A biogén elemek
Fogalma: elemek, amiknek szerepük van a sejtek felépítésében és működésében, 20-30 db van.
Csoportosításuk előfordulási arány alapján:
1) Elsődleges biogén elemek: a sejtek tömegének 99%át adják C, H, O, N,P,S
a) C:
- a földi élet szénalapú, mert a biológiailag fontos vegyületek többsége szénvegyület.
- A fotoszintézis során a szervetlen CO2-ből szerves szénvegyületek keletkeznek.
- A szénatom 4 erős kovalens kötésre képes tetraéderes szerkezetű molekulák stabil molekulaszerkezet
- A szénatomok egymás közt végtelen számban kapcsolódhatnak nyílt láncú vagy gyűrűs molekulaként.
b) H:
C6H12O6 + 6O2 6Co2 + 6H2O + E a hidrogén oxidálódik energia szabadul fel
c) O: a H eloxidálásához kell
d) N:
–fehérjék felépítője
- Nukleotidok (ATP, KoA, NAD+, NADP+) és nukleinsavak (RNS, DNS) felépítése
e) P (foszfor)
- nukleotidok és nukleinsavak felépítője
f) S (kén)
- fehérjék alkotója
2) Másodlagos biogén elemek: a sejtek tömegének 0,005 (5 ezred) – 1%-át adják
ion formában vannak: Cl-, Mg2+, Na+, Ca2+, K+, Fe3+ / 2+
a) Na, K, Cl: ingerület kialakítása
b) Ca (kálcium): csontok, izomműködés, véralvadás, enzimek felépítése
c) Mg (magnézium): klorofill (zöld színanyag), csontok felépítése, enzimek felépítése
d) Fe (vas): a hemoglobin ( a vér oxigénszállító vegyülete) alkotója, enzimek: citokrómok,
redoxireakcióban vesz részt Oxidáció: elektron leadás proton felvétel
redukció: elektron felvétel, proton leadás
3) mikro/nyomelemek: a sejtek tömegének ezrelékét teszik ki.
a) Zn (cink), Mn(mangán), Mo (molibdén): enzimek működése
b) I (jód): pajzsmirigy hormonok felépítője
c) Cu (réz): hemocianin felépítője
d) Co (kobalt): B12 vitamin
e) Se (szelén): máj működése
f) Cr (króm): inzulin
4) Egyéb elemek: egyes élőlényekben magas mennyiségben jelennek meg
F (flour): fogzománc
Si (kova): kovamoszatok, kovaszivacsok, zsurlók (külső vázuk)
B (bór): a növények fejlődéséhez kell
H2O, víz
- Az élőlények legfontosabb szervetlen vegyülete, az emberek 62%-a víz.
1) szerepe:
- a földi élet vízben keletkezett
- fontos élőhely
- időjárási, éghajlati elem
- nagy a párolgáshője fontos a hőleadásban (nálunk ez az izzadtságban nyilvánul meg)
- nagy hőkapacitás csökkenti a sejtek hőingadozását
- fontos reakcióközeg
- fontos reakcióanyag kiindulási anyag pl: fotoszintézisben, végtermék pld: légzésnél (biológiai oxidációnál)
Hidrolízis: bontás víz belépésével Kondenzáció: egyesülés víz kilépésével
- Részt vesz az anyagszállításban
2) Kémiai szerkezete:
Magyarázata:
Az oxigén a 8. elem: 8 elektronja van, így 4 külső elektronja van a hidrogén az 1. elem, 1
elektronja van.
A hidrogén 1-1 elektronja elektronpárt alkot az oxigén 1-1 elektronjával. Az oxigén maradék
2 elektronja nemkötő elektronpár lesz így.
Polaritás: POLÁRIS/ DIPÓLUS molekula, mert több elem alkotja.
Alakja: V alak
- A vízmolekulák egymás közt hidrogénkötést tudnak kialakítani.
3) Fontos oldószer:
- Apoláris vegyületek nem oldódnak benne
- A poláris/ dipólus vegyületek jól oldódnak benne
- Az ionrácsos vegyületek (pld: NaCl = só) ionokra válnak szét= disszociálnak, az ionok körül hidrát burok keletkezik
4) Diffúzió: ha egy oldatban nem egyenletes a koncentráció, az oldott anyag a magasabb koncentrációjú helyről az
alacsonyabb koncentrációjú hely felé áramlik, míg ki nem egyenlítődik a koncentráció különbség.
Alapja: a részecskék hő/brown mozgása
5) Ozmózis:
-A töményebb, nagyobb részecskéket tartalmazó oldatot félig áteresztő hártyával választjuk el a híg vizes oldattól,
a víz beáramlik a hártyán át a tömény oldat felé, míg a konc. különbség ki nem egyenlítődik.
- A SEJTHÁRTYA FÉLIGÁTERESZTŐ HÁRTYAKÉNT MŰKÖDIK.
- A nyomást amivel az ozmózis megakadályozható, ozmózisnyomásnak hívjuk.
6) Egyéb szervetlen vegyületek
- Az ionrácsos vegyületek ionokra disszociálnak vizes oldatban.
- Néhány vegyület kristályos formában van jelen:
a) CaCo3 (Kálcium-karbonát): meszes vázak alkotója
b) Ca3(PO4)2 (Kálcium foszfát): csontok
c) Ca(COO)2 (Kálcium-oxalát) : hagyma, sóska
Szerves vegyületek
Lipidek
- Fogalma: különböző kémiai összetételű és szerkezetű vegyületek ,de közös tulajdonságuk ,hogy vízben nem oldódnak,
csak apoláris oldószerben.
1) Lipidek csoportosítása:
a) Neutrális zsírok: zsírok és olajok, viaszok
b) Lipoidok=zsírszerű anyagok: foszfátidok, szteroidok, karotinoidok
2) Zsírok és olajok:
Kísérletben résztvevő vegyületek ismertetése:
a) Glicerin (3 értékű alkohol) = OH csoport = hidroxil csoport
b) zsírsavak
c) KÍSÉRLET: GLICERIN + ZSÍRSAV = A ZSÍRSAV ÉSZTERE
ÉSZTERCSOPORT:
