők fedezték
páncélosokat, és nagy veszteségeket okoztak nekik. A felkelők többsége
a menetben lévö csapatokat, a bombá7.ó repülők a rcpülöterc1ken láttak el foko-
munkásfiatal, kisebb része diák, egyetemista volt, de nagy sz.ámban akad1ak
zott készültségi szolgálatot.
közöttük tizenéves gyerekek 1s. Pnmítív harceszközökkel kézifegyverek,
A llonvédelmt Mm1szténum által k1vczényeh, Budapesten lévő vagy Bu·
benzines palackok szálltak szembe a szovjet tankokkal. S1kere1kben ter-
dapestre a közeit helyőrségekről P1hscsaba, Aszód fclrendelt katonai
mészetesen a döntő tényező az volt, hogy a felkelők maguk mögött tudhatták
alakulatoknak kezdetben nem osztonák ki a lőszer\, és megt1lt01ták a fegy•
a lakosság gyakorlati támogatását.

291
290
 A forradalom első napjaiban a Budán - elsősorban a Széna téren és an- A Rádióban elhangzott közlemények, utasítások, parancsok nem hogy
nak környékén, illetve a Móricz Zsigmond körtéren - és Pesten - többsé- könnyítették, hanem tovább nehezítették a parancsnokok helyzetét.
gében a Corvin közben és annak környékén a VIII. és IX. kerületben - , va- Erre példa, hogy bár október 24-én 4 óra 30 perckor a Kossuth Rádióban
lamint a peremkerüle1ekben - például Csepelen, Soroksáron, Pester-.lsébeten beolvasott minisztertanácsi közleményben megtörtént a kijárási és gyüleke-
és Újpesten - egymástól függetlenül megalakult rendkívül vegyes zési tilalom kihirdetése és a „karhatalmi szervek utasítást kaptak, hogy a ren-
összetételü csoportok egységes irányítás nélkül harcoltak. delet megszegőivel a törvény teljes szigorával lépJenek fel'', de ezt az intéz-
Október 28-tg a felkelő-szabadságharcos csoportok - még az egymáshoz kedést a belügym1mszter két óra múlva fel is oldona, azzal a megkötéssel,
viszonylag közel lévő Corvin közi csoportok - között sem alakult ki szerve- hogy mivel a „fosztogató ellenforradalmi csoportoktól való tisztogatás még
zeti kapcsolat. A harcok következtében szétszóródott csoportok tagJainak egy folyik, 9 óráig csak feltétlenül halaszthatatlan ügyben közlekedjenek az ut-
része a szá lláshelyre visszatérve régi és új fegyveres társaival folytatta az cán" A politikai és katonai vczclés abszolút tájékozatlanságára vall, hogy
ellenállást. Másik része a körzetben tevékenykedö csoportok egyikéhez csal· elképzelésük szerint a fegyveres felkelés leverése 9 óráig befejeződött volna.
lakozott, de voltak olyanok is szép számmal, akik a harc végleges Ugyanezen a napon - 8 óra 45 perckor - kihirdették a rögtönítélő bírás-
beszüntetéséről döntöttek. kodás bevezetéséről szó ló határowtot, mely szerint „a népköztársaság meg-
Felkelő-szabadságharcos csoportok elsősorban a fövárosban alakultak, de döntésére irányuló cselekmények, lá::adás. lázadásra való felbujtás, felhívás
a kormányellenes fegyveres erők az ország területéből is egymáshoz nem és szövelkezés, gyilkosság, emberölés, gyújtogatás, robbanlószerek tarrása
kapcsolódó részen kis területeket ellenőriztek. A felkelő csoportok a legaktí- vagy ezek fellws:ználásával elköveretl büncselekmény, a kö:zves::élyi
vabban vidéken Bács-Kiskun, Győr-Sopron, ! leves, Komárom, Nógrád, So• büncselekmények, a hatóság elleni erőszak, a:: engedély nélküli fegyvertar-
mogy, Pest és Veszprém megyében tevékenykedtek. tás ... bü11cselekmé11yeket lwlállal kell bünremi... "
A Budapesten kívül megalakult, egymástól függetlenm tevékenykedő Nem egészen 4 óra múlva Nagy Imre a magyar néphez intézett szózatában
csoportok nagyobb összefüggő területet nem ellenőriztek. Az egyes települé- már arról szólt, hogy akik 14 óráig megszüntetik a harcot és leteszik a fegy-
seken végrehajtott fegyveres akcióik során az adott régió ellenőrzésük alá vert, mentesülnek a statáriá li s eljárás alól. A határidőt 14 óra 8 perckor 18
vonására nem törekedtek. A fő cél a kormány rendelkezésére álló fegyveres órára módosították.
erők tevékenységének megakadályozása, zavarása, illetve ezen erőknek Ez a magatartás tovább erösítette a parancsnoki kar amúgy is nagy bi-
veszteségek okozása volt. zonytalanságát, hozzájárult az erőszakszervetek - ezek között a hadsereg -
A vidéki események vizsgálata során nyert adatokat összesítve megállapítha- bomlásához is. Az e l ső napokban a parancsnokok többsége megszervezte a
tó, hogy a leggyakrabban elforduló cselekmények közé a hatalom jelképemek laktanyák, más objektumok védelmét, megerősítették az őrségeket, járöröket
megrongálása, a szovjet emlékművek ledöntése, szovjet katonák sírjainak feldú· szerveztek, a fö útvonalak lezárására intézkedtek, felvették a kapcsolatot a
lása, elsősorban szovjet szerzők könyvemek, illetve propagandakiadványoknak közigazgatási, rendészeti és politikai vezető szervekke l. A magasabb-
az elégetése, az állami vezetők és alkalmazottak - jóval kisebb számban a gaz- parancsnokságok a törzsbe beosztott tisztek egy részét a csapatokhoz küldték
dasági vezetők - elleni erőszak, ezek között házkutatások, a lakások feldúlása, a parancsnokok segítésére.
megrongálása, ezen személyek őrizetbe vétele, ritkábban megverése tartozol\. Tyihonov altábomagy, szovjet fötanácsadó a Katonai Bizottságnak újabb
Ezen cselekmények egy részét „idegen fegyveresek" hajtották végre. magyar hadosztályok Budapestre rendelését javasolta. Mivel várható volt,
hogy a felkelés a vidéki városokra is átterjed a javaslat végrehajtása érdeké-
A hadsereg tevékenységének sokszínűsége ben nem történt semmi.
Budapesten a telefonvonalak lehallgatásából származó sok hír és vaklárma
A belügyi és katonai vezetés teljesen táJékozatlan volt a kialakult helyzetről. valóságos káoszt idézett elő a katonai vezetésben, ami a csapatok további elap-
A Budapestre beérkező csapatokat minden ellenőrzés nélkül kirendelték, dc a rózását, rángatását eredményezte, ugyanakkor a fontosabb fegyveres gócok
honvédség vezetői az alárendeltek részére semmifé le tájékoztatást, határozott felszámolása érdekében nem történt semmi intézkedés.
utasítást nem adtak. ,,Ha/Jgassa a rádiót, abból mindent megtud" ..... csele~ A parancsnokok tájékozódását nehezítette 25-én az is, hogy a miniszterta-
kedjék a helyzettől fiiggően és belátása szerint" - .ismételgették az utasítást nácsnak a Rádióban 6 óra 23 perckor felolvasott közleményében - nem
kérőknek.

293
292
tudm kiknek a megtévesztése célJából az hangzott el, hogy „a hadsereg, az Budapesten lévő eröinek a létszáma alig haladta meg a 2000 föt. A fövárosba
államvédelmi crök, a fegyveres munkásörségck és a SZOVJCI csapatok segítsé- fclrcndelt alakulatok közül, még a 37. pontonos dandár, valammt a Dózsa Lövész
gével október 25-ére virradó éJszaka az ellenforradalmi puccskísérletet fel- és Páncélos Tiszti Iskola képvisehjelentös erőt. (704 és 773 fö.) Az itt lévö kato-
számolták. Az ellenforradalmi erök szét vannak verve ... " naállomány fele rég, elavult puskával volt felszerelve. Ebben az időszakban Bu-
Ennek ellentmond az, hogy három óra múlva Bata István ugyancsak a dapesten 64 magyar harckocsi haJtott végre harcfeladatot.
Rádióban beolvasott utasításában megparancsolta, hogy a néphadsereg Október 25-én kiadott parancsában Bata István vezérezredes, honvédelmi
katonái „fokozott aktiviuissal és teljes határo:ottsággal ma délig végleg szá- miniszter az ,,ellenforradalm1 bandák" felszámolása érdekében utasította a
molják/el aföváros1mkba11 mégfeltalálh(ll6 elle11/orradalmi eröket ... " hadsereget, hogy „fokozott aktivitással és teljes határozottsággal (csiitörtö-
Tovább bonyolította a helyzetet, hogy Tóth Lajos vezérömagy, a Vezérkar kön) délig végleg számolják/el afőváros1111kba11 még/eltalálható ellenforra-
Fönöke 14 órakor kiadott távmondatában a csapatok tevékenységét - a mi- dalmi eróket ", a Néphadsereg minden katonája „ teljes képességgel biztosítsa
niszter utasításával ellentétben - úgy szabályozta, hogy„ ha megtámadnák a a szolgálat ellátását, és akadályozzon meg minden hasonló ellenforradalmi
laktanyát, sz6/itsákfel a tömeget távozásra, és csak abban az esetben lőjenek. (lkciót ... "
ha fegyverrel támadnak. .. " Ebben a parancsban már szó sincs aktív Október 27-én Bata István a leváltását megelőzően kiadott utolsó paran-
harctevékenységröl. csában többek között e lrendelte, hogy a helyőrségekben „a Rendörséggel és
A \egfelsö vezetés - csapatokra is ható megosztottságáról árulkodik, a megbízható ,mmkásokkal egyiiu járörözést kell folytatnil Idegeneket iga-
hogy amíg Kádár János az MDP elsö embere október 25-én IS órakor el- ::oftatni kelll A gyanlÍs elemeket, fegyveres embereket le kell tartóztatni/
hangzó beszédében azt jelenli k1, hogy .,a 11épkö;;társaság1mk ál/amhatalma Gyiilekezéseketfel kell os::farni! A fegyveres elfenálfókat meg kell semmisíte-
ellen irá11y11ló fegyveres támadást mi,ule11 lehetséges eszközzel viss:a kell 11il (.. .) Helyben a katonai rendet minden eszközzel fenn kell tartani' A
verni... ", addig a közvetlenül utána megszólaló Nagy Imre már a követelések helyörségparancsnok erÖ!; tartalékkal rendelkezzen!"
- pld. a szovjet csapatok kivonása egy részének telJesíthetöségéröl beszél Janza Károly altábornagy, - a Bata István helyébe lépő- ÚJ honvédelmi
és ismételten a kormány megbékülés, szándékát kiícJezö amnesz11ára, és miniszter október 27-én kmdon e l ső parancsában a fegyveres csoportok elleni
annak megvalósítására helyezi a hangsúlyt. aktív harcra, a harckészültség fokozására adott utasítást. Bár Janza Károly
A Magyar Néphadsereg alakulata1val kapcsolatban még ma ,s tartJa magát altábornagy elsö miniszteri parancsában jelzi, hogy a hivatalba lépését
az a felfogás, hogy a forradalom 1dösi.akában telJes mértékben magukra ma- megelözöen kiadott parancsok érvényben vannak, egy sor addig kiadott m-
radtak, a csapatok semmilyen parancsot, utasítást nem kaptak. A már eddig tézkedés ebben az utasításban hangsúlyosan nem Jelenik meg.
leírtakból ,s kiderül, hogy ez az állítás nehezen tartható. A hadsereg tevékeny- Nem ismétli meg Bata István parancsainak a helyőrségek rendJe mindená-
ségét ezekben a napokban is meghatározták az átfogó, általános érvényü paran- ron való biztosítására vonatkozó részeit, söt a íegyveres harcokban részt nem
csok. A probléma gyökere ott húzódik, hogy az általános parancsoknak a konk- vevő alakulatok tevékenységét - Bata aktív rendteremtésre vonatkozó pa-
rét helyzethez és körülményekhez való igazítása nagyon nagy gondot jelentett. rancsaival ellentétben a riadókészültség fenntartására, ezen belül az éber-
A valós problémák megoldásában az egység•, magasabbcgység-parancsnokok ség fokozására, a felkészülésre korlátozza.
az esetek többségében szolgálati elöljáró1któl nem kaptak segítséget. Ez a parancs hangnemében és tartalmában a Tóth Lajos vezérőrnagy által
Az egyszemélyi döntésben automatikusan meg kell, hogy JClcnJen az egy- október 25-én délután kiadott a hadsereg tevékenységét elsősorban a kato-
személyi felelősség is. Ezt a íclclösséget sokan nem vállalták. nai obJcktumokat ért fegyveres, hangsúlyozom: fegyveres támadás visszave-
Október 25-én a Budapesten lévö 7400 katonából 4638 lö, 65 helyen haJtott résére korlátozó parancsához á\h közelebb.
végre feladatot. A kirendelt állomány 7.Ömc párt, állarm vagy katona, obJektum Budapestet október 27-én 16 vagy 18 körzetre osztották, amely kör:zetek
védelmét látla cl. Kisebb rész Járórszolgálatban volt, de voltak olyan alegységek élére parancsnokokat neveztek ki. A körzetparancsnokok alárendeltse~ébe
,s, amelyek önállóan vagy a szovJct csapatokkal együttműködve harcfeladat került a körzet határam belül tevékenykedő mmden alakulatok, és felelosek
végrehaJtására kaptak parancsot. A magyar harcoló alakulatok közül a voltak a körzetükben bekövetkezett mmden eseményért. Az ÚJ körzetek felállá-
füvárosban tevékenykedett négy (6., 8., 12. és IS.) gépesített és egy (a 33.) köze- sát követően a Jlonvédclm, Mmisztériumba olyan mformác,ók futottak be,
pes harckocs,ezred. Az alakulatok fcltöltöttségérc Jellemzö, hogy a fenti S ezred hogy nem haj!Ják végre a feladatokat, hogy egyes körtetckben a felkelökkel

295
294
alkudoz.ásba bocsátkoztak, és mivel a magyar csapatokat csak ritkán érte táma- Gyurkó és néhány beosztottja többször feltette a kérdést: Akik félnek a
dás, igyekeztek a felkelők és a szovjet csapatok harcába be nem avatkozni, tömegbe lőni azok jelentkezzenek és menjenek haza, ,.ha viszont maradnak a
azokból kimaradni. A felkelök által elfoglalt objektumok, épületek visszafog- parancsomat maradéktalanul hajtsák végre - mondta Gyurkó Lajos - ,
lalása érdekében nem tettek semmit. A fegyveres felkelőket nem tartották amennyiben nem, úgy fogok elJárni velük szemben, mint háborúban harc-
olyan ellenségnek, akik ellen kíméletlenül fel kell lépni. közben a parancsnok". Gyurkó fenyegetése a gyakorlatban azt jelentette,
Dc az utasítás végrehajtása más okok miatt is akadozott. Az egyik ok, hogy a parancsmegtagadókat vagy a parancs végrehajtásában késlekedőket a
hogy az erre az időpontra különböző obJektumokhoz raj, szakasz kötelékben helyszínen minden vizsgálat nélkül ki kell végezni.
kiküldött, szétforgácsolt erők egyesítése - még nyugodt viszonyok között is Arra nem találtam adatot, hogy a hadtestnél szolgáló katonák közül a
több napot vett volna igénybe. Erre a körzetparancsnokoknak pont a belvá- legvégső „fegyelmező eszközt" bárkivel szemben alkalmaz1ák volna, arra
rosban, tehát a harcok körzetében nem volt \ehetösége. A fentieken túl - sok viszont igen, hogy harccselekmények közben elfogott felkelők közül közel 20
más nem említett ok mellett - k1emelendö: a fóvárosban alig volt olyan személyt a 37. kiskunhalasi lövészezrednél - a statáriumra hivatkozva -
alakulat, amelyiket a felkelő-szabadságharcos csoportok ellen a szovjet csa- minden vizsgálat nélkül a helyszínen kivégeztek.
patok oldalán harcba lehetett volna vetni. Ennek az ezrednek a parancsnoka indulás előtt ,, .. .para11csba kiadta az
Budapesten ezekben a napokban a katona, Járőrök több civil fegyveres öss=es alegységpara11cs11ok11ak, hogy amelyik katona a fegyverét eldobja,
csoportot tartóztattak le, de a legtöbb esetben felsö utasításra szabadon kellett vagy átadja, vagy átszökik a;;. eile11forradalmárokhoz, kísé,jék hozzá, ame11y-
engedni öket. Sokszor elöfordult, hogy a katonák az elfogott fegyveresekkel 11yibe11 ez nem lehetséges úgy lőjék agyon ... Mindezeket a parancsnok az
szabadon engedésük után újabb fegyveres összetüzésben ismételten szembe- egész személyi állomány előu kihirdeue és kijelentette, hogy a váll-lapot,
kerültek. Ez a helyzet is tovább gyengítette a hadsereg hadrafoghatóságát. re11dfokozatot és a Népköztársaság címerét az ő parancsa né/kii/ nem veheti
Több alakulat11ál már hiábavalónak tartották a harcot, és a kormány egymás- le senki, és nem engedi meg, hogy w1/aki is levegye. Aki pedig ezt a parancsot
nak ellentmondó intézkedései, a Központi Vezetőség hallgatása, a közvetle- megszegi, vagy pedig az ellenség oldalára próbál rá11co/11i, az le lesz Jöve... "
nül szerzett tapasztalatok arról győzték meg a katonák nagy részét, hogy a Gyurkó LaJost az erőszak alkalmazásában senki sem tudta megfékezni.
hatalommal és a szovJet csapatokkal szembeszállóknak igazuk van. Ez és a Legyen az legkisebb szembenállás vagy akárcsak annak a jele, Gyurkó a
felkelés felszámolásáról szóló valótlan híradások, az egymásnak ellentmondó tűzparancs kiadásával nem késlekedett Elég volt egy telefonon érkezö
parancsok tovább növelték a passzív önvédelemre berendezkedő alakulatok ellenőrizetlen hír és a repülök már indultak is, például Tiszakécskére. Csak
számát. ennek a minden okot és alapot nélkülöző bevetésnek a következménye 17
A hadsereg alakulatainak tevékenysége a forradalom időszakában rendkí- halott és 110 sebesült. Október 31-én a felelősség elől Gyurkó vezérőrnagy és
vül sokszíníi volt, így annak t1p1zálása komoly nehézségekbe ütközik. A had- politikai helyctlese Sucm alezredes a szovjet csapatokhoz szökött.
seregben történt eseményeket értékelve aránylag éles határvonal a kecskeméti A rendelkezésre álló dokumentumok alapJán ma már halározottan
3. hadtest vezetése és annak néhány egysége, illetve általában a hadsereg kiJe\enthető: a politikai vezetés e1Te vonatkozó döntése, ellenére a magyar és
egésze között húzható meg. szovjet katonai vezetés a kormányellenes fegyveres erők felszámolására
A 3. hadtest bizonyos része111él tapasztalható, a hadsereg meghatározó konkrét, minden részletében kidolgozott tervekkel október 28-ig nem rendel-
részétől eltérő különbség oka Gyurkó LaJos vezérőrnagynak, a hadtest pa- kezett.
rancsnokának személyében keresendö. Gyurkó LaJOS ne\'e - nem ok nélkül Mmt az látható, a magyar és szovjet politikai és ezzel összefüggésben ka-
- a szovjet és magyar katonai vezetés bizonyos köreiben mmt az „ellenfor- tona, vezetés az alapprobléma - megörizm a hatalmat és a kommumsta párt
radalom" felszámolására, a katonai diktatúra bevezetésére egyedül képes vezető szerepét, de elsösorban a szovjet fegyverekre támaszkodva leverni a
személy neve merült fel. fegyveres felkelést - megoldhatatlansága miatt október 28-ig képtelen volt
Gyurkó vezérőrnagy a forradalom kitörésének szinte első pillanatától az magához ragadni a politikai és katonai kezdeményezést.
érvényben lévő parancsok szabta kereteket nemegyszer átlépve, ha1almával A kormányellenes fegyveres erők végleges felszámolása, konkrétabban a
visszaélve a legdurvább eszközöket kiválasztva és bevetve, könyörtelen „há- Corvin közben és környékén települt fegyveres csoportok megsemmisítése
borúi folytatott" a védtelen lakosság tömegeivel szemben.

297
296
céljából készítette támadási tervek értékét azok végrehaJthatatlansága, a tá- 24-én „az volt a véleménye, hogy hagyjuk a tömegeket magára, és csak akkor
madások során elszenvedett sikertelenségek mutatJák. avatkoz::u11k be a ténykedésükbe, ha a felallítou öröket fegy\'erese11 megtá-
Az október 28-ig végrehajtOtl támadások s1kenelenségének elsödlegcs oka madnák, vagy a laktanya elhelye;:ési körlete ellen kö::verle11 feg)l\•eres táma-
az volt, hogy a támadás előkészítésében részt vevő Katonai Bizottság, a dás jöm,e létre... " Ezt a parancsot ismertették a személyi állománnyal.
konkrét terveket kidolgozó magyar és szovJet parancsnokságok még ekkor Október 25-én Győrben a börtönnél történ! fegyverhasználatot követően
sem rendelkeztek megbízható, ellenőrzött felderítés, adatokkal, és fogalmuk - a börtönhöz katonák nem lettek kirendelve a 90. lövészezred vezetése a
sem voh arról, hogy Budapesten, konkrétabban a VIII. és LX. kerületben hol, „hados;:tál/yal tör1ém megbeszélés alapjá11 ... fegyver nélküli kalomíkat és
milyen nagyságrendú, összetételú, fegyverzetú és szervezettségű kormányel- tiszteket küldött ki az utcára azzal afeladaua/, hogy beszélgetéssel próbálják
lenes erők ellenállásáva l számolhatnak. rá,•enni a tömeget a szétosztásra. A tis=tek kisebb csoportok részére bes;:édet
Ennek nem mond ellent az sem, hogy a párt és a hadsereg egyes körei, ér- mondtak... " Ugyanott október 26-án a laktanyánál gyülekező tömeg felosz-
zékelve a forradalom e rőinek egyre szervezettebb, határozottabb és fóleg latása érdekében a zenekart és 50 fegyvertelen ka1onát „vetettek be", akikkel
egyre eredményesebb fellépését, október 27-én és 28-án a hatalmuk megtar- együtt a Hlntetők zeneszóval elvonultak a laktanya elöl.
tása érdekében egy utolsó erőfeszítésre késztették a hadsereg eröit. Ezen na- Voltak azonban olyan települések is, ahol az ott lévő vagy odavezényelt
pok fegyveres összetíízéseinek vizsgálata azt is mutatJa, hogy az őrzésre ki- fegyveres erök a tüntető vagy már fegyveresen tevékenykedő csoportok tö-
Jelölt obJektuma1kat védő katonák egy része 1s elvesztette a mmimáhs komp- rekvésemek korlátozása, tömegdemonstrác1ómak megakadályozása, a hadse-
romisszumkészségét, és a polgári lakosság kevésbé erőszakos törekvése it is reg saJál vagy a karhatalmi riadótervekben őrzésre kijelölt polgári Objektu-
az erö, a fegyverek alkalmazásával utasított vissza. mok, az ott lévő est.közök és nem utolsó sorban a védelmet ellátó katonák és
Voltak azonban olyan parancsnokok 1s, akik nem voltak hajlandóak apa- civilek személy, épségének megóvása érdekében konkrét parancsra vagy
rancsokat mmden mérlegelés nélkül végrehaJtam. Például ez történt október parancs nélkül - fegyverhasználatra került sor.
27-én Tatabányán 1s. Az esetről a 7. gépesített hadosztály Jelentésében a Az események alakulását többek közölt befolyásolta a polgári lakosság
következők állnak. akt1v11ása 1s, a szándékaik, céljaik elérése érdekében alkalmazott módszerek
.,Felczá11 Andor alezredes para11cs11oksága a/au a baji nehbharckocsi ro- és eszközök. Az objektumok védelmét elláló fegyveres erők sokszor csak az
Jwmlöveg ezred egyik ::ászlóalja (/0 hk. »harckocsi«) U1wlxí11yára ment azzal a eseményeket követve, a tömeg tevékenységére reagálva próbálták elejét ven-
feladaual, hogy megtisztítsa a várost a felkelöktöl. E::t a feladatot Felczá11 alez- ni a fegyveres erőszak alkalmazásának. Éppen ezért az egyes konkrét történé-
retles nem haj1011a végre, mert megítélése szerint a IIOK.)'S::ámú felkelö megsem- sek vizsgálatánál nem lehet eltekmtem az elözményck, a lehetséges összes
misÍlése a város 11agy részének pusztulására \'ezetett volna .. " Az ilyen eseteknek körülmény vizsgálatától.
hamar híre ment. El.ért érthetö, hogy Esztergomban az ezen a napon megalakult Október 25-én, 26-án bizonyossá vált, hogy a hadsereg kettészakadt. Bu-
Városi Nemzell Bizottságban a honvédséget Felclim Andor képviselte. dapesten és vidéken a helyzet a1.t mutatta, hogy az alakulatok többsége pas~-
sóv magatartásával bátoritJa, erősíti a kormányellenes fegyveres erőket, armg
A hadsereg és a fegyvertelen, vagy részben fegyveres néhány alakulat - a parancsnok beállítottságától, döntéseitől fü~göen ~
polgári lakosság közötti öss zet űz ése k vizsg álata minden eszkö1.t felha sznál a sokszor védtelen, követelésüknek békcs eszko-
z6kkel érvényt szcrezm akaró tömegek ellen.
A lakosság és a hadsereg erői között kialakult összetűzések egyik forrása az A megmozdulások vidéken is egymást követték. A tömegek akt1v1tására is
volt, hogy a lakosság egy része többszön figyelmeztetés után sem vette ko- Jellemző, hogy október 24. és 29-e között a Magyar Néphadsereg alakulata,
molyan azt, hogy a hadsereg alapvetö kötelezettsége a katona, obJektumok és 50 településen 7 1 esetben kerültek a lakossággal összetűzésbe. A kép v1dék~n
az ou lévő fegyverzet megvédése. is nagyon összetett, hiszen az „összetüzés" fogalmába a védelemre k1Jelolt
Voltak alakulatok, ahol azonban nem elégedtek meg a védelem megszer- katonai és polgán obJektumokat ért támadások elhárítása, a katonaság_ és a
vezésével, hanem a konfrontáció megelőzése érdekében különböző rendsza- fegyveres felkelők harca, és a fegyvertelen tömeg ellen alkalmazott eroszak
bályokat is foganatosítottak. sortüzek lövése - is beletartozik. A fegyvenclen tüntetők ellem fegyver-
Jelentésében a 75. lövészezred vezetése ezzel kapcsolatban az alábbiakat használatoknak több száz ártatlan ember esel! áldozatául.
rögzítette: Az elölJáró 32. lövészhadosztály parancsnokságnak m:ír október

299
298
 AZ OKTÓBER 28-1 FORDULAT KATONAI ÉS Az események „nemzett demokratikus tömegmozgalomként" való elisme-
rését véleményem szennl elsösorban a felkelö csoportok harci sikerei, a
POLITIKAI OKAI
szovJet csapatok kudarca, a magyar erőszakszerveze1ek, ezek között a hadse-
reg alkalmazhatatlansága, a tömegeknek a forradalom követelései me ll etti
A poh11kai fordulat közvetlen előzménye, hogy a politikai és katonai vezetés
határozott kiállása kényszeríttették ki.
a keulet1 zűrzavar után egyre pontosabb képet kapott a felkelök erejéról.
Ebbe az irányba tolta a pártvezetést az attól való félelme, hogy a felkelök,
Ebböl arra következteuek, hogy a le&,elentösebb fegyveres csoportok állásai
illetve a békés lakosság ellen alkalmazott cröszak következtében teljesen
ellen indított összpontosított támadással döntő fordulat következhet be a har-
elveszítik a harcokba még be nem kapcsolódó, de a felkelőkkel kezdettől
cok menetében. A felkelés leverése legfontosabb clöfcltételének a Corvin köz
szimpatizáló lakosság bizalmát és az újabb áldozatok még jobban elmélyítik
és a környékén lévő - a Kilián laktanyát 1s ide sorolták - felkelő erők el-
a szakadékot a kormány és a lakosság közöli. Ezért a magyar párt és állami
lenállásának a megtörését tartották.
vezetés október 28-án további engedmények megtételére kényszerll!t.
A támadás előkészítése 27-én este 19 és 20 óra között a ll onvédelmi Mi-
Az MSZMP Politikai Bizottsfiga október 27-28-i ülésén elfogadott határoza-
niszténumban meg is kezdődött. A szovJct és magyar katon:u vezetők ekkor
tot - tűzszünet, a szovjet csapatok kivonása Budapestről, az Államvédelmi
abban állapodtak meg, hogy a szovJet hadtest parancsnoka az akció vezetésé-
l latóság feloszlatása, stb. - a Pohttkai Bizottság döntésének megfelelően Nagy
ve l a Oimllrov téren települt szovjet hadosztály parancsnokát bízza meg, aki
Imre mmisztcrelnök kormány-nyilatkozat fonm'iJában hozta nyilvánosságra.
egyben a támadáshoz a harckocsikat és a páncélozott szállító járműveket is
Október 28-án 13 óra 20 perckor Nagy Imre azonnali tűzszünetet rendelt
biztosítja. A feladat végrehajtásába bevonták az alapvetően Budán
cl. 14 órakor az ÚJ összeté1elü kormány leteue az esküt, maJd Jóváhagyta a
tevékenykedő 128. lövész gárdahadosztály eröit 1s. A magyar vezérkar vál-
mmiszlere lnök által bereryesztetl kormány-nyilatkozatot.
lalta, hogy gyalogsági megerősítésként a megjelölt hadosz1á\y alárendeltsé-
17 óra 25 perckor elhangzó rád ióbeszédében Nagy Imre - a Központi
gébe helyez egy 300-350 !öböl álló alegységet.
Vezctöség döntésének megfelelöcn - nemzeti demokra11kus mozgalomnak
Október 28-án hajnalban, a támadás megindításának tervezett időpontjában
nyilvánította az előz6 napok megmozdulásait, bejelentette a szovjet csapatok
Obaturov tábornok a Corvm köz és környéke íe\deritésére három T-34-es harc-
azonnali kivonását Budapestről, tárgyalások megkezdését a szovJet haderő
kocsit indított az Üllői úton a Körűt irányába. Mivel ezek a harckocsik egy-
teljes kivonásáról, az Á llamvéde lmi I latóság megszüntetését, az amnesztiá1, a
másfél óra múlva sem érkeztek vissza, utánuk küldtek három T- -54-es harcko-
Kossuth-dmcr bevezetését, Márcrns 15-e nemzeti ünneppé való nyilvánítá-
csit. Újabb egy órás várakozás után az egyik T- 54-es épen, a másik sérülten
sát, az általános fizetésemelést, bér- és normarendezést, az erőszakoskodás
vissi.atért. A szovjet harckocsik parancsnoka Jelentette, hogy a T- 34-esck a
megszüntetését a termelőszövetkezeti mozgalomban.
Corvin elött égnek, és felkelők az egyik T 54-es harckocsit is kdötték. A szov-
Ezzel a forradalom ÚJ sza kasza kezdetét vette. A magyar kormány október
Jet erők az elsö Jelentősebb veszteségek után a támadás végrehaJtását bizonytalan 28-1 ny!latkozata alapján a szovJCt hadvezetés is elrendelte a tüzszünetet. A 2.
időreelhalasztonák.
és 33. gépesített, va lamint a 128. lövész gárdahadosztá lyok egységei október
A szovjet csapatoknak a felkelők továbbra is nagy veszteségeket okoztak, 29-én a harctevékenységet beszün tették. A szovjet csapatok kívonását, a ma-
szovjet harckocsikat, tüzérségi eszközöket és más haditechnikai felsze relést
gyar kormány szovjet vezetőkkel történt megá llapodásán túl, a Különleges
zsákmányoltak, illetve önállóan tevékenykedő szovjet katonákat és azok ki-
1iadtcst parancsnoka, Lascsenko altábornagy véleménye szenn t „a csapatok
sebb csoportjait fcgyve re-.tték le.
tétlensége, passzivitása miatt 1s" végre kellett hajtani. A szovjet csapatok
A legújabban feltárt dokumentumok ellentmondanak annak, hogy az ese- kivonása terv szerint október 30-án 18 órakor megkezdődött, de a teljes kivo-
mények október 28-1 átértékelését - a pártvezetésen belül a pohtika1 ren-
nulást csak 31-én a déh órákban tudták befejezni. A Különleges Hadtest tör-
dezésnek elsőbbséget adó Nagy Imre és hívei kényszcríttelték ki. Tény, hogy
zse a Tökölön lévö repülö1érre települt, ahol egy szovJCl rep0löegység állo-
Donáth Ferenc és Losonczy Géza már október 26-án eljutott az események
másozott. A szovJet csapalok Budapest ha1árától 15-20 kilométer-re össz-
ellenforradalomként történő értékelésének az elutasításáig, a hatalom és a Püntosítás1 körletet foglallak el, ahol a harci technikát és fegyver.tetet kar-
társadalom között feszülő ellentétek poht1ka1 eszközökkel történő megoldá- bantartották, a személyi állományt, a Jöszert, 0zemanyagot és az éle lm1szer-
sának 1genlésé1g, de ezt az álláspontot október 28-ig a pártvezetés többsége
készlctckct kiegészítették.
elutasította és ekkor még Nagy Imre sem 1ámogatta.

30 1
300
A Magyar Néphadsereg október 28-át követő tevékenysé- A „Mátyás"•körzet, tehát a Rákóczi és Kerepesi úttól északra fekvő terü-
gének fő jellemzői letek felett az ellenőrzést az 5. gépesített hadosztály parancsnoka, Csémi
Károly alezredes vette át, akinek alárendeltségébe az 5. hadosztály és a kör•
Az események átértékelése a Magyar Néphadseregben is újabb helyzetet zetbcn lévő budapesti alakulatok erői kerültek.
teremtett. Azok a kötelékek, amelyek október 28-ig 1s a kormányellenes A harmadik, úgynevezett „Kossuth"-körlct ettől délre Bakonyi Sándor
megmozdulásokat és a felkelöket támogatták, magatartásuk helyességét látták alezredes parancsnoksága alatt alakult meg. A körzet fó katonai erejét a 27.
igazolva. Az eseményeket passzívan szemlélök többsége a kormánynyilatko- lövészhadosztály ezredei alkották, de az általános szabályoknak megfelelően
zatban elhangzottakat elfogadva aktívan bekapcsolódott a kormány - a Zrínyi Akadémiát kivéve - az ebben a körzetben elhelyezett budapesti
célkitüzései megvalósítása feltételrendszerét biztosító feladatok végrehajtásá- alakulatok és intézmények is Bakonyi alezredes alárendeltségébe kerültek. A
ba. Zrínyi Akadémia Márton András tiltakozása miau az önállóságát megőrizte.
Tudathasadásos állapotot okozott a fordulat azon parancsnokok, tisztek és A csapatok átcsoportosítására azért volt szükség, hogy az új körzetparancs•
katonák esetében, akik elfogadva az „ellenforradalom" értékelést, aktívan nokok lehetőleg saját szervezetszerű csapataikkal oldják meg feladataikat.
vettek részt a felkelök elleni harcokban. Félve a felelősségre vonástól, voltak Az új körzetek szerinti munkát JJ.én 15 órától kellett megkezdeni, de az
akik alakulataikat elhagyták és a szovJet csapatoknál kerestek menedéket, átcsoportosítandó kerülő állománynak a körzeteket csak november J.jén reg•
maJd később részt vettek a november 4-én bekövetkezett ÚJabb szovjet tárna• gelig kellett elfoglalni.
dás elökészítésébcn.
A Honvédelmi Minisztérium vezető állományának és a Budapesten lévő,
illetve a füvárosba karhatalmi feladatok végrehajtása céljából felrendelt ala· Az országban történt alapvető változások természetesen a hadseregben is
kutatok és intézetek fü tevékenysége az október 28•tól 31 •ig terjedö éreztették hatásukat. Ennek egyik jele, hogy a katonai alakulatoknál és inté•
időszakban a szovjet csapatok felváltása, az új karhatalom szervezésében, zeteknél spontán módra alaku ltak meg azok a szervezetek, amelyek azon túl,
felszerelésében és elhelyezésében való részvétel, majd a szovjet csapatok hogy hangsúlyozták a forradalom céljaival azonosulásukat, a hadseregnek a
kivonásának a biztosítása volt. felke lö•szabadságharcos csoportok, illetve a harcokba közvetlenül be nem
Visszalépve az időben, október 29--én még folyt a szovjet csapatok kivo• kapcsolódott tömegek elleni fellépését igyekeztek megakadályozni.
nulásával kapcsolatos tervezőmunka, amikor döntés született arról, hogy a Október 28•át követően a hadsereg vezetése - élve az átértékelés nyúj-
fövárosban a rend fenntartását - a szovjet csapatok által Ör.lött objektumok totta lehetőségekkel - ezt az egyre erősödő folyamatot megpróbálta szerve•
védelmét - három - a 7. és 5. gépesített és a 27. lövész - hadosztályra zett, fel ülről szabályozott, s így ellenőrizhető keretek közé tereln i, szorítani.
bízzák. Mint ismert a 7. gépesített hadosztály fü erői már október 23·tól Bu· Ezért Janza Károly altábornagy a „forradalmi fegyelem" hadseregbeli vá-
dapesten hajtottak végre karhatalmi feladatokat. A 3. hadtest állományából a lasztott vezető szervezetei, a „Forradalmi Katonai Tanácsok" megválasztásá•
12. és a 19. gépesített ezredek is Budapesten voltak, így kézenfekvőnek tűnt, ra parancsban intézkedett.
hogy másodikként a kecskeméti 5. gépesített hadosztály törzsét rendelik a Ez a parancs azon túl, hogy lehetővé tette a különböző szintü parancsno•
fóvárosba. kok tevékenységének ellenőrzését és - a parancs szándékai szeri nt - segí•
A választás hannadikként a kiskunfélegyházi 27. lövészhadosztályra esett. tését, arra biztatja, sőt arra utasítja a forradalmi katonai tanácsokat, hogy
Janza Károly honvédelmi miniszter utasítására ez utóbbi két hadosztály kije• elsősorban a közrend és a közbiztonság helyreállítása, védelme érdekében
\ölt eröi október JQ.fü1 és 31 •én Budapestre érkeztek. A füvárosba felrendelt kapcsolódjanak be a szűkebb környezetüket érintő feladatok végrehajtásába,
hadosztályok parancsnoksága alatt három karhatalmi körzetet hoznak létre, vegyenek részt képvi se lőikkel a területi forradalmi szervezetek - ,,a helyi
ezért a Budapesten lévő csapatok parancsot kaptak az alárendeltségnek munkás és paraszttanácsok'' - munkájában.
megfelelő átcsoportositások végrehaJtására.
A miniszter fenti intézkedésének ez a része a hadsereg társadalom felé
Az új beosztásnak megfelelöen Buda, mmt „Bem"•körzet katonai pa· történő nyitásának egyik elsö hivatalos lépése. Ez a nyitás a pozitív hatások
rancsnoka Mecséri János ezredes len, akmek alárendeltségébe a saját had· mellett - mint ezt több példa 1s bizonyítja - magában hordozta ~ hadsereg
osztá lyán - a 7. gépesített hadosztályon - kívül a Budán lévő katonai ala• egyébként is bizonytalan, megrendült irányítási rendszere további lazulásá~
kulatok tartoztak. nak lehetőségét. A területi forradalmi szervezetek - és azok karhatalmi

303
302
ügyekért íelelös személyei, testületei - Jogot formáltak arra, hogy közvetle- Az ideiglenes szabályzat rögzítene a forradalmi katonai szervezeteknek a
nül 1s beavatkozzanak a müködés1 területükön lévő katonm szervezetek min- hadsereg h1crarch1áJához igazodó szervezeti felépítését 1s. Az ideiglenes sza-
dennapi életébe. Az így kialakul! anomáliákat az illetékes katonai vezetők - bályzat fontos rendelkezése, hogy a Forradalmi Katonai Tanácsok és a Ma-
az adott szmtü forradalmi katonai tanácsok támogatásával - 1deJekorán gyar Néphadsereg Forradalmi Katonai Tanácsa - mmt csúcsszerv - meg-
igyekeztek felszámolni. választásáva l egy1döben a Polit ikai Föcsoportfönökség megszümk és a politi-
Voltak alakulatok, ahol a forradalmi katonai tanácsok megalakulásukat kai beosztásban lévő tisztek felfüggesztéséről, illetve ÚJ beosztásba
követően azonnal leváltották a parancsnokokat, a polit1ka1 munkásokat, az helyezéséről a forradalmi katonai tanácsok a parancsnokokkal egyetértésben
ügyészségeknek átadták az elhárító tiszteket, letartóztatták a tömegre 28-a saJát hatáskörben döntenek.
elött tüzet parancsoló tiszteket. Ez egyben azt 1s Jelenti, hogy a pártszervek után a Magyar Dolgozók
Az ilyen és ehhez hasonló Jelenségeket, a hadsereg tevékenységét PártJa 1>0lit1kájának hadseregbeli végrehaJtásáért felelős politikai szervek
veszélyeztető „működési zavarokat" a Katonai Forradalmi Tanácsok tevé- helyébe más jogosítványokkal és kötelczcllségekkel - az október 28-i
kenységének lehetö legrészletesebb szabúlyozásával igyekeztek kiküszöbölni, kormányprogram általános és konkrét, a honvédelem területére vonatkozó
illetve megelőzni. célJa1t megvalósító forradahm katonai tanácsok léptek.
A forradalmi katonai tanácsok müködésének ideiglenes szabályzatában A forradalmi katonai tanácsok spontán módon, majd a mmiszter utasilásá-
rögzítették ezen szerezetek feladatait, Jogait és kötelességeit. E szabályzó ra a forradalmi katonai tanácsok felállításának ideiglenes szervi
szermt a „Magyar Néphadseregben n11iködó Forrtullllmi Ta11ácsokfeladaw a határozványa alapJán a Magyar Néphadsereg maJdnem mmden alakulatá-
Magyar Néphadsereg minden alakulatá11ál bi:tosiumi ll Mi11iszterta11ács ha- nál, intézeténél és vezetőszervéné l megalakultak.
tározatainak és a Forradalmi Tanácsok egyerértésé,,el kiadou parancsok Október 30-án este 8 órakor alaku lt meg véglegesen a Honvédség Vezetésé-
maradékrala11 végrehajtását.. a Magyar Néphadsereg egységes, határozol! nek Forradalmi Katonai Tanácsa. Az új testület megalakulását az ekkor elfoga-
kiállását a forradalom célki11i=t!sei11ek megvalósítása és vívmányainak meg- dou, de csak október 31-én mcruelent nyilatkozatában Jelentette be. A hadsereg
védése érdekébe11 ... Fomosabb kérdésekben kiadandó parancsokat a pa- vezctetésének Forradalmi Katonai Tanácsa kmy1lvánította, hogy „a Forradalmi
rancsnok csak a tanács beleegyezésé..,:e/ adhat" Katonai Tanács a Hadsereg valamennyi honvédJe, tiszthelyettese, t1szt1 1skolá-
A forradalmi katonai tanácsoknak a szabályzat a parancsnokok leváltásá- sa, t1sztJe, tábornoka nevében csatlakozik a Munkás, Ifjúság és Értelmiségi
nak, illetve felfüggesztésének kérdésében a hclyzetböl adódóan, dc a m1- Forradalmi Tanácsok határozataihoz és követelése1hez, s azt magáévá teszi", és
mszter parancsától eltéröen - különleges Jogosultságokat biztosított. a forradalmi vívmányok megvédése érdekében követeli „a SzovJet Hadsereg
Így, amellett, hogy a tanácsoknak az „egyszemélyi parancsnoki tekintélyt" azonnali k.Jvonását Budapeströl, és a legrövidebb 1dön belül hazánk
mmden eszközzel biztosítaniuk és a parancsnokokat a munkában segítemük területéröl". A Forradalmi Tanács beJelentette továbbá, hogy „a hadsereg
kellett, a parancsnokkal egyetértésben az alárendelt egységek parancsnokait vezetéséből a szektás visszahúzó erőket - a Vezérkar Főnökét, Tóth laJos
Joguk volt beosztásukból felfüggesztem, illetve a felfüggesztett parancsnokok vezérőrnagyot, a Politikai Föcsoportfönököt, 1laza1 Jenö vezéröma~yo~, illetve
helyébe kötelesek voltak megfelelő parancsnokot állítani. ilídvég1 Ferenc vezérőrnagyot és Szabó István altábomagyot-elta~olltották.
A felfüggesztést az elöljáró parancsnoknak és forradalmi tanácsnak kelleti A Forradahm Tanács nyilatkozatában úgy értékelte, hogy „az AVI I meg-
Jelentem. Ezen Jogok érvényesítésében bizonyos korlátozást jelentett, hogy a félcrnlítésbcn tartotta a honvédséget is" és ezért a l!adsereg Vezetésének
hadosztály és ezzel egyenrangú szervek parancsnokait a mellettük müködő for- Forradalmi Katonai Tanácsa a még fegyverben lévő A VI-I azonnali lefegy•
radalmi tanács javaslata alapján (a) Magyar éphadsercg Forradalmi Katonata- verzését elhatározta. A Tanács befeJezésként követelte, hogy a Határőrség a
nácsa függeszthette fel. illetve a hadtest és ezzel egyenrangú szervek és az ettől Jövöben a honvédséghez tartozzon. , ~ , .
magasabb beosztású parancsnokok felfüggesztéséröl és kinevezéséről a Magyar A hadsereg vezetésének Forradalmi Katonai Tan~csanak k1~vt1clt ülésén
Néphadsereg Forradalmi Katonatarnícsánakjavaslatára a M1msztertanács dönt. október 31-én a haJnah órákban - a forradalmi erők megb1zottai, _va!_a-
A forradalmi katonatanácsok a fentieken túl „a burkolt vagy nyílt forra- mmt a Néphadsereg, a J latárörség és a Rendőrség forradalmi b1zot~sága1 kül-
dalomellenes cselekmények clkövetö1t, továbbá azokat, akik a forradalmi döttc1 választották meg a hadsereg legfelső szmtü irányítását elláto forradal-
hadsereg ereJét megbontják, katonai bíróság elé" állíthatták. mi vezetö szervet, a Forradalmi l lonvédelm1 B1zot1mányt. A Bizottmány a

305
304
megalakulását követően kiadott felhívásában többek között követelte: a kenysége nyomán ne keletkeztek volna a hadsereg rendeltetésszerű
szovjet csapatok Budapest területének elhagyása után - 1956. december 31 • működését zavaró, sőt néhány területen akadályozó jelenségek is, mint ahogy
ig - az ország területéről is távozzanak; a kormány a Varsói Szerződésben az is bizonyos, hogy a hadsereget nem a forradalmi tanácsok verték, kerget•
részt vevő tagállamok azonnali összehívásával a szerződést mondja fel; a ték szét, hanem november 4•ét követően a szovjet hadsereg.
megszüntetett ÁV H tagjai a fegyveres alakulatokba felvételt ne nyerhesse•
nek. A Bizottmány kilátásba helyezte: ha a szovjet csapatok a meghatározott Döntés az újabb támadásról , a „Forgószél" fedőnevű
idöre nem hagyják el Magyarország területét, fegyverrel kelnek harcra az hadművelet meginditása
ország szabadsága és a forradalom tisztasága ügyéért.
A hadsereg tevékenységének értékelésekor gyakorta elhangzik, hogy a A szovjet csapatok mozgása a Szovjetunió területén a szovjet alakulatok
forradalmi katonai tanácsok „rendszeresítésével" a parancsnoki önállóság oly Budapestről történő kivonása időszakában is folytatódott. Október 30.án, a
mértékben sérült meg, hogy ezzel vette kezdetét a hadsereg teljes szétesésé· szovjet kormány nyilatkozata, amely szerint új alapokra kívánja helyezni a
nek időszaka. többi szocialista országokkal kapcsolatos viszonyát, még a győztes forrada•
Nem vitatom, hogy a Magyar Néphadsereg a forradalom napjaiban - a lom reményeit táplálta. Ma már tudjuk, hogy ez az új viszony első torzszü•
társadalom egészéhez hasonlóan - olyan válságon esett át, melynek követ• löttje a magyar forradalomra kollektíven kimondott halálos ítélet volt. A ka•
kez1ében sok más tényező mellet szervezettsége, fegyelme, vezetettsége, tanai előkészületek és az újabb szovjet katonai beavatkozással kapcsolatos
hadrafoghatósága több esetben a kritikus állapotot közelítette. Azzal viszont egyeztető tárgyalások megkezdődtek. Október 31 •én újabb erók Magyaror•
nem tudok egyetérteni - és ezt a kutatási eredményeim sem támasztják alá szágra irányí1ásával, a már Magyarországon lévó megszálló erók jelen1ós
- , hogy ez a folyamat október 28•át követően a forradalmi katonai taná· növelésével a november 4. 1 ÚJabb támadás előkészítése kezdetét vette.
csok felállításával vette kezdetét. Véleményem szerint a forradalmi katonai A Magyarországon lévö, illetve november első napjaiban a határt átlépó
tanácsok intézményesítésével a helyzet - a nagyon fontos tartalmi különb· összességében 17 hadosztálynyi erőnek a feladatok megkezdéséhez a ké·
ségeket elismerve - a korábbiakhoz képest lényegében annyiban módosult, szenlétet november 3•án estig kellett elérni és a „Vihr" (,,Forgószél")
hogy az egyszemélyi parancsnokoknak a katonai élet legfontosabb terü leteit hadműveletet végrehajtását a „Grom", (,,Menydörgés") jelszó elhangzását
érintő döntéseit már nem az illetékes pártszervezctekkel és politikai szer• követően kellett megkezdeni.
vekkel, hanem az állomány többségének bizalmát élvező forradalmi katonai Nagy Imre az újabb szovjet csapatok bevonulásáról értesült. A magyar
tanácsokkal kellett megvitatniuk, egyeztetmük és néhány kérdésben jóvá· vezetés ezt követő döntései - segítségkérés az ENSZ•töl, a semlegesség
hagyatmuk. bejelentése, a Varsói Szerződés felmondásának kilátásba helyezése, javaslat
A forradalom közvet len előzményeit, 1\letve a forradalom eseményeit fel· ÚJabb tárgyalásokra stb. az ÚJ magyar bábkormány összeállításával és a
dolgozó részekben - véleményem szerint - látható, hogy sok ok miatt a többi szocialista ország táJékoztatásával, meggyőzésével elfoglalt szovjet
reális helyzetértékelés és a gyors, határozott és föleg önálló döntéshozatal vezetést nem bírta jobb belátásra. .. .
képességével a parancsnoki állományból - és ez nem az ö hibájuk - keve- A szovjet csapatmozgásokat jelentő vidéki alakulatok a hadn:iu~elet1
sen rendelkeztek, és a rendkívül bonyolult, sokszor átláthatatlan helyzet, a csoportfönökségtől minden esetben olyan parancsot kaptak, hogy ne allJanak
fokozott felelősség az e területen jobb képességekkel bíró vezetők helyzetét ellen a szovjet csapatoknak, vegyék fel a kapcsolatot ~z oda~:kez~- s~~~jet
is megnehezítette. csapatok parancsnokával, és akadályozzanak meg mmden osszeutkozest,
A forradalom 1döszakában a parancsnokok jelentős része - ha nem má· ,,provokációt".
sért, mert ők is tagjai voltak a testületnek - a forradalmi katona, tanácsok 1956. november 4--én megindult a mindent elsöprö katonai gé~zet. A tá·
támogatását és segítségét igényelte. A forradalmi tanácsok többsége az arra madási terv sikere érdekében Szerov, a KGB elnöke - a szovJet csapatok
képes, illetve azt akaró parancsnokokkal együtt a hadsereg új követeimé· kivonásáról tárgyalásokat folytató magyar tárgyalóküld~ttség tagjai~ - Erdei
nyeknek megfelelő átalakítása, az aktuálisan jelentkező feladatok végrehajt~· Ferencet, Maléter Pál vezérőrnagyot, honvédelmi minisztert, Kovacs ..lstvá~
sa érdekében még ebben a szovjetek által rendkívül szűkre szabott időben 15 vezérőrnagyot, a vezérkar fönökét és Szücs Miklós ezre~est, hadi:iiuv~let1
sokat tett. Ez persze nem azt jelenti, hogy a forradalmi katonai tanácsok tevé· csopartfönököt Jetartóztana illetve a Moszkvában összeáll1totl Kádar Janos
vezette bábkormány politik;i legaliz.álása érdekében Nagy Imrét és a politikai

307
306
vezetök egy jelentös részét - a törvényes kormány lemondásának kikény- Nagy Imre beszédét a llon védelm1 Minisztériumban úgy értelmezték,
szerítése céljából - a Josip Broz Titóval történt megállapodás értel-mében hogy a Nagy Imre a magyar csapatok harcba lépését mmt tényt Jelentette be.
- a menedékjog felkínálásával a Jugoszláv Követség épületébe csalta. Ennek a bejelentésnek az ellensúlyozása érdekében Janza Károly altábor-
Moszkvai idö szerint 6, magyar idö szerint haJnah 4 órakor elhangzott a nagy, Uszta Gyula, Váradi Gyula és Kovács Imre vezérömagyok a magyar
jelszó: ,,Mennydörgés" és ezzel hivatalosan 1s kezdetét vette a „F"orgószél" csapatoknak mmdcn lehetséges módon megtiltották az ellenállást. A Hon vé-
fedónevú hadmüvelet. A parancsban meghatározott obJektumok elfoglalásá- delmi Minisztérium föcsoportfönöksége1, csoportfonöksége1, fönöksége1,
ra kiJelölt osztagok és a Különleges Hadtest kötelékébe tartozó hadosztály- valamint az Országos Légvédelmi Parancsnokság a tüzszünett parancsot to-
ok fö eröi - a föváros környékén telepíllt felkelő erők egy részének ellen- vábbították alárendcltJeik felé.
állását leküzdve - 5 órakor különböző irányokból betörtek Budapestre. A Nem sokka l később, amikor a szovjet csapatok a minisztérium épületét
38. össz-fegyvernemi és a 8. gépesített hadsereg eröi megkezdték az ország megközclitctték Janza Károly és Váradi Gyula az őrséget bevonatta, illetve a
megszállását. harckocsik lövegét az épület felé fordíttatta. Janza altábornagy fehér kendőt
Ebben a hadmüveletben 17 (8 gépesített-, 1 harckocsi-, 2 lövész-, 2 légvé- lobogtatva ment a szovjet katonák elé, akiket élükön egy altábornaggyal ez a
delmi tüzér-, 2 repülő-, 2 légi-deszant) szovJet hadosztály részei mm1egy 60 ezer fogadta tás sem tartott vissza attól, hogy a minisztérium épületét feldúlják, a
SWVJet katonával vettek részt. személyi állományt lefegyvcrezzék, letartóztassák, illetve a tábornokokat és a
Jnnza Károly altábornagy körülbelül 3 órakor táviratot kapott Tökölről, tiszteket Tökölre szállítsák. Tökölrő l a kormánydelegáció tagiamak többségét
repülővel a Szovjetunióba deportálták, de a miniszténumból k1szállított tisz-
amelyben Maléter Pál nevében - a magyar katonai és politikai vezetés
megtévesztése érdekében - az állt, hogy a tárgyalások rendben, ,,megfele l ő tek közül 1s sokan csak november 11-én szabadultak.
mederben" folynak. Az altábornagy ezt azonnal Jelentette agy Imrének.
l-laJnalban a Honvédelmi Mm1szténumba Király Béla vezérőrnagy katonai
törzsének jelentették, hogy a SZOVJCt csapatok a Soroksán úton A fövárosban több nemzetöralegység folytatott védelmi harcot. November
elörenyomulva elérték a Boráros teret. Budán a Petőfi laktanyánál 5-10 per- 4-én haJnalban a szovJet támadás hírére Budán a Széna tén csoport részére
ces tűzharc alakult k1 a fővárosba bevonuló szovjet és a laktanyában elhelye- nadókészültséget rendeltek el, megkettözték az őrségeket. Intézkedtek arra,
zett magyar csapatok között. A szo,Jet erők ezt követően egy-másfé l óráig hogy a XII. kerületi tanácsháztól a Margit hídig az utakat fegyveresek
lötték a laktanyát. A laktanyában lévö állományból sokan meghaltak, illetve ellenóriuék. A délt órákban et,ry körülbelül 5 harckocsiból álló alegység tá-
megsebesültek. Az esztergomi hadosztály harckocsiJa1 közül több kitört a madta a Széna teret, maJd Margit híd mínyában távoztak. A fegyver~et~tel
laktanyából, dc ezek egy részét a szovJet csapatok megsemmisítették. Később már november 4-én este megkezdődött, és csak egy körülbelül 30 fobol alló
a körülzárt lak1anyát elfoglalták és az ott lévó csapatokat lefegyverezték. fegyveres csoport vonult e l a R67.sadomb irányába. November 5-én a térre és
A rep0löterek parancsnokai, vagy ügyletes t1sztJe1 sorban jelentenék, hogy környékére kiváltott lilzérségi tüzcsapás után a szovJet csapatok a Mos~kva
szovjet csapatok törtek be és az állományt felszólították a fegyverletételre. teret és Széna terel ellenőrzésük alá vonták. Ezt követően a csoport tagiamak
Jan7..a Károly és Váradi Gyula vezérőrnagy a telefonálóknak minden esetben egy része u Várban, másik része a Ill. kerü letben lévő Schmidt kas~élyba~
olyan utasítást adtak, hogy a szovJet csapatok követeléseit feltétel nélkül telje- folytatta az ellenállást. Szabó János, és vele egy kisebb csoport a Statiszt1ka1
sítsék, a fegyvert rakják le és a szo")et csapatok elé küldJcnek parlamentcrekct. ll1vatalba és a kerületi pártház épületébe húzódott vissza.
Erre az idöpontra nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjet csapatok megszállJák Késöbb a felkelők a Széna térről a Buda, hegyek irányába vonultak vissza.
a fövárost. Körülbelül ekkor 5 óra 20 perckor hangzott el a rádióban Ez a csoport november 13-án Solymár környékén került harcba a szovJet
Nagy Imre következö felhívása: .. /u Nagy Imre beszél, a Magyar Népkö:::tár- csapatokkal. Ekkor a felkelők közül 17 fö elesett. A csoport vczetőJe, Szabó
saság minis=tertm1ácsának elnöke. Ma ltaj11alba11 a szo,jet cs,,pmok táma- János ezek után a csoportot fclostlatta.
dást inditottak föváros1111k ellen azzal a 11yilvú11való szándékkal, !rogy meg- A Mónc1. Zsigmond köriéren a harcok november 4-én és 5-én voltak a
döntsék a törvényes magyar demokratikw, kormányt Csapataink harcban legsúlyosabbak. Az egymástól fuggetlcnül tevékenykedő cso1>0rtok harcáMt
á/1,rak. A kormá11y a helyén van. E=t kö:::löm a:: ország népé\"el és a világ kö=- november 4-én Oláh Jenö volt katonatiszt -, a Körtér 10. szám alan lévo
vé/eményb:el! " csoport parancsnoka igyekezett összehangolni. A november 5-röl 6-ra virradó

309
308
éjszakáig folytatott harcokban - a szovJet parancsnokság által megküldött a rohamot a Corvin mozi környékén lévö ellenállási góc fel.57.ámolása érdeké-
hivatalos Jelentés szerint - csak ebben a körzetben 140 szovJet katona halt ben. A épülettömböt tankokkal vették körUI, amelyekkel a harckocsikra veszé-
meg, vagy sebesült meg. November 6-án reggel a szovjet csapatok a Körtéren lyes tűzeszközöket sikeresen el hallgattatták. A Kilián laktanyát is hamarosan
és a környékén folyó ellenállást felszámolták, a csoportokat szétverték. elfoglahák. Es1ére a magyar források szerint ez 7-én történt - a felkel ők az
Óbudán szovjet harckocsik rohanták meg, taposták le a jászberényi 50. tü- ellenállást lényegében az egész városrészben beszüntették.
zérezred menetoszlopát. A gépkocsik közül több kigyulladt, a raJtuk lévó November 4-től az Űllöi út másik oldalán, a IX. kctiiletben lévó városrész-
lőszer felrobbant. Mühlstem Béla vezetésével a nemzetőrök egyik csoportja ben a Tüzoltó utcai és Ferenc tén csoportok egyes részlegei együtt harcoltak a
tüzelőállást foglalt a Sztálin híd budai hídföJénél. szovJet csapatok ellen. November 4-én este az Üllö1 út, Ferenc körút, Mester
Az óbudai Schmidt kastélynál nemzetőrök - civilek és katonák vegyesen utca, Thaly Kálmán utcák által határolt városrészt barikádokkal zárták le, illetve
- gyülekeztek a szovjetek ellem harcra. A kastélynál lévő fegyvereseket hon- gépkocsikkal torlaszolták el. A Tűzoltó utcai csoport Csongovai Per Olaf ve-
véd tisztek és tisztiiskolások rajokba, szakaszokba szervezték és felkészültek a zette 20-25 fös alegysége a Nagyvárad tér sarkán lévő épületből vette fel a har-
védelemre. A csoport tagjai ezen a napon felrobbantották a közelben lévő rá- cot a szovjet csapatokkal. November 5-én a Bokréta utcai kollégisták az Ipar és
diózavaró állomást. Másnap a csoport felvette a harcot a szovjet csapatokkal. Mester utca sarkán lévő iskola épületéből nyitottak tüzet a túlerőben lévő szov-
Miután a felkelők a szovjet csapatoknak jelentős veszteséget okoztak, a pa- Jet csapatokra, dc november 6-ra a Tűzoltó utcaiak a többi csoporttól teljesen
elszigetelődtek. Wágner István és csoportjának egy része - 15-20 fegyveres -
rancsnok a csoportot november 7-én feloszlaua. November 8-án a Schmidt
kastélyban lévő szabadságharcosok csoportja beszüntette az ellenállást. az Örök1mádás templom melletti ház tetejéről - november 7-ig - vette tűz alá
A szovJet csapatok - amint ez az október 24-től 29-tg terjedő időszakban az ŰIIÖ! úton közlekedö szovjet harckocsikat. November 8-án dél körül a
1s történt a legnagyobb ellenállásra a VII I. és IX. kerületben ütköztek. nemzetőrök ebben a körzetben 1s teljesen beszüntették az ellenállást.
November 4-én haJnalban a VIII. és IX. kerületben alakult nemzetőr alegysé- A VII. kerületben a Baross téri csoport tagiai a téren és annak környékén
gek, ezen belül elsősorban a Corvin közi ezred, a Práter utcai önálló nemzetőr harcot folytattak a szovjet csapatok ellen, majd a túlerö elöl a csoport meg-
zászlóalJ és a Kilián laktanya ellen a szovjet csapatok először kb. 15 nyitott maradt része, körülbelül 100 fö, a Péterfy Sándor utcai kórházba, 85-100 fö a
páncélautónyi deszantossal és hat harckocsival a Nagyvárad tér és a Boráros Landler Jenö út 44. szám alá vonult vissza. A Péterfy Sándor utcában a
tér felől mdítottak támadást. A környék házaiban települt kisebb-nagyobb nemzetőröket, mmt a kórház alkalmazottait venék nyilvántartásba. Megszer-
fegyveres csoportok aktív tevékenysége a Corvm köz elfoglalását lehetetlen- vezték a kórház fegyveres őrségét. Később kisebb csoportok a Keleti pálya-
né tette. A szovjet csapatok, miután nagy veszteséget szenvedtek, ideiglene- udvar környékén harcoltak a szovjet csapatok ellen. A harcok megszűnése
sen visszavonultak. A délelőtt 10 óráig tartó tűzharcban a szovJet csapatok 20 után - november 16-ig röpcédulákat készítettek és teqesztettek.
vagy 30 szovjet katonát vesz1e1tek. A magyar honvédség alakulatai Budapesten csak egy helyen, a Jutadomb-
Az elsó támadás alau és azt követően a parancsnokság, illetve a kiképzést nál ÍCJtettck ki szervezett e llenállást. Az 51. légvédelmi tüzérosztály aláren-
scgí tö katonatisztek egy része 1s elhagyta a Corvin közt. A visszamaradt deltségébe tartozó két könnyű- és egy közepes lövegraj valamint egy honi
légvédelmi tUzérüteg fogluh tUzelöállást ezen a helyen. ,
nemzetőrök Pongrátz Gergely utasítására felvették a harcot. A vezetök
eltűnése, a szakértelem és a tapasztalatok hiánya - n többség 28-29-ét November 4-én \ O órakor két harckocsiból, két páncélozott szállt tó
megelözöen nem vett részt a harcokban a szervezeti ellenállást nagyon Járműből, három tehergépkocsiból és egy „Hudson" típusú személygépkocsi-
megnehezítette. ból álló szovJet oszlop érkezett a lövegállások elé a Soroksári ú1on. A löve-
A nemzetőr alegységek harca a belső kerületekben is védekezö jellegűvé gek tüzet nyitottak. Kél harckocsit és a személygépkocsit k1lötték. A szovJet
vált. Ennek elsödleges oka a ha1almas túlcrön túl a vezető szervek megbénu- katonák és a teherautókon lévő magyar államvédelmi tisztek közül több mmt
lása, egyes vezetők elmenekülése és az ennek köve1kez1ébcn bekövetkezett tízen megsebesültek és 13-an életüket vesztették. A többiek elmenekültek.
szervezetlenség volt. 4-én délután a Jutadombnál lévő lövegek egy része - állásváltás végre-
November 5-én - egyes magyar források szcnnt 7-én vagy 9-én 13 óra- haJtása után - már a J latár útnál nyitott tüzet a szovjet csapatokra. Ekkor
kor Obaturov hadosztályának aleb'}'ségc1 170 ágyúval és aknavctövel mért erős egy oldalkocsis motorkerékpárt lőttek ki. Az egyik szovjet harckocs! üzem-
tűzcsapás után - amelyben a 11. tüzérosztály 1s részt vett, ismét megkezdték anyagtartályát is találat érte, de a kigyulladt harckocsi el tudott menekülni.

3 11
310
 Soroksáron - XX. kerülel - Oltványi László a kerületben lévő nemzetőr ták. A XX. kerületből visszaké1t sorozatvetővel l őtték a tököli repülőteret. A
erők parancsnoka Kálmán Béla hadnagyot utasította, hogy a Soroksári út és a szovjet csapatok november 7-e és 9-e között végrehajton támadásai következ-
Gubacsi út közötti részt biztosítsa és a szovjet csapatok bejutását akadályozza tében - novembert 10-én - a nemzetőrök az ellenállást beszüntették.
meg. A nemzetőr alegységbe ezen a napon sokan jelentkeztek szolgálatra. A A XVIII. kerületben - Pestszentlőrincen - november 4-e után több he-
feladat végrehajtásához Kálmán Béla nemzetőrei két darab légvédelmi gép- lyen támadást intéztek a szovjet csapatok ellen. A rendőrség tagjai elhagyták
ágyút és egy szovjet sorozatvetőt szereztek, és ezeket az eszközöket a az épületet, a felkelők és a lakosság a rendőrség fegyvereit széthordták. A
tűzharcra előkészítették. Béke téren november 4-én nemzetőrök és katonák vegyesen Szántó Farkas
November 5-én a Kálmán Béla hadnagy alegysége a részére kijelölt körzet- Béla föhadnagy, a közeli légvédelmi alakulat tisztje segítségével, majd irá-
ben - a Határ út és Török Flóris utca kereszteződésében - és más csoportok- nyításával a szovJct csapatok beJutásának megakadályozása céljából két lég-
hoz tartozó nemzetőrök egy szovjet katonai gépkocsira tüzet nyitottak. A gép- védelmi löveget helyeztek tüzelőállásba. Erről a helyről tüzei nyitottak egy
kocsin lévő katonák felvették a harcot. Ebben a támadásban két szovjet katona repülőre, illetve több lövést adtak le földi célokra is. A két lövegre mért erős
meghalt, hat megsebesült és hármat elfogtak. Kálmán Béla alegysége később a tűzcsapás miatt november 5-én a közeli temetőbe vonuhak vissza. Szántó
Mikulás-dombon foglalt tüzelőállást, de ezen a helyen összetűzésre nem került Béla főhadnagy ezen a helyen 1s átvette a parancsnokságot, helyettese Forró
sor. November 6-án az alegység már a Hangya-dombról nyitott tüzet egy András föhadnagy lett. A löveggel november 6-án légi célra tüzeltek, novem-
szovjet harckocsira. Az alegység később még a Nagykőrösi úton és a Juta- ber 7-én a szovjet harckocsikkal folytauak tüzharcot. Ezt követően löveggel
dombon foglalt állást, de a túlerőben lévő szovJet csapatokkal itt harcba már iparvasút mellett új tüzelőállásba települtek át. Ezen a helyen a kezelők egy
nem bocsátkoztak. Ez alatt az 1dö alatt Kálmán Béla hadnagy utasítására szovjet tehergépkocsit kilőttek, a menekülő szovjet katonákat elfogták.
sorozatvetővel lőtték a Népligetet és a Mester utca környékét. A Kálmán Béla Később Budapest felől szovjet harckocsik érkeztek, amelyekre a lövegből
vezette nemzetőr alegység november 10---11-én feloszlott. tüzet nyitottak. A szovjet harckocsik visszalőttek. Forró főhadnagy megsérült
Csepelen a november 4-e után hirtelen 500-550 füre duzzadt nemzetőrség és két felkelő az életét vesztette.
a Pf. 9318. számú légvédelmi tüzér ezred 6. ütegétől több közepes légvédelmi November 8-án Tusch József nemzetőrei a „Piros iskolánál" szovjet harc-
ágyúhoz és egy légvédelmi géppuskához Jutott. A lövegeket Körösi Sándor kocsikat támadtak meg. Egy harckocsit kilőttek, ezen a helyen egy szovjet
főhadnagy Csepel belterületén tüzelőállásba rendelte, a tűzrendszer! meg- katona meghalt. Később három teherautónyi élelemmel a Bakonyba indultak,
szervezte, a lövegek kezelő személyzetét civil Jelentkezőkkel kiegészítette. A hogy Király I3élához és Maléter Pálhoz csatlakozzanak, de hamarosan vissza-
lövegrajokat a nemzetőrséghez átállt honvédek irányították. A lövegek elhe- fordultak és a csoport feloszlott.
lyezése az Imre tér minden irányból való védelmét, illetve a Csepel terüle1én A XlX. kerületben november 4-én Koroly T. György hadnagy fegyvert
áthaladó szovjet csapatok megtámadását tette lehetővé. adatott a harcra jelentkezőknek, akik ezl követően tüzet nyitottak a rendőrség
Egy löveg november 4-én délután a Kossuth Lajos utcán közeledő páncé- előtt elvonuló szovjet csapatokra. Késöbb a szovjet csapatok tüze, majd tá-
losra tüzet nyitott, és azt megsemmisítette. Ugyanez a löveg nem sokkal madása az épületben Jévö nemzetőröket menekülésre kényszeríttette. No-
ezután egy páncélost megrongált. Késöbb egy Tököl felől közeledő páncélo· vember 6-án Koroly hadnagy már egy 100-150 fös csoport élén szervezte a
zott harcjárműre nyitottak tüzet. A megrongálódott páncélozotl szállító szovjet csapatok elleni harcot. A nemzctőrökböl négy kisebb csoportot sz~r-
harcjármüvet a nemzetőrök benzmes üveggel felgyújtották. A menekülő vezett. Ezek a csoportok a kerület több pontján vellé_k fel, a hwarcot a sz~vJ~t
szovjet katonák a tüzharcban életüket vesztették. csapatok ellen, majd november 8-án, 9-én a szovJet tulero az ellena\las
Az Ady Endre úton a HÉV állomásnál felállított löveg egy páncélost lőtt beszüntetésére kényszeríttette a nemzetőröket.
ki, és ezt a páncélost később fel is gyújtották. November 7-én a lövegekkel A Kőbányán - X. kerület - telepített légvédelmi alegységek novembt:r
egy IL- 28-as típusú repülőgépet lelőttek. 4-ét követően a nemzetőrökkel együtt a támadó szovjet csapatokra tüzet nyi-
Kovács Sándor föhadnagy 30 .35 fös csoportja november 5-én vagy 6-án a tottak, és a november 8-ig folytatott harcokban a légvédelmi tüzérek a
KirályerdÖJ részen egy lőszerszá\lító gépkocsit megsemmisített. A szovjet csa· nemzetőrökkel elsősorban az Éles saroknál - körülbelül négy-öt harcko-
patok közlekedésének megakadályozása, illetve lassítása céljából az utat a Gu· csn, három páncélozott szállító harcjárművet és egy híradós g~pkocsi t m,eg-
bacsi híd előtt felrobbantották. Ugyanebből a célból az utat vagonokkal lezár· semm1sítcttek. A kerületben a harcok során körülbelü l 30 szovJet katona ele-

313
312
tét vesztette. A kerületi rendörkapitányság épületében alakult csoport novem- A szovjet csapatok elfogott magyar katonákat végeztek ki a fővárosban is.
Erre példa, hogy a MÁV Igazgatóság Kerepesi úton lévő épületéból a
ber 4-ét követö harcok során egy löszerszállító gépkocsit feltartóztatott és a
felkelők több lövést adtak le a Keleti pályaudvarnál csoportosuló szovjet
szovjet katonákat lefegyverezte. Az alegységet november 6-án a szovjet csa-
patok szétverték. A X. kerületben a Füzér utcai csoport november 4-e után csapatokra, majd a hátsó kijáraton eltávoztak. Az épületet ezt követően át-
két páncélozott szállító harcjármíívet tett harcképtelenné. Ezen a helyen több vizsgáló szovjet alegység Katonai Szállítási Vezetőség állományából két
szovjet katona meghalt, az elfogott katonákat később szabadon engedték. Az tisztet elhurcolt, és rövid idő múlva kivégzett.
alegység az ellenállást november 11-én szüntette be. Komolyabb összecsapásra került sor a beérkező szovjet erők közöu
Dunapentelén, a légvédelmi tüzérezred ál\ásainál is. Miután a Nemzeti Bi-
zottságot fegyverletételt megtagadta, november 7-én 14 óra 30 perckor meg-
A Magyar Néphadsereg alakulatainak lefegyverzése
indult az álta lános támadás. 25 perces tűzcsapás után 8 darab MIG 17-es
Babadzsanjan és Mamszurov tábornokok hadseregei vidéken a Magyar Néphad- repülőgép támadta a harcot folytató légvédelmi ütegek állásait. A szovjetek
sereg legfontosabb helyőrségeit, laktanyáit köriilvették. Először a repülőtereket, nehéz aknavetőkkel és 122 mm-es tarackokkal lőtték a harckocsikkal körbe-
majd ezzel szinte egyidöben a laktanyákat támadták meg, foglallák el, de fogott várost. 06 óra 30 perckor Dunapentele védelme összeomlott. A har-
ellenőrzésük alá vonták a Budapestre és az osztrák határhoz vezető útvonalakat cokban magyar részről meghalt 8 fó, megsebesült 35 fö. Harcképtelenné vált
is. 41 darab közepes- és könnyű légvédelmi löveg.
A szovjet hadsereg nagy erejü támadását látva a Magyar Néphadsereg ala- Szovjet források szennl a magyar felke l ők szervezett ellenállását novem-
kulatainak többsége meg sem kísérelte az ellenállást. A már november 3-án ber végére sikerült mindenütt megtömi és végrehajtották a hadsereg lefegy-
körülzárt vidéki laktanyák egy részére minden figyelmeztetés nélkü l a szovjet verzését is. Ezt követően a szovjet csapatok országszerte a katonai közigaz-
csapatok tüzet nyitottak, a magát többségében harc nélkül megadó alakulatokat gatás - városparancsnokságok keretében folytatott járőrtevékenység,
lefegyverezték, szétkergették. őrszolgálat, stb., - feladatait látták el. A szovjet állambiztonsági szervek -
A szovjet csapatok kegyetlenségére jellemző, hogy a záhonyi 19. honi KGB - azonban folytatták a felkelők és az ellenállók letartóztatását, vala-
légvédelmi tüzérosztály fegyvertelenül gyülekező katonáira a laktanyát kö- mint a lakosságnál lévő fegyverek összegyűjtését.
riilzáró szovjet harckocsik tüzet nyitottak, melynek következtében 5 katona
meghalt, 8 fő megsebesült. Akiket a szovjet katonák elfogtak - összesen 60
föt - átvitték a Szovjetunióba ahonnan november 6-án térhettek vissza. KARH ATALOM SZERVEZÉSE ÉS „TISZTOGATÁS"
Szolnokon 4 óra 15 perckor a szovjet csapatok megkezdték a honi légvédelmi A MAGYAR NÉPHADSEREGBEN
tüzér tiszthelyettes kiképző e-acd, a 27. légvédelmi tüzérezred és az 56. aknavető
ttizérezred laktanyájának a megszállását. A tiszthelyettes kiképző ezred őreinek a November 5-én, amikor a forradalom leverése, a magyar hadsereg lefegyver~
lövéseire a szovjetek harckocsi ágyúval nyitottak tüzet, melynek következtében zése be sem fejeződött a Kádár János vezette bábkonná~yt .- Forrad~lm1
egy növendék meghalt és egy megsebesült. A 27. légvédelmi tüzérezred állomá- Munkás-Paraszt Kormány _ támogató honvéd és belügy1s tisztek utas1tást
nyából egy honvéd meghalt, kellő megsebesült. Az 56. aknavető tüzérezredből kaptak a karhatalom megszervezésére. ,
ketten sebesültek meg. A magyar egységeket lefegyverezték. November 8-án _ az október végén feloszlatott Magyar Dolgozók Partja
Dunaföldváron a 35. légvédelm1 tüzérezred technikai állomását szétlőtték helyett megalakított párt _ a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése és ~
a szovjetek, maJd harckocsi és tüzérségi túz alá vették a laktanyát. Forradalmi Munkás-Paraszt kormány közös ha1ározatot hozott a karhatalmi
Székesfehérváron a szovjet csapatok 4 óra után elfoglalták a város főbb erők létrehozásáról
objektumait. Ezen harcok során több belövés érte a hadtest parancsnokságát, Münnich Feren~, a fegyveres erők minisztere 1956. november I?-én a
a tiszti klubot, a városi tanács, megyei tanács és a posta épületét. A reptéri Rádión keresztül felhívással fordult a Budapesten tartózkodó honvédt1sztek-
laktanya elfoglalásakor egy feltartott kezü katonát a szovjetek lelőttek. Ez hez, hogy a Petőfi Akadémián vagy a Zrínyi Akadémián jelentkezze,nek. ,
ismétlődött meg a Vadásztöltény Gyárnál is, ahol egy magát megadó és eg)' Az akadémiákra bevonult tisztekből, pártmunkásokból, volt A VH-s es
megsebesült katonát végeztek ki. A 75. híradó zászlóalJból összesen három fó rendőrségi beosztottakból alakult meg - november 1)-ig - Budapesten három
meghalt, kettő megsebesült.
315
314
karhatalmi ezred. A Belügymmisztérium rendör karhatalmi ezrede 1956. vidéken lévő karhatalmi alegységekben 5910, összesen 10 360 fö teljesített
decemberében állt fel. November 27-ére az ország valamennyi megyéjében szolgálatot. Több átszervezés után az Elnöki Tanács 1957. április 30-án fel-
megalakultak a karhatalmi zászlóa ljak. osz!a!la a honvéd karhatalmat. A Budapesten lévö karhatalmi ezredek marad-
A hadseregben - és így a karhatalomban is - csak azok a tisztek marad- ványaiból megalakult „Forradalmi Honvéd Tiszti Ezred'' 1957. december 20-
hattak, illetve lehettek a tagjai, akik aláírták az Elnölci Tanács által 1956. án szüntette be tevékenységét.
november 10-én kibocsátott Tiszti Nyilatkozatot. Ebben a nyilatkozatban A forradalom leverése után e l ső alkalommal 1957 májusának elején hív-
többek között az olvasható, hogy Magyarországon 1956. októberében tak be újoncokat és május 8-án a Magyar Néphadseregben megkezdődött a
., ... 11agymértékü hazafias népmozgalom indult meg a szocialista demokrácia ,,békekiképzés".
kiszélesítéséért, a Rákosi-Gerö klikk által e/követet! súlyos hibák kijavításá-
ért, a nem=eti fiiggerlenség és s=uverenitás biztosításáért.
Ezeknek a köve1eléseknek a jogosságát elismerem, ezeke1 magam is támo• VESZTESÉGEK, ÉS AMI UTÁNA KÖVETKEZETT
ga10111 .... A helyzel lisztázásál 11agymértékbe11 111eg11ehezíteue a Nagy Imre
kormány gyengesége és határozatlansága. E politika kö\ etkez1ében néphad-
1 A szovjet csapatok „segítségnyújtásának", valójában a Magyarország ellen
seregii11kbe11 is meglazult a kalonai fegyelem. Ezek 111á11 népünket az a súlyos végrehajtott támadásának szomorú következményeit a következő adatok is
veszély fe11yege1te, hogy az ellenforradalmi erökfeliilkerekedtek, visszaadják érzékeltetik: A harcok következtében Budapest 11 évvel a háború után ismét
a gyáraka1 a tőkéseknek, a földet a nagybirtokosoknak, megdöntik hazánkban romokban hevert, közel 20 ezer fö megsebesült, több mint két és fé l ezer
a nép hala/mát. ember meghalt, kb. 200 OOO magyar hazája elhagyására kényszerült .
Kijelenlem, hogy feltétel nélkül csatlako=om az 1956. november 4-én megala- A Budapesten folytatoU harcok következtében 1945 fö vesztette életét. A
lmlt Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz . ... Egyeter1ek azzal, hogy ... sziik- fővárosban a polgári áldozatok száma hozzávetöleges adatok szerint 1569 fö
séges volt kémi a baráti Szovje11111ió, illetve a s:övetséges szovje1 hadsereg segít- volt, akiknek 50,2%-a a 30-ik életévét nem töltötte be.
ségét, ... kijelentem, hogy a Forradalmi Mu11kás-Parasz1 Kormá11y intézkedéseit Ezen belül a magyar eröszakszervezetek állományából - a Magyar
magamra nézve feltétel né/kii/ kötelezőnek elismerem és a katonai eskühöz híven, Néphadseregböl 279 fö, az BM dolgozóiból és a Belső Karhatalomból 90 fö,
a katonai parancsnak öm11da1ostm alávetem magam . ... " Ezt a nyilatkozatot a a Rendőrségtől 41 fö, a Határőrségtől 12 ffi, a Büntetésvégrehajtási
tisztikar 75-80%-a aláírta. Bár a szovjet csapatok behívása szükségességének Intézetektől 1 fő - összesen 423 személy vesztette életét.
elismerése a tisztikar többségének önérzetét sértette, a forradalmi retorika azon- A Magyar Néphadsereg ál!ományából - a felke!ök és nemzetörök olda-
ban megtette hatását. Voltak azonban olyan tisztek is, alcik aláírták a nyilatkoza· lán folytatott harcokban - kb. 105 fő vesztette életét. A 105 föből -
tol, de később - a megtorlás kegye1lensége miatt - , a sortüzek és gyilkosságok hozzávetöleges ada1ok a lapján - 33 fő október 23-a és 28-a, 15 fő október
hatására kérték a leszerelésüket. 29-e és november 3-a 63 fö november 4-c és 29-e között, 5 fö november 30-
A karhatalom Budapesten és vidéken december elején kezdte meg a fela- a után halt meg. Ebböi a kategóriából Budapesten kb. 87 fő halt meg.
datai - a forradalom eröi utóvédharcainak a megtörése, a munkástanácsok A fenti 105 fön túl a Magyar Néphadsereg állományából szolgálat i fe la-
tevékenységének korlátozása, a forradalom résztvevőivel szemben indított dataik ellátása során _ objektum védelemben 33 fö, szállítási feladat végre-
megtorlás - végrehaJtását. Budapes1en és több vidék, nagyvárosban, tele- hajtása közben 4 fő, aktív harctevékenység alatt, vagy az ott szerzett sérülés-
pülésen - Tatabányán, SalgótarJánban, Miskolcon, Pécsett, Gyomán, Zalae- ben 63 fö, egyéb okok (baleset, öngyilkosság, más magyar kormányerők,
gerszegen, Egerben stb. - végrehajtott akcióik következtében a védtelen illetve szovjet csapatok tüze, stb.) következtében 68 fö - összesen 174 fö
polgári lakosságból köze l százan az életüket vesztették. halt meg. 6 elesett katonáról értékelhető adatta! nem rendelkezünk .
A forradalmat követő hónapokban a lefegyverzett, szétkergetett, majd a Összességében megállapítható, hogy az elesett katonák 37.6%-a a szovje-
megtorlás szolgálatába állított hadsereg sorai nehezen rcndezödtek. A hon- tek és a támadó magyar erők ellem harcban halt meg. A szovjet csapat~k ~
védség létszáma 1957.január végén - 16 776 tiszt, 7171 t1szthelyet1es, 19 139 november 4-c után _ több magyar katonát elfogtak és kivégeztek. A k1veg-
honvéd - 43 086 fö, a forradalom elöttt katonalétszám 36%-a volt. A hadse- zett és a kormányerők között a szervezetlenség következében kialakul!
reg állományából ekkor a Budapesten lévő karhatalmi egységekben 4450, a tűzharcban meghalt katonák száma 66 fő, a teljes veszteség kb. 23%-a volt.

317
316
 A szovjet honvédelmi m1mszténum veszteséglistáJa szerint a
hadmüveletben részt vett 7349 tiszt, 51 472 tiszthelyettes és sorkatona. A
szovJet csapatok vesztesége 2260 fö, ebből 669 fö - 85 tiszt, 584 tiszthe- ID Ő RENDI ÁTTEKINTÉ S
lyettes és honvéd - meghalt, 51 fö köztük 2 tiszt eltűnt és 1986 fö megsebe-
sült.
1956

október 13. Az 1950-ben koncepciós perek során kivégzett tábornokok

- Sólyom László, Illy Gusztáv, Beleznay István, Révay
A megtorlás jogi eszközökkel történó végrehaJtásában a katonai igazság- Kálmán és Porffy György - dísztemetésén Hazai Jenö
ügyi szervek - a katonai ügyészségek és a katonai bíróságok - is jelentős vezérömagy, politika i föcsoportfönök és Szilágyi József
szerepet Játszottak. A katonai igazságügyi szervek tevékenységének nagysá- mondott búcsúbeszédet. Az ugyancsak kivégzett Korondi
gát jól érzékeltetik a következő adatok is. A katonai ügyészségek 1957-ben Béla és Horváth Ottó rendörtiszteket Oszkó Gyula és Kopá-
szmte kizárólag statáriális és ún. ,,ellenforradalmi" ügyek feldolgozásával csi Sándor búcsúztatták. ÚJratemették Merényi-Scholtz
foglalkoztak. 1957. január l. és 1958. augusztus 31. között 5658 honvédsze- Gusztáv orvos vezérőrnagyot is.
mély ellen jártak el, akik közül 2012 föt - köztük 458 tisztet - állítottak
Október 20. Budapesten a koncepciós perek ÚJabb honvéd áldozatait,
bíróság elé. 1762 fö esetében fegyelmi áttételre utaló határozatot hoztak, míg
Németh Oezsö és Lön ncz Sándor ezredeseket temették el.
1808 személy ügyében az elJárást megszüntették. A katonai ügyészségek - a
fentiekkel párhuzamosan - 9749 olyan személy ellen jártak el, akik belügyi október 21. Szücs Miklós ezredes megtartotta a karhatalmi körzetpa•
állományba tartoztak, illetve ilyen személyekkel összefüggésben követtek el rancsnokok eligazítását. A Budapesten lévő alakulatok pa-
bűncselekményeket.
rancsnokait alárendelték a területük szcrmt illetékes körzet-
1958. augusztus 31-ig az elsőfokú katona, bíróságok „ellenforradalmi" parancsnokoknak.
büntet! miatt 824 föt - az alábbi megoszlás szerint - ítéltek el: október 23. A Kossuth Tüzér Tiszt, Iskolán szervezett „aktívaülésen" a
résztvevők közül többen követelték egyes állami és
Katona 379 fö 45,9% pártvezetők leváltását.
Határör 36 fö 4,4% 10 órakor egyetemi ha llgatók küldöttsége felkereste a Zrínyi
Miklós Katonai Akadémia parancsnokát. A Zrínyi Akadémi-
Rendőr 65 fö 7,9% án és a Petófi Katonai Politikai Akadémián megtartott
röpgyűléseken a szemé lyi állomány támogatta az egyete-
Polgári egyén 344 fö 41,8%
misták követeléseit, és határoztak a tüntetésen való
részvételrő l. Szolidaritást kifejező táviratot fogalmaztak meg
Az MSZMP Adminisztratív Osztály részére 1959. október 5-én készített
a lengyel katonai akadémia részére. Az Országos Légvédel-
felJegyzés szcrmt - készítette dr. Andó Ferenc hadbíró ezredes - az
mi Parancsnokságon megvitauák az egyetemisták álta l szer-
1958-ban „Népköztársaság elleni büntet" miatt elítélt 323 föböl 50 fotiszt,
kesztett követeléseket, azok nagyobbik részével a tisztek
136 tiszt, 16 tiszthelyettes és 121 tisztes vagy honvéd volt. A halálraítélt 21
többsége egyetértett.
katonából 4 fötiszt, 7 tiszt, 2 tiszthelyettes és 8 tisztes vagy honvéd volt.
Nem végleges adatok szerint a néphadsereg volt tagjai közül „Népköz- 14 órakor a Honvédelmi Minisztériumban vezetői értekez-
társaság ellem büntett" vádJával összességében 570 fot ítéltek el. Közülük a letet tartouak. Bata István vezérezredes, honvédelmi mi-
forradalomban való részvé1elért 30 fon haJtották végre a halálos ítéletet. niszternek az értekezletet követöen kiadou parancsa értelmé-
540 fot hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre ítéltek, akik közül többen csak ben a 15 órakor kezdödö tüntetésen katonaszemélyek egyé-
a 70-es évek elején szabadultak. nileg és fegyver nélkül részt vehettek.

319
318
október 23. A Magyar Néphadsereg és az ÁV I-I (Belső Karhatalom, illet- október 24. 9 órakor a rádióban a kormány felhívást tett közzé, amelyben
ve Határőrség) alakulatait különböző időpontokban fokozott, fegyveres harcra szólított fel az „ellenforradalmi bandák" leve-
majd teljes harckészültségbe helyezték az ország egész terü- résére. A fegyveres felkclök a hátsó kapun sikeresen bejutottak
letén. a Bem laktanyába, és ott nagy mennyiségű fegyvert zsákmá-
nyoltak. Eredményes akciót hajtottak végre a Beloiannisz lakta-
20 órakor Gerő Emő - az MDP Központi Vezetőségének
nya ellen is. Délelőtt a fc&,yveres felkelök támadást indítottak a
titkára - a Kossuth Rádióban elhangzó beszédében az ese-
Belügymmisztérium Roosevelt tén épülete ellen. A tűzharcban
mények jellegét rendszerellenes megmozdulásként értékelte
mindkét oldalon sokan vesztették életüket.
és felszólított a szocializmus vívmányainak védelmére.
24-én és 25-én a Honvédelmi Minisztérium épületét több táma-
Késő este a Sztálm szobrot ledöntötték.
dás érte melynek következtében sokan életüket vesztették.
A lX. kerületben lévő Kilián laktanyában elhelyezett építő
Október 24-tő/ a kiliános katonák több csoportja segítette a
alakulat katonai közül körülbelül 30 fö október 23-án este
laktanyához közeit házakban települt fegyveres csoportokat.
bekapcsolódott a nidió elfoglalasáért indított harcba.
12 óra 10 perckor Nagy Imre, a minisztertanács elnöke inté-
Az MDP KV rendkívüli ülésén Gerő Ernő vezetésével újjá-
zett szózatot a magyar néphez. melyben közölte, hogy ,, ...
választották az MDP Politikai Bizottságát és Titkárságai. Az
mindazok, akik a további véronttís e/keriilése érdekében ma
,,ellenforradalom" leverésére irányuló fegyveres harc koor-
14 óráig megsziimetik a harcot és leteszik fegyvereiket,
dinálása céljából Kovács István vezetésével megalakították
mentesülnek a statáriális eljárás alól. ... " Később a fegyver-
az MDP KV Katonai Bizottságát. A bizottság a Honvédelmi
letétel végsö idejét később 18 órára módosították Bata István
Minisztérium épületében azonnal megkezdte a működését.
vezérezredes honvédelmi miniszter Budapesten három kato-
A lX. kerületben a tüntetők és részben fegyveresek elsö ak- nai körzetet j~lölt ki, és parancsot adott a forradalom fegyve-
cióira a Lámpagyámál, a l lonvédség Timót utcai fegyver- és res leverésére. Sorra érkeztek be a fövárosba a felrcndelt
lőszcrraktár.ínál és a Kilián laktanyánál került sor. honvéd és határör-alakulatok. A felsoroltakon kívül feljött a
Fegyverszcrzés1 kísérlet történt Budapesten, a 13. tüzér jászberényi \Üzérezred, az esztergomi harckocsiezred, légvé-
fcgyverbázis laktanyájánál is. Az őrség gyalogsági fegyve- delmi tüzérosztály és híradó-zászlóalj is.
rekkel és kézigránátokkal a támadókat viss-:avertc. október 25. 5 órakor Piros László belügyminiszte r- a rádió műsorában
- felszólította a felkelőket a fegyver, lőszer, robbanóanyag
október 24. Az SZKP. KB Elnökségének kibővített ülésén Bulgária, az
ok1óber 26-án 10 óráig történö beszolgáltatására.
NDK és Csehszlovákia pártvczetöi a szovjet vezetés Magya-
rországgal kapcsolatos döntéseit támogatták. További szovjet 6 óra 23 perckor a rádió ismertette, hogy: ,,A Magyar Nép-
hadosztályokat irányítottak Magyarországra. köztársaság Minisztertanácsának parancsára a hadsereg, az
államvédelmi erók. a fegyveres munkásórségek és a s:ovjel
4 óm 30 perckor a minisztertanács közleményében gyüleke-
csapatok segítségével október 25-ére virradó éjszaka az el-
zési, csoportosulás- és felvonulási tilalmat rendelt el. Nagy
lenforradalmi puccskísérletet felszámolták. Az elle11/orra-
Imre kinevezett miniszterelnök statáriumot léptetett életbe. A
dalmi erők szél wmnak verve ... "
karhatalmi szervek utasítást kaptak arra, hogy a rendelet
megszegö1vel szemben a törvény telJeS szigorával lépjenek
9 óra 13 perckor a honvédelmi miniszter a katonáknak pa-
fel. rancsot adou, hogy ,/okozott aktivitással és teljes határozoll-
sággal ma délig ,,égleg számolják fel a főváros1111kba11 még
feltalálható ellenforradalmi erőket ... "

321
320
október 2S. Délelőtt a felkelők mintegy 40 perces tűzharcot folytattak a október 26. A Magyar Néphadsereg vezérkari fönöke az alábbi táv-
Jászai Mari téren lévő szovjet és magyar a 33. harckocsi - mondatot küldte az összes katonai alakulatnak : ,,A csapa-
ezred (Esztergom) részei erőkkel. Ezt követően a szovjet és tok és raktcirak a laktanya terii/eté11 jól látható helyre
magyar katonák a környező házakat átkutatták és 20-30 tüzzék ki a nemzeti szfoií zászlót, címer nélkül. A rádiókat
fegyverest elfogtak, majd a Honvédelmi Minisztérium az ablakra /egyék ki. Ha megtámadnák a laktanyát, szólít-
épületébe kísértek. sák fel a tömegei távozásra, és csak abban az esetben
lője11ek, Jw a=ok be akarnak 1ömi, vagyis fegyverrel tá-
11 óra 30 perc körül az Országház előtt, a Kossuth téren
mad11ak."
feltehetöen a térre kivezényelt határőr erők tüzmegnyitását
követően kialakult tüzpánik következtében a szovjet kato-
16 óra 13 perctől közvetítették az MDP Központi
Vezetőségének nyilatkozatát, melyben többek között el-
nákkal barátkozó tüntető tömegből 7S-100 ember életét
hangzott, hogy az „új kormány tárgyalásokat kezd a szovjet
vesztette, és kb. 300 ember megsebesült.
kormánnyal, hogy a fiiggetle11ség, a teljes egyenjogúság és
A reggeli órákban a tatai Dózsa Lövész és Páncélos Tiszti
a belügyekbe való be nem avalkozás alapján rendezze az
Iskola és a piliscsabai gépesített ezred részei a szovjet csa-
országaink közötti viszonyt. Ennek első lépéseként a rend
patokkal együttműködve kisebb harcok árán visszafoglal- helyreállí1ása után a szovjet csapatok haladéktalanul visz-
ták a rádió épületét.
szatémek támaszpo11tjaikra."
15 órát követően Kádár János, majd Nagy Imre szólt a 17 óra 32 perckor ismertette a rádió, hogy a „fegyveres
rádió hallgatóságához. harc minden résztvevője amnesztiában részesül azzal a
Tüntető tömeg vonult a BM Budapesti Föosztály Deák feltétellel, hogy a fegyvert legkésőbb 1956. október 26-án
téren lévő épületéhez, ahol a politikai foglyok szabadon este 22 óráig leteszi."
bocsátását követelték. Kopácsi Sándor utasítást adott a Az MDP Katonai Bizottsága kidolgozta a Corvin közi
foglyok szabadon bocsátására. felkelő csoport felszámolásának tervét. Vé&,rehajtásának
október 26. 4 óra 30 perckor a minisztertanács a Kossuth Rádión ke- idejét először 27-re, majd 28-ra virradóra tűzték ki .
resztül felszólította Budapest lakosságát, hogy egész nap A Budapestre rendelt kiskunhalasi lövészezred gépko-
ne menjenek az utcára. csioszlopát fegyveresek támadták meg, akik egy tisztet
4 óra 55 perckor a csapatokhoz távirat érkezett, melyben agyonlőttek. Az elfogott fegyveresek közü l négyet Hódo-
Bata István vezérezredes parancsot adott minden rendbon- sán Imre őrnagy utasítására a helyszínen kivégeztek. Az
tás megakadályozására. alakulat jelentése szerint a Téglagyár környékén elfogott
Az Országos Légvédelmi Parancsnokság alárendeltjei ezen felkelők közül a katon ák összesen 19 föl végeztek ki.
a napon több akcióban vettek részt. Két darab MÍG- 15-ös október 27. 6 óra 14 perckor a rádióban a belügyminiszter bejelentette,
repülőgép éles rácsapást haJtOtt végre Kecskeméten a ci- hogy „ további hadmzíveletek szükségesek" ezért a kijárási
gánytelep fölött , ezen kívül „pszichológiai támadást" haj- tilalmat meghosszabbították.
tottak végre a repülök Kaposvár és Nyíregyháza területén // óra 18 perckor a Kossuth Rádióban tájékoztatót olvas-
lévő csoportosulások feloszlatása érdekében. Felderitö tak be, melyben ismertették az új kormány összetételét. A_
repülések történtek a budaörsi, kecskeméti és taszári minisztertanács elnöke ismét Nagy Imre lett. Honvédelmi
repterekről. Ml 4 típusú helikopterek fegyver és
Miniszternek Janza Károly altábornagyot nevezték ki.
löszerszállítást végeztek a hadsereg löszerraktárából a Zri-
nyi Miklós Katonai Akadémia, a Kossuth Tüzér Tíszti
Iskola, valamint a Citadella részére.

323
322
október 27. /5 óra után a rádióban felolvasták az új honvédelmi mi• október 28. 15 óra 3 perckor a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter
niszter, Janza Károly altábornagy parancsát melyben el• közleményét olvasták be a rádióban: ,,A honvédelmi miniszter
rendelte, hogy a ,fegyveres csoportok ellen bevetett kato· és a beliigyminiszter a Magyar Népköztársaság kormánya
11ai egységek sziinel 11élkiil folytassák azok megsemmisíté• tiízszii11eti határozata alapján parancsot adott a csapatoknak
sét és a rend helyreállítását." az azonnali tiízs;:ü11e1re... a 1i"izszii11et az ország egész tenlleté-
A Budapesti Orvostudományi Egyetemen, valamint Oebre· re €r1e,ulő es a hazá11kba11 lévö minden csapatra vona1kozik. "
cenben és Miskolcon az egyetemi katonai tanszékek egye· J7 óra 25 perckor a Kossuth Rádióban Nagy Imre miniszter-
temi zászlóaljak felállítását kezdték meg. elnök nemzeti demokratikus mozgalomként értékelte az ese•
Márton András ezredes és Tóth Zoltán alezredes a 12. gép- ményeket.
kocsizó lövészezred parancsnoka parancsot kapott, hogy a Egyre több helyen indult meg a nemzetőr alakulatok szervezé•
szovjet csapatok alárendeltségében vegyenek részt a Cor- se. A hadsereg később segítséget nyújtott a szervezésben, a
vin közi fegyveres csoport felszámolásában. Márton And· nemzetőrök kiképzésében, a fegyvertct és felszerelés biztosítá•
rás ezredes Nagy Imrétöl Hegedűs András volt miniszter• sában.
elnökön keresztül kérte a támadási parancs visszavonását. Janz.a Károly altábornagy honvédelmi és Münnich Ferenc be-
Délután az esztergomi harckocsiezred állományából két lügyminiszter közös parancsot adott ki az állami címer eltávo-
lépcsóben harckocsikat és megerösítésképpen egy lövész- lítására és az új sapkarózsa bevezetéséig a nemzeti szalag
zászlóaljat rendeltek Csepelre a Vasmíi védelmére. kitűzésére. Az „elvtárs!" helyett a „bajtárs!" megszólítást ve-

6 órakor a katonai parancsnokság az alábbi közleményt tette zették be s december 31-i határidővel intézkedtek a nemzeti
október 28.
közzé: .,A fegyveres elle11állók és a hadsereg megbízottai hagyomá;1yokat tükröző rendfokozati jelzésekre történö visz-
közöu az ellenállók kérelmére tárgyalások kezdődtek. .. " sz.atérésrc. (A Kossuth Rádió október 31-én már úgy közölte a
parancsot, hogy a Kossuth-címert határozta meg sapkarózsa•
7 óra 30 perckor a rádió ismertette a honvédelmi miniszter
ként.)
közleményét: ,,A további vérontás elken"ilése érdekében a
Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere és a buda- október 29. Zsukov marsall Moszkvában egy követségi fogadáson beje-
pesti egyetemi forradalmi umács fels=ólítja a még fegyverrel lentette, hogy a Magyarországon lévö szovjet csapatok elég•
ellenálló személyeket... adják át fegyvereiket. A honvédelmi ségesck a felkelés leverésére.
miniszter biztosítja, hogy a fegyverek áradása 11tá11 szabadon Az Egyesült Államok kormánya a szovjet vezetés tudomá~
elvo1111lhatnak családjaikhoz vagy 1111111kahelyiikre.... 811da- hozta, hogy nincsenek Magyarországgal kapcsolatos terve1.
peste11 tegnap és ma éjjel néhány megmaradt kisebb fegyveres Münr1ich Ferenc belügyminiszter a konnány programja alap-
góc kivételével cse11d \'Olt." ján feloszlatta az államvédelmi szerveket és megkezdödött a
J3 óra 20 perckor a Kossulh Rádió közölte: .. A Magyar Nép- Belső Karhatalom alakulatainak a lefegyverzése.
kö=társaság kormánya a további vérontás megsziillletése és a A honvédelmi miniszter kiadta a parancsot a forradalmi kato-
békés kibo111akozás érdekében elrendeli az általános, azo1111ali nai tanácsok megválasztására, amely parancs a csapatokhoz
tii::!s=iinetet. Utasítja a fegyveres erőket, hogy csak akkor lii- 30-ánJutolt el.
;:elje11ek, ha őket támadják " A SZO\let katonai vezetés elókészületeket '.~u a, Bud~pesten
lévö csapatok kivonására. Az objektumok orzésere ki~n~elt
szovjet erök magyar csapatokkal történó felvaltasa
megkezdődött.

325
324
október 29. 20 órakor a Budapesten tartózkodó szovjet csapatok paran- október 31. A Honvédelmi Minisztériumban hajnalban megalakult a For-
csot kaptak a tüzelés beszüntetésére. A fen ti parancs értelmé- radalmi Honvédelmi Bizottmány. Tagjait a katonai tanácsok
ben a 2. és 33. gépesített gárdahadosztályok egységei a harc- küldöttei, valamint a fegyveres forradalmi ifjúság képviselöi
tevékenységet lényegében beszüntették. választották meg.
október 30. Az SZKP KB Elnöksége határozata alapján a Szovjetunió A Kilián laktanyában a Magyar Néphadsereg, a nemzetörség, a
kormánya deklarác1ót adott ki más ors7.ágok belügyeibe fegyveres csoportok, az újjászervezödö politikai pártok és szer-
történő be nem avatko7.ásr61. vezetek részvételével megtartották a Forradalmi Karhatalmi
14 óra 28 perckor a nemzeti kormány miniszterelnöke és a Bizottság gyűlését A gyűlésen többek között bejelentették,
kormány tagjai szóltak a néphez. hogy egységes parancsnokság alá vonják a honvédség,
rendörség, határőrség és a felkelő csoportokból megalakult
16 óra 57 perckor Na&'Y Imre tudatta, hogy a „kormány kezde-
nemzetőrséget.
ményezésére a szovjet hadsereg csapatainak a kivonulása
megkezdődött. Minden hatóság, az ország minden polgára az Az Elnöki Tanács Tóth Lajos vezérőrnagyot, a honvéd vezér-
elvonulás teljes rendjének a bizrosítása érdekében tarttr.:k0</jék kar fönöké l a beosztásából felmentette és Maléter Pál ezre-
minden provokatív, zavaró vagy ellenséges cselekedeuöl, hogy dest, a Katonai Műszaki Kisegítő Alakulatok parancsnokát
így is honáján1/jo11 a szovjet JuuJsereg csapt1tai11ak a kivom1/á- kinevezte a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács
sához." István vezérőrnagyot a vezérkar fönökévé és Király Béla
vezérőrnagyot a főváros katonai parancsnokának.
17 óra 55 perckor a rádióban ismertették a hadsereg vezetése
forradalmi katonai tanácsának fe lhívását. 20 órakor bemondta a rádió, hogy Nagy Imre, a minisz-
tertanács elnöke közölte a Szovjetunió kormányával, hogy
22 óra 43 perckor Nagy Imre a rádióban nyilatkozat for-
haladéktalanul tárgyalásokat kiván kezdeni a szovjet ala-
májában jelentette be, hogy a Forradalmi Karhatalmi Bi-
kulatok telj es kivonásáról, és felkérte a szovjet kormányt,
zottság megalakulását „tudomásul vette és megerősítette. jelölje ki a küldöttségét és jelölje meg a tárgyalások helyét
Visszarendelték Magyarors7.ágról a szovjet katonai tanács- és idejét.
adókat. A Petőfi Akadémia Forradalmi Katonai Tanácsa intézkedett,
Hosszú idők óta először az utcára lépó lakosokat az esztelen hogy a Budapesten lakó tisztek a kerületükben nyújtsanak
pusztítás képe fogadta. A fövárosban a hadsereg részvételével segítséget a nemzetőrség megszervezéséhez. Az Akadémia
megkezdődtek a helyreállítási munkálatok. Katonai Tanácsa leváltotta a parancsnokot, fegyvert adtak az
Kötiilbelül 50 fegyveres indult Mindszenty Józse í kiszabadí- egyetemistáknak, és szoros kapcsolatot alakítottak ki a fegy-
tására Fe\söpeténybe. Mindszentyt a rétsági harckocsizók veres csoportokkal.
kísérték a kormány utasítására Budapestre. A piliscsabai ezred fegyvert adott a Baross téri fegyveresek-
A budapesti pártbizottság Köztársaság téren lévö épületét a nek.
fegyveres csoportok a honvédség által odairányított harcko- A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tiszti csoportja segit-
csik tüzének segítségével három órás harc után elfoglalták. A ségével megkezdődött a Corvm közi felkelő csoport kato-
tömeg több védőt meglmcselt. nai minta szerinti átszervezése.
Marián István honvéd alezredes vezetésével a Budapesti A Kossuth Tüzér Tiszti Iskola Katonai Tanácsa letartóztatta az
Műszaki Egyetem fölgyorsult a nemzetőralegységének iskola parancsnokát, és fegyvert szállított a Kilián laktanyá-
szervezése. ban levőknek .

327
326
október 31. A HM Haditechnikai Csoportfőnökség fegyvert, ruhát november 1. A kormány megtiltotta a magyar alakulatoknak az akciókat
adott a műegyetemisták részére. A HM fegyverzeti végrehajtó szovjet csapatokkal szembeni ellenállást, egy-
csoportfőnöke utasítást adou a nemzetöralegységek fel- ben a Honvédelmi Minisztérium útján intézkedett a Ma-
fegyverzésére. gyarországra újonnan belépő szovjet csapatok helyzetének
november 1. Teljes harckészültségbe helyezték a jugoszláv hadsereget, és mozgásának felderítésére.
és megkezdték a felvonultatását a magyar határra. Éjszaka a Budapest körül álló szovjet csapatok megkezdték
Hruscsov, Molotov, Malenkov a lengyel vezetőkkel kon- a harcfelderitést.
zultált az esetleges magyarorsz.ági fegyveres beavatkoz.ásról. A Budapesti Karhatalmi Parancsnokság védőöv létesítését
14 óra 12 perckor a rádióban elhangzott a Forradalmi Kar- rendelte cl a főváros körül. Parancsnokának Márton András
ezredest, a Zrínyi Miklós Katonm Akadémia parancsnokát
hatalmi Parancsnokság közleménye.
nevezte ki.
Janza Károly altábornagy, honvédelmi miniszter a 4. had-
sereg törzsét Kovács Imre vezérömagy vezetésével Király november 2. Koalíciós összetétellel újjáalakult a Nagy Imre-kormány. A
Béla vezérőrnagy, a nemzetőrség főparancsnoka aláren- honvédelmi miniszterré Ma\é1er Pál vezérőrnagyot nevezték ki.
deltségébe rendelte. Ez a törzs állt Király Béla rendelkezé- Nagy Imre miniszterelnök kijelölte a Varsói Szerzödésböl
sére Budapest városparancsnoki feladatainak ellátására és történő kilépés gyakorlati végrehajtásáról késóbb tárgyaló
Budapest védelmének megtervezésére. magyar küldöttség tagjait: Losonczy Géza államminisztert,
K ővágó Józsefet, id. Antall Józsefet, Márton Andrást és Far-
Kádár János bejelentette az MDP megszűnését, és az új
párt, az MSZMP megalakulását. kas Ferencet.
Megkezdődött a Határőrségnek a l lonvédclmi Minisztéri-
Nagy Imre miniszterelnök Andropov szovjet nagyköveten
keresztül magyardzatot kért az Uj szovjet csapatok bevonulá- um kötelékébe való átvételének az előkészítése.
sáról, illetve követelte ezek azonnali visszavonását Magyaror- A hadsereg egyes alakulatainál megkezdték a békeállomány
sz.ág teriiletéröl. A rádió 18 óra 12 perckor köWlte: Nagy Imre feltöltését. Kaposváron, Nagyatádon 700, Szeksz.árdon 300,
„kijele11reue a swvjet nagykövemek, hogy a magyar kormá11y l lódmezóvásárhelyen 1400 behívó parancsot kézbesítettek, és
a Varsói Szerzödést azonnal felmondja, egyidej1i/eg kinyilat- utóbbi helyen 30 tartalékos tisztet mozgósítottak.
koztatja Magyarország semlegességét; az Egyesiilt Nemzetek Budapesten Janza Károly altábornagy, honvédelmi mi-
Szervezetéhez fordul, és a:: ország semlegességének ,1édelmére niszter kijelölte a szovjet csapatkivonásról tárgy~ló kül-
a négy nagyhatalom segítségét kéri. " dö1tség katonatagjait: Maléter Pál vezérőrna~ mmiszter-
Janza Károly altábornagy, honvédelmi miniszter és a Magyar helyettcst, Kovács István vezérőrnagy vezérkan fönököt és
Honvédség Forradalmi 81zottmánya köWs parancsot adott ki Szücs Miklós ezredes, hadmüveleti csoportfönököt. A kül-
arról, hogy az alakulatoktól távol lévö katonák jelentkezzenek döttséget, amelyet Nagy Imre miniszterelnök igazított cl,
szolgálattételre a legközelebbi nemzetör parancsnokságon, Erdei Ferenc miniszterelnök-helyettes vezette.
illetve hogy a felkelő csoportokhoz csatlakozott katonák szol· JunJ Andropov szovjet nagykövet közlése szen~t a szo~et
gálall helye további mtézkedésig az adott felkelö csoport. kom1ány Mihail Malinyin hadseregtábomokot Jelölte ki. a
Kádár János és Milnmch Ferenc, a mmisztertanács tagjai szovjet csapatkivonási tárgyalások lefolytatására. ~ SZO\'.)et
titokban elhagyták Budapestet, és a Szovjetunióba távoztak. küldöttség tagjai voltak még Fjodor Sztyepcsenko altaboma~,
politikai föcsoportfönök-helycttes és Mihail -~csel,ba?yin
vezérőrnagy, a székesfehérvári különleges hadtest torz.sfonöke.

329
328
november 2. Katonai repülögépekröl tovább folytatták a szovjet csapa- november 3. A Budapest körüli védőövbc rendelt magyar csapatok újabb
tok mozgásának figyelését, felderítését. A HM alegységei foglalták el a részükre kijelölt tüzelöállásokat,
Hadműveleti Csoportfónökség tájékoztatta a Magyar Hon- így a Juta dombnál, a Nagykőrösi útnál, a Határ útnál, So-
védség Forradalmi Bizottmányát a szovjet csapatok moz- roksár határában, a Jászberényi útnál, a Kőbányai útnál, a
gásáról. Zalka Máté téren, az Éles saroknál és a Csajkovszkij park-
ban. Solymosi alezredes - a Vili. kerület katonai parancs-
Király Béla és törzse befejezte Budapest védelmi tervének a
noka - a Baross téren eligazítást tartott a kerület védelmé-
kidolgozását. A füváros és bevezető útjaihoz egy-egy üteget
nek a megszervezéséről.
vagy osztályt terveztek tüzelőállásba. lntézkedtek a híradórcnd-
szer kiépítésére, és nagy mennyiségű harckocsi-akna Maléter Pál vezérőrnagy, új honvédelmi miniszter parancsot
előkészítésére.
adott a leszerelésre váró katonáknak a szovjet csapatkivoná-
sok befejezéséig történő visszatartására.
Az esztergomi 51. légvédelmi tüzérosztály ütegei
tüzelőállástfoglaltak Soroksár és a Juta domb térségében. SzovJet harckocsik zárták körül a Ferihegyi repülőteret. A
Kossuth Tüzér Tiszti Iskola szakasz ereJű harccsoportot
november 3. Kádár János a Szovjetunió segítségét „kérte" az „ellenfor-
küldött ki a repülőtér felmentésére. de a sz.akasz harc nélkül
radalom" leveréséhez. Kádár János vezetésével ellenkor-
visszafordult.
mány alakult (Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány). Eb-
ben, az ún. szolnoki kormányban Münnich Ferenc altábor- Tökölön a szovjet repülöalakulat laktanyájában a szovjet
nagy a fegyveres erök minisztere. csapatkivonási tárgyalások második fordulójára érkezett
tárgyaló küldöttség négy tagját Erdei Ferencet, Maléter Pá l
Az ENSZ biztonsági tanácsa napirendre tűzte a magyar
vezérőrnagyot, Kovács István vezérőrnagyot, Szücs Mik1ós
kérdés megtárgyalását.
ezredest és az őket kísérő személyeket Szerov, a KGB elnö-
Budapesten megalakult a Nemzetőrség Főparancsnoksága. ke vezetésével letartóztatták.
Főparancsnok Király Béla vezérőrnagy, helyettese Kopácsi
Sándor rendőrezredes lett. november 4. November 4-én moszkvai idö szerint 6, magyar idő szerint
4 órakor elhangzott a jelszó - ,.Menydörgés" -és ezzel a
Több vidéki alakulat védőállást foglalt helyőrsége határá-
„Forgószél" fedőnevű hadmüvelet végrehajtása
ban. A Vezérkar Közlekedési Osztályát utasították a
megkezdödött. A szovjet csapatok megkezdték a forrada -
vasútmüszaki zárási terv elkészitésére.
lom leverését, és a Magyar Néphadsereg valamennyi ala-
A Parlamentben megtartották a szovjet csapatkivonási kulatának a lefegyverzését. Romániából újabb szovjet csa-
tárgyalások első fo rdulóját. A közös bizottság megegye- patok lépték át a magyar határt.
zetl, hogy a kölcsönösen kifejtett álláspontokat tanulmá-
5 óra 20 perckor a rádióban elhangzott Nagy Imre felhívása:
nyozzák, és este 10 órakor újra összeülnek. A szovjet dele-
,,Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság miniszterta-
gáció ígéretet tett, hogy több szovjet csapatszállító szerel-
11ácsá11ak elnöke. Ma haj11alba11 a szovjet csapatok támadást
vény a magyar határon nem érkezik be.
indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal,
A szovjet csapatok lezárták az osztrák határt. hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kor-
Mindszenty József rádióbeszédében többek között foglal- mányt. Csapataink harcban áJ/nak. A kormány a helyén van.
kozott a függetlenség kérdésével. A Magyarországon tör- Ezt kö::.löm az ország népével és a világ közvéleményével!"
ténteket szabadságharcként értékelte.

331
330
november 4. Münnich Ferenc - a szolnoki nem hivatalos kormányban november 10. Király Béla vezérőrnagy, a Nemzetőrség Főparancsnoka a
a fegyveres erök minisztere - parancsot adott, hogy a szovjet csapatokkal Nagykovácsi térségében történt össze-
Magyar Néphadsereg alakulatai ne nyissanak tüzet az csapást követően, a szovJet csapatok visszavonulasa után a
érkezö szovJet csapatokra, hanem küldjenek eléjük parla- Nemzetőrség Föparancsnokságával és a körzetben lévő
mentereket. nemzetör erőkkel a Bakony hegységen keresztül Pápa tér-
ségéig vonultak vissza, ahol Király Béla a
A Honvédelmi Mm1szténumban tartózkodó Janza Károly
Főpara ncsnokságot november végén feloszlatta.
altábornagy, Uszta Gyula, Váradi Gyula, Kovács Imre
vezérörnagyok a csapatoknak megtiltották az ellenállást. Vidéken is megkezdődött a Honvéd Karhatalom szervezé-
se. A megyeszékhelyeken november 30-ig zászlóaljakat, a
Nagy Imre miniszterelnök és még 41 fó menedéket kapott járási székhelyeken századokat állítottak fel. A karhatalom
Jugoszlávia budapesti nagykövetségén. vidéken is bekapcsolódott a forradalom leverésére irányuló
Király Béla vezérőrnagy, a Forradalmi Karhatalmi Bizott- fegyveres tevékenységbe.
ság elnöke, a nemzetörség föparancsnoka az ellenállás Münnich Ferenc, a fegyveres erök minisztere azonnali
folytatása mellett döntött. Jelentkezésre szólította íel a fegyveres erők és testületek
november 5. A ,,szolnoki kormány" a honvéd karhatalom megszervezé- Budapesten tartózkodó hivatásos ta&Jait.
sével Uszta Gyula vezérőrnagyot, a belügyi karhatalom november 11 . Kádár János beJelentene, hogy az MSZiyiP Ideiglenes
megszervezésével Sós Györgyöt bízta meg. Munkájuk fel- Intéző Bizottsága határozatot hozott az A VH végleges
ügyeletére az MSZMP részéról Czinege LaJOSt jelölték ki. megszüntetésére.
A Kádár-kormány Budapes1re érkezett, és Dobi István, az A fegyveres erők minisztere nyilatkozatot tett közzé a
november 7.
Elnöki Tanács elnöke elölt letelte az esküt. Felmentettnek fegyveres erök és testületek újjászervezéséről.
nyilvánították a Nagy Imre-kormányt. Münnich Ferenc, a november 12. l latályba ]épell a bűntetó eljárás egyszerűsítéséről szóló az
fegyveres erök minisztere elrendelte a katonatanácsok fel- 1956. évi 22. számú törvényerejű rendelet, mely szerint az
oszlatását. ügyészi szervek a gyilkosság, szándékos emberölés, gyúJ-
1ogatás, rablás, illetve fosztogatás, továbbá a lőfegyver
Kuzma Grebenny1k vezérörnagy, szovjet városparancsnok
Jogtalan használatával elkövetcll bűntettekkel vádolt sze-
19,00 és 07,00 óra között kijárási tilalmat rendelt el Buda-
mélyeket tettenérés esetén, vagy ha bizonyítékok nyomban
pesten. a bíróság elé voltak tárhatók vádirat benyújtása nélkül is
A szovjet csapatok megkezdték a Budai Vár ostromát. bíróság elé állíthatták.
november 9. A kormány és az MSZMP Ideiglenes Int éző Bizottsága november 13. A fegyveres erők minisztere a Magyar Néphadsereg és a
közös határozatot hozott karhatalom felállítására. Ennek BM l latárörség fontosabb parancsnokainak nagy részét
alapján Münnich Ferenc, a fegyveres erök minisztere pa- kmevezte. Budapesten megkezdte tevékenységét az 1. és a
rancsot adott az ÚJ fegyveres crö íelállítására. 3. honvéd karhatalmi ezred.
november 16. Budapesten megkezdte a tevékenységét a 2. honvéd kar-
november 9. Az Elnöki Tanács k1bocsátotta a Tiszti Nyilatkozatot.
hatalmi ezred.
Budapesten megkezdődött a l lonvéd Karhatalom si.crve-dse. A KGB elrabolta, majd Mátyásf'Hldrc szállította Nagy lm-
november 22.
A szovjet csapatok befeJezték az ellenállás felszámolását rét és Jugoszlávia nagykövetségére menekült társa11 és
Csepelen. családtagiaikat.

333
332
november 23. Az KGB a romáma1 Snagovba szállí1otta a Nagy Imre-
csoportot.
november 30. Befejeződött a Honvéd Karhatalom szervezése. Állomá- Dr. Szani Ferenc nyá. alezredes
nyába ekkor Budapesten 5500, vidéken 5000 fö tartozott. A MAGYAR NÉPHADSEREG (1957-1989)
Ennek 75%-a hivatásos katona, 20%-a polgán személy,
5%-a rendör volt.
BEVEZETÉS

A vizsgált korszak több mmt hanninc éve alatt hazánk katonapoltt1ka1 he ly-
FELHASZNÁLT IRODALOM zetét, a hadsereg állapotát, hadtudományi gondolkodását a külső és belső
feltételek erőteljesen befolyásolták. A kü l ső feltételeket a kétpólusúvá alakult
világ küzdelmének menete, a be l ső feltételeket az ország anyagi-gazdasági
helyzete, a katonai és szellemi potenciá l állapota határozta meg. A Magyar
/) IIORVÁTH Miklós „1956 had1krómkáJa" -Akadémiai Kiadó 2003. Néphadsereg (MN) fcJlesztésénck az egész tárgyalandó korszakban igen szűk
volt a mozgástere mmd a kü l ső, mind a belsö feltételeket tckmtve.
2) HORVÁTH Miklós „1956- Katonai Kronológ1a" Magyar 1-lonvédség
A külső és belső érdekkonfliktusok, feszültségek különböző alternatívákat
Oktatási és Kulturális Anyagellátó Központ, 1993. vetettek fel a {katona)poliuka, s így a hadseregfeJlesztése fö irányamak kije-
JJ A Magyar Országos Levéltár, a Hadtörténelmi Levéltár, a Belügymi- lölése területén 1s. A hatvanas években az „általános atom-világháború"
megvívásának lehetősége ura lta a katonai gondolkodást, és így tcnnészetesen
nisztérium Központi Irattára és a Történeti 1-hvatal vonatkozó iratai. a hadsereg felkészítésében az atomcsapások, illetve az azok elleni védekezés
mmden mást megelőző elsődlegességet kapott. E periódusban a Magyar
Néphadseregnél az extenzív fejlesztés volt a Jellemző, dc nem kizárólagosan.
Egy részről viszonylag nagy számban állították hadrendbe az új harckocsikat,
s7.állít6 és harcjánnüveket, fegyvereket, más részről kisérle1 történt a hadügyi
forradalom követelményemek megfelelő fegyverzet, had itechmka bevezeté-
sére, ennek fogadására kész szervezetek létrehozására 1s. A hatvanas évtized
végén az esetleges hadviselés módjára vonatkozó elképzelésekben az atom-
fegyve r alkalmazása korlátozottabbá vált, illetve szelcktívcbben értelmezték
ezen eszközök fe lhasználás i, fe lhaszná lhatósági körét. A „hagyományos
harceszközökkel megvívandó fe ltételezett háború" irányzata került előtérbe.
Vagyis a korábbi egysíkú „megsemmisítés", ,,áttörés" doktrínái helyébe az
esetleges agresszió visszaverése ellentámadás a hadszíntér nagy mélységei-
be" koncepció nyert teret. Enn~k' következtében megkezdődött a - már a
másod,k világháború után kifeJlesztett - fegyverek korszerübbekkel történő
felváltása. E mmöség, feJlesztésen belü l kisebb mértékíi szervezeti változá-
SOicat terveztek
A hadseregÍeJlesztés, a magyar katonapoilt1ka alakításának belső feltét-
elei a tárgyalt 30 évben az ország külsö feltétclc1hez képest lassabban, át·
tételesen feJtették ki hatásukat, és csak hosszabb ,dö alatt JUtottak érvényre.

335
334
A kádári konszolidáció lehetőséget biztosított egyfajta belpolitikai enyhítés-
re (ú.n. ,,puha diktatúra"), de ennek ára az erősen korlátozott szuverenitás
volt. Ebből következően az önállónak mondható magyar kül- és katonapo- AZ ÚJJÁSZERVEZÉS (1 957- 1960)
litikát a hatvanas-hetvenes években (,ha egyre csökkenő mértékben is,)
egészen a nyolcvanas évek végéig feláldozták a „szövetségi hüség" oltárán. Kül-és belpolitikai feltételek
(Ez különösen a forradalom leverését követő első években volt egyértelmü.)
Az 1950-es évek végén a Magyar Néphadsereg tcrvszerü fejlesztése elo- A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetése és a konnány (Mi-
dázhatatlan feladattá vált. Ezt az indokolia, hogy a magyar hadsereg mind nisztertanács; MT) kezdettől fogva elutasította a forradalom semlegességre
létszámát, mind pedig felszereltségét és kiképzettségét tckmtve nemcsak vonatkozó követelését és egyértelműen kinyilvánította a Varsói Szerződés
potenciális ellenség elleni külső, védelmi feladatainak, de szövetségesi kö- szervezetéhez való tartozást és hűséget. Ezt tükrözték a magyar konnánykül-
telezettségeinek teljesítésére sem volt alkalmas. Szorosan ven katonai döttség 1957 márcmsi moszkvai tárgyalásai is. A két konnányküldöttség a
szempontból pedig megengedhetetlen volt, hogy a Magyar Néphadsereg nemzetközi helyzetre hivatkozva mondta ki, hogy a Varsói Szerződés alapján
túlságosan elszakadjon a hadügyben végbemenő, gyors ütemben kibontako- „ideiglenesen" szovjet csapatok tartózkodhatnak Magyarországon. A szovjet
zó haditechnikai és a harc megvívásának forradalmian ÚJ eredményeitől Ezt csapatok Magyarországon történő „ideiglenes" tartózkodásáról szóló egyez-
felismerve - az adott lehetőségeken belül - megkezdődött a fejlesztés mény megkötésére 1957. május 28-án szovjet kormánydelegáció érkezett
szervezeti és személyi feltételeinek megteremtése. A hadsereg 1959. utáni hazánkba. A megkötött egyezmény rögzítette a szovjet csapatok jogi és gaz-
fejlesztését a nemzetközi politikai és katonapoht1kai helyzet alakulása, a dasági helyzetét az llt-tartózkodás idejére, és kimondta, hogy „a szovjet csa-
Varsói Szerződés (VSZ) Egyesített Fegyveres Erői (EFE) legalább átlagá- patok ideiglenes tartózkodása a Magyar Népköztársaság területén semmikép-
hoz való felzárkózás követelménye, a hadügyi forradalom kibontakozásá- pen sem érinti a magyar állam szuverenitását; a szovjet csapatok nem avat-
nak eredményei követelték meg. Még „forrónak" mondható helyzetek is koznak be a Magyar Népköztársaság belügyeibe". Az idők változását azért
adódtak. A berlini válság miatt a Magyar Néphadseregben az öszi leszerelés mutaua, hogy az esetleges vitás kérdések intézésére vegyes bizottságot is
1962. január végére tolódott, a kubai rakétaválság következtében pedig létrehoztak, melynek elnökei a MN vezérkari főnöke (V KF) és a Déli Hadse-
1962. október 23-tól november végéig fokozott harckészültség volt. Mmdcz regcsoport (DI-IDSCS) parancsnoka !ettek.
egy éven belül!
A belső körülmények sem voltak végig azonosak és egyértelmüek. Az A hadsereg általános helyzete
50-es évek végi megtorlást követő 1963-as „amnesztia" időszakot ismét 1957 közepéig a belpolitikai helyzet konsw!idá!ódott Magyarországon. Ennek
egy keményedő szakasz váltotta. A csehszlovák események előtt a kon- keretében nélkülözhetetlenné vált a hadseregben is az át/újjászervezéshez kötődő
szolidálódó Kádár-rendszer liberalizálódásának (és egyben a rendszer módszerbeli és nem utolsósorban szervezeti ;ítalakitás megindítása. A Minisz-
válságának) első jelei is megmutatkoztak. Például ilyen volt az akkor már tertanács I ionvédclmi Bizottsága (l-lI3) már 1957-ben is több honvédelmet érint_ö
pártvezetési szinten elhatározott gazdasági reform „előszele" (és az ezzel témát tárgyalt meg. Így például: a hadsereg béke- és ,.M'' (háborús, mozgósítást)
kapcsolatos várakozások), illetve a nyugati államokkal megélénkülő kap- létszáma, fegyverzete; a Szovjetunió és Magyarország katonai kapcsolatai, lét~
csolatok hatására egyre nagyobb számú ki- és beutazás. E „hullámzó" szám felettivé vált l!sztck ügyei; a Honvédelmi Minisztérium (HM) 1957. évi
belső- és külső hatások alapvetően befolyásolták a hadsereg életét, terve; a VSZ egységes légvédelmi rendszer föbb szervezési elvei; az országos
lehetőségeit, fejlesztési irányait. futárszo lgálat megszervezése. De a valódi döntések nem ill születtek. .
1957. január 20-án Dr. Münnich Ferenc miniszter vezetésével katona,
kü ldöttség érkezett Moszkvába. (A küldöttség tagjai Révész Géza altábor-
nagy, Horváth Mihály vezérőrnagy, Lakatos Béla ezredes és ,u .~rai Ferenc
CZredes voltak.) A tanácskozásokon a magyar hadsereg hclyzeterol, a szovJet
csapatok magyarországi tartózkodásának elvi alapjairól és a soron levő fü
teendőkről volt szó.

337
336
 Az újból kiépülő pártállamban a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a elnevezést is!) - felzárkózás után - képesnek kell lennie a szövetséges orszá-
gok fegyveres cröivel való együltműködésre egy esetleges (ezidöben nagyon is
nemzetbiztonsági szolgálatok, az igazságügyi és közigazgatási szervezetek -
valószínűnek tartott) korszerű háború esetén. Másodlagos és a VSZ érdekeinek
mint az állam fontos erőszak- és adminisztratív szervei-, szoros pártirányí-
alárendelt szempont volt az ország, a nemzeti érdekek védelme.
tás és ellenőrzés alatt álltak. Így az adott szervezetekre vonatkozó fontosabb
kérdésekben is a párt megfelelő vezetö szervei döntöttek. Elvi-politikai, ká-
Új irányelvek, új keretek
der-, szervezeti, létszám-, költségvetési kérdések általában az MSZMP Poli-
tikai Bizottság, míg a végrehajtás és ellenőrzés kérdései a Központi Bizottság Szervezeti átalakítás
(KB) Titkársag ülésein döltek el. Az állami vezető szervek (Országgyűlés,
1957 végére már nem volt politikai akadálya a hadsereg újjászervezésének
Elnöki Tanács (ET), Minisztertanács, a Honvédelmi Bizottság) a párt vezető
Tennészetescn azért még jelentkeztek problémák. Az 1956-os forradalom és
szerveinek határozatait lényegi módosítás né/kii/ elfogadták, kodifiká lták, s
szabadságharc leverésével járó harcok következtében beállt gazdasági veszte-
azok törvény (trv.), törvényerejü rendelet (tvr.), kormány-, illetve miniszteri
ségek, visszaesés viszonylag gyors kiheverése lehetőséget adott a védelmi kia-
rendelet, határozat formájában váltak állami érvényűvé, s lettek az állami
dások valamelyes szinten tartására. Ez lényegében az egész tárgyalt időszakban
jogrendszer szerves részei. (Még az esetenkénti kormányprogramok sem tar-
a nemzeti jövedelem 2-3%-a volt, (1969-ben pedig annak arányát az MSZMP
talmaztak honvédelmi, beliigyi, 11emzetbiz1011sági tételeket, annyira
Politikai Bizottsága 4%-ban maximálta). Ez lehetővé tette az 5 éves had-
egyértelmű volt azok pártirányítása.)
seregfcJlesztési tervek konkrét kidolgozását, a népgazdasági ötéves tervekhez
A pártirányítást 1957 végére még egyértelműbbé tették, amikor is november
való kapcsolódást. 1958-ban a hadseregfejlesztésre még így is csak kevés
12-én az MSZMP Politikai Bizottsága kimondta, hogy a Magyar Néphadsereg
lehetőség állt rendelkezésre. A költségvetés alig emelkedett (1957-ben 2 027
egész tevékenységét, irányítását, ellenörzését a párt Központi Bizonsága, illetve
millió, 1958-ban 2 211 millió Ft-ot kapott a Honvédelmi Minisz1érium).
PB-a végzi. Az időközben - 1957. tavaszától - a hadseregben is megalakult
A kormány 1956. december 8-án úgy döntött, hogy a korábbi elhibázott
Kommunista Ifjúsági Szövetség (KJSZ) szervezetek irányítását, szintén a párt-
gazdaságpolitika és a harcok okozta súlyos nehézségek miatt a fegyveres
szervek feladatává tették. A parancsnoki tekintélyt volt hivatva védeni, hogy
erőket csak a legszükségesebb szervezeti és létszámszinten lehet kialakitani.
némileg korlátozták a pártalapszervezetek jogát a parancsnokok fegyelmi hatás-
A Honvédelmi Tanács 1/101/1956. számú határozata kimondta, hogy „1960-
körét illetóen: a pártszervezetekben bírálható mindenki, de a „parancsnok paran-
ig hadmüveleti, vagy mozgósítási tervekkel nem kell számolni, mert addig a
csainak és utasításainak bírálatát" nem engedték. A pártszervezetek szerepét
hadsereg kiképzési és karhatalmi feladatot lásson el." Ennek mcgfelelöen a
viszont jelentösen növelték. Ugyanis: kötelezték a parancsnokokal, hogy az lényegesen
hadsereg létszámát és „M" felkészültségét megváltoztatták
egész személyi állomány, illetve a csapat, az intézet egészét érintő fontosabb
csökkentették az 1950-es évek első feléhez képest. De utasítást adtak arra is,
parancsok, intézkedések kiadása elótt kérjék ki a pártbizottság véleményét, ja-
hogy a későbbi fejlesztéshez- az ország gazdasági lehetőségeit, valamint a
vaslatát. (E szempontokat megerósítette, hogy december S-évei Ugrai Ferenc
hadügyi forradalom követelményeit figyelembe véve - távlati fejlesztési
vezérömagy, vezérkari fünök mellett mmiszterhelycnes lett Ilku Pál vezérömab,Y,
tervet kell kidolgozni.
politikai csoportfónök is.) (Látni kell azonban, hogy a pártvezetés részéről - a
A Katonai Tanács 1957. május 5-én fogadta cl a Honvédelmi Minisztérium
szovjet fegyverek árnyékában, védelme alatt - a hadsereg nem kapott kiemelt
Szervi Határozványát. Ennek alapJán: .,A f/011wJdelmi Mi11is:téri11m (sic!) a
figyelmet. Az MSZMP KB leljes ülésén, önálló napirendi pontként egyszer, az
Magyar Néphadsereg legmagasabb irányító szerve" és „tevékenységét a Ma-
1968. február 9-10-én tárgyalta a honvédelem heiyzelét, amikor is rögzítette a
gyar Népköztársaság f/011védelmi Mi11is:1ere irányítja. " Ezt követóen 1959.
további honvédelmi célk:itüzéseket és jóváhagyta a Politikai Bizottság addigi
március l-jén jelent meg a tisztikar helyzetét, feladatait és jogait szabályozó ET-
irányítói tevékenységét, s megbízást adott annak további folytatására.)
határozat (1959. évi 106. sz.), valamint az ezzel kapcsolatos Végrehajtási Uta-
Az MN fejlesztésére vonatkozó hosszú távú program irányát és tartalmát az
sítás. Az MSZMP és a kormány álta l ktalakítoll honvédelmi politika alapvetö
1959. november 30. és december 5. között megtartott MSZMP VI I. kongresszu-
követelményeit első ízben az 1960-ban a honvédelemről elfogadott TV. tör-
sa határozta meg, amely a létszám növelése helyett a minőségi fejlesztést állította
vény emelte tö~ényeröre, ;mely a korábbi honvédelmi rendelkezéseket rész-
elötérbe. Elsődleges szempont volt a szövetségi igények és köve1elmények telJe-
ben módosította, részben jogilag egységes rendszerbe foglalta.
sítése. Ez mindenekelött azt jelentette, hogy a honvédségnek (használták ezt az

339
338
 Személyi állomány ság fejében „v1sszavásárol1uk". A visszaszállítás tőbb mmt 300 millió rubel
A hadsereg létszáma - mindenekelőtt az elózö évekhez viszonyítva - nagy- értékü anyagra lel)edt k1. Az adóság törlesztése feJében a nehéz harci techm-
mértékben csökkent. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1957. ka dőntö részét a Szovjetunió elszállította. 1958. szeptember 23-i állapot
december 8-án hozott (10024'19S6. sz.) határoz.a1ával a Magyar Néphadsereg szennt a SzovJctuniónak „adósságtörlesztésre" átadtak 381 004 856 rubel
létszámát 50 ezer katonában és 13-14 ezer polgári alkalmazottban állapítana értékű had11cchmka1 anyagot. (Az eredetileg rögzített 458 millió rubeles adó-
meg. A létszámból 40 ezer föt terveztek a csapatokhoz, 7 ezer ffit a hadtáp- és ságból a szovjet fél -árkülönbözet címen- jóváírt 31 003 OOO Rbl-t és még
kisegítő szervezetekhez, 700 tót pedig a llonvédelm1 Mmiszténumhoz. De a további 45 992 144 Rbl tartozást rögzítettek.) Az átadásra került had1techm-
hadsereg tényleges összlétszáma 1957. Január végén csak 43 086 ro volt, és ka1 anyagok döntő része nehéz technika volt, de tőbb mmt 4 m11!1ó rubel ér-
még ebből is 10 360-an a karhatalomnál szolgáltak. Ennek megoszlása: 16 776 tékben egyéb anyagok kiszállítására is sor került. 11
tiszt, 7171 tiszthelyettes és 19 139 sorkatona. A tiszti létszám 7,5-8 ezerrel Ezzel cgyidcJííleg az MSZMP PB határozatában is elismerte, hogy a hadse-
több volt az akkor tervezeu és költségvetésileg előirányzott szükségletnél. Te- reg fegyverei nem felelnek meg a korszerii követelményeknek. Dc az ÚJ fegy-
hát ténylegesen még a tervezett létszámot sem lehetett az adott körülmények verek bcs?erzésérc e l őre je l ezhetően csak az 1960-as években láttak módot.
között biztosítani. A korábbi - kétségtelenül eltúlzon - mérték nem volt Az 1958-as népgazdasági terv alapján a Magyar Néphadscrcgre va lamivel
tartható. A létszám a forradalom elönmek több mmt felére csökkent. ti.használható. Nagyjából a tervezett költségvetési számokat tartották is. Például
A Honvédelmi Tanács (melynek elnöke 1956. deccmlx.'f 8-tól 1958. Január az 1958-as évre Jóváhagyott költségvetési előirányzat 2 078 OOO OOO forint csak
30-,g Kádár János, ezt követöen Dr. Münnich Ferenc \'Olt.) 1958. május 2-ai kisebb módosításon ment át az évvégére (19 225 OOO Ft csökkentés). A módosí-
ülésén ÚJ létszámokról döntöt1-V1ssz.avonva az 1/106/1957. sz. korábbi határo- tott 2 058 776 OOO Ft 1ényleges felhasználása december 31-én 2 037 841 OOO
zata katona-létszámra vonatkozó részét. E döntést megelőzte a VSZ Egyesített fonni volt. Az Országos Tervhivatal az 1958-ra 37,8 millió fonnt honvédelmi
Fegyveres Erők Főparancsnoksága és a Szovjetunió l lonvédelm1 Minisztériumá- beruházást finanszírozott. Ebből 30,2 millió Ft vasúti beruház.ás voh a sz.o".)et
nak képviseló1vel 1958. március 17-19~n folytatott egyeztető tárgyalás. Lénye- Dl IDSCS felvonulási útvonalán (Zahony vasúti átrakó kör.1.c1 feJlesztésére 5 m1l-
gében a HT határoz.ata az in hozott döntések Jóvfi.hagyását Jelentette. A l lonvé- hó, 1lerend, Szentgál, AJka, Devecser, Tüskevár - tehát Közép-Dunámúl
delm1 Tanács elfogadva Révész Géza vezérezredes, llonvédelm1 Mm1szter je- állomások bövi1ése, felúJítása, illetve AJka-Tüskevár fclépitménycsere 25,2
lentését a Magyar Néphadsereg béke katonalé1számát 67 OOO föben, had1létszá- millió fonnt). Az 5 nulhós közúti és a 2,6 milliós postai beruház.ások lényegében
mát 121 OOO füben állapította meg. Ezen létszám maximumát folyamatos feJ- ugyanebben a térségben történtek.
lesztésscl 1965. végére kellett elérm (az ehhez sz0kséges 27 m1lhárd forint kia- A hadsereg összes fegyverzete és haditechnikai felszerelése 1956-59-ben
dást 1s „megállapították"). az alábbi volt:
A folyamatos átszervezések után 1959 őszén az MN létszáma 65 275 ka- - 245 db közepes harckocsi és könnyű rohamlöveg;
tona (és 13 506 polgári alkalmazott) volt (ebből 1 467 katona, illetve 911 - 1 273 db kOlönfele aknavctö;
polgán a !IM -ben szolgált): 15 049 tiszt, 5263 tiszthelyettes, 11 932 tisztes, - 726 db különféle páncéltörő löveg;
32 577 honvéd, 454 növendék. 11
IIL MN 1958/r/l41 /I M Agt. Csf. Az átadotl haditechnikai anyagok fcgyverncmen-
Anyagi-, technikai állapot ké1111 mcgoszlása:
Az MN anyagi-technikai eszközemck Jelentős részét a gazdasági konszolidá- Tüzérségi anyag 267 455 887 Rb (Pl.: 1400 db 82 mm av.; 370 db 120 mm av.; 435
ció során használták fel. A népgazdaság helyreállítása szempontJából nagy db 76 mm á.; 572 db 122 nun tar.; 70 db 152 nm1 tar. 643 db 37 mm lgv. á.; 778 db
tehertételt Jelenteti, hogy a spec,áhs (hadianyag) import tckmtctébcn az 1956 85 mm lgv. á.; !0db M-13 sorozatvető.)
RepUIO anyag 63 773 801 Rbl (Pl.: 12 db MIG 17 PF; 20 db MIG 17 F; 84 db MÍG
elött1 vásárlások következtében közel 460 millió klínng rubel adósságot tar-
15; 8 db lJrJ MIG 15; 10 db JAK 11; 27 db JAK 18 repülőgépek; 93 db RD 45 F
tottak nyilván, amelynek törlesztési csúcsa az 1956 60-as évekre esett \'Ol- haJlómO; 7 db VK I F haJtómü.)
na. A magyar kormány kérésére, a helyzet könnyítése érdekében a SZO\'JCt P~océlos anyag 45 644 678 Rbl (Pl.: 198 db T 34 közepes és 67 db ISZ 2 nehéz
kormány az 1957. március 20-án Moszkvában aláírtJegy1őkönyvben foglal- harckocsi.)
tak szennt hozzájárult, hogy a had1hasmálható technika, eszközöket az adós- lliradó anyag 2 702 872 Rbl
Vegyvédelmi anyag 1427618 Rbl.

340 341
 581 db különféle tábori tüzérségi löveg; d~_1?1i kiadásokra. A (lefelé módosított) 2 533 129 OOO Ft költségvetési
1 600 db könnyű- és közepes légvédelmi löveg; elo1rányzat 98,7%-a kerül t felhasználásra.
71 db harci repülőgép; . Tehát leszögezhetjük, hogy a katonai fclsö vezetés az 1958/59-es kiképzé-
9 200 db különféle gépjármü. ~1 .évben fontos feladatának tekintette a kiképzés korszerüsítését, illetve alap-
Ezen kívül megérkezett néhány mintapéldány a T-54/A közepes harcko- Jamak megteremtését, s ezen belül a vezetés, a parancsnoki és törzskiképzés
csiból, a PT-76-os úszó harckocsiból, a BTR-40 és a BTR- 152 típusú tartalmi, valamint módszertani és nem utolsó sorban az anyagi feltételek
páncélozott szállítójármübő l. Már 1957 során megkezdték a MIG- 15 „Sas" biztosítását, javítását.
harci repülögépek helyett a MIG- 15 BISZ vadászgépek rendszerbe állítását.
A miniszteri (1958. májusi) értékelés szerint: ,,A Magyar Néphadsereg fegy-
Munka- és életkörü lmények. Bázisok
verzete nem felel meg a legkorszenibb követelményeknek. " A hadsereg tech- A feszültségek sok területen egyre csak fokozódtak, halmozódtak, megol-
nikai korszerüshése az ország gazdasági helyzetének figyelembevételével dásuk pedig mindinkább hal aszthatatlanná vált. Szociálpolitikai intézkedé-
lényegében 1960. utánra tervezték, főképpen az 1962/63/64/65-ös években. sekre is sort kellett keríteni. A hivatásos tiszthelyettes állomány megszilár-
Addig új, korszerű technikát csak elenyésző kis mértékben lehetett beszerez- dítása, növelése érdekében „rendezték" a lizctésüket. A hadsereg lakáskér-
ni, hogy a kiképzés folyamán az ÚJ technikából ez idő alatt is tudJanak dése évek óta megoldatlan maradt. 1958. tavaszán még kb. 3500 hivatásos
szemléltető oktatást biztosítani. Az átfegyverzés, korszerüsítés elsősorban a katona nem rendelkezett lakással. Ezt a problémát is 1960-ra tervezték
légvédelem (földi légelhárító eszközök és vadász repülőgépek), továbbá megoldani. Jelentős károkról számoltak be a különböző szolgálatok. A for-
harckocsi technika, rádiólokációs berendezések területén vált szükségessé. radalom és az azt követö események (1957. májusáig) a Magyar Néphadse-
Az ország gazdasági helyzetét figyelembe véve azonban a miniszter szerint reg hadtápszolgálata anyagaiban és eszközeiben (akkori értéken számolva)
„továbbra 1s számolni kellett mindazon régi anyagokkal, amelyek még az 147 058 279 Ft kár és hiány keletkezett. Ez a közel 150 millió forint nem
elkövetkezendő években felhasználhatók." Mindezek ellenére a kötelező tartalmazza az objektumokban keletkezett további 19,5 millió forintot
miniszteri optimizmus nem maradt cl: .. A Magyar Néphadsereg csapawi11ak kitevő kárt. Igen nagy mennyiségű anyagot (597 315 197 forint értékben)
harckésziiltsége megfelelő, harci és karhatalmi feladatok végrehajtására ké- kellett átcsoportosítani a népgazdaságnak és a belügyi szerveknek. Ugyanis
pesek." a kormány döntésének megfelelően elkezdődött a hadsereg feleslegesnek
A hadseregvezctés fő figyelme 1959-ben a harckocsik és repülök létszá- ítélt készleteinek, épületeinek átadása a népgazdaság számára. Végered-
mának növelésére, a honi légvédelmi csapatok feltöltésére és a stratégiai ményben a 716 millió fonnt értékű anyag, ezen belül a 600 millió forint
pontonos-dandár felállítására irányult. Amit az előző évekhez képest közel értékben ruházat és felsze relés került átadásra. (Néhány esetben az átadások
egy milliárd forinttal megnövekedett IIM költségvetési keret tett lehetővé. következtében később a hadseregnek komoly hiányai jelentkeztek. Ez a
Volt egy terület, ahol továbbra sem volt hiány technikai felszerelésben - a helyzet al ig öt év múlva - a berlini vá lság idején - súlyos gondokkal járt,
magyar-osztrák határon. Már 1957. március 12-én ktadta intézkedését Ugrai melyek gyors mego ldása sok feszültséggel és újabb ellentmondások kelet-
Ferenc vezérkari fönök a határ mííswki zl1nísára. Ezt követően, 1958 őszén a kezésével járt.) Ehhez társult még egy közel 100 millió forintos tétel a
,,déli védelmi rendszer" egyes létesítményeinek megszüntetéséről hoztak döntést. szovjet csapatoknak átadott anyagi készletekből. 12 (Majd csak 1958. ápri lis
Új politika, minyvétel! 12
HLMN 1%7/T/139/ll. HMTitlclrság. Aszovjethadsercgnekátadottkészletek:
A VSZ-en belüli szoros egyilnmüködést mutaua a katonai vezetés összehan-
- 1956. november hó folyamán csapatoktól és központi
golt rendszere, a hadsereg szervezete, 1echmkai cllátonsága, illetve fcJlesz1ése, - raktárakbólátadottélclmezésianyagértéke 1 2n 128,-Ft
anu sok esetben, természetesen a szovJet elvek adaptálását jelentette. Döntő - az átad011 Clelmezési felszerelési és tábori felszerelési anyagok
jelentöségü volt a szövetséges hadseregek, így a Magyar Néphadsereg feJlödése értéke 458409,-Fi
szempontjából a haditechnikai együttműködés. Ez tette lehetővé a nemzett - az egészségügyi szolgálat és intézetei anyagaibó~ ill. eszközeiből
átadásra kerültek énéke 3 032 362,- Ft
haderők azonos típusú fegyverrendszerekkel való felszerelését mind az 93 319 369,- Ft
- az elhelyez.ési szolgálat berendC".dsi anyagából
együttmiiködés, mind pedig a harcbiztosítás, az utánpótlás szempontjából. A - az üzemanyag szolgálat anyagából átadásra keriilt
nemzeti jövedelemnek 1958-60 között 2,5%-át fordítonák közvetlen honvé- ilzcma.nyag és tárolóeszköz é11éke 298 740,- Ft
- Az átadou anyagok összértéke 98 381 008,- Ft

342 343
1-Jén írják alá a magyar és szovJct kormány közötti el,ryezményt „a Magyar Képzés-, továbbképzés rendszere
Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovJct csapatok által igény- A hivatásos állomány képzése szervezetileg alapvetően módosult. A három
bevett különbözó létesitmények és szolgáltatások rendJc és feltétele tárgyá- fegyvernemi tiszti iskola összevonásával megalakult az Egyesített Tiszti Is-
ban".) kola (ETI). A t1szt1 utánpótlást, a tényleges szolgálatukat töltő, éreuség1zcttek
fiatalok közül kívánták b1ztosítam, amely lehe1övé 1ette a tiszt képzés ideJét 3
Felkészítés évről 2 évre csökkentem.
A korábbi két akadémiát Zrínyi Miklós Katonai Akadémia (ZMKA) né-
Kiképzés
ven egyesítették. Az ÚJJászervezcu Zrínyi Miklós Katonai Akadémián ide
A Magyar Néphadsereg létszámának, szervezeteinek, valammt mtézményei- olvadt be a volt Petőfi Katonapolitikai Akadémia ápnlis 8•ával (1957)
nek átmeneti Jelcntös csökkentésére és a fejlesztés későbbre halasztására- a mdult meg az oktatás, az un. ,,csonka" tanév keretében. (Enől kezdve a
kényszerűség mellett - azért kerülhetett sor, mert hazánk ideiglenesen ZM KA politikai tisztek képzésével is foglalkozoll.) Az akadémia parancsno-
mentesült a Varsói Szerződés tagságából adódó kötelezettségek alól. Az or- kává Csémi Károly alezredest, az 1. karhatalmi ezred volt parancsnokát, az
szág területét megszáll va tartó szovJet csapatok mellett a Varsói Szerződés akadémia cgykon „páncélos" tanszékvezetőjét nevezték ki, aki1 hamarosan
egyesített parancsnoksága sem számolt a magyar hadsereggel - egyelőre. ezredessé léptettek elö. (Az 1958. évi hallgatói létszám 566 fö volt. A
1957 tavaszára a hadsereg úJJászervezésének alapvető íelada1a11 lényegében minőség Javítása érdekében egyes szakokon a képzési időt 4-5 évre növel-
elvégezték. A hadsereg vezető szerve,, csapatai és mtézménye1 áprilisban már ték.) A SzovJctumó különbözö akadémiáin és tanfolyamam 1958-ban 72
az új szervezet, keretben fogadták a bevonuló újoncokat. Májusban a mi- hallgató tanult, dc cltéröcn a korább, évektől ekkor már csak a legma•
niszter által az 1957-re - az ún. ,,csonka" k1képzés1 évre, május 8-tól októ- gasabb fokú (Voros1lov Akadémiára, Repülő Akadémiára és speciális akadé-
ber 31-ig-kiadott parancs alapJán a csapatoknál megkezdődött a békerend miákra, illetve tanfolyamokra) küldtek ki tiszteket. Más területre már a
szennt1 kiképzés, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián (ZMKA-n) és az ZM KA képezte a magasabb parancsnokokat.
Egyesített Tiszti Iskolán (ETI-n) a képzés. 1957. ápnlis 12-én hivatásos tiszthelyettesi állomány képzésére a Köz-
A szervezeti, irányítási és ellenőrzési íeladatok pontosítása mellett a ponti Tiszthelyettesképző Iskolát hoztak létre. Az iskolára tervezeti létszámot
„csonka" kiképzési év tapasztalatait figyelembe véve az 1957/58-as kiképzési nem tudták feltölteni, mert a továbbszolgáló tiszthelyettesek egyrészt hosszú-
évre vonatkozó honvédelmi mm1szten parancs a tömegpusztító fegyverek nak tartouák a 2 évi tanulást, másrészt az alacsony fizetés volt a visszatartó.
alkalmazására épülö hadmüvcle11-harcászat1 felkészítést határozta meg fü Intézkedések szüleuek az általános- és szakmai müveltség növelésére 1s.
feladatként az egész MN-re. A7 erőfeszítések jártak 1s némi eredménnyel, de a helyzet korántsem volt
Az intézkedések az összfegyvernemi hadseregnek már a háború kezdeti megnyugtató. (1956-ban a tiszllkar 12,2%-a, 1958. novemberében 16,6%-a
időszakában atom- és más tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott rendelkezett érettségivel. akadémiai végzettséggel 2,43%, illetve 7,5%, de
hadműveletének és harcának elsajátítását állították előtérbe. Ennek 1958-ban a 24 ezred parancsnok közül 15 nem rendelkezetl ezzel a képesí-
megfelelően 1957. november 6-án meruelent a ! IM . Utasítás az ezredszintii téssel.)
,,atomvédelmi követelményeknek megfelelő" miiszaki építmények lcgyártá· 1958 végén hozták létre a I laditechnikai Intézetet, amelynek a miniszteri
sáról és beépítéséről. A miniszter 1958. ícbniár 15-én kiadott 03. sz. paran- utasítás igencsak gyakorlati fe ladatokat írt e lő. (L1censz g_yártás e lőkészítése
csában rendelte el tömegpusztító íegyvcrck alkalmazása esetén szükséges és a tudományos kutatás 1erülctén is föleg az 1pan kutató intézetek munkájá-
különböző vezetési pontok (zászlóalJ. ezred, hadosztály, hadtestíigyelő-, il• nak figyelemmel kísérése, a honvédelmi igények megadása volt a feladat A
letvc tartalék harcálláspontok, hadsereg harcállásponl és hadsereg tartalék 155 katona és 176 polgári alkalmazoll csak azokon a területeken végczhe1ett
harcálláspont) telepítését. Külön intézkedés történt arról, hogy „M" esetén a önálló kutatást az 1958. november 8-1g elkészítendő Szervi Határozvány
Jobbágy1ban lévő Tömegc1kkmíi\'ek (lőszerek mellett polgán gyártmányai is szerint - , ahol magyar kutató mtézetek nem tevékenykedtek, így elsősorban
voltak) kiürítésre kerüljön és párt•, kormányszervek számára óvóhellyé ala- míiszak1 és vegyvédelm i területen).
kíthassák.

344 345
Felkészültség got kapott a fegyelmi helyzet. Miniszteri tiszti parancsok sora született eb-
ben a korszakban a fegyelmi helyzet megszilárdítása érdekében. A HM
Harckészültség; Mozgósítás; Gyakorlatok 1958. május 8- i llarckiképzési Utasítása a fegyelem további megszilárdítá-
A HM parancsa 1957. április 19-én már így fogalmaz: ,,a hadsereg ú.i.Jászerve- sára utasította a parancsnokokat és törzseket
zését befejeztük, lehetövé vált, hogy az új kiképzési évet 1957. május 8-áva\
megkezdjük." A váratlan fegyveres beavatkozás feltételezése és lehetősége
miatt alapvető követelménnyé vált hadsereg már békeidőben magas készenléti FEJLESZTÉS ÉS KORSZERŰSITÉS
fokon való tanása. (1960-1979)
A Honvédelmi Minisztérium állományából létrehozott gyakorló hadse-
reg törzs 1958. ápri li s 8-12-én egyoldalú, egyfokozatl1 parancsnoki és Kül- és belpolitikai feltételek
törzsvezetési gyakorlatot tartott. Ez és más ellenőrzések is azt mutatták
meg, hogy a tisztek „általában gyengén ismerik az idegen hadseregek A vizsgálat alá vett időszakot a hidegháború enyhébb, de időnként és helyen-
harceljárásár és fegyverzetének harcászati-technikai adatait, az atom- ként erőteljesebb fellángolásának időszaka jellemezte. A nemzetközi feszült-
fegyverek alkalmazásával kapcsolatos elveket, a lwrcászali-tecJ111ikai ség fokozódása (ioként a berlini fal megépítése )) 1961 «, a szovjet rakéták
adatokat, valamint a para11cs11oki munka sorrendjét és bizonytalanok a kubai telepí1ése )► 1962«, az indokínai háború, az izraeli-arab háború úJbóli
terepen. A parancsnokok még nem tudják a korszerű harc követelményei- ,,forróvá" válása »1967-től« és a korszak végén a Varsói Szerződés >► VSZ«
nek megfele/ö gyorsasággal irányítani a/egységeiket. A személyi állomány országainak fegyveres beavatkozása a csehszlovákiai eseményekbe ►> 1968«)
egy része harcszertlenül mozog. '' nem maradt hatás- és következmények nélkül hazánkban sem.
Lezajlottak az első nagyszabású gyakorlatok is. 1958 öszén a vezérkar a A kél szembcnálló, ellentétes ideológiáJú és társadalmi rcndszeríi szövetségi
szovjet Déli Hadseregcsoport törzsével közös csapatgyakorlatot tervezett és rendszer (a NATO és a Varsói Szerződés) és azok vezető hatalmai (USA és a
vezetett le, amelynek keretében dunai átkelésre is sor került. Az 1958-as gya- Szovjetunió) politikai, állami és katonai vezetése ebben az időszakban szilár-
korlatok is megmutatták, hogy a végrehajtása során még formálisan a\kalmaz- dan meg volt győződve arról, hogy a nemzetközi méretíi, az egész világra
tó.k az atomvédelmi rendszabályokat, nem számoltak a tömegpusztító fegyve- kuerjedö politikai harc és versengés el őbb vagy utóbb elkerülhetetlenül
rek reális hatásaival. A parancsnokok még gyengén ismerték a csapatfelderítés világméretü nukleáns háborúba torkollik. A nemzetközi helyzetet az 1960-as
megszervezésének és gyakorlati végrehajtásának módozatait. A gyakorlatok években döntően a hidegháborús politika jellemezte.
alkalmával is a legnagyobb hangsúlyt a tömegpusztító eszközök.kel folyó harc- Az Európában szcmbenálló két katonai tömb közön az évtized végére vi-
cselekmények során felmeriilö feladataikra helyezték. szonylagos erőegyensúly jött létre. A NATO 1956 után fogadta el, az USA
által már korábban meghirdetett, ,,tömeges megtorlás" katonai doktrínáját Ezt
Fegyelmi helyzet 1961-ben (J. F. Kennedy elnöksége idején) a ,,rugalmas reagálás" doktrínával
Szükségszerüen merült fel (lényegében az egész korszakban) a - váltották fel. Ez már, az általános atomháború mellett számításba vette a kor-
mmdenekelött a hivatásos állománnyal szembeni - minden téren sz1go· látozott atomháború lehetőségé t is. Ezekre a feltételezett, dc nem alap nélküli
rúbb követelmény betartatása. A ' 60-as éveken végig húzódott a fegyelmi kihívásokra mindkét szövetség, rendszer fegyveres erőinek minőségi és meny-
helyzet lazasága. 1959 augusztusában még mmdig „a tisztikar fegyelmi ny1ségi feJlesztésével reagált, ami fegyverkezési versenyt, sőt egyenesen „bé-
helyzetének nem kielégítő állapotáról" adott k1 a miniszter tiszti parancsot, kebeli hadügyi fo1Tadalmat" váltott ki.
hiszen az év során a tiszti állomány 20%-át kellett megfenyíteni az elözö év A hadügyben kibontakozott forradalom minőségi változást hozott létre az
16,3%-ával szemben (ital, botrány anyagi visszaélések. ide tartozó területek minden elemében. Gyökeresen átalakította a fegyveres
Az előző kiképzési évhez viszonyitva 22%-al növekedett a rendkívüli ese· harc megvívására vonatkozó koriibb1 elméleteket. Megnövekedett az
mények következtében meghaltak száma. (Szeptemberben a Repülő időtényező szerepe. Mindez gyökeresen ÚJ követelményeket támasztott a fegy-
Kiképző Központ (R.KK) állományába tartozó 31. vadászrepülő ezred 2. veres erők politikai és katonai vezetésével, a haderők szervezetével, technika1
századánál kiképzési repülés közben összeütközött és lezuhant két MIG felszereltségével, kiképzésével, harckészültségével szemben. Ezekből nem
15 BISZ típusú repülőgép mmdkét pilóta meghalt.) Tehát kiemelt fontossá·

347
346
 maradhatott ki hazánk sem, mivel a forradalom leverését követöen tagja ma- A hadsereg általános helyzete
radt a Varsói Szerződésnek.
A hadseregépítés külsö és belsö körülményei és feltételei a 70-es évek- A lehetőségek és szükségszerűségek számbavételét követően 1959 végétól a
ben is ellentmondásosan alakultak. A nemzetközi helyzetet és légkört a Magyar Néphadseregben új fejlődési periódus indult be. Az év végén meg-
viszonylagos katonai erőegyensúly kialakulása, az Egyesült Államok viet- tartott MSZMP VII. kongresszus határozata a hadsereg minden fontosabb
nami háborújának kudarca, a Szovje1umó harmadik világbeli expanziójának területére kiterjedő átfogó, minőségi fejlesztést irányzott elő. Központi elem-
fokozódása jellemezte. Az 1970-es évek első felében megtört a hidegháború ként jelentkezett a hadsereg szervezetének korszerűsítése, vezetési rendszeré-
lendülete és politikai enyhülés bontakozott ki. E folyamat eredményeként nek és színvonalának fejlesztése. Az 1960-as (de átnyúlva az J 970-es) évekre
került sor 1973. július 10-e és 12-e között 35 ország részvételével az Euró- viszonylag kis létszámú, de a minőségi mutatók tekintetében korszerű haderő
pai Biztonsági és Együttműködési Értekezletre, mely jelentős politikai fenntartását és fejlesztését célozták meg, ami egyben lehetőséget teremt arra,
eredményeket hozott. A katonai szembenállás csökkentésére is biztató lépé- hogy szükség esetén tömeghadsereggé fej leszthető legyen. Az MSZMP _
sek történtek: aláírták az atomsorompó egyezményt, ratifikálták a két nagy- most már kongresszusi határozattal is alátámasztva - szakítani kívánt az
hatalom közti SALT- 1 egyezményt, megkezdődtek az európai hagyomá- ötvenes évek egyoldalú mennyiségi fejlesztés szemléletével és gyakorlatával,
nyos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére irányuló bécsi tárgyalá- s a mennyiségi és minőségi követelményeket egyaránt számba vevő és
sok, va lamint sok éves munkával kidolgozták a SALT-11 szerződést. kielégítő komplex hadseregfejlesztési koncepció mellett döntött.
A politikai enyhülés folyamata azonban a 70-es évtized második felében A haderőfeJlesztés alapvető, ambiciózus céljaként jelölték meg az 1961-
törést szenvedett, a katonai enyhülésért folytatott tárgyalások kudarcot val- 1965 köZÖtti évekre, hogy létrehozzanak egy szervezetében, fegyverzetében,
lottak. Az évtized végén a nemzetközi helyzetben erősödtek a feszültségek, fe lkészítésében valóban korszerű haderőt, amely az együttmíiködésen túl, ké-
ismét fokozódott a katonai szembenállás, s a fegyverkezés, verseny újabb pes - legalábbis az alapvető területeken - felzárkózni a Varsói Szerződés
hulláma bontakozott ki. Ezek kedvezőtlen hatásai az évtized második felében tagállamai hadseregeinek színvonalához. Ez a célkitűzés - figyelembe véve
már jelentkeztek, de káros következményei föleg a 80-as években éleződtek az MN akkori állapotát - egy viszonylag feszített ütemű, nagymértékben to-
ki és váltak nyilvánvalókká. Ezt csak tetézte a szovjet kormány 1979-es afga- vábbra is extenzív jellegű feJlesztést jelentheten, amelynek keretében több
nisztáni beavatkozása. nagy fontosságú feladatot kellett - gyakorlatilag egy időben - végrehajtani.
Mmdez a Varsói Szerződésen belül a katonai együttmúködés fokozását, a A felső politikai vezetés az 1960-as években - az ötéves népgazdasági
katonai tömbök egymást kizáró törekvéseiket ellensúlyozó válaszlépések tervekhez kapcsolódóan - középtávú tervben határozta meg az egyes
megtételét, s a hadseregek fejlesztése útján a viszonylagos katonai időszakokban végrehajtandó legfontosabb teendőket, megoldásuk sorrendjé1.
eröegyensúly megőrzését vonta maga után. Magyarországon az új gazdasági Ezeket a terveket az Egyesített Fegyveres Erők Föparancsnokságával
irányítási rendszer 1968. január l-jei bevezetése után a 70-es évek első felé- előzetesen egyeztették. A Néphadsereg minőségi fejlesztése egymásra épülő,
ben még folytatódott a dinamikus gazdasági fejlődés, erősödött a társadalom- komplex feladatsort jelentett:
politikai egység, a belpolitikai stabilitás. E folyamat azonban 1973-tól - strukturális átalakítást, új szervezetek kialakítását;
kezdődően törést szenvedett. A gazdasági reform megtorpanásában az egyre - a személyi feltételek biztosítását, a vezetés színvonalának emelését,
merevebbé váló brezsnyevi politikának is jelentős szerepe vol t, hiszen a - a hadsereg korszerű technikával történő átfegyverzését és azok alkal-
szovjet pártvezetés eddig sem nézte jó szemme l a kUlön "magyar utat." Fo- mazásának elsajátítását; a kiképzés tartalmának, rendszerének, mód-
kozatosan növekedtek a gazdasági gondok és nehézségek, s a társadalomban szereinek, bázisrendszerének fejlesztését, s ennek részeként a korszerű
is számos feszültség kezdett felhalmozódni. A politikai vezetés késlekedett az harcászati és hadműveleti elvek elsajátítását.
új realitások számbavételével, a polillka megváltoztatásával , a szükséges A feladatok tehát nem korlátozódtak kizárólag egyik vagy másik összetevőre,
intézkedések meghozatalával. mert ezek együttesen alkották a minőségi fejlesztés fogalmát és tartalmát.
A feJlesztés feladatamak végrehajtásához a magyar párt- és állami vezetés
egy gyorsabb iltcmü, viszont éppen ezért belső feszültségektől és komoly
hibák lehetőségétől sem mentes utat választott a hadseregfejlesztés konkrét
feladatainak megoldására az alapvető területek korszerűsítését és az ehhez

348 349
szükséges legfontosabb feltételek egy1deJŰ megteremtését határozták el. Ezt a A Magyar Néphadsereg fejlesztése során nemcsak a potenciális ellenség
kockázatos utat, a még mindig hidegháborús nemzetközi helyzet 1dönkénti törekvéseit vették figyelembe, dc lépést kellett tartam a szövetségesek
élezödésével, a haditechnika rendkívül gyors ütemű clavulásával magyaráz- lehetöségeivel, színvonalával is. Adott politikai viszonyok között nem
ták. A kettös feJlesztés elvét a 60-as évtizedben - alapvetöen anyagi okok meglepö, hogy a Magyar Néphadsereg továbbfejlesztésére vonatkozóan a
miatt - csak részben tudták érvényre juttatni. Jobban érvényesült viszont a Honvédelmi Minisztérium a Varsói Szerzödés Egyesített Fegyveres Erök
hadsereg korszerűsítésének egy másik igen fontos követelménye - a rendel- Törzsével egyeztetve dolgozott ki távlati tervet, miután ennek egyik fő
kezésre álló erők, eszközök koncentrálásának elve. A hatvanas évek elejének cé lkitűzése: felzárkózás a VSZ többi hadseregéhez. Ezt szem e l őtt tartva ha-
feszühségekkel teli külső és belső folyamatai természetesen hatást gyakorol- tároztak úgy, hogy a magyar hadsereg két alapvető haderőnemre tagolódjon:
tak a Magyar Néphadsereg további mmöségi korszerüsítésére. Ez megmutat- a szárazföldi, valamint a honi légvédelmi és repülő csapmokra.
kozott egyrészről a politikai vezetés által előírt fejlesztés további folytatásá- Ebben az időszakban egy másik fontos feladatot is meg kellett oldani. Egy-
ban, másrészről pedig a honvédelmi kiadások terén is megkövetelt takarékos- részt a szükséges személyi állomány és technika biztosításával -gyakran a már
ságban. Érvényesült az a törekvés, hogy a védelmi kiadások részesedése nem korszerünek tekinthetövel is számolva-létre kellett hozni a külső védelem
alatta maradjon a nemzeti jövedelem növekedési ütemének. (Az első ötéves feladataira is alkalmas magasabb-egységeket és egységeket, a szükséges oktatási
tervben 14% volt a katonai kiadások aránya ! t) - és egyéb intézményeket. E feladat megoldását jelentősen gátolta a hadsereg
Az 1950-es évek végére megteremtödtck, majd ezt követően alapvetően bázisainak, intézményeinek, technikájának 1957-ben végrehajtott - a késöbbi
biztosítva voltak a hadsereg feJlcsztésének legszükségesebb haza, feltételei. ÍCJlesztésscl nem kellően számoló - leépítése. Másrészt fel kellett számolm a
A második és harmadik ötéves tervek időszakában (1961-1970) a népgaz- minőségi lemaradást, s a korszerü szervezeteket létrehozva, az új fegyverrend-
daság viszonylag dinamikus növekedése biztosította a hadseregfejlesztés szereket tömegesen rendszerbe állítva, a tisztikart megfelelően kiképezve át kel-
nélkülözhetetlen anyagi, technikai és pénzügyi alapJait. A nemzeti jövede- lett térni az új fegyvereknek és harceljárásoknak megfelelő felkészítésre, kikép-
lemnek 1958- 60 között 2,5%-át, a második ötéves tervben (1961-1965) zésre. Az 1965. március 3-ai 10. számú HM Utasítás már a korszerű technikával
5%-át, a harmadikban (1966--1970) 4,5%-át fordították közvetlen honvé- járó nagyobb felelösségre hívja fel a figyelmet, de ezzel együtt a takarékos, gaz-
delmi kiadásokra. Ebből 43%-ot tettek ki a fenntartási költségek. daságos felhasználást is elrendelte. A VKF-nek 1965. július 31-éig kellen a mi-
A költségvetési keretek eredményes felhasználása a második ötéves terv msztcrhez felterjeszteni a Magyar Néphadsereg gazdálkodási alapelveire vonat-
időszakát döntő Jelentöségüvé tette a honvédelem fcJlesztése terén. A hadse- kozó- nagyobb távlatra szóló-direktíva tervezetet.
regre ezekben az években a nagyarányú és gyorsütemű extenzív fejlesztés A 60-as évek második felében (,,harmadik 5 éves terv") tervezték biztosítani
voltJellemzö, de nem elhanyagolható minőségi mutatókkal. az alapokat az egyenletes fejlödéshez a későbbi tervidöszakokra is. A rendelke-
A hammdik ötéves tervben, 1966-70-re 31,8 md Ft-os költségvetési kere- zésre álló anyagi eszközöket fokozott mértékben koncentrálva, a fő figyelmet
tet terveztek és a hivatásos állomány mintegy 6,2-os, a polgári állomány most már a szárazfbldi csapatok fejlesztésére fordítva, elsősorban a rendszerben
mintegy 14,1%-os növekedésével számoltak a második ötéves tervhez viszo- lévő új fe&,,yverzet növelésére, ílletve olyan új eszközök beszer7.ésére kívánták
nyítva. (Ez 21 % bér- és bérjellegű kiadást évi 1,5%-os bérfeJlesztést Jelent- fordítani, amelyek növelik a már meglévő fegyverzet hatásfokát, a csapatok
hetett.). Haditechnikai eszközök beszerzése 9 mrd Ft-ot, az összköltségvetés harcértékét. A honi légvédelmi csapatoknál a fö szempont a meglévő fegyverzet
28%-át tervezték. (Ez nagyobb a második ötéves tervnél, mert tervezték: hatásfokának növelése lett. Hátországi csapatoknál: irányítási rendszer tökélete-
páncélozott szállító harcjármű, nagymennyiségíi terepjáró gépkocsi, új típusú sítése, ,,egységes elgondolás alapján történő összehangolt tevékenységük bizto-
híradástechnikai eszközök, különféle löszcrek hazai beszerzését.) Az elhelye- sítása" ketillt előtérbe. A polgári védelem teriiletén tovább .lóvánták f~lytatm a
zési körülmények javítása mellett feltétlenül Jelentös mértékben kellelt nö- polgári védelmi alakulatok anyagi-technikai ellátását, valamint, ha szereny kere-
vclm a szükséges kiképzési objektumok és kabinetek számát. Czmege LaJOS, tek között 1s, a lakosság egyéni védőeszközökkel való ellátását. A 11~ 1966-os
a 118 1966. 01. 17-i ülésén visszafogottan nyilatkozott: ,.A tervszámok isme- költségvetési száma i alapján Czinege Lajos honvédelmi mimszter telJeS Joggal
retében öszfoté11 meg kell mo,ida11i, hogy még 1970-re sem wdjuk elérni az mondhatta: .,Nagy változtatásokat nem tudunk végrehaJtam." Ismét adódtak „ha-
optimális színvonalat." Természetesen azért hozzátette: ., Tovább folytatj11k a laszthatatlan" feladatok is.
Magyar Néphadsereg mi11öségi fejlesztését.' )

350 351
 Már 1965-ben megkezdődött az osztrák-magyar „fromhatáron" az 1957-ben
telepített, a határőrség által 1959-65 között műanyagtestü aknákkal ismét átte-
lepített határzár Sz- 100-as típusú jelzőrendszerrel történő felváltása. A kirendelt
müswki alegységek 160 OOO db aknát szed1ek fel, de beépítettek 18 OOO db be-
tonkerítés oszlopot, 80 t tüskésdrótot és kb. ugyanezt a mennyiséget a korábbi
kerítésnél lebontották.
A népgazdaság és a néphadsereg gazdasági kapcsolata új alapokra épült és
jelentősen k1szélesedett. Fokozatosan feladták a - föleg az ötvenes években
Jellemző - örnílló hadiipari ellátásra irányuló törekvéseket. A Varsói
Szertödés keretében kialakult haditechnikai gyártásszakosodás hatására fel-
számolták a nem gazdaságos és indokolatlanul túlzott hadiipari kapacitáso-
kat, s a legnagyobb ha1ékonyságú eszközöket a szövetségesektől, elsősorban
a Szovjetunióból importáltak. Ugyanakkor a gazdaságosság követelményé-
nek és a szelektivitás elvének megfelelően a hadiipari termelés fokozatosan a
híradástechnika, a számítástechnika és a műszaki erőgépek és a speciális
Járműgyártás irányába tolódott cl. (Amíg az 1950-1957 közötti időszakban
a magyar haditechnikai export részaránya 14% volt, addig az 1980-as évek
cleJérc ez az arány elén az import 50%-át, a gép1pan cxpon átlagánál
kedvezőbb gazdaságossági mutató mellett.) Ezzel párhuzamosan figyelembe
vették mozgósítás esetére a népgazdaságból azonnal igénybe vehető anyag1-
technika1 lehetőségeket és eszközöket. Új irányelveket adtak ki, amelyekben
szabályozták a HM beruházásokat. Ennek keretében megtdtollák ÚJabb gya-
logsági lőterek létesítését és minden olyan kisajátítást, amely korábban elfo-
gadottnak számított, pl. raktárak, telephelyek létesítése erdőkben. Az 1960-as
évek második felében az ország gazdasági helyzeté! figyelembe véve különö-
sen nagy hangsúlyt kapott az ésszerű, takarékos gazdálkodás, ami nehézséget
okozott a hadsereg alaprcndel tetésérc történő eredményes fe lkészü lésben. Az
elsőrendű törekvés az volt, hogy a növekvő követelményeket az eddigi, vagy
kevesebb ráfordítással oldják meg. Ennek volt szerves része a „népgazdaság
segítése" központilag előírt feladatrendszere.
Az MSZMP Központi Bi zottsága 1968-as határozata n honvédelmi politi-
ka fő célkitűzéseként olyan korszeríi haderő létrehozását irányozta elő, mely
agresszió esetén hatékonyan képes felvenni a harcot. Egyben - az eddigi
tapasztalatok alapján - úgy határoztak, hogy a korábbiaktól eltéröen a
Jövöben a fejlesztés hosszabb távú programját kell kidolgozni, melynek
konkrét feladatait továbbra 1s az ö1éves népgazdnsági tervekhez kapcso lódóan
kell meghatározni. E cél érdekében a harmadik ötéves terv időszakában elké-
szült a Néphadsereg távlati feJlesztési terve, amely 1971 - 1980 közöm
időszakra foglalta össze a hadseregfejlesz1és célkitüzéseit és feladata11, egyes
A „ Vasfüggöny"
kérdésekben pedig e löremutatoll az J 980 utáni évekre is. Ezen á llásfoglalást

352 353
erősítette meg az MSZMP X. és Xl. kongresszusa 1970 végén, illetve 1975 védelmét is. A t~rvény a honvédeh~et az egész társadalom ügyének, a haza
elején fegyveres szolgalatát pcchg megt1sztelö kötelességnek tekintene. Ennek
Az MN techmka1 feJlesztését a hetvenes években a Szovjetunió egyrészt ~eg~ele~öen részletesen szabályozta valamennyi gazdasági területre
támogatta, másrészt gátolm 1s igyekezett a „h1vatalostól", az „egységes kiterJ_edoen a gazdálkodó tevékenységet folytató szerveknek, vállalatoknak a
felfogástól" eltérő magyar elgondolásokat. A Szovje1unió folyamatosan bé~e1döszak:ra és a rendkívüli helyzetre vonatkozó honvédelmi kötelezettsé-
biztosította a magyar hadsereg részére a korszerúnek számító had1teehmkai geit. 1lasonlóan rögzítette a társadalmi szervezetek, az oktatási, müvelödés,
eszközöket, a Néphadsereg 11sztJe1t nagy számban és magas fokú képzésben és egészségügyi mtézmények honvédelmi feladatait. Új vonása volt a tör-
részesí1cue. A hadsereg rendelkezésére bocsátotta hadi- és kiképzés során vénynek, hogy részletesen szabályozta a honvédelem irányítási rendszerét.
szerzett tapasztalatait, sőt bizonyos mértékig tudományos potenciálját. En- Az 1972-ben módosított alkotmány előírásaival összhangban rögzítette az
nek keretében Farkas Bertalan és Magyari Béla íöhadnagyokat 1978. április Országgyűlésnek, az Elnök, Tanácsnak, a Mm1sztertanácsnak, a miniszterek-
15-től a Szovjetunióban (Csillagváros) ürhaJÓS kiképzésben részesítették. nek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek, a íövárosi, megyei és helyi
Mint közismert 1980. május 26- Június 3 közölt Farkas Bertalan százados t~nácsoknak a honvédelemmel kapcsolatos jogkörét és feladatait. Törvénye-
Valenj Kubaszovval a Szaljut -36 ürhajÓ fedélzetén vliágúrprogramot sncu~ a területi honvédelmi bizouságok rendszerét, s kimondta, hogy ezek
hajtott végre. De például pilótáink, hcltkoptcr-vczetőmk százait képették béke 1dcJén a Minisztertanács ll onvédclm1 Bizottsága irányítása alatt állnak.
k1, illetve képezték tovább a SzovJetunió különböző mtézménye1ben. Mm- De a törvényi szabályozás csak szükséges, dc nem elégséges feltétele volt
dez természetesen hatást gyakorolt a magyar katonai gondolkodásra, de az MN további minőségi feJlcsztésének. A vázolt ellentmondásos külső és
nem tette telJcsen „szovjetté". Nem tagolódott be a ,,b1rodalm1" gondolko- bel~ folyamatok természetesen hatást gyakoroltak a Magyar Néphadsereg
tovabbi mmőség1 korszerűsítésére. Ez megmutatkozotl egyrészröl a polit1ka
1
dási rendszerbe.
A kormány honvédehm poht1káJát az 1960-ban elfogadott honvédelmi vezetés oldaláról előírt fcJlesztés további fo lytatásában, másrészröl pedig a
honvédelmi kiadások folyamatos csökkenésében is. Az állami költségvetés-
törvény szabályo1,ta. Majd két évtizeden keresztül ez a dokumentum adta
meg a ÍCJicsztés keretét, de a1, idő lassan 1úlhaladta ezeket a kereteket. A tár- nek(!) 1968--70-bcn 4,8%-át, 1971-75-ben (negyedik ötéves terv) 4, 1%-át,
sadalomban, a hadügyben és nem utolsósorban a nemzetköz, helyzetben be- 1976--80 -ban (ötödik ötéves terv) pedig 3,6%-át fordították a Néphadsereg
következett változások szükségessé tették, hogy a 70-es évek második felére fenntartására és fejlesztésére.
az ÚJ körülményeknek megfelelő poilt1ka1 és törvényi szabályozás szülessen a A korlátozott anyag, feltételek ellenére folytatták a feJlcsztést. Sőt! A
honvédelem egészéről. Néphadsereg haderőnememek és fegyvemcmemek aránya, szervezete, a csa-
1976-ban fogadták el az ,ij honw!delmi törvényt, amely azt a célt szolgálta, patok csapásmérő ereJe, a hadsereg vezetési, harckészültség1, mozgósítási és
hogy - nem minden ideologikus felhang nélkül - ,,a társadalom szilárd és kiegészítési rendszere a 70-es évekre már jórészt igazodott, betagolódott a
egyre szélesedő bázisán", a fegyveres erök és testületek fcJ\ódésének és ma- YSZ rendszerébe és idomult annak követelményrendszeréhez.
gas fokú harckészültségének figyelembevételével hosszú távra rendezze a Magyarország - és a többi tagország - nukleáris védelme a SzovJetumó
honvédelem valamennyi fontos kérdését. A M1msztcrtanács rendelete részle- ha1ásköre és jórészt költsége voll. Lényeges volt továbbá, hogy a magyar szá-
tesen szabályozta a törvény végrehaJtását. A Július 1-Jétől életbe lépett ÚJ hon- razfüld1 erők a szovjet és más „varsói" magasabbegységekkel való
védelmi törvény az eddigiekhez viszonyítva pontosabban határozta meg a együttmúködés mellet! az Egyesített Fegyveres Erők - ezen bclíll elsősorban
fegyveres erők és testületek feladatait a fegyveres erők - Néphadsereg, a Szovjet I ladsereg - különböző szárazföldi fegyvemcmeivel és légiereJével
1s szorosan együl!működött. Például közös légvédelmi
rendszer működött. A
határőrség- fö feladata a Magyar Népköztársaság területének, függc1lenségé-
nek, ,,szocialista társadalmi rcndJénck", Ill. békéJénck védelmezése külsö tá- 60-as évek konszolidációja, fe lzárkózása után a 70-es évek fó feladatai közé
madással szemben. Emellett belsö funkciót 1s ellátnak. Ezek közül kJ kell tartozott a szövetségi rendszerbe való aktív „betagolódás".
emclm azt a kettőt, melyről a korábbi törvény nem szólt, de amelyet ténylege- A 70-cs évekre általánossá vált a felkészítés, kiképzés, sőt oktatás és tu-
sen elláttak, a népgazdasági feladatokban való közreműködés és at ifjúság dományos munka terilletén is a szoros e&ryilttműködés a VSZ-en belül. Ebből
nevelésében való részvétel. Ugyanakkor a törvény előírta a katonai szolgálatot a szempontból killönösen fontosak voltak a - mmdenekelött szovjet mintán
telJesitök - ezt 24 hónapban határozta meg - és hozzátartozók érdekeinek alapuló-módsz ertani tapasztalatcserék, demonstrációs eszközök és kiképző

355
354
bázisok egymás rendelkezésére bocsátása. Az MN szárazföldi és honi légvé• Kon szolidáció és min ő s é gi fejlesztés
delm1 rakétaegységei például a szovJet fegyveres erök és a Lengyel éphad•
sereg löterem hajtották végre éleslövészetetk egy részét. Szervezeti átalakítás
A VSZ-en belüli szoros együttmüködést mutatta a katonai Yezetés össze• A gyakorla11 feladatok megoldását elösegítctte az elvek tisztázása (pl. az
hangolt rendszere, szervezete, technikai ellátottsága, illetve fejlesztése, ami 1960. évi l lonvédelm1 Törvény), a pénzügyi feltételek - lehetőségekhez
sok esetben, természetesen a szovJet elvek adaptálását Jelentette. Döntó mérten elégséges - biztosítása. Nem meglepö, hogy a legfelsőbb kalonat
jelentöségü volt a szövetséges hadseregek, így a Magyar Néphadsereg vezetésben e döntésekkel személyi váhozás 1s együtt Járt. A Magyar Néphad-
fejlődése szcmpontJából a had1technika1 egyilttmüködés. Ez tette lehetővé a sereg mmöség1 és mennyiségi fejlesztésének beindításakor az Elnöki Tanács
nemzeti haderők azonos típusú fegyverrcndszcrckkel való fe lszerelését mind 1960. máJus 17-e, halállyal Révész Géza vezérezredest (,,betegségére való
az cgyüttmíiködés, mind pedig a harcblllosítás, az utánpótlás SLempontjából. tekmtettel, saJát kérésére") felmentette miniszteri tisztségéből és Czmege
A VSZ-bcn ez viszonylag egyszerű vol t, a m111öség1 fejlesztéshez szükséges- Lajost - az Országgyíilés Honvédelmi Bizottságá nak elnökét, a Szolnok
sé vált korszcrü haditechnikai eszközöket a szövetségesektől, dc Megyei Pártbizottság első titkárát (tartalékos alezredest) - honvédelmi mi-
mindenekelőtt a Szovjetuniótól lehetett beszerezni. De a haditechnikai nisncrré és egyúttal altábornaggyá nevezte ki.
együttműködés keretében több eszközt pl. páncélozott sz..'11lító jármüveket, Az 1959 61-es években feszültebbé vált a nemzetközi helyzet és az ezzel
híradó eszközöket stb., vagy ezek részeit Magyarorszfigon feJlesztették ki és járó hadscrcgfcJlcsztés, párosulva a haditechnikai reforn1mal, új vezetési
gyártották a többi tagállam számára 1s. Struktúdt is kívánt. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány által ki-
A fent, céloknak és követelményeknek megfelelően az 1970-es években nevezett IIM Katonai Tanácsot (KTI 1961 szeptemberében már a llonvédclm1
- a negyedik és ötöchk ötéves terv 1döszakában - a Magyar éphadsereg Tanács által kmevezett KT váltotta fel, melynek elnöke Czmegc Lajos altábor-
mmöség1 feJlesztésének ÚJabb szakasza kezdődött Lehetőség nyílt az arányo- nagy, hom·édelm1 mmisz1er lett. 1961. szeptember 23-ával a K1képzés1
sabb és harmonikusabb feJlesztés kö,·etelményemek tervszerübb és fokozot- Csoportfonökséget, Tüzér, Műszaki, Vegyvédelmi Parancsnokságot. valamint a
tabb érvényesítésére, a kialakult belsö feszültségek csökkentésére. Csapa1légvédclm1 Fónökséget megszüntették és hclyellilk K1képzés1
A2 M személyt állományának és techmkáJának egyre fokozódó bevonása Föcsoportfönökségct (parancsnok: Lakatos Béla vezérőrnagy, m1mszterhelyet-
a népgazdaságba, az ezzel együtt kiadott takarékossági ms1rukc1ók több terü- tes1 rangban), azon belül Tüzér, Műszala, Vegyvédelmi, Csapatlégvédelm1
leten is feszültséget okoztak. Az MN had1techn1ka1 feJlcsztésére egyre kevésbé Csoportfönökségcket állítottak fel. ,,A Magyar Néphadsereg anyag1-techmkai
\'Olt anyagi lehetőség. Pedig a korszerűsítés elengedhetetlen feladat volt. szolgálata munkájának megjavítása és jobb összehangolása, a centralizált
Külön 1s terhelte a katonai költségvetést, az MN készlcte1böl (a7, ,,,mpen- anyaggazd:ílkodás megvalósítása érdekében" létrehozták a Magyar Néphadse-
ahzmus ellen aktív harcot folytató" országoknak, szervezeteknek) ,,segítség- reg Anyagi-Technikai Föcsoportfőnökséget, melynek alárendeltségébe került a
nyúJtásként", átadott hadieszközök-anyagok. Ezek összértéke 1964-1966. VK Anyagtcrvezés 1 és Technikai Csoportfőnökség, a Páncélos és GépJármíi
ápnhs között meghaladta az egymilliárd forintot (döntö többség Vietnamba Technikai soportfönökség, a Fegyverzeti Cso~ortfónök~ég .és a I laditech'.likai
került). 1973 elején új feladatként Jelentkezett a politikai vezetés és a IIM Intézet. Ezzel cgyílll az 1961. szeptember 22-ci 35. sz. t1 szt1 parancs alapJán a
dJrcktíváJ.'lnak megfelelóen a v1etnam1 béke megteremtését clömozdító Nem- Politikai Csoportfönökséget és a Személyügyi Csoportfönökséget
zetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság magyar tagozatának felállítása, Föcso1>0rtfönökséggé szervezték át. (Az ÚJonnan fcláljított Polit1ka1
amely a Külügymmtszténum megfelelő szerveivel együttműködve kezdte Föcsoportfönökség élére Borbánd1 János vezérőrnagy került, m1mszterhelye11e-
meg munkáJát. A magyar tagozat első parancsnoka az előkészítő csoporttal si rangban, ai: eddigi csoportfönök, Dapsi Károly vezérömagy tartalékállo-
már Január 26•án Dél.V1emamba utazott. Őket február 15-én követte a b1zon- mányba került.) 1963-ban megszüntették az Anyag, és Technikai
s.ág többi tagja. (Sajnálatos, hogy a magyar tagozat 2 tagia Dél-Vietnamban Föcsoportfönökséget, szervezetéből az Anyagtervezési Csoportfonökség vi~-
hősi haláli halt. ~zakcrült a vezérkar szervezetébe, a Fegyvcrzeu, valammt a Páncélos es
GépJám1ü 1echn 1ka 1 Csoportfonökségek önálló szolgálati ág fönökséggé v~l-
tak. A fegyvernem, fönökségek 1s kiválva a Kiképzést Föcsoportfonökségból,
anyagi osztályaikkal egyesülve, önállóvá váltak és a honvédelmi miniszter

Jl6 Jl7
alárendeltségébe kerültek. Az évtized második felében ÜJabb változtatás tör- békében rendclkem1 kell vezetésre képes hadmüvelet1 törzzsel, mely szervezi
tént. A Honvédelmi Bizottság (melynek elnöke Fehér Lajos MSZMP KB volt és vezcl! az alárendelt magasabbegységek harcát, 1rárJyilja a harci és politikai
titkára, ekkor a Miniszter Tanács elnökhelyettese volt) 1 ·184/1966. számú k1képzése1ket". Ennek alapján 1961. augusztus 8-ával fclállitolták az 5.
határozatával ÚJ KT-ot nevezett ki (melynek természetesen ta&Ja volt mind a Összfegyvemcm1 1ladsereg Parancsnokságot. A Parancsnokság felállítása
poht1ka1 föcsoportfönök, mind az MSZMP Néphadsereg1 PB első titkára is) (~963-tól Székesfehérvár székhellyel), Csémi Károly vc-térömagy parancsnok-
Czinege LaJos vezérezredes, honvédelmi miniszter elnökségével. saga alatt lörtént. Külön intézkedésben szabályozták az alárendelt csapatokat. E
A „DUNA-62" gyakorlat alkalmával komoly szervezési hiányosságok hadsereg-parancsnokság alárendeltségébe került a már meglévő négy, gépko-
kerültek felszínre. Kiderült, hogy a mozgósítással összcfüggö háborús terve- cs1zóvá átszervezett lövészhadosztály és a rétsági 3 1. önálló harckocsiezred
zetek k1munkálatlanok, a mozgósítottak beosztása, vezetésük számos hiá- (melyet hadosztállyá kívántak átalakítani). 1larciriadó elrendelése esetén az
nyosságot mutatott. Pl. a mozgósított tartalékosok ahg 30%-a rendelkezett MN elvonuló csapatai 1961. szeptember l-jével szimén a7 5. !/DS parancsno-
csak megfelelő fegyvernemi szakképzettséggel. Felszinrc került az is, hogy kának alárendeltségébe kerültek. Elrendelték a 11. harckocs1hadosztály, a 15.
az 1957-1962 között szünetelö tartalékos tisztképzés 1962-bcn kidolgozott gépkocsizó l~vészhadosztály felállítását. Természetesen a szárazfüldi seregtest
ÚJ módszere - a kiválasztott 1 500 sorkatona tartalékos t1sztképzése a két- parancsnoka 1s a honvédelmi miniszter közvetlen parancsnoksága alá tartozott.
éves szolgálati időtartam alatt - nem vált be. Az 1962-63-as évek rossz ta- A hadseregfeJlesztés fö iránya, melyet az MSZMP VII. kongresszusa határo-
pasztalatai alapján az Elnöki Tanács 2. sz. törvényereJÜ rendelete a hadköte- zott meg, a mmöségi feJlesztés volt. Az 1960. évi ösz1 szervezési válto1..ások
les kor alsó határát 20 évröl 18 évre módosította. Így lehetővé vált valameny- keretében a gépkocsizó lövész hadosztály tüzér ezred 76 mm-cs lövegü tüzér-
nyi, felsőfokú oktatási intézménybe felvett sorkötelest behívni tanulmányaik osztály (tü.o.)-t 85 mm tü.o.-á szervezték át. (Tehát az ezred egy 85 mm-es és
megkezdése elótt egy éves szolgálatra, maJd az oklevél, diploma megszerzése két 122 mm-es tarackos osztályból állt.) A lövész e?Jedelmél a löszcrszállitás
után kellett „leszolgálni" a második évet, amikor 1s tartalékos t1szt1 tanfolya- biztosítása érdekében a tehergépkocsik számát 10-IO-el megemelték. (Ezt a
mon vettek részt. Ez a kormányrendelet szabályozta a polgári védelmi kötele- célt szolgálta a JIM 1959-ben az Országos Tervh1vatalhoz benyúJtott hazai
zettséget 14. életévtól 65 éves korhatárig. A minisztériumban már 1964-ben gépJánnü gyártás feJlesz1és1 igénye.) Az (al)egységt szinteken 1s folyt az át-
folyamatosan végezték a (már korábban Jóváhagyott) programokból adódott szervezés. A lövész e?Jedek géppuskás századait szervezetileg megszüntették
feladatokat: a HM hadtszervezetének kialakítását, háború5 Szem I latározványok és helyette a századok géppuskás szakaszait 3 raJosról (3 géppuska) 4 raJOSra (4
kidolgozását. (Ugyancsak ebben az évben dolgozták ki az or.;z.ágos sugárfigycló géppuska) szervezték át.
és Jelző rendszer fejlesztésével, a katona1-müszak1 alakulatok felállításával kap- 1961 1965-ben (a második népgazdasági ötéves terv során) elsörendü
csolatos intézkedéseket.) feladatként Jelentkezett a honi légvédelem feJlesztése. Az OLP csapalair
A feJlesztési feladatok megoldása megkövetelte a hadászati és a korsierü légvédelmi rakéta-komplexumokkal látták cl, a vadászrepülők szá-
hadműveleti ka1011ai vezelés szintJének elkülönítését 1s. A hadmGveleti
mát kétszeresére, a lokátorokét háromszorosára növelték. A hont légvédelem
rendcltetésíí szárazföldi hadsereg parancsnokság létrehozása már a forrada- 1965-ben megkezdte a félautomata vezeiési eszközök alkalmazására való
lom e l őtt felmerült, de eddig erre nem keri.llhetclt sor. Változtatni kellett azon felkészülést. A második ötéves tervben a hadseregfeJlcsztés fő dc koránt-
a gyakorlaton, amely szerint a l/011védelmi Aliniszréri11m sem egyetlen tartalmát tehát a honi légvédelem minőségi és mennyiségi
magasabbegységeket, önálló egységeket, oktatást, e ll átási, egészségügyi és fcJlesztésc képezte. Az Országos Légvédelmi Parancsnokság (OLP) átszerve-
egyéb intézményeket közvetlenül irányított. Ezt megclózően l 960-ban meg· zésére is sor került. Felállították az 1. honi légvédelmi hadosz1ályt (,,a légvé-
alakultak a hont légvédelmi és a szárazföldi haderőnemi parancsnokságok, delmi csapatok gyorsabb operatív vezetése érdekében"), továbbá „a repülő
melyek a feladatok jelentös részét békében is átvellék a mm1szténumtól. Rö· müszakt állomány magasabb színvona lú képzése érdekében a repülő műszaki
videsen k1derO\t azonban, hogy az ÚJ HM szervezet nem alkalmas a tisz11 iskola'' 1s megalakult. Az Országos Légvédelmi Parancsnokság aláren-
legfelsőbb parancsnokság feladatainak ellátására és a hadászati vezetés
deltJemél még radikálisabb átszervezések is történtek. A Légierőnél mindhá-
szintJének megfelelöen rad1káhs átszervezésre került sor. A m1mszter 1961. rom repülő ezredet (az akkor rendelkezésre állt, valamin! az 1961-ben
augusztus 3-án kiadott 0021. számú parancsában a súlyosbodó nemzetközi beérke7.CI gépállomány figyelembe vételével) szmtén átszervezték. Az OLP
helyzetre hivatkozva indokolta a ,·áltoztatások szükségességét. E szennt „már csapatainak kiképzése során számouevó e l őrelépés történt a kismagasságban,

359
358
valamint a sztratoszférában tevékenykedő légi célok ellem harc begyakorlá• erők korszerűsítésére kell a fö figyelmet fordítam. Az erre vonatkozóan
sában. A kismagasságú célok felderítésében a megbízhatóság 1965•ben 70• 1963•ban jóváhagyott terv a hadműveleti és harcászati rakétás szervezetek
80%•os lett, szemben az 1964. évi 40·50%•kal. (A sdirazfóld1eknél is felállításával, a harckocsi hadosztály megszervezésének befejezésével és a
megerősítették a csapatfelderitö szerveket.} Megkezdték a mélységi felderítő csapatfclderitő szervek megerősítésével számolt, amit a második ötéves terv
- légideszant - századok, illetve zász\óalJ felállítását. (1961-1965) időszakában végre is haJtonak. A szárazföldi erőknél a továb•
A repillöezredek l 968•ban 1s az OLP alárendeltségébe tartoztak. Az 1. honi biakban elsősorban vezetés, és szervezési változtatásokra került sor.
légvéde\m, hadosztály (Veszprém) keretében a pápai 47., valamint a tasz.án 31. l 962·ben kezdték meg egy rakétadandár felállításával kapcsolatos mun•
honi vadászrepülő ezredek működtek. A miskolc1 2. hom légvédelmi hadosz• kát, amely kapcsolódott az 1962 márciusában megalakult MN Rakéta• és
tály keretében pedig a kecskeméti repülőtérre települ az 59. hom vadászrepülő Tüzérfönökség s1crvezéséhez. (Már 1964 őszén felmérték a dandár (kódolva:
ezred és a 86. önálló vegyes repülőosztály. A 31. és az 59. hom vadászrepülő 5. önálló harckocs1ezrcd) mozgó rakéta•tech111ka1 bázis kiépítés, helyzetét és
ezredek 4. századai MIG-15 81S2 gépekkel fe lszerelt felderítöszázadok vol• hadrafoghatóságát. Az összefoglaló jelentés nem számolhatotl be még jó
tak. A légvédelem rendszerében lévő ezredeken kívül az OL P még a szolnoki eredményekről. (Úgy ítélték meg, hogy alapjúban felkészült, de „kikép::.ési
Ki\hán György Repülö Műszaki Főiskola kiképző ezredével is számolhatott. eredményei még nem mi11de11 szakterületen szilárdak .... Mémök•teclmikai
Az MN·bcn a repülóezredek a légvédelem - mint haderőnem - keretében szolgálata feladatát alap1•etóe11 megoldotta. Egt!sz te1•t!ke11yst!gébe11 érezhető
müködtek. (Harci géptípusok: MIG-15 81S2 és UTI; MIG-17 PF; 1•olt a gyakorlat és a ke/16 tapasztalat hiánya.')
MIG-19 PM-SZM; MIG-21 F-13; MIG-21 PFés UTI.) A VSZ lagság természetesen azt jelentette (mint ezt az 1962. augusztus
A honi légvédelmi csaparolmak fel kellett készillmük arra, hogy 1961. de• 22-ca szovJet•magyar ,,protokoll" »jegyzókönyv« is csak megerősítette, pon-
cembcr 31.-étól állandó harckészültséget tartva, együttműködésben Csehszlo- tosította), hogy az Egyesített Fegyveres Erők állományába kelleu kljelölnr -
vákia, SzovJetumó Kárpát·UkraJna1 Légvédelnu Körzete és Románia, vala· békében - a szárazföldi csapatok hadműveleti magasabbegysége11 és egysé•
mint a Déli IIDSCS légvédelm, erőivel biztosítsák az ország légterének vé· gcll, amelyek állandó harckészültségben vannak és rövid idö alatt mozgósíl•
dclmét. (A íelkészülés időszakában - 1961. december 31.-éig- a magyar hatók (3 nap), valam int a honi légvédelem erőit, eszközeit.
légtér biztosítását a Déli HDSCS vadászlég1ereJc végezte, de tömeges tárna• Az 1962. augusztus 22-ci jcgyzókönyvbcn rögzítették, hogy a magyar
dás esetén az együttműködési tervben r0gzitett irányokban a magyar légierő a fegyveres erők korszerű fegyverzettel, haditechnikával és anyagi•techmka1
másochk lépcsöben a (szovjet) elsö lépcső fokozásában tevékenykedett Sár• eszközökkel való ellátását mmd a hadsereg gépesítését, mmd a mozgósítás,
mellék, Taszár és Kecskemét repülőtereken települve 45 fös gépszcmélyzet· tartalékok létrehozását 11lctóen, a szükséglel kimutatásának megfelelően kel•
tel.) Ennek során a löveges légvédelm1 lilzéregységek egy részét az akkor lett megvalósham I 965•re, rlletvc 1970•ig, megfelelő mennyiségben. (Az
korszerű légvédelmi rakétakomplexumok váltották fel (DYINA típusú légvé· anyagi biztosítási terveket a háborús állománytáblának megfelelóen magyar
delm1 rakéták). Fokozatosan kiépült az ország legfontosabb körzeteit védő katonai vezetésnek 1962. november 15•éig kellett pontosítani mind a no•
zonális légvédclmt rakéta·tíízrendszcr. Megalakult a veszprémi \. és a mis- menklatíira, mind a mennyiség tekintetében.) l 963•ban ennek megfelelően
kolci 2. honi légvédelmi hadosztály, alárcndehségükben légvédelmi rakéta növelték a földi rakéta egységek számát, tovább folytatták a harckocsi és
harci osz1ályokkal. Ezzel egyideJűlcg szükségszerűen sor keri.llt a felderítő és fe ld erítő egységek, alegységek szervezeti, illetve technikai megerősítését.
irányító feladatokat ellátó rád1ótechnika1 csapatok Jelentős mennyiségi és Az átfegyverzés Jegyében 1963•ban folytatták a 10. rakétadandár (,,5.
mmöség1 feJlesztésére is. 1961-bcn a három rakétarendszer parancsnokság önálló harckocsie.zred") fe lállítását (Tapolcán). A lladseregparancsnokság
mellett 14 harci és 3 technika, osztályt állítottak fel. Átszervezték a kiszolgáló és egyéb alakulatokkal Székesfehérvárra, a 8. gépkocsizó lövész•
vadászrepülő csapatokat, és ezrede1k szintén a hom légvédclm1 hados1tályok hadosztály a Dunántúlra települt á1, miközben - a 9. gépkocsizó lövészhad•
részeivé váltak. osztállyal és a 11. harckocsi hadosztállyal együtt - hadrendi elemeit telJeS
A szárazfoldi csapatok feJlcsztésénck üteme és aránya a 60•as években szervezetre egészítették ki. A hadosz1ály felderítő zászlóalJakat
elmaradt ugyan a honi légvédelemtöl, dc ezen a területen 1s Jelentős feJlödés megerősítették és szervezetükbe páncélos járműveket állitonak be. Az állan•
ment végbe. A katonai felső vezetés az 1962 utáni években úgy határozott, dó harckészültségü hadosztályok feltöltésével cgy1dcJűleg - az 1963. máJUSI
hogy a honi légvédelem fcJlesztésénck folytatása mellett - a szárazföldi Jegyzökönyv elöírásainak mcgfelelöen - a 7. gépkocsizó lö\·észhadosztály

361
360
állományát csökkentették és mozgósítási, készenlét, idejét „azonnaliról" növelése, a vezetés operativitásának fokozása érdekében 1966-ban felállítot-
M-1 napra változtatták meg. Ennek keretében tovább folytatták a 4. gl. ho. ták a (ceglédi) 3. hadtest-parancsnokságot és elökészí1ették a 4. és 15. gépko-
keretesítését, illetve a 15. gépkocsizó lövészhadosztály M. idejét M-5-röl csizó lövészhadosztály al.irendeltségébe utalását. Ugyancsak ebben az
M-3-ra módosították (a mozgósítás elősegítése érdekében állományában időszakban kiépítették háború esetére az ország vezetéséhez elengedhetetle-
néhány csökkentett állományú elökészítő törzset hoztak létre). A fejlesztés nül szükséges központi, megyei és városi vezetési pomok egy részét. Ugyanis
eredményeként a közepes harckocsik és a korszerű légvédelmi lövegek száma 1966-ban kidolgozták és jóváhagyták a Honvédelmi Minisztérium háborús
négyszeresére növekedett. Az átfegyverzés következtében a szárazföldi csa- vezetési pontokra tönénö tagozódása és az egyes vezetési lépcsők feladatai-
patok tüzereje 7-8 szorosára, ütöereJe a harckocsik számának növekedésével nak meghatározása (,,LEGYEZŐ" terv).
4-szcresére, az I fóre eső munkaenergia (lóerő) háromszorosára növekedett. A következő évtizedben a két haderőnem hadrendjében nem történt lénye-
A beszer~ett fe1:,,yverzet és haditechnika lehetőséget adott az egyes harcesz- ges változás. A magasabbegységek és egységek belső szervezetében viszont
közök korábban fennálló egyenetlenségei megszüntetésére és összességében kisebb átalakítások következtek be. Létre kellett hozni az új technika fogadá-
nagyban növekedett a csapatok harckészsége. sára és alka lmazására nélkülözhetetlenül szükséges alegységeket és egysége-
1962-ben a Honvédelmi Minisztérium és az MN feladatrendszere új elem- ket. Ezek száma esetenként jelentős volt, ami újabb és újabb létszámigényc-
mel bővült. Az Elnöki Tanács rendeletére a Légoltalmi Országos Törzspa- ket vetc\l fel. Ugyanakkor a néphadsereg összlétszáma nem volt Jelentősen
rancsnokság és szervei, melyek eddig a Belügyminisztérium irányítása alatt növelhető, ezért tovább folytatódott a keretesítés. A technika-ember-szer-
álltak, a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá kerültek. Az ekkor már lé- vezet viszonylatrendszcrében a már korábban is jelentkezett feszültségek
nyegében elavult és a hadsereg feladataival alig összeegyeztethető szervezetet tovább mélyültek. A konnánytól kapott kisebb mértékíi létszámnövelési
polgári védelmi szervezetté alakították át, melynek fö feladata az esetleges lehetőség és a bel ső átcsoponosítás korábbiaknál szélesebb körű alkalmazása
tömegpusztító csapások következményeinek felsz.'1molása, a tcnnészeti és ipari sem tudta az ellentmondásokat csökkentem. Fokozatosan kezdett kialakulni
katasztrófák elleni hatékony védelem lett. A polgári védelem országos pa- az a felismerés, hogy a fclhalmozódoll feszültséget csak egy átfogó szervezeti
rancsnoka a honvédelmi miniszter lett. A feladatok közvetlen irányítására meg- refonn oldhalja meg. Azonban nem voltak adottak a feltételek, s a szükséges
alakult a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága törzsfónökkel az élén, de elhatározottság sem alakult megfelelően. A feltétlenül szükséges szerveze11
sajátos tevékenységük miatt erős polgán vezetés is érvényesült. Egyrészt a reform végrehaJtását ezért az 1980-as évekre halas,aották. A hadseregfeJ•
polgári védelem területi katonai irányító szerveit és alakulatait besorolták a lesztés feladatainak meghatározását és végrehajtását a 70-es években
Néphadsereg szervezetébe, másrészt a városi, Járási, megyei légoltalmi pa- számottevöen befolyásolta, hogy a haderő szükséges szervezeti keretei kiala-
rancsnoki tisztséget az illetékes tanácselnökök látták cl a melléjük rendelt ka- kultak. További mennyiségi növelésre nem került sor, dc a népgazdaság
tonák közreműködésével. (Ezek békeállománya 530 tiszt, 50 tiszthelyettes, 677 anyagi lehetőségei és munkaerő helyzete miatt nem is lett volna rá mód, át-
honvéd voh; mozgósított állományuk 34 536 katona és polgári alkalmazott.) alakítás tekintetében tehát az intenzív jelleg került előtérbe. Az MSZMP Po-
A nemzetközi életben 1964-re bckövetkezcll - rövid - enyhülés a hadse- litikai Bizottságának 1970. október 20-i határozata alapján újból napirendre
reg szervezeti és vezetési rendszerében egy újabb elem meruelenését vonta került a Honvédelmi Minisztérium struktúrájának vizsgálata. Az elkészült
maga után. A fö koncepció - a minőségi átalakítás - nem változott, de mó- vizsgálatokban feltárt összcfúggésck alapját képezték az 1972-bcn hozott
dosult a mellékszámy, a tömeghadsereggé fejlesztés lehetőségére való készü- döntéseknek, amelyek a minisztériumí irányítás és a seregtest szintíi vezetés
lés. Ezt tükrözte, hogy a politikai vezetés 1964 Júliusában olyan határozatot és a kiképzés továbbfcJlcsztésére irányultak. Bár a fcltá11 hiányosságok,
hozott, amelynek énelmében -az ország gazdasági telJesítö képességével össz- megoldásának, valamint Javasolt fejlesztési és megoldási irányoknak csak
hangban- a további átalakitás nemjárhatolt együtt a békclétszám növelésével. egy részét valósították meg, a minisztérium új szervezete a korábbinál jobb
A ÍlaI\'anas évek második felében folytatódou a hadsereg szervezetének és lehetőséget teremtett a legfontosabb területek hatékonyabb irányítására.
vezetésének korszenisítése. A vezetés struktúrájának tovább, módosítását, a A llonvédelm 1 Mnusztérium 1972-1973-as átalakítása azt a célt szol-
szárazfold1 csapatok szervezetének és vezetésének további javítása szándékát gáha, hogy a korszcríi vezetési eszközök alkalmazásával a HM hatékonyab-
Jelentette, amikor a csapatok magasabb fokú harci és mozgósítási készségé- ban tudJa vezetni a technikailag JÓI felsze reli csapatokat és leválaszthassák a
nek biztosítása, a kiképzést rány1tó és ellcnőr.W tevékenység hatékonysága HM -röl azokat a tennivalókat, amelyek alacsonyabb szinten, illetve a ! !M-en

362 363
 kívül 1s megoldhatók. A mimszténum létszáma 2000 fő alatt maradt, viszont
A csapatrepülő erők vezetésére létrehozták a Csapatrepülő Parancsnoksá•
a mm1szténumi irányí1ó szervek egymás után hozták létre a saJát - tényle• got és a Légvédelmi és Repülő Hadműveleti Ügyeletes, Szolgálatot.
gcs vagy csak presztízs jellegü - hatáskörüket, lehetőségeiket növelö hát• 1975•bcn a Magyar Néphadsereg fübb szervezet, elemei az alábbiak voltak:
térin1ézménye1ket. Megszünl az Ellenörzés1 Főosztály. Az ugyancsak meg• llonvédelmi M1n1sztérium;
szüntetett Kiképzési Csoportfönökség Jogutódaként kiképzési föfelügyeló1, 5. összfegyvernemi hadsereg (három gépesített lövészhadosztály; egy
valammt légvédelmi és repülő felügye!Öi beosztást létesítettek. Az előbbit az harckocs1hadosztály; közvetlenek);
általános gépesített és harckocs1zó, illetve a tanmtézett kiképzési 3. összfcgyvemcm, hadtest (két gépesített lövészhadosztály; közvetlenek);
csoportfönökségek, valamint a kiképzési elvi koordmáló osztály, továbbá a 1. honi légvédelmi hadsereg;
rakétatüzér, a müszaki, a vegyvédelmi főnökségek felügyeletével bízták meg. csapatrep(llök (szállító helikop1erezrcd; felderítő repülőezred; harci heli•
Az utóbbit a f-l M.ben létrehozott repülöb1ztonság1 osztály, valamint a meg• kopterezred; szállító repülőszázad; biztosító•kiszolgáló zászlóalj);
alakítás alatt álló légvédelmi rakéta•, repillö• és rádiótechnikai főnökségek hátországvédelmi erők;
koordinálásával bízták meg. A Vezérkarnál a Szervezési és Mozgósítási !I M közvetlenek;
Csoportfönökséget kettéválasztották, és ezek önálló csoportfönökségekként hadtáp szervek; pénzügyi; igazságügyi szervek.
müködtek tovább. 1976•ban a hadtápszervezetböl kiválva alakult meg a Be•
ruházás1 és Fenntartási Főnökség. Változást Jelentett a Térképész Személyi állomány
Szolgálatfőnökség, illetve I 975•ben a Rád16clektromka1 Főnökség megaJa.
kitása a korábbi Híradó csoponfönökség helyett. Az 1960 70 közötti időszakot egészében az jellemezte, hogy a hadsereg
Az 1rányitás1 struktúra átalakítását Jelentette, hogy 1972. Január l•Jén a hátor• Jelentős mértékben még mmd1g extenzív fejlesztésének ütemér, nagyságrend•
szágvédelem egységes rendszerének irányítására megalakult a Há1országvédelm1 Jét a tervezetthez képest vissza kel/eu fogni. A poht1ka1 vezetés 1964 JÚiius,
Parancsnokság. Ezen egységes rendszerben a l lonvédelm1 és a Belügymmiszté• döntése (a tovább, ÍCJlesztés nem Járhatott együn a békelétszám növelésével!)
num, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága, valammt a Polgári Védelem következtében az MN feJlesztése - különösen a szervezet, feJlesz1és tekin•
szorosan összehangol\'a 1evékenykedett. Így Viszont összekeveredett a honvéd· telében ellentmondásosan alakult. Ugyanis - az elképzelésektől eltérően
elem. a katasztrófa--elhárilás és a belső rend biztosítása. A korább, megyei a ÍCJlcsztés mégis együtt járt Jelentős Jé1számnöveléssel 1s. Ennek
k1egészítö parancsnokságokat megyei hadk1egészítés1 és tcrilletvedelm, parancs• legalapvetőbb oka az volt, hogy az új fegyverrendszerek hadrendbe állítása,
nokságokká szervezték át 1975•ben, s a továbbiakban ellátták a területvédelem• azok működtetése, karbantartása és alkalmazása létszám1gényesnek bizo•
mel összcfüggö feladatokat 1s. Mind a Hátországvédelm1 Parancsnokság, mmd a nyult. E nélkül U!,'"yams az ÚJ 1echnika nem válhatott volna valóban ütóerövé.
megyei parancsnokságok a feladatok tervezésében, szervezésében és irányításá· Ugyancsak magas létszámigény! követelt az 1s, hogy a régi és az ÚJ technikát
ban egyOttmüködtek a határörség, rendőrség, munkásőrség és polgári védelem cgy1dcJOleg, párhuzamosan kellett rendszerben tartam. A poh11kai és katonai
országos és megyei szerveivel. A kibővült feladatkör(\ parancsnokságok szer• vezetés eleve az l 959•es létszám mintegy negyedével történő növelésével
vezték a fegyveres erők és testületek kiegészítésével, mozgósításával a népgaz• számolt. A tcchrnkai fejlesztés által igényelt létszámnövelés gyakorlatilag
daság szolgáltatásainak kötelezcttsége1vel öss:t..cftlggö honvédelmi igazgatási, 1964.ig lényegében akadálytalanul meg is valósult.
valammt területvédelmi feladatokat. A Magyar Néphadsereg 109 770 fös hadiállománya 1960. máJUS l•Je1
Lényeges változást jelentett továbbá, hogy 1973 Janutll)ában megszűnt az helyzet alapJán 19 043 tisztből, 8 984 tiszthclyettesböl, 22 188 tisztesböl és
eddig szmtc m1niszténum1 feladatokat ellátó Országos l .égvédelm1 Parancs· 59 555 honvédból állt.
nokság, és megalakult az 1. Hom Légvédelmi l ladseregparancsnokság. Az 1961.jamuír /.Jel állapot mára növekvö létsz.imot mutatJa. A 66 817 fös
elkerülhetetlen techmkai korszerüsítést tennés7etcsen -.zer\'CZCli váltol.á-.nak 1s katona létszám 99,5%--os feltöltöt1sége1 Jelentett. (Még 13 079 -'98,4%/ polgári
kísérnie kellett. De nem csak a legfelsó "·ezetö szerveknél. Például k1cmelkedö alkalmazott 1s volt.)
Jclentöségü volt a szárazföld, csapatok harcát közvetlenül támogató A lO\'IÍbb1 létszámemelkedés azonban már túlhaladta volna a népgazdaság
csap.atrepülö fegyvernem fel:illitása Tökéletesedtek a magasabb-egységek és teherbíró képességét. Ezért hozon J 964 júliusában a felső poht1kai vezetés
egységek belső szeryezete1 is. olyan határoLatot, hogy a Jövőben a fcJlesztés nem Járhat együtt a békelét•
szám növekedésé\'el. Ettől kezdve az átszervezés fokozódó létszámgondok•

364 365
kal küszködött. Enyhítette, de nem oldotta meg ezeket a gondokat a hadsere- kívánták betölteni. Ennek megfelelően természetesen emelni kellett a tiszt-
gen belüli átcsoportositás - például a kevésbé fontos szerveze1ek keretesíté- helyettes képzés színvonalát. Az ezt követő erőfeszítések eredményeit vizs-
se (a békében szolgálatot telJesítók létszámának csökkentése). Ez a gálva utólag megállapítható, hogy ez a határozat csak részben váltotta be a
későbbiekben jelentős feszültségek forrásává vált.
h?z~füzött reményeket, s több fontos elemét az 1980-as évek elején korri-
A minőségi fejlesztés során kialakult a MN nagyságrendje - meg-
galm _kel_lett: A szárazföldi és a honi légvédelmi csapatoknál végrehajtott
közelítve a százezer fő t (1967-ben): tec?n,i~ar feJlesztés létszámkihatásait a szervezeti felülvizsgálat és a racio•
- 15 541 tiszt (ebből 39 vezérőrnagy, 2 altábornagy, 1 vezérezredes); nahzalas, valamint a korábban felduzzasztott létszámmal dolgozó HM és
- 7 670 hivatásos és továbbszolgáló tiszthelyettes, tisztes; V,ezérkar szerveinek csökkentése sem ellensúlyozhatta. Újabb létszámot
- 11 248 sorállományú tisztes; kertek a politikai vezetéstől, és a tartalékosok bevonására is sor került. De
- 48 473 honvéd (az építőd:mdárok haderőn kívüli létszámba sorolva). ezen a helyzeten intézkedések csak átmenetileg javíthattak. A technikai
A 82 832 katona mellett még 15 637 polgán alkalmazot\ is tartozott a ko.~szcríisítés újabb és újabb létszámfejlesztéssel járt együtt, illetve kö1-
Magyar Néphadsereghez. (A forrás 100/övel hibás!l) csonhatásban történt.
Az 1962. augusztus 22-én létrcJött megállapodás az EFEF-el a magyar
hadsereg összlétszámát 1965-ig békében 85 500 főben (háború tdeJére 250 Anyagi-, technikai állapot
OOO föben), 1970-,g 92-95 OOO föben (háború ,deJére 300-350 OOO föben)
határozta meg. (A határőr csapatok, belső karhatalmi csapatok és az országos A Magyar Néphadsereg szervezeti, személyi és haditechnikai fejlesztése pár-
légoltalom csapatai a Magyar Néphadsereg csapatainak összlétszámába nem huzamosan történt. Mindenekelőtt a hadsereg anyagi-technikai alapjainak
tartoztak.) megteremtése került előtérbe. Ennek megfelelően az MN hagyományos
A minőségi fejlesztést gyors ütemben indították be és így nem volt fegyvememeit is korszerüsíteni kellett és - nem utolsó sorban - új fegy-
lehetőség arra, hogy a korszerű techmkat eszközök rendszeresítése előtt ké- vernemeket kellett k1alakítan 1•
pezzék ki a szükséges állományt. Ezért az új techmk:u eszközök megkívánta Jelentős változtatásokra volt szükség a szakcsapatok és a különböző ki-
szükséges személyi feltételeket, azok rendszerbe helyezésével egytdőben, szolgáló feladatokat ellátó csapatok területén is. Az átfegyverzés során fo.
tömeges átképzések, rövidített tanfolyamok útJán kellett megoldani. 1961 - lyamatosan cserélték a fegyverzetet és a technikát. Megkezdődött a második
1966 között a lisztek mintegy 10%-át képezték át a korábbitól eltérő új szak- világháborús fegyverzet lecserélése és új fcgyverfajtákat is rendszerbe állí-
képzettséghez. tonak. A hadsereg konkrét átfegyverzése perspektivikus tervének elkészítését
A hadügy forradalma elérte az MN-t is, dc bizonyos mennyiségi növeke- l 961. elején meg is kezdte a vezérkar. Ennek első lépéseként a Honvédelmi
dést változatlanul nem leheteu ktiktatm. (A 70-es években a 90 ezer föt va• Tanács jóváhagyását keltett kémi a béke idején „M" tartalék létesítésének
!amivel meghaladó hadsereget 50-60 tábornok irányította.) mennyiségére. (Fegyverzet és optikai anyag; lőszer és robbanóanyag; üzem-
Az eddig vázolt valamennyi feladat megoldásának nélkülözhetetlen had- anyag; élelmezés; ruházat - hány hónapi készlet.) Nehézfegyverze1ből
seregen belü\J feltétele volt a személyi állomány szükséges mennyiségben és {repülőgépekből, harckocsikból) és gépkocsikból nem terveztek „M" tartalé-
mmőségben történő biztosítása, az 1960-as évtizedben kibontakozott fcJlesz- kot. Ugyanakkor a szíikös anyagi lehetőségek nem tették !ehetővé annyi új
tés folytatása. Külön is nyomatékosította a gyorsabb előrehaladást, az eszköz vásárlását, mint amennyire szükség lett volna. Így érthető, hogy ritkán
időközben felhalmozódott, valamint az az előrelátható folyamat, hogy a 70-es került sor a rég, techmka kivonására, a kezelő, kiszolgáló állomány felszaba-
évtized második felében nagyarányú nemzedékváltásra kerül! sor. dítására. A legtöbbször az ÚJ mellett a régi technika is hadrendben maradt. Az
1973-ban az MSZMP Poll11ka1 Bizottság megvizsgálta a kialakult helyze- arányos fej lesztés elvét sem lehetetl tartani. A hadsereg minden elemét
tet és szükségesnek tartotta a tiszli állomány mintegy 25%-os csökkentését, egyidejűleg fejleszteni meghaladta az ország teherbíró képességét. A fejlesz•
belső arányainak - életkor és rendfokozat - megváltoztatását. 1lasonló t~si források koncentrációjára, a végrehajtás fontossági sorrendjének kijelölé-
arányban növekedett a tiszthelyettesekkel és a lcinevezett polgári alkalma- sere volt szükség. Egymást érték a különböző takarékossági intézkedések.
zottakkal betölthető beosztások száma. A tiszthelyettesek.kel elsősorban a Jellemző és sokat mondó, hogy az illetékes (MN VK 4.) csoportfönökség az
19 66-70-es „legtöbb m1port hadi1echnika1 anyagokra" vonatkozóan két
technikai, Javító-, kiszolgáló szerveknél és a szakaszparancsnoki helyeket
változatban készítette cl a tervet 380 millió, illetve egy takarékosabb 200

366 367
milhó rubel értékü beszerzésre. Ez a „380"-as, illetve „200"-as terv az évti- közök~t, berendezéseket is kellett alkalmazm, illetve felhasználni a szilksé
zed második felében aztán a „200"-as alapJán reailzálódou.) letek biztosítására.} g-
Külön program keretében kidolgozták az MN műszaki anyage\látásának A két alap~etö hade~önemhez tartozó csapatok korszerűsítésében és feJ-
feJlesztés, 1ervét. Ez nagymértékben számolt szovjet importtal. (Moszkvában lesztésében szilkségs_zeruen sorrendiség érvényesült. Ez tilkrözödött az an a-
1963. február 8-án írták alá az 1963--65-re vonalkozó szovJet-magyar kato- g1-techmka1 ellátottsagban 1s. Y
nai müszak1 feJlesztésröl, illetve „speciális'' export-import egyezményt.) Az MN an~ag1-technikai_ e~látottsága a 60-as évek közepére _ mmden
1959-töl mduh a légvédelmi csapatok mmöség1 fcJlesztésc. Korszerü lég- nehézség cllenere nagymcrtekbenJavult és korszerűsödött.
védelmi eszközökkel fegyverezték át a légvédehm csapatokat. A 60-as évek Az 1966-1970 kö:öuifejlesztési időszak a hannadik népgazdasági ötéves
eleJén létrehozták az új fegyvernem, a légvédelmi rakétacsapatok szervezete- t~rv ~e~etében ment végbe. Ezekben az években a haderőnemek közül a szá-
it. Ennek eredményeként a légvédelmi csapatok harci lehetösége1 mmtegy iazfold, csapatok kaptak prioritást a fejlesz1ésbe11. A szárazföld, csapatoknál
négyszeresére növekedtek 1964-65-re. 1959. Június l-jén 62 db-os tovább folytatódon s elé11e az akkor tervezett szintet - a magasabb-
vadászrepülőgép flotta 1961. január I-jére 15 db-al növekedett. (Ehhez tár- egységek ~ellátása harcászati rakétákkal; megkezdődött a tüzérség ellátása
sult még \db Ml-1 helikopter.) Mozgósítás esetére tervbe vetlék a polgári soroza~vetokkel. Nagy mennyiségű állványos gránátvetö került a páncéhörö
repülögép-állomány igénybevételét ,s (25 szállító-, 36 futár-, 19 al~gyscgek sze~rv~zctébe. Továbbra is folytatódon a harckocsik mennyiségének
terepmentesítö, 4 sebesültszállitó rcpülögép). Ugyanakkor az MN átvette a növelése, mmoseg1 össze1ételük Javítása, korszerüb~ T -55A típusú harcko-
BM Konnányörségtöl a legfelsőbb állami és pártvezetők lég, szállításának csik bcsze~sé~el. A techmka1 feJlesztés k1emelkcdó eseménye volt a lövész-
feladata11, a konnányörség repülörészlegét és tököh obJektumát. A 60-as c_sapatok ellatásanak megkezdése - magyar gyártmányú páncélozott szál-
évek eleJére rendszeresítették a haderönem legúJabb harceszközc1t, a htó harCJánnüvekkel. Ezzel kezdődött meg a lövészcsapatok lényegében a
hadmüveleu-harcászall és a harcászati rakétacgységcket. gyalogság -, mmt fegyvernem átalakírása korszerü gépesílett lövészcsapatok-
Az 1964/65-ös évre vonatkozó előirányzatok megvalósítása esetén az át- ká. Ezzel egy időben indult meg a csapatrepülő eröknél a szállító heltkop1erek
fegyverzési terv alapvetöcn végre 1s haJtható volt (a BTR 60 P páncélozott rendszerbe állítása.
szállítóJánnü kivételével). De a techmka1 eszközök gyors és igen nagy erköl- A 1ecl111ikai kors=erüsilés a 70-es években valamilyen mértékben tehál a
csi kopása miatt a hadsereg egészének átfcgyverzése, korszerüsitésc l 965 hadsereg valamennyi haderönemét, fegyvememét, szakcsapa1át énntette.
végére még nem fcJezödön be. Ugyanakkor a s:ára=foldi csapatok mmöség1 Lényegében befeJezödön a csapatok te!Jes feltöltése korszerü eszközökkel. A
feJlesztésére vonatkozó célkitűzéseket alapvetöcn telJesitctték 1965-re. (Bár a techmka,lag elavult eszközöket csaknem telJesen kivonták. s az évtized eleJén
techmkat feJlesztésscl együtljárt az a probléma, hogy a technikai szakembe- alkalmazol!, ekkorra telJesen amort1zálódott, korszerütlenné vált technika
rek mint1 szükséglet rohamosan növekedett a hadseregben. A mérnök, tech- 60%-át ÚJ, korszerű típusokkal váltottak fel. Megkezdődön a techmkának
nikus, állomány terén volt a legtöbb kivánmva\6.) Tehát már a második öt- korszerübb és hatékonyabb eszközökkel, a fegyverek, fegyverrendszerek ÚJ
éves terv ideje alatt a földi csapatokat bizonyos mértékig ellátták raké- gencrác1óJával történő felváltásának lassú folyamata.
tacszközökkel. Ennek következtében a szárazföldi csapatok tüzerejc 7•8 szo- A fto11i legl'<tdelmi c:sapo10k11ál megkezdödött a korábban kiépített és er-
rosára növekedett. A harckocsik iltöcreJe, sz.írnának növekedésével négy és kölcsileg egyre inkább elavu ló egynemű rakétákból álló rendszer felváltása
félszeresére növekedett. A beszerzett fegyverzet és haditechnika lehetőséget egy ~öbb típusból álló, zavarvédettebb rakétarendszerrel, melynek harci
adott az egyes eszközökben korábban fennálló egyenetlenségek nagy részé- lchetosége1 többszörösen meghaladták a korábbi rendszerét. A vadászrepülő­
nek megszüntetésére. Ez összességében nagyban növelte a csapatok harcérté- csapatoknál 1s folyamatosan megtörtént az elavuló gépek korszerűbb, haté-
két. A szárazföldi haderőnem had1tcchmka1 eszk zökkel való ellátása 1960- konyabb fegyverzettel felszerelt géptípusokkal való felváltása. 1975-ben
as évek első felében mmd menny1ség1, mmd mmöség1 területen Jelentősen k~vonták a ~4 év óta rendszerben lévő MIG 15 BISZ típusú gépeket. To-
Javult. Rakéta eszközökön kívül korszerü harckocsik, lokátorok, híradó esz- vabb1 Jelentos változáson mentek keresztül a rád1ótechmka1 csapatok Külö•
közök, nuklcáns müszerek beszerzésével folytatták tovább a csapatok ÚJ ha- nösen Je l entős a korszerü harc sikeres megvívása szcmpontJllból, hogy ebben
d1technika1 eszközökkel történő átfegyvertését. (A korszerf1 eszközök mellett at időszakban előrelépés történt a harci eszközök és a hom légvédelem egyes
azonban még bizonyos számú régi típusú, részben elavult had1techmkai esz- rendszereinek automatizált vezetése terén.

368 369
 A szárazfoídi csapatok technikai fejlesztését olyan föbb állomások jelez. bekötőutakat, leszállótereket, központosított hír- és vezetékes rendszert stb A
ték, mint a lövészcsapatok nagy többségének ellátása páncélozott szállító honi légvédelmi csapatok részére ugyancsak be kellett rendezni a rakéta-
harcjármiívekkel. A fonnális változtatást az is mutatta, hogy 1975. december egységek és magasabbegységek álláskörleteit, rakétatechnikai bázisait a
l •jétől gépkocsizó lövészcsapatok hadrendi megnevezése gépesített lövészre vadás.zlégierö repülőtereit, vezetési és vadászirányító pontokat, központ~sí-
módosult. Jelentős változás volt a csapatoknál lévő páncéltörő eszközök fel- tott h1rrendszert és különböző raktárakat. A légierő tevékenységét illetően a
váltása korszerűbb típusokkal, és azok mennyiségének növelése, a h~dszíntér el~készítés Jelentős rep~lötér-hálózat kiépítését tette szükségessé,
hadmüvele11-harcászat1 és harcászati rakéták ÚJabb generációjának rendszerbe hiszen a feltetel_ezett ellenség csapasainak várható obJektumai közé tartoztak
állítása. A lövészcsapatok megkapták a 73 mm-es automata töltésű löveggel a repülőterek. lgy nem lehetett megelégedni annyi repülőtérrel, amely az
és páncéltörő rakétával ellátott szovjet BMP úszóképes páncélozott szállító akkor .meglévö légierő állományának éppen szükséges volt, hanem azok
harcjánnüvet. Így a lövészcsapatok növelni tudták együttműködési képessé- mennyiségét (manőverek, álcázás stb. miatt) az adott hadszíntéren működő
güket a harckocs1-csapatok.kal. Erre szükség 1s volt, miután jelentős számba légierő szükségletei fö lé kellett emelni. Eme!lell természetesen rendkívül
rendszerbe állították az új generációt jelentő T- 72-es közepes harckocsikat. nagy j_~l~nt~ségc volt azoknak a repülőtereknek, amelyeket békében kijelöl•
A tűzerő növelése érdekében 1975-ben lecserélték a gépkocsizó lövészez. tek, elokesz1tettek, dc békében nem használtak, hanem gondosan álcáztak.
redek SMELL (2P26) páncéltörőit, és rendszerbe állították a MALJUTKA
önjáró páncéltörő rakétákat, majd a 70•es évek végén, illetve l 980•ban rend- Munka- és életkörülmények. Bázisok
szeresítették az AKACIA és GVOZGYlKA önjáró löveget és a FAGOT
páncéltörő rakétákat. Megtörtént a szárazföldi csapatok ellátása hatékony Az 1960-as évek során nagyobb figyelmet fordítouak az élet- és szolgálati
légvédelmt oltalmazást biztosító csapa1légvédelmi rakétákkal. A légvédelmi köriilmé11yek javítására is. Az MN fegyveres erőire háruló feladatok szüksé•
fegyverek korszeríisítésére is sor került az évtized közepétől, a gépesített gessé tették, hogy az anyagi-technikai fejlesztéssel párhuzamosan kialakítsák
lövészezredeknél is légvédelmi rakétaüteget szerveztek SZTRELA- 1 M a hadtáp biztosítás korszerű követelményeknek megfelelő rendszerét és szer•
önjáró légvédelmi rakétakomplexumokkal, sőt zászlóaljakat SZTRELA- 2 vezctét is. Alapvetően megoldottnak volt tekinthető a ruházati ellátás rend-
kézi légvédelmi rakétákkal látták el. szere. A sorállományt l 967•ben teljes egészében el!áuák bálóruházattal, be•
Az 1965-ös év során a hadszíntér előkészítés terén az MN Műszaki fejezték a szalmazsákok lecserélését matracokkal. A technikai fejlődésben és
Főnöksége tovább feJlesztette az ország, mmt várható hadszíntér területén a harctevékenységek lefolyásában bekövetkezett változásoknak, a várható
végrehajtandó hadműveletek miis::wki biztosításához szükséges adatok felmé• hadmüveleti alkalmazás követelményeinek megfelelően igyekeztek kialakíta-
rését és rendszerezését Ezen belül végrehajtották a Duna, Tisza és Rába ni a személyi állomány általános és különleges hadiruházatát. Ennek kereté-

műszaki felderítését, különösen víz alatt, átkelés szempontJából. (A „PAN• ben egy magasabbegységct elláttak 65 M (,,surranó") lábbelivel. J 966-tól
NÓN lA" gyakorlat tapasztalaia,t is felhasználták.) Az ország területének még kísérleti jelleggel került sor az „M" ruházati ellátás kérdésének újszerü
hadszíntér előkészítése igen bonyolult és sokoldalú feladatot Jelentett, amely rendezésére, melynek keretében a hadiruházatot a (tartalékos)hadkötelesck
az ország poli tikai, gazdasági, valamint katonai szerveinek JÓI összehangolt egy része sz{1mára kiadták olthoni megőrzésre, tllrolásra. A pozitív tapaszta-
együttműködését követelte meg. Az mtézkedésck egy része arra irányult, latok alapján anyagi lehetőségeket figyelembe véve 1968-ig az 5. IIDS ala-
hogy biztosítsák a haderőnemek, fegyvernemek tevékenységét. Ilyen rend- kulatm részére, majd folyamatosan 1970-ig a többi alakulatokhoz biztosított
szabályok voltak például: földalau, raktárak építése, geodéz1a1 hálózat létesí• tartalékosoknak is tervezték k1adn1 az „M'' ruházatot.
tésc és különböző méretarányú térképek készítése, rejtett hirközpontok és Az 1960-as években Javultak a kiképzés anyag1-techmka1 feltételei. A
automatizált vezetési pontok építése, különböző (híradó, csóvezeték) leágazá- laktanyákban és a gyakorlótcreken viszonylag korszcrü kiképzési bázisok
sok k1feJlesztésc stb. A rakétacsapatok mmt a feltételezett ellenség csapá- (hegyi, vízi, psz1ch1kai), obJektumok és tantennek komplex rendszerét épi•
sainak ffi obJektuma1 - védelme és hatásos alkalmazása, például megköve- tették ki, és mííködésbc á llították a különböző korszerü kiképzési segédesz-
telte, hogy az egész ország területén, már békében előkészítsék azok álcázott közöket. A m1111kakörii/111é11yeket nagyban Javította a kiképzési bázisok
kilövőál\ásait, fedezékeit, valamint az á\láskörlet más elemeit, lőszer•, üzem- korszerűsítése. Az évtized végére építették ki az elektromos berendezésekkel
anyag•, oxidálószer raktárakat, továbbá állandó rakétatechnikai bázisokat. ellátott lőtereket, a gyakorlótereket is felszerelték bizonyos minimális szi-
mulációs makettekkel. Demonstrációs tantenneket alakitottak ki a kiképzési

370 371
feladatok megoldásának könnyítésére, jobb végrehajtása érdekében. nulásra, kulturálódásra, pihenésre, a családdal való törődésre. Ezek a törekvé-
Korszerübb kiképzési eszközök, va lamint a meglévő lőterek, gyakorlóterek sek azonban - különböző okok miatt - csak részleges eredményeket hoz.
és bázisok fejlesztésével megteremtették a magasabb színvonalú kiképzés tak. 1965-re összesen ezer lakást terveztek biztosítani a hivatásos állomány
előfeltételeit. Mindezek eredményeként a harckészültség hadtápbiztosításá- számára. Az illetékes szervek csak 407 lakást megépítésé1 engedélyezték.
nak feltételei - figyelembe véve a gazdasági lehetőségeket - a legfonto- A néphadsereg tevékenysége, személyi állomá11yá11ak élete az 1970-es
sabb területeken alapvetően megfelelő szinten b1ztosítot1ák. Megkezdték a években alapvetően megváltozott, bonyo lultabbá vált. Az alaprendeltetéséből
barakk legénységi körletek helyett állandó jellegü legénységi körletek építé- adódott feladatrendszerek - harckészültség biztosítása, növekvő kiképzési
sét. Emellelt erőfeszítéseket tettek - a fontossági sorrendnek megfelelően - feladatok teljesítése - mellé társultak még a népgazdasági feladatok, a had-
a laktanyák elavult helyiségeinek, berendezéseinek, elsősorban a legénységi seregen belüli építő, felújító és fenntartó tevékenység. A személyi állomány
és tiszti konyhák, valamint éttennek korszerüsítésére, felújítására. Jelentős részére komoly terhek nehezedtek és ezt csak fokozták a folyamatos
A katonai felsővezetés az 1970-es évekre felülvizsgálta és szigorította a - a fejlesztés által is megkívánt - diszlokációk, az ezze l járó egyéni eg-
kiképzéssel kapcsolatos anyagnonnákat, ami több tízmillió forint megtakarí- zisztenciális problémák. A feszítő gondok megoldására a politikai és katonai
tást eredményezett. De ezen összegeket nem vonták cl. Az az intézkedés, vezetés kénytelen volt megoldásokat keresni. A nagy tömegű harceszköz
hogy a csapatok és intézmények megtakarításaikat saját gondjaik megoldása karbantartása technikai feltételeinek megteremtésében tapasztalható clmara.
érdekében felhasználhatják, olyan eredményeket hozott, amelyek több terü- dás folyamatos csökkentése mellett az egyéni személyi, egzisztenciális felté-
leten felülmúlták az előzetes várakozásokat. A polittkat és hadseregvezetés telek javítására is figyelmet kellett fordítani. Különösen jelentősek voltak
most már igyekezett jelentőségének megfelelő figyelmet fordítani a személyi ebből a szempontból az 1971-ben bevezetett és végrehajtott intézkedések, a
állomány szolgálati és életkörülményeinek javítására. Az 1970-es években a hivatásos állomány Jogi helyzetét szabályozó törvényereJű rendelet, az ÚJ
nagyobb lehetőségek alapja ez a tevékenység, a mmőség1 feJlesztés egyik nyugdíjtörvény és az 1lletményrendszer, amelyek a gondoskodás egységes,
kiemelt területté vált. Figyelmet fordítottak a sorállomány élet- és szolgálati összefüggő rendszerét alkották. Együttes hatásukban megfelelő perspektívát
körülményemek javítására is. Alapvetően megoldottnak volt tekinthető a Jelentellek a hivatásos állomány számára. A jogok és kötelességek tekinteté-
ruházati ellátás rendszere. Jó volt az egészségügyi ellátás, pl. a fertőző meg- ben az új honvédelmi törvény rendezett helyzetet teremtett, valamelyest nőtt
betegedések aránya az országos átlag alatt volt. Korszerübbé vált az étkezte- az életszínvonal, s így kedvezőbb fe ltételeket hoztak létre az egz,sztenciális
tés. Enyhült az elhelyezési feszültség 1s. A kormány döntése alapján gondok csökkentéséhez.
Jelentősen javult a családos sorkatonák eltartásra szoruló hozzátartozóiról
való szoc iális gondoskodás is. Ebbe a sorozatba tartozott a Mmisztertanács Felkészítés
1978-ban hozott határozata arról, hogy a Jövőben nem hívják be sorkatonai
szolgálatra a 3 gyermeket nevelő hadkötelest. Kiképzés
Lassan elfogadottá vált az az elvi állásfoglalás, hogy a hadsereg színvo- A csapatok kiképzése kezdetben alapvetően a korábbi rendszer keretei között
nala, valamin t a fejlesztése attól is függ, mennyire sikerül a korszeríí techni- folyt, ami nem bizonyult megfelelően hatékonynak. Az eredmények rendre
ka, fegyverlet mellett a személyi állomány életfeltételeit a társadalmi fejlett• elmaradtak a követelményektől és az elvárásoktól, s ennek alapvető oka nem
ség szintjén, néhány terüle1en a társadalmi átlagszint felett biztosítani. Arra clsösorban az igen nehéz körülmények között élő és dolgozó hivatásos állo-
törekedtek, hogy a hivatá sos állomány anyagi, szociális és kulturális körül- mány tevékenységének gyengesége volt, mint ezt a vezetés akkor még nem
ményei lépést tartsanak a társadalom egésze fejlődésével, s összhangban le- egyszer állította. 1965. második felében a honvédelmi miniszter vezette KT
gyenek az önként vállalt hivatás magas fokú követelményeivel. Az mtézke- arra a következtetésre JUtolt, hogy megérettek a feltételek a kiképzési rend·
dések hatására az l 970•es évekre emelkedtek a hivatásos állomány 1lletmé- szer átfogó megrefonnálására. A kiképzési föcsoportfönök intézkedésére a
nye1. Erőfeszítések történtek a lakásgondok enyhítésére, az egészségügyi 3x8 hónapos kiképzést vezették be 1963. december l-jétől, először a harcko-
ellátás továbbfeJlesztésére, a pihen1etés1 és üdülés, lehetőségek kiszélesítésé- csizó, maJd 1965. december 1-Jétöl a gépesített lövész, tüzér- és légvédelmi
re 1s. Emellett megfelelő intézkedésekkel csökkentem kívánták a hivatásos tüzér, va lammt a híradó és csapatfelderí tő egységek és alegységek egy részé•
állomány leterheltségét, annak érdekében, hogy több időt fordíthassanak ta- né! kísérletként. A tapasztalatok alapján a szükséges korrekciókat elvé•

372 373
gezve 1967. január 1-jétöl a szárazföldi haderőnem csapatai teljesen áttértek műszaki biztosítására. Változatlanul nem volt kie légítö eredmény az erdős­
az új kiképzési rendszerre, majd a fennmaradó valamennyi hegyes terepen folytatott müszaki kiképzésben; a rakéta és légvédelmi rakéta
magasabbegységnél és csapatnál 1968-ban szintén elkezdték ezt a kiképzési csapatok műszaki biztosítási kérdéseinek feldolgozásában; a fegyvernemi és
formát. (A légvéde lmi haderőnemnél is az új kiképzési rendszerre való átté- szakcsapatok műszaki kiképzésének megva lósításában. További hiányosság
résre egy évvel késöbb, 1968. január 1-Jétöl került sor.) volt még, hogy a tartalékkörletek elfog la lásánál csak a meglévő úthálózatokra
Az új kiképzési rendszer lényegét a személyi állomány és a kiképzési idö támaszkodnak, az egységek műszaki biztosítása rossz idöjárási viszonyok
harmadolása, a második és harmadik időszak tartalmának a korábbi között egyáltalán nem elégítette ki a korszeríi hadműveleti követelményeket.
időszakokra építö és azt továbbfeJlesztö kialakítása és végrehajtása képezte.
A Magyar Néphadsereg katonai doktrínája - átvéve a szovJet mintát _
Az új kiképzési rendszerben a hármas idöszakra konkrétan meghatározták a azon az elven alapult, hogy az esetleg bekövetkezö háborúban a tömegpusz-
követelmények tartalmi elemeit, az alapvetö k1képzés1 ágakra fordítandó tító fegyverek az ellenség megsemmisítésének fö eszközeit képezik Egy ilyen
időmennyiséget, a tervezés és értékelés rendjét. Tennészeteesen nagyobb lett háború sikeres megvívásának érdekében nem kis jelentöséget tulajdonítottak
a leterhelés, hiszen két év alatt kellett végrehajiani a korábbi három éves ki- annak, hogy a harcoló csapatok és a hátország milyen mértékben képesek
képzési terveket. Ugyanakkor a parancsnokok a korábbiaknál lényegesen fenntartani a harc-, illetve míiködöképességilket a tömegpusztító fegyverek
nagyobb önállóságot kaptak a végrehajtás megtervezésében és megszervezé- elleni védelem hozzáértő megszervezésével és a rendszabályok végrehajtásá-
sében. Mindez mmöségi változást jelentett a korábbiakhoz képest. Azt lehet val. A csapatok állandó harckészültségének és a radioaktív anyagok hatásától
mondani, hogy az új kiképzés, rendszer jobban megfelelt a követelmények- való megóvásának érdekében a mi niszter elrendelte az Országos
nek, biztosította az új technika megfclelö kezelésének, harci alkalmazásá- Sugár figyelő- és Jelzörendszcr létrehozását, míiködtetését.
nak elsajátítását, a csapatok hatékony felkészítésé t. Több, a harckészséget A harckészültség, a kiképzés további fejlesztését kívánták biztos ítani a ki-
meghatározó kiképzési ágban - löki képzés, fegyvernemi szakkiképzés - adott új szolgálati és alaki szabályzatok. Ezekben már figye lembe vették a
a csapatok rendszeresen ,Jó" és „kiváló" eredményeket értek el. Ezen intéz- végbement változásokat, a nagyarányú technikai korszerűsítést, a kiképzési
kedések eredményeként ,s az 1960-as évtized második felében javult a kikép- követelmények növekedését.
zés eredményessége, hatékonysága. A kiképzés tartalmának korszerűsítését alapvetöen az 1967-ben kiadott
A Magyar Néphadsereg csapatainak kiképzése 1965-re beil\eszkedelt az Összkövctelményi Programokkal kívánták elősegí teni (az eddig volt 1-l arcki-
EFEF egységes kiképzési rendszerébe. Ennek során nagy gondot fordítottak a képzési Program helyett). Ebben meghatározták a katonákkal - alegységek-
várható hadszíntér sajátosságainak figyelembe vételére. A modernebb kikép- kel és a csapatokkal - szemben támasztandó kiképzési követelményeket az
zési elvek érvényesülésének eredményeként a szárazföldi csapatok egyre össz-szolgálati idő egészére, illetve a kiképzés egyes idöszakaira. Ugyancsak
inkább képessé váltak gyors ütemben meneteket végrehajtam; menctböl meghatározták a kiképzési ágak belső tartalmát, annak logikus sorrendjét,
harcba lépni; gyorsan összpontosítani; találkozóharcot vívm; nagy mélységre kü lönös tekintettel az alegységek harcászati (szakharcászati) kiképzésének
k1tcrJedöcn 1ámadn1 és rövid idő alatt védelembe átmcnm stb. A honi légvé- komplex felfogására, nagy hangsúlyt fektetve a valószín(i hadszíntér köve-
delmi csapatok kiképzése állandó készenlét ellátása mellett történt. A telményeire. Az Összkövetelményi Pro1:,,ram igyekezel! mellőzni a harc
vadászrepülö-csapatok elsősorban a kis és nagy magass:'.igban tevékenykedő szempon tjából feleslegesnek megíté lt ismereteket, ballasztokat, egyúttal ki-
ellenséges célok leküzdését gyakorolták, nappal, illetve é.J.iel, valamint bo• zárta a harcászati helyzetek leegyszerűsi1ését. Követelményei határozonan a
nyolult légi, illetve 1döjárás1 viszonyok között. A légvédelmi rakétacsapatok sokoldalú, komplex felkészültség és a korszerű harc köve1elményc1 (fegyver-
az ellenséges lég1célok megsemmisítését, illetve a vadászrepülökkel való nemi ismeretek alkalmazása, magas ütem, terepkihasználás, éles helyzetvál-
együttműködést igyekeztek elsaJátítan1. 1ozás stb.) érvényesítésének az irányába hathattak. (Tankönyveket, módszer-
Némi elörehaladás történt 1965-ben a hadműveletek műszaki biztositási tani útmutatókat és norma-összefoglalókat is készítettek, illetve adtak ki.)
kérdéseinek feldolgozásában. Kialakították, meghatározták a hátorszúgi Ugyanakkor napi renden volt a kiképzési módszerek, eljárások fejlesztése
müszaki csapatok hadműveleti feladatait, azt továbbképzéseken, törzs- és is a korszerű pedagóg1ai•psz1chológiai ismeretek fokozottabb alkalmazá-
csapatgyakorlatokon gyakoroltanák Ennek eredményeként a hátországi csa• sával, mmdenekelöu a gyakorlatias fe lkészítés érdekében.
patakkal megtették az első lépéseket a Duna és Tisza átkelési szakaszok

374 375
Képzés, továbbképzés rendszere gessé váltak az át- és továbbképző tanfolyamok is. (1964. január 6-án már a
mérnök és technikus tisztek továbbképzéséröl készült Jelentés a VKF-nek.)
A mmöség1 feJlesztés kezdetén a t1szt1kar általános műveltsége, katonai- Jelentősen megnövelték a polgári egyetemekre és föiskolákra, valamint a
szakmai felkészültsége elmaradt a korszerúsítés által támasztott szovJct katonai tanintézetekbe be1skolázottak számát
kövctelményektöl. 1960-ban az MN t1sztJeinek mindössze 27%-a rendelke- A három ÚJ intézmény létrehozása nem Jelentett mennyiségi gyarapodást,
zett érettségivel és felsőfokú polgán véi,tzettséggel. De a katon:11 szakképzett- dc a színvonal Javulásához hozzájárult azzal, hogy feloldotta azokat a feszült-
séget biztosító föiskolát, egyetemet, katonai akadémiát végzettek aránya ali~ ségeket, amelyek - a szakok nagy sz.ima miatt - a korábbi egy intézmény-
haladta meg 20%-ot. Ekkor még ahg szolgált a hadseregben magas foku ben (az ETl-n) felhalmozódtak, de nem adou 1gaz1 minőségi lökést, mert a
hadmúvelet 1 fclkészilltségíi tiszt. Tehát a 11szt1kamak még fel kellett nönie az belső szervezeti felépítés nem követte a polgári föiskolákét. Formális (bár
ÚJ minöségetJelentö feladatokhoz. . . nem jelentéktelen) intézkedések azért születtek. Átszervezték a katonai és
A korszerű követelményeknek mcgfelclöcn felkészült llszt1kar megte- polgári szakok párosítását, egyesítették a katonai és polgári diplomát.
remtése mind a hadseregvezetéstől, mrnd a 11sztikartól rendkívüli erőfeszítést Tovább szűkítették az ágazati szétaprózottságol. Csökkent a főiskolák
igényelt. Az ÚJ fegyvernemi arányoknak mcgíclclöen át kellett képezni ~ képzéssel össze nem Higgő kötelezettsége. Kiküszöbölték a négy évfo-
tisztek Jelentős részét, ami az 1960-as évek clsö felében pl. a honi l~gvédcl~1 lyam naptári tervében felmerült feszültségeket és üresJáratokat. Növelték
haderőnemhez tartozó tisztek 50%-ának átképlését tette szukségcsse. a szakalapozó és a szakképzésre fordított órák számát. Ugyancsak a tar-
Mmdenekelött tömeges méretekben meg kellett oldani a katonai-szakmai talmat énntö alapvető előrelépésnek bizonyult, hogy mmdhárom katonai
felkészültségnek 1s alapJát képező általános műveltség emelését. Kötelezővé főiskolán- 1973. szeptember l-jétől, meghatározott szakokon a korább,
tették az éreuség1 megszerzését. szaktechnikus, képzésről áttértek a magasabb szmtet Jelentő 0zemmémök-
A nagytömegű korszerű, bonyolult tcchmka1 eszközök me&Jelenése a had- képzésrc. A feltételrendszer több eleme azonban nem Javult kellőképpen.
sereg fegyverzeu rendszerében a kiképzés tartalmában és fonnáJában is _na~ Ugyanakkor kétségtelen előrelépés történt a képzés hatékonyságának fo.
gyobb követelményeket támasztott Korszerűsíteni k~llett a képzést. A tiszti kozása 1erén, amely azonban nem érte még el az átfogó refonnszmtet, de
iskolákra 1961-töl már csak közép1skola1 végzcttségueket vettek fel és a ki- továbbfeJlesztést biztosított. (Ezt elsősorban a tanterv néhány elemének a
képzési időt 4 évre emelték. Mmdezck eredményeként a íö1sko\a1 végzen- korrekc16Ja garantálta.) A képzési folyamatot továbbra 1s államvizsga zárta,
séggel rendelkezett 1966. eieJén a tiszti állomány 28,2%-a." (Ebben benne amelynek sikere esetén a végzősök egyesített - a katonai és a polgán vég-
voltak az akadémiát végzettek is.) A négyéves t1szt1 1skola1 képzés a parancs- zettséget ,s megnevező - diplomát kaptak. Csehszlovákia 1968•as megszál-
noki szakokon már a századparancsnok, felkészítést is magába foglalta. De az lásában való részvételt követően a közel 82 ezres magyar hadsereg visszaállt
alapképzés színvonalának emelése mellett biztosítani kívánták, hogy a hiva- a „békekiképzésre". Az 1967-ben indított föiskolák végzett hallgatóit tenné-
tásos állomány, ha részlegesen 1s, de meg1smcrkedJCll a korszer[i techmkáva.1, szctcscn nem augusztus 20-án, hanem (két héttel) korábban avatták, és kapták
annak harci alkalmazásával. (Ebbe a munkába a l lad11cchmka1 Intézetet is meg a honvéde lmi miniszter utasítására rendszeresített oklevelet. Lényegében
bevonták, valamint szélesítették a tudományos kutató és l1Jít6 „mozgalmat", a „békck1képzés" részét képezte az is, hogy államközi megállapodás alapJán a
al önkéntes tudományos körök tevékenységét) Zalka Máté Katonai Müszaki Főiskolán 64 vietnami fiatal tiszt képzése is
A tiszti állomány felkészítésében elért eredmények igen Jelentösek voltak. bemduh. (Az ünnepélyes avatás 1969. augusztus 20•tól kezdődően, mindhá-
Számouevöcn nőtt a tisztikar felkészültsége. Jelcntösen csökkent az érettsé- rom ka1onat főiskola végzősei számára közösen és nyilvánosan a Parlament
givel nem rendelkezök száma. Mcruelentek az MN soraiban azok a fiatal - előtt történt.) A VK személyügyi fönöke 1967•bcn még további bővítést 1s
ére1tség1zett- t1sztjelöltek, akik már az ÚJ ka1ona1 fö1skolák hallgat61 lenek. kilátásba helyezett. A 70-es években már viszonylag nagyobb létszámban
Ugyanis az Elnöki Tanács 13. számú törvényereJü rendelete alapján 1~67. iskoláztak be tiszteket és kötöttek társadalmi ösztöndíjszerzödéseket az
szeptember l-Je1 hatállyal a t1szt1 iskolákat katonai íö1skolákká ny1lván1t~t- egyetemi hallgatókkal. E képzési fonna működésének a fcltétele1t továbbra 1s
ták. (Zalka Máté; Kilhán György; Kossuth LaJOS) A t1szt1 főiskolákon 4 ev az M Katonai Kollégium- 1969. március 15-töl a Kankás Fngyes Ka10-
(az akadémián 3 év) len a képzési 1dö. Az ETl-hez képest növelték az nai Ko\lég1um, KFKK - biztosította. A Szerov Egyesített RepülöhaJÓZÓ·
elérendö célt: a f"ö1skolákon "égzeu tiszteknek alkalmassá, felkészültté kellett Műszaki T1sz1 1 Iskolán (Krasznodar) a repülőgép-vezető növendékek (hall-
válniuk zászlóalJparancsnokí vagy annak megfelelő szmtű beosztásra. Törne-

376 377
gatók) képzése az előző időszakban kialakult rendszerben folytatódott. Az szervezeti felépítés 1967/68-as ta~é~ben történt átalakításában is. Mindez ÚJ
1972/73-as tanévtől Szovjetunióba indulók a repülő gyakorlati előképzést tagozatok és szakok létrehozását 1s Jelentette. (Pl. az 1965/66-os tanév kez-
azonban már nem Magyarországon kapták - minthogy Szolnokon az detén az illetékes szakhelyettes irányításával megkezdődött a honi légvédelmi
1970/71-es tanév végén megszűnt a repülökiképző ezred-, hanem a csapa- ha.derőnemi képzés vadászrepülő, honi légvédelmi rakétás- és honi légvédel-
toknál. Ezen időszakban 163 vadászrepülőgép-vezetőt bocsátottak ki. Magyar mi rádiótechmkai szakokon.) A tanszékek folyamatosan képessé váltak a
szempontból repülőtörténeti jelen1őségú esemény volt a helikoptervezető haderőnemi összfegyvernemi koordináció szellemében való felkészítésre. A
tisztképzés beindí1ása az 1970/71-es tanévben Fnmze-ban, a Központi korábbi, alapvetően szárazföld i és ezen belül fóleg fegyvernemi szakképzés
Repülő Tiszti Kiképző és Továbbképző Tanfolyamon. Elő- és utóképzési.ik egyrészt differenciálódott haderőnemek szennt, másrészt integrálódott
teljesen azonos módon történt, mint a repülőgép-vezetőké. A Szovjetunióban összhaderő-nem1 koordinációban. Jelentős változások következtek be az ok-
pedig a MI- 1, Ml-8 és a KA-26, majd később MJ-24 típusú helikopte- tatandó szakok belső struktúrájában is. Az 1973/74-es tanévtől növekedeu az
rek vezetését sajátították el. 1968- 1981 között 153 végzőst avattak. A ezred és csökkent a hadosztály harcának oktatására fordíton idő, nőtt a gya-
zászlóalj- (osztály) parancsnoki tanfolyamok szervezése és végrehajtása korlati foglalkozások és a csapatgyakorlat időtartama. 1978-tól a képzésben
elsősorban a hawi katonai fóiskolákhoz utaltan, csökkenő létszámban, de a az összhaderőnemi felkészítés minden tagowton és szakon egységessé vált.
korábbiaknál magasabb színvonalon történt. Az oktatás, a középszmtü katonai vezetővé képzés színvonala felzárkózott a
A tiszti utánpótlás feltételeinek Javítása érdekében megkezdődött a katonai hosszabb idő óta elvárt egyetemi nívóhoz. Az Elnöki Tanács 1971. évi, 23. tvr.
középiskolai kollégiumi rendszer kiépítése, és bevezették a nem túl sikeres a ZMKA-t egyetemi szmtíi oktatási intézménynek ismerte el, melynek oklevele
Katonai Főiskolai Előkészítő Tanfolyamot (KET). A refonn befeJezésének a hazai c1v1l egyetemi diplomával lett egyenértékíi. A korszak végén az akadé-
egyik legfontosabb része az eddig hiányzó előképzési szmt újJászervezése mia nemzetközi szmtü elismerését jelentette, h0,6,Y először vietnami, l 978n9-
volt, ami egyrészt az utánpótlási választék bővítését, másrészt a jelöltek től lengyel és az 1979/80-as tanévtől szovjet tisztek képzésére kapott
minőségi színvonalának javítását szolgálta. Ezt a feladatot a középiskolai lehetőséget. Az 1970-cs évek e lejétől lendületet vett a tudományos képzés,
katonai kollégiumok voltak hivatva mego ldani. sokan szereztek kandidátusi fokozatot a ZMKA oktatói közül. (1975-ben a 11
Összességében mégis az mondható, hogy a sokoldalú erőfeszítések ellené- tudományok doktora mellett 93 kandidátus volt a Néphadseregben.) Az 1970-
re sem volt megfelelő több területen az előrehaladás. Nem sikerült kellő es évtizedben az akadémia a Magyar Néphadsereg egyik legjelentősebb és
mennyiségben és mmőségben teljesíteni a létszám-elöirányzatokat. 1967-től legeredményesebb tudományos bázisává vált. Fontos feladatokat oldott meg a
folyamatosan beiskolázási probléma bontakozott ki, csökkent a Jelentkezők néphadsereg1 érdekű kutatások terén. Ennek elismerését Jelentene, hogy 1976-
száma, s emiatt növekedett a gyenge középiskolai eredményekkel felvettek ban megkapta az egyetemi doktori cím odaí1élésénekJogát. (A tényleges dokto-
aránya. Mmdemellett az MN személyügyi helyzetét egyre halmozódó fe- ri avatásra - a ZMKA-n kívüli okok miatt maJd tíz évet kellett vámi).
szültségek terhelték. A katonai hivatás iránti érdeklödés csökkenése miatt A középfokú tisztképzés megreformálása ;elentös eleme volt, hogy né-
nem tudták biztosítani a fejlesztéssel egylitl járó növekvő tiszt igényt, s emi- hány éves á1meneti szünet után 1969-töl ismét fokozatosan felújítanák a ma-
att a feltöltöttség mindössze 80% körül mozgott. gyar tisztek külföldi beiskolázását, ami új elemekkel bővült. Az 1969/70-es
Az 1965-1973 közötti időben a középfokú tisztképzés telJeS megrefor- tanévben a szovjet parancsnoki akadémiákra, az 1971/72-es tanévben a mér-
málására került sor, ami tennészetes ütemezéssel követte az alapfokú tiszt- nöki tiszti akadémiákra történő beiskolázás felújítására került sor. Új mozza-
képzésben 1960-ban megkezdett mmöség1 változásokat. E tisztképzési szmt natként ebben a tanévben kerültek először magyar tisztek a varsói Dabrowski
legtöbb bázisa továbbra 1s Zrínyi Miklós Katonai Akadémia maradt. Itt a Techmka1 Akadémiára.
hadügyi forradalom követelményeinek megfelelően Jelentös változás követ- A felsöfok/l tisztképzést a 60-as, 70-es években stabilizálódás jellemezte.
kezett be. A beiskolázottak összetételének fokozatos mmöség1 javulása A vezérkari szm tü tisztképzés a Vorosilov Vezérkari Akadénuán, Moszkvá-
lehetővé tette, hogy megkezdődjön a valóban akadémiai szint kialakítása, és ban folytatódott tovább, de kb. 50%-al csökkentett létszámban, amiben
megszűnjön a ti szti fóiskolák tananyagának tartalmát átfedő képzés. A ko- tükröződik az időszakban beállt mennyiségi konszolidáció.
rábbi szárazföld i összfegyvernemi szemléletet felváltotta az összhaderőnemi Az 1960-1970 közötti időszakban kisebb létszámokkal és új struktúrá-
szemlélet. Ez nemcsak a tananyagok tartalmában mutatkozott meg, hanem a ban folytatódott a tiszti t0\ ábbkép=és. A hivatásos állomány továbbkép=ése
1

378 379
problémáinak megoldása több átmeneti mtézkedést követelt. Mindenekelött átlagéletkora hozzávetőleg 40 év volt, a 26-35 évesek pedig 30% körüli
azt, hogy a beosztásaikat csak nagy nehézséggel ellátó tisztek részére új arányt képviseltek.
összkövetelményi programok alapJán részben a tanfolyamképzés bázisát fej- Bár a feJlödés mutatói imponálóak voltak, a mennyiségi növekedés elma-
lesztve - részben a munka melletti önképzés rendszerét szélesítve, teremtsék radt az igényektől. A tiszti beosztások átlagos feltöltöttségi szintJe ugyan
meg a feltételeket a beosztáshoz szükséges ismeretek megszerzéséhez. De 90~-ra emelkedett, de ez nagyfokú aránytalanságokat takart. (A tiszthelyet-
végül az átképzö jellegű tanfolyamok szrnte teljesen megszűntek és az isme- tesi feltöltöttség aránya 80% volt.) Az évtized végén pl. a harckocsi szakasz-
ret-kiegészítö tanfolyamok kerültek elötérbe, melynek alapvetö bázisát a parancsnoki beosztások 54%-a, a századparancsnoki beosztásoknak pedig
ZMKA jelentette. A magasabbegységek törzsei vezctöinek és tisztjeinek 76%-a volt betöltve.
felsőfokú katonai képzésére beindították a ZMKA hadmüveleti továbbképzö Az 1960-as évek közepére egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a hadsereg
tanfolyamát. A szovjet Vezérkari Akadémián és a Zrínyi Miklós Katonai korszcrüsitésével nincs ke!lő összhangban a tiszthelyettes képzés. Az addigi
Akadémián 1964-ben beindított „Hadmüveleti Tanfolyam"-okon 1967-ig tiszthelyettes képző intézetek nem voltak képesek az egyre súlyosabb tiszt-
összesen 105 tiszt és tábornok szerzett hadmíivelcti felkészítést, és vált al- helyettesi hiányok megszüntetésére, a tényleges szükséglet kielégítésére. E
kalmassá magasabb egység(ek) vezetésére. A lladmüveleti Tanfolyamon a kedvezőtlen helyzet megváltoztatása indokolttá tette mennyiségi és minőségi
ZMKA-n a tisztek felsőfokú képzése 1967 és 1973 között jól begyakoroltan, szempontból történő továbbfejlesztését. A tanintézeti jellegű hivatásos tiszt-
hosszú évek tapasztalata alapján kiépített formában zajlott tovább. (Az helyettes képzést minden szakmai ágra kiterjedően, s időtartamának Jelentős
1966/67-ben tantervi korrekciói vezettek be.) Ez a felkészítési forma a kétfo- meghosszabbí tásával kívánták javítani. Ennek kapcsán - az ETI-hez ha-
kozatú akadémiai képzés magasabb elemeként a ZMKA alapfunkciójának sonlóan, megegyező céllal és tartalommal-- beindították a tiszthelyettes kép-
szerves részévé vált. zés új rendszerére való áttérés előkészítését is. A tiszthelyettesképzés terén
(A mozgósítás fejlesztésével összhangban 1962-ben bemdították a tarta- bevezetésre került a szakvizsgáztatás rendszere. Ennek keretében azon szak-
lékos ris:ti képzést - amely az orvosok kivételével 1956 óta szünetelt - , mák terén, ahol addig hivatásos tiszthelyettes képzés nem voh, szakmai vizs-
ugyanakkor megkezdték a tartalékos lisztek továbbképzését 1s. Az intézkedé- ga ÚtJán történhetett a hivatásos állományba vétel. A szakvizsga rendszer
sek eredményeként javuh az „M" tervekben biztosított tartalékos tisztek kép- kiképzési fe ltételeinek megteremtése során összkövetelményi és tanulmányi
zettségi összetétele.) programok kiadására 1967 első felében kerülhetett sor.
Az új közép- és felsöfokú tisztképzés keretében kibocsátottakkal A tiszthelyettesképzés fejlesztését szolgálta az 1967/68-ban végrehajtott
számottevően javult az MN hivatásos állománya katonai iskolai végzettség rntézményi decentralizáció, valamint az 1968/69-től bevezetett új képzési
szerinti összetétele. Mintegy 60%-al nőtt a vezérkari iskolát és hadmííveleti rendszer is. Az intézményi decentralizáció a csapatoknál hat új tiszthelyettes-
tanfolyamot, 30%-al a szovjet akadémiát, és 11%-al a ZMKA-t végzettek képző bázis felá llításával valósult meg, amelyek mindegyike az MN Köz-
aránya. ponti Tiszthelyettes Iskolát mentesítette a szakképzés átvételével. A változá-
Az 1960-as évek végén és az l 970-es évek elsö felében hozott reformin- sok sorában lényeges volt, hogy a Kiképzési Főcsoportfőnökség Tanintézeti
tézkedések tehát eredményesek voltak, és a hivatásos állomány felkészítésé- és Pedagógia i Osztálya - 1972. július l-jével - MN Tiszti és Tiszthelyette-
ben minden előző korszakhoz képest jelentősebb fejlődés következett be. A si Kiképzési Csoportfönökséggé alakult át. Emellett folytatták tevékenységü-
képzési rendszer fejlődése eredményeként a hivatásos állomány iskolai vég- ket a tiszthelyettes-képző intézetek és bázisok.
zettség szerinti összetételét az eddigi legkedvezöbbre változtatta. 1980. de- Az 1973. szeptember l-jével új tiszthelyettes képzési rendszer lépett ha-
cember 31-én a hivatásos tisztikar 21,5%-a egyetemi, főiskolai, 69,4%-a pe- tályba. Megszűnt a Központi Tiszthelyettesképző Isko la, mivel olyan átala-
dig középiskolai polgári elöképzettséggel rendelkezett. kításra, fcjlesz1ésre, ame ly minden fegyvernem részére megoldja a tiszthe-
1960-hoz viszonyítva 1980-ig az alapképzettség is javult. Az érettségivel lyettes-képzés feladatait, nem volt anyagi fedezet. Feladatát a fegyvernemi
és felsőfokú polgári végzettséggel rendelkezők aránya csaknem háromszoro- kiképző bázisok vették át. Minden fegyvernem a maga számára képezhetett
sára emelkedett, és elérte a 75%-ot. A mérnöki és felsöfokú technikusi tiszthelyetteseket, az arra legalkalmasabb feltételekkel rendelkezö saját fegy-
végzettségüek arányának növekedése hasonló mértékű volt. ldöközben az vernemi kiképző bázison. A tiszthelyettesképzés a 18-23 éves korosztályból
1956 után kiképzett tisztek aránya 60%-ra növekedett, és 1983-ban a tisztikar - polgári életből - Je l entkezők részére minden szakon egységesen egy,

380 381
illetve kétéves lett .. A mennyiségileg kedvezöen alakuló helyzet negatív oldala,
kulatok esetében 55%-os, a műszak,, vegyvédelmi és híradó csapatok vonat-
hogy az ebben az időszakban végzettek felkészültsége, hivatástudata .alacsony
k~zásába~ 3~%-os vo!t a feltöltöttség. Már az 1963-ban végrehajtott
fokúnak bizonyult. A tiszthelyettesképzö intézmények még nem mindenben d1szlokác1ók 1s ebbe az irányba mutattak. A 15. gépkocsizó lövészhadosztály
feleltek meg az elvárásoknak. Néhány évi próbálko1..ás után emelték a parancsnokság Békéscsabáról Nyíregyházára, a 8. gépkocsizó lövészhadosz-
tiszthelyettesképzés szintjét és 1975-töl a szakközépiskolai szintií k~pzés tály parancsnokság ugyancsak Békéscsabáról Zalaegerszegre települt.
szakmunkás képesítést is adott. Ugyanis beindult a 14-15 éves korosztályuak 4 A technikai és szervezeti korszen'.ísítéssel egyidejűleg a 60-as, 70-es évek-
éves szakmunkásképzéssel egybekötölt tiszthelyettesképzése. A jelöltek 4 év
1 be~ is kiemelt fontosságú feladat volt a harckészültségi, valammt a mozgósi-
alan szakmunkás-képesítést szereztek és felkészültek bcosztásaik ellátásra. A tás1 rendszer magas színvonalának fenntartása, rendszerének további
tapasztalatok e képzési formában rendkívül kedvezöck voltak, korszerűsítése, hiszen a mindennapi életben főleg ebben testesült meg a biz-
A minőségi hadseregfcjlesztést szolgáló 1968-as „békek1képzési" feladat- tonság, az esetleges agresszió elhárítására való felkészültség. Ezt követelte a
ként a honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a vezérkari főnök közvetlen technikai lehetőségek bővülése, az alakulatok számának további növekedése
szen,eként fel kell állítani egy /-/adl11do111á11yi /11tézete1, melynek a hadtlldo- és az ezzel együtt járó keretcsítés, valamint a csapatok életének bonyolultab-
mányi kutatómunka központi tervezésével, szervezésével, koordinálásával és bá válása. Ennek megfolelöen jelentősen módosult ebben a periódusban a
ellenőrzésével kell maJd fog\alkozrna. Ezen intézetre nagy munka várt, hiszen Magyar Néphadsereg harckésziiltségi rendszere.
a megnövekedett mmöség1 követelményeket előtérbe_ állító háttérmunkát, A vezérkari főnök utasítására 1963-ban bevezették megfelelő
annak irányítását, szervezését kellett felvállalnia. Nem 1gy történt. A I lonvé- időnormákkal az „állandó", a „fokozott" és a „teljes" harckészühségi foko-
delmi Miniszténum Katonai Tanácsa 1975. június 2-ai ülésén tárgyalta a zatokat, majd 1963-ban átszervezték a badmíívcleti ügyeleti szolgálat rend-
Hadtudományi Lntézet javaslatát, és elvetette az abban megfogalmazott aján- szerét. Az MN háborús állapotra való átállásának gyors, szervezett végre-
lásokat sőt a !IM vezetése 1975-ben az mtézet megszüntetéséről döntött. Ez hajtása érdekében az állomány 70%-ának mindig a bázison kellett lennie.
tovább' fokozta a tudományos munkával szembem igények és a lehetőségek Az állandó harckészü ltségben lévő csapatoknak folyamatosan készenlét-
közti ellentmondást, és a tudományos munkával kapcsolatos ellenérzésekröl ben kellett lenniük „kimdulási körletcik" elfoglalására, a harcfeladatok
tanúskodott. Az ülést követően 1975 Júliusában megielenő miniszten parancs végrehajtásának gyors megkezdésére. A fokozott harckészültség elrende-
a Katonai Tanács véleményével összhangban elrendelte a vezérkar tudomá- lésének célja az volt, hogy előmunká!ataival lerövidítse a teljes harcké-
nyos osztályának megalakítását és a l ladtudományi Intézet megszüntetését. szültség eléréséhez szükséges időtartamot és megteremtse a csapatok
Ez utóbbi intézkedése nem volt kellően megalapozott, hiszen éppen akkor harcfeladatai végrehajtásának előfeltételeit. A teljes harckészültség már
szükítette a hivatásszerűen tudományos kutatatással foglalkozók számát, sok esetben a tartalékosok mozgósítását is jelentette.
amikor annak növelése, további szélesítése lett volna indokoh. Az 1963-as év folyamán a Déli Hadseregcsoport törzsével együtt szabá-
lyozták a közös helyőrségek egyidejű elhagyásának rendjét. A Magyar Nép-
Felkészültség köztársaság Konnánya 1963. június 30-i hatállyal a Magyar Népköztársaság
valamennyi fegyveres erőire és testületeire ( Határőrség, Karhatalom,
Harckészültség és mozgósítás
Munkásőrség) kiterjesztette a harckészültségi fokozatok egységes rendszerét.
A szov1et felvonulási tervekhez igazodva n Magyar Néphadsereg legjobban Az 1963-ban végrehajtott díszlokációs változások nagymértékben megjaví-
feltöltött alakulatai zömmel a7 ország nyugati részén állomásoztak. Az el- tották az egyes hadosztályok, valamint az 5. hadsereg egésze magasabb foko-
gondolás szermt egy esetleges háborúban a kijelölt magyar egységeknek zatú harckészültségbe helyezésének, az országhatárhoz való elörevonásának,
ausztriai - a Duna völgy, irányba-, illetve észak-olaszországi c~lpontokat szétbontakozásának és harcba lépésének feltételeit. A honi légvédelmi csa-
- a klagenfurti irányba - kellett volna előretörni, vagy legalábbis tartani a patok harckészültsége is s1.{1mottevöen fejlődött. Csökkentették a harcké-
vonalat az innen érkező - német vagy olasz_;..- támadással szemben. Ennek szültségi feladatok végrehajtásának az idejét A honi légvédelem összes erÖJ
megfelelően (1967-bcn) a dunántúli, valammt közvetlenül a nyugati határ- és eszközei képesekké váltak normaidön belül végrehajtam a magasabb harc-
szélen települt csapatok feltöltöttsége 80--85%-os volt, míg a Dunától kelet- készültség elérésével kapcsolatos feladatokat és harcba lépni a légi ellenség-
re eső csapatok csak 14-35%-ot értek el. A tábori és légvédelmi tüzér ala- gel, nappal és éjjel, egyszerű és bonyolult időjárási viszonyok közön. Minde-

382 383
zek eredményeként erósödön a Magyar Néphadsereg harckészültsége és an- rés igen nagy méreteket öltön. Ez a szervezési fonna azon túl, hogy hátrányo-
nak rendszere - a helyi, nemzeti saJátosságokból adódó nem alapvetó san hatott a harckészühség1 követelmények telJesítésére, a techmka 1 eszközök
eltérésektől eltekintve - megfelelt az EFEF 1963. novemberében a harcké- k_1szolgálására, a személyi állom~ny életkörülményeire, megnövelte a mozgó-
szültség biztosítására kiadott d1rektíváJában foglaltaknak. (A Magyar Nép- s1tással kapcsolatos teendőket 1s. Ugyams megkezdödöu a békében „nem
köztársaság nevében Czinege Lajos honvédelmi mm1szter, a VSZ-részéröl A. ~lő" katonm szervezetek mozgósítását előkészítö törtsek, maJd az 1960-as
Grecskó marsall I 966. október 6-án írták alá a híradó eszközök fokozott ké- cvek második felében a középirányító törzsek létrehozása.
szenléti intézkedéseire vonatkozó Egyezményt.). Az 1967-cs Direktíva alap- Az 1964-cs „PANNÓNIA" gyakorlat alapvetöcn feltárta a mozgósítási
Ján az állandó „harckészültségi fokozat" helyett a ,,készenléti időszak" alkal- r~ndszcr és e;Gen belül a mozgósítás liszti biztosításának hiányosságan 1s.
mazásával együtt az alakulatokat „állandó", ,,rövid" (néhány órás) és „hosz- l·elszínre kerültek, hogy súlyos fogyatékosságok voltak a tisztek „M" bizto-
szabb"(néhány napos) készenlétü csapatok kateg6ná1ba sorolták. Biztosítot- sításában. Megmutatkozott, hogy a tartalékos tiszti állomány kiképzése és
ták a harckészültségi tervek naprakészségét és a csapatok begyakoroltatását. továbbképzése nem volt teljes összhangban a mozgósítás tiszti szükségletei-
Ez a rendszer kisebb módosításokkal gyakorlatilag egy évtizedig volt ér- vel. /\ tcr(llct1 kiegészítés elve nem érvényesült, a hivatásos és tartalékos
vényben, s megfelelt az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnoka által 1963- tiszti állomány nem ismerte „M" beosztásait, nem volt biztosított részükre az
ban k1adotl harckészültségi direktívának. „M" íclada1a1k megíclelö gyakoroltatása. A feltárt hiányosságok alapJán
A 60-as évek elején kezdték meg a mozgósítási rendszer fejlesztését is. meghatározták a hivatásos és tartalékos tisztek, tisztJelöltek „M" biztosításá-
1961-ben elkészítették az ország mozgósítására vonatkozó 1962. évt és az nak elveit és módszereit. Intézkedtek, hogy „M" esetén ÚJOnnan megalakítás-
1965-,g „élő" terveket, perspektivikus követelményeket (figyelembe véve a ra kerülő alakulatok is megfelelő számú és képzettségű, helyi ismeretekkel
nemzetközi megállapodásokat, a népgazdaság lehetőségeit, a MN háborús rendelkező h1va1ásos t1szt1 keretet kapjanak.
szükségleteit, illetve szervezési, fegyverzett rendszerét). Ugyancsak 1961-ben 1965-re Jelentős előrelépés történt a mozgósí1ás1 (és a harckészühség 1)
dolgozták k1 a l-lonvédehru M1msztérium és a Magyar Néphadsereg háborús rendszer követelményeinek biztosítása terén. övekedett a feladatok be-
vezetésének elveit, rends7.abálya1t. Ezzel együtt felülvizsgálták és gyakorlottsága és csökkent az alakulatok harckészültségbe helyezésének
korszerűsítették a mozgósítási, háborús ny1\vántartás1 és k1egészités1 rendszert. időtartama. Például egy gépkocsizó lövész-ezred 2,5-3 órán belül képes volt
Az 1962-es szovjet-magyar ,.protokoll" értelmében a magyar csapatok az összes lechnikáJával, felszerelésével elvonulni tartózkodás, körletéböl és
mozgósítás, terveit 1963. ápnhs 1-Jéig kellett pontosítani. A Magyar Nép- a harctevékenységet megkezdem. Ez kb. 30-41 százalékkal (egy órával)
hadsereg csapatainak és mtézetemek ÚJ mozgósítás, tervei az 1963/64-es kevesebb, nunt az előző időszakokban voh. Tehát Javult a csapatok „M"-
kiképzési évre Jóváhagyotl hadrendnek és szervezetnek mcgíelelően - 1964. készsége, csökkentek a mozgósítási idők. Ezt úgy érték el, hogy fokozot-
Január 1-Jével léptek életbe. E szennt az 5. HOS harcoló, kiszolgáló és hadtáp tabban súlyt helyeztek a csapatokhoz bevonulásra kerülő személyt kiegé-
csapatai „M" készenléti ideje „M-I" ,.M-3"-ig terJedtek. Összességé- szítésnek a helyőrség1öl 30-50 km-en belüli területről történő behívására.
ben az 5. 1IOS ,.M-3 24,00"-ra te\Jesen befejezi a mozgósítást. A HM köz- Ugyanakkor az „M''-'.inyagokjelcntös részét már a csapatok tárolták.
vetlen csapatok és intézetek a mozgósítást (a tartalék gépkocsizó lövészhad- Ekkor kezdődött meg a tartalékosok hadiruházattal történő ellátása, amit
osztály és a honi légvédelmi tüzérség kiképző központ kivételével) ,.M-6 otthon tartottak és mozgósítás esetén már „beöltözve'' érkezhettek a k1Jelölt
24,00"-ra fejezik be. A honi légvédelem alakulatainak többsége állandó helyre. A mozgósítási rendszer keretében módosították a tartalékos állomány
harckészühségűek voltak, egyes kiszolgáló alakulntat a mozgósítást „M-3"- bevonulási 1dőnormá11, mely igy már megfelelt a Varsói Szcr.tödés Egyesített
ra kellett befeJezn1. Ugyancsak ekkor rendehék el, hogy a Szövetséges Fegy- Fegyveres Erői követelményének Az „M" készség növekedéséhez hozzáJárult
veres Erők biztosítására (utólagos megtérítésscl) a Magyar Népköztársaság még, hogy az alakulatokat túlnyomó többségükben képzett tartalékosokból
tartalékából készleteket hoztak létre (gépkocsi bcnzm - 4 ezer tonna; dtesel tudták fcltöltem. Növekedett az „M" anyagi biztosítottság foka 1s. Dc a had-
0zcmanyag-2 ezer tonna; repülö üzemanyag - 1 ezer tonna). seregben a készle1ek és tartalékok felhalmozása saJátos „lervszerűséggel"
Miután a polit1ka1 vezetés 1964 Júliusában határozatot hozott, hogy a feJ- folyt. Az „M" tartalékokba csak a legszükségesebb, a legspec1áhsabb eszkö-
lesztés nem Járhat együu a béke létszám növekedésével, az 1960-as évek má- zöket és anyagokat szerezték be. Azon eszközöket, amelyeket „M'' esetén a
sodik felében (maJd az 1970-es években még fokozottabban) az ún. keretesi-

384 385
népgazdaságtól viszonylag könnyen és gyorsan biztosíthattak a népgazda- osztályok öté\'ente egyszer haJtottak végre harcászati gyakorlatokat. A hom
ság tehermentesítése érdekében - nem szerezték be béke1döszakban. légvédelmi csapatok „ZENIT" elnevezés alatt kétévenként gyakorolták az
1967-ben a miniszter direktívában határozta meg a mozgósítással egységes légvédelmi rendszeren belüh feladataikat. ,.GRÁ IT' fedöne,·ű
összefüggő feladatokat a rakéta-atomfegyverekkel váratlanul mért ellenséges gyakorlaton a légvédelmi harctevékenységek előkészítését és megvívását
csapások esetén. A direktíva, esetleges háború kezdetei időszakában elszen- ~ak~rolták bonyolult elektronikai zavarás körülményei közön. Az első ilyen
vedett veszteségek pótlására, decentralizálta a létrehozandó tartalékképzést. t1pusu Jelentősebb gyakorlatra 1969-ben került sor Magyarországon.) A szö-
1967-ben Jelent meg a polgári védelemről szóló 1964-es (!) kormányhatá- vetséges csap:noldrnl végrehajtott közös gyakorlatokon túl a korábbinál na-
rozat végrehajtásáról szóló HM utasítás 1s. Ez, összefüggésben az egyre gyobb figyelmet kaptak a Magyarorsz.ág 1erületén állomásozó szovJct Déli
növekvő keretesítéssel is, jelentősen megnövelte a mozgósítási feladatokat. A lladseregcsoporttal közösen végrehaJtott hadosztály- és seregtest gyakorlatok
Minisztertanács Honvédelmi Bizottságának 1964-es határozata alapján ren- 1s. Voltak természetesen kisebb volumenű gyakorlatok 1s, melyeket inkább a
delték cl a megyei, fővárosi honvédelmi bizottságok létrehozását. A Vezérkar mozgósítfls „ellenőrzésére" rendelt e! a katonai vezetés. (Így az évek során a
szervezési és mozgósítási csoportfőnöke és a Mini sztertanács Tanácsi Hiva- Htrtalékosok igénybevétele folyamatosan emelkedett.)
tala által kiadott együttes utasítás Jelentösen megnövelte a tanácsi szervek Az eredmények mellett néhány ismétlődő hiányosság akadályozta az ered-
mozgósítással kapcsolatos feladatait. Az évente végrehaJtOtt mintegy 100 ményesebb munkát. A VK megállapítása szerint a hibák egyrészt föleg a pa-
kisebb-nagyobb gyakorlat biztosította a mozgósítottak általában 12 órán be- rancsnokok és tör1...sek vezetési tevékenységében, valammt rakéta•atom-
lüli bevonulását és összekovácsolását. fegyverek és a fegyvernemi csapatok alkalmazásában mutatkoztak, másrészt
Élesnek mondható helyzet 1s akadt. T1p1kus hidegháborús reagálás: az abban. hogy a 60-as évek közepén még mmdig Jelentős scimban fordultak elő
USA fegyveres erómek 1966. ápnhs 21-én tarton harckészültségi gyakorlatá- tartalmilag és módszertamlag gyengén előkészílctt és levezetett foglalkoz..ások,
ra válaszként (a VSZ-el összehangolva) az MN-ben 1s készültséget rendeltek illetve gyakorlatok. Az egység és alegység harcászati gyakorlatok mintegy
el. Az ekkor szerzett tapasztalatok alapJán 1966. Június 1-Jével a Vezérkar fele-fele arányban ,Jó" és „megfelelő'' eredményekkel zárultak. Rakéta- és
életbe léptette a „Vízválasztó" fedőnevü boritékot, mellyel a csapatokat foko- honi repülőcsapatok rendszerint „kiváló" és ,Jó'' eredménnyel telJesitették
zatosan és reJtve a „fokozott harckészültség" állapotába helyezhették. lök1kép-2és1 és harcászati feladataikat. Ezek az eredmények ncmz.etköz1 mér-
cével mérve 1s Jók voltak. Ez derült la a különbözö SZÖ\ctség1 gyakorlatok
Gyakorlatok alkalmával. amelyeken az MN csapatai elismerésre méltóan oldották meg harci
feladataikat. A gyakorlatok, a lövészetek és a szemlék btzonyítonák, hogy a
A megszabou k1képzés1, képzési feladatok végrehajtásával egy1döbcn bizto- csapatok egyre magasabb színvonalon voltak képesek bonyolult qszonyok
sítani kellett azok végrehajtásának, a megszerzel! tapasztalatoknak folyama- között a koalíciós csapatokkal együttmíiködve, megnövekedett tüzerővel,
tos felmérését, elemzését. Ezt a különböző stíntü gyakorlatok során lehetett manöverczö-képcsséggel és védettséggel a korszerii harc sikeres megvívására.
elvégezni. Ezek a gyakorlatok alkalmat adtak a katomu vezc1ésnck, hogy a A harckés7illtség1 feladatokra való felkészülés mérését szolgálta és ki-
személy i állomány felkészültsége mellett tapasztalatokat szcrcncnck az emelt figyelmet kapott a VSZ keretében végrchaJtott, dc még nem túl sikeres
MN háborús igényeiröl és ennek alapján Javaslatokat tegyenek a „DUNA" hadmiivelet1-harcászati gyakorlat 1962•ben, magyar, csehszlovák
megfelelő Javítási szervezetek kialakítására. Ugyanígy a népgazdaságból és bolgár egységek rés.cvétclével. (Az első VSZ közös hadgyakorlat Magya-
b1ztosítou gépek technikai állapotát és ezzel kapcsolatos hiányosságok is rországon 1961-ben zaJlou le „VIHAR" fedönéve11 és ugyanezen év májusá-
fe lszínre kerültek, 1llctve a módosításokra vonatkozó Javaslatokat kidol- ban még I IM karhatalmi gyakorlatot is tartottak. A seregtest és a magasabb-
gozták. Ezen túlmenően is Jelentősen növekedtek az M fcladata1. egység-parancsnokok és 1ör7.sek vezetési készségét szolgáló gyakorlatol
Mmdenekelött a VSZ Egyesített Fegyveres Erök közös katonai rendezvényei 1963-ban megismételték. (A „DUNA" gyakorlattípust 1965-ben, maJd 1969-
lettek gyakoribbak és szélesebb területet felölelök. A harcászati gyakorlatok bcn 1s végrehaJtották.)
száma igen magas volt. (A 60-as é\·ek \'égétöl az MN önálló és a SZÖ\'etsége- f'cnnészc1escn vallak „kisebb" méretü gyakorlatok 1s. melyek elökl!szitést,
sckkel közös gyakorlatai meghatározou rendszerben zaJlottak le. A sz.árazfol- felkészülés! Jelenteuek a nagyobb megmozdulásokra. Ilyennek s:zámított az
d1 csapatoknál a zászlóaljak nyolcha\·onta, az ezredek általában é\·ente, az 1962. október 15-20. között Miskolc, Esztergom, Györ, Pápa, Tapolca, Szé-
állandó készenlétü hadosztályok öté\'ente kétszer, a hosszabb készcnlétú had-

386 387
kesfehérvár, Budapest, Mezőkövesd által határolt területen az 5. HDS parancs- kielégítően az atomcsapás követke~ményei felszámolásának rendszabályait és
noka és törL.Se vezetle (az 5. HOS-töl a 11. harckocsihadosztály, a 4. és 9. gép- azokat nem tudták gyorsan végrehaJtani. Változ.atlanul gyenge volt a rádiófor-
kocsizó-lövészhadosztály, néhány HOS és HM közvetlen csapat részvételével ga lmaz.ás fegyelme, így a jól szervezett és működő híradás ellenére is nehézkes
lefolytatott) hadosztály harcászati gyakorlat. Az 5. HDS csapatai által végre- volt a hírváltás.
hajtott 1964-es gyakorlatokon a parancsnokok és törzsek tapasztalatokat sze- Az 1965-ben lefolytatott „ÓCEÁN" gyakorlat során is felmérték az alá-
rezhettek széles folyóakadály menetből való leküzdésének megszervezésében, rendelt csapatok diszlokációját, szervezését és személyi biztosítását. Ugya-
végrehajtásában, va lamint nagyereJÜ ellenlökések elhárításában. (Nem utolsó na~or a be1erveze1t fel~datok közül 1965-ben nem tudtak végrehaJtam
sorban az alegységek rádión történő vezetésére is került.) néhany fontos feladatot. !gy például nem került sor a rakéta és légvédelmi
1964-ben került sor az „ERÖD" fedönevü hadgyakorlatra, melyen a 9. gé- rakéták hadmüvelcti követelményeinek műszaki problémái feldolgozásá-
pesített lövész hadosztály csapatai vettek részt Miskolc térségében. A január ra; a KPM , PVOP és a HM közvetlen műszaki csapatok feladatainak ko-
14-19 között végrehajtott gyakorlat erdős-hegyes terepen, téli időjárási viszo- ordinálására; a hadmíiveleti álcázás m ű szaki kérdéseinek kidolgozására.
nyok közötti támadás közben mérte fel a résztvevők állapotát, felkészültségét. Az 1965/66-os té li kiképzési év során a vízalatti hídépités és a műszaki
A feszített követelményt mutatja, hogy még ugyanebben a hónapban „C rr A- technika téli alkalmazásának kiképzési problémái kerültek elötérbe. Ezzel
DELLA" fedőnéven csökkentett állománnyal, újabb „egyoldalú, egyfokozatú együtt megkezdték az erdös-hegyes terep, valamint a megerödített körle-
hadmüveleti hadijá1ékra'' került sor az 5. Magyar Hadsereg törzse, a 3. Román tek leküzdésének (műszaki) kiképzés problémáinak feldolgozását.
Hadsereg törzse és a 28. Szovjet Hadtest csökkentett állományú törzsének A s?Mazföld i csapatok magasabb parancsnokai és törzsei kiképzése elé 1966-
közremüködésévcl. (A Czinege l..tJOS honvédelmi m1mszter vezette had1Játékot ban - az elmúlt évekhez viswnyítva is-még nagyobb és bonyolultabb felada-
meglátogatta Kádár János és A. Gm:skó marsall.) Sor került harcász.at1 gya- tokat állítottak. E feladatok közül kiemelkedtek a Grecsko marsall vez.ette ,,ME-
korlattal egybekötött részleges mozgósításra is 1964. máJus 5-16. között 7 TEOR" (1966. március 7- 12. rakéta és rakétatcchmkai), a „BÁSTYA" (hadse-
200 tartalékos hadköteles, 1 OOO gépkocsi, több mint 200 munkagép, valamint reg szintű parancsnoki és törlSvezctési), ,,URAL" (harcászati) gyakorlatok, ,,ahol
3 OOO tényleges swlgálatot teljesítő katona bevonásával. A feladatot az előírt a háború váratlan kirobbanásából adódó sajátos hadmüveleti-harcász.ati feladato-
időn belül hajtották végre, de komoly hiányosságokra is fény derült. (A tartalé- kat" gyakorolták. A korszak egyik legnagyobb méretű gyakorlata a
kos tisztek nem ismerték tervezett beos7tásukn.t; a cspatok felállításához szük- „VLATAVA" (1966. szeptember 7- 25. csehszlovák, szovjet, NDK és magyar
sége,,; különbüzó anJal?okat tobh helyröl és nagy tllvolságról ,ételezték fel; a - a 8. gépkocsizó lövészhadosztály - részvételével) az EFEF ten·ei alapJán
népga,daságból clö:'lllitott gi'.:pJánnlltechn1ka mintegy 15%-a, a munkagépek került levezetésre. Lnnek ~orán az összlegyYemcmi hadsereg találkozó ü1közcté-
40---50° ,-a nem fdelt meg a technikai nonnáknak )>ezeket nem vették át«). A1 nek megtervezése, megszervezese és vezetése, valammt a hadmüvelet kifcJlesz-
1964 közepén tartolt „PANNONlA" gyakorlat biwnyította, hogy az ,,M" be- tése erös ellenséges csoportosítás megsemmisítésére-légideszantok széleskörű
osztású tisztek irányítása túlzot1an central iz.ál tan történt (ismeret és naprakész- alkalmazásával, területvédelmi erőkkel együttműködésben-került gyakorlásra,
ségi nehézségek). 1964. augusztus 10-14 között egyoldalll, kétfokozatú bemutatásra. A honi légvédelmi csapatok magasabb parancsnokai és törzsei elé
(FRONT- 1IDS) parancsnoki-törzsvezetési gyakorlat került levezetésre, a 1966-ban - az elözö évi bonyolult feladatokhoz viswnyítva - új feladatokat is
DHDSCS és az 5. HOS parancsnoksága és törzse részvételével. A szárazföldi állítottak, melyek közül kiemelkedtek a z.avaró gyakorlatok, valamint a félauto-
csapatok hadműveleti-harcászati rakétás alakulatai „HENGER" elnevezéssel mata vezetési rendszer (,,VOZDUH") telepítési és harci alkalmazás elveinek
szintén 1964-ben hajtottak végre éleslövészetet a Szovjetunióban, és ezt tanulmányozása. A zavaró gyakorlatok tapasztalatai azt mutatták, hogy ilyen
követöen általában kétévenként. Az OLP és alárendelt alakulatai 1964-ben viszonyok között a tör.t.Sek irányító tevékenysége még nem volt elég megbízható
részvettek a CsSzK-OLP tervezésű „VÉNUSZ'' légvédelmi rendszer gyakor- és nem minden esetben biztosította a csapatok folyamatos vezetését. Tovább,
laton, ahol „megfelelő" eredménnyel tevékenykedtek. Az 1964-es gyakorlatok ilyen típusú jelentősebb gyakorlatra még 1969-ben került sor Magyarországon.
során is felszínre kerültek a föbb hiányosságok: az összpontosítási körletek Ugyanakkor a gyakorlatok hasznos tapasztalatot adtak a kiképzés további meg-
elfoglalása nem volt eléggé szervezett; a harcbiztosítás megszervezése még szervezéséhez.
hiányos volt; az álcázási rendszabályokat felületesen ismerték, illetve tartották A Swvjctunió Állami Lőterén 1967. augusztus 7- 15. között az 5.
be. További tapasztalat volt, hogy a csapatok zöménél még nem ismerték hadműveleti-harcászati rakétadandár egy osztálya és a 147. mozgó rakéta-

388 389
technikai bázis éles rakéták előkészitésével, indításával egybekötött harcá-
A Szovjetunió területén a „SZTRELBA" elnevezésü, éleslövészettel egy-
szati gyakorlatot tartott (,.kiváló" eredménnyel). A honi légvédelem maga- bekötött gyakorlatokra 1973-82 között kétévente került sor.
sabb egységei törzsei és alárendelt csapatai te!Jes állománnyal, az ~- HDS A Magyar Néphadsereg „BÁSTYA" elnevezés alatt tartott önálló
légvédelmi törzse és rádiótechnikai zászlóalja, valamint a légv_édel~1 egysé.: hadmííveleti-harcászati parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatokat I 971-ben
gek és alegységek törzsei vettek részl az egyáltalán nem „k'.sebb méretu majd 1973-ban és 1981-ben. Már l 970•ben háromnapos idötartammal „DRÁ~
,,VÉRTES" (légvédelmi) gyakorlaton 1967. szeptember 25-26-an. VA" fedőnéven a 8. gépkocsizó lövész hadosztály teljes állománya és az 5.
A Szovjetunió területén l 969 nyarán „RASZVET" fedőnévvel tartottak
hadsereg közvetlen egységei közremü~ödé_sével folytattak harcászati gyakor•
gyakorlatot, amelyen magyar, bolgár, román és szovJet egységek, magasabb- latot. Ezt követöen ,,FEGYVERBARATSAG- 70" elnevezéssel az NDK te-
egységek és törzseik vettek részt. A gyakorlat Magyarország területén foly-
rületén folytak együttműködési gyakorlatok. Itt valamennyi „varsói" tagállam
tatódott június 2- 7 között a Déli I ladseregcsoport és hét alárendelt hadosz- hadserege képviseltette magát. Magyar részről három héten át az 5. hadsereg
tályunk bevonásával. Nemzeti keretben - áprihsban - már folyt egy 5 na- törzsének operatív ál!ománya és a 9. gépkocsizó lövészhadosztály vett részt.
pos hadseregszintü harcászati gyakorlat a_z Magyar Néphadseregnél. A VSZ A fegyvernemek közötti együttműködés és az új harci technikai eszközök al-
gyakorlatot követően szeptemberben „VERTES" fedőnéven a l l. harckocsi kalmazásának gyakorlása a 70-es években került előtérbe. A nemzeti keretek
hadosztály és az 5. hadsereg közvetlen egységek gyakorolták a „hadosztály között végrehajtott gyakorlatokon is az új harci technikai eszközök alkalmazásá-
támadásban" feladatot. nak, a repülöcsapatokkal való együttműködés elvi és gyakorlati kérdései merül-
A harcáswti g;1akorlatok száma igen magas volt. Tehát az 1970-es évek sem tek fel. 1973-ban - csak a jel entősebbeket említve - a „TAVAS'Zr-73" a
múltak el jelentősebbnek mondható csapatgyakorlat nélkül. A h~rcásza~i gya- „VERTES-73", valamint a „BÁSTYA-73" fedőnéven végrehaj;ott
korlatok közül a legjelentősebbeknek VSZ közös hadgyakorlata, szám1tottak. manőverek alkalmával az 5. hadsereg alárendelt egységei és törzseik felkészült-
K.Jemelt jelentőséggel bírtak a seregtest harcászati magasabbegység~ ségét mérték fel. A „VÉRTES- 75" harcászati gyakorlaton már4-12 napra behí-
parancsnokok és törasek vezetési képességét felmérő gyakorlatok. T~b~fokozatu vott tartalékosok is jelentős szerepet játszottak. 1977. szeptember 5-7 között
frontparancsnoki és törz.svezetés1 gyakorlat folyt le az EFEF vezetesevel 1969 „HENGER-77" fedőnéven már rakéta- és rakétatechnikai - együttmüködési
után 1972-ben, valamint 1976 és 1982 között kétévente. Az esetenként csapatok - gyakorlatot tartottak, ahol „a rakétatechnikai ellátása erdős-hegyes terepen,
részvételével végrehajtott „SZOJUZ'' hadműveleti-harcászati parancs~oki és atomfegyverek alkalmazásának viswnyai között" volt az elsődleges kiképzési
tör.t.Svezetési gyakorlatok 1974., 1977., maJd 1984. években folytak, szmtén az cél. A felmerült problémák miatt tíz nap múltán a gyakorlat további 14 napig
EFEF vezetésével. Csehszlovák. magyar és szovJet csapatok együttműködésének tartott. Ennek az előzménye volt az MN Rakéta Tüzérfönökség operatív cso-
demonstrálását szolgálta a ,,SZOJUZ-77" fedönevü együttmüködés1 portja által vezetett-éles rakéták indításával egybekötött- harcászai gyakor-
hadmüveleti parancsnoki és törzsvezetési gyakorlal 1977. március 21 -27. kö- latot tartottak „VlSEGRÁD--76" fedőnéven a Swvjetunióban.
zött. A szovjet Déh l ladseregcsoport k1Jelöh csapatall helikopter-alegységek 1s Az évek során a tartalékosok igénybevétele folyamatosan emelkedett. En-
erősítették. E gyakorlatok mindenek-előtt az együttműködés begyakorlását szol- nek keretében 1969 során közel 900 fö tartalékos mozgósítására került sor
gálták - különböző nemzett hadseregek között. A VSZ Egyesített Fegyveres 5-15 napos időtartamra. 1978-ban már minden korábbinál nagyobb létszámú
Erők kiképzési terve szcnnt 1979. május 14-19. között ,,PAJZS ---79" tartalékos-23 572 fö- vett részt 2-20 napos mozgósítási gyakorlaton.
fedőnévvel Magyarország területén tartottak hadmüvclet1-harcászat1, parancsnoki
Polgári védelmi g;•akorlatokat is rendeztek. Az 1965-ben a Polgári Védelem
és töruvezetés1 gyakorlatot. A magyar honvédelmi miniszter által vezetett had- Országos Parancsnoksága (PVOP) és az MN Vegyvédelmi Főnökség közös
gyakorlaton a magyar csapatokon kívül bolgár, csehszlovák és szovJet csapatok, szervezésében Borsod-Abaúj-Zemplén megye teril\etén 5 napig lartó atomcsapás
valamint néhány fös romún megfigyelő töru vett részt. elhárítási gyakorlatot tartottak. Már 1969 júniusában a Hajdúságban - feltétele-
A szövetséges csapatokkal végrehaJtOII közös gyakorlatokon túl a koráb•
zett vcgyitámadást szimulálva - 8000 ember kitelepítését gyakorolták. Az át-
binál nagyobb figyelmet kaptak ettől kezdve a Magyarország területén állo-
alakított polgári védelem jegyében Czmege LaJOS honvédelmi mmiszter a PV
másozó szovJCt Déli Hadseregcsoporttal közösen végrehaJtott hadosztály- és
Országos parancsnokaként 1970-ben adott ki utasítási a lakosság polgári védelnu
seregtest gyakorlatok 1s. felkészítéséről, 14-65 éves férfiak és 14-60 éves nók kötelező kiképzéséről volt
szó. Néhány üzem kivételével nem került sor tényleges kiképtésre, de azért mé-

390 391
gis vtszonylag jól működön a rendszer. Elmélet, és gyakorlati tapasztalatátadásra vüli escmén_yból is 57-et okozott tl~zt, melynek következtében 10 tiszt meg-
1s sor került: 1977-ben a VSZ tagállamai (és Mongóha) polgán védelmi vezetöi halt, 10 pedig sú lyosan megsérült.) lgy aztán nem meglepő, hogy az ez évben
tanácskoztak Magyarországon. Ennek keretében élelmiszerek, lem1ények leszerelt 247 fóböl 164 főt fegyelmi úton távolítottak cl a hadseregböl.)
szennyezödéstól lÖrténó mentesítésének, csomagolásának, tárolásának módszereit, A_ fc~elem csak nem szilárdult meg. 1963-ban 38 öngyilkosság történt
a ,,hábonís" közétkeztetés megszervel.ését mutatták be Füzesabony, Miskolc tersé- (cbböl 7 tiszt és 20 honvéd), de 1964 március végéig már 20 öngyilkosság tör-
gében. 1978-ban elóbb május 20-24. között „II ANSÁG DUNA" fedónévcn tént.-~ s~késck száma is igen magas volt 1963 -ban 108, 1964. március 26-ig 27
Petrzalka térségében tartottak magyar-csehszlovák bemutató jellegű polgári vé- (ebből 4, illetve 2 tiszt). ,, Kezd 11diva11á« válni az öngyilkossági kísérlet a sorka-
delmi gyakorlatot, melyet a „szocialista országok" polgán védelmi vezetői és szak- tonák közöu - írta 1965. október 22-i jelentésében a Műszaki Főnökség, és
emberei is megtekintették. Ezt követően augusztus 26-27--én ltjabb hasonló gya- magyarázatot is „találtak", amikor így folytatták - , amit kivétel né/kii/ követ a
korlatot tartottak 15 ezer fö bevonásával Tolna megyében. Ekkor az elsödleges cél >>kalonai szolgáki1ra békében alka/111a,/a11<< orvosi feíiilvizsgálati dömés." A
a feltételezett nukleáris csapások utáni felmérés és a mentö-, mentesítő munka fegyelmi helyze1 problémáira írták jelentésben, hogy .,a sorállományúak közön
megsze~zésének, végrehajtásának gyakorlása volt. Egyre gigant1kusabbak lettek igen jele111ős a szociáfö· és egészségügyi problémákkal kiizdő és az olyanok szá-
ezek a gyakorlatok. 1979. április 20-29. között Csehszlovákia, Lengyelország, ma, akik a polgári életből biimetett előélettel vonultak be. "Az MN tagjai által
Magyarország és a Szovjetunió közös polgári védelmi együttmüködési gyakorlatot clköveteu morális jellegű büntettnck minősített (vádemelésig eljuton) esetek
haJtOttak végre az érintett országok határtérségcinck körzetében. Ehhez képest már száma 1964-ben 464 volt. Ez az egyébként sem alacsony szám növekedett 1965-
szinte „visszafogott" volt ugyancz.en évben a Swlnok megyei gyakorlat-20 ezer re 609-rc. Az esetek nagyobbrészt „társadalmi tulajdon ellem szándékos bűntett
fö bevonásával - , melynek a feladata volt a nagy tömegű lakosság kitelepítése (lopás, sikkasztás stb.)" volt (135, illetve 229), csak ezt követte a „szokásos"
vasúttal, autóbusszal és gépkocsikkal. katonai fegyelemsértés, az „önkényes eltávozás (85, illetve 57), majd a ,,ga.rá:zda-
A mozgósítási gyakorlatok áhalában sikeresek voltak, de elöfordultak negatív ság" (62, illetve 58). Még ugyanebbe a kategónába tartozon a „személyi tulajdon
,jelenségek" 1s. Ebbe a sorba tartozott 1967. augusztus 21-én egy légvédelmi elleni bűntett" (54, illetve 69 eset), de a „testi sértés (8 napon túl gyógyuló)" (21,
rakétaezred (munkaidő alatti!) mozgósítása 1s (Budapestet, Komárom-, Pes1-, illetve 28 esete) és a ,,nemi erőszak" (16, ill. 15), valamint a 7, illetve 8 „ember-
Bács-Kiskun megyéket érintette), melynek során a k1egészítö parancsnokság ölés'' már igen súlyos, nem csökkenő számú büntettet jelentett. Más megítélés alá
1iszljci késedclmeskedtck, egyes vállalatok (pl. Posta Közpon11 Jám1ütelep, Gé- tartozik az évenkénti 4--4 „izgatás", az 1965-ben előfordult 2 „zendülés, bujto-
pipan Autófuvarozási Vállalat) vezetöi vonakodtak a tartalékosokat, gatás" esete. (Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbiból még J 7
gépJánnüvekct átadni. (Ezt Czmege laJOS honvédelmi miniszter Jelentette is a „parancsnoki fenyítésre visszaadva" eset is volt.) A „szökés" 14, illetve 17 száma
poli11kai vezetésnek.). Mivel a magyar Duna szakaszon nmes lehetőség partvál- csak némi növekedést mutat, de a „külföldre szökés" 9-röl 23-ra való emelkedése
tással egybekötött sebesvízi átkelési feladatok gyakorlására, a csehszlovák veze- már kiugrónak mondható. A 70-es évek adatai hasonló képet mutatnak. A fe-
tés engedélyével 1967 nyarán az MN műszaki-utász és pontonos-hidász egységei gyelmi helyzet nem javult, bár jelentősen nem is romlott.
csehszlovák Duna szakaszon gyakoroltak. Kisebb méretű, dc jelentősnek mond-
ható volt a CSSZK Nyugatszlovákiai kerületi PV törzse, valamint a Magyar
Népköztársaság Győr-Sopron-. továbbá Komárom megyék vezetési pontjainak CSEHSZLOVÁKIA 1968
személyi állománya együttműködési, törzsvezetési gyakorlata.
Legkevésbé sem tartozik az MN történetének fényes lapjai közé az 1968-as év
Fegyelmi helyzet második fele, amikor is politikai döntésre augusztustól olctóbeng „internacio-
nalista segítségnyújtást" haJtott végre négy másik VSZ ország hadseregével
A fegyelmet, a hadrafoghatóságot, egyáltalán a harckészültséget az elöljáró karöltve Csehszlovákiában. A „SUMAVA" fedőnevű együ1tműködés1 gyakor-
ellenörző bizottságok 1961-ben ellenőrizték, és igen rossz tapasztalatokat lat 1968 nyarán már ktfeJeZCtten a nyomásgyakorlás eszköze volt. A Csehszlo-
szereztek. Már az 1960. augusztus l-je, Katonai Tanács ülésén a Politikai vákia területén megtartott törzsvezetési gyakorlat szovjet, csehszlovák, lengyel,
Csoportffinökség is jelentette az 1959/60-as kiképzési évröl készült beszá- magyar és NDK résztvevői - csehszlovák kérésre- júmus 30-án megszakí-
molójában: ,,A tisztek fegyelme, példamutatása nem javul! k1elégítöen, sőt tották, befejezték a kimondottan politikai célokat követő „demonstrációt".
egyes területeken romlou." (263 tisztet kellett megfenyíteni és a 228 rcndki-

392 393
 A szovjet politikai vezetés július közepén jelezte egy újabb "gyakorlat"
csány, Szered, Érsekújvár, Léva, Vágújhely, Pöstyén, Galgóc, Nagykürtös és
tervét Csehszlovákia területén. Csémi Károly altábornagyot kérték, hogy Verebély) és a vonzáskör.a:tükbe tartozó jelentős számú csehszlovák katonai
jelölje ki a résztvevő hadosztályt. A magyar haderöt a Dunától északkeletre
egységek, tiszti, tiszthelyettesi iskolák, lőszer- és egyéb raktárak megszállása,
tervezték alkalmazni a Déli Hadseregcsoport alárendeltségében. „kiiktatatása" szerepelt. A szovjet légideszam-hadosztályok ugyanakkor az
A szovjet elvárásoknak megfelelően július 26-{m megke~d~dött a ki~elölt
összes csehszlovák katonai repülőteret, nyugati határsávot, Prága stratégiailag
zalaegerszegi 8. gépkocsizó lövészhadosztály, a 11. harckocs1zo hadosztalytól
fontos központjait (pl. az elektromos diszpécser centrumot) szállták meg.
bevont 3 l. (rétsági) harckocsiezred, valamint a 20. (ccgléd1) tüzérezred „felké-
A megszállt városok vezetői elutasították az együttműködést, de
szítése" A 22 órakor elrendelt fokozott harckészültséget követöen a személyi
jelentősebb incidens csak Nyitrán történt, amikor a magyar harccsoport
?
állományt kiegészítő feltöltést - mozgósítás útJán . - óra alatt végrehajtot- figyelmezetö lövészekkel oszlatta fel a helyi tüntetőket. Ugyanez a harccso-
ták. A hadosztály 27-én 12 óráig befeJezte a „GYEMANT'' feladatot, tehát a port fegyverhasználat nélküli harckocsibcvetéssel vett birtokba egy illegális
rejtett mozgósítást. Ezt követöen elfoglalták megindulási ~örletei~e_t, ahol a rádióadót. Csehszlovák részről egyik esetben sem volt veszteség. Ekkor még
Déli Hadseregcsoport parancsnokának alárendeltségébe kenHtek. Julius 2~-án nem volt információ arról, hogy Svoboda csehszlovák elnök (föparancsnok)
foglalták el az Aszód és Rétság közötti területen kijelölt várakozási körletetket,- és a honvédelmi miniszter az eseményeket megelőző napokban parancsot
A több mint tízezer katona, 964 tiszt, 659 tiszthelyettes, 8749 honvéd, továbba adott, hogy megszállás esetén ellenállás és fegyverhasználat nélkül kell a
1258 gépjármű és 558 különleges Jármü, 242 harcjánnü, harckocsi és 205 db hadseregnek tudomásu l venme a történteket. Ezzel ezrek életét és óriási
különbözö tüzérfegyverzeti eszköz is felvonult. anyagi Javakat mentettek meg a pusztulástól. A civil lakossággal szembeni
A megszálló magyar csapatok tevékenységének légi oltalmaz{1sára és tá- fellépés erösítésére augusztus 25-én a vezérkari fönök a megszállásban részt
mogatására mindhárom vadászrepülő ezred összes ~IG--~l. F----::-13-as szá- vevő egri gépkocsizó lövészezred két zászlóa lját megerösítette a belügymi-
zada, valamint a Killián György Repülő Miiszak1 Fö1sko\a k1kepzo ezredéne~ nisztérium állományából 300 fö rendészeti csoporttal. Ezek felszerelésé1 már
két MIG-15 BISZ százada felkészült. Légi felderítési feladatokra az 59. hom gumibottal és 4 vízágyúval egészítették ki.
vadászrepülö századot, valamint az 1döközben Taszárról Kecskemétre _áucl:- Komoly eröpróbát jelentett az MN szállító zászlóaljainak az utánpótlás
pült 31. honi vadászrepülő ezred 4. századát jelölték ~1. A 8. _gé~kocs1~ó lo- biztosítása, mely mindvégig Magyarországról történt. Még az üzemanyag és
vészhadosztályhoz Isaszeg térségében 8 Ml-1-es helikopter 1s attelepuh. ~ kenőanyagok szá llítását is több száz tonnás nagyságrendben a felcsúti raktár-
megszállásban nem érintelt repülöszázadok, légvédelmi rakéta~gységck is ból biztosították.
kaptak feladatol, felkészültek az ország légterének védelmére, hiszen az ag• Szerencsére a „csehszlovákiai események" nem eszkalálódtak. Bár az
resszió következményei kiszámíthatatlanok voltak. osztrák, román és jugoszláv oldalon történtek csapatösszevonások, de ezek
Az 1965 óta a legnagyobb csapatmozgás összehangolására ,,2ALA" fedőnéven inkább csak „figye lm eztető" fe lvonulások voltak. Ennek ellenére folyamatos
5 napos felkészitö parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot 1s tartott~k. Dc ezt volt a Jugoszlávia és Románia határ menti területeinek légi felderítése.
követően már nem gyakorlatról volt szó. Auguszt\1S 19-én este Szucs Ferenc Ausztria irányába eddig is az volt. Ezen tl1lrnenő intézkedésekre is sor került.
vezéröma!,,Y, a vezérkari fónök helyettese, a hadmüvelcti összekötő tartott eligazí- Át kellett szervezni a magyar légierö hatáskörét, egyrészt az eddig Magyaror•
tást a hadosztálytör7..snél az ezred- és önálló alegységparancsnokok számára. Au- szág légterében működött szovjet vadászkötelékck Csehszlovákiába települ•
gusztus 20•án 12 órakor kapták meg az egység- és önálló alcgysé~rparancsnokok a tek, másrészt a megszálló feladatok biztosítására kiJelölt magyar
hadosztálwarancsnoktól a ,,7Ílrt boritékot" a konkrét feladatokról es egyben elren- repülöeröknek az MN csapatai menetvonalának légtérbiztositására, szükség
delték, hogy az éles lőszert 20 óráig ossz.ák ki. Ezt követöen kellett megkezdem a esetén légi támogatására is fel kellett készülnie. Miután a csehszlovák légierö
felzárkózást a megkapott csehszlovák határ menü tereps1..akaszra. „földhöz vo lt kötve", (szovjet légideszantosok őrizetében), a magyar
A Csehszlovákiába történő bevonulást augusztus 20-án éjszaka rendelték el. vadászreplilök csak 128 órányi „támogató" bevetésen vettek részt.
Éjfélkor mindhárom menetvonalon egyidöben a felderítöcsapatok átlép- A csapatok és fegyver-tetük kivonását politikai tárgyalások elözték meg.
ték a határt. A követö csapatok fö tevékenységi körtcte a Léva-Csallóköz- Szeptember közepén a magyar csapatokat - a Nyitrán lévö harccsoport kivéte-
Nagyszombat-V:igúJhely-Nagytapolcsány•Aranyosmorát határolta területen lével - a Kis.Kárpátok erdösége1ben vonták össze. A részt vevök elsö csoportja
belül (mintegy 13 e:;,..er négyzetkilométer) 10 helyórség (Nyitra, Nagytapol- október 21-25 közön, az utolsó október 31-én hagyta el Csehszlovákiát.

394 395
 Az események során 4 katona vesztette életét, nem íegyveres harcban ( l küzd~ hadsereg ala_kult k!. ~ szövetségesi „hűség" azt követelte, hogy a hazai
harckocsibaleset, 1 fegyverbaleset, 1 öngyilkosság, 1 betegség miatt.) Az éles ~lctszmvonal romlasa áran ,s, - még a 80-as évek közepén is_ a nemzeti
helyzethez képest nem volt jelentős a veszteség, különösen, ha figyelembe Jövedelem 4,5-5%-át fordítsák honvédelemre.
vesszük, hogy ugyanezen évben sajnálatosan 4 légi katasztrófa során öt pilóta A Magyarországon általános, a VSZ többi országához képes! szabadabb
vesztette életét. De a „békés építőmunka" minden emberáldozata jelentős és rugalmasabb gondolkodást és gyakorlatot a szovjet politikai, katonai vezetŐ
értelme1len akár Csehszlovákiában, akár Magyarországon következett is be. s~rve~ nem fogadták kedvezöen, sőt a legkülönbözőbb utakon igyekeztek
gatolm. ,.A magyar és szovjet vezérkar több mint öt éves perlekedése
(198~5) a néphadsereg szervezetirányítási rendje körü li vitában jól kifejezte
A MAGYAR NÉPHADSEREG UTOLSÓ TÍZ ÉVE ezt az 1ranyultságot és magatartást." A VSZ tagállamai nemzeti törekvéseket is
(1980- 1989) igyekeztek követni - Románia ment a legmesszebb - , dc lényegében az
önálló katonai stratégia kia lakításáig, illetve megfogalmazásáig nem jutottak el.
Kül- és belpolitikai feltételek A 80-as évek első felében már egészen láthatóvá vált, hogy a „szövetségi
híiség oltárán" nem áldozható fel tovább a nemzeti szuverenitás. Mód és
A 70-es évek végére Magyarországot, és ezen belü l a hadsereget az egyre lehetőség mutatkozott a gorbacsovi peresztrojka katonapolitikai következmé-
szorítóbb gazdasági kényszer jellemezte. A hadsereg hivatásos állománya nyeinek kihaszná lására, a korábbi szempontok átértékelésére. Az nyilvánvaló
is érzékenyen reagált a kialakult gazdasági feszültségekre, nyitott volt a volt, hogy a régi struktúrák - ebbe az irányba - arculatot biztosított nem
szükséges reformok elfogadására, azok hadseregbem alkalmazására. A voltak továbbfcJleszthetök. Ez természetesen szemléletmód megváltoztatását
negatív gazdasági tendenciák a Szovjetuniót is katonai kiadásai csökken- új, követelt a hadsereg teljes személyi állományától. '
tésére és így a leszerelési megállapodások m1elöbb1 elfogadására késztet-
te. 1987 februárjában megszületett a „nullaváltozaton" alapuló „euro- A hadsereg általános helyzete
rakéta megállapodás a Szovjetunió és az USA között, melynek keretében
mind a két fél leszerelte az Európában telepített közép-hatósugarú rakétá- Az 1980-as évek elejére nyilvánvalóvá vált, hogy az eddigi mtézkedések csak
it. Ezt kövene Washingtonban ugyanezen év december 8-án annak a átmenetileg javították az MN helyzetét. Az alapproblémát pl. a szervezetek
szerződésnek az aláírására, mely 3 év alatt irányozta elő a közepes és rö- számának folytonos növekedését a 70-es évek intenzív minőségi fejlesztésé-
vid hatótávo lságú atomfegyverek telJes felszámolását. A magyar közvé- nek időszakában sem sikerült megoldani, ugyanakkor a létszámkorlátozás
lemény úgy tudta, hogy hazánk területén nem volt atom- és vegyi fegyve r. betartása egyre nagyobb és nagyobb mérvű „keretesítést" tett szükségessé,
Ma már többé-kevésbé bizonyítottnak tekinthető, hogy a Bakonyban a aminek következtében az egyes szervezetek létszáma folyamatosan csökkent,
Szovjet Hadsereg tárolt ilyen fegyvereket Magyarországon. Ez az enyhül ő „e lvékonyodott''. Mind nehezebbé vált a szabályzat szerinti béketevékenység
nemzetközi helyzet ki hatott valamennyi VSZ-tagállamra, így Magyaror- fenn tartása, a kiképzési fe ladatok végrehajtása, a harckészültség előírt szint-
szágra is. Akkor még nem is tudtuk, mennyire. . jének és a mozgósítási fe ladatok naprakészségének biztosítása. Már a 70-es
A magyar politikai vezetés eddig az ország honvédelmét a Varsó, évek végén a fe l ső po litikai vezetés olyan igényt támasztott a katonai veze-
Szerződésre - mindenekelőtt a Szovjet I ladseregre - bízta. Nem tíiztek ki tésse l szemben, hogy országunk nagyságrendjének, földrajzi elhelyezkedésé-
nemzeti katonai stratégiai célokat. A bel ső stabilitást a mmd sikeresebb gaz- nek, a Varsói Szerződésben betöltött helyzetének, valamint a fegyverzetben
dasági és külpolitikai törekvések révén igyekezett biztosítani. Önálló alkal- és a technikában végbemenő változásoknak jobban megfelelő szervezeti
mazásra képes hadsereg kialakítására nem törekedett, nem 1s igen törekedhe- struktúra kialakítására tegyen javaslatot. Országunk nagyságának és katona-
tett. Ehhez sem gazdasági, sem katonapoilt1ka1 helyzetünk nem volt eléggé füldrajzi helyzetének jobban megfe l elő, a meglévőnél kisebb, de korszerúbb
"szuverén": Fő cél a konfliktusok elkerülése volt. Akárcsak történelmünk eszköZÖkk:el rendelkező, könnyebben vezethető hadsereg építése volt a cél.
során annyiszor "vonakodó szövetséges" volt hazánk. A poht1kai vezetés Ez azonban csak részben és vontatoltan valósult meg, elsősorban a régi gon-
megelégedett a "védelemhez való hozzáJárulás" alacsonyabb követelményé- dolkodás következtében. l lolott a változtatás ekkor már elengedhetetlen volt.
nek tclJesítésével, a tetemes ráfordítások ellenére is súlyos aránytalansággal A legtöbb gondot és nehézséget az okozta, hogy az intézkedések ellenére sem
tudták a követelményeknek megfelelően megoldani a szükséges szakember-

396 397
utánpótlást (sem mennyiségben, sem minöségben), s emiatt - fóleg az megkezde~t korszerüsí~és az új honvédelmi miniszter (Kárpáti Ferenc vezér-
alegységeknél - állandósult a tiszt és tiszthelyettes hiány. Nem tudták a ezredes) kmevezése utan _is folytatódott. A magyar katonai vezetés a NATO-
hivatásos állományra háruló terheket érdemben csökkentem , sót a csapatok országok katonai vezetésevel közvetlen kapcsolatot teremtett Végreh t ' k
szervezetének bonyolultabbá válása és a sorkatonai 1dö tovibbi csökkentése a hadsereg depolitizálását. · aJ Otta
1981. január 1-jétöl, a 3x8 hónapos kiképzési rendszer tarthatatlansága kö- . Mmtegy .végsó aktusként, még az Egyesített Fegyveres Erók
vetkeztében ezek a terhek még növekedtek is, miközben romlott a hivatásos foparancsnokaval egyeztetve kidolgozott tervek alapján az MN · dk,
katonai pálya presztízse, nem emelkeden kellöen anyagi és erkölcsi megbe- haderó~eménél lényeges változásokat irányoztak eló 1985-8 6 -tólmt; et
csülése. (Az 1980-ban módosított honvédelmi törvény értelmében a sorállo- tartott 1s az egész időszakban. Ennek betetőzése volt, hogy 1989 d;ce;b:~
mány szolgálati ideje 18 hónapra csökkent. Ezért módosítani kellett a váltási rében !étreh_~zták a Magyar Hon védség Parancsnokságát és az 19 90 .
és kiképzési rendet másfél év alatt1 háromszor hat hónaposra.) Az XVI.tv. alapjaán a magyar hadsereg 1990. március 15-től a Magyar Hon-
erőfeszítések ellenére sem járt sikerrel az mdokolatlan kötöllségek felszámo- védség elnevezést viseli.
lása, jórészt maradt a bürokratikus túlszabályozás, nem csökkentek a formális
feladatok. Továbbra sem volt megfcle löen rendezve a különböző szintü Irányváltás e l őtt
vezető szervek fe ladat- és fele lősségi rendszere, s emiatt gyakori volt a felső
szervek részéról az aprólékos operatív beavatkozás az alárendelt szervek A 80-as éve~ben a 1-~onvédelmi .A-:inisztérium szervezetében - a honi légvé-
munkájába. A különböző szintű parancsnokságok megnövekedett jogkörével delem vczeto szervemek átalak1tasával, illetve a Légvédelmi és Repülő Pa-
és önállóságával nem álltak arányban anyagi és egyéb lehetőségeik. Ezek a ~a1.ncs~?kság létrehozásával - megvalósult a légvédelem egységes központi
feszühségek és ellentmondások az országos átlagot meghaladó terheket róttak iranyitasa. ~egváltozolt a szárazföldi fegyvernemi fönökségek szervezeti
:~rendezése is._ A műszaki, a vegyvédelmi fönökségek technikai osztályai az
a személyi állomány jelentős részére.
A 70-es évek végére, 80-as évek elejére már „kiüresedett" intenzív fejlesz- UJ ~egyverzet1 és Technikai Föcsoportfönökségbe olvadtak be. Maguk a
tési koncepció dinamikus tartalommal való megtöltése új vezetési stílust igé- fönokségek„pcd1g a tü~érfönökséggel együtt a Kiképzési Főfelügyelő irányí-
nyelt, amely valamelyest határozottabb szakmai és kevésbé politikai szem- tása alá ~e~ltek. LétreJött a Fegyverzeti és Technikai Föcsoportfönökség, _
pontot képvisel. A magyar katonai stratégia kidolgozása napirendre kerülésével amely külonöse~ az anyagi, technikai biztosítás (ATB) egységes, az egész
Czinege Lajos hadseregtábomokot, honvédelmi minisztert 1984. december 6- népha~sereget atfogó rendszeré~ek kialakításával összefüggésben _
:lősegitheu_e a csapatok technikai ellátottságának javulását. Az egységes
án nyugállományba helyezték. Az új miniszter, Oláh István vezérezredes felké-
szültsége, katonai ismeretei reményt nyújtottak egy olyan koncepció megvaló- l·egyverz~tt és Technikai Főcsoportfönökséget ez alkalommal azért kellett
sítására, mely az 1984-re megmerevedett hadsereg szerkezetet megbontva ha- l~tr~ho7..n'..' mert . a csapatoknál már elfogadhatatlan volt a helyzet. A
tékonyabbá, korszerűbbé és egyben hazánk lehetőségeihez, szükségleteihez k~lonbözo anyagi-technikai szolgálatok vezetése nehézkessé vált. A változás
jobban igazodó haderőt eredményezhet. Oláh István rövid mmisztersége alatt kö_ve~.k~ztéb_en a IIM -ben némileg módosult az anyagi-gazdálkodás felső
sz1ntu 1rány1tásával kapcsolatos munkamódszer.
meg is fe lelt a várakozásoknak. Már elsö utasitúsamak egyikében elrendelte az
MN dandár•szervezetre való átállításának kidolgozását, el6készítésél, bár ez A honi légvédelem11é/ - HM részeként, egyben hadászati-hadmüveleti
eltért a VSZ-tagállamok hadsereg-szervezési e\veitöl. De ez nem azt jelentette, vcz~tő szervként - Légvédelmi és Repülő Parancsnokság jött létre. Ezzel
egyutt ~ermészctesen megszünt a légvédelmi és repülö felügyelői beosztás 1s.
hogy figyelmen kivül lehetett hagyni a Varsót Szerződést.
A VSZ tagállamainak párt-állam1 vezetői 1985-bcn még 10 éves meg- Megszunt a 1. honi légvédelmi hadsereg-parancsnokság és a két hadosztály-
hosszabbításról írtak alá jegyzőkönyvet. Semmi Jele sem volt annak, hogy ez parancsnokság. 1lelyettük megalakult az 1. honi légvédelmi hadtestparancs-
a szerződés-meghosszabbítás még 5 évet sem fog élni, és a VSZ-el együtt nokság Veszprémben, amelynek közvetlen alárendeltségébe került a hom
hatályát veszti. Oláh István vezérezredes (1985. szeptember 27-től hadsereg- légvédelem mindhárom fegyvememének valamennyi csapatszervezete.
tábornok) megfeszített munkával törekedett az MN színvonalának Ugyanakkor mennyiségi fejlesztésre került ismételten sor, a csapatrepülöknél
korszerüsítésére. Ez is közrejátszhatott abban, hogy 1985. december 15-én a 1982 Öszén állították hadrendbe a 90. vadászbombázó és futár heilkopterez-
honvédelmi mm1szter tragikus h1rtelcnséggcl - infarktusban - elhunyt. A rcdet. ~ A csapatrepülö alakulatoknál a felderítö repülőgépeknek
korszerubbekkel történő lecserélése következtében a 101. felderí1ö

398 399
repülöezred helyett önálló századot, a szállító, illetve harci helikoptereket haté~ony~g?, harmadik ~enerációhoz tartoz.ó, változtatható számyállású MIG-
ezredekbe szervezték. Ezzel az MN szárazföldi csapatai 1s saját támogató 2~ t1pusu gepek, va\ammt a harci helikopterek is. A kétségtelen technikai
repülögépet kaptak, amelyek eddig hiányoztak. feJlesztések ellenére a Magyar Néphadsereg a 80-as évekre sem vált korszerű
A szárazföldi csapatoknál, bár a seregtest vezetési szinten az 5. hadse- hadsereggé.
reg-parancsnokság és a seregtest közvetlen csapatok változatlanul marad- _A 80-as években a haditechnikai fejlesztés kiterjedt a vezetés technikai
tak, teljesen új szervezeti struktúra Jött létre 1986-tól. Mcgszüntek a had- ellatottságának korszerüsítésére is. Viszonylag széles körben alkalmazták
osztály és az ezred szervezetek. Az új struktúra a raj, szakasz, század, már a vezetés gépi eszközeit. A 60-as évek stacionáris, maJd a 70-es évek
zászlóalj, dandár, hadtest, hadsereg vezetési lépcsök szerint alakították ki. ~obi~ rendszerű - harcvezetési célokat szo lgáló, valammt a harceszközök
Ezzel mindkét haderőnemnél k11ktatódott az ezred és a hadosztály vezetési irá,ny'.tó rend.sze~ébe épített, föleg tüzvezetési feladatok megoldását segítő_
szint és így a kiszolgáló és biztosító szervezeteket a nyolc hadosztály he- s~mttógépe1 utan a 80-as években már megtalálhatók az MN központi szer-
lyett négy - egy honi légvédelmi és három szárazföldi - hadtest fogta vemél és a csapatoknál félautomatikus, automatikus információgyíijtö, fel-
össze. Ennek alapján állították fel az 1. gépesített hadtestparancsnokságot dolgoz~ é~ továbbító berendezések is. A korszerűbb híradó eszközök telepíté-
Tatán és a 2. hadtestparancsnokságot Kaposváron. Az eddig önálló 3. se meruav1totta ~z összeköttetést, az infomtációáramlást a különféle vezetési
(ceglédi) hadtest pedig az 5. hadsereg-parancsnokság alárendeltségébe ke- ponto,k között. lgy a vezetési képesség összhangba kerülhetett a nagyobb
rült. A gépesített lövész- és harckocs1-dandárokba egy-egy tüzérosztályt, és hatásu harceszközök irányításának megnövekedett igényével. Ennek követ-
4+2 gépesített lövész-, illetve harckocs1-zászlóa!Jat 1s szerveztek. A hadse- keztében a harcbiztosító, kiszolgáló alakulatok teljesítöképessége, hatékony-
reg állományában ezzel nem emelkedett a zászlóalJak, harckocsik, valamint sága megnövekedett, és jelentősen javult a fegyvernemek harci
a páncéltörő és tüzérfegyverek száma, de az 5-6 Lászlóaljjal rendelkező lehetőségeinek kihasználhatósága. Ugyanakkor a vezetés szervezeti rendszere
dandár jobban megfelelt a feltételezett harc dinamikáJának. Vagyis kísérlet korántsem felelt meg a korszeríi követelményeknek.
történt a szárazföldi csapa1ok átszervezésével a vezetés korszcríisí1ésére,
ami az előzetes tervek szennt a csapatok harcértékénck megörzése mellett Felkészülés; Felkészültség
létszám és fegyver.lel csökkenéssel 1s járt volna. Az átszervezés után a szá-
razföldi csapatok harcértéke gyakorlatilag valóban nem változott, de Külön gondot jelentett, hogy 1945 óta szinte folyamatosan csökkent a kato-
jelcntös létszám- és fegyverzet-csökkenéssel sem járt natiszti, tiszthelyettesi hivatás presztízse. A 80-as évekre várható tisz1hiányok
Közvetlenül a rendszerváltozás elött, 1988-ban az MN tizenhárom gépe- pótlására már a 70-es években jelentős energiát és pénzt fordítottak. Három
sített lövész-, négy harckocsi-, és négy tüzérdandárral, négy páncéltörő tüzér- új középiskolai Katonai Kollégiumot hoztak létre, a 4 számút Szegeden, az 5.
ezreddel, hét müszaki és három híradóezreddel, egy hadmüvelet1 - harcá- számút Győrben, a 6. számút Balassagyarmaton. Ezt követően 1986-ban Pé-
szau rakétadandárral, három harcászati rakétaosztállyal, négy felderítő- és csett a 8., Székesfehérváron a 9., majd 1988-ban Szolnokon a 10. számú Ka-
egy deszant rohamzászlóaljjal, egy rádiótechnikai dandárral, tizenegy légvé- tonai Kollégiumot.
delmi tüzér- és rakétaezreddel, 11\etve dandárral, három harci repülöezreddel, Komoly hiány volt alsóbb szintű csapattisztekböl. Ezek pótlására 1986-ban
egy harci helikopter ezreddel rendelkezett. Ezen kivül a hadrendbe számos az MN Személyügyi Föcsoportfönökség lehetöséget biztosított tiszthelyette-
híradó, elektromkai harc, vegyvédelmi, ellátó, javító, szállító és egyéb egység sek:nek 3-5 hónapos tiszti tanfolyam után a tiszti vizsga letételére, akik utána
és alegység, valammt különféle hadtáp, kutató és oktatási mtézetek 1s tartoz- alhadnagyi rendfokozattal keriiltek szolgálati beosztásba. Ugyancsak a szakasz
tak. Mindent összevetve a hadsereg béke létszáma 106 800 fö volt. szintű tiszti alegység-parancsnoki hiányok 1>6tlására a tartalékos tiszti kikép-
A technikai ellátottság mennyiségileg elfogadható volt (kezdetét vette egy zésben részesült és tartalékos tiszti rendfokozattal rendelkezők lehetőséget
35%-os csökkentés a támadó harccszközöknél), a mmöségi megítélés már kaptak hivatásos vagy továbbswlgáló állományba vételre. 1987-benjelent meg
inkább problémásabb. A csapatoknál 113 harci repülögép, 96 harci helikop- az a miniszteri rendelet, amely lehetőséget teremtett arra, hogy a
ter, 1435 harcJármü. 27 tüzérségi rakétamdító, 1750 tábori tüzér löveg, 270 tiszthelyettcsképzö szakközépiskolát eredményesen elvégzök - továbbra 1s
páncéltörő löveg, kb. 50 önJáró hídvetö volt rendszeresítve. A hadrendben hallgatói állományban maradva - tanulmányaikat felvételi vizsgák nélkül
lévő MIG- 21-es elfogó vadászrcpülögépek mellé beérkeztek a nagyobb folytathanák valamely szakirányú katonai föiskolán. A szaktisztek számának
növelését swlgálta az MN Személyü,6,Yi Főcsoportfönökség 1987-88-as tanév-

400 401
re meghirdetett pályázata is a Budapesti Müszak1 Egyetemen indult hadmér• hadosztály-ezred szervezet alapján folyt le a gyakorlat, de már ttt a
nökképzésre. Természetesen növekedett a katona, fö1skolákra felvettek, száma gyakorlatvezetöség alárendeltségében müködött egy tanárokból létrehozott
is, sót a Szovjetunióban tanulók mellett Kassán, a Csehszlovák Népközta1:5aság kísérleti dandártörzs is.
Katona, Repülő Föisko\áJára is beiskoláztak 20 magyar repülőhaJÓZÓ t1sztJC· A liszthelyettesképzést is növelni kellett. A honvédelmi mmiszter 1984-ben
Jöhet. Az alapfokú tisztképzés jelentős anomáliáját szüntették meg azz.al, hogy rendeletet adou ki a tiszthelyettesképzö szakközépiskolák felállításáról. Így az
hivatásos állományba vették a katona, tanintézetekben tanuló hallgatókat. . MN tiszthelyettes állományának mennyiségi és minöség1 képzésének növelése
A mennyiségi növelés mellett nem lehetett a minőséget sem elhanyagolm. érdekében Debrecenben elektroműszerész, Orosházán gépszerelő és karban•
Elemi feltétele volt ennek, hogy a katonai fö1skolára be1skolázottn.k megfelelő tartó, Szabadszálláson gépjármütechnikai, Szolnokon repülögép•szerelö és
előképzettséggel rendelkezzenek. 1988•ban helyezték hatályon kívül az érettsé• repülögép•mÜszerész, Tápiószecsőn elektroműszerész és mechanikai
g,vel nem rendelkezö, szakmunkás képesítésü fiz1ka1 dolgozók katonai fö1skola 1 műszerész, Vácott elektroműszerész, Budapesten ped ig zenemüvészet1 szakkö•
előkészítő tanfolyamáról szóló 1975/23. számú ! IM utasítást. Ennek következ• zépiskolát létesítettek. l 987~ben Budapesten újabb kiképzőközpont létesült,
ményeként újra kötelezővé tették az érettségit a katonai főiskolai pályázathoz. . Élelmezési Tiszthelyettesképző Szakközépiskola néven.
Az akadémiai tisztképzés, illetve annak intézményének megbecsülését Je• Mmtegy a hidegháború egyik záró megnyilvánulásaként sűn1södtek a
lentette amikor 1s i 985•ben a MN VKF a hadtudományokban egyetemi dok• gyakorlatok. 1982.ben (máJusban) az MN Repülő Főnökség - az illetékes
torátust szerzettek doktorrá avatásának ünnepélyesebbé, bensőségesebbé IIM•szervekkel és a csapatrepillő-parancsnokságokkal közösen - megszer-
tétele érdekében a ZMKA részére T,sztségláncot és Zrínyi szablyát adomá• vezte és levezette a VSZ dél.nyugati hadszíntér légiereje vezető állományá•
nyozott. Ugyanakkor a ZMKA•n folyó képzés elismerését mutatta, hogy nak magyarországi összevonását. A gyakorlaton bemutatták a helikopter
l 988•ban a Mm1sztertanács öt egyetemi tanán kine\·ezést 1s Jóváhagyott. Az alegységek és a vadászrepülőgépek harcát, valamint a deszant rohamosztag
1980-as évek közepéig több mmt 20 dokton, és 200-at meghaladó kandidátu• alkalmazását. Ekkor hajtottak végre első alkalommal hom vadászrepülők éles
s1 tudományos fokozattal rendelkező személy dolgozott a hadseregben. 76%· bombavetést és SZ- 24 levegő-föld raké1aindítást. A pozitív nemzetközi
uk a hadtudomány, 24%-uk pedig a társadalomtudományok, a tennészettu· folyamatok kiszélesedésével, a diktatúra keményebb változatának
dományok, a müszaki tudományok és az orvostudomány_ok különböző megszúntével azért még működtek a korább, reflexek. 1987 végén (október•
kérdéseiről készített értekezést. A kifejezetten hadtudomány, kandidátusok ben) 8000 katona részvételével tartották az MN évi harcászati gyakorlatát
közül \ 984 végéig több éves aktív tudományos tevékenységre alapozva 11 •en „BAZALT 87" fedőnéven. Ezt l98_8•ba~ - igaz, nyugati megfigyelők
készítették el és védték meg a dokton fokozat elnyerésére 1rányuló munkát. részvételéve l követte a VSZ „BARATSAG-88" hadgyakorlata. Az már a
\982-ben a kormány Tudománypolitikai Bizottsága korszerűsítette az or• kölcsönös közeledés Jele volt, hogy ebben az évben az ENSZ felkérte Magya•
szágban folyó tudományos munkatársak képzési rendJét. Növelte a képzéssel rországot, hogy 15 tövei - elsőnek 6 hónapon keresztül - képviseltesse
és a továbbképzéssel szembeni követelményeket, a kutatási témáknál pedig a magát az észak•irám tűzszünetet ellenőrző katonai megfigyelö csoportban.
népgazdasági prioritások figyelembevételét írta clö. Az orsógos rendelkezé·
seknek megfelelően a Néphadseregben is módosult a tudo_mányos továb?kép·
zés tartalma és menete. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián végre megmdult ÖSSZEGZÉS
a szervezett egyetemi dokton képzés és a fokozat odaítélése. Tennészetesen a
tanintézetek tananyaga is korszerüsödött. A létrehozott dandár, hadtest szer• A második világháborút követően - az addigi osztrák.német alapokra épült
vezet meg is követelte a módosítást. 1988-ban a ZMKA•n végzett h?llgatók magyar katona, gondolkodást - fel kellett váltam az orosz (szovJet) gondol•
egy része már szakdolgozati témaként dandárral kapcsolatos problemákkal kodással, ami a hadseregszervezéstől, a k1képzéstöl, a katonák életéig a had•
foglalkozott. Harcászati foglalkozásokon, valamint a hallgatót parancsnok, és sereg mmden területére k.Jhatott. Az ennek szellemében történtek részletes
törzsvezetési gyakorlaton hadtest• és dandártörzsek különbözö beosztásait ?1eg1smerése nagyon tanulságos lehet a vezetés, dc a 11szt1kar egésze számára
gyakorolh:Hták a hallgatók. Végül ,s l 987•ben ÚJ harcszabályzatot adtak kL 1s, most, amikor a v1lágmérctíí szembenállás megszűnte és a rendszerváltás,
Ez már éreztette hatását az 1987 Júniusában megtartott akadémia hallgatót valamint a NATO tagságunk következtében ismét a nyugat, katonai gondol•
parancsnok, és 1örzsvezetés1 hadtjáték maJd gyakorlat során, amikor 1s még kodás elsajátítása van napirenden.

402 403
 Láthattuk, hogy a tárgyalt 30 évben lehetővé vált az alapvetően lomány Jelentős részére. A „hosszú" hetvenes években, szmtén nem ellent-
megfelelő, de nem problémamentes intenzív fejlesztés. Ennek során, a mondások1ól mentesen, lényegében megindult a hadsereg korszerüsítése.
külső és belső feltételek, korlátok miatt sokszor születtek erőltetett, kése- A Magyar Néphadsereg több mint három évtizedes történetét áttekintve
delmes, nem kellően megalapozott döntések. Különösen kirívó volt a végül is megáll~pít~ató, hogy a külső és belső nehéz.ségek ellenére a hadsereg
nemzeti jelleg, nemzeti stratégia egyre szembeötlőbb hiánya. De problé- figyelemremélto ÍCJlödésen ment át az 1957-cs lefcgyverzéstöl a 80-as évek
mát jelentett a technika és személyi állomány viszonyának rendezetlensé- hadügyi forradalmához való igazodásig. A poliukai eseményeken túl érdemes
ge, sok technikai hiányosságot emberrel igyekeztek pótolni, illetve az új volt megviz.sgálni azt is, hogy az MN miként érte el szervezeti, technikai
technikák által igényelt képzettséget sok esetben csak kampányszerűen értelemben azt a szmtet, hogy a 70-es, 80-as évektől nemzetköz, ellenőrző
biztosították. A meghozott döntések -akár a politikai, akár a katonai békefenntartó akciókhoz 1s képes volt katonákat biztosítani. E vitathatatla~
vezetés részéről- nem voltak minden esetben tudományosan megalapo- feJlödés feltárásával talán közelebb jutunk annak a kérdésnek megválaszolá-
zottak. Előtanu l mányok, háttéranyagok ritkán készültek, a prognózista- sához, ho~y ez a politikai vezetés által igencsak „kézben tartott" fegyveres
nulmányokat is sok esetben figyelmen kívül hagyták. Mmdezek követ- testület miként tudott a rendszerváltás idején -csak a haza érdekeit szem
keztében az egyébként igen köhséges hadseregfejlesztés hatékonysága az e lőtt tartva- túllépni a túlpo litizáltság, túlideologizáltság állapotán, és J0
1980-as évek végére sem érte el a kívánt szmlet. A felszínre került társa- évvel később NATO taggá válni.
dalmi, poht1ka1 és nem utolsósorban honvédelmi életünk ellentmondásait
feloldani már csak a rendszerváltást követően lehetett.
Az 1960-70-es évekről elmondha16, hogy a Magyar Néphadsereg mmdkét
haderőneme a korszak második felére képessé vált a poht1kai vezetés által
kitűzött feladatok végrehajtására. Miután a hadsereg a politika eszköze, a
feladatok meghatározásában, annak végrehaJtásában való részvételt nem a
katonai vezetők, különösen nem az „egyszerű" katonák akarata vagy szándé-
ka döntötte el. A politikai vezetés elvárásait, követelményeit a fobb területe-
ken lényegében végrehajtották. A munkát nehezítette, hogy a feladatokat
időközben lényegesen szigorúbbá vált gazdasági feltételek, a fejlesztés költ-
ségei gyors ütemű emelkedése mellen kellett megoldani. Emiatt néhány te-
riileten az eredell célokhoz és tervekhez viszonyítva lemaradás 1s bekövetke-
zett. A hetvenes években a katonai vezetés törekvéseit már (az ország gazda-
ságának korántsem bőséges gyarapodása következtében) a rendelkezésre á lló
növekvő anyagi e rőforrások legcélszerl1bb felhasználás vezette.
A hadsereg arculatának a feltételezett hadviselési mód elméleti kutatására
alapozott struktúra kialakítása elsörendű fontossággal bírt. A szellemi funda-
mentum megerősítése, megerösödése előfeltétele volt a erősen korlátozott
szuverenitásnak 1s. Ezért volt nagy Jelentősége annak, hogy a hatvanas-
hetvenes években emelkedett a tisztikar mf1veltség1 színvonala és megindult az
önálló hadtudományt kutatás is hazánkban. Így bár igen szllk mozgástér
mellett - a krea11vitás utat törhetett a dogmatizmuson keresztül. Láttuk, hogy
a hatvanas években ellentmondásoktól sem mentesen, lényegében megmdult a
hadsereg fejlesztése. A Magyar Néphadsereg minőségi ÍCJlesztése során meg-
tett út nem volt problémáktól és nehézségektől mentes. Ezek a feszültségek és
ellentmondások az országos átlagot meghaladó terheket róttak a személyi ál-

404 405
 szeptember 12.
Az MSZM P_Po ~_iti~ai Bizottsága elfogadta az „Irányelvek

KRONOLÓGIA :~:.t
a M~~yar ~epk?ztarsaság fegyveres erőinek pártszerve-
es poltlika1 szervezetei részére" címíi dokumentu-

1956 November 12. MSZMP KB határozata; az MN ellenőrzését a KB ·11

Megindul a „Forgószél" hadmiívelet - Magyarország a PB végzi. , 1 etve
November 4.
megszállása. December 7. Országos Légvédelmi Parancsnokság létrehozása.
November 7. Uszta Gyula a Magyar Néphadsereg parancsnoka és a
Néphadseregi Katonatanács elnöke.
1958
November 9. Münnich Ferenc a Kádár-féle Minisztertanács elnöke, a
Fegyveres Erők Minisztere parancsot ad a karhatalmi február 10. Dapsi Károly ezredest nevezték ki politikai
ezredek megszervezésére. csoportfönökké.
November 10. Az Elnöki Tanács (ET) kiadja a „Tiszti Nyilatkozatot"
November 24. Bejelentik a Szovjet Déli Hadseregcsoport megalakulását. 1959

December 11. Uszta Gyula vezérőrnagy a majdani honvédelmi mi- november 30- MSZMP VII. kongresszusa állást foglalt az MN · u , •
niszter helyettese. december 5. fejlesztése mellett. mmoseg1
December Ilku Pál vezérőrnagyot politikai csoportfönökké nevezik ki.

1960
1957 április 19.
Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága (IK.B) ki- ~z országgylí!és elfogadta a honvédelemről szóló (IV)
február 11. torvényt
adja az „Irányelvek."-! a hadseregben müködő
pártszervezetekröl. május(!]) 17. A_z ET Czinege Lajost altábornaggyá és honvédelmi ·_
MSZMP KB határozata a Munkásőrség felállításáról. mszterré nevezte ki. mi
február 12.
február (15) 20. Ugrai Ferenc vezérőrnagyot nevezték ki a Vezérkar November 25. A „szovJet" harcászati szabályzatokat átvette az MN.
főnökévé (VKF), és a honvédelmi miniszter helyettesé-
vé. 1961
március l. Az ET Révész Géza altábornagyot honvédelmi minisz-
terré nevezi ki . Megkezdődik a hadsereg szervezeteinek Augusztus 5. Az 5. Hads~rcg Parancsnokság létrehozása
stabilizálása. (pk.: Csém, Károly vezérőrnagy)
március 21. A KISZ megalakulása - a hadseregben is. szeptember J . 8.orbándi ~ános vezérőrnagy lett a politikai
május 8 Az ún. ,,csonka" kiképzési év. focsoportfönök.
--október 31.
május 28. A magyar és a szovjet kormány egyezménye az
"ideiglenesen" Magyarországon állomásozó szovjet
csapatok jogi helyzetéről.

406 407
 1968
1962
június 20-30. „SUMAVA" fedőnevü VSZ törzsvezetési gyakorlat
Április A Magyar Néphadsereg, a Szovjet Had,sereg és ~.Román
Csehszlovákia területén.
Néphadsereg kijelölt csapatai és törzsei „DUNA„
fedőnevű közös gyakorlatot taitottak hazánk tcruletén. Augusztus 21. Az MN kijelölt egységei a VSZ hadseregekkel együtt
bevonultak Csehszlovákiába.

1963 November 19. Az MSZMP PB határozata az MN hosszú távú fejleszté-

Csémi Károly altábornagyot az ~N vezé~kar_i fönökévé sének irányairól és feladatairól.
május 20.
és honvédelmi miniszterhelyeuesse neveztek k1.
1969

március 17. A VSZ politikai tanácskozó testülete budapesti tanácsko-

1964 zása
Januar Megkezdődik a 3x8 hónapos kiképzési rendszer bevezeté-
május 14-19. ,,RASZVET" fedőnevű hadgyakorlat a Szovjetunió terü-
se.
letén magyar, bolgár, román és szovjet egységek, maga-
Új harcászati szabályzat- ismét „szovjet". sabb-egységek és törzseik részvételével.

január 14-19. ,,ERŐD" majd „CITADELLA" hadgyakorlat. június 2-7. A HRASZVET" folytatása Magyarország területén.
Augusztus 20. Katonai főiskolák és a katonai kollégiumok hallgatóinak
1966 első közös tisztavatása a parlament előtt.

szeptember 8. Kovács Pál vezérőrnagyot politikai fócsoportfönökké szeptember ,, VÉRTES" hadgyakorlat MN keretben.
nevezik ki. ,, ~ özös had-
szeptember Csehszlovákia területén „VLATA V A VSZ k 1970
20-25. gyakorlat.
július 1-9. Törzsvezetési gyakorlat Magyarország területén az MN
és a Szovjet Déli Hadseregcsoportjának részvételével.
1967
június 14-19. MANÖVER" fedőnév alatt törzsvezet~si gyak?rlat október 12- 18. „FEGYVERBARÁTSÁG- 70" EFE hadgyakorlat volt
Csehszlovákia és MagyarorsZli.g t~rül:ten, szovJel, ma- az NDK területén.
gyar és csehszlovák lörzsek részvetelevel. , December 17. Kárpáti Ferenc vezérőrnagyot politikai főcsoportfönökké
szeptember 1. Elnöki Tanács 13.sz. törvényercjlí rende\etev~l megala~I nevezték ki.
a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka .~.:té ~aton_a1
Müszaki Főiskola és a Ki\lián György Repulo Muszakt 197 1
Főiskola.
június 1. A Minisztertanács rendeletben szabályozta a fegyveres
erők és fegyveres testületek hivatásos állományának
szolgálati viszonyát.

408 409
Augusztus 2- 5. Magyarország és Csehszlovákia területén „OPÁL- 71" 1978
fedőnevű hadgyakorlat magyar, szovjet és csehszlovák május 20-24. ,,KUNSÁG- DUNA" fedőnéven polgári védelmi (PV)
törzsek, csapatok részvételével. gyakorlat magyar és csehszlovák részvétellel.
augusztus 26- 27. Tolna megyében 15 ezer fő bevonásával PV gyakorlat.
1972
január 1. J·látországvédelmi Parancsnokság alakult, Kovács Pál 1979
vezérőrnagy irányításával.
május 14---19. „PAJZS- 79" fedőnéven VSZ EFE közös gyakorlata
szeptember ,,PAJZS- 72'' EFE hadgyakorlat Csehszlovákia területén.
Magyarországon, a magyar honvédelmi miniszter vezeté-
4-16. sével magyar, bolgár, csehszlovák, szovjet és kis létszámú
román részvétellel.
1973
január 1. Megszűnt az OLP és megalakult az 1. Honi Légvéde\1~i 1980
Hadseregparancsnokság és Csapatrepülő Parancsnoksag.
május 26----jlmius A Szaljut- 36 íirhajó fedélzetén Farkas Bertalan száza-
január 13. Csémi Károly altábornagyot honvédelmi miniszterhe- 3. dos ün-epülési feladatot hajtott végre.
lyettessé nevezték ki, Oláh István altábornagy lett az MN december 18. A módosított Honvédelmi Törvény értelmében a sorkato-
vezérkari főnöke. nai szolgálat idejét 24-ről 18 hónapra szállitották le.

1974 1982
május 14-24. 1-ladmüveleti törzsvezetési gyakorlat volt Magyarország Május Az MN Repülő Fönökség megszervezte és levezette a
és Csehszlovákia területén magyar, csehszlovák és szov-
YSZ délnyugati szárnya légiereje vezető állományának
jet hadsereg törzsei és csapatai bevonásával. magyarországi összevonását.
december 1 1. A Minisztertanács 204/ 1974, (X II.11.) számú határozata a
polgári védelemről. 1984
május 19. A honvédelmi miniszter rendelete tiszthelyettesképző
1975 szakközépiskolák felállításáról.
január 1. A honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel egyetértés- december 6. Czinege Lajos hadseregtábornok helyébe Oláh István
ben kiadta a fegyveres erők új Szolgálati Szabályzatát.
vezérezredest nevezték ki honvédelmi miniszterré.
december 17. Pacsek József altábornagy az MN vezérkari főnöke és
1976 honvédelmi miniszterhelyettes.
március 18. Az országgyíílés új honvédelmi törvényt fogadott el Uúli-
us l-jével lépett életbe) 1985
december 30. Az elhunyt Oláh István hadseregtábornok helyébe Kár-
1977 páti Ferenc vezérezredest nevezték ki honvédelmi mi-
március Együttmíiködési hadműveleti parancsn~ki és törzsvezetési niszterré.
21 - 27. gyakorlat magyar, csehszlovák és szovJet csapatok bevo-
násával „SZOJUZ- 77" fedőnéven. 1987 Új harcászati szabályzat.

410 411
 15) Magyar .~atonm Fo~y~iratok Repertóriuma l-JV. kötet - .,Honvéd-
elem Szerkesztosege 1979- 1983 közötti években.
16) Magyarország a XX. században 1. kötet (Föszerk.: Kollega Tarsoly
FELHASZNÁLT IRODALOM István) Babits Kiadó, Szekszárd. 1996 _
17) Magyarország hadtörténete 11. kötet (Föszerk.: Liptai Ervin) Zrín i
Katonai Könyvkiadó, Bp. 1985. Y
1) A magyar katonai gondolkodás története - Tanulmánygyíijtemény
(Szerk.: Ács Tibor) Zrínyi Katonai Könyvkiadó, Bp., 1995. 18) MÓRICZ LaJos: A tisztképzés 40 éve. Zrinyi Katonai Könyvk " d,
Bp. 1964. Ja o,
2) A K1ll1án György Repülö Műszaki FÓ!skola története 1949- 1984.
(Szerzői munkaközösség) Szolnok, 1985. /9) Muc~ S~ndor-~ÁGONJ Emő: A Magyar Néphadsereg története.
3) A Kossuth Lajos Katonai Főiskola története 1947- 1984. Zrínyi Zrmy1 Katonai Könyvkiadó, Bp. 1984.
Katonai Könyvkiadó, Bp., 1984. 20) P0TAKY Iván:~ vonakodó szövetséges. Zrínyi Kiadó. Bp. 1996.
4) A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 2 !) RADJ József: A .lisz!képzés fejlődése a katonai @iskolák létrehozásá-
1956-1962. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1964. tól~. A re~ülöt1sz1e~ képzése 1967-1980. (ZMNE RTI Szolgá-
5) Az MSZMP és a szocialista honvédelem - Dokumentumok (Válo- lat1 ko_nyvtar, Nyt. szam: 791/52.) Szolnok, 1987. (Kézirat)
gatta: Dr. Zágoni Emő) Zrínyi Katonai Könyvkiadó, Bp. 1981. 22) ALGÓ Laszló: A szuezi háromszög-1956-Szuez- Algír- Buda-
6) A magyar katonai vezetö- és tisztképzés története - A mille- pest !(ossuth Könyvkiadó, Bp. 1986.
23
centenárium alkalmából rendezett konferencia anyaga (Szerk.: ) SZABÓ A~á~; A ~agrar forra~almi karhatalom, 1956. november-
Dr. Lengyel Ferenc, Dr. Szántó Mihály) Bp. 1990. 1957. Jumus Zrmy1 Katonai Könyvkiadó, Bp. 1977.
7) Az 1deológ1a1 munka nagyobb hatékonyságáért. ldeológia1 tanácsko- 24) SZÉKELY Sándor: Honvédelmi jogszabályok J. kötet 1951-1977
zás a Magyar Néphadseregben, 1977.júhus. Zrín)'l Katonai 25) Tanulmányok a hadtudomány köréből. ·
Könyvkiadó, Bp. 1977. MN VK Tudományos Osztálya, J 986.
8) A Zrínyi Katonai Kiadó laadványai 1951- 1980. Zrínyi Katonai 26) Zrínyi Miklós Katonai Akadémia 1950-! 975
Könyv- és Lapkiadó, Bp. 1981. Bp. Zrínyi Nyomda, I 975.
9) Berek Lajos: A szárazföldi összfegyvernemi csapatok harcának
feJlödése 1945-1990 között. Magyar Honvédség Humán Szol-
gál!ató Központ, 1997.
10) CSIMA János: Repülőtiszt képzés a Magyar Néphadseregben (1949-
1971) - Killián György Repülő Mííszak1 Főisko l a története -
Szolnok, ZMN E RTI Szolgálati könyvtár (Nyt. szám: 1067/1982.)
1981. (Kézirat)
11) FEJES Ferenc-ANGYAL Ferenc: Hogyan lehetsz hivatásos katona?
Zrínyi Katonai Könyvkiadó, Bp. 1988.
12) GÁL István-BENEDEK Gyula: A Zalka Máté Ka1ona1 Müszak1
Főiskola története 1949-1984. Zrínyi Katonai Könyvkiadó, Bp.
1984.
/3) JÁSZI Brunó-POMPOV István (szerk.): Killián György Repülő
Müszak1 Föiskola története - Szolnok, 1974.
/4) KIS Sándorné-RING Borbála (szerk.): Fföskolánk a S3JIÓ tükrében
(1967- 1988) - B,bhográfia, - Szolnok, 1988.

413
FEJÉRVÁRY GÉZA, báró, 1884. október 28-1903.Júmus 27. W EKE RLE S1Í.. NOO R mint mm1szterelnök, 1906. április 8-1906. április 14.
(Josephstadt, 1833. március IS- Bécs, 1914, ápnhs 25.) (Mór, 1848. november 14.- Budapest, 1921. augusztus 26.)
Tényleges katonatiszt, 1859-töl a M:ína Terézia-rend lovagJa. 1865-68 Pénzilgymi111 szténumi tisztviselő, 1885-töl mmiszten tanácsos 1914-töl
között 1. Ferenc József szárnysegéde, 1872-töl honvéd ezredes, 1878-tól MTA igazgató, 1918 t1 sztelet1 tag. 1887-89 pénzügym1msztérium'i államtit-
vezérömagy, 1884-töl altábornagy, 1890-töl táborszernagy, ezredtu\aJdonos: kár, 1889 95 pénzilgymmi szter, 1892-95., 1906· -19 10., maJd 1917-18
1872-töl honvédelmi mmiszténum1 :íllamutkár, 1884-93 között honvédelmi mm1 szterelnök. Második miniszterelnöksége idején töltötte be rövid ideig a
miniszter 1892-ben és 1895-bena király személy kör{lli miniszter, 1894-bcn honvédelmi m1111szteri posztot.
földmilve•lésilgyi miniszter, 1905-06 mmiszterelnök és pénzilgym1mszter
J EKEL FALUSSY LAJOS 1906. április 14-1910.Január 17.
KOLOSSVÁRY D EZSŐ 1903.június 27- november 3.
(Szacsur, 1848. október 1.- Lontó, 1911.Július 22.)
(Veszprém, 1854. május \ .- Sopron 1919. ápril is 5.) Besorozott honvéd, maj d tényleges katonatiszt, 1894-töl dandárparancs-
Tényleges katonatiszt a vezérkarban, 1885-92 között szolgólauételre be- nok, 1896-tól vczérömagy, 1 899-től altábornagy, 1906-tól táborszernagy,
osztva a az uralkodó katonai irodóJába. 1897-töl vezérkari testületbeh ezre- 1907-töl ezredtulaJdonos. 1899-töl közös hadilgymimszténum1 osztályfönök,
des 1903-tól vezérörnagy, 1906-tól hadosztályparancsnok, 1907-töl altábor- 1906 10 közölt honvédelm1 miniszter.
nag1y 1911 14 közölt a lemberg1 hadtest paranc~noka. 1912-töl lovassági
tábo:Ook, 1913-tól ezredtulajdonos. 1903-ban a rövid életű Khucn-1 léderváry II AZA I SMIU (1912. szeptember 9•től b.i.ró) 1910.janu:ír 17-
kornuínyban honvédelmi m1ni'szter. 1917. február 19.
Eredeti neve 1876-1g Kohn. (Rimaszombat, 1851. december 26.-Buda-
NYÍRI SÁNDOR 1903. november 3-1905.Júmus 18. pest, 1942. február 10.)
(Székely, 1854. november 7.- Bécs, 191 l. máJUS 5.) Közhonvéd, 1 76-tól tényleges katonatiszt, 1887- 1889. szolgálat a hon•
Tényleges katonatiszt, 1899-töl a Ludovika Akadémia parancsn?ka, 1903- védelmi mmi szténumban, 1904- 1910 közötl mm! ügycsoportfönök, 1907-töl
tól vezérőrnagy, 1905-1906 honvédkerület1 parancsnok, 1907-tol altábor- vezérőrnagy, 1910-töl altábornagy, 1914-töl gyalogsági tábornok. 1912-töl
nagy, 191 O-tól a testőrség főhadnagya és házparancs~oka. 1903 -1905 kö- ho1wédelmi miniszter. 1917 18 között az osztrák-magyar fegyveres erő pó1-
zött honvédelmi mmiszter. 1906-ban telJhatalmu k1rály1 biztos az lásügy1 fönöke (Chef des Ersatzwesens).
országgyiílés feloszlatásának foganatosítására.
SZU R!\IAY SÁN DOR, báró, 1917. február 19- 1918. október 31.
BI II AR FERENC 1905. Június 18- 1906. márcms 6.
(Boksánbánya, 1860. december 19.- Budapest, 1945. február 26.)
Eredeti neve 1879-ig Valkovics, 1882-ig B1han. (Debrecen, 1847. decem• l ladászat1 , harcászati és hadtörténetíró, tényleges honvédtiszt. 1900-
ber 20.- Budapesl, 1920. május 17.) . 1905 honvédelmi min iszténu mi ügyosztályvezető, maJd 1907- 1914 közöl!
Tényleges kalonaliszl, mint eucdes és vezérőrnagy 189_6-tól honvédclm~ ügycsoport fönök. 1910-töl vezérőrnagy , 1914-töl altábornagy, honvédelmi
mimszténumi ügycsoport főnök; mmt altábornagy 1902-tol . honvédkertilell m1n1s2ténum1 államtitkár, 1916-17 hadseregcsoport és hadtestparancsnok,
parancsnok. Mmisztersége után nyugdíjazva, mmt uszteletbeh táborszernagy. 1917-től gyalogsági lábomok és a Mária Terézia rend-lovarua. 1917-ben
llaza1 Samut követi a honvédelmi miniszteri poszton. 1919-ben összekötő
PAP BtLA \906. márc ius 6-1906. ápnhs 8. tiszt a francia katonai bizottságnál.
(Marcah, 1845. m:írcms 26.- Waidhofen an der Ybbs, 1916. október 1.)
Tényleges katonauszt 1885-1888. msbrucia hadmérnök igazgató, 1901- LI NDER BÉLA, 1918. október 31.-1918. ílO\.'ember 9.
1904. mmt vezérőrnagy honvédelmi mm1szténum1 Ogyosztályvczctö, 1904-töl (?, 1 76.- Jugoszlávia, 1962.)
ügycsoport fönök és altábornagy. 1905-06 közös hadilgymm1~é~1~m1 Vezérkari ezredes, mmiszter. 1918. augusztus 31-étöl november 9-ig Kár-
osztályfönök. A FeJérván-konnány (,,darabont kormány") honvédelmi m1msz- olyi Mihály kormányának hadügyminisztere, november 9-étöl december 12-
tere. éig a béketárgyalások elökészítésével megbízott tárca nélküli mm1szter. A

416
417
Tanácsköztársaság idején különböző diplomáciai feladatokat hajtott végre, FESTETICS SÁNDOR gróf, 1918. december 29.- 1919. január 19.
mint a hadügyminisztérium bécsi katonai megbízottja (1919. május-.au: (Dég, 1882. május 31.- Balatonrcndes 1956. szeptember 12.)
gusztus 5.). A Tanácsköztársaság bukása után Pécs polgármester:'. a pe~s1 Politikus, hadügyminiszter. Festetics Andor fia. Tanulmányainak befeje•
szocialista párt tagja, a „Pécs-Baranyai Köztársaság" egyik vezetoJe. A Ju- zése után Európa több államában telJesített diplomáciai szolgálatot. A
goszláv csapatok kivonulása után Jugoszláviába menekült. főrendiház örökös tagja. 1918. december 30-ától 1919. január 13-,g a Kár-
olyi-kormány hadügyminisztere. 1931-től az enyingi választókerület
BARTIIA AL BERT, 1918. október. 9.- 1918. december. 12.) országgyíilési képviselője. 1933- 1938 között a Magyar Nemzeti Szocialista
(Kolozsvár, 1877. aug. 12.- New York, 1960. dec. 5.) _ . _ Párt vezetője, 1935-ben már ennek a pártnak a programjával került a parla-
Politikus, katonatiszt, honvédelmi mmiszter. A Ludovika Akadémia elv~gze- mentbe. Me=öfold c. hetilapjában nemzeti szocialista propagandát feJtett ki.
se után a bécsi hadiiskolát végezte, ennek 1906-tól 1910-ig tanára volt. Vezerkan 1livci 1938 után Szálasi Ferenchez csatlakoztak.
tisztként a honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot, az 1. világháború
idején 1917-töl a 11. hadsereg vezérkari fönöke. Az 1918-as polgári demokratikus BÖ HM V1L1\ IOS, 1919.január 19.- 1919. március 21.
forradalom kitörése után a Bánát komiánybiztosává nevezték ki. 1918 novembe- (Budapest, 1880. január 6.- Stockholm, 1949. október 28.)
rében Budapestre ment és november 9-étől december 12-éig a Károlyi-kormány Szociáldemokrata vezető. Műszerész volt. A szakszervezeti mozgalomban
hadügyminisztere volt. A hadsereg balra tolódásának megakadályozására tett kezdte mííködését, a Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének titkára,
intézkedései miatt a katonatanács forradalmi tömegei tüntetésükkcl lemondásra 1912-ben az SZOP vezetőségi tagja lett. 1918. október 31. után a Károlyi-
kényszerítették. 1922-től 1925-ig Törökországban tartózkodott. Aktívabb szere- kormányban hadügyi államlltkár, a leszerelési bizottság elnöke, 1919. Január
pet csak 1940 körül kezdett ismét vállalni az erösödő polgári ellenállásban.__ A 18-ától hadügyminiszter a Berinkey-kormányban. A Tanácsközlársaság ide-
német megszállás után elmenekült Magyarországról. 1945-ben belépett a Fug- Jén szocializáló, majd hadügyi népbiztos, a Vörös Hadsereg főparancsnoka.
getlen Kisgazdapártba. 1945. október l-jén vezérezredes, 1946. augusztus 21- 1919 júliusában bécsi kö~et. Az SZO P centrumához tartozott. 1919 júliusá-
étől 1947. március 14-éig honvédelmi miniszter. 1948. decemberében elhagyta ban az antant megbízottaival Bécsben tárgyalásokat folytatott a Tanácsköz-
az országot és New Yorkban telepedett le. társaság mcgbuktatásáról. 1920 után Bécsben maradt, egy áruház
osztályvezctÖJe lett. 1945-ben hazatért és az SZO P jobbszámyához csatlako-
KÁRO LYI M 111ÁLY gróf, mint miniszterelnök, ideiglenes hadügyminiszter zott .. 1946-tól Magyarország stockholmi követe volt, állomáshelyéröl nem
(1918. december- 1918. december 29.) tért vissza Magyarországra.
(Budapest, 1875. március 4.- Vcnce (Franciaorszá_g), 19~5. márci~s 19.,)
Politikus, köztársasági elnök. 1910-töl parlament, képviselő. Elemte m- Hadügyi népbiztosok:
kább konzervatív politizálást folytatott, majd egyre radikálisabb irányba toló-
dott cl. Támogatta a nagybirtokok felosztását, az últalános választójog beve- POGÁNY J ÓZSEF, 1919. ápri lis 2-ig.
zetését a nemzetiségi autonómia növelését. Ezen nézetei, valamint békebadt
poliukáJa a háború elsö időszakában kevés tám~gatót találta~, de a ~tona1
helyzet súlyosbodásával egyre népszerűbb leu, cs 1918. oktober 31-cn mi- FI EDLER REZSÓ, 1919. április 3.- 1919.Június 24.
niszterelnök lett. Az önálló Magyarország köztársasági elnökeként (1919.
január \ l •étől) remélte, hogy Wilson feltételeiből kiindulva ~-cdvez~ békét HAU BRICII J ÓZS EF, 1919. április 3.- 1919.június 24.
érhet el, de reményei nem igazolódtak. Az egyre fokozódó tcnilet1 kovctelé-
sek hatására március 20-án lemondott. A kommunista uralom ideJe alatt házi
őrizetben tartották. 1919 nyarán külföldre mcneki.llt, és egyre közelebb került KUN BÉLA, külügyi népbiztos, 1919. április 3.-1919. június 24.
a baloldah szocialistákhoz. 1946-ban hazatért, majd 1947-töl pánzsi nagykö-
vetként dolgozott. RaJk László 1949-cs letartóztatásának hatására lemondott, SZÁNTÓ BÉLA, 1919. április 3-tól.
és élete hátralévő részét emigrációban töltötte.

418 419
J-L\UHR ICH J ÓZSEF, a központi munkástanács által megbízolt hadügyrm- csatolása 1deJén a pécsi katonai körlel parancsnoka volt. 1922-töl 1925-ig a
mszter 1919. augusztus 1.- 1919. augusztus 6. honvéd-föparancsnokságon müködött, 1927-ben a felsőház tagjává nevezték ki.
(Dena, 1883. november 9.-SzovJetunió, 1939.)
Kommunista vezér. Hat elemi elvégzése u1án vasmunkásként dolgozou. S RtTER ISTVÁN, 1920. JÚiius 19.-1920. december 16.
1902-töl, mint ag11átor vett részt a vasmunkásszövetség munkájában .. A pro- (Cserh~~surány, 1867. november 10.-Bp., 1942. szeptember2.)
lelárdtktatúra alatt hadügyi népbiztos, majd ennek bukása u1án a Peidl-kor- A bécsuJhelyi !<3tona1 akadémia elvégzése után elöbb a közös hadseregben
mány hadügymtmsztere. 1920-ban a bíróság halálra itélte, dc fogolycsere- szolgált, maJd á_tlepe~ a honvédség kötelékébe. Az 1. világháború végén mmt
egyezmény alapján Moszkvába juttatták. Több hír mncs róla. ezredes 1918. Jumusatól augusztusig budapesti városparancsnok-helyettes volt.
1919. ápnhs 24-én letartóztatták a Tanácsköztársaság ellen szervezett fegyveres
SC tl NETZER F ERENC, vezérőrnagy megbízva a hadügyminisztérium ideigle- akc_1ó miatt. 191_9. augusztus 9-én József föherccg a Dunántúl parancsnokává,
nes vezetésével 1919. augl1sztus 7.- 1919. augusztus 15. maJd Horthy Miklós a székesfehérvári hadosztály parancsnokává nevezte ki.
1920. j~lius 19-étöl 1920. december 16-áig, az első Teleki-kormány idején hon-
SC II NETZER F ERENC, 1919. augusztus 15.- 1919. november 24. védelmi numszter volt. A 20-as évek végén az aktív szolgálatból visszavonult s
történeti tanulmányokkal foglalkozott.
(BaJa, 1867. október 26.- Budapest, 1944. ápnhs 3.)
Részt vett az 1919-t ellenforradalm1 szervezkedésben. A Tanácsköztársa- BELITSKA SÁNDOR, I 920. december 16.- 1923. június 28.
ság ideJén a „Fehér !láz" nevü csoport tagJa. Aktív szerepet játszott az 1~19.
(LaJosfa lva, 1872. ápnlis !.-Budapest, 1939. december 7.)
augusztus 6-a1 Fnednch-féle puccsban (Peidl-kormány lemondatása). M1~d-
három Fnednch-kormányban a hadügymm1szténum 1de1glcncs vezetojc, llonvédelm1 m1msztcr, varsói követ. 1908-ban a honvédelmi numsztérium
vezérkan osztályának fönöke lett aleiredes, rangban. 1918-ban, mmt a Monarc-
11lctve hadügymm1szter.
h~~ K-1 hadserege vezérkari fönökének, feladata volt UkraJna „pac1fikálása és
F HI E0RIC II ISTVÁN, 1919. november 24.- 1920. március 15. kozgazdaság1 kihasználása". Az 1918-as októberi forradalom 1deJén Bartha Al-
bert mm1sztersége alatt a hadsereg föparancsnoka lett. A szegedi ellenforradalm1
(Malacka, 1883.Júhus 1.-?, 1958.) kom1ányban 1919.júhus 12-étöl augusztus 12-éig, majd a Teleki-, ill. a Bethlen-
Politikus, mm1szterelnök, gépgyáros. 1918-ban a Károlyi-kormányban kormányban 1920. december 16-ától 1923. júmus 28-á.ig honvédelmi mmiszter.
hadügyi államtitkár. A Tanácsköztársaság tdeJén, nunt az egyik ellenforra- 1?23-ban nyugalo~ba vonult, azonban rövid 1dö múlva a varsói követség veze-
dalmi csoport vezetőjét letartóztatták, de megszökött. A „Fehér Ház" nevü tésére kapott megb1zást. Közben 1925-ben gyalogsági tábornok lett. 1938-ban
ellenforradalm1 szervezet tagiaként 1919. augusztus 6-án részi vell a Peidl- nyugdíJai:ták.
kormányt eltávolító puccsban. József főherceg megbízása nlapJán _1919. a~1-
gusztus 7-étöl november 25-éig mmiszterelnök, majd 1920. máretus 15-éig CSÁ KY KÁROL Y, gróf, 1923.június 28.- 1929. október 10.
hadU&,yminiszter. Részt vett az 1921. évi őszi, nyugat-magyarországi banda- (Szepcsmmdszent, 1873. április 10.- Budapest, 1945. ápnhs 30.)
harcokban. A második k1rálypuecs idején rövid időre örizelbe vették. Csáky Albm mm1sztcr fia. A Ludovika Akadémia, majd a felsőbb tiszti tan-
folyam és a bécsi hadllskola elvégzése után 1894-ben vezérkan szolgálatba osz-
Soós KÁROLY, 1920. márctus 15.- 1920.Júhus 19. tották be. 1907-löl a honvéd központi lovas iskola tanára, 1910-töl a honvédelmi
(Nagyszeben, 1869. július 28. Steinford, 1953. június 24.) mimszténumban szolgál!, később a honvéd lovassági felügyclö vezérkan fönöke
Az 1. világháborúban ezred-és dandárparancsnok volt a:t orosz, majd az lett. 19 14-bcn egy lovas seregtest vezérkari fönöke volt az orosz harctéren sebe•
olasz fronton. Részt vett a szegedi el\enforradalm1 szervezkedésben, a nemzell sülésc után a honvédelmi minisztériumba osztották be, 1915-bcn ezred~ lett.
hadsereg első ,.:ezérkan fönöke. 1919. decemberében hadügyi á\lamt1tkórrá 1917-ben Bukovinában harcolt, 1919-ben nyugdíjba ment, 1923. Június 28-ától
nevezték ki, 1920. március 15-étöl Jú.hus 19-éig a S1mony1-Semadam- 1929. október 10-éig a Bethlen-konnányban honvédelm1 m1msztcr. 1924-ben
kormányban honvédelmi mmiszter. 1921-22-ben a baranyai háromszög viss:ta- altábornagy, 1927-ben lovassági tábornok lett. 1925-töl 1930•ig egységes párti
képviselő.

420 421
GÖMBÖS GYULA, 1929. október 10.-1932. október\. királyi hadsereg vezérkarához került. Az első világháborúban cg k h d
parancsnokságon, majd a hadsere -fő aranc , ~ y~ . a sereg-
Cö~rnös GYULA, mmt miniszterelnök 1932. október 1.- teljesített .sz?lgálatot. AlakulásaJor ~elépe~tnoaks~:=~uvelet1 irodájában
1936. szeptember 2. H_orthy M1~los mellett, majd a vezérkari főnöksé had " ha~~ere~~~• ahol
galt !921 Júniusáig. Az 1920-30-as é kb g ~u~elet1 t~odaJan szol-
(Murga, 1886. december 26.- München, 1936. október 6.) majd a honvédség főparancsnokának s;: en c;a~atnal zaszlóa!Jparancsnok,
ll1vatásos katonatiszt volt, az 1. világháború végéig vezérkari századosi ran- nai irodájának főnöke . , , rnysegedJe, Horthy kormányzó kato-
got ért el. Az 1918. októberi forradalom után a Honvédelmi Minisztériumban 2-át61 olct6ver 6-ái ~ 1935
G ... J~nuarto 1 a vezérkar fön~ke, 1936. szeptember
teljesített szolgálatot, maJd 2.ágrábban katonai altasé. A Tanácsköztársaság idején halála után a korm _g I omdb?s-kormány honvédelmi mimsztere. Gömbös
' any emon asakor ment nyugdíjba.
a szegedi ellenforradalmi konnány hadügyi államtitkára. Horthy bizalmas híve.
Nab')' szerepe volt az 1921. szeptembcr-októben nyugat-magyarországi banda- Rö orn. V I LMOS, 1936. október 12.- 1938. május 14.
harcok szervezésében és az 1921. októberi királypuccs letörésében. 1928-ban
hadügyi államtitkár lett. 1929. október 10-étöl a Bethlen- és a Károlyi- (Pécs, 1881.~a~uár 11.- Budapest, 1969. december. 13.)
konnányban honvédelmi miniszter. 1932. október 1-jétöl a nagybirtokosok és a Évfolyamclsokent végezte el a Ludovika Akadémiát 1899-be .
Jobboldali katonai körök támogatásával miniszterelnök. 1933. júniusában a kor- ronban kezdte meg csapatszolgálatát F 1 ~bb . n, maJd Sop-
képzés a bécsi Hadi iskolán 1909-be. e soé k t1szt1, tanfolyam, maJd vezérkari
mányfök közül elsőnek kereste fel l litlert. 1936. máJUS 14-étől - egyre súlyo- é fi · n vez r an szazados Az elsö hábo 'b
sabbá váló vesebaja miatt - betegsz.abadságon volt Németországban, szanató- ~a:::r:g:tton s~olgál,zémmt 1.1adosztály- és hadtest vezérk~ri fönök. A ne:z:~
n, mmt ve rkan ezredes a Honvédetm· M' . é .
riumban. Ott is hah meg.
(hadműveleti) osztályát vezeti. 1930 és Í935 kö zott
„ i m1s7:t num VI.!.
a magyar vezerkar fönöke.
K OZMA l\'I IKLÓS, mint belügymini szter, ideiglenesen 1936. május 14.-
1936. augusztus 7. RÁTZ J ENÖ, 1938. május 14. 1938. november 15.
(Nagyvárad, 1884. szeptember 5.- Ungvár, 1941. december 8.) (Nagybec.skerek, 1882. szeptember 20.- Budapest, 1949)
A Ludovika Akadémia után, mint huszár hadnagy kezdte meg szolgálatát. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1904 ·
Emellett a budapesti egyetemen jogot tanult. Részt vett az első világháború- rendfokozatot kap Csa atszol •ála .' .. augusztus 18-án hadnagyi
1908 és 1911 köz~tt cs.p~s kir gl,la~ ..a ks~eg~~1 5. honvéd gyalogezredben.
ban. 1919-ben Szegeden az lln. nemzet i hadsereg propaganda- és védelmi
osztályának vezctÖJC, majd Horthy kabmet1rodáJának katonapolitikai referen- 1922•től 1925-ig a f-l adiakadé~ia tau~ o a cs. 1914-16 orosz hadszíntér.
se. 1922. októberétől az MTI, 1925-töl a Magyar Telefonhím10ndó és Rádió októberétól 1935 januáíjálg a Hadi::;~é 1~23-ban vezérkari ezredes. 1931
Rt. Elnöke. 1934-töl felsőházi tag. 1935. március 4-étől 1937. február 3-áig a ber 5-étól vezérkar fönök 1938 á T )Omia p_aranesnoka. 1936. szeptem-
Gömbös-, majd Darányi-kormány belügyminisztere; ö irányította az 1935. honvéde!mi miniszter. i944. ·m~~~i~s 2;_:~=t~r-~~es, majd máJus 14.-tól
évi választásokat. Darányi kezdetben mérsékelt, a parlamentre támaszkodó kormány mmiszterelnök helyettese. 1945-be: /u ius 19-ig. a_ SztóJay-
politikájával nem értett egyet, s ez vezetett lemondásához. 1937 márciusában amcrika1ak kiszolgáltatják. A népbíróság 1946-:ug~\ra Cmenekül, d~ az
ismét az MTI és az érdekkörébe tartozó vállalatok elnökévé választották. szermunkára ítéli. an et ogyt1glam keny-
1938 öszén a Rongyos Gárdával be akart tömi Kárpát-UkraJnába. 1940--41-
ben Kárpát-UkraJna (KárpátalJa) kormányzói biztosa. lrathagyatéka a korszak B ART IIA KÁROL Y, 1938. november 15.- 1942. szeptember 24.
történetének értékes forrása, az Országos Levéltárban van.
(Szék~lyudvar~~I-~, 1889. Július 11.- Debrecen, 1956. november 21.
SOi\lK UTH Y J ózsu, 1936. szeptember 2.- 1936. október 12.
f. Techmschc Mihtarak.idemie, Mödling. 1908-b.in felsőbb
hadmémöJi tan-
o 1yamra vezényelve. Az első_ háborúban műszaki törzskamál szolgál Buda-
(Folt, 1883. ápril is 20.-?) r~ten és Tnesztben. 19~18 máJusában \-~zérkari őrnagy. 1922-tól 10 éven át a
Tüzérségi katonai iskolát végzett, maJd 1903-ban tüzér hadnaggyá avat- a sereg parancsnok muszak1 szemlélóJe. 1936 máJusától altábornagy 1938
ták. 1907- 1910-ben elvégezte a bécsi hadiiskolát, s hamarosan a császán november 1-Jétöl már vezérezredes. Közel négyéves miniszteri beosz;ását, ~

422 423
lábra kapott hírek szerint, jobboldali polititilása és a munkaszolgálatosokkal akadémia harcászat tanára. 1941-töl a Honvéd Vezérkar Fönökség hadmüveleti
szemben elkövetett túlkapásai miatt kellett feladnia. 1945 után Dél- csoportfönöke. Ezután altábornagyi rangot kapott és a székesfehérvári Il had-
Amerikába emigrált. test parancsn~ka lett. 1944. április 19-étöl 1944. október 16-ig vezérezredes, a
l lonvéd Vezerkar Fönöke. A nyilas hatalomátvétel után menekül. Az orosz
NAG Y VILl\10S, 1942. szeptember 24.- 1943.júmus 12. h~dsereg bevonulása után Moszkvába keriilt, tagja lett az ott tárgyaló magyar
(Parajd, 1884. május 30.- Piliscsaba, 1976. júmus 21 .) bizottságnak. 1944. december 22-étöl 1945. november 15-éig az Ideiglenes
Ludovika Akadémia, 1905. 1909- 1912 között cs. és kir. 1-l adi1skola Nemzeti Kormány honvédelmi minisztere. 1946. szeptember 1-jéig még a
Bécs. 1916 júniusa és 1918 februárja között különbözö beosztásokban rész- honv~dség vezé~_kari fónöke,_ majd ezután saját kérésére nyugdíjazták. 1949.
vétel azelsö háborúban. 1919. szeptember 1-jétöl vezérkan ömagy. 1936-ban má,rc 1us 25-én hutlenség vádJával, mint amerikai kémet letartóztatták és 1950
az elsö vegyesdandár parancsnoka. 1937. május 1-jétöl vezérőrnagy. 1938- jllltusában a katonai bíróság titkos perben életfogytiglani börtönre ítélte. Az
39-ben az elsö hadtest, majd 1940. március 1-jétöl az 1. hadsereg parancsno- 1956-os forradalom alan szabadul t a váci börtönből és balatonfüredi házában
ka. Májusban vezérezredesi rangot kap. 1944-ben nyilas fogságba kerü l, majd éh és _n?gy szegénységben érte a halál. 1992-ben a Legfelsöbb Bíróság meg-
1945 után haláláig Piliscsabán él. semm1s1tettc az ellene hozott ítéletet.

CSATAY LAJOS, 1943. június 12.- 1944. október 16. Olt. TOMBO it JENŐ, 1945. november 15.- 1946. július-25.

(Arad, 1886. augusztus 1.- 1944. október 16.) (Nyitra, 1880. március 3.- Budapest, 1946.július 25.)
1904-1907 között Technische Mihtarakadem1e, Mödling. 1911-töl felsőbb 1899-ben végzett a Ludovika Akadémián, majd a bécsi l-lad1iskolán ve-
tüzért1szt1 tanfolyam Bécs. Elsö v1lágháboni. 1919- 1921 között a Hadiakadé- zérkari képzettséget szerzett. Az elsö világháborúban ezredparancsnokként
mia tanára. Tüzér parancsnoki beosztások. A bácskai hadmüvelctben a 3. hadse- több kitüntetést kapott. A Tanácsköztársaság idején Stromfeld Aurél vezérka-
reg tüzérparancsnoka. 1941 . májusától altilbomagy. 1942 és 1943 között a 2. és a rt főnökkel egyilu részt vett az északi hadjára1 előkészítésében. A bukás után
3. hadsereg parancsnoka. Nagy Vilmos utóda a mm1szten székben. 1944. októ- letartóztatták, de a hadbíróság fe lmentette, ennek ellenére nyugdíjazták. A
ber 16-án a németek letartóztatják, feleségével együtt öngyilkos lesz. harmincas években Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjának szakírója.
A Nemze1gyűlés Elnöksége 1945. július l-jével nyugállományú altábor-
BERECFFY KÁROLY, 1944. október 16.- 1945. március 27. naggyá léptette elö. Az 1945-ös választásokon az FKGP tagjaként
nemzet~~ülési képvisel? lett. Nyolc hónapon át tartó minisztersége idején a
(Cservenka, 1888. február 12.- Budapest, 1946. március 12.)
gazdasag1 nehézségekbol fakadó létszám csökkentésék miatt és az ónási inf-
Theresianische Milíttirakademie, Wiener Neustadt. Az elsö vi lágháború-
láció közepette éles pártpolitikai harcok bontakoztak ki.
ban csapat és vezérkari szolgálatban. 1919-ben a Tanácsköztársaság, majd
1920-tól a nemzeti hadseregben. 1925-ben vezérkari őrnagy. 1930- 33 kö- NAGY FE RENC, 1946. augusztus 9.- 1946. augusztus 21.
zött vezérkari szolgálatot tanít a Hadiakadémián. 1939 és 1941 között a 1la-
diakadémia parancsnoka. 1941 novemberétől altábornagy. 1944. május 26- (Bisse 1903. október 8.- USA, 1979. június 12.)
ától az 1. hadsereg parancsnoka a Kárpátok elóterében. 1944. október 16-tól a _1930. október 12-én kezdödött politikai szereplése, amikor az FKGP
Szálasi kormány minisztere. 1946. március 12-én, Budapesten háborús fö_utlclrává választották. 1944. december 22-étöl nemzetgyülési képviselő.
bűnökért kivégezték. Kttünö szónok ésjó szervezö. 1945. november 29- 1946. február 5-c között a
Nemzetgyűlés elnöke. 1946. február 4-étöl a köztársaság első miniszterelnöke.
VÖRÖS J ÁNOS, 1944. december- 1945. november 15. D~. !ombor Jenö vezérezredes halála után a köztársasági elnök rövid idöre- a
mm1szterelnökség mellett - öt bízta meg a honvédelmi miniszteri teendók
(Csabrendek, 1891. március 25.- Balatonfüred, 1968. Júhus 23.)
ellátásával. A mondvacsinált „köztársaság ellenes összeesküvési" üggyel hoz-
A traisskirchem tüzérségi hadapródiskola elvégezése, maJd 1911-bcn zász-
ták kapcsolatba, ezért a szabadságát Bernben töltö miniszterelnök, a börtön
lós. Az clsö háborúban az orosz, maJd az olasz fronton harcolt. A Hadiakadé-
elkeriilése végett 1947. Júmus 2-án lemondott, maJd az Egyesü lt Államokban
mia elvégzése után a szombathelyi hadtestnél vezérkan tiszt . 1928-tól a 1-iadi-
telepedett le. Itt 1979.június 12-én hirtelen szívroham vég-L.ett vele.

424 425
NACYBOROSNYÓ I BARTHA ALBERT, 1946. augusztus 21.- FARKAS M II-I ÁLY 1948. szeptember 09.- 1953.július 04.
1947. március 14.
(Abaújszántó, 1904. július 18.- Budapest, 1965. december 5.)
(Kolozsvár, 1877. augusztus 12.- New York, 1960. december 5.) . 192 ~ -tői a ,Cseh~zlovák Kommunista Párt (CSKP) tagja. 1925-ben politi-
Ludovika Akadémiát végzett, majd vezérkari képzettséget szerzet a bécsi Ha- kai tevekenysege miatt hat és félévi börtönre ítélték. 1936- 37-ben részt vett
diiskolán. 1918-ban a szaloniki U. török hadsereg vezérkari fönöke. Károlyi Mi- a sp~nyolorszá~i polgárháborúban, majd azt követően Moszkvában a Kom-
hály \918. november 9-én hadügyminiszterré nevezte ki. Az 1940-es évek elejétől ?1umsta, Ifjúsági Internacionálé másodtitkára. Rákosi Mátyás kérésére ekkor
egyre aktívabb szerepet vállal a közéletben. A német megszállást követően elme- igazoltat a CSKP-ból a magyar pártba.
nekül az országból. Sérülés következtében egyik szemét elvesztette. 1945-ben a . A második világháborúban frontszo!gá!atot teljesített és propagandamun-
FKGP tagja lesz. A köztársasági elnök 1946. augusztus 21-én bízta meg a honv~- kat folytat?tt. 1944. november 5-én érkezett Gerő Ernővel, Révai Józseffel és
delmi miniszteri teendők ellátásával. 1947. március 4-én - a kedvezőtlen belpoli- ~agy lmrevel Moszkvából Szegedre, ahol megalakították a Magyar Kommu-
tikai helyzet hatására - lemondott tisztségéről. 1948. decemberében elhagyta nista Párt Központi Vezetőségét (MKP KV).
Magyarorsz.ágot. 1960. december 5-én New Yorkban halt meg. 1947 végén az MKP KV Szervezési, az Agitációs, a Gazdasági, a Rendőr­
és Kat?naosztály, az Információs Osztályt, illetve a Nő-, az Ifjúsági és a
DINNYÉS LAJOS, 1947. március 14.- 1947. szeptember 24. Sportbizottságot helyezték az irányítása alá.
(Alsódabas 1901. április 6.- Budapest, 1961. május 4.) 1948. szeptember 9.-től honvédelmi miniszter és a magyar haderő
1931-tö! 1939-ig a palament képviselője a kisgazdapárt színeiben. Határo- erőltetett fejlesztésének irányítója. Rajk László letartóztatása után Rákosival
zottan elutasította a zsidókérdésben hozott intézkedéseket. A háború után és Gerővel titkos c.súcsbizottságot hoztak létre (,,Trojka").
tagja lett a Nemzetgyűlésnek szintén az FKGP képviselőjeként. Nagy Ferenc , , 1953. június- Július?an minden pozíciójából elmozdították, szovjet uta-
néhány hetes miniszterségét nem számolva az első civil honvédelmi minisz- sitasra azonban hamar visszakerült a PB-be, valamint az MDP KV Agitációs
ter. J947. május 31-étől miniszterelnök, de a honvédelmi tárcát továbbra is és Propagandaosztály élére.
megtartotta. Az 1947. augusztusi választásokat követően ismét miniszterel- Az MOP KV 1955. áprilisi ülésén kihagyták a Titkárságból, valamint a
nök lett, de a honvédelmi tárcát már nem ö kapta. PB-bői, és egy időre a Szovjetunióba küldték katonai akadémiára.
, 1956 márciusá.ban az MOP KV ~izsgálatot indított ellene,júniusban a tör-
VERES PÉTER, 1947. szeptember 24.- 1948. szeptember 9. ~:~i~~r~~s::::;/:~~:::~~~:~epe miatt kizárták a pártból, és hadseregtábor-
(Balmazújváros, 1897. január 6.- Budapest 1970. április 16.)
A2 első világháborúban katonaként az olasz fronton harcolt. A Tanácsköztár- BATA ISTVÁN, 1953.július 04.- 1956. október 24.
saság idején a balmazújvárosi direktórium és a földosztó bizottság tagja. 1920-
ban ezért egy év fogházbüntetésre ítélték. A népi írói mozgalom egyikjellegzete~ (Tura, !910. március 05.- Budapest, 1980. augusztus 17.)
képviselője. Író és politikus, aki „népben-nemzetben" gondolkodott. A Nemzeti 193.: és 1938 között kalauzként dolgozott Budapesten, 1930-ban belépett
Parasztpárt \939. augusztus 20-án tartolt első orsz.ágos értekezletén beválasztot- a s~ocrnldemok:rata pártba, 1. 939-töl a szakszervezet központi vezetőségének
ták a vezetőségbe. A második világháborúban többször munkaszolgálatra hívták tagia. Szakszervezeti aktivista munkája során 1942-ben letartóztatták és
be, a német megszállás után bujkál előbb a Gestapo, majd a nyilasok elöl is. rendőri felügyelet alá helyezték.
A háború után aktívan politizál. 1945. április 4-én az Országos 1949-ben mint munkáskádert ezredesi rangban felvették a Magyar Nép-
Földbirtokrendező Tanács elnöke lett. Április 26-án pedig a Nemzeti Parasztpát hadsereg hivatásos tiszVeinek sorába, majd a moszkvai katonai akadémiára
választotta elnökévé. Az 1947. augusztus 31-ei választásokat követő politikai vezényelték. Az iskola elvégzése után vezérőrnagyi rangban az Országos
válság megoldásaként a honvédelmi tárcát a Nemzeti Parasztpártnak ajánlották Légvédelem parancsnoka.
fel és a köztársasági elnök öt nevezte ki. Minisztersége idején alakult át a mi- 1950. október 7-én kinevezték vezérkari főnökké, és altábornaggyá lép-
nisztérium katonai csoportja föcsoportfönökséggé , amely később a honvéd tették elő. 1951 és 1953 között az MOP KV póttagja.
vezérkar alapját képezte.

426 427
 1953.Júhus 4-én honvédelmi miniszter lett. A KV JÚmus, ülésén kooptál- M ONNIC II FERENC 1956. november 4.-1957. február 28.
ták a KV-ba és a PB pónarua lett. 1955. máJUS 14-én tagia volt a Varsói
(Seregélyes, 1886. november 16.- Budapesl, 1967. november29.)
Szerzödést aláíró magyar delegációnak.
Jogot végzett Budapesten. Rövid ideig tisztviselő volt. Az 1. világháború
alatt, 1915-ben orosz hadifogságba került. 1917-ban belépett az Oroszországi
J ANZA KÁROLY, 1956. október26.- november 1.
Kommumsta Pártba . 1918-ban a Vörös Hadsereg m1cmacionalista egységeinek
(Újpest, 1914. ápnlis 11.- _ . egyik parancsnokaként harcolt. Hazatérve részt vett a K.MP megalakításában.
Eredeli foglalkozása vasmunkás. 1932_-ben tagia lett a Ko~mumsta Part- A Tanácsköztársaság 1deJén a Hadügyi Népbiz1osság szervezési osztályának
nak. A háború után, J945-ben a Ganz l laJógyár üzemi _b1zottsagának elnöke, vezctÖJe, a Vörös I ladscreg 6. hadosztályának parancsnoka. A Tanácsköztársa-
késöbb a gyár elsö munkásigazgat6Ja. 1949. Június 1-Jén mu_nkáskádcrként, ság bukása után Bécsbe emigrá lt, majd 1921-bcn Berlinbe. 1922-töl a SzovJet-
ezredesi rendfokozattal lett a néphadsereg hivatásos állományu tagia. A_I Ion- umóban élt, az ásványolaj ipan ellenörzö bizottság vezetője. 1936-ban önkén-
védelmi Minisztériumban hadtáp-törzsvezetö beosztást kapott. 1951. Jamiár tesként Spanyolors:digba ment, a 15. spanyol hadosztály vezérkari fönöke,
27-étöl 1956. október 2Séig az MN lladtápszolgálat fönöke, altá~or~a~y és utóbb a 11. nemzetközi brigád parancsnoka. 1938-ban Franciaországba inter-
mmiszterhelyettes. 1953 . augusztus 22-töl tarua lett a Honvédelmi Mmiszté- nálták. 1940 végén visszatért a Szovjetúnióba, 1942-töl mint a szovJet hadsereg
num Katonai Tanácsának. tisztje a sztálingrádi fronton harcolt. 1945-ben hazatért, 1946-49-ben Buda-
1956. október 26-ától Nagy Imre 2. konnányának honvédelmi mm1sztere. pest rendörfökap1tánya, a népi államrendörség egyik kiépítője volt. 1949 után
Öt napig volt a tárca vezetóJe. d1plomácia1 külképviseleteket veze1en. 1956 őszén a forradalom és szabadság-
1956. november 2-án, a kormány átalakításakor kimaradt a Nagy Imre harc ellen vívott politikai és fegyveres harc egyik vezOetöje. 1956
kormányból. novemberétöl a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányban a fegyveres
erök minisztere, belügymmtszter, majd miniszterelnökhclyettes. 1958-61-bcn a
MAL ÉTER PÁL, 1956. november 2.- novembcr 3. m1msztertanács elnöke, 1961-65-ben állammaszter.
(EperJeS 1917. szept. 4.- Budapest, 1958. Jún. 16.)
Orvosi 'ianulmányokat folytatott Prágában, majd 1939-bcn katonai
szolgálatra vonult be. 1940-tól 1942-,g a Ludo~1ka Akad~mia növendéke.
1944-ben mint hadnagy a Vörös Hadsereg fogsagába kerult. A part1záms- R ÉVÉSZ GÉZA, 1957. február28.- i960. május 17.
kolát elvégezve osziagparancsnok leli. 1945 után a hadseregben végzett
(Sátora!JaúJhely, 1902. augusztus 31.-Budapest, 1977. Január 22.)
szolgálatot, kitfmö elömenetellcl a. vezérkarban. 195~-ban a forradalom
1918-tól Kommum sta Párt tagja volt. 1919-ben a magyar Vörös Hadsereg-
oldalára állt. 1956 októberétöl tagia a Magyar Köztarsaság Forradalmi
ben harcolt, maJd 1921-ig emigrációban élt Bécsben és Kassán. 1922-ben tízévi
Honvédelmi bizottmányának. 1956 november 2-án Nagy Imre Vas Zoltán
fegyházra ítélték. 1924-ben fogolycsere-akcióval a Szovjetunióba került, ahol
javaslatára, aki még mint parancsnok cmlékeze~t a fiatal katona tehetsége
elvégezte a moszkvai miiegyctemet. Katonai akadémiai tanulmányok befejezé-
műveleteire, honvédelmi miniszterré nevezte kt. Maléte~- volt a ko~má~y
se után a szovJet hadseregben szolgált. 1944-bcn Kijevben, majd a Kárpátok-
3
egyetlen pártonkívüli minisztere. November 3-án es~e .:oköl~n, S~OVJet
ban partizánmozgalom szervezésén dolgozott. A szovJet hadsereg taruaként
hadsereg föhadiszál\ásán Kovács István vezérkan fonok és Er~e, 1 erenc
harcolt Magyarországon 1945-ben. A háború u1án az MKP Központi
miniszterrel együtt ö vezette a tárgyalást a szovJel csapatok visszavonulá-
Vezetőség katona1-k.arhatalm1 osztály vezetóJe lett. 1947-48-ban diplomácia1
sáról és a Varsót Szcrzödés felbontásáról. Az épületet csak ö nem hagy-
posztot töltött be, a Magyar Köztársaság varsói követeként. 1949-53 közön a
hatta el. A Nagy Imre-perben halálra ítélték. agy Imrével, Gimes Mik-
Magyar éphadseregben különbözö magasabb parancsnoki beosztásokat töltölt
lóssal egy napon haJtották végre a halálos ítéletet.
be. Az Országos Tervh1va1al elnökhelyettese volt 1954- 57 között maJd 1957-
töl 1960-ig vezére:aedesként honvédelmi miniszter. NyugdíJazását követöen,
1960-63-ban ismét diplomata lett, a Magyar Népkö1társaság nagyköveteként.
1957-töl volt az MSZMP KB tagia.

428 429
CZINEGE LAJOS, 1960. május 05.- 1984. december 06.

(Karcag, 1924. március 24.- Budapest,)

1945-ben lépett be a kommunista pártba és 23 évesen már Karcagon a vá-
rosi pártszervezet titkára, egy évvel később a Szolnok megyei pártbizottság
szervezőtitkára lett. 195 l-ben kapta első katonai beosztását a HM -ben, száza-
dosi rendfokozattal a tüzércsapatok parancsnokának politikai helyetteseként.
Ezt követően ismét közvetlen pártfunkciót töltött be: 1954-től az MDP KB
Adminisztrációs Osztály helyettes vezetője, majd vezetője volt. 1956. októ-
ber 23-án a párt katonai bizonságának tagja lett. 1960. május 17-én lett hon-
védelmi miniszter, majd negyed századon keresztül, 1984 decemberéig. Ezt
követően még 1987. június 25-ig miniszterelnök-helyettes volt MSZMP KB-
nak 1959-től, a PB-nek 1961-töl ( 1970-ig) volt a tagja.

OLÁH ISTVÁN 1984. december 06.- 1985. december IS.

(Nádudvar, 1926. december 12.- Budapest, 1985. december IS.)
1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba. Még ebben az évben
önként jelentkezett az llj magyar demokratikus hadseregbe. 1945-47. között
MADISZ titkár, majd pártmunkás lesz. 1949-ben a Kossuth LaJOS Katonai
Akadémiát, 1957-ben a Zrínyi Miklós Katónai Akadémiát, 1964-ben a
Szovjetunió vezérkari akadémiáját végezte el. 1966-tól a honvédelmi mi-
niszter helyetteseként, 1973-tól MN vezérkari főnökeként szolgált a hadse-
regben. 1975-től volt tagja az MSZMP KB-nak. 1980-ban léptették elő ve-
zérezredessé és 1984 decemberében lett honvédelmi miniszter.

KÁRPÁTI F ERENC, 1985. december 30. 1990. máJUS 23.

(Putnok, 1926. október 16.- )
1945-től kommunista pártmunkás volt Borsod megyében. 1949-bcn lett hi-
vatásos katona(tiszt) és különböző katona-politikai beosztásokban tevékenyke-
dett. 1951- 53-ban a Katonapolitikai Akadémia tüzérszakán tanult, melyet ki-
váló eredménnyel végzett el, és soron kívül őrnaggyá léptellék clö. 1953- 55-ös
években a tüzér dandárnál teljesített szolgálatol, mmt a parancsnok politikai he-
lyettese. 1957-ban került a HM-be (moszkv:u asp1rantúráját megszakítva). Ez
évben rövid ideig tanszékvezetö beoszlást töltött be a ZMKA-n, míg 1958-ban az
MSZMP Néphadseregi Bizottságának első titkára lett. A Magyar Néphadsereg
politikai (fö)csoportfönökségi beosztását 1970 és 1985 között töltötte be (mi-
niszterhelyettesként is). Az ET 1985 decemberében választotta meg honvédelmi
miniszterré, s egyben kinevezték vezérezredessé is. (1971 - 79 vezérömagy;
1979-től altábornagy volt.) 1989-ben katonai tartalékállományba került, de civil-
ként tovább vezethette még a mimszténumot.

430