scanned by "_yD_"

A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG 1.

 Ezúton mondunk köszönetet
Éder Miklós kutatónak az okmányok
és adatok rendelkezésre bocsátásáért.
Önzetlen segítsége nélkül könyvünk
jelenlegi formájában nem készülhetett volna el.
 ~./
BONHARDT ATTILA / SÁRHIDAI GYULA / WINKLER LÁSZLÓ

A MAGYAR III

KIRALYI HONVEDSEG
FEGYVERZETE

ZRíNYI KIADÓ
 5

TARTALOM

VONTATOl
A
sZÁLLíTO
ARENDSZERESiTETT
FELHASZNÁLT
TARTALOMMAGYAR
MAGY
MAGYAR
(1928
A AR GÉPJÁRMUVEI,
KIRÁLYI
KIRÁL
KIRÁLYI
-1938)
GÉPJÁRMUVEK,
idoszakában
kezdetek IRODALOM
YI-1923)
(1919
(1923 19
15
13
244
18
HONVÉDSÉG
ÉS
HONVÉD
-1927)
VONTATÓK 13
177
243
241
21
462
473
209795 ALKALMAZOTT
947
195
241 A LÉGIERO
MAGYAR
ellenorzés
A
idoszaka
A
ÉS légiero
MAGYAR
LÉGIEROBEN
fejlodés
LÉGIERO aFELSÉGJELZÉSEI
KIRÁLYI
(1938 -1945)
lazulása
(1919-1945)
HONVÉDSÉGNÉL nyílt
ALKALMAZOTTteljes HONVÉD
sZÁLLíTO
után
szervezésének
rejtés
KIRÁLYI
RENDSZERESíTETT
megindulása HONVÉD 246
REPÜLOGÉPEK
az 255
és részvételük
alapján
MAGYAR
RENDSZERESíTETT
ALKALMAZOTT
nyílt
HONVÉDSÉGNÉL
A
BEVEZETÉS
ELOSZO
MAGYszervezése
(1920 AR (1938
PÁNCÉLOS
háborús
-1927)HELYETT
KIRÁL
antant-ellenorzés
fejlesztése
FEGYVERNEM
A teljes a II.
rejtés - 1945)
avilágháború
háborúban
(1920-1945)
tapasztalatok
HARCKOCSIK,
ÉS
YI
lazulásával
idoszaka idején HADSEREGBEN (1919-1939)
Eloszó 7

A történelem, a hadtörténelem iránt világszerte megnyilvánuló és

ELÓSZÓ egyre növekvo érdeklodés kielégítésének igénye számos országban
az elso és a második világháborúban alkalmazott felszereléseket,
haditechnikai eszközöket, kifejlesztésüket bemutató kiadványok
megjelentetését eredményezte. A széles olvasótábornak szóló mu-
vekben mindenki megtalálja az ot érdeklo tényeket, adatokat.
Ilyen jellegu könyvek Magyarországon eddig alig készültek; ör-
vendetes kivételt jelentenek a Zrínyi Kiadó által megjelentetett
páncélos, rakéta, hadihajó, kézifegyver, repülogép és tüzérség tí-
puskönyvek. Az elso és a második világháború közötti idoszak
magyar hadserege fegyverzetének, felszerelésének bemutatása
azonban éppúgy a fehér foltok közé tartozik, mint a második világ-
háború idején gyártott magyar fegyvereké.
Ezért tekintheto hézagpótló munkának ez a két kötetre tervezett,
a legszélesebb olvasóközönségnek szánt gyujteményes, gazdagon
illusztrált kiadvány. A két világháború közötti idoszak honvédségé-
rol ilyen jellegu mu még nem látott napvilágot. A maga idejében
a háború végéig nem is készülhetett hasonló, mert a közölt adatok
- legalábbis részben - titkosak voltak. A háború után pedig, a
Magyar Királyi Honvédséget a katonai és tudományos szervek is
egyoldalúan értékelték.
A magyar honvédség fegyverzetének és felszerelésének össze-
gyujtését, közreadását több tényezo is indokolttá teszi. Még fellel-
heto néhány olyan szakember, aki részese és tanúja volt nemzeti
történelmünk szakaszának, aki ismeroje és kutatója e téma kérdése-
inek. Élményeik - kutatással bovített és elmélyített -, tudásuk
egyedülálló és pótolhatatlan; eredményeik közzététele - már csak
életkoruk miatt is - a huszonnegyedik órában történik. Ugyanak-
kor felnott egy fiatalabb kutatógárda, akik megismerkedtek a két
világháborút magába foglaló idoszak történelméveI. szakértoivé
váltak egy, vagy több területnek. Közülük már többen bizonyították
hozzáértésü ket.
A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete címu kiadvány elso
kötete 1919-tol ismerteti a magyar honvédség haditechnikai esz-
8 Eloszó

közei közül a harckocsikat, a páncélgépkocsikat, a páncélvonato- A háború éveiben az ország politikai és gazdasági kötöttségeibol
kat, a gépjármuveket, és a repülogépeket. adódóan fegyverzetet csak Németországbóllehetett beszerezni, de
A fegyverzet és a felszerelés leírásakor a szerzok azt is közreadják, ezeket a vásárlásokat több tényezo korlátozta. A németeknek a
hogy melyek voltak a magyar tervezésuek, mi készült az országon legtöbb fegyverbol, harceszközbol maguknak sem volt elegendo,
belül, akár licenc alapján, és mit kellett külföldrol beszerezni. ráadásul számos országba kellett hadianyagot szállítaniuk. Eleinte
A könyvben közzétett adatok túlnyomó többsége eredeti sza- nem is törekedtek arra, hogya magyar honvédséget korszeru harc-
bályzatokból, levéltári iratokból származik, számos esetben pedig eszközökkel lássák el. Amikor pedig erre rákényszerültek, és hajlan-
több évtizedes kutatás eredményeinek az összegzése. Az egyes dónak mutatkoztak licencek átadására, sot fontos fegyverek -
fegyver- és felszereléstípusok leírásához korabeli képek és részletes például a Messerschmitt repülogépek - magyarországi gyártatá-
rajzok tartoznak. így a muben az olvasó olyan tájékoztatást kap, sára, akkor már késo volt.
amelyhez különben egyáltalán nem jutna hozzá - legfeljebb töre- A haditechnikai eszközök hazai fejlesztésérol a két világháború
dékét ismerhetné meg a szakkönyvtárakban levo, már régóta nem között és a második világháború idoszakában még mindig keveset
kapható kiadványokból. tudunk. Pedig a jelentos akadályok a különféle korlátok, pénzügyi
A szerzok nemcsak a haditechnikai eszközökrol adnak részletes és technikai nehézségek ellenére a magyar tervezogárda és az ipar
leírást, hanem az ország katonapolitikájába is bepillantást enged- elismert harceszközöket alkotott.
nek, miáltal érthetové válik a korabeli magyar haderofejlesztés. Vajon hányan tudják, hogy mi volt a "Lidérc" fedonevu rakétave-
A Magyar Királyság vezetoi szavakban a revíziót, az elvesztett to? Ismeretes-e, hogy honvédségünk fegyverzetében mindmáig ott
területek szükség esetén fegyverrel történo visszaszerzését, ennek van az az 1942-ben rendszeresített és késobb újra gyártott magyar
érdekében a hadsereg fejlesztését, ütoképessé tételét hirdették. nyeles kézigránát, amely az egyetlen, a második világháborúban
Ugyanakkor változtathatatlan tény volt az ország pénzügyi erofor- már használt, de mindmáig rendszeresített fegyver?
rásainak korlátozott volta, szegénysége, az ipar elégtelen teljesíto- A Magyar Királyi Honvédség fegyverzetének összefoglalása és
képessége. megjelentetése jelentos, a magyar hadtudomány történetében
Hosszasan lehetne részletezni, milyen volt a második világhábo- eleddig egyedülálló vállalkozás. A szerzok, a mu elkészítésében
rúban harcoló magyar katonák fegyverzetének és felszerelésének közremuködok remélik és hiszik, hogy törekvésük, munkájuk ked-
használhatósága, korszerusége. A magyar katonák birtokában mo- vezo fogadtatásra talál, és országunkban, de határainkon túl is
dern kézi-, foleg sorozatlövo fegyver éppúgy nem volt, mint haté- sok-sok magyar, valamint külföldi érdeklodo ismerheti meg nem-
kony páncéltöro ágy ú vagy harckocsi. A régebbi hiányok pótlására zeti múltunknak ezt az eddig mellozött, de le nem tagadható,
még a háború elott vásárolt olasz fegyverek túlnyomó többsége szerves részét.
ugyanúgy elmaradt a világszínvonaltói, mint a meglevo saját, rész-
ben még a Monarchia idejébol származó, átalakított harceszközök. Dr. SORUS JÓZSEF
Bevezetés helyett 9

A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG

BEVEZETÉS HELYETT
A Magyar Királyi Honvédség elnevezés történelmi múltra tekint
vissza. Elso ízben az 1848 - 49-es szabadságharc hadseregét ne-
vezték így, amely államjogi szempontból 1848. Ill. 17 -toI1849. IV.
14- ig királyi volt. Az 1867 -es kiegyezés után létrehozott haderot
szintén így titulálták, mivel az Osztrák - Magyar Monarchia közös
(k. u. k.) hadserege mellett külön osztrák és magyar haderoket is
felállítottak.
\ 1918. X. 31-én Budapesten létrejött a Károlyi-kormány. Gróf
Károlyi Mihály m. kir. miniszterelnök megbízatását még IV. Károly
királytól kapta. 1918. XI. 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársa-
ságot. A Magyar Királyi Honvédség elnevezése Magyar Honvéd-
ség lett. Gróf Károlyi Mihály a miniszterelnökség mellett több
tárcát is kézben tartott. 1919. 1. 11 -én köztársasági elnök lett ekkor
a miniszterelnökséget ideiglenesen Berinkey Dénes vette át aki
1919. Ill. 21 -éig töltötte be ezt a tisztet.
E kormányok hatásköre a jogi Magyar Királyság területének alig
egyharmadára terjedt ki, a többi részt antanthaderok, illetve cseh,
román, szerb csapatok szállták meg, vagy pedig ütközoövezet volt.
A békeszerzodés aláírásáig jogilag a korábbi államterület létezett
ezért lényeges, hogy mi is történt az ország többi részén.
1918. november - decemberben Érsekújváron és aKisalföld te-
rületén félkatonai szervezet a nemzetorség alakult. E fegyveres
szervezet Komárom, Barcs, Nyitra vármegyékben tevékenykedett
s a magyar királyi jelzot használta. A hadsereg részének tekintették
magukat. Ezek az erok 1919. januárban a cseh csapatok Duna
vonaláig történo elonyomulása miatt Nyugat- Magyarországra hú-
zódtak vissza. Itt báró Lehár Antal ezredes élére állt a külön, elszi-
getelve múködo kis katonai csapatoknak, s politikailag a Bécsi
Magyar Komitének (elso ideiglenes kormány) rendelte alá magát.
A nyugat-magyarországi katonai erok formálisan 1919. május 7-
én. Lehár ezredes parancsnokságával Brucknál alakultak meg.
Bruck - Királyhidánál egy tiszti csoport Sopron felé tört de a
10 Bevezetés helyett

tuzharcban alul maradtak, támadásuk meghiúsult. Lehár gráci tár- Egy csendor- és egy gyalogszázad feladata a környék birtokbavé-
gyalásai nyomán a menekülo tisztek és a hozzájuk csatlakozó erok tele volt.
a feldbachi táborban gyülekeztek. A tiszti zászlóalj (40 - 50 tiszt) Horthy fovezér és Bernátsky Kornél vezérornagy megegyezett a
1919. VilI. 5-én megindult, s másnap Szombathelyre érkezett, ahol francia illetékesekkel, hogya Magyar Nemzeti Hadsereg egy része
a parancsnokságot és a közigazgatási hatalmat is átvették. A hoz- átlépheti a demarkációs vonalat, és Kistelek - Kalocsa vonaláig
zájuk csatlakozó páncélvonattal és az Ausztriából visszatért embe- elorenyomulhat, de Budapest irányában nem végezhet mozgáso-
reikkel kb. 350-en voltak. 1919. V. 5-én megalakult Aradon gróf kat.
Károlyi Gyula ideiglenes kormánya, amelynek katonai ereje, így Horthy ekkor elhatározta, hogy átkel a Dunántúlra - amely még
hadügyminisztere sem volt. Ez a kormány V. 30-án Szegedre költö- meg nem szállt terület volt -, és ott folytatja a hadsereg kiépítését.
zött és átalakult. Alig 200 - 300 fonyi kíséretével 1919. VilI. 12-éig Több kisebb oszlopban, augusztus 8-átóI14-éig a szerb és román
tevékenykedett. Utána P. Ábrahám Dezso lett a miniszterelnök csapatok közti, egyre szükülo folyosón át mintegy 8000 magyar
rövid idore. Közben 1919. V. 3-án Szombathelyi Béla alezredes, a katona érte el a Dunát. Az átkelésre Fajsz és Fadd között került sor.
szegedi katonai kerület parancsnoka, napiparancsban életbe lép- Ezt követoen ezeket az eroket Siófokra irányították, miközben
tette a Magyar Királyi Honvédség szolgálati szabályzatát és összes ellenorzésük alá vonták a dunántúli városokat. Horthy augusztus
határozványát (az 1914-est). 1919. május 7 -én a Szeged környéki 13-án Magasházy László kíséretében Szegedrol, egy Brandenburg
140 fos csendoralakulat is integrálódott, s a helyorség alegységei- típusú repülogépen, Siófokra repült. A II. hadtest parancsnokságán
vei együtt Szombathelyi alezredes ekkor már 820 fo felett parancs- közölte Craeneubroech Edgar alezredesseI, a hadtest vezérkari fo-
nokolt. Ez az alakulat lett a késobbi Magyar Nemzeti Hadsereg nökével, hogy átveszi a foparancsnokságot.
bázisa (de akkor még nem így nevezték). Az 1919. Ill. 21-étol VilI. 1-jéig fennálló Magyar Tanácsköztár-
1919. VI. 5-én érkezett Szegedre nagybányai Horthy Miklós al- saság hatalma nem terjedt ki az ország nyugati, déli és a Tiszától
tengernagy, és gróf Károlyi Gyula kormányában hadügyminiszteri keletre lévo területeire, így az államforma, állami intézmények,
tárcát kapott. Június 6-án rendeletet adtak ki a Magyar Nemzeti fegyveres ero kérdésében ott befolyása nem volt. Az 1919. VilI.
Hadsereg megszervezésérol, július 9-én pedig a Minisztertanács 1-jén létrejött budapesti Peidl-kormány rendeleti leg az 1918. XI.
már a szervezési javaslatokat tárgyalta. Július végén állították fel 16-ai állapotokhoz tért vissza, az 1919. VilI. 7-én alakult ideiglenes
a Fovezérséget, amely a kormánytól független, a hadsereget irányí- Friedrich-kormány jogilag a közigazgatásban és a tulajdonviszo-
tó szervként muködött. nyokban az 1918. X. 31 -ei állapotot deklarálta.
Ettol kezdve a hadero elnevezése Magyar Nemzeti Hadsereg, de Az 1920. január 25 - 26-án megtartott országgyurési választások
jellegében ez magyar királyi, miként az ország számos részén a után összeülo elso országgyulés a Nemzetgyulés elnevezéssel,
közigazgatás és a jogi fórumok muködése is az volt. államjogilag az 1918. XI. 16-án feloszlott elozo országgyuléstol
A Szeged környékén lévo Magyar Nemzeti Hadsereget július különböztette meg magát, mivel képviseloi nem a jogilag még
19-én kb. 2000 tiszt és 6568 önkéntes katona alkotta. 1919. au- fennálló Magyar Királyság egész területérol kerültek ki. Ez azért
gusztus 4-én Prónay Pál százados parancsot kapott, hogy 5-én sem volt lehetséges, mivel az ország nagy részét idegen haderok
hajnalban lépje át a demarkációs vonalat, és Szatymazon át halad- tartották megszállás alatt.
jon Budapest felé, miközben kerülje a találkozást a román erokkel. A Nemzetgyulés 1920. II. 27-ei ülésén elfogadott 1920. 1. tc.
Bevezetés helyett 11

rendelkezett az államformáról, amely jogfolytonosságból adódóan miniszterelnök kormánya rendeletben döntött az állami névhaszná-
magyar királyság, ahol a trón nincs betöltve. 1918. XI. 13-án latot illetoen. "Az állami hatóságok, hivatalnokok és intézmények
ugyanis megszunt a királyi hatalom gyakorlása, de ez Magyar- elnevezése az állami GÍmerhez a szentkoronának alkalmazásáról"
ország államformáját nem változtatta meg, a szervezeteket és testü- GÍmu, 2394/1920. ME. sz. rendelete a magyar királyi jelzo haszná-
leteket a magyar királyi jelzo illette meg. latát rendelte el, ez a kihirdetés napján a hadseregre vonatkozóan
Az 1920. II. 28-ai ülésén a Nemzetgyulés a Magyar Nemzeti is azonnal hatályba lépett. A törvénycikkely hivatalos beiktatására
Hadsereget szervezetével együtt utólagosan jóváhagyta. A jogi 1922-ben került sor.
lépések során részlegesen a Friedrich-kormány, egészében pedig A Magyar Királyi Honvédség 1945. V. 8-án szunt meg, amikor
a Huszár-kormány visszamenoleges hatállyal érvénytelenné és harcoló és visszavonuló alakulatai letették a fegyvert.
semmissé nyilvánította a Károlyi-, majd Berinkey-kormány, illetve A debreceni Ideiglenes Kormány által 1944. december 23-án
a Tanácsköztársaság hatóságai minden törvényét, rendeletét és kibocsátott rendelet a királyi jelzot törölte a hadero nevébol -
intézkedését, ezzel 1918. október 31 -éig megteremtette a jogfoly- amely akkor Magyar Honvédség néven funkcionált. Az 1945. janu-
tonosságot. A megalakult harmadik Magyar Királyi Honvédség így ár 20-ai moszkvai fegyverszüneti egyezmény rendelkezett az újon-
megszakítás nélkül a második után következett, de nem volt annak nan szervezendo Magyar Honvédség felállításáról. Ezt nem hivata-
jogutódj~. losan demokratikus hadseregnek nevezték, de államjogi szempont-
1920. Ill. 18-án a hivatalban lévo Simonyi-Semadan Sándor ból a Magyar Királyság csak 1946. február 1-jével szunt meg.
A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945) 13

A harckocsik kifejlesztése, a gyakorlati alkalmazásuk során szerzett

A MAGYAR tapasztalatok alapján harcászatuk megalkotása az elso világháború
PÁNCÉLOSFEGYVERNEM idoszakában történt. A harcok során az antanthatalmak a háború
utolsó éveiben több alkalommal is nagyobb mennyiségu harcko-
(1920 -1945) csit vetettek be az ellenfél védelmének áttörésére. Németországban
- ahol kissé elkésve ismerték fel az új fegyver hadmuvészetet
forradalmasító jelentoségét - ebben az idoszakban szintén erolte-
tett ütemben folyt a lánctalpas páncélozott harcjármuvek gyártása.
Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében pedig egyáltalán
nem voltak harckocsik, csupán néhány polgári gépjármu alvázára
szerkesztett, illetve zsákmányolt páncélautót találhatunk a fegyver-
tárban. 1918 után Magyarországon 8 páncélautó állomásozott.
A Tanácsköztársaság leverése után a páncélozott jármuvek na-
gyobb része valószínuleg román hadizsákmány lett néhány pedig
a Nemzeti Hadsereg birtokába került. 1920 tavaszára már csak
kettot tartottak nyilván közülük.

A TELJES REJTÉS IDOSZAKA (1920-1927)

Az elso világháború tapasztalatai bebizonyították, hogya harcko-
csik alkalmasak a harcászati védelem áttörésére, a páncélosokat
alkalmazó fél mindig lényeges elonyben van a harckocsikkal nem
rendelkezovel szemben. Ez is szerepet játszott abban, hogya gyoz-
tes államok a békeszerzodésekben megfosztották a legyozötteket
a terepjáró páncélos jármuvek birtoklásának lehetoségétol.
Magyarország, kihasználva, hogy Németország már 1919 szep-
temberében aláírta a haderejét minimálisra csökkento békeszerzo-
dést a leszerelo német hadsereg anyagából1920 tavaszán - svéd
közvetítéssel - 14 db LK -II. (Leichter Kampfwagen) típusú
könnyu harckocsit vásárolt. E harcjármuvek hadrendbe állítására
azonban már nem kerülhetett sor, mert az 1920 júniusában megkö-
tött trianoni békeszerzodés Magyarország számára a katonai repü-
logépek és a vegyi fegyverek mellett a páncélozott harcjármuvek
tartását is megtiltotta. A békeszerzodés katonai rendelkezéseinek
14 A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945)

betartását egy állandóan Magyarországon tartózKodó antantbi- Csupán egyetlen, teherautó-alvázra épített gyenge lemezburkolat-
zottság ellenorizte. A magyar hadvezetés az ellenorzo bizottság tal és kezdetleges forgótoronnyal ellátott páncélgépkocsi-utánza-
figyelmét kijátszva, minél több hadianyag illegális megtartására tot használhattak e célra. Komolyabb páncélos jármuvek birtoklása
törekedett. A birtokában lévo két páncélautót Szombathelyen el- elé két nagy akadály tornyosult: az ország súlyos anyagi helyzete,
rejtve tárolták. A 14 harckocsit szétszerelték, az alvázakat az ország valamint az, hogy az antant ellenorzo bizottsága semmiképpen
különbözo helyein rejtették el, a páncélzatot pedig vasúti vagonok- nem járult volna hozzá terepjáró páncélos jármuvek beszerzéséhez.
ba rakva állandóan szállították. 1925-tol Magyarország helyzetében fokozatosan kedvezo for-
Ugyanakkor Magyarország azzal a kéréssel fordult a Versailles- dulat állt be. A pengo bevezetésévei sikerült az ország gazdaságát
ban ülésezo Szövetségközi Tanácshoz, hogya németországi rend- stabilizálni, aminek következtében 1926-ban a Népszövetség
szabályokhoz hasonlóan, karhatalmi célokból a magyar rendorség megszüntette a magyar államháztartás ellenorzését. Ez idoben Ma-
számára is tegyék lehetové minden ezer rendor után egy páncélau- gyarország kilépett a diplomáciai elszigeteltségbol, és mindenek-
tó tartását. 1922 júniusában a Szövetségközi Tanács a magyar elott Olaszország felé közeledett. 1927. március 31-évei megszunt
államrendorség számára 12 páncélgépkocsi beszerzését azzal a a Katonai Ellenorzo Bizottság muködése Magyarországon.
feltétellel engedélyezte, hogy azok lánctalpakkal. vagy más olyan A javuló helyzetet kihasználva, a magyar hadvezetés a RUISK
eszközzel, amely terepen való használatukat is lehetové tenné, nem páncélgépkocsi-osztályának kibovítésére intézkedett. A magyar
szerelhetok fel. kormány még 1926 nyarán kérte a Nagykövetek Tanácsát hogya
Az engedély birtokában Budapestre hozták az addig Szombat- rendorség számára a korábban engedélyezett 12 páncélautót kül-
helyen rejtett két páncélautót, és azokat - mint a M. Kir. Állam- földön vásárolhassa meg. A katonai vezetok elképzelése az volt
rendorség tulajdonát - az 1. honv. vegyesdandár autóosztagánál hogya külföldön fellelheto legjobb típusokból két-két példányt
helyezték el. A Belügyminisztérium a Szövetségközi Tanácsra hi- megrendel nek, és azok kipróbálása után döntik el. hogy melyik
vatkozva, a magyarországi antantbizottságnak bejelentette, hogy típust rendszeresítik Magyarországon. A Nagykövetek Tanácsa az-
amikor megfelelo anyagi fedezetük lesz, a további tíz páncélautót zal a feltétellel adta meg az engedélyt hogya kiválasztott páncél-
is beszerzik. gépkocsik terveit jóváhagyás végett a tanácsnak be kell mutatni,
A 12 rendorségi páncélautó tartására adott engedély rést ütött továbbá, hogya csak géppuskával ellátott harcjármuvek nem sze-
azon a falon, amelyet a békeszerzodés a magyar páncéljármuves relhetok fellánctalpas futómuvel. azokat csak kiépített úton szabad
csapatok fejlesztése elé állított. A hadvezetés felismerte, hogy ka- használni. Azonban külföldön nem volt olyan hozzáférheto páncél-
tonai szempontból milyen elonyös, ha a rendorségen belül már van gépkocsi, amely a magyar hadvezetés igényeit maradéktalanul kie-
egy legális páncélautós osztag, ezért ez az alakulat a páncélos légítette volna. Ekkor a brit Vickers cég páncélautó-modelljének
jármuvek beszerzésében és a személyzet kiképzésében dönto jelen- két példányát vásárolták meg, amelyeket a brit hadsereg hadi hasz-
toségu volt. Létrehoztak egy, látszólag a Belügyminisztérium alá- nálatra alkalmatlannak tartott. A kényszerhelyzetben végül is a
rendeltségébe tartozó, rejtett katonai szervet: a Rendorújonc Isko- háromtengelyes, részben terepjáró tehergépkocsik alvázait szerez-
lát (RUISK). Ennek páncélgépkocsi-osztálya képezte a majdan ték be arra gondolva, hogy ezekre Magyarországon páncélozott
felállítandó magyar páncélosfegyvernem alapját. A jövendobeli felépítményeket szerkesztenek, így alakítják ki a megfelelo páncél-
harckocsizók kiképzése kezdetben igen szerény keretek közt folyt. gépkocsit. Ezzel a harcjármutípussal szándékoztak beindítani a
A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945) 15

magyar páncéljármugyártást. A kísérletek során azonban bebizo- összevont páncélgépkocsijai továbbra is rejtve maradtak a RUISK-
nyosodott hogya teherautó-alvázak nem bírják ki a péncélozással nál. Az újonnan létesített nyílt honvéd páncélgépkocsi-századhoz
járó súly többletet. Csak a Crossley és a Krupp gépkocsik alvázára új jármuvek rendszeresítését tervezték.
tudtak vékonyabb páncéllemezekbol álló felépítményt szerkeszte- 1930-ra a hadrend nyíltan már nyolc páncélgépkocsival és egy
ni. Az elobbibol két darab, géppuskákkal és forgótoronnyal ellátott páncélozott rádiós kocsival, rejtett állományban pedig kilenc pán-
páncélgépkocsi, az utóbbiból egy rádiós változat készült. célautóval és öt harckocsival számolt. Valójában azonban csak hét
1929 végére a magyar hadvezetés hét darab páncélgépkocsinak "hevenyészett" páncélgépkocsi és egy szintén ideiglenes jellegu
mondható harcjármu felett rendelkezett amelyeket azonban csak rádiós páncélkocsi állt a rendelkezésükre. A harckocsiállományt a
kiépített utakon, karhatalmi célokra lehetett alkalmazni. rejtett tárolás miatt tönkrement, elavult LK - II. harckocsik alkották.
A páncéljármuves alakulatok megnövelt létszámának a kiképzésé-
A FEJLESZTÉS MEGINDíTÁSA AZ hez 1930 -1932 között 12 db FIAT F2 személygépkocsit vékony
ANTANTELLENÖRZÉS LAZULÁSÁVAL vaslemezekbol készült páncélfelépítményekkelláttak el. A hiányzó
harckocsikat személyautókra szerelt, harckocsiutánzatokkal pótol-
(1928 -1938) ták.
Az antant ellenorzo bizottság távozása után a hét páncélgépkocsi A magyar honvédség vezetoi már az 1920-as évek végétol nagy
nem elégítette ki a magyar hadvezetésnek a honvédség fejlesztésé- figyelmet fordítottak a harckocsicsapatok fejlesztése kérdésére.
re vonatkozó nagyszabású terveit. A honvédség létszámát és mino- Egy 1929-ben készült tanulmányban leszögezték, hogy már "er-
ségét 1928 és 1930 között három ütemben kívánták növelni. En- kölcsi hatás szempontjából is szükséges", hogy Magyarország
nek keretében képzelték el a honvéd páncéljármuves csapatok harckocsizó-alakulatokkal is rendelkezzék. Azt is megállapították
felállítását, amelyeket a RUISK égisze alatt rejtett honvédségi ala- azonban, hogy mivel a honvédségnek több fontos fegyverzeti kér-
kulatként terveztek muködtetni, majd fokozatosan nyílttá tenni. Ezt dést kell megoldania, a harckocsik nagy számban való beszerzésére
jogilag a trianoni békeszerzodés egyik kitételére alapozták, amely anyagi okok miatt rövid idon belül nincs lehetoség. Ezért elso
szerint a magyar honvédség a megadott létszámkereteken belül megoldásként csak egy harckocsiszázad anyagának - 15 + 1 harc-
egy lovashadosztályt és ennek alárendeltségében kilenc jármubol jármu - beszerzését javasolták.
álló páncélgépkocsi-osztagot tarthat. A harckocsik beszerzése nemcsak anyagi, hanem politikai és
A terveknek megfeleloen 1928. október 1-jével a RU ISK kereté- gazdasági problémát is jelentett. A magyar katonai vezetés tudta,
ben, annak páncélautós osztagából létrehozták az egy osztály- hogya harckocsik külföldön történo vásárlása a szomszédos álla-
törzsbol, egy harckocsiszázadból, két páncélgépkocsi-századból mok tiltakozása miatt nem lehetséges, ezért a hazai gyártás leheto-
és egy páncélvonatosztagból álló honvéd páncéljármuves osztályt. ségeit is számításba vették. Ennek megvalósítása azonban a ma-
Az osztály tervezett jármuállománya nyolc páncélgépkocsi és öt gyar hadiipar felkészületlensége miatt nagy nehézségekbe ütközött
harckocsi volt. nem beszélve arról, hogya megrendelheto harckocsik kis száma
A terv második ütemében 1929. július 1-jével egy nyílt honvéd miatt a nagy beruházást igénylo harckocsigyártás gazdaságtalan
páncélgépkocsi-századot állítottak fel. A honvéd páncéljármuves lett volna. A katonai szakértok mindenesetre sürgették az elso
csapat parancsnoksága, harckocsiszázada, valamint egy századdá "modern" harckocsik megrendelését. Tekintettel arra, hogya hadra
16
A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945)

fogható páncélosanyaggal való ellátás eloreláthatólag hosszabb tés élénk figyelemmel kísérte a motorizált és páncéloscsapatok
idot vesz igénybe, a Haditechnikai Intézet javasolta, hogya kikép- alkalmazásáról az 1920-as évek végén Európa-szerte kibontako-
zés érdekében az 1928 óta keretállományban muködo harckocsi- zott vitát. A honvédség vezetoi már az 1930-as évek elején amellett
századot harckocsiutánzatokkal lássák el. Német mintára hét db foglaltak állást, hogya motorizált alakulatokat hadmuveleti felada-
BMW személygépkocsi karosszériáját farostlemezek segítségével tok végrehajtására alkalmas magasabb egységekbe kell összevon-
úgy alakították át, hogya gépkocsik harckocsi benyomását keltsék. ni. A gépesített egységek fo erejének a harckocsizó-alakulatokat
Hamarosan valódi harckocsik beszerzése is lehetové vált. A ma- tekintették, amelyek lendületes támadása áttöri az ellenfél védel-
gyar kormány olaszbarát politikája eredményeként sikerült Olasz- mét, s így lehetové teszi a többi gyorsan mozgó alakulat elorenyo-
országtói öt,db FIAT 3000 B típusú könnyu harckocsit vásárolni. mulását. A majdan felállítandó harckocsi-zászlóaljakat kis- és
A páncélosokat titokban, darabokra szerelve száIIították Magyaror- könnyuharckocsi-századokból kívánták megszervezni. Az áttörésre
szágra, ahol a RUISK páncéljármuves osztályának harckocsiszáza- a forgótornyukba épített kisebb urméretu ágyúval ellátott könnyu
da kapta meg oket. harckocsikat szánták, a csak géppuskával felszerelt kis harckocsi-
Az 1930-as évek elején új lehetoség kínálkozott a régóta vajúdó egységek pedig a zászlóalj részére harcfelderítési, közelbiztosítási,
péncáljármukérdés megoldására. Straussler Miklós, Nagy-Britan- összeköttetési és üldözési feladatokat végeztek volna.
niában élo, magyar származású mérnök a brit hadügyminisztérium A gépesített alakulatok alkalmazásáról vallott nézeteket tükrözte
számára a csepeli Weiss Manfréd-gyárban kívánta elkészíttetni az 1932 októberétol életbe lépo új honvédségi szervezési rendelet.
könnyu páncélgépkocsijának mintapéldányát. Az AC -1. típusjelu Ekkor állították fel a m. kir. honvéd gépkocsizó csoportot, amelynek
páncélgépkocsi, ideiglenes felépítménye csak farostlemezbol ké- alárendeltségébe egy gépkocsizó puskásszázad, egy motorkerék-
szült. A gyári próbákon a Haditechnikai Intézet képviseloi is részt páros-szakasz, egy könnyu harckocsi-század, egy péncélgépkocsi-
vettek és az ott tapasztaltak alapján kérték a Honvédelmi Miniszté- század és két gépvontatású tüzérüteg került. A honvéd gépkocsizó
riumot, hogy továbbfejlesztés és a megfelelo felépítmény kikísérle- csoportot tulajdonképpen egy gépesített magasabbegység magjá-
tezése céljából a jármu egy példányát rendelje meg a honvédség nak tekintették. A szervezési rendeletben a harckocsiszázad állo-
részére. A kérést azonban pénzhiányra hivatkozva ekkor elutasítot- mányában 11 könnyu és öt kis harckocsi szerepelt, a páncélgépko-
ták.
csi-század részére pedig hét - köztük egy rádiós parancsnoki -
1932 tavaszán a magyar szakembereknek még egy páncélos harcjármuvet rendszeresítettek. A gyakorlásra ugyanannyi harcko-
jármu tanulmányozására nyílt lehetosége. Olaszország ugyanis egy csi- és páncélgépkocsi-utánzatot terveztek. Ekkor az állományhoz
eredeti angol Carden Loyd típusú kis harckocsit bocsátott a magyar sorolták a még fennálló RUISK páncéljármuves osztály harcjármu-
hadvezetés rendelkezésére. A harckocsi szétszedett állapotban me- vei közé tervezett hét valódi páncélgépkocsit és hét utánzatot.
zogazdasági gépalkatrészként érkezett Magyarországra. Összesze- Valójában azonban a honvédség a már korábban beszerzett és
relését a Haditechnikai Intézet szakemberei végezték. A csapatpró- elavultnak tekintheto öt FIAT 3000 B, valamint a Carden Loyd
bára kiadott harcjármu azonban nem elégítette ki a vele szemben harckocsin kívül csak hét teherautó-alvázra szerelt "hevenyészett"
támasztott követelményeket, ezért nem javasolták a rendszeresíté- páncélgépkocsi-félével rendelkezett. Valódi páncélosanyag be-
sét.
szerzése elé elháríthatatlannak látszó akadályok tornyosultak.
Bár megfelelo harcjármuvei még nem voltak, a magyar hadveze- 1932-ben ugyanis a Magyarországgal baráti viszonyban lévo
A magyar páncélosfegyvernem (192G-1945) 17

Olaszországnak és Németországnak nem voltak a kor színvonalán el. Igen fontosnak tartották a jármu mozgékonyságát. Az úton való
álló harckocsijai, így ok nem tudtak, az antanthatalmak és a semle- gyorsabb haladás érdekében váltótalpas futómuvel ellátott harcko-
ges Svédország pedig - a békeszerzodés értelmében - nem csira gondoltak (a harckocsi terepen lánctalpon, utakon pedig
akartak Magyarország számára harckocsikat szállítani. Magyaror- keréken is haladhatott volna). Sot a szerkesztendo harckocsival
szág tehát akkor sem juthatott volna külföldön páncélos harcjár- szemben az úszóképességet is a követelmények közé sorolták.
muvekhez, ha a Honvédelmi Minisztérium a szükséges anyagi Minthogy ilyen méretu harckocsikat nem lehetett volna az antant-
fedezettel rendelkezett volna. Ezért a honvédség részérol egyre ellenorzés kijátszásával az országba csempészni, és a magyar köve-
határozottabban jelentkezett az az igény, hogya harckocsik szer- telményeknek egyik ismert külföldi típus sem felelt meg, a hadve-
kesztését és gyártását az ország határain belül oldják meg. Hiába zetés a hazai gyártás mellett foglalt állást. Kapóra jött. hogy Stra-
kísérleteztek azonban azzal, hogy az olaszoktói kapott Carden Loyd ussler Miklós 1933-ban egy saját tervezésu vegyes járószerkezetu
mintájára egy kis harckocsit szerkesszenek, a próbálkozás megfele- harckocsialváz gyártását rendelte meg a Weiss Manfréd-gyárban.
lo anyagi eszközök és technikai felkészültség híján kudarccai vég- A Honvédelmi Minisztérium szerzodést kötött Strausslerrel a fej-
zodött. lesztési munkák támogatására, illetve a licenc esetleges megvásár-
1933-ban a kilátástalannak ítélt harckocsihelyzetben fordulat lására. A prototípus építése 1934-ben kezdodött meg. Az antant-
következett be. Olasz részrol felajánlották, hogy Magyarországon ellenorzés megtévesztésére a készülo harckocsi a gyárban vontató-
is bemutatják az új, CV - 33 (Carro Veloce-gyors harckocsi) jelzé- ként szerepelt és a V-3 (V = vontató) fedonévvel jelölték.
su FIAT Ansaldo típusú háromtonnás kis harckocsijukat. Az 1934 Az 1935-ös Ansaldo-megrendelés eredményeként némi változás
júniusában Magyarországra érkezett mintapéldány teljes mérték- állt be a honvéd gépkocsizó csoport péncéljármuves osztályának
ben elnyerte a magyar szakemberek tetszését. Véleményüknek így szervezésében. Az amúgy is csak papíron létezo péncélgépkocsi-
adtak kifejezést: "Az Ansaldo kis harckocsi súlykategóriájában oly és könnyuharckocsi-századok helyett két kisharckocsi-századot
egységet képvisel, amelynek elonyös technikai tulajdonságait 4-5 szerveztek, 20-20 kis harckocsival. Az osztály állományába még
éven belül világviszonylatban sem fogják felülmúlni." A Haditech- három jármubol álló páncélgépkocsi-szakasz is tartozott. A meg-
nikai Intézet javaslata alapján az Ansaldókat 1935-ben 35 M kis rendelt 150 Ansaldo 1936 decemberére érkezett Magyarországra.
harckocsi néven rendszeresítették a honvédség nél, és 150 darabot Egy részükbol - a többi titkos anyagot képezett - hét századot
rendeltek a torinói gyártóI. A harcjármuvek 1935 szeptembere és állítottak fel, amelyeket a honvédség hét vegyesdandárához gép-
1936 decembere közt érkeztek Magyarországra. Az Ansaldók be- jármuszázad fedoelnevezéssel osztottak be. A hét századot azon-
szerzésével a honvédség kis harckocsi szükségletét kielégítették. ban kiképzési és leplezési okok miatt gyakorlatilag nem állították
A magyar hadvezetés számára nagyobb problémát jelentett a fel. A harckocsikat Hajmáskéren és Örkénytáborban vonták össze.
felállítandó páncélos csapatok gerincét alkotó, a korabeli harcászat Itt a honvéd gépkocsizó csoport páncéljármuves osztálya, illetve a
szerint ún. "áttöro" harckocsik beszerzése. Erre a célra egy olyan RUISK páncéljármuves osztály irányításával egy tíz és egy öt harc-
könnyu harckocsi igénye merült fel, amelynek forgatható tornyá- kocsi ból álló kiképzoalakulatot hoztak létre a majdan felállítandó
ban legalább 40 mm urméretu ágyú és egy géppuska helyezheto
lio~--·--~~
p~apatok
.~ %
személyzetének oktatására.
18 A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945)

A MAGYAR PÁNCÉLOSALAKULATOK NYíLT egyik elso lépéseként 1938. május 1-jével két lovasdandár mellett,
a honvéd gépkocsizó csoport fejlesztésévellétrehozták a 2. honvéd
SZERVEZÉSE (1938-1945)
gépkocsizó dandárt. A gépkocsizó csoport páncéljármuves osztá-
1935 - 36-ban jelentos külpolitikai változások történtek Európá- lyából, valamint a 3. és 4. vegyesdandár gépjármuves századokból
ban. 1935. március 16-án Németországban törvényt fogadtak el a megalakult a gépkocsidandár felderíto-zászlóalja. A zászlóalj az
német védkötelezettség helyreállításáról, ezzel Németország önha- osztály törzsbol egy páncélgépkocsi-, egy kisharckocsi- és egy
talmúlag felmondta a versailles-i békét. 1936-ban pedig Ausztria gépkocsizó puskásszázadból állt. A lovasdandárok hadrendjébe
fegyverkezési egyenjogúságát ismerték el az antanthatalmak. Ezek- egy-egy kisharckocsi-század került. Ezek azonban egyelore kikép-
nek az eseményeknek a nyomán jelentos nehézségek hárultak el a zési okokból a 2. felderíto-zászlóaljnál maradtak. A 2. gépkocsi-
magyar honvédség - köztük apáncéloscsapatok - fejlesztései dandár felderíto-zászlóalja, az 1. és a 2. lovasdandár kisharckocsi-
elol. századai voltak az elso páncéljármuves alakulatok, amelyek a hon-
A svéd Landsverk Muvek, amely a békeszerzodés értelmében ez védség hadrendjében nyíltan szerepeltek.
ideig nem szállíthatott páncélosokat az elso világháború vesztes A kisantant államai a külpolitikai helyzet nyomására 1938 au-
államainak, 1936-ban L - 60 típusú könnyu harckocsit ajánlott fel gusztusában elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúsá-
megvételre Magyarországnak. Eközben a Weiss Manfréd-gyárban gát. Ezzel a magyar hadsereg fejlesztése elol az utolsó jogi akadály
gyorsított ütemben folyt a Straussleer-féle harckocsi fejlesztése. is elhárult.
Jellemzo példa Magyarország anyagi lehetoségeire, hogyamíg a 1938 nyarán már nyíltan vethették összehasonlító próba alá a
V-3 és az abból kialakított V-4 teljes fejlesztéséhez a honvédelmi magyar gyártású V-4 harckocsi prototípusát és a svéd L - 60
tárca csak 70-70 ezer pengovel tudott hozzájárulni, addig Német- Magyarországra szállított mintapéldányát. Bár a svéd harckocsit -
országban ugyanebben az idoben csak a harckocsi-felépítmények a V-440 mm urméretu lövegévei és erosebb páncélzatával szem-
mintáira 700 ezer márkát költöttek. ben - csak 20 mm urméretu gépágyúval szerelték fel és gyengébb
1937 -ben Németország egy 5,5 tonnás Pz. 1. A. típusú könnyu- volt a páncélvédettsége, kedvezo általános tulajdonságai követ-
harckocsit adott át a honvédségnek kipróbálásra. Ezt a harcjármu- keztében felülmúlta a sok követeiménnyel szinte "agyonütött"
vet azonban a magyar szakértok gyenge futómuve és kis teljesítmé- V - 4-et. A csapatpróbák javaslata alapján a hadvezetoség az
nyu, léghutéses motorja miatt rendszeresítésre alkalmatlannak L - 60 licencének a megvásárlása mellett döntött. A MÁV AG és a
tartották. Ganz gyárak vették meg az L - 60 gyártási jogát. A 38 M Toldi
1938-ra a Magyarországgal baráti viszonyban lévo Németország könnyu harckocsi néven rendszeresített páncélosból a Honvédelmi
és Olaszország - a nyugati demokráciák velük szemben tanúsított Minisztérium 1939 februárjában 40-40 darabot rendelt a két gyár-
engedékeny magatartása következtében - politikailag és katonai- tóI. A V-4 továbbfejlesztését leállították.
lag egyaránt megerosödtek. Az egykori antanthatalmak és szövet- 1938. október 1-jével a 2. gépkocsizó dandár mintájára létrehoz-
ségeseik pedig egyre inkább defenzívába szorultak. Ezt a folyama- ták az 1. gépkocsizó dandárt, amelynek felderíto-zászlóalját a RU-
tot kihasználva Darányi Kálmán miniszterelnök 1938. március 5-i ISK páncéljármuves osztálya és az 1. vegyesdandár gépjármuves
gyori beszéde alkalmával bejelentette a honvédség nagyarányú . százada alkotta - egyelore páncélgépkocsi-század nélkül.
fejlesztését, amelyre egymilliárd pengot kívántak fordítani. Ennek A felderíto-zászlóaljak felállítása olyan, jó terepjáró képességu
A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945) 19

páncélgépkocsi beszerzését igényelte, amely felderíto- és biztosí- a hadvezetés melyik kívánalmat akarta fokozottabban érvényesíte-
tási feladatok ellátására is alkalmas. Politikai és anyagi okok miatt, ni, háromféle gyorsseregtestet különböztettek meg a lovassereg-
azonban nem találtak külföldön megvásárolható típust. A Hadi- testnél a hangsúlyt a terepen való mozgékonyság ra helyezték.
technikai Intézet tanácsára a vezérkar érdeklodése a Weiss Manf- Ennél a lovasság mellé, illetoleg erejének növelésére kerékpáros-
réd-gyár felé fordult, ahol Straussler mérnök tervei alapján az és páncélosalakulatokat is beosztanak. Gépkocsizó seregtestek,
AC - III jelzéssel világszínvonaion álló terepjáró páncélkocsi alvá- amelyek kizárólag motorizált egység ekbol álltak. Itt a hadászati
zát kis sorozatbn, exportra gyártották. A gyár az alvázat egy saját gyorsaság volt a legkiemelkedobb tényezo. Páncélosseregtestek,
tervezésu felépítménnyel a honvédség rendelkezésére bocsátotta. amelyek nagyobbrészt páncélos- és az oket támogató gépkocsizó
Alapos csapatpróbák után, 1939 júniusában a jármu 39 MCsaba egység ekbol tevodtek össze. Ezek a csapatok a gyorsaságra és a
páncélgépkocsi elnevezéssel került a honvédség haditechnikai terepen való mozgékonyság ra irányuló követelményeket egyaránt
eszközei közé. A Honvédelmi Minisztérium még abban az évben 61 kielégítették.
darabot rendelt belole. A gépkocsizó dandárok parancsnokai fel hívták a hadvezetés
Az 1939. október 1-jével életbe lépo hadrendbe, a Toldi- és figyelmét, hogya gyors seregtestek fejlodésének útja egyértelmuen
Csaba-megrendelések nyomán a két gépkocsizó és a két lovasdan- a gépesített egységek felé vezet, amelyek legkorszerubb - bár
dár páncélosalakulataihoz a kisharckocsi-századok mellé egy-egy legköltségesebb - formája a páncélosseregtest. Elismerték, hogy
páncélgépkocsi- és könnyu harckocsi-századot is szerveztek. a kerékpáros zászlóaljak beosztását a honvédség gépkocsizó dan-
dáraiba a szállító jármuvekben fennálló hiány szülte, azonban is-
A MAGYAR PÁNCÉLOSCSAPATOK FEJLESZTÉSE mételten kérték a kerékpáros alakulatok kivonását adandárok had-
A HÁBORÚS TAPASZTALATOK ALAPJÁN erejébol, és helyettük újabb gépkocsizó zászlóaljak beállítását igé-
nyelték. Adandárok páncéloseroirol szólva kifejtették, hogy az
A német-Iengyel háború tapasztalatait elemezve a magyar hon- Ansaldok harckocsifeladatok végrehajtására alkalmatlanok. Valódi
védség vezetoi úgy értékelték, hogyanémet gyors seregtestek páncélosalakulatként csak a felderítoosztályba beosztott könnyu
(páncélos-, gépesített, kerékpáros- és lovasalakulatok) sok tekin- Toldi harckocsiszázad áll a dandárparancsnokok rendelkezésére.
tetben felülmúlták azokat a várakozásokat, amelyeket harcászati és A németek haditapasztalatai alapján egyértelmuvé vált, hogy a
hadmuveleti alkalmazásukhoz fuztek. Általános vélemény szerint a harckocsizászlóalj az a legkisebb páncélosegység, amelynek beve-
német siker oka - a kiváló kiképzés és csapatszellem mellett - a tésétol az ellenséges védelem áttörése remélheto. Ennek megfele-
gyorsan mozgó alakulatok egységes vezetése volt. Ennek alapján loen javasolták egy-egy önálló harckocsizászlóalj beállítását a gép-
a magyar katonai szakemberek azon a véleményen voltak, hogy az kocsizó dandárok kötelékébe. Véleményük szerint ez jelenthetné az
önálló magasabb egységként szereplo két gépkocsizó és két lovas- elso lépést a gépkocsizó dandároknak páncélosseregtestté történo
dandárt egy gyorshadtestben kell összefogni. Ugyanakkor a ma- fejlesztése terén. Igen fontosnak tartották a gyorsan mozgó alaku-
gyar gyorscsapatok vezetoi arra is felhívták a figyelmet, hogya latok páncélelhárítását is, amelyet lánctalpas alvázon elhelyezett
gyorshadtestet alkotó dandárokba csak olyan egységeket szervez- lövegekkel kívántak megoldani. A hadvezetés messzemenoen
zenek, amelyeknek a gyorsasága, menetteljesítménye és a terepen egyetértett a gépkocsizó csapatok elképzeléseivel, és lehetoségei-
való mozgékonysága megközelítoen azonos. Attól függoen, hogy hez képest igyekezett azokat megvalósítani.
20 A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945)

1939-ben megvásárolták a svéd Landsverk cég L - 62 jelzésu gyori Magyar Waggon- és Gépgyár, a MÁVAG és a Ganz-gyár
önjáró lövegét, amely páncélozott alvázra szerelt 40 mm urméretu lett.
légvédelmi gépágyú volt. Ezzel a haditechnikai eszközzel a gyors- A honvédség fokozott ütemu kiépítési tervének megfeleloen, az
csapatok páncél- és légelhárítását akarták megoldani. A sikeres 1940/41-es szervezési évegyik legfontosabb feladatának a páncé-
próbák után Magyarország az L - 62 gyártási jogát is megvette. losalakulatok további fejlesztését tekintették. A már gyártás alatt
A harcjármu a honvédségnél a 40 M Nimród páncélvadász és lévo páncéljármuvek mellé 1940 nyarán további 32 darab Csaba
légvédelmi gépágyú elnevezést kapta. 1940 szeptember 27 -én 46 páncélgépkocsi és 110 Toldi könnyu harckocsi legyártását kérték.
darab Nimródot rendeltek a MÁVAG-nál. Az 1940 december 1-jével életbe lépo új hadrend az 1. gyorshad-
A magyar páncélosseregtestek mind sürgetobb fejlesztése elott test-parancsokság alárendeltségébe tartozó páncélosalakulatok
álló legnagyobb akadályt az jelentette, hogy 1939-ben egy ero- szervezetét is megváltoztatta. Az 1939 augusztusátói fokozatosan
sebb páncélzatú, löveggel felszerelt "áttöro" harckocsinak még átadásra kerülo Toldik és Csabák felhasználásával teljesen átalakí-
mintapéldánya sem állt a honvédség rendelkezésére. A V - 4-gyel tották az eddigi páncéljármuves alakulatok összetételét. Az új had-
végzett próbák után sem anyagi lehetoség, de foleg ido sem volt rendben a még csak gyártás alatt lévo Turán közepes harckocsikkal
egy újabb hazai típussal való hosszadalmas és költséges kísérlete- és Nimród páncélvadászokkal is számoltak. Az 1. gépkocsizó dan-
zésre. A hadvezetés ezért külföldrol szeretett volna már kiforrott, dár állományába tartozó 9., valamint a 2. gépkocsizó dandár alá-
korszeru, löveges harckocsikat beszerezni, vagy gyártási jogukat rendeltségében levo 11. kerékpáros zászlóaljat harckocsizászlóal-
megvásárolni. Magyarország elott ebben az idoben erre - politikai jakká szervezték át. Egy-egy zászlóalj három könnyu- és egy köze-
okokból - csak négy lehetoség kínálkozott. A szövetséges Néme- pesharckocsi-századból állt, egyenként 23-23 páncélossal, ide tar-
tország, Olaszország, a semleges Svédország, valamint aNémet tozott még a zászlóaljtörzs három könnyu és egy közepes harcko-
Birodalom uralma alatt álló Cseh - Morva Protektorátus. csija, valamint a zászlóalj hat-hat Nimródból álló két páncélvadász-
A háborúra készülo Németország egy korszeru közepes harcko- százada. Ezzel gyakorlatilag megtörtént az elso jelentos lépés a
csi átengedését kéro magyar próbálkozások elol elzárkózott. Ola- magyar páncélosseregtestek felállítására. A harckocsizászlóaljak
szországnak és Svédország nak pedig nem voltak olyan közepes megalakulásával egyidejuleg a gépkocsizó dandárok felderíto- és
harckocsijai, amelyek a magyar igényeket kielégítették volna. így a lovasdandárok páncéloszászlóaljai Toldi harckocsiszázadukat
a piiseni Skoda gyár T - 21 típusjelu, a gyakorlatban még ki nem átadták az újonnan létrejött harckocsi-zászlóaljaknak. A felderíto-
próbált harckocsija volt az egyetlen olyan elérheto típus, amely a zászlóaljak Ansaldói pedig a lovasdandárok páncéloszászlóaljaihoz
magyar vezérkar követelményeinek nagyjából megfelelt. Rövid ki- kerültek, amelyek egy 16 jármuvesre bovített páncélgépkocsi-,
próbálás után, és azon "általános óhaj alapján, hogy 1940-re valamint két kisharckocsi-századból álltak. Ez utóbbiakhoz egy-
nekünk is legyen már végre valamink" a Haditechnikai Intézet a egy könnyuharckocsi-szakasz is tartozott. A felderíto-zászlóaljak-
T - 21 utángyártási jogának megvételét javasolta. A licencia meg- nál a páncéljármuvek közül csak egy-egy páncélgépkocsi-század
vásárlására 1940 augusztusában került sor. A következo hónap- maradt. A páncéloscsapatoknak az új hadrendre való átállítása
ban a T - 21-et 40 M Turán közepes harckocsiként rendszeresítet- 1941 június 15-ével történt. Erre az idopontra az alakulatok gya-
ték a honvédségnél. Ezzel egyidejuleg 230 darabot rendeltek korlatilag csak a rendszeresített Toldi könnyuharckocsi-, Ansaldo
belole. A Turán-program négy fovállalkozója a Weiss Manfréd, a kisharckocsi- és Csaba páncélgépkocsi-állományukat kapták meg.
A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945) 21

Turán közepes harckocsikkal és Nimród páncélvadászokkal való A két gépkocsizó dandár állományában lévo 9. és 11 . harckocsi-
feltöltsüket 1942 májusára tervezték. zászlóalj 31. és 32. önálló harckocsizászlóalj néven megmaradt a
dandárok kötelékében. Állományukat azonban két-két 22 Toldiból
A MAGYAR PÁNCÉLOSERÖK FEJLESZTÉSE álló könnyu harckocsi-századra és egy-egy hat Nimródos páncél-
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN, vadászszázadra csökkentették. Az újonnan felállítandó páncélos-
ÉS RÉSZVÉTELÜK A HÁBORÚBAN alakulatok személyi állományát a megszuno kerékpáros zászlóaljak
legénységébol, elso harcjármuszükségletét pedig a 9. és 11. harc-
1941 június 27 -én Magyarország belépett a Szovjetunió elleni kocsizászlóaljaktói elvont harckocsikkal, majd a fokozatosan át-
háborúba. Az 1. gyorshadtest alárendeltségébe tartozó páncélos- adásra kerülo Turánokkal kívánták biztosítani.
alakulatok csupán Toldikkal, Ansaldókkal és Csabákkal vonultak a A nagyszabású páncélosprogram megvalósítása érdekében a
frontra, ahol hamarosan bebizonyosodott, hogya gyenge fegyver- hadvezetés a már teljes kapacitással dolgozó gyáraknak újabb
zetu, vékony páncélzatú Toldik nem képviselnek megfelelo erot, az megrendeléseket adott. 1941 nyarán a 40 Toldin kívül újabb 70
Ansaldo kis harckocsik pedig mindennemu páncélosfeladatra al- Csabát, 89 Nimródot és 309 Turánt igényeltek. A hadi tapasztala-
kalmatlanok. Ezért az Ansaldókat 1941 szeptemberében kivonták tok alapján ez utóbbiak közül 205 darabot nagyobb, 75 mm urmé-
a harci állományból, a harmadik Toldi-sorozatban megrendelt retu löveggel rendelték meg.
könnyu harckocsik számát pedig 220-ról 40-re csökkentették. Mialatt a hátországban már egy páncéloshadosztály felállítását
Miközben a gyorshadtest a hadmuveleti területen tartózkodott, tervezték, a honvédség alig 100 darabot meghaladó harckocsiállo-
a hátországban megtervezték apáncélosalakulatok fejlesztésének mánya az 1. gyorshadtest kötelékében súlyos harcokat vívott a
úja bb ütemét. Az új terveknek megfeleloen, a gyorshadtest kötelé- fronton. A hadtest 1941 novemberében történt hazatérése után a
kén belül megalakult a 2. honvéd péncéloshadosztály-parancs- harcteret megjárt Toldiknak csaknem 1OO%-át nagyjavításra vissza
nokság, amelynek alárendeltségébe a 2. harckocsidandár és a 2. kellett szállítani a gyárakba. A javítási munkálatok tovább késleltet-
gépkocsizó lövészdandár kerül. A harckocsidandár foerejét az 1. ték a muszaki problémák miatt amúgy is csúszó Turán-programot.
harckocsiezred 1/1., 2/1., 3/1. és 4/1. harckocsizászlóalja alkotta. így fordulhatott elo, hogy 1942 elején a Magyar Királyi Honvéd-
A zászlóaljak számozása a páncéloserok további fejlesztésének ség - bár papíron egy páncélosezrede és két önálló harckocsizász-
tervét tükrözte, amely szerint a késobbiekben a 2., a 3. és a 4. lóalja volt - egyetlen hadra fogható harckocsi-alakulattal sem
harckocsiezredet is felállítják, amelyek magját a fenti zászlóaljak rendelkezett. Ugyanakkor a németek mind határozottabban sürget-
képezték. Az eredeti tervek szerint egy harckocsizászlóalj egy ték a magyar honvédség nagyobb arányú részvételét a háborúban.
könnyu- és két közepesharckocsi-századból állt volna, századon- Azzal mind a német, mind a magyar hadvezetés tisztában volt, hogy
ként 22-22 páncélossal. Késobb a könnyu harckocsi-század helyett harckocsik nélkül a frontra küldendo magyar erok harcértéke jóval
egy 11 harckocsival ellátott közepesharckocsi-századot állítottak kisebb lenne. Ezért Németország - bár nem szívesen - engedett
be. a már 1941 szeptembere óta hangoztatott magyar kérésnek, hogy
A 2. páncéloshadosztály légvédelmére létrehozták a három szá- a frontra kivonuló honvédalakulatokat a németek lássák el páncé-
zadból álló 51. páncélvadász-zászlóaljat, századonként hat-hat losanyaggal. így alakult meg a 2. magyar hadserg keretén belül az
Nimróddal. 1. tábori páncélos hadosztály. A hadosztály gerincét képezo 30.
22 A magyar páncélosfegyvernem (1920--1945)

harckocsiezredet 108 db Németország által szállított 38(t) típusú tévesztendo össze az ekkor a 2. hadsereg gel a fronton lévo 1. tábori
könnyu és 22 db Pz. IV. F1 típusú közepes harckocsival szerelték páncéloshadosztállyal.) A harctéren szerzett tapasztalatok alapján
fel. Az 1. páncéloshadosztály páncéljármuves alakulatai közé tarto- megváltoztatták a páncéloshadosztályok szervezésére vonatkozó
zott még az 51. páncélvadász-zászlóalj 18 Nimróddal és az 1. korábbi elképzeléseket. Apáncéloshadosztályok alárendeltségébe
felderíto-zászlóalj 14 Csabával, valamint az állományát erosítette a dandárok helyett egy három zászlóaljas harckocsiezred és egy
17 darab különbözo helyekre beosztott Toldi. A harctérre kivonult szintén három zászlóaljból álló gépkocsizó lövészezred került.
hadosztály 1942 augusztusában részt vett a Don mentén vívott A már meglévo 1. harckocsiezred-parancsnokság mellett a 2. harc-
hídfocsatákban, ahol súlyos veszteségeket szenvedett. A megsem- kocsidandár-parancsnokságból megszervezték a 3. harckocsiez-
misült harcjármuvek pótlásáról a németek közvetlenül a fronton red-parancsnokságot az 1. és 2. gépkocsizó dandárparancsnokság
gondoskodtak. így került 1942 oszén és telén egy századnyi Pz. Ill. pedig 1. és 3. gépkocsizó lövészezred-parancsnoksággá alakult át.
és egy századnyi hosszú csövu Pz. IV. F2 közepes harckocsi, vala- 1942 - 43-ban a volt gépkocsizó dandárok állományából kivonták
mint néhány páncélvadász a magyar honvédség birtokába. Az osz a 31. és 32. önálló harckocsizászlóaljat és Turánokra történo át-
folyamán az úgy-ahogy feltöltött magyar páncéloshadosztály az fegyverzés után a két harckocsi ezred második zászlóalját állították
1943 januári szovjet áttörés alkalmával teljesen megsemmisült. fel belolük. Az 1. és 3. harckocsiezred harmadik zászlóalját - a
A hadmuveleti területre kivitt harcjármuvei közül szó szerint egy- késobb felállításra kerülo 2., illetve 4. harckocsi ezred magját képe-
ketto került vissza Magyarországra. zo - 2/1. és 4/1. jelzésu harckocsizászlóalj alkotta. A szervezési
A 2. magyar hadsereggel1942 nyarán a harctérre vonult 1. tábori rendelet szerint minden harckocsizászlóalj két nehéz- és két köze-
páncéloshadosztály felállítása nem kapcsolódott szorosan a ma- pesharckocsi-századból állt 11-11 nehéz és 17-17 közepes Tu-
gyar páncélosfegyvernem kiépítésének programjába. Tulajdonkép- ránnal az állományában. Ezenkívül minden századnak volt egy öt
pen csak egy alkalmilag összeállított magasabbegységnek tekintet- Toldiból álló könnyuharckocsi-szakasza. A harckocsik légvédel-
ték. A hadosztály megszervezésétol függetlenül Magyarországon mérol az 1. páncéloshadosztály 51. és a 2. páncéloshadosztály
tovább folyt apáncéloserok fejlesztése. újonnan felállított 52. páncélos gépágyús zászlóalja, valamint a
Az 1941 -es hadjárat tapasztalatai alapján a magyar hadvezetés harckocsi- és gépkocsizó lövészzászlóaljakhoz beosztott páncélos
1942 - 43-ban a gyorsfegyvernemnél is jelentos változtatásokat gépágyús századok gondoskodtak. A harckocsi ezredek számozása,
tervezett. Bebizonyosodott hogya gépesített és a lovasalakulatok a 2/1. és a 4/1. harckocsizászlóalj elnevezés fenntartása a magyar
eltéro menetsebességük miatt nem alkalmazhatók egy seregtesten vezérkar ama elképzelésére utal, hogy a 2. és 4. harckocsiezred
belül. Ezért 1942. október 1-jével az 1. és 2. lovasdandárt kivették felállításával újabb páncéloshadosztályokat esetleg még egy pán-
az 1.gyorshadtest alárendeltségébol és felállították az 1. lovashad- céloshadtestet kíván létrehozni.
osztályt. A lovasseregtesthez hadosztályközvetlen alakulataként A páncélosfegyvernem nagyarányú mennyiségi fejlesztésével
egy páncéloszászlóaljat is beosztottak. kapcsolatos elképzelésekkel azonban nem állt arányban a rendel-
A lovasalakulatok kiválásával egyidejuleg az 1. gyorshadtest- kezésre álló harckocsik minosége. 1943 januárjában, amikor a
parancsnokságból megalakult az 1. páncéloshadtest-parancsnok- magyar harckocsicsapatok gerincének tekintett nehéz Turánok so-
ság. A hadtest kötelékében a 2. páncéloshadosztály szervezetéhez rozatgyártása megindult a Haditechnikai Intézet szakemberei ki-
hasonló szervezéssellétrehozták az 1. páncéloshadosztályt. (Nem fejtették, hogy ezek a páncélosok 1944 nyarára sem védettség, sem
A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945) 23

támadófegyverzet tekintetében nem felelnek meg a követelmé- gyelembevételével a magyar hadvezetés az utóbbi fejlesztési válto-
nyeknek. Ez pedig egy új harckocsitípus rendszerbe állítását tette zat mellett döntött.
szükségessé. Annak a gondolata is felmerü It, hogy Magyarország 1943-ban ennek megfeleloen nem rendeltek újabb páncéljármu-
vásárolja meg egy korszeru német harckocsi gyártási jogát. A né- veket. Minden törekvés arra irányult, hogya már felállított páncé-
metek azonban az akkor legkorszerubbnek számító Tigris és Párduc loshadosztályok harckocsi igényeit kielégítsék. A páncélgyártásban
típusú harckocsijukat jóformán még csak megmutatni sem akarták jelentkezo mind nagyobb nyersanyaghiány miatt a korábban meg-
a magyar küldöttségnek. Német részrol a harcokban kipróbált és rendelt harmadik Toldi- és Csaba-sorozatok gyártását ideiglenesen
bevált, de már kissé elavultnak számító Pz. IV. közepes harckocsi leállították és a Turán-programot helyezték elotérbe.
licencét ajánlották fel megvételre. (1939 - 40-ben éppen a Pz. IV. Apáncélosfegyvernem fejlesztésének viszonylagos visszafogása
eladása elol zárkóztak el.) Ezt viszont a magyar hadvezetés nem tükrözodik az 1943 - 44. évre kiadott hadrendi táblázatból is. Mivel
fogadta el, mivel a Pz. IV.-et továbbfejleszteni már nem lehetett, és a harckocsialakulatok 1942-ben tervezett továbbfejlesztését újabb
vele lényegében ismét csak egy Turán kategóriájú harckocsi hoz korszeru harcjármuvek hiányában egyelore nem lehetett megvaló-
jutott volna a magyar honvédség. Ugyanakkor a Pz. IV. rendszerbe sítani, lemondtak a 2. és 4. harckocsiezred felállításáról. A bázisuk-
állítása és gyártása csak a kiképzési és anyagellátási gondokat nak tekintett 2/1. és 4/1. harckocsizászlóaljat 1/111.és 3/111.harcko-
növelte volna, jelentos kiesést vonva maga után a magyar páncél- csizászlóalj elnevezéssel az 1., illetve a 3. harckocsiezred állomá-
jármugyártásban, anélkül, hogyapáncélosállomány minoségében nyába utalták.
számottevo javulás következne be. A vezérkar 1943 oszén kiadta az 1944. évi páncéljármugyártással
A probléma másik megoldását egy magyar tervezésu, a követel- és a páncélosfegyvernem fejlesztésével kapcsolatos irányelveit.
ményeket minden tekintetben kielégíto harckocsitípus kifejlesztése Ebben hangsúlyozta, hogy 1944-ben a rohamtüzérség mielobbi
jelenthette. Azért, hogya honvédség harckocsiellátásában ne le- felállításáról kell elsosorban gondoskodni. Elképzelése szerint a
gyen fennakadás, a Haditechnikai Intézet azt javasolta, hogy 1944 minden gyalogdosztályhoz egy-egy rohamtüzérosztályt szervez-
tavaszáig gyártsák le a már megrendelt, 75 mm urméretu, rövid nek, amelyek német minta szerint három tízlöveges ütegbol állnak.
csövu ágyúval felszerelt nehéz Turánokat, közben dolgozzák ki egy A rohamtüzérosztályokat Zrínyi rohamlövegekkel kívánták felsze-
szintén 75 mm urméretu, de hosszabb csövu löveggel ellátott relni. A Zrínyi tulajdonképpen egy Turán-alvázra épített 105 mm
Turán terveit. Ugyanakkor bízzák meg a Weiss Manfréd-gyárat egy urméretu tábori tarack volt, de tervezték egy hasonló kivitelu, 75
új típusú nehéz harckocsi kifejlesztéséveI. A Turán-gyártás befeje- mm urméretu páncéltöro löveggel felszerelt rohamágyú gyártását
zése és az új páncélos sorozatgyártásának megindulása közt felsza- is. A jármuvek alvázait - a feladat sürgosségére való tekintettel -
baduló gyári kapacitást a közepes Turánok 75 mm urméretu, hosz- a Turán-program során gyártott harcjármuvek közül kívánták el-
szú csövu löveggel történo átfegyverzésére és a Turán harckocsi vonni.
alapján kifejlesztett Zrínyi rohamlöveg gyártására használják fel. Ez 1944 tavaszán a Kárpátok eloterében eloször a 2. páncéloshad-
a megoldás nem kecsegtetett olyan jól bevált harckocsival, mint a osztályt vetették be. A hadosztály harctevékenységét összefoglaló
Pz. IV., de lehetoséget nyújtott a páncélosfegyvernem további jelentés megállapította, hogya Turán "a sarat, a puha talajt nem
fejlesztésére, biztosította a termelési kapacitás teljes kihasználását bírja, de fegyverzeténél és páncélzatánál fogva korszerutlen is,
és a honvédség rohamlövegigényeinek kielégítését. Mindezek fi- messze elmarad ellenfelei mögött. A hosszú csövu Turán 75-ös
24 A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945)

harckocsikra - kényszermegoldásként - égetoen szükség volna, július 27 -én ért légitámadás, melynek során a harckocsigyártó
amíg van használható, átalakítható Turán harckocsi nk. Ha sokat üzem megsemmisült. Ekkor pusztult el az ország rohamlöveggyártó
várunk az átalakítással, már nem lesz mit átalakítani". A jelentés bázisa és a Tas típusnevet viselo új, magyar tervezésu nehézharc-
rámutatott hogy egy harckocsialakulatot harcjármuvekkel való el- kocsi alváza a futómuvel és a beépített motorokkal.
látásával egyidejuleg fel kell szerelni megfelelo hadihídanyaggal, 1944 szeptemberére a háború elérte Magyarországot. Az Erdély-
vontatókkal, szállító jármuvekkel, javítóeszközökkel, pótalkatré- ben és az Alföldön bevetett magyar harckocsialakulatok súlyos
szekkel, de elsosorban megfelelo képzettségu szerelokkel, mert veszteségeket szenvedtek, amelyeket csak fokozott az, hogy nem
ezek nélkül harckocsikkal harcba indulni csak hazárdjátékszeruen rendelkeztek megfelelo technikai kiszolgálórészleggel. A kilott és
lehet. A magyar harckocsialakulatok eroltetett ütemu fejlesztésekor meghibásodott Turánok helyett a magyar gyárak már nem tudtak
pedig éppen arra nem gondoltak, hogy "a gépnek meg kell adni a újakat szállítani. A németek azért, hogya magyar hadvezetést to-
muködési feltételeit. Amilyen keservesen és hosszú ido alatt lehet vábbi kitartásra ösztönözték, ígéretet tettek a magyar páncélos-
egy páncéloshadosztályt felszerelni, éppen olyan könnyen - 1-2 hadosztályok korszeru német harckocsikkal való felszerelésére.
nap alatt - lehet azt tönkretenni a létfeltételek elvonásával, még 1944 augusztusától a magyar honvédség valóban kapott német
ellenséges behatás nélkül is.". harckocsikat és rohamlövegeket köztük néhány Párduc típusú
A 2. páncéloshadosztály harcban kiesett jármuveit a németek a nehéz harckocsit is. Ezek szállítása azonban már nem egy magyar
fronton közvetlen átadásokkal pótolták. igy került a honvédség páncélos - magasabb egység felállítása érdekében történt.
birtokába 10-12 db Pz. II 1., ugyanennyi Pz. VI., Tigris és 12 Pz. IV. A harcjármuveket századonként - gyakran a magyar és anémet
harckocsi, valamint tíz német Stug.III. rohamlöveg. hadseregparancsnokok megállapodása alapján - adták át. A né-
A fronton a páncéloshadosztállyal szerzett harci tapasztalatokat met haditechnikai eszközöket gyakran német felségjellel, de ma-
a gyakorlatban már nem lehetett hasznosítani. A nyersanyaghiány- gyar személyzettel azonnal harcba vetették. Ezért ezeknek a harc-
nyal küzdo, 1944 tavasza óta bombatámadásoknak kitett gyárak a jármuveknek a számát és típusát nem is lehet pontosan megállapí-
megrendelt harckocsikat és rohamlövegeket sem tudták határidore tani. A honvédség éveken át nagy gonddal és költséggel kiépített
szállítani, nemhogy a csapatok által igényelt különleges jármuveket páncélosfegyverneme a magyarországi harcok néhány hónapja
és nagy mennyiségu tartalék alkatrészt. Különösen súlyosan érin- alatt gyakorlatilag megsemmisült.
tette a magyar harcjármugyártást a Weiss Manfréd-gyárat 1944.
A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945) 25

A V-3 prototípus a Weiss Manfréd-gyári

csarnokban

A V-3 futómu vének próbája a gyárban

A V-3 könnyu harckocsi felszerelt úszó-
testekkel
26 A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945)

A V-3 Háros-szigeten az úszási próba

elott
Az elso vízi átkelés harckocsival Magyar-
országon: a V-3 Háros és Csepel között
átkel a Dunán
A Hajmáskéri tereppróba a géppuskával
felszerelt V- 3-mal
 27
A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945)

A holland exporta szánt Strauss/er-féle változat a/váza

Az Ansa/do kis harckocsik Huszton 7939 márciusában
28 A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945)
KísérIeti
Toldi liA
harckocsi
a 40 mm-es
löveggel a
MAVAG udvarán
A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945) 29

A 38 M To/di liA megto/dolt tornyú könnyu harckocsi 1943-ban

 A magyar páncélosfegyvernem (1920--1945)

A kísérIeti kötényezett 38 M Toldi /lA harckocsi a MÁVAG udvarán

A Toldi /lA
szovjet kézbe
került sérült
példánya, 1945
A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945) 31

A Toldi /II könnyu harckocsi prototípusa a MAVAG udvarán (a

rendszáma P 483, a lemezvastagságokat a fényképre utólag írták
fel)
 A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945)

40 M Turán (csak a tornyot erosítették meg kötényezéssel, 1944

nyara, galíciai front)

A löveges Toldi kötényezett

mintapéldánya
A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945) 33

A 43 M Turán rádiós harckocsi prototípusa a Weiss Manfréd-gyár

mögötti területen. Rendszáma H 882, lövege fából készült
34 A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945)

AH-801 rendszámú Zrínyi II rohamtarack csapatpróbán

A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945) 35

A szovjet csapatok által zsákmányolt,

kötényezett Zrinyi II rohamtarack, 1945

A Zrinyi II rohamtarack egy példánya a hajmáskéri gyakorlótéren

36 A magyar páncélosfegyvernem (1920--1945)

A svéd L - 62 harckocsivadász mintapé/dánya

A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945) 37

A Nimród és Pz. 38(t) könnyu harckocsik díszszemlén,

1942 tavaszán Esztergom-táborban
a 30. harckocsiezred frontra indulása elott

A 40 M Nimród harckocsivadász prototípusa

felülnézetbo/
38 A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945)

A 43 M Turán harckocsi tornya 75 mm

urméretu, hosszú csövu löveggel. Ez volt
a prototípus.

Anémet kiképzokeret által átadott Pz. IV.

F1 harckocsik 1942 nyarán, gyakorlaton

A harckocsiágyú e/ö/nézete
1 cso
1a csoszájfék
140 pajzs
142 pajzsfelerosíto csavarok
143 védoburkolat
144 mellso porvédo
145 pajzsmerevíto-felerosíto csavar
281 bal lövegtalpfal
281 a lövegtalpfal-felerosíto csavarok
301 távcsotartó keret
301 a távcsotartókeret-felerosíto csavarok
304 páncélellenorzo
A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945) 39

A németektöl a doni fronton átadott Pz. IV. F2 harckocsik egvik

"díÍIlVa 1942 öszén, német kezelöszemélvzettel
40 A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945)

A Pz. IV. H. német harckocsi 1944 nyarán, Galíciában A Pz. 38(t) 1942 nyarán a doni fronton
A magyar nehézharckocsi-
század egyik Tigris Pz. VI.
E 214-es taktikai számú
jármüve 1944 júliusában
Galíciában (NTF)

A magyar kézben lévo 122 -es számú

Tigris Pz. VI. E harckocsi sebesülte-
ket szállít a Storch géphez, 1944 jú-
liusában a galíciai (rontan (NTF)
42 A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945)

A magyar Tigris-harckocsiszázad ellentámadásban 1944

júliusában az 1. hadseregnél, elöl a 214-es számú harcko-
csi (NTF)

A magyar állományban lévo Tigris Pz. VI. E harckocsi

312-es számú példánya 1944 júliusában, Galíciában
(NTF)
 43

A 2. magyar hadseregnek alárendelt Stug. /II. rohamlöveg rövid

csövu, 75 mm urméretu ágyúval, 1943 januárjában a doni fronton

A Stug. /II. rohamlöveg páncélvadász változata 75 mm urméretu

löveggel. 1944 októberében a magyarországi harcokban. A 7. ro-
hamtüzér osztály jármuve.

A németek által a fronton átadott Marder II. páncélvadász 1943

elején a doni fronton
44 A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945)

A magyar harckocsifejlesztés csúcspontja a Tas harckocsi (gyári

modell)
A magyar páncélosfegyvernem (1920-1945) 45

Ká//ay Miklós miniszterelnök 1942 májusában az Esztergom-tábor-

ban rendezett szemlén megtekinti a frontra induló Pz. IV. F1 harc-
kocsikat.

A lrínyi II rohamtarack a Tüzér-szertár udvarán, 1944-ben

46 A magyar páncélosfegyvernem (1920--1945)

A 43 M Turán (/II) prototípus 1944 oszén

A Zrínyi II rohamtarack egyik elso példánya 1944-ben, hadgyakor-

laton
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 47

A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített

és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik.
48 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

LK -II. (Leichter Kampfwagen -11.) könnyu Harci tömeg: 8750 kg Teljesítmény: 65 LE

Kezelok száma: 3 fo Fajlagos teljesítmény:
harckocsi Teljes hossz: 5060 mm 7,6 LE/t
Az 1916-ban megindult német harckocsifejlesztés legsikerültebb Teljes szélesség: 1950 mm Legnagyobb sebesség/úton:
darabja az LK -II. jelzésu könnyu harckocsi volt. A két szabadon Magasság: 2500 mm 15 km/h
futó lánctalp egy traktorszeru felépítményt fogott közre. A jármu Fajlagos talajnyomás: Hatótávolság: 70 km
hátsó részén épített toronyban helyezték el a fegyverzetet - egy 0,6 kp/cm2 Páncélzat: 8-14 mm
57 mm urméretu ágyút vagy két géppuskát -, valamint a kezelo- Motor: Oaimler 4 ütemu, Fegyverzet:
ket. A motor és a hajtómu a kocsi elülso részében kapott helyet. 4 hengeres, benzin 1 db 7/12 M Schwarzlose
Anémet hadvezetés által megrendelt 580 db LK -II.-bol az elso 8 mm urméretu géppuska
világháború végéig csak néhány tucat készült el, de már ezek sem
kerültek bevetésre. A háború után a kész harckocsik nagyobb
részét és a terveket Svédország vette meg. 1920 tavaszán anémet
hadsereg leszerelési anyagából Magyarország is vásárolt, aránylag
olcsó áron, 14 darab LK -II.-t. Ezeket a honvédség szétszedett
állapotban rejtette el az antant ellenorzo bizottsága elol. Az ellenor-
zo bizottság magyarországi muködésének 1927 -ben történt meg-
szunése után a még használható állapotban lévo 5-7 harckocsit
kiképzési célokra használták. Mivel az LK-lL-ket a honvédség
fegyverzet nélkül vásárolta, a kiképzokocsikba ideiglenes jelleggel
egy Schwarzlose géppuskát építettek be. Az 1930-as évek elején
már elavultnak minosülo harckocsikat fokozatosan leszerelték,
páncélzatukat páncélgyártási és lokísérleti célokra használták. Az
utolsó elrejtett LK -II.-t az 1930-as évek végén találták Örkénytá-
borban egy fészerben. Minthogy ekkorra a típust már több éve
kiselejtezték, s a megtalált harckocsi sem volt sehol sem nyilván-
tartva, a jármuvet szétszedett állapotban ócskavasként eladták.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 49

.....
. .
:- ' iQl' '" .
- .I!:. • .
','
....
.. , .
,'.a.:8
~. , .. ' :0::8-,
. .. '' ....'t"
. -. ': :::.1 \'
' •• '~', .l.:....:J:
:B·
.... "
_1-.
..
/ •• "
:r.""1,:

""
.(
~:[]' ... '.
. ,' : : = .

:!)~ .............
j." ..

::' 'h
50 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Harci tömeg: 5300 kg Legnagyobb sebesség/úton:

FIAT 3000 B könnyu harckocsi Kezelok száma: 2 fo 16 km/h
Az elso világháború egyik legsikeresebb harckocsitípusa a francia Teljes hossz: 4230 mm Gázlóképesség: 0,9 m
M 17 Chare Legere jelzésu könnyu harckocsi volt. A gyalogság Teljes szélesség: 1672 mm Árokáthidaló képesség: 1,5 m
támogatására kifejlesztett kétszemélyes páncélos volt a világon az Magasság: 2190 mm Hatótávolság: 80 km
elso, amelyre forgótornyot helyeztek. Itt található a harckocsi fegy- Hasmagasság: 350 mm Sebességek száma:
verzete: egy 37 mm urméretu ágyú vagy egy géppuska. A jármu Láncszélesség: 280 mm 3 elore, 1 hátra
további jellegzetessége volt még a nagy, a páncéltesten körbefutó Motor: 4 ütemu, Páncélzat: 6 -16 mm
lánctalp és a harckocsi hátsó részére szerelt támasítósarkantyú, 4 hengeres, benzin Fegyverzet:
amely az árokba való becsúszás megakadályozására szolgált. Az Hengerurtartalom: 6235 cm3 1 db 7/12 M Schwarzlose
M 17 Char Legere oly sikeres volt, hogy több könnyu harckocsi Teljesítmény: 63 LE 8 mm urméretu géppuska
mintájaként szolgált. Ilyen volt az olasz FIAT 3000 is, amelynek Fajlagos teljesítmény:
vonalvezetése követte az M 17 -et, de kisebb méreteinek és na- 11,9 LE/t
gyobb teljesítményu, 55 LE-s motorjának köszönhetoen jóval
gyorsabb és mozgékonyabb volt. A FIAT 3000 fegyverzete eredeti-
leg két, a forgótoronyban elhelyezett géppuskából állt. Az 1920-as
években kifejlesztett B változat tornyába már egy 37 mm urméretu
harckocsiágyút építettek. A magyar honvédség 1930-ban titokban
öt ilyen ágyús változatot rendelt meg a torinói gyártói lövegek
nélkül. A szétszedett, ládákba csomagolt harckocsik mezogazdasá-
gi gépalkatrészként 1931-ben érkeztek meg Magyarországra. Itt
olasz szakemberek segítségével szerelték össze oket. A honvéd-
ségnél kiképzési célokra használt öt FIAT harckocsiba sohasem
építettek löveget, csak egy ideiglenesen beszerelt Schwarzlose-
géppuska képezte a fegyverzetüket. A FIAT 3000 B-ket 1939-ben
vonták ki a hadrendbol. 1942-ben történ kiselejtezésük után tüzér-
ségi loiskolákhoz kerültek, ahol céltárgyként szétlotték oket. Érde-
kességként megemlítheto, hogy e típusból 150 darabot licenc-
vásárlás alapján a gyori Magyar Waggon- és Gépgyárban is gyárta-
ni akartak. Végül az akkor már elavultnak tekintett FIAT 3000 hazai
gyártására nem került sor.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 51
52 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Harci tömeg: 1690 kg Lejtomászó képesség: 45°

Carden loyd Mk. VI. kis harckocsi Kezelok száma: 2 fo Lépcsomászó képesség:
Az 1920-as években a hadseregek egyre inkább szükségesnek Teljes hossz: 2470 mm 0,31 m
tartották az olyan harcjármuveket, amelyek a gyalogság nehézfegy- Teljes szélesség: 1700 mm Gázlóképesség: 0,65 m
verei szállítására és véd.ett alkalmazására megfelelnek. A jármuvel Magasság: 1220 mm Árokáthidaló képesség: 1,2 m
szemben a következo követelményeket támasztották: nagy mozgé- Láncszélesség: 137 mm Hatótávolság: 160 km
konyság, nagy túzero, kis célfelület és legalább a gyalogsági fegy- Motor: Ford-modell T, Üzemanyag-kiszabat: 45,5 I
verek tüzével és a repeszekkel szembeni páncélvédettség. Ezenkí- 4 ütemu, Páncélzat: 6-10 mm
vül fontosnak tartották, hogya harcoló alakulatokat úton és tere- 4 hengeres, benzin Fegyverzet/ loszer-
pen egyaránt követni tudja. A fenti igényeknek az angol Carden Teljesítmény: 22,5 LE javadalmazás:
Loyd Mk. VI. lánctalpas vontató felhasználásával az 1920-as évek Fajlagos teljesítmény: 1 db 7,6 mm urméretu
közepén tervezett kis harckocsi (tankette) tett eloször eleget. 13.4 LE/t géppuska/1000 db
Négyfutógörgos, meghajtó- és feszítokerekes lánctalpas futómúve Legnagyobb sebesség/úton:
jelentos elorelépést jelentett a korábbi nagy, nehézkes, a páncél- 45 km/h
testen körbe futó lánctalpakhoz képest. Az egyszeru, mozgékony,
személygépkocsi nagyságú kis harcjármu újszeru futómuve több
mint 40 km/h sebesség elérését tette lehetové. Kétfos személyzete
egymás mellett foglalt helyet. Mivel a jármunek nem volt forgótor-
nya, egyetlen fegyverének, az eloretüzelo géppuskának durvább
irányzása a harckocsi nak a cél irányába való fordításával történt.
A kezeloket a gyalogsági lövedékektol a Carden Loyd vontató
megerosített páncélzata és az eredetileg nyitott ülések piramis
alakú fejvédo kupolája védte. A jól sikerült harcjármu jelentos
hatással volt a kis harckocsik fejlodésére, amelyeket még a második
világháború elso idoszakában is használtak felderíto-, összeköto és
biztosító feladatokra. A Carden Loyd Mk. VI. egy példánya - olasz
közvetítéssel - 1932-ben Magyarországra is eljutott. Itt felmerü It
a gondolat, hogy ennek alapján egy saját szerkesztésu kis harcko-
csit alakítanak ki, de anyagi lehetoségek és megfelelo muszaki
felkészültség hiányában végül is lemondtak a tervrol.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik. páncélgépkocsik 53
54 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

35 M Ansaldo kis harckocsi Harci tömeg: 3200 kg Lejtomászó képesség: 45°

Kezelok száma: 2 fo Lépcsomászó képesség:
Az 1930-as évek elején Olaszországban a Carden Loyd Mk. VI. Teljes hossz: 3150 mm 0,65 m
licence alapján kezdodött meg a kis harckocsik fejlesztése. E fej- Teljes szélesség: 1400 mm Gázlóképesség: 0,70 m
lesztés eredménye lett a CV - 33 jelu kis harckocsi, majd annak Magasság: 1300 mm Árokáthidaló képesség:
módosított változata a CV - 35, amelyet a gyártó cég neve után Hasmagasság: 230 mm 1,45 m
FIAT Ansaldónak is neveztek. Az antantellenorzést kijátszva, Ma- Láncszélesség: 200 mm Hatótávolság/úton: 150 km
gyarország 1934-ben 68, majd további 82 darab fegyverzet nélküli Fajlagos talaj nyomás: Üzemanyag-kiszabat: 65 I
FIAT Ansaldót rendelt. Ezek a harckocsik 1935 szeptembere és 0,63 kp/cm2 Sebességek száma:
1936 decembere közt érkeztek Magyarországra. Közülük egy Motor: FIAT ev 3 - 005 4 elore, 1 hátra
CV - 33 volt, a többi a CV - 35 változathoz tartozott. A vezeto bal 4 ütemu, Páncélzat: 6 -13,5 mm
oldalán lévo olasz ikergéppuska helyére magyar gyártmányú, 4 hengeres, benzin Fegyverzet/loszer-
gyorstüzelo Gebauer-géppuskát szereltek. A géppuska függoleges Hengerurtartalom: 2746 cm3 javadalmazás:
irányú mozgatását a magyar szerkesztésu bukótorony tette leheto- Teljesítmény: 43 LE 2 db 34/A M- 8 mm ur-
vé. Az oldalirányú célzás a jármu elfordításával történt. Hogya Fajlagos teljesítmény: méretu géppuska/
harckocsitest elfordítása nélkül bármely irányba tüzelhessenek, a 13,4 LE/t 2650 db
magyar szakemberek megpróbáltak egy forgótornyot szerkeszteni Legnagyobb sebesség/úton:
a honvédségnél 35 M Ansaldó kis harckocsi elnevezéssel rendsze- 42 km
resített páncélosra. A forgótornyos megoldás jobb, körkörös meg-
figyelést is lehetové tett volna a korlátozott látási viszonyokkal
rendelkezo kis harckocsi kezeloi számára. A forgótorony azonban
rontotta a jármu mozgékonyságát, így végül lemondtak alkalmazá-
sáról. Hogya látási viszonyokon mégis javítsanak, 45 Ansaldón a
lövészülés felett egy megfigyelokupolát helyeztek el, hét db tükrös
periszkóppal. A magyar Ansaldók 1941 nyarán még részt vettek a
Szovjetunió elleni hadjáratban, de gyenge fegyverzetük és páncél-
zatuk miatt hamarosan kivonták oket a harci állományból. 1942-
ben néhány Ansaldót átadtak a csendorség nek, illetve a rendorség-
nek. További tíz kis harckocsi a horvát hadsereghez került, a többi
1943 - 44-ben oktató lánctalpasként fejezte be pályafutását.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 55

•c
o
.e==
••
•
.o" o
oo
oo
o

~ o

• • •
B
o o

o
56 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

eloírt valós
V-3 könnyu harckocsi
1933-ban Straussler Miklós, az AC. páncélgépkocsi tervezoje má- Harci tömeg: 8500 kg 6640 kg
sik találmányának lánctalpon és keréken egyaránt üzemeltetheto,
Kezelok száma: 3 fo
úszóképes harckocsinak mintapéldányát kívánta elkészíttetni a Teljes hossz: 4300 mm 3640 mm
csepeli Weiss Manfréd-gyárban. A Straussler-féle futómu oldala- Teljes szélesség: 1800 mm
Magasság: 2250 mm
ként két nagy és két kisebb kerékbol állt amelyeket egy három
Motor: hazai változat angliai változat
tagból álló csuklós himbaszerkezet kötött össze. Az elöl, illetve
hátul lévo nagyobb kerekek hajtottak, s belül elhelyezett kisebbek 4 ütemu,
csupán gördü lok voltak. A négykerékmeghajtás lehetové tette a 4 hengeres
harckocsi lánc nélküli haladását. Straussler-futómu (saját szaba- Hengerurtartalom: 3600 cm3 4940 cm3
dalom) - eltéroen az általában használt harckocsifutómuvektol - Teljesítmény: 100 lE 145 lE
nem volt merev, hanem a kerekeket összefogó himbaszerkezet Fajlagos teljesítmény: 15,2 LElt 22 LElt
csuklói mentén szétnyílva vagy összecsukódva követte a terep Legnagyobb sebességi
egyenetlenségeit. Straussler és a gyár tárgyalásaiba bekapcsoló- úton láncon 40 km/h
dott a Honvédelmi Minisztérium is, amely úgy vélte, hogya talál- keréken 60 km/h
mány alkalmas arra, hogy egy kifejlesztendo magyar harckocsi vízen 10 km/h
alapjául szolgáljon. A fejlesztési munkálatokat a hadvezetés 70 ezer
pengovel támogatta. 1936 tavaszára elkészült a V-3 (V = vonta-
tó) fedonévvel ellátott harceszköz mozgóképes alváza. A gyári
kísérletek után a jármuvet úszópróbának vetették alá. A harckocsi
úszását az oldalaira szerelt egy-egy - oldalt fordított ponton hoz
hasonló - úszótesttel oldották meg. Az úszótesteket a V-3 egy
utánfutón vontatta magával, és csak a vízi akadály leküzdése elott
szerelték a jármure. Az 1936 augusztusában megtartott úszópró-
bán a V-3 8,5 perc alatt kelt át a Dunán. Az alvázra végül is nem
került harckocsi-felépítmény. Lényegében csak elokísérletnek
szánták egy továbbfejlesztett a hadvezetés igényeit minden szem-
pontból figyelembe vevo típus kialakításához. A hazai kísérletek
befejezésével a V-3 mintapéldányba egy nagyobb teljesítményu
motort szereltek és Nagy-Britanniába szállították, ahol szintén kí-
sérleteket végeztek vele, de sorozatgyártásra nem került.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncél gépkocsik 57

........... ~
~ -r","
•••
"')J)
a,
(1: o o o o o o ••• o • o o o oo o 410 oo : '
o •

·· ..
o •
• o
o o

....
aOOOOOOOOO.O.DOO

..
: ••
o
o·
o •• 0.0.0
•••
•••

..
00 o 00.0000.:
O._.

••• 0 •••
•••••••••••••••• o

··
:1:

··
···
'1'

··
··
58 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik. páncélgépkocsik

V-4 könnyu harckocsi, exportváltozat magyar angol

A V-3 alvázzal szerzett tapasztalatok alapján 1936-ban a Weiss Harci tömeg: 10000 kg 10000 kg
Manfréd-gyárban megkezdodött a továbbfejlesztett változat a Kezelok száma: 3 fo
V-4 jelzésu harckocsi összeszerelése. A már páncélozott felépít- Motor: Weiss Manfréd Alvis 4 ütemu.
ménnyel épülo harcjármubol két azonos kivitelu prototípus készült. 4 ütemu. 6 hengeres
Az egyiket - motor és fegyverzet nélkül - angliai exportra, a 8 hengeres.
másikat a hajtómu és a fegyverek beszerelésével a honvédség benzin
részére szánták. A különleges futómu lényegében változatlan ma- Teljesítmény: 180 LE 160 LE
radt, csak a lánc meglazulása ellen alkalmaztak oldalanként két-két Fajlagos teljesítmény: 18 LElt 16 LE/t
támasztógörgot. A Nagy-Britanniába szállított példánnyal - egy Legnagyobb sebességi
Alvis-motor beszerelése után - jármutani kísérleteket végeztek, de keréken: 45 km/h
rendszeresítésére nem került sor. A harcjármuvet végül a Szovjet- láncon: 32 km/h
unió vásároita meg kísérleti célokra. A magyar változatba egy vízen: 8 km/h
Weiss Manfréd tervezésu motor és nyolcfokozatú automata sebes- Lejtomászó képesség: 30°
ségváltómu került. Az 1937 -ben tartott próbákon a harckocsi mind Lépcsomászó képesség: 0.8 m
lánctalpon, mind keréken való vezethetoségévei elégedettek vol- Árokáthidaló képesség: 1.4 m
tak. A futómu különleges megoldása két harcászatilag fontos tulaj- Páncélzat max. 26 mm
donságot eredményezett viszonylag nagy átlagsebességgel halad- Fegyverzet 1 db 37 M 40 mm urméretu harcko-
hatott a terepen, ugyanakkor a kevésbé rengo harcjármutest ked- csiágyú.
vezo volt a kezelok számára. Kerékmenetben a V-4 mozgásbeli 2 db 34A M 8 mm urméretu géppuska
tulajdonságait nem tartották rosszabbnak más tömörgumi abron-
csos gépkocsikénál, bár a botkormánnyal történo irányítása ebben
az esetben nagy figyelmet igényelt. A lánctalpak leszerelését hat fo
25-30 perc alatt végezhette el. A leszerelt lánctalpaknak a harcjár-
muvön történo elhelyezése azonban hosszú ideig megoldatlan
volt. A katonai szakértok a V - 4-et jármutechnikai szempontokból
elfogadhatónak találták, de a felépítményen és a fegyverzeten vál-
toztatást kívántak. Hiányolták, hogy a toronyba beépített 40 mm
urméretu löveg mellett nincs géppuska. Ezenkívül harcászati okok-
ból még egy személy elhelyezését tartották szükségesnek a torony-
ban, ami viszont az eredeti konstrukció átszerkesztését igényelte.
A javasolt változtatások végrehajtása esetén a szakértok a V - 4-t
rendszeresítésre alkalmasnak ítélték.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 59
60 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

V-4 könnyu harckocsi Harci tömeg: 12000 kg

Kezelok száma: 4 fo
keréken: 46 km/h
vízen: 8 km/h
Az 1937 -es csapatpróbákon támasztott követelmények szerint Fajlagos talajnyomás: Lejtomászó képesség: 300
1938 tavaszára elkészült a V-4 módosított változata. A megna- 0,7 kp/cm2 Lépcsomászó képesség:
gyobbított tornyában helyet kapott a személyzet negyedik tagja. Motor: Weiss Manfréd, 0,8 m
A 40 mm urméretu löveg mellé 8 mm urméretu ikergéppuskát 4 ütemu, Árokáthidaló képesség: 1,4 m
szereltek. Módosították a harckocsifenék- és -homlokpáncél talál- 8 hengeres, benzin Páncélzat: max. 26 mm
kozásánál keletkezett élt, amely eredetileg túl alacsonyan volt és Hengerurtartalom: 7240 cm3 Fegyverzet/loszer-
árokáthaladáskor az árok túlsó oldalába ütközve, akadályozta a Teljesítmény: 180 LE javadalmazás:
továbbhaladást. Mindez azonban nem változtatott a hegesztett Fajlagos teljesítmény: 1 db 37 M 40 mm ur-
technikával készült harckocsitest alapveto hibáin. A jármu felépít- 15 LE/t méretu harckocsiágyú,
ménye hosszához és szélességéhez képest túl magas, vonalvezeté- Legnagyobb sebességI 2 x 2 db 34A M 8 mm ur-
se korszerutlenül meredek volt. Ez egyrészt növelte acélfelületet, lánctalpon: 32 km/h méretu géppuska/
másrészt a magasra került súlypont rontotta a harckocsik stabilitá- 2 x 3000 db
sát. 1938 májusában a V - 4-et újabb próbának vetették alá, amely
kudarccai végzodött. A futómu a felépítményhez képest túl rövid-
nek bizonyult. A harcjármu már a kétméteres árokba is belebukott,
ahonnan önerejébol nem tudott kijönni. Az átalakítások következ-
tében megnott tömeg miatt a futómu elvesztette addigi kedvezo
tulajdonságait és rázása olyan nagy lett, hogy már rövid menet alatt
is lehetetlenné tette a kezelok harctevékenységét. Ezek után a
Honvédelmi Minisztérium elállt a V-4 további fejlesztésétol, és a
korábban kiadott 110 darabos megrendelést törölve, a svéd L - 60
könnyu harckocsi gyártási jogának megvételét támogatta. A V-4
mintapéldányát 1945-ig a Háros-szigeten tárolták, ahonnan zsák-
mányanyagként a Szovjetunióba került.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 61
62 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

landsverk l - 60 könnyu harckocsi Harci tömeg: 6800 kg Lépcsomászó képesség:

Kezelok száma: 3 fo 1,00 m
A svéd Landsverk gyár Voll mer német mérnök tervei alapján az Teljes hossz: 4660 mm Gázlóképesség: 0,70 m
1930-as években egy könnyuharckocsi-családot fejlesztett ki. Teljes szélesség: 2110 mm Árokáthidaló képesség:
A könnyu harckocsiknál általánosnak mond ható irányzatnak meg- Magasság: 1850 mm 1,75 m
feleloen, a Landsverk harckocsik is kombinált - kerekes-Iánctal- Hasmagasság: 350 mm Hatótávolság/úton: 200 km
pas - futómuvel készültek. Felismerve azonban, hogya váltótal- Nyomtáv: 2066 mm Üzemanyag-kiszabat: 250 I
pas járószerkezetek sem a keréken, sem a lánctalpon való haladás Láncszélesség: 286 mm Sebességek száma:
követelményeit nem elégítik ki teljesen,visszatértek a csak lánctal- Motor: Büssing NAG Type 5 elore, 1 hátra
pas megoldáshoz. Az 1930-as évek közepén megjelent L - 60 L8V /36TR 4 ütemu, Páncélzat: 5 -13 mm
harckocsitípus lánctalpas, nagy futógörgos, egyszeru futómuve jó 8 hengeres, benzin Fegyver /Ioszer-
menettulajdonságokat ígért. A harckocsi döntött vonalvezetése, Hengerurtartalom: 7913 cm3 javadalmazás:
hegesztett páncélja a kor színvonalán állt. A 20 mm urméretu nehéz Teljesítmény: 155 LE 1 db Madsen 20 mm ur-
géppuskából és egy 8 mm urméretu géppuskából álló fegyverzetét Fajlagos teljesítmény: méretu nehézgéppuska/
a forgótoronyban helyezték el. Külön említést érdemel az L - 60 23,8 LE/t 240 db;
kormányszerkezete. A lánctalpas jármuveknél általában szokásos Legnagyobb sebesség/úton: 1 db 7,95 mm urméretu
fékkarok helyett kormánykerékkel irányították. A kormánymu, a 48-50 km/h géppuska/2500 db
kormánykerék állásától függo mértékben lelassította az elmozdítás Lejtomászó képesség: 400
irányába eso lánctalpat és a jármuvet a kívánt irányba fordította.
A megoldás hátránya az volt hogyalánctalpakat nem lehetett
teljesen leállítani, így a jármu sarkon nem, csak 8 m-es köríven
tudott fordulni. Az L - 60-at 1937 -ben mutatták be Magyarorszá-
gon. A megvásárolt harcjármuvel végzett sikeres kísérletek alapján
- a hadvezetés egyetértésével - a MÁVAG és a Ganz-gyárak
megvették az L - 60 gyártási jogát amelynek alapján 1939-ben
Magyarországon is megkezdodött a harckocsik sorozatgyártása.
A H - 004 rendszámot kapott eredeti L - 60 tulajdonjoga sokáig
vita tárgyát képezte a MÁVAG és a honvédség közt, míg végül a
gyorsfegyvernemi hadapródiskolához került.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 63
64 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

38 M Toldi I könnyu harckocsi (Toldi A20) és Harci tömeg: 8500 kg Lépcsomászó képesség:
Kezelok száma: 3 fo 0,60 m
38 M Toldi II könnyu harckocsi (Toldi 820) Teljes hossz: 4750 mm Gázlóképesség: 0,70 m
Az L - 60-at lényegében változtatás nélkül kezdték Magyarorszá- Teljes szélesség: 2140 mm Árokáthidaló képesség: 1,75 m
gon sorozatban gyártani és 38 M Toldi könnyu harckocsi néven Magasság: 1872 mm Hatótávolság/úton: 200 km
sorolták a honvédség fegyverei közé. Csupán az eredeti fegyvere- Hasmagasság: 350 mm Üzemanyag-kiszabat: 253 I
ket cserélték ki, mivel aMadsen típusú nehéz géppuska nem volt Nyomtáv: 2066 mm Sebességek száma:
rendszeresítve a magyar honvédség nél. Olyan fegyvert kellett ke- Láncszélesség: 286 mm 5 elore, 1 hátra
resni, amely átalakítás nélkül beépítheto a harcjármube, és loszerét Fajlagos talaj nyomás: Páncélzat: 5-13 mm
is Magyarországon gyártják. 1938-ban két ilyen fegyver állt rendel- 0,55 kp/cm2 Fegyverzet/loszer-
kezésre: egy 20 mm urméretu páncéltöro nehézpuska és egy 40 Motor: Büssing NAG Type javadalmazás:
mm urméretu harckocsiágyú. A könnyu harckocsik feladatának a L8V /36TR 4 ütemu, 1 db 36 M 20 mm urmé-
felderítést a gyengébb fegyverzetu helyi ellenállások és a köny- 8 hengeres, benzin retu nehézpuska/208 db;
nyebben páncélozott ellenséges jármuvek leküzdését tartották, Hengerurtartalom: 7913 cm3 1 db 34/37A M 8 mm ur-
ezért a nehézpuska beépítése mellett döntöttek. A svéd géppuska Teljesítmény: 155 LE méretu géppuska/
helyére egy 8 mm urméretu, magyar gyártású, Gebauer-féle gép- Fajlagos teljesítmény: 2400 db
puska került. 1939 februárjában a Honvédelmi Minisztérium a 18,2 LE/t Rádió: R - 5 (Toldi 1)
MÁVAG-tól és a Ganz-gyártói 40-40 db Toldit rendelt. Az elso Legnagyobb sebesség/úton: R-5/a (Toldi II)
sorozatban rendelt harckocsik a Toldi I elnevezést kapták. 1940- 50 km/h
ben megrendelték a második - Toldi II-vel jelölt - 110 darabos Lejtomászó képesség: 40°
sorozatot. Az újabb harckocsik lényegében az elozoekkel azonos
kivitelben készültek, csupán a gyenge német torziós rugók helyett
építettek be erosebb magyar gyártmányúakat. Egy külsoleg is ész-
reveheto különbség is volt a két sorozat jármuvei közt: a korábban
használt R- 5 rádiók jellegzetes ívantennája helyett a Toldi II-re
módosított R - 5/a készülék botantennája került. A Toldi gyors,
mozgékony harckocsi volt de a hadi tapasztalatok azt bizonyítot-
ták, hogy gyenge páncélzata és fegyverzete miatt még kisebb harc-
kocsifeladatok ellátására is alkalmatlan. Bár 1943 -1944-ben 80
darab páncélzatát megerosítették, a Toldik többsége változatlan
fegyverzettel és páncélzattal szolgált a háború végéig.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 65
66· A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Harci tömeg: 9350 kg Lejtomászó képesség: 400

38 M Toldi II A könnyu harckocsi Kezelok száma: 3 fo Lépcsomászó képesség:
(Toldi 840) Teljes hossz: 4750 mm 0,60 m
Az 1941-ben szerzett hadi tapasztalatok bebizonyították, hogya Teljes szélesség: 2140 mm Gázlóképesség: 0,70 m
Toldik a páncélosfeladatok ellátására csak védettségük növelésével Magasság: 1872 mm Árokáthidaló képesség:
alkalmasak. Felmerült a legyártott 190 darab Toldi I és II páncélzata Hasmagasság: 350 mm 1,75 m
megerosítésének gondolata. Mivel a viszonylag kis teljesítményu Nyomtáv: 2066 mm Hatótávolság/úton: 190 km
motor és a gyenge torziós rugók nem tették lehetové a harckocsi Láncszélesség: 286 mm Üzemanyag-kiszabat: 253 I
tömegének nagyobb arányú növelését, ezért csak a legveszélyezte- Fajlagos talaj nyomás: Sebességek száma:
tettebb részek páncélzatának 13 mm-rol 20-30 mm-re történo 0,61 kp/cm2 5 elore, 1 hátra
vastagítása volt lehetséges. A védettség fokozását aktív módon, Motor: Büssing NAG Type Páncélzat: 5 - 35 mm
egy 40 mm urméretu harckocsi löveg beépítésévei kívánták megol- L8V /36TR 4 ütemu, Fegyverzet/loszer-
dani. A szakértok véleménye szerint a hatásosabb fegyver beszere- 8 hengeres, benzin javadalmazás:
lésévei a Toldik eredményesebben védekezhetnek az erosebben Hengerurtartalom: 7913 cm3 1 db 42 M 40 mm urmé-
páncélozott harcjármuvekkel szemben. A páncél vastagítása és a Teljesítmény: 155 LE retu harckocsiágyú/
löveg beépítése mintegy 500 kg-mal növelte a harckocsi tömegét. Fajlagos teljesítmény: 55 db;
így a gyengébb torziós rugókkal rendelkezo Toldi I-ek módosítása 16,6 LE/t 1 db 34/40A M 8 mm ur-
szóba sem került. A löveg es Toldi mintapéldánya 1942 júliusára Legnagyobb sebesség/úton: méretu géppuska/
készült el. Az ágyú beépítése azonban megbontotta a torony 47 km/h 3200 db
egyensúlyát. Ennek kiegyenlítésére az átalakítandó Toldi II-nél a Rádió: R - 5/a
torony hátsó részére egyacéldobozt hegesztettek, amelybe tarto-
zékokat helyeztek el. 1943 oszén és 1944 elején 80 darab Toldi II-t
alakítottak át löveges harcköcsivá. Ezeket megkülönböztetésül
Toldi II A-nak, a késobbiekben Toldi B40-nek nevezték. Az ágyús
Toldik, bár tuzerejük növekedett, továbbra is csak alárendelt szere-
pet játszhattak páncélosok összecsapása esetén. Lövegük a kor-
szeru harckocsikkal szemben ugyanis kis hatásfokú volt, és meg-
erosített páncéljuk is csak a 20 mm urméretu páncéltöro fegyverek
tüze ellen nyújtott védelmet.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 67
68 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Kötényezett Toldi II A könnyu harckocsi Harci tömeg: 9850 kg

Kezelok száma: 3 fo
Gázlóképesség: 0,70 m
Árokáthidaló képesség:
A löveges Toldik legveszélyeztetetebb részeinek páncélzatát 35 Teljes hossz: 4750 mm 1,75 m
mm-re növelték, ez mégsem jelentett teljes védelmet a nagy telje- Teljes szélesség: Üzemanyag-kiszabat: 253 I
sítményu szovjet páncéltöro puska ellen, amelynek lövedéke 100 kb. 2154 mm Sebességek száma:
m-en belül, 900-os becsapódási szög esetén 37 mm-es páncélt is Magasság: 1872 mm 5 elore, 1 hátra
átütött (nem is szólva az egyéb páncéltöro eszközökrol). Különö- Hasmagasság: 350 mm Páncélzat: 5 - 35 mm +
sen sebezheto volt a harckocsi vékonyabb páncélzatú oldala. Fel- Nyomtáv: 2066 mm + 5 mm kötény
merült annak a gondolata, hogy német mintára a magyar páncélo- Láncszélesség: 286 mm Fegyverzet/loszer-
sok oldalára 5 - 8 mm-es acéllemezeket, úgynevezett kötényeket Motor: Büssing NAG Type javadalmazás:
szereljenek. A kötény a lövedéket eredeti irányából eltérítette, így L8V /36TR 4 ütemu, 1 db 42 M 40 mm urmé-
az a harckocsi testébe már sokkal kedvezotlenebb - laposabb - 8 hengeres, benzin retu harckocsiágyú/
szögben csapódott, ami a páncélátütés hatékonyságát csökkentet- Hengerurtartalom: 7913 cm3 55 db;
te. 1943 oszén egy lövegessé átalakított Toldi II harckocsi oldalaira Teljesítmény: 155 LE 1 db 34/40A M 8 mm ur-
és tornya köré kísérletképpen 5 mm-es acéllemezeket szereltek. Fajlagos teljesítmény: méretu géppuska/
A Haditechnikai Intézet vizsgálatai azonban bebizonyították, hogy kb. 15,6 LE/t 3200 db
a Toldi 13 mm-es oldalpáncélja és a tole 70 mm-re elhelyezett 5 Rádió: R - 5/a
mm vastag kötény együttesen is csak 600 m-en túlról védtek egy
átlagteljesítményu nehézpuska ellen. A nagyobb teljesítményu
szovjet páncéltöro fegyver természetesen még nagyobb távolság-
ról is hatásos maradt. A lokísérleteket végzo szakemberek megálla-
pították, hogya kötényezés a Toldi védettségét egyáltalán nem
növeli. Ugyanakkor a kb. 500 kg-nyi túlsúly miatt a könnyu harc-
kocsi elveszti legfobb erényeit: a mozgékonyságot és a jó terepjáró
képességet. Ezek után elvetették a Toldik kötényezéssel történo
megerosítésének gondolatát.
 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 69

o
o
o
\ I\
I
h
10
010
.•.
VIV VI
Ö o0\

'ITI:-
70 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

43 M Toldi III könnyu harckocsi Harci tömeg: 9450 kg Lépcsomászó képesség:

Kezelok száma: 3 fo 0,60 m
(Toldi C40) Teljes hossz: 4750 mm Gázlóképesség: 0,70 m
1941 júniusában a Honvédelmi Minisztérium újabb 280 darab Toldit Teljes szélesség: 2140 mm Árokáthidaló képesség:
rendelt. A Toldi lll-mal jelölt sorozattal szemben támasztott köve- Magasság: 1922 mm 1,75 m
telmények közt szerepelt, hogya harckocsi ne csak íven, hanem Hasmagasság: 350 mm Üzemanyag-kiszabat: 253 I
sarkon is tudjon fordulni. További fontos kívánalom volt hogy az Nyomtáv: 2066 mm Sebességek száma:
új sorozatba a német eredetu Büssing-motor helyett a Ganz-gyár Láncszélesség: 286 mm 5 elore, 1 hátra
általlicencben gyártott hazai változat kerüljön. A harcjármu pán- Motor: Ganz Vili. VGT. 107 Páncélzat: 6 - 35 mm
célvédettségének további növelését is célul tuzték ki. A második 4 ütemu, Fegyverzet/loszer-
világháború elso idoszakában szerzett harci tapasztalatok azt mu- 8 hengeres, benzin javadalmazás:
tatták, hogya könnyu harckocsik védelem áttörésére alkalmatla- Hengerurtartalom: 7913 cm3 1 db 42 M 40 mm urmé-
nok, ezért szerepük egyre inkább csökken. Ennek megfeleloen még Teljesítmény: 155 LE retu harckocsiágyúj
1941 nyarán a harmadik Toldi -sorozatban megrendelt könnyu Fajlagos teljesítmény: 87 db;
harckocsik számát fokozatosan 40-re csökkentették. A módosított 16,4 LElt 1 db 34/40A M 8 mm ur-
Toldikba egy 40 mm urméretu harckocsiágyút építettek. A löveg Legnagyobb sebesség/úton: méretu géppuska/
beszerelése miatt a Toldi III sorozatnál meg kellett változtatni a 47 kmjh 3200 db
torony alakját. A magasított torony hátsó része 25-30 cm-rel hosz- Lejtomászó képesség: 40° Rádió: R - 5ja
szab és szélesebb lett. Az 1943 márciusára elkészült nagyobb
tornyot egy megerosített torziós rugózású, sarkon fordulóvá átala-
kított Toldi II alvázára helyezték. A sikeres próbák után a harcjár-
muvet 43 M Toldi könnyu harckocsi C40 jelzéssel rendszeresítet-
ték. Az idoközben 12 darabosra csökkentett Toldi III megrendelést
a Ganz-gyárnak 1944 januárja és áprilisa között kellett volna le-
szállítania. A hadvezetés azonban úgy döntött, hogya páncélle-
mez-szállításoknál a nehéz harckocsik és a rohamlövegek részesül-
nek elonyben. A páncéllemez-szállítások elhúzódása miatt egyre
késett a Ganz-gyárban már elkészült alkatrészek összeszerelése.
Nincs adat arra, hogya harmadik Toldi-sorozatba tartozó jármuve-
ket valaha is átadták volna a csapatoknak.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 71
72 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik. páncélgépkocsik

43 M Toldi Egészségügyi könnyu harckocsi

(Toldi EÜ20)
1942 nyarától a doni fronton harcoló 30. harckocsiezred orvosai-
nak szállítására három db Toldi II harckocsit használtak. E páncélo-
sok alapveto feladata az volt. hogyatuzvonalban lévo kilott harc-
kocsik sebesültjeihez az egészségügyi személyzetet kiszállítsák.
A harckocsicsapatoknál nagy szükség volt a páncélozott sebesült-
szállító jármuvekre. A gyakorlat bebizonyította, hogy a Toldi kisebb
módosításokkal alkalmas az egészségügyi személyzet és betegek
szállítására. A Haditechnikai Intézet javasolta, hogy az átfegyver-
zésre nem kerülo Toldi I sorozatba tartozó harcjármuvek egy részét
alakítsák át orvosi harckocsivá. 1943 szeptemberére elkészült az
orvosi harckocsi mintapéldánya. A jobb oldali toronynyílást meg-
nagyobbították, hogyasebesültet könnyebben lehessen beemelni.
Az egészségügyi felszerelés málházása különösebb módosítást
nem kívánt. Csupán a nehézpuska-Ioszerkészletet csökkentették
184 darabra. Az orvosi felszerelés a meg ürült loszertartókban elhe-
lyezett bádogládákba került. 1944 márciusában kilenc darab Toldi
I átalakítását rendelték meg a Ganz-gyártóI. A gyár az év június--
júliusában át is adta a módosított harcjármuveket.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 73

Toldi II-k harcászati gyakorlaton

74 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Toldi páncélvadász Teljes szélesség: 2140 mm lépcsomászó képesség:

Magasság: 1872 mm 0,60 m
Az 1939 -1940-ben készült Toldi I.-ek, 20 mm urméretu nehéz- Hasmagasság: 350 mm Gázlóképesség: 0,70 m
puskájukkal, vékony pánzélzatukkal1944-re végleg elavultak. Mi- Nyomtáv: 2066 mm Árokáthidaló képesség:
vel gyenge rugózásuk miatt löveges harckocsivá nem lehetett át- Láncszélesség: 286 mm 1,75 m
alakítani oket a még meglévo Toldi I-ek alvázainak egy részét Motor: Büssing NAG Type Hatótáv/úton: 200 km
másként próbálták hasznosítani. A Toldik futómuvén - anémet L8V /36TR 4 ütemu, Üzemanyag-kiszabat: 253 I
Marder-család mintájára - egy önjáró páncélvadász kialakítását 8 hengeres, benzin Sebességek száma:
tervezték. 1944 február- márciusában a Ganz gyárban egy Toldi Hengerurtartalom: 7913 cm3 5 elore, 1 hátra
I futómuvének, páncéltestének felhasználásával elkészítették a Teljesítmény: 155 LE Páncélzat: 5 -13 mm
harckocsivadász mintapédányát. A harckocsitorony helyére egy, Legnagyobb sebesség/úton: Fegyverzet/loszer-
akkor korszerunek számító német 75 mm urméretu páncéltöro 50 km/h javadalmazás:
ágyút szereltek kerekek és talpszár nélkül. A kezeloszemélyzet ré- Lejtomászó képesség: 40° 1 db 75 mm urméretu
szére a löveg körül egy, felül és hátul nyitott tüzeloállást szerkesz- páncéltöro ágyú
tettek, amelynek páncélzata csak a gyalogsági lövedékek és a Rádió: R - 5
tüzérségi repeszek ellen nyújtott védelmet. Hátra, amotortér fedo-
páncéljára egy nagy, zárt fémdobozt helyeztek. Ez részben a loszer
befogadására, részben a nagyobb löveg beépítésévei elobbre került
súlypont kiegyenlítésére szolgált. A meglehetosen magas építésu,
gyengén páncélozott harckocsivadász páncéltöro eszközökkel
szemben igen érzékeny volt, ezért nem az elso vonalban, hanem
hátul mozgó tartalékként kívánták alkalmazni. Bár a csapatok
igényt tartottak a fent említett feladatkörben jól használható önjáró
páncéltöro lövegre, a Toldi páncélvadászokból a prototípuson kí-
vül nem készült több példány. Ennek oka valószínuleg a harckocsi-
és rohamlöveggyártással teljesen lekötött hazai gyárak kapacitás-
hiánya lehetett.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik. páncélgépkocsik 75
76 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

landsverk l - 62 vadászharckocsi Harci tömeg: 10000 kg Lejtomászó képesség: 40°

Kezelok száma: 5 fo Lépcsomászó képesség:
Az 1930-as évek hadseregeiben egyre nagyobb számban jelentek Teljes hossz: 5320 mm 0,6-0,8 m
meg a gépesített és páncélosegységek. Ez szükségessé tette olyan Teljes szélesség: 2300 mm Gázlóképesség: 0,8 m
támogatófegyverek kifejlesztését, amelyek sebessége és terepjáró Magasság: 2540 mm Árokáthidaló képesség:
képessége nem maradt el a harckocsikétól, ugyanakkor képesek Hasmagasság: 350 mm 2,2 m
arra, hogy védelmet nyújtsanak az ellenség repülo- és páncélostá- Nyomtáv: 2066 mm Hatótávolság/úton: 250 km
madásaival szemben. A svéd Landsverk cég e feladatok ellátására Láncszélesség: 286 mm Üzemanyag-kiszabat: 250 I
egy L - 60 típusú harckocsi alvázára szerelt 40 mm urméretu Bo- Motor: Büssing NAG Type Sebességek száma:
fors gépágyú ból, úgynevezett vadászharckocsit szerkesztett. Az L8V /36TR 4 ütemu, 5 elore, 1 hátra
8 hengeres, benzin Páncélzat: 6-13 mm
önjáró löveg alváza csupán annyiban különbözött a harckocsiétól,
hogy nagyobb hossza miatt négy helyett öt pár futógörgoje volt. Hengerurtartalom: 7913 cm3 Fegyverzet/loszer-
A felül nyitott, csonkakúp alakú, 6-10 mm-es páncélzatú, forgat- Teljesítmény: 155 LE javadalmazás:
ható toronyban kapott helyet a gépágyú és négy kezeloje. A torony Fajlagos teljesítmény: 1 db Bofors 40 mm ur-
kiképzése lehetové tette, hogy a fegyvert mind földi, mind légi 15,5 LE/t méretu légvédelmi gép-
célok ellen használják. Minthogy az L - 60 harckocsit Toldi néven Legnagyobb sebesség/úton: ágyú/160 db
Magyarországon is gyártották, és a MÁVAG a Bofors gépágyúk 50 km/h
gyártási jogával is rendelkezett, kézenfekvonek látszott, hogy a
fejlesztés alatt álló magyar gyorscsapatok légvédelmét L - 62-kel
oldják meg. 1939 tavaszán Magyarország egy L - 62-t vásárolt
fegyver nélkül. A hazai gyártású gépágyút Diósgyorben építették
be. A csapatpróbák után az L - 62-t jónak értékelték, lövegét mind
földi, mind légi célok ellen hatásosnak tartották. A szakértok csak
egy lényeges változtatást, a torony bovítését kérték. E módosítás
végrehajtása esetén javasolták az L - 62 rendszeresítését a hon-
védségnél. A kedvezo vélemények alapján a MÁVAG 1940-ben
megvette a vadászharckocsi licencét és felkészült a gyártásra. Az
eredeti L - 62 alvázát, amely a H - 005 rendszámot kapta, elobb a
magyar tervezésu torony kipróbálására, majd egyéb kísérletekhez
használták.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 17
78 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

40 M Nimród páncélvadász és légvédelmi Harci tömeg: 10500 kg

Kezelok száma: 6 fo
Legnagyobb sebesség/úton:
kb. 50 km/h
gépágyú Teljes hossz: 5320 mm Lejtomászó képesség: 40°
Az L - 62 önjáró légvédelmi gépágyút a magyar hadseregben új Teljes szélesség: 2300 mm Lépcsomászó képesség:
formájú toronnyal, 1940-ben 40 M Nimród páncélvadász és légvé- Magasság: 2800 mm 0,80 m
delmi gépágyú néven rendszeresítették. A tüzérségi szakértok ja- Hasmagasság: 350 mm Gázlóképesség: 0,80 m
vaslata alapján az eredetileg kerek alaprajzú tornyot hátrafelé meg- Nyomtáv: 2066 mm Árokáthidaló képesség: 2,20 m
nyújtották, hogy kedvezobb elhelyezkedési és mozgási lehetoséget Láncszélesség: 286 mm Hatótávolság/úton: 225 km
biztosítsanak a lövegkezelok számára. A torony páncélzatát pedig, Motor: Nimród 1. Büssing Üzemanyag-kiszabat: 250 I
hogya személyzetet a repülogépek géppuskatámadásaitól jobban NAG Type L8V /36TR Sebességek száma:
védjék, elol 28 cm-rel megnövelték. A torony módosítása miatt Nimród II, Ganz 5 elore, 1 hátra
megváltoztak a harcjármu méretei. A MÁVAG 1940-ben 46 db VilI. VGT 107 Páncélzat: 6 - 13 mm
Nimród gyártására kapott megrendelést, amelyet 1941 júliusában 4 ütemu, Fegyverzet/loszer-
további 89 harcjármu megépítésére szóló megbízás követett. Bár 8 hengeres, benzin javadalmazás:
a két sorozat jármuvei külsoleg megegyeztek, mégis lényeges kü- Hengerurtartalom: 7913 cm3 1 db 36 M 40 mm urmé-
lönbség volt köztük. Azért, hogya Németországban gyártott Büs- Teljesítmény: 155 LE retu légvédelmi gép-
sing motorok bizonytalan szállításából eredo nehézségeket kikü- Fajlagos teljesítmény: ágyú/160 db
szöböljék, a második Nimród-sorozatot hazai, Ganz-építésu mo- 14,8 LE/t Rádió: R - 5/a
torral rendelték meg. A Ganz-féle hajtómu az eredeti Büssing mo-
tor licence alapján készült. Abban a reményben, hogya Bofors
gépágyú 120 lövés/perces tuzgyorsasága hatásossá teszi a harc-
kocsikkal szemben, a Nimródot kezdetben páncélvadász-felada-
tokra is alkalmazták. A doni harctéren 1942-ben szerzett tapaszta-
latok viszont azt bizonyították, hogya nyílt vagy gyengén páncélo-
zott célok ellen a gépágyú hatásos fegyver, de a T - 34 és KV-típu-
sú harckocsik páncélzatának átütésére 40 mm-es lövedéke alkal-
matlan. Ugyanakkor a Nimród magas felépítménye hamar magára
vonta az ellenséges páncéltöro fegyverek tüzét. A páncélvadász-
ként bevetett Nimródok sikertelensége után a megmaradt példá-
nyokat a háború folyamán önjáró légvédelmi löveg ként alkalmaz-
ták ..
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 79
80 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

43 M lehel páncélozott terepjáró Harci tömeg: 10200 kg Fajlagos teljesítmény:

Kezelok száma: 15,2 LE/t
sebesült- és csapatszállító gépkocsi Lehel Á: 1 +8 fo Legnagyobb sebesség/úton:
A harctéren szerzett tapasztalatok szerint a kilott harckocsik sebe- Lehel S: 1 +4+4 fo 46,5 km/h
sültjeinek mentése csak páncélozott jármuvekkel lehetséges. Teljes hossz: 5320 mm Lejtomászó képesség: 40°
A magyar harckocsizó alakulatok olyan páncélozott mentogépko- Teljes szélesség: 2300 mm Lépcsomászó képesség:
csi kialakítását kérték, amely alkalmas a súlyos sebesülteknek a Magasság: 1900 mm 0,60 m
tuzvonal ból a segélyhelyig történo szállítására. A Haditechnikai Hasmagasság: 350 mm Gázlóképesség: 0,80 m
Intézet szakemberei 1943 májusában kapott utasítás alapján egy Nyomtáv: 2066 mm Árokáthidaló képesség:
Nimród alvázán alakították ki az új szállító jármu mintapéldányát. Láncszélesség: 286 mm 2,20 m
A torony helyén egy nyitott páncélozott és megmagasított oldalfa- Motor: Hatótávolság/úton: 225 km
lakkai körülvett, ponyvával borítható szállítóteret képeztek ki a mintakocsi: Üzemanyag-kiszabat: 250 I
sebesültek és az ápolószemélyzet számára. A betegek beemelése Büssing NAG Type Páncélzat: 6 - 20 mm
a szállítótér hátsó falán lévo, lehajtható ajtón keresztül történt. L8V/36TR Fegyverzet/loszer -
A négy fekvo sebesültet két-két egymás fölé függesztett hordá- tervezett sorozat: javadalmazás:
gyon helyzeték el. Mellettük egy lenyitható ülésen még négy sze- Ganz Vili., VGT 107 Lehel Á: 1 db golyószó-
mély is helyet foglalhatott. A jármuvet alkalmassá tették a harcko- 4 ütemu, ró/1500 db
csizó alakulatok árkász alegységeinek szállítására is. Az árkász 8 hengeres, benzin Lehel S: -
változat nyolc katonát szállíthatott akik a szállítótér két oldalán Hengerurtartalom: 7913 cm3 Rádió: R - 5/a
lévo lehajtható, illetve kiszerelo üléseken foglaltak helyet. Az ár- Teljesítmény: 155 LE
kászraj felszerelését a jármure kívül málházták fel. Fegyverzetként
egy golyószórót helyeztek a homlokpáncélra. A két kivitel gyártás
szempontjából azonos volt átszerelésüket tíz perc alatt lehetett
elvégezni. A mintapéldány 1943 nyarán megtartott sikeres bemu-
tatása után a Haditechnikai Intézet javasolta a jármu rendszeresíté-
sét 43 M Lehel páncélozott terepjáró sebesült- és csapatszállító
gépkocsi néven. A sebesültszállító változat a Lehel S, az árkászokat
szállító változat pedig a Lehel Á rövidített elnevezést kapta. A ve-
zérkar azonban a Lehel gyártásának elhalasztása mellett foglalt
állást hangsúlyozva, hogy az alvázakra a Nimród önjáró gépágyúk
eloállításához nagyobb szükség van.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik. páncélgépkocsik 81

.
:rr=1l
 -
82 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Harci tömeg: kb. 13000 kg Fajlagos teljesítmény:

A Szebeny-féle harckocsivadász (tervezet) Kezelok száma: 5 fo 12 LElt
1940-ben Bartha Károly honvédelmi miniszter utasította a Hadi- Hasmagasság: 350 mm Sebességek száma:
technikai Intézetet, hogy egy 80 mm urméretu légvédelmi löveg, Nyomtáv: 2066 mm 5 elore. 1 hátra
vagy egy 80 mm urméretu tábori ágyú a Nimród páncélvadász Láncszélesség: 286 mm Páncélzat: 10-30 mm
alvázára történo szerelésének lehetoségét vizsgálja meg. A Hadi- Motor: Büssing NAG Type Fegyverzetl loszer-
technikai Intézet szakemberei megállapították, hogya légvédelmi L8V 136TR 4 ütemu, javadalmazás:
ágyú méretei és a lövésnél fel lépo erohatások miatt egyetlen rend- 8 hengeres. benzin 1 db Bofors 80 mm ur-
szeresített harckocsi ba sem szerelheto be. A tábori ágyú - amely- Hengerurtartalom: 7913 cm3 méretu ágyú/100 db
nek torkolatengergiája jóval kisebb - pedig csak teljes átszerkesz- Teljesítmény: 155 LE Rádió: R - 5/a
tés után építheto be a Nimródba. Ráadásul ebben az esetben le kell
mondani a Nimród forgótornyáról. A szakértok nem javasolták az
ilyen irányú kísérletek folytatását. Ennek ellenére a miniszter meg-
bízta Szebeny György mérnököt egy, Nimród-alvázba beépítheto
80 mm urméretu, félautomata löveg szerkesztésével. A harckocsi-
alvázon mozgó löveg feladata az 50 mm-nél vastagabb páncélzatú
harcjármuvek elleni harc volt. Ehhez 580 m/s-nál nagyobb löve-
dék-kezdosebességu fegyverre volt szükség. A nagyteljesítményu
löveg beépítése érdekében a miniszter lemondott a forgótoronyról
és a légvédelmi felhasználás lehetoségérol, viszont a kezelok vé-
delme érdekében eloírta a zárt torony páncélozását. Szebeny 1941
áprilisában mutatta be - légvédelemre is alkalmassá tett - lövege
terveit. A szakértok ismét kifejtették, hogya löveg valószínu leg
megfelelne a minimális követelményeknek, de a futómu nem.
Ugyanis az eredetileg 8 tonnás Toldi harckocsi hoz tervezett futó-
muvet a 11 tonnás Nimróddal amúgy is végsokig megterhelték.
A Szebeny-féle elképzelés pedig 20-30 mm-es páncéljával, na-
gyobb lövegévei és 100 darabos loszerkezetévei még legalább két
tonna súly többletet jelentett volna. Ráadásul megállapították,
hogya jelentos átalakítások miatt a mintapéldány megépítése a
tervezett 45 ezer pengo helyett 276 ezer pengobe kerülne és, hogy
a Szebeny-féle harckocsivadász elso sorozati példányai 1944 vége
elott nem készülnének el. Ezek után a honvédelmi miniszter 1942
februárjában megszüntette a konstrukció támogatását.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 83

[:::::
84 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Skoda T - 21 közepes harckocsi Harci tömeg: 16500 kg Fajlagos teljesítmény:

Kezelok száma: 4 fo 14,8 LE/t
A Skoda Muvekben a jól bevált T -11 könnyu harckocsival szer- Teljes hossz: 5250 mm Legnagyobb sebesség/úton:
zett tapasztalatok alapján közvetlenül Csehszlovákia német meg- Teljes szélesség: 2250 mm 45 km/h
szállása elott fejlesztették ki a T - 21 típusjelu közepes harckocsit. Magasság: 2300 mm Hatótáv/úton: 125 km
Még csak a vasfelépítményu prototípus készült el, amikor 1939- Hasmagasság: 380 mm Sebességek száma:
ben a német katonai hatóságok leállították a gyártását. Bár szege- Láncszélesség: 420 mm 6 elore, 6 hátra
cselt, függoleges vonalvezetésu felépítménye és bonyolult, kis Fajlagos talaj nyomás: Páncélzat: 8 - 35 mm
görgos, külso rugózású futómuve miatt nem tartozott a legmoder- 0,58/cm2 Fegyverzet/ loszer-
nebb harckocsik közé, a T - 21 több korszeru részegységet tartal- Motor: CKD-Skoda V - 8H javadalmazás:
mazott. Ilyen volt többek között a surített levegovel muködo ten- 4 ütemu, 1 db Skoda Vz 38 47 mm
gelykapcsoló és a szintén pneumatikus kormány- és fékrendszer. 8 hengeres, benzin urméretu harckocsi-
A harckocsi méretei, 8 - 35 mm-es páncélzata és forgótornyába Hengerurtartalom: ágyú/80 db;
épített 47 mm urméretu lövege, valamint géppuskája kielégítették 14800 cm3 2 db Vz 37 7,92 mm ur-
a magyar hadvezetésnek a közepes harckocsikkal szemben támasz- Teljesítmény: 240 LE méretu géppuska/
tott igényeit. így magyar részrol örömmel fogadták azt a javaslatot, 3000 db
amelyet a Skoda gyár a T - 21 gyártási jogának eladásáról tett.
1940 júniusában aT - 21 mintapéldányát egyhónapos csapatpró-
bának vetették alá Magyarországon. Az itt szerzett tapasztalatok,
de leginkább a T - 21 elodjének tekintheto T -11 sikerei alapján,
a rövid és nem elég alapos vizsgálatok, valamint a muszaki doku-
mentáció nem megfelelo ismerete ellenére a T - 21 utángyártási
jogának megvétele mellett döntöttek. A licenc megvásárlására
1940 augusztusában került sor. A következo hónapban a T - 21-et
40 M Turán közepes harckocsi néven rendszeresítették a magyar
honvédség nél. A Turán-program négy fovállalkozója a Weiss
Manfréd-gyár, a gyori Magyar Waggon- és Gépgyár, a MÁVAG és
a Ganz-gyár lett.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 85

o •••••••••••• r •••••••

. "

El ,1'

••.•••• 0.0
86 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

40 M Turán közepes harckocsi (Turán 40) Harci tömeg: 18200 kg

Kezelok száma: 5 fo
Lejtomászó képesség: 45°
Lépcsomászó képesség:
Mielott a Turánnak keresztelt T - 21 magyarországi sorozatgyártá- Teljes hossz: 5550 mm 0,80 m
sa megindult volna, több módosítást végeztek az eredeti terveken. Teljes szélesség: 2440 mm Gázlóképesség: 0,90 m
A löveg urméretét - szerkezete megváltoztatása nélkül - 47-rol Magasság: 2300 mm Árokáthidaló képesség:
40 milliméteresre csökkentették, hogyahonvédségnél rendszere- Hasmagasság: 380 mm 2,20 m
sített lövedéket lehessen használni hozzá. A löveg melletti 7,9 mm Nyomtáv: 2020 mm Hatótávolság/úton: 165 km
urméretu géppuskát 8 mm-es magyar Gebauer-géppuskával vál- Láncszélesség: 420 mm Üzemanyag-kiszabat: 265 I
tották fel. A homlokgéppuska helyére is ilyen fegyver került. A vé- Fajlagos talaj nyomás: Sebességek száma:
delem fokozása érdekében a páncélzat vastagságát 13 - 50 mm-re 0,61 kp/cm2 6 elore, 6 hátra
növelték. Német javasiatra a tornyot - átmérojét 200 mm-rel Motor: Weiss Manfréd Páncélzat: 13 - 50 mm
bovítve - háromszemélyessé alakították átoA személyzet gyorsabb V-8H 4 ütemu, 8 Fegyverzet/loszer-
ki- és beszállása érdekében a jobb és baloldalon egy-egy búvónyí- hengeres, benzin javadalmazás:
lássai látták el. 1940 szeptemberében a fenti módosítások szerint Hengerurtartalom: 1 db 41 M 40 mm urmé-
átszerkesztett harckocsi ból 230 darabot rendeltek. A gyártás meg- 14866 cm3 retu harckocsiágyú/
indulásakor vált nyilvánvalóvá annak a hátránya, hogya T - 21- Teljesítmény: 260 LE 101 db;
gyel egy kiforratlan típust vásároltak meg. A gyártás során az Fajlagos teljesítmény: 2 db 34/40A M 8 mm ur-
eredeti tervrajzon több mint 200 kisebb-nagyobb változtatást kel- 14,3 LE/t méretu géppuska/
lett végrehajtani. Azért hogya páncélvastagításból és a torony Legnagyobb sebesség/úton: 3000 db
megnövelésébol adódó súly többletet némiképpen ellensúlyozzák, 47 km/h Rádió: R - 5/a
a hajtómuvet is módosítani kellett. Az eredetileg 240 LE-s Skoda-
motor teljesítményét a Weiss Manfréd-gyárban 260 LE-re növel-
ték. Bár a Turán prototípusa már 1941 júniusában elkészült a sok
módosítás miatt csak egy év múlva jelenhettek meg az elso soro-
zatpéldányok. Még folyt a tervek átalakítása, amikor 1941 szep-
temberében a Honvédelmi Minisztérium újabb 309 Turánt rendelt.
A megrendelés a Turán II nevet viselte. Ezekbol azonban a megnö-
vekedett követelmények miatt már csak 55 darab készült 40 mm
urméretu löveggel. A csapatok a lég-, elektromos- és olajvezeték-
kel surun behálózott Turánt túl bonyolultnak, könnyen és gyakran
meghibásodónak tartották. Bírálták a futómuvét kormányszerke-
zetét. Bár a katonák késobb megszokták a típust, a Turánnak meg-
maradt az a hátrányos tulajdonsága, hogy eredményes alkalmazá-
sára csak ott nyilt lehetoség, ahol különlegesen kiképzett szerelo-
osztagok is rendelkezésre álltak.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 87

'"
,

°•
-o--oo-o----O-ó-ö 0\ .,.t.","

~@
o •• o o :0'
88 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik. páncélgépkocsik

41 M Turán nehéz harckocsi (Turán 75 Harci tömeg: 19200 kg Lejtomászó képesség: 40°
Kezelok száma: 5 fo Lépcsomászó képesség:
rövid csövu) Teljes hossz: 5550 mm 0.80 m
A hadi tapasztalatok alapján már 1941-ben világossá vált, hogya Teljes szélesség: 2440 mm Gázlóképesség: 0.90 m
40 mm urméretu harckocsiágyú a Turán elé kituzött feladatok Magasság: 2600 mm Árokáthidaló képesség:
végrehajtásához nem elég hatásos. A vezérkar egy 75 mm urméretu Hasmagasság: 380 mm 2.20 m
löveggel ellátott harckocsi megalkotását követelte. Ugyanakkor Nyomtáv: 2020 mm Hatótávolság/úton: 150 km
eloírta. hogy az új harcjármuvet a már gyártásban lévo Turán köze- Láncszélesség: 420 mm Üzemanyag-kiszabat: 265 I
pes harckocsiból oly módon kell kialakítani. hogya motor, a futó- Fajlagos talajnyomás: Sebességek száma:
mu és a toronygyuru ne változzék. E feltételeknek a szerkesztok 0.65 kp/cm2 6 elore. 6 hátra
csak úgy tudtak eleget tenni, hogy eleve rövid csövu, kisebb kez- Motor: Weiss Manfréd Páncélzat: 13 - 50 mm
dosebességu, kevésbé hatásos löveg beépítését tervezték. Bár az V-8H 4 ütemu. 8 Fegyverzet/loszer-
új harckocsi méreteit, páncélzatát és teljesítményét tekintve a köze- hengeres. benzin javadalmazás:
pes kategóriába tartozott. Magyarországon - tekintettel 75 mm Hengerurtartalom: 1 db 41 M 75 mm urmé-
urméretu lövegére - nehéz harckocsinak tekintették. A módosított 14866 cm3 retu harckocsiágyú/
torony mintapéldánya, a beépített rövid csövu ágyúval, 1942 feb- Teljesítmény: 260 LE 52 db;
ruárjában készült el. A nagyobb torony és a súlyosabb fegyverzet Fajlagos teljesítmény: 2 db 34/40A M 8 mm ur-
a harci tömeg egytonnás növekedését jelentette, aminek következ- 13.5 LE/t méretu géppuska/
tében csökkent a harckocsi fajlagos teljesítménye. A nehéz Turá- Legnagyobb sebesség/úton: 3000 db
nok gyártása a löveg eloállításával kapcsolatos problémák miatt 45 km/h Rádió: R - 5/a
csak 1943 elején indulhatott meg. Az 1941 júliusában megrendelt
második Turán-sorozat 309 harckocsija közül a honvédség 222
darabot nehéz Turán kivitelben rendelt meg a Weiss Manfréd-gyár-
ban, a gyori Magyar Waggon- és Gépgyárban és a Ganz-gyárban.
Az üzemeknek az utolsó 41 M nehéz Turánt 1944 decemberében
kellett volna leszállítani. A magyarországi harckocsigyártás 1944
oszén történ leállásáig azonban csak kb. 180 nehéz Turán átadásá-
ra kerülhetett sor.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 89

..
i·····oo.j ....•..

•• • o •• o ••• oe •••••
.
90 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

43 M Turán rádiós harckocsi (Vezér Turán) Harci tömeg: kb. 19000 kg

Kezelok száma: 4-5 fo
Lejtomászó képesség: 45°
Lépcsomászó képesség:
1942-ben Magyarországon is határozat született arról, hogya nagy Teljes hossz: 5550 mm 0,80 m
térségekben harcoló harckocsi-magasabbegységek parancsnokait Teljes szélesség: 2440 mm Gázlóképesség: 0,90 m
nagy teljesítményu rádióval felszerelt páncélozott jármuvekkel kell Magasság: 2600 mm Árokáthidaló képesség:
ellátni. Erre a feladatra a 41 M Turán harckocsit találták a legalkal- Hasmagasság: 380 mm 2,20 m
masabbnak, mivel annak tornyában a löveg helyén elfért a FuG Nyomtáv: 2020 mm Hatótávolság/úton: 150 km
típusú rádiókészülék. Csupán a toronyajtókat kellett megnövelni, Láncszélesség: 420 mm Üzemanyag-kiszabat: 265 I
mert az eredeti nyílásokon a FuG nem fért be. A parancsnoki Fajlagos talaj nyomás: Sebességek száma:
rádión kívül, a repülokkel való kapcsolattartás céljából még egy 0,63 kp/cm2 6 elore, 6 hátra
német ultrarövidhullámú adó-vevo beépítését is tervezték. Turán Motor: Weiss Manfréd Páncélzat: 13-50 mm
felhasználása e célra a nagyobb hatótávolság mellett azzal az V-8H 4 ütemu, 8 Fegyverzet/loszer-
elonnyel is járt, hogya rádiós harckocsi a harckocsicsapatokat hengeres, benzin javadalmazás:
mindenütt követni tudja. Az új jármu megszerkesztésénél egyik Hengerurtartalom: 1 db 34/40A M 8 mm ur-
alapveto követelmény az volt, hogya parancsnoki rádiós harckocsi 14866 cm3 méretu géppuska
külsoleg a leheto legkisebb mértékben térjen el a csatárharckocsik- Teljesítmény: 260 LE Rádió: 1 db R - 4T
tóI. A fegyvertelen toronyra az ellenség megtévesztésére fából Fajlagos teljesítmény: 1 db R - 5/a
készült lövegimitációt helyeztek. A harckocsi egyetlen valódi fegy- 13,5 LE/t 1 db FuG XVI.
vere a vezeto mellett ülo rádiós-Iövész gép puskája maradt. Ugyan- Legnagyobb sebesség/úton:
csak álcázási okokból lemondtak a parancsnoki Csaba páncélgép- 45 km/h
kocsikon alkalmazott - és a rádiós Turán prototípusára is felszerelt
- jól bevált, rácsszerkezetu antennáról, ugyanis az messzirol fel-
hívta a figyelmet a parancsnoki harckocsikra. Helyette kisebb telje-
sítményu, de kevésbé feltuno botantennákat alkalmaztak. 1942
oszén a Honvédelmi Minisztérium 15 darab rádiós Turánt rendelt
a Weiss Manfréd-gyártól. A prototípus 1943 májusában készült el.
A többi megrendelt példány leszállításáról nem maradtak fenn
adatok.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 91
92 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresitett és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik
1. II.
43 M Turán nehéz harckocsi (Turán 75 kisérleti tipus kisérleti tipus
hosszú csövu)
1943 januárjában, amikor a 75 mm urméretu, rövid csövu Turánok Harci tömeg: 23 300 kg 22 000 kg
sorozatgyártása megindult, a hadi tapasztalatok alapján nyilvánva- Kezelok száma: 5 fo 4 fo
lóvá vált, hogy ezek a harcjármuvek 1944 nyarára sem védettség, Teljes hossz: 6860 mm 6860 mm
sem támadófegyverzet tekintetében nem felelnek meg a követel- Teljes szélesség: 2440 mm 2440 mm
ményeknek. Ezért 1943 áprilisában a magyar hadvezetés elhatároz- Magasság: 2650 mm 2250 mm
ta, hogy egy korszeru, nagy teljesítményu löveggel felfegyverzett Hasmagasság: 380 mm 380 mm
páncélost szerkesztet. A követelményeknek megfeleloen a MÁV AG Nyomtáv: 2020 mm 2020 mm
szakemberei anémet, 75 mm urméretu páncéltöro ágyú alapján Láncszélesség: 420 mm 420 mm
kifejlesztették a 43 kaliber cso hosszú 43 M, 75 mm urméretu Fajlagos talaj nyomás: 0,80 kp/cm2 0,76 kp/cm2
harckocsilöveget. Hogy minél elobb célhoz érjenek, a meg lévo Motor: Weiss Manfréd V - 8H
közepes és rövid csövu nehéz Turánok módosítását tervezték. 1944 4 ütemu, 8 hengeres, benzin
közepétol - elsosorban a közepes harckocsikon - egy új, a 43 Hengerurtartalom: 14866 cm3
M hosszú csövu löveggel felfegyverzett, megnagyobbított torony Teljesítmény: 260 LE
beépítését, valamint a homlokpáncélzat 50-rol 80 mm-re történo Fajlagos teljesítmény: 11,2 LE/t 11,8 LE/t
vastagítását tervezték. A kísérleti toronyból két változat készült. Legnagyobb sebességi
Egy nagyobb, amelyben megfelelo hely volt az új löveg és a három úton: 47 km/h 47 km/h
kezelo számára, illetve egy, a már meglévo Turán-toronyból a Lejtomászó képesség: 45° 45°
leheto legkisebb változtatással kialakított kisebb, amelyben csak Lépcsomászó képesség: 0,80 m 0,80 m
két személynek maradt szukös helyabeépítendo nagyobb ágy ú Gázlóképesség 0,90 m 0,90 m
mellett. 1943/44 telén elkészült prototípust mindkét toronnyal Árokáthidaló képesség: 2,20 m 2,20 m
kipróbálták. A mintapéldány felépítése - a fent jelzett változásokat Hatótávolság/úton: 130 km 130 km
kivéve - megfelelt a korábbi sorozatokénak. Az új harckocsiágyú Üzemanyag-kiszabat: 2651 2651
belövésekor hüvelylángolást, utánrobbanást, valamint eros füst- és Sebességek száma: 6 elore, 6 hátra
gázképzodést tapasztaltak. A fenti hibák megszüntetéséig a 43 Páncélzat: 13-90 mm 13-95 mm
M harckocsiágyú sorozatgyártása nem indulhatott meg. A löveg- Fegyverzet/loszer- 1 db 43M 75 mm 1 db 43M 75 mm
gyártás elhúzódása, a Weiss Manfréd-gyárat ért sorozatos bomba- javadalmazás: urméretu harc- urméretu harc-
támadások, végül az 1944 oszére kialakult hadi helyzet miatt a kocsiágyú/32 db kocsiágyú/52 db
hosszú csövu Turánok sorozatgyártására már nem került sor. Egyes 2 db 34/40A M 8 2 db 34/40A M 8
visszaemlékezések szerint néhány újfajta toronyba 1944 oszén a mm urméretu mm urméretu
Ganz-gyárban beépítették a 43 M harckocsiágyút, és a meg lévo géppuska/ géppuska/
alvázakra szerelték oket. 1800 db 3000 db
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 93

.... ···.i

.1'
i!

,ro
:~

-1. o .1,o
:0
.!.J.~'

:1'

.~
•

.t •••••••
• .
1,
94 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik. páncélgépkocsik

44 M Tas nehéz harckocsi Harci tömeg: 38000 kg Lejtomászó képesség: 35°

Kezelok száma: 5 fo Lépcsomászó képesség:
A hadvezetés a Turánok átfegyverzését a magyar páncélosfegyver- Teljes hossz: 9200 mm 0.85 m
nem korszerusítésének folyamatában csak ideiglenes megoldásnak Teljes szélesség: 3500 mm Gázlóképesség: 1.70 m
tekintette. Ezért már 1943 tavaszán határozatot hoztak egy új. Magasság: 3000 mm Árokáthidaló képesség:
korszeru harckocsi rendszeresítésére. A Tas típusnevet viselo harc- Hasmagasság: 500 mm 2.3 m
jármu kifejlesztésévei és kivitelezésével a Weiss Manfréd-gyárat Láncszélesség: 600 mm Hatótávolság/úton:
bízták meg. A Turánhoz képest robusztus, 38 tonnás harckocsi ba Fajlagos talaj nyomás: kb. 200 km
- mivel erosebb hajtómu nem állt rendelkezésre - két 260 lóeros 0.78 kp/cm2 Páncélzat: 20-120 mm
Turán-motor elhelyezését tervezték. A futómunél elhagyták a kis Motor: 2 x Weiss Manfréd Fegyverzet:
görgos szerkezetet és oldalanként három pár, laprugóra támaszko- V - 8H 4 ütemu. prototípus:
dó, középnagyságú görgopárt alkalmaztak. Ez, valamint a korsze- 8 hengeres. benzin 1 db 43 M 75 mm ur-
ruen döntött, hegesztett páncélból készült harckocsitest jó harcá- Hengerurtartalom: méretu harckocsiágyú
szati tulajdonságokat ígért. A személyzet védelmét elöl 120, a 14866 cm3 sorozat:
kevésbé veszélyeztetett helyeken 20 - 50 mm-es páncélborítás Teljesítmény: 1 db KwK 75 mm ur-
biztosította. A prototípusba a 75 mm urméretu, 43 M magyar 2 x 260= 520 LE méretu harckocsiágyú
harckocsiágyút kívánták beépíteni. A sorozatgyártmányok fo fegy- Fajlagos teljesítmény: 2 db 34/40A M 8 mm
veréül pedig anémet Párducokhoz használt 75 mm ürméretu, 70 13.8 LE/t urméretu géppuska
kaliber cso hosszú német harckocsiágyút szemelték ki. A löveg nek Legnagyobb sebesség/úton: Rádió: R - 5/a
és tartozékainak szállításáról tárgyalásokat folytattak. A hegesztett 45 km/h
törzs és a torony külön-külön 1944 tavaszára készült el a Weiss
Manfréd-gyárban. A csepeli üzemben már készen állt a Tas alváza
a futómuvel, valamint a beépített motorokkal és a meghajtószerke-
zettel, amikor egy bombatámadás 1944. július 27 -én a szerelocsar-
nokkai együtt elpusztította. Ezért valamint a hadihelyzet alakulása
folytán fellépo nyersanyag hiány miatt a Tas harckocsi teljes kivite-
lezését még a prototípus elkészülte elott kénytelenek voltak feladni.
(A fotó gyári makett)
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 95

o
96 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

40/43 M Zrínyi rohamtarack (Zrínyi 105) Harci tömeg: 21 600 kg

Kezelok száma: 4 fo
Lépcsomászó képesség:
0,80 m
Anémet haditapasztalatok alapján 1942-ben a Honvédelmi Mi- Teljes hossz: 5550 mm Gázlóképesség: 0,90 m
nisztérium elhatározta, hogya magyar honvédséget önjáró tüzér- Teljes szélesség: 2900 mm Árokáthidaló képesség:
séggel látják el. Azt javasolták, hogya magyar 105 mm urméretu, Magasság: 1900 mm 2,20 m
40 M tábori tarack csövének a Turán harckocsi alvázába építésével Hasmagasság: 380 mm Hatótávolság/úton: 220 km
alakítsák ki az új fegyvert. A Zrínyi típusnévvel jelölt roham löveg Nyomtáv: 2140 mm Üzemanyag-kiszabat: 445 I
prototípusa 1942 decemberében készült el a Weiss Manfréd-gyár- Láncszélesség: 420 mm Sebességek száma:
ban. A Zrínyi alváza, futómuve, meghajlása, eroátviteli berendezése Fajlagos talajnyomás: 6 elore, 6 hátra
megegyezett a Turán harckocsiéval. A lényegesebb eltérés az volt. 0,79 kp/cm2 Páncélzat: 13 - 75 mm
hogyaforgótorony elmaradt, és a vezeto melletti homlokgéppuska Motor: Weiss Manfréd Fegyverzet/loszer-
helyére egy 105 mm urméretu, 40 Mtarackat építettek be a megfe- V-8H 4 ütemu, 8 javadalmazás:
lelo oldalirányzási szög érdekében az alváz szélességét 40 cm-rel hengeres, benzin 1 db 40/43 M 105 mm ur-
meg növelték. A harckocsikat mellso páncéllemezei 75 mm vastag- Hengerurtartalom: méretu tarack/52 db*
ságúak voltak. A próbák során a löveg hatékonyságát megfelelo- 14866 cm3 Rádió: R - 5/a
nek ítélték, bár tuzgyorsaság a az osztott loszer miatt elmaradt a Teljesítmény: 260 LE
harckocsikétól. A jármutechnikai értékelés szerint a Zrínyi a Turán- Fajlagos teljesítmény:
hoz képest elonyösen változott. Fordulékonysága, stabilitása nott. 12,1 LE/t * Gyakorlatban az ütközetkészlethez
1943 februárjában a honvédség a Weiss Manfrédtol 40 darab Legnagyobb sebesség/úton: 90 - 95lószer, 6 kézigránát. 2 robba-
nótöltet, 4 géppisztoly tartozott, a
Zrínyi rohamtarackot rendelt. A lövegeket a MÁVAG lövegüzeme 43 km/h személyzeten pedig oldalfegyver
szállította. Az 1944 - 45-re tervezett roham löveg- programban a 75 Lejtomászó képesség: 45° volt.
mm urméretu ágyúval fel szerelt rohamágyúk és a 105 mm-es ro-
hamtarackok számát kb. 2:1 arányban állapították meg. Az elobbie-
ket Zrínyi I-nek, az utóbbiakat Zrínyi II-nek nevezték. A tervezett
200 db Zrínyi I és újabb 50 db Zrínyi II elkészítésére WM és a
Ganz-gyár kapott megbízást. Mivel a szükséges 75 mm urméretu
43 M harckocsiágyú még nem állt rendelkezésre, a gyártás folya-
matossága érdekében az elso 40 rohamtarack elkészülte után,
1944 márciusától megkezdodött az eredetileg 1945-re tervezett
második sorozat 50 rohamlövegének gyártása. A második Zrínyi II
szériából kb. 25-26 jármu készült el. amikor 1944 nyarán egy
bombázás elpusztította a Weiss Manfréd harckocsigyártó üzemét.
Visszaemlékezések szerint - 1944 oszén - még hat darab Zrínyit
szereltek össze a Ganzban. További hat rohamlöveg pedig félkész
állapotban maradt.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 97

00000" 00 •••• o ••
ti

....
• =.:
98 A Magyar Királyi Honvédségnél r~nds2eresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

44 M Zrínyi rohamágyú (Zrínyi 75) Harci tömeg: 22000 kg Legnagyobb sebesség/úton:

Kezelok száma: 4 fo 40 km/h
A Zrínyi rohamtarack 1943. februári bemutatása után a páncélos- Teljes hossz: 7600 mm Lejtomászó képesség: 450
fegyvernem képviseloi a rohamtarackot - a gyalogságot kíséroIö- Teljes szélesség: 2900 mm Lépcsomászó képesség:
vegként - fedezékek és élo célok ellen megfelelonek tartották, de Magasság: 1900 mm 0,80m
rövid csöve és a lövedék kis kezdosebessége miatt a 40 M tarackot Hasmagasság: 380 mm Gázlóképesség: 0,90 m
páncélosok elleni harcra alkalmatlannak ítélték. Javasolták, hogy Nyomtáv: 2140 mm Árokáthidaló képesség:
- német mintára - a megépítendo magyar rohamlövegek zömét Láncszélesség: 420 mm 2,20 m
elsosorban a páncélosok ellen hatékony fegyverrel szereljék fel. Fajlagos talaj nyomás: Hatótávolság/úton: 220 km
Erre a célra a Turán harckocsik korszerusítésére szánt, de még csak 0,79 kp/cm2 Üzemanyag-kiszabat: 445 I
tervezés alatt álló 75 mm urméretu, 43 M hosszú csövu, nagy Motor: Weiss Manfréd Sebességek száma:
teljesítményu harckocsiágyú látszott a legalkalmasabbnak. A fenti V-8H 4 ütemu, 8 6 elore, 6 hátra
kívánalmaknak megfeleloen a Honvédelmi Minisztérium még hengeres, benzin Páncélzat: 13 -1 00 mm
1943-ban a Zrínyi rohamtarack alvázán, de 75 mm-es harckocsilö- Hengerurtartalom: Fegyverzet/ loszer-
veggel és 100 mm-re vastagított homlokpáncéllal 1944-re 90 db, 14866 cm3 javadalmazás:
1945-re további 110 db Zrínyi I-gyel jelölt roham löveget rendelt Teljesítmény: 260 LE 1 db 43 M 75 mm urmé-
a Weiss Manfréd- és a Ganz-gyáraknál. A rohamlövegeknek a Fajlagos teljesítmény: retu harckocsiágyú
Weiss Manfréd-gyárban elkészített mintapéldányát - amelybe a 11,8 LE/t Rádió: R - 5/a
43 M harckocsiágyú egyik prototípusát szerelték - 1944 márciu-
sában mutatták be. A löveggel kapcsolatos problémák miatt a
roham löveg sorozatgyártásának megkezdését 1944 oszére halasz-
tották. 1944 augusztusában a Diósgyori MÁVAG bejelentette,
hogyanyaghiány miatt nem kezdheti meg a 75 mm urméretu
hosszú csövu harckocsiágyúk tömeggyártását. Ez lehetetlenné tet-
te a Zrínyi I sorozat beindítását, így a csapatok által annyira várt
magyar rohamlövegbol a mintapéldányon kívül több nem készült.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 99
100 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Kötényezett Turán harckocsik és Zrinyi

rohamlövegek
A mindössze 25 mm-es oldalpáncéllal készülo Turán harckocsik és
Zrínyi rohamlövegek oldalról a kisebb urméretu páncéltöro fegyve-
rekkel is sebezhetok voltak. Ezért német példa alapján 1943 au-
gusztusában a Haditechnikai Intézet szakemberei kísérleteket foly-
tattak, hogya harckocsik oldalára és tornya köré szerelt acélleme-
zek, úgynevezett kötények, alkalmazása milyen védelmet nyújt a
szovjet nehézpuskák tüzével szemben. A becsapódó lövedéket a
kötényeltérítette eredeti irányától, ezáltal a páncélátüto képessége
csökkent. Az eltéríto hatás a kötény vastagságától, anyagától, vala-
mint a közte és a fopáncél közti távolságtól függött. A Magyaror-
szágon végzett kísérletek igazolták azt a feltevést, hogya kötény
eltéríto hatása a lemez suru Iyuggatásával is fokozható, mert a
becsapódó lövedék kibillenése nagyobb, mint a tömör lemez eseté-
ben. Ugyanakkor a perforált lemez tömege is kisebb volt. és ez
csökkentette a kötények felszerelésébol adódó teljesítményrom-
lást. A lokísérletek bebizonyították, hogya Turán 25 mm-es oldal-
páncélja 8 mm vastag perforált köténnyel és 500 mm-es légréssei
a legkisebb távolságról is védelmet nyújt a szovjet páncéltöro
puska ellen. Mivel a toronynál legfeljebb 250 mm-es lehetett a
légrés - a németek által a torony körül használt 5 mm-es kötény
helyett - itt is 8 mm-es acéllemezt alkalmaztak. A fentiek alapján
a hadvezetés valamennyi Turán harckocsi és Zrínyi rohamlöveg
leheto legrövidebb ido alatti kötényezését szerette volna elérni. Az
ipar a kötények gyártását és felszerelését azonban - kapacitáshi-
ányra hivatkozva - csak 1944 végére, 1945 elejére vállalta. Végül
a rohamlövegek páncélvédelmét erosítették meg ily módon, míg a
harckocsiknak csak kisebb része kapott védolemezeket 1944 végé-
ig. Megjegyzendo, hogya hosszú csövu Turán és a Zrínyi I roha-
mágyú prototípusai eleve kötényezéssel készültek.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített.és alkalmazott harckocsik. páncélgépkocsik 101
102 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresitett és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Tas rohamlöveg (tervezet) Harci tömeg: 36000 kg

Kezelok száma: 4- 5 fó
Fajlagos teljesítmény: 14 LE/t
Legnagyobb sebesség/úton:
A magyar páncéljármu-fejlesztés keretében a Tas nehéz harckocsi Teljes hossz: 9500 mm 45 km/h
fodarabjainak felhasználásával - a Turán - Zrínyi típuscsalád min- Teljes szélesség: 3800 mm Lejtomászó képesség: 350
tájára - egy korszeru, nagy teljesítményu rohamlöveget is tervez- Magasság: 2300 mm Lépcsomászó képesség:
tek. A konstrukció kifejlesztésévei a Weiss Manfréd-gyár tervezoit Hasmagasság: 500 mm 0,85 m
bízták meg. A hajtómu, a futómu, valamint a harckocsitest kiképzé- Láncszélesség: 600 mm Gázlóképesség: 1,70 m
se - beleértve a páncélvastagságot is - azonos volt a Tas megfe- Fajlagos talaj nyomás: Árokáthidaló képesség:
lelo darabjaival. A felépítmény tervezésénél figyelembe vették a 0,76 kp/cm2 2,3 m
Zrinyi rohamlöveg igen jól sikerült, korszeru alakját. Fegyverként a Motor: 2 x Weiss Manfréd Hatótávolság/úton:
német Tigris 8 (Királytigris) harckocsik 71 kaliberhosszú, 88 mm V - 8H 4 ütemu, kb. 220 km
urméretu lövegét kívánták beépíteni. A rohamlöveg prototípusának 8 hengeres, benzin Páncélzat: 20 -120 mm
a Tas harckocsiéval közös alkatrészeit elkészítették, de a Weiss Hengerurtartalom: Fegyverzet:
Manfréd-gyárat 1944 nyarán ért sorozatos bombatámadások miatt 14866 cm3 1 db KwK 43 88 mm ur-
a harcjármu megépítésére már nem kerülhetett sor. Teljesítmény: méretu harckocsiágyú
2x 260=520 LE
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 103

o 7m
1 J
104 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páhcélgépkocsik

TK-3 TKS
TKS kis harckocsi
1929-ben Lengyelország megvásároita az angol Carden Loyd Harci tömeg: 2430 kg 2700 kg
fegyverhordozó kis harckocsi licencét. Az 1930-as évek elején brit Kezelok száma: 2 fo 2 fo
eredeti alapján a lengyel konstruktorök egy módosított változatot Teljes hossz: 2580 mm 2580 mm
fejlesztettek ki. A kis görgos futómuvet tartógörgok és laprugók Teljes szélesség: 1780 mm 1780 mm
alkalmazásával korszerusítették. A kétfos legénység számára a csak Magasság: 1320 mm 1320 mm
fejvédo kupolával borított ülések helyett egy, jobban páncélozott, Hasmagasság: 300 mm 300 mm
nagyobb, teljesen zárt küzdoteret alakítottak ki. A megfigyelési Fajlagos talajnyomás: 0,52 kp/cm2 0,56 kp/cm2
lehetoségeket új típusú periszkópokkal javították. Az átalakítások Motor: Ford A, I Polski FIAT
során a harckocsi ba 22,5 LE-s Ford 1. motor helyett elobb egy 40 4 ütemu, 4 hengeres benzin
LE-s Ford A majd egy 42 LE-s Polski FIAT-motor került. Bár több Teljesítmény: 40 LE 42 LE
kísérletet végeztek páncéltöro ágyúk beépítésére és egy forgótor- Fajlagos teljesítmény: 16.4 LElt 15,9 LElt
nyos változat elkészítésére, a nagy sorozatban gyártott TKS kis Legnagyobb sebességi
harckocsik fegyvere a vezetotol jobbra elhelyezett, elore tüzelo úton: 46 km/h 40 km/h
géppuska maradt. 1940-re 150 darab TKS-be a géppuska helyére Lépcsomászó képesség: 0,45 m 0.45 m
egy 20 mm urméretu gépágyú beépítését tervezték, de ezekbol Gázlóképesség 0,50 m 0,50 m
1939 szeptember 1-jéig csak 20 pédány készült el. A felderíto és Árokáthidaló képesség: 1,00 m 1,00 m
könnyu harckocsi szerepkörben alkalmazott TKS kis harckocsik a Hatótávolság/úton: 200 km kb. 200 km
német -lengyel háború idején az erosebb német páncélosokkal Páncélzat: 3-8 mm 3-10 mm
szemben eredménytelenek voltak. 1939 szeptemberében a vissza- Fegyverzet: 1 db 7,92 mm urméretu géppuska
vonuló lengyel csapatokkal kb. 15-20 TKS-típusú kis harckocsi
került Magyarországra. Ezeket megvizsgálásuk után a honvédség
páncélosalakulataihoz osztották be, ahol kiképzési feladatokra fel-
használták oket.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 105

· -r.-·
o,

0'0

··
o

·•.
• ole.

• o
o
I i•••
•
106 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Renault R- 35 könnyu harckocsi Harci tömeg: 9800 kg

Kezelok száma: 2 fo
Gázlóképesség: 0,80 m
Árokáthidaló képesség:
A harckocsik alkalmazása tekintetében az elso világháború szintjén Teljes hossz: 4200 mm 1,60 m
megrekedt francia hadvezetés 1934-ben egy új, kétszemélyes, gya- Teljes szélesség: 1850 mm Hatótávolság/úton: 138 km
logságot kíséro könnyu harckocsira írt ki pályázatot. Követelmé- Magasság: 2370 mm Üzemanyag-kiszabat: 170,5 I
nyei között szerepelt a 8 tonnás tömeg, 40 mm-es páncélzat, 37 Motor: 4 ütemu, 4 henge- Páncélzat: 12-40 mm
mm urméretu löveg beépítése, 15-20 km/h sebesség és 80 km-es res, benzin Fegyverzet/ loszer-
hatótávolság elérése. A kiírásra a Renault cég egy, mindössze 82 Teljesítmény: 82 LE javadalmazás:
lóeros motorral hajtott harckocsival jelentkezett. A konstrukció Fajlagos teljesítmény: 1 db 37 mm urméretu
alapja az oldalanként öt kisebb méretu görgobol álló futómu volt. 8A LE/t harckocsiágyú/100 db;
A görgok közül az utolsó négyet páronként tekercsrugókkal kap- Legnagyobb sebesség/úton: 1 db 7,5 mm urméretu
csolták össze. Bár futómuve francia viszonylatban korszerunek 20 km/h géppuska/2400 db
számított, az R - 35-nek nevezett harcjármu vonalvezetését tekint- Lépcsomászó képesség: 0,50 m
ve az elso világháborús könnyu harckocsikra emlékeztetett. Egy-
személyes, öntött forgótornyába egy rövid, mindössze L 21 cso-
hosszú harckocsiágyút és egy géppuskát építettek. Késobb ezt egy
hosszabb, valamivel nagyobb teljesítményu löveggel váltották fel.
Az 1939-ben végrehajtott módosítással egyidejuleg a jármu me-
nettulajdonságain is javítottak. 1935 és 1940 között több, mint
2000 R- 35 készült. A második világháború elején, bár páncélvas-
tagságát és lövegének urméretét tekintve nem maradt el anémet
harckocsiktói, kis sebessége és kis (388 mis) lövedék-kezdose-
bességu, ezért páncélosokkal szemben hatástalan lövege miatt
alárendelt szerepet játszott. A németek a nagy számban zsákmá-
nyolt R - 35-ket - tornyuk eltávolítása után - foleg önjáró löve-
gek alvázaként és vontatóként használták. A Renault-féle harcko-
csikból a háború elott több országba, köztük Lengyelországba is
exportáltak. Ezek közül három példány, Lengyelország 1939-ben
történt összeomlásakor a visszavonuló lengyel hadsereggel Ma-
gyarországra jutott. A harckocsik a magyar honvédség tulajdonába
kerültek és kiképzési célokra használták oket.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 107
108 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Harci tömeg: 11 800 kg Lépcsomászó képesség:

Hotchkiss H - 35 és H - 39 könnyu Kezelok száma: 2 fo 0,50 m
harckocsi Teljes hossz: 4220 mm Gázlóképesség: 0,85 m
A francia hadvezetés új gyalogsági kíséro harckocsira kiírt pályáza- Teljes szélesség: 1850 mm Árokáthidaló képesség:
tára 1935-ben a Hotchkiss cég H - 35 jelu konstrukciójával jelent- Magasság: 2140 mm 1,80 m
kezett. A felépítmény, akár a konkurens Renault R - 35-nél, a fran- Motor: Hotchkiss 4 ütemu, Hatótávolság/úton: 150 km
cia harckocsiknál általában használt öntéstechnikával készült. Ön- 6 hengeres, benzin Páncélzat: 18-40 mm
tött tornya a rövid, 37 mm urméretu ágyúval megegyezett az Teljesítmény: 120 LE Fegyverzet/loszer-
R - 35-éveI. A H - 35 futómuvére jellemzo volt a páronként te- Fajlagos teljesítmény: javadalmazás:
kercsrugóval összekapcsolt hat kis futógörgo. Sebessége (28 km/ 10,2 LE/t 1 db 37 mm urméretu
hL hatótávolsága (129 km), valamint vékonyabb páncélzata miatt Legnagyobb sebesség/úton: harckocsiágyú/100 db; 1
a H - 35-öt lovasságot kíséro harckocsiként állították hadrendbe. 36 km/h db 7,5 mm urméretu gép-
1939-ben a Hotchkiss-féle könnyu harckocsi erosebb motort és puska/2400 db
vastagabb, 40 mm-es páncélzatot kapott. Rövid ágyúját hosszabb
csövu, L/33 csohosszú, ugyancsak 37 mm urméretu löveggel vál-
tották fel. A módosított változat a Hotchkiss H - 39 jelzést kapta.
A Franciaország elleni német támadás idején a Hotchkiss harcko-
csik alárendelt szerelX,t játszottak, mivellövegük nem tudta átütni
a német harckocsik páncélját. Franciaország megszállása után a
zsákmányolt. mintegy 1000 db H - 35 és H - 39 egy részét a Wehr-
macht a frontvonaléik mögött karhatalmi és biztosítófeladatokra
alkalmazta. Nagyobb részüket pedig, önjáró lövegek alvázaként
használták. 1942-ben az Ukrajnán áthaladó hadtápvonalakat biz-
tosító magyar megszállóerok az elöljáró német magasabbparancs-
nokságuktól 15 db Hotchkiss harckocsit kaptak. Belolük szervez-
ték meg az 101. önálló harckocsiszázadot. amelyet a partizánok
elleni harcra vetettek be. A század megmaradt hat harckocsija 1943
márciusában a szovjet reguláris erok elleni hadmuveletek során
valószínuleg megsemmisült.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik. páncélgépkocsik 109

o
110 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

SOMUA 5-35 közepes harckocsi Harci tömeg: 19700 kg Gázlóképesség: 1,00 m

Kezelok száma: 3 fo Árokáthidaló képesség:
1934-ben a hadvezetés a francia lovasság támogatására egy új. Teljes hossz: 5450 mm 2,13 m
erosebb harckocsit terveztetett. Az iránykövetelmények között 40 Teljes szélesség: 2120 mm Hatótávolság/úton: 257 km
mm-es páncélzat és 47 mm urméretu löveg szerepelt. A SOMUA Magasság: 2620 mm Üzemanyag-kiszabat: 413 I
cég S - 35 jelu konstrukciója teljesítette ezeket a feltételeket. Az Motor: Som ua 4 ütemu, Páncélzat: 20- 55 mm
S - 35 érdekessége, hogy ez volt a világon az elso teljes mértékben 8 hengeres, benzin Fegyverzet/loszer-
öntési technológiával készült harckocsi. Húsztonnás tömegéhez a Teljesítmény: 190 LE javadalmazás:
190 lóeros motorja kissé gyenge volt, de az S - 35 mégis mind Fajlagos teljesítmény: 1 db 47 mm urméretu
sebesség, mind hatótávolság tekintetében felülmúlta a korabeli 9,6 LE/t harckocsiágyú/118 db;
francia harckocsikat. Jellegzetes, külso védoburkolattal ellátott, Legnagyobb sebesség/úton: 1 db 7,5 mm urméretu
nyolc futó- és hat tartógörgos futómuve túl bonyolultnak bizo- 40 km/h géppuska/3000 db
nyult. A második világháború elején az S - 35 volt az egyik legjob- Lépcsomászó képesség: 0,76 m
ban páncélozott harckocsi, és a lövedékének 670 mis-os kezdose-
bessége sem sokkal maradt el ellenfeleiétol. E tulajdonságai miatt
Franciaország összeomlása után a zsákmányolt SOMUA közpes
harckocsikat besorolták a német hadsereg harcjármuvei közé.
Elobb a páncéloshadosztályok állományába kerültek, késobb a
Wehrmacht által elfoglalt területeken foleg megszálló- és biztosító-
feladatokat láttak el. Gyakori volt, hogya szintén megszállófelada-
tokat teljesíto Hotchkiss könnyuharckocsi-századokban parancs-
noki jármuként S - 35-öket alkalmaztak. Valószínuleg így került
1942-ben a magyar megszállócsapatoknak a németek által Ukraj-
nában átadott Hotchkiss századába két darab SOUMA harckocsi.
A századot a hadtápvonalak biztosítására, a partizánok ellen vetet-
ték be. A harckocsik további sorsáról nincsenek pontos adataink,
a harcok folyamán minden bizonnyal megsemmisültek.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 111
 ---_._-_.~------------------------------------
112 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

T - 27 kis harckocsi Harci tömeg: 1900 kg Lejtomászó képesség: 45°

Kezelok száma: 2 fo Lépcsomászó képesség:
1930-tól az angol Carden Loyd Mk. VI. mintájára a Szovjetunióban Teljes hossz: 2470 mm 0,49 m
is nagy számban gyártották a T - 27 jelzésu kis harckocsit. ame- Teljes szélesség: 1670 mm Gázlóképesség: 0,65 m
lyekbol1931 és 1941 között mintegy 4000 darab készült. A gyártás Magasság: 1350 mm Árokáthidaló képesség:
során az alapkonstrukción néhány változtatást hajtottak végre. Hasmagasság: 275 mm 1,22 m
Ezek közül a legjelentosebb volt. hogy az eredetileg alkalmazott Láncszélesség: 137 mm Hatótávolság/úton: 160 km
22,5 lóeros Ford T motort 40 lóeros, szovjet gyártású GAZ - AA Fajlagos talaj nyomás: Üzemanyag-kiszabat: 44 I
típusú motorral cserélték ki. A 40 km/h-s végsebességu harcjármu 0,53 kp/cm2 Páncélzat: 6 -1 O mm
fo feladata a lovasalakulatok biztosítása és felderítés volt. A kétsze- Motor: Ford T 4 ütemu, Fegyverzet/I oszer-
mélyes, egy géppuskával felfegyverzett. 6 -1 O mm-es páncélzattal 4 hengeres, benzin javadalmazás:
ellátott T - 271941-re mint harcjármu teljesen elavult. Ezért a Teljesítmény: 22,5 LE 1 db 7,62 mm urméretu
Szovjetunió elleni támadás után nem sokkal kivonták a harcoló Fajlagos teljesítmény: 11,6 LE/t géppuska/2520 db
állományból. A továbbiakban a megmaradt jármuveket tüzérségi Legnagyobb sebesség/úton:
vontatóként és egyéb kisegíto feladatokra alkalmazták. 1941 -ben 40 km/h
a Szovjetunió ellen idított hadjárat elején néhány muködoképes
T - 27 került a magyar honvédség kezébe.
Ezeket a fronton vontatóként. hazaszállításuk után pedig kikép-
zési célokra használták.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 113

O:
..

......

,'0

..:'- .
114
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik. páncélgépkocsik

T-11 (LT-35) könnyu harckocsi Harci tömeg: 10500 kg Legnagyobb sebesség/úton:

Kezelok száma: 4 fó 40 km/h
1935-ben a csehszlovák hadügyminisztérium megrendelésére a Teljes hossz: 4450 mm Hatótávolság/úton: 190 km
Skoda Muvek szakemberei egy könnyu harckocsit fejlesztettek ki. Teljes szélesség: 2250 mm Üzemanyag-kiszabat: 153 I
AT-ll -gyel jelölt típus a csehszlovák hadseregben az LT - 35 Magasság: 2350 mm Sebességek száma:
elnevezést kapta. A kezdeti nehézségek után számos elonyös tulaj- Hasmagasság: 350 mm 6 elóre. 6 hátra
donságú harckocsit alkottak. A kisméretu motornak köszönhetoen Nyomtáv: 1660 mm Páncélzat: 16 - 25 mm
tágas volt a küzdotere, a vezetést megkönnyítette a pneumatikus Láncszélesség: 320 mm Fegyverzet/loszer -
tengelykapcsoló-, fék- és kormányberendezés. Forgótornyában Motor: Skoda T 11/10 javadalmazás:
elhelyezett 37 mm urméretu lövegévei az LT - 35 fegyverzet tekin- 4 ütemu. 4 henge- 1 db Skoda KwK A3 37
tetében kiemelkedett kategóriájának harcjármuvei közül. Kis gör- res. benzin mm urméretu harckocsi-
gos, külso rugózású futómuve nem volt a legkorszerubb megoldá- Hengerurtartalom: ágyú/72 db;
sú, ugyanakkor kevés karbantartást igényelt. A felépítmény páncél- 8620 cm3 2 db MG - 37/E 7.92 mm
lemezeinek szegecselt kötése viszont már az 1930-as évek második Teljesítmény: 120 LE urméretu géppuska/
felében is túlhaladott megoldásnak számított. E típusból Románia Fajlagos teljesítmény: 1800 db
is nagyobb mennyiséget vásárolt. Ezenkívül Bulgária, Jugoszlávia 11.4 LE/t
és a Szovjetunió is érdeklodött az LT - 35 iránt. A csehszlovák
állam 1939. márciusi szétesése után 298 db LT - 35 a németek
kezére került. A zsákmányolt könnyu harckocsikat gyengének tar-
tott páncélvédettségük ellenére - Pzkpfw. 35 (t) jelzéssel -
besorolták a Wehrmacht harcjármuvei közé. 1939 márciusában a
Kárpátalján történt összecsapások alkalmával két LT - 35 sérült
állapotban került a magyar honvédség kezére. A jármuveket ké-
sobb a piiseni Skoda-gyárban kijavíttatták, majd T -11 elnevezés-
sel az esztergomi páncélosiskolán kiképzési célokra használták
oket.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 115
116 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

T - 38 könnyu harckocsi Harci tömeg: 10500 kg Lépcsomászó képesség:

Kezelok száma: 4 fo 0,80 m
Panzerkampfwagen 38 (t) Teljes hossz: 4880 mm Gázlóképesség: 0,90 m
Csehszlovákia megszállása 1939-ben anémet páncéloscsapatok Teljes szélesség: 2130 mm Árokáthidaló képesség:
erejét jelentosen megnövelte. A zsákmányolt mintegy 1000 harc- Magasság: 2130 mm 2,10 m
jármu közül a német szakértok tetszését leginkább a tKD-gyár Hasmagasság: 400 mm Hatótávolság/úton: 250 km
TN HP-jelu, a csehszlovák hadseregben LT - 38-nak nevezett Nyomtáv: 1780 mm Üzemanyag-kiszabat: 218 I
könnyu harckocsija nyerte el. A konstrukció erossége az oldalan- Láncszélesség: 293 mm Sebességek száma:
ként két pár, páronként laprugóra támaszkodó, egyszeru, kevéssé Fajlagos talaj nyomás: 5 elore, 1 hátra
sérülékeny futómu volt. A könnyu, jó menettulajdonságú, mozgé- 0,57 kp/cm2 Páncélzat: 17,5-25 mm
kony harcjármu 37 mm urméteru lövege és 25 mm vastag homlok- Motor: PRAGA EPA Fegyverzet/loszer -
páncélja pedig az akkori közepes kategóriájú harckocsikéval vete- 4 ütemu, javadalmazás:
kedett. Anémet megszállók nemcsak a csehszlovák hadsereg állo- 6 hengeres, benzin 1 db KwK A7 37 mm ur-
mányában lévo 80 harckocsit sorolták Pzkpfw. 38 (t) jelzéssel a Hengerurtartalom: 7754 cm3 méretu harckocsiágyú/
Wehrmacht hadrendjébe, hanem utasították a gyárat. sot. a Skoda Teljesítmény: 90 db;
Muveket is a gyártás folytatására. 1942-ig több mint 1500 Pzkpfw. 125/150 LE 2 db MG - 37 (t) 7,92 mm
38 (t) készült a csehországi gyárakban. A szovjet T - 34 és KV- Fajlagos teljesítmény: urméretu géppuska/
típusú páncélosok megjelenésével a Pzkpfw. 38 (t) védettsége és 13 LE/t 2700 db
fegyverzete gyengének bizonyult. Ezért fokozatosan kivonták oket Legnagyobb sebesség/úton: Rádió: Fu 2 vevo
anémet páncéloserok kötelékébol, amelynek 1941-ben még 25%- 42 km/h vagy Fu 5 adóvevo
át tették ki. A jól használható futómuvet, amelynek gyártását a Lejtomászó képesség: 45°
háború végéig folytatták, különbözo önjáró fegyverhordozó alvá-
zába építették. 1942 tavaszán Magyarország a frontra induló 1.
páncéloshadosztály részére 108 darab Pzkpfw. 38 (t) -t kapott
Németországból. A Magyarországon közepes harckocsinak mino-
sített páncélosokat T - 38 néven rendszeresítették. A 108 darab
T - 38 közül 70 legénységi, 38 parancsnoki kivitel volt, ezek csak
a rádiójuk típusában különböztek egymástól. Az 1942 második
felére már elavultnak tekintheto T - 38-ok a doni harcokban súlyos
veszteségeket szenvedtek. A 92 darabból megmaradt 9 példány
1943-ban kiképzokocsiként az 1. lovashadosztály harckocsi-zász-
lóaljához került.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 117
118 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Pz. I.A. (Krupp) könnyu harckocsi Harci tömeg: 5400 kg Legnagyobb sebesség/úton:
Kezelok száma: 2 fo 37 km/h
Panzerkampfwagen 1. (MG) Ausf. A. Teljes hossz: 4020 mm Lejtomászó képesség: 30°
(Sd. Kfz.101) Teljes szélesség: 2060 mm Lépcsomászó képesség:
Magasság: 1720 mm 0,37 m
1932-ben a német vezérkar egy könnyu harckocsi terveinek elké-
Hasmagasság: 295 mm Gázlóképesség: 0,60 m
szítésére írt ki pályázatot. A gyoztes a Krupp-cég konstrukciója lett
Nyomtáv: 1676 mm Árokáthidaló képesség:
amely az antantmegfigyelok megtévesztésére a "Krupp-féle mezo- 1,40 m
Láncszélesség: 280 mm
gazdasági vontató" nevet kapta. Az öttonnás, kétszemélyes harc-
Fajlagos talajnyomás: Hatótávolság/úton: 145 km
jármu futómuve angol licenc alapján készült. Páncélzata a gyalog-
0,39 kp/cm2 Üzemanyag-kiszabat: 144 I
sági lövedékek ellen nyújtott védelmet. A fegyverzetét alkotó két
Motor: Krupp M 305 4 üte- Sebességek száma:
géppuskát a jármu forgótornyában helyezték el. A prototípusokat 5 elore, 1 hátra
mu, 4 hengeres,
1933-ban adták átoA sorozatgyártás 1934-ben indult meg a Hens- benzin Páncélzat: 13 mm
chel, majd a MAN Muvekben. A német politikában bekövetkezett
Hengerurtartalom: 3460 cm3 Fegyverzet/loszer-
fordulat következtében a csapatokhoz került jármuvek már nyíltan
Teljesítmény: 57 LE javadalmazás:
viselték a harckocsi elnevezést és a Pz. (Panzerkampfwagen) 1.
Fajlagos teljesítmény: 2 db MG -13 (Dreyse)
jelölést. A Pz. I.-ek elso sorozatába beépített 57 LE-s, léghutéses
11,1 LE/t 7,9 mm urméretu gép-
Krupp-motor teljesítménye a jármu tömegéhez viszonyítva kevés-
puskal1525 db
nek bizonyult. Ezért 1935-tol egy 100 lóeros, Maybach-féle vízhu-
téses motort szereltek be. A Krupp-motoros kocsik a Pz. 1.A, a
nagyobb teljesítményu jármuvek a Pz. 1. B. jelzést kapták. 1936-
ban a magyar honvédelmi minisztérium kipróbálás és a fejlesztés
alatt álló V-3 harckocsival való összehasonlítás céljából egy Pz.
1. A típusú könnyu harckocsit rendelt Németországból. A Pz. 1. A
teljesítményét fegyverzetét és páncélvédettségét tekintve egyaránt
elmaradt a magyar hadvezetésnek a könnyu harckocsikkal szem-
ben támasztott igényeitol. Újabb megrendelésekre nem került sor.
Az 1937 -ben leszállított példányt a honvédség Krupp könnyu
harckocsi néven még az 1940-es évek elején is kiképzési célokra
használta.
1942-ben a frontra indu ló 1. tábori páncéloshadosztály teherko-
csivezetoinek átképzésére újabb 8 db pz I-et kapott a honvédség.
Közöttük legalább egy pz I A tipus volt. Ezt a harcskocsit késobb
az 1. lovashado!;ztály harkocsizászlóaljához utalták ki.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 119
120 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Pz. 1.B. könnyu harckocsi Harci tömeg: 6000 kg

Kezelok száma: 2 fo
Legnagyobb sebesség/úton:
40 km/h
Panzerkampfwagen L. (MG) Ausf. B. Teljes hossz: 4420 mm Lejtomászó képesség: 30°
(Sd. Kfz. 101) Teljes szélesség: 2060 mm Lépcsomászó képesség:
A Pz. 1. típusú, könnyu harckocsik továbbfejlesztése során a moz- Magasság: 1720 mm 0,37 m
gékonyság növelésére beépített 100 LE-s, hathengeres Maybach- Hasmagasság: 295 mm Gázlóképesség: 0,60 m
hajtómu részére nagyobb hely kellett, mint a korábban alkalmazott Nyomtáv: 1670 mm Árokáthidaló képesség:
Krupp-féle bokszermotorhoz. A Pz. 1. B. változat ezért lett hosz- Láncszélesség: 280 mm 1,40 m
szabb, mint az elodje. Ez a futómu meghosszabbítását is szüksé- Fajlagos talajnyomás: Hatótávolság/úton: 140 km
gessé tette. Az oldalanként használt eddigi négy futó- és három 0,43 kp/cm2 Üzemanyag-kiszabat: 146 I
tartógörgo helyett ötöt, illetve négyet alkalmaztak. 1939-ig mint- Motor: Maybach NL 38 TR Sebességek száma:
4 ütemu, 6 henge- 5 elore, 1 hátra
egy 2000 darab Pz. 1. B. készült. A második világháború idejére a
res, benzin Páncélzat: 13 mm
Pz. 1. már elavultnak számított, ezért eredeti formájában csak kikép-
zési és gyakorlófeladatokra használták. A háború alatt a Pz. I.-k Hengerurtartalom: 3791 cm3 Fegyverzet/loszer-
nagy részérol eltávolították a tornyot, a harckocsitestet pedig önjá- Teljesítmény: 100 LE javadalmazás:
ró lövegek, harckocsivadászok, rádiós parancsnoki kocsik és kü- Fajlagos teljesítmény: 2 db 7,9 mm urméretu
lönbözo lánctalpas szállító jármuvek alvázaként alkalmazták. 1942 17,1 LE/t géppuska/2250 db
elején Németország kötelezettséget vállalt, hogya magyar honvéd-
séget ellátja egy páncéloshadosztály jármuanyagával. Ennek kere-
tében érkezett Magyarországra 1942 tavaszán nyolc darab Pz. 1.
B-k, amelyeken anémet kiképzoszemélyzet a magyar harckocsive-
zetoket oktatta. 1943 márciusában a nyolc harcjármuvet végleg
átadták a magyar honvédségnek. A harckocsik alvázai kiképzo-
anyagként az 1. lovashadosztály harckocsizászlóaljához kerültek.
A leszerelt tornyokat az esztergomi páncélos loiskolába szállították.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 121

•
122 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Kis páncélozott parancsnoki jármu Harci tömeg: 5880 kg Lejtomászó képesség: 300
Kezelok száma: 3 fo Lépcsomászó képesség:
Kleiner Panzerbefehlswagen (Pz. 1.B. Teljes hossz: 4420 mm 0,37 m
Ausf. B.), (Sd. Kfz. 265) Teljes szélesség: 2060 mm Gázlóképesség: 0,60 m
Magasság: 1990 mm Árokáthidaló képesség:
A gépesített alakulatok és a légiero együttmuködésén alapuló né-
met hadászati és harcászati elképzelések egyik sarkalatos pontja
Hasmagasság: 295 mm 1,40 m
Nyomtáv: 1670 mm Hatótávolság/úton: 170 km
volt a nagy térségekben mozgó gépesített és páncéloscsapatok
összehangolt és pontos irányítása. Ehhez olyan harcjármuvekre Láncszélesség: 280 mm Üzemanyag-kiszabat: 146 I
Motor: Maybach NL 38 TR Sebességek száma:
volt szükség, amelyek segítségével a magasabb parancsnokok a
4 ütemu, 6 henge- 5 elore, 1 hátra
távolban tevékenykedo csapataik helyzetérol is pontos képet kap-
res, benzin Páncélzat: 14,5 mm
hatnak és azoknak közvetlenül parancsot adhatnak. A jármuvel
szemben támasztott követelmények közé tartozott, hogya repülok- Hengerurtartalom: 3791 cm3 Fegyverzet/loszer -
kel is rádiókapcsolatot lehessen vele tartani. E követelmények ki- Teljesítmény: 100 LE javadalmazás:
Fajlagos teljesítmény: 1 db MG -34 7,9 mm ur-
elégítésére alakították ki - még a második világháború kitörése
17,0 LE/t méretu géppuska/
elott - a Pz. 1. könnyu harckocsi alvázán az úgynevezett kis pa-
Legnagyobb sebesség/úton: 900 db
rancsnoki harckocsit. A forgótornyot elhagyták, helyére egy maga-
sabb és tágasabb rögzített felépítmény került. A nagy teljesítményu 40 km/h
rádiókészülékek mellett itt kapott helyet a jármu egyetlen fegyvere,
a 7,9 mm urméretu géppuska, és a háromra bovült személyzet két
tagja. A jobb rádióforgalmazási lehetoségeket egy, az állótornyon
levo keretantenna biztosította. Ezek a harcjármuvek a Wehrmacht
hadjárataiban apáncéloshadosztályok híradó-alakulatainak köte-
lékében vettek részt. Lánctalpas futómuvük lehetové tette, hogya
tereptol függetlenül, mindig az eloretöro harckocsik nyomában
legyenek, és közvetlenül a tuzvonal ból tájékoztathassák a hátrább
elhelyezkedo parancsnokságot a hadi helyzet alakulásáról. A jár-
muszemélyzet védelme érdekében a páncélzatát a legveszélyezte-
tettebb helyeken 13-ról 30 mm-re növelték. Levéltári források
alapján, meg nem erosítheto állítások szerint, a német felszereléssel
1942-ben a harctérre vonult 1. honv. páncéloshadosztály - már
kint a hadmuveleti területen - szintén kapott hat darab páncélo-
zott parancsnoki kocsit. Tevékenységük, további sorsuk ismeret-
len.
A Magyar. Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 123
124 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Harci tömeg: 9500 kg Lejtomászó képesség: 300

Pz. II. F. könnyu harckocsi Kezelok száma: 3 fo Lépcsomászó képesség:
Panzerkampfwagen II. (2 cm) Ausf. F. Teljes hossz: 4810 mm 0,42 m
(Sd. Kfz. 121) Teljes szélesség: 2280 mm Gázlóképesség: 0,85 m
Magasság: 2020 mm Árokáthidaló képesség:
1934-ben anémet hadvezetés a szakembereknek egy 10 tonna 1,70 m
Hasmagasság: 340 mm
körüli, 20 mm urméretu gépágyúval és géppuskával felszerelt Hatótávolság/úton: 150 km
Nyomtáv: 1880 mm
könnyu harckocsi kifejlesztésére adott megbízatást. A harcjármu Láncszélesség: 300 mm Üzemanyag-kiszabat: 170 I
1935-ben Panzerkampfwagen (Pz.) II. elnevezéssel került a csa- Sebességek száma:
Fajlagos talaj nyomás:
patokhoz. Itt derült ki, hogya Pz. II. oldalanként három pár kis 0,66 kp/cm2 6 elore, 1 hátra
görgobol álló futómuve nem felel meg a követelményeknek, ezért Motor: Maybach HL 62 Páncélzat: 14,5 - 35 mm
az elso sorozatok csak kis darabszámban készültek. Az öt közép- TRM 4 ütemu, Fegyverzet/loszer-
nagyságú futógörgobol álló végleges futómuvet 1937 -re alakítot- 6 hengeres, benzin javadalmazás:
ták ki. Ettol kezdve erre építették a Pz. II. A., B., C. és F. altípusba 1 db KwK 30 vagy 38
Hengerurtartalom: 6191 cm3
sorolt harckocsik alapváltozatait. 1938-tól egy nagyobb teljesítmé- 20 mm urméretu gép-
Teljesítmény: 140 LE
nyu motorral felszerelt, négy nagy futógörgos, Christie-rendszeru Fajlagos teljesítmény: ágyú/180 db;
futómure épített változat is készült. A gyors harckocsinak nevezett 14,7 LE/t 1 db MG-34 7,92 mm
és Pz. II. D. és E., G., I.-vel jelölt jármu felépítménye és fegyverzete urméretu géppuska/
Legnagyobb sebesség/úton:
megegyezett az alaptípuséval. A lengyel-- és a franciaországi hadjá- 40 km/h 2550 db
ratban nagyszámú Pz. II. vett részt. Fegyverzetük és 14-30 mm-es
páncélzatuk ekkor már gyengének bizonyult, ezért 1940 után a Pz.
II.-k 5 mm-rel vastagabb páncéllal és nagyobb teljesítményu fegy-
verzettel készültek. A Szovjetunió elleni háborúban a megerosített
könnyu harckocsikat foleg felderítési feladatokra használták.
1942-tol a gyenge védettségu és fegyverzetu Pz. II.-ket fokozato-
san kivonták a harci állományból. Ezek egy részét oktatóharckocsi-
ként alkalmazták, míg a többit a forgótorony eltávolítása után
önjáró lövegek alvázaként használták. 1942-ben a keleti frontra
induló, német haditechnikával ellátott 1. honv. páncéloshadosztály
könnyu harckocsi-szakaszait Pz. II.-kel kívánták felszerelni. Erre a
harckocsik hiánya miatt akkor nem került sor. Egyes - levéltári
források által meg nem erosítheto - visszaemlékezések szerint az
1. páncéloshadosztály kint a fronton átképzési célokra mégis ka-
pott néhány Pz. II. F.-t. Állítólag 1944-ben a kecskeméti 3/11.
harckocsizászlóaljnál is volt egy-két Pz. II.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 125
126 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Harci tömeg: 10800 kg Legnagyobb sebesség/úton:

Marder II. páncélvadász Kezelok száma: 4 fo 40 km/h
7,5 cm Pak 40/2 auf Gw. II. Marder II. Teljes hossz: 6360 mm Lejtomászó képesség: 300
(Sd. Kfz. 131) Teljes szélesség: 2280 mm Lépcsomászó képesség:
Magasság: 2200 mm 0042 m
Az eros páncélzatú T - 34 és KV-tí pusú szovjet harckocsik megje-
Hasmagasság: 345 mm Gázlóképesség: 0,92 m
lenése arra kényszerítette a német hadvezetést, hogya Wehrmacht
Nyomtáv: 1880 mm Árokáthidaló képesség:
páncélelhárításának átütoképességét és mozgékonyságát jelento- 1,70 m
Láncszélesség: 300 mm
sen növelje. A német hadsereg azonban 1941 végén még nem
Fajlagos talajnyomás: Hatótávolság/úton: 190 km
rendelkezett olyan saját fejlesztésu páncéltöro ágyúval, amely ha-
0,76 kp/cm2 Üzemanyag-kiszabat: 170 I
tásos lett volna az új szovjet páncélosokkal szemben. Ezért zsákmá-
Motor: Maybach HL 62 Sebességek száma:
nyolt 76,2 mm urméretu szovjet páncéltöro lövegek felhasználása TRM 4 ütemu, 6 elore, 1 hátra
mellett döntöttek. A páncélelhárítás mozgékonysága érdekében a Páncélzat: 8-35 mm
6 hengeres, benzin
lövegeket - harckocsinként már elavultnak számító - könnyu
Hengerurtartalom: 6191 cm3 Fegyverzet/loszer-
páncélosok alvázára építették. A merev, nyitott toronyban elhelye-
Teljesítmény: 140 LE javadalmazás: 1 db Pak
zett ágyú kezeloit a gyalogsági lövedékek és repeszek ellen vékony
Fajlagos teljesítmény: 40/2 75 mm urméretu
páncélzat védte. Az így kialakított úgynevezett páncélvadászokat
12,7 LE/t páncéltöro ágyú/37 db
csak átmeneti megoldásnak tekintették. A legelterjedtebb páncél-
vadászok a Pz. II. könnyu harckocsi alvázán kialakított Marder
(Menyét) II. és a 38 (t) könnyu harckocsi futómuve felhasználásá-
val készült Marder Ill. jelzésu harcjármuvek voltak. Ezeket 1942
elejétol az év oszéig szovjet eredetu löveggel gyártották, késobb
német szerkesztésu, 75 mm urméretu páncéltöro ágyút helyeztek
rá. 1942 végén anémet hadvezetés öt darab, 75 mm urméretu
löveggel felszerelt Marder II. típusú harckocsivadászt adott át a
fronton harcoló magyar 1. páncéloshadosztálynak. E harcjármuvek
- amelyek részt vettek az 1943. januári harcokban - azonban
nem kerültek végleg a honvédség tulajdonába. 1943 nyarán a doni
frontról hazakerült két páncélvadászt visszaküldték Németország-
ba.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 127
128 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

nikai Intézetnél alapos vizsgálatoknak vetettek alá, de az akkor már

Pz. Ill'. M közepes harckocsi elavultnak minosülo páncélos rendszeresítését a honvédség nél
Panzerkampfwagen Ill. (5 cm L/60) Ausf. M nem javasolták. 1944 nyarán ismét 10-12 db Pz. Ill. M harckocsi
(Sd. Kfz. 141/1) került a magyar honvédség birtokába. Ezeket a Galíciában harcoló
2. páncéloshadosztály veszteségeinek pótlására adták a németek.
1935-ben anémet hadvezetés egy 15 tonna körüli közepes harc-
Az átadott harcjármuvek a nyári harcok során elpusztultak. Az
kocsi kifejlesztésének igényével lépett fel. A megtervezett Pz. Ill.
augusztusban átcsoportosított hadosztály állományában már csak
típus 1936 -1939 között kis példányszámban készült A., B., C. és
egy Pz. Ill. volt.
D. jelzésu sorozatai a páncélzat és a futómu további módosítását
szolgálták. Ekkor alakították ki a német közepes harckocsikra jel-
lemzo, páronkénti kis görgos futómuvet és a szögletes felépít-
ményt. A lengyel hadjáratban bemutatkozott - 30 mm-es páncél-
zattal és 37 mm urméretu harckocsiágyúval felszerelt - Pz. Ill. E.
változatot megfelelonek találták arra, hogya Wehrmacht alapharc-
kocsija legyen. Ezután kezdodött meg a Pz. Ill. tömeggyártása. Lejtomászó képesség: 30°
Harci tömeg: 21 130 kg
A háborús tapasztalatok alapján a löveg tuzerejét és a homlokpán- Kezelok száma: 5 fo Lépcsomászó képesség:
cél vastagságát - az alváz és a hajtómu változtatása nélkül - 0,60 m
Teljes hossz: 6412 mm
növelték. Elobb L/42, majd L/60 csohosszú 50 mm urméretu löve- Gázlóképesség: 0,80 m
Teljes szélesség: 2970 mm
get, s végül 75 mm-es, L/24 csohosszú ágyút kapott. A homlok- Árokáthidaló képesség:
Magasság: 2500 mm
páncél vastagságát 30-ról 50 mm-re, majd újabb 20 mm-es pán- 2,0 m
Hasmagasság: 385 mm
céllemez hozzáadásával 70 mm-re növelték. E fejlesztések ellenére
Nyomtáv: 2510 mm Hatótávolság/úton: 155 km
a háború második felére a Pz. Ill. mind tuzero, mind védettség
Lánctalpszélesség: 400 mm Üzemanyag-kiszabat: 320 I
tekintetében elmaradt ellenfelei mögött, ezért gyártását 1943-ban
Fajlagos talajnyomás: Sebességek száma:
megszüntették. A jól bevált alvázán kialakított rohamlövegek eloál- 6 elore, 1 hátra
0,94 kp/cm2
lítását viszont a háború végéig folytatták. 1942 oszén a doni fron- Páncélzat:
Motor: Maybach HL 120
ton harcoló magyar 1. páncéloshadosztály veszteségeinek pótlásá- TRM 4 ütemu, 20-50 (+20) mm
ra a hadmuveleti területen a németektol tíz darab Pz. Ill. közepes
12 hengeres, benzin Fegyverzet/I oszer-
harckocsit kapott. E jármuvek az L/60 hosszú, 50 mm urméretu
Hengerurtartalom: javadalmazás:
löveggel ellátott és 70 mm-es homlokpáncélzatú Maltípusba tar- 11 867 cm3 1 db KwK 39 50 mm ur-
toztak. Ezek a harckocsik nem kerültek a honvédség tulajdonába,
Teljesítmény: 265/300 LE méretu harckocsiágyú/
csak a fronton való használatra utalták át oket a magyar páncélos-
Fajlagos teljesítmény: 84 db;
hadosztályhoz. Személyzetük német volt. A Pz. III.-ak részt vettek 2 db MG-34 7,92 mm
14,2 LE/t
az 1943. januári harcokban, amelyek során nagyobb részük meg-
Legnagyobb sebesség/úton: urméretu géppuska/
semmisült. 1943-ban egy Pz. Ill. M típusú harckocsit a Haditech- 3800 db
40 km/h
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik. páncélgépkocsik 129
130 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépl<ocsik

Fajlagos talaj nyomás: Árokáthidaló képesség:

Pz. IV. F1 közepes harckocsi 0,79 kp/cm2 2,30 m
Panzerkampfwagen IV. (7,5 cm) Ausf. F1 Motor: Maybach HL 120 Hatótávolság/úton: 200 km
(Sd. Kfz. 161 ) TRM 4 ütemu, Üzemanyag-kiszabat: 470 I
12 hengeres, benzin Sebességek száma:
A második világháborúban anémet páncélosalakulatok által leg- 6 elore, 1 hátra
Hengerurtartalom:
nagyobb számban használt harckocsitípus a Pz. IV. volt. Különbö- 11 867 cm3 Páncélzat:
zo változataiból1936 -1945 között 10 000 darab készült. Szögle-
Teljesítmény: 20-50 (+30) mm
tes formájával, kis görgos futómuvével a Pz. IlL-hoz hasonlított. 265/300 LE Fegyverzet/ loszer-
Rövid csövu, 75 mm urméretu ágyújával a háború elso felében a
Fajlagos teljesítmény: javadalmazás:
legnagyobb tuzereju német páncélos volt. Gyártása kezdetben 13,4 LE/t 1 db KwK 75 mm urmé-
még is elmaradt a kisebb teljesítményu Pz. Ill. mögött. A termelését Legnagyobb sebesség/úton: retu harckocsiágyú/
csak 1942-ben kezdték rohamosan növelni, amikor bebizonyoso- 80 db;
42 km/h
dott, hogya Pz. IV. az egyetlen német harckocsi, amely a T - 34 és 2 db MG-34 7,92 mm
Lejtomászó képesség: 30°
KV-típusú szovjet harckocsikkal a siker reményében képes felvenni Lépcsomászó képesség: urméretu géppuska/
a harcot. A harckocsi páncélvédelmének javítása érdekében az 0,60 m 3192 db
1940 -1941 között gyártott Pz. IV. F1 változaton az eredetileg 50 Rádió: Fu 5
Gázlóképesség: 1,0 m
mm vastag homlokpáncélt egy 30 mm-es páncéllemez ráhegeszté-
sével erosítették meg. Ugyanilyen módon az oldalfalak vastagságát
20-ról 40 mm-re növelték. 1942 tavaszán a frontra induló 2. ma-
gyar hadsereg páncéloshadosztálya 22 darab Pz. IV. F1 sorozatba
tartozó, rövid, L/24 csohosszú ágyúval ellátott páncélost kapott.
Ezeket a harcjármuveket a magyar honvédségnél nehéz harckocsi-
ként sorolták be. Az 1942 augusztusa és 1943 januárja között a
Don mentén vívott harcokban az 1. honvéd páncéloshadosztály két
nehézharckocsi-százada felmorzsolódott. Csupán egyetlen Pz. IV.
típusú harckocsi került haza.

Harci tömeg: 22300 kg Magasság: 2690 mm

Kezelok száma: 5 fo Hasmagasság: 400 mm
Teljes hossz: 5920 mm Nyomtáv: 2450 mm
Teljes szélesség: 2880 mm Láncszélesség: 400 mm
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 131

O····
...
.'
132 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Pz. IV. F2 közepes harckocsi Fajlagos talaj nyomás: Árokáthidaló képesség:

0,84 kp/cm2 2,2 m
Panzerkampfwagen IV. (7,5 cm KwK L/43) Motor: Maybach HL 120 Hatótávolság/úton: 210 km
Ausf. F2 (Sd. Kfz. 161) TRM 4 ütemu, Üzemanyag-kiszabat: 470 I
12 hengeres, benzin Sebességek száma:
1941 végére Németországban egy, nagyobb teljesítményu, L/43 6 elore, 1 hátra
Hengerurtartalom:
cso hosszú harckocsiágyút fejlesztettek ki. A csoszájfékkel ellátott 11867 cm3 Páncélzat:
löveg 740 mis kezdosebességu lövedéke 457 m távolságról 60°-os
Teljesítmény: 300 LE 20- 50 (+30) mm
becsapódási szög nél akár 89 mm vastagságú páncélt is képes volt
Fajlagos teljesítmény: Fegyverzet/ loszer-
átütni. Eza német páncélosokat alkalmassá tette arra, hogy megfe-
12,7 LE/t javadalmazás:
lelo eséllyel vegyék fel a harcot a legújabb szovjet harckocsikkal. 1 db KwK 40 75 mm ur-
Legnagyobb sebesség/úton:
Az új hosszú csövu löveg beépítését a Pz. IV. harckocsikba 1942
40 km/h méretu harckocsiágyú/
elején kezdték meg. A régi, rövid csövu harckocsik a Pz. IV. F1, a 87 db;
módosított változat a Pz. IV. F2 jelölést kapta. A 2. magyar hadse- Lejtomászó képesség: 30°
Lépcsomászó képesség: 2 db MG-34 7,92 mm
reg frontra küldésekor a németek megígérték, hogya hadsereg 0,60 m urméretu géppuska/
állományába tartozó 1. honvéd páncéloshadosztály jármuveszte- 3192 db
Gázlóképesség: 1,0 m
ségeit saját készletükbol a helyszínen pótolják. 1942 augusztusá-
ban vívott harcok során a magyar páncéloshadosztály súlyos vesz-
teségeket szenvedett. Az elpusztult harcjármuvek pótlására 1942
októberében a hadmuveleti területen az 1. honvéd páncélosha-
dosztálynak négy, majd további hat hosszú csövu Pz. IV. F2 harc-
kocsit adtak át a németek. E harckocsik részt vettek az 1943. januári
védelmi harcokban, amelyek során nagyobb részük megsemmisült.
A megmaradt példányokat az 1. páncéloshadosztály maradványai-
nak hazatérésekor valószínuleg visszaadták anémeteknek.

Harci tömeg: 23600 kg Magasság: 2680 mm

Kezelok száma: 5 fo Hasmagasság: 400 mm
Teljes hossz: 6630 mm Nyomtáv: 2450 mm
Teljes szélesség: 2800 mm Láncszélesség: 400 mm
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 133

D.:
134 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Harci tömeg: 25999 kg Lejtomászó képesség: 300

Pz. IV. H. közepes harckocsi Kezelok száma: 5 fo Lépcsomászó képesség:
Panzerkampfwagen IV. (7,5 cm KwK L/48) Teljes hossz: 7015 mm 0,60 m
Ausf. H. (Sd. Kfz. 161/2) Teljes szélesség: 3192 mm Gázlóképesség: 1,20 m
Magasság: 2680 mm Árokáthidaló képesség:
1943 márciusában kezdodött a Pz. IV. harckocsi egyik utolsó, nagy 2,2 m
számban készült változatának, a több mint 4000 darabos H soro- Hasmagasság: 400 mm
Nyomtáv: 2620 mm Hatótávolság/úton: 200 km
zatnak a gyártása. A korábban használt löveg helyére egy, 1942- Üzemanyag-kiszabat: 470 I
ben szerkesztett szintén 75 mm urméretu, de L/48 csohosszúságú, Láncszélesség: 400 mm
Fajlagos talaj nyomás: Sebességek száma:
nagyobb tuzereju harckocsiágyú került. A páncélvédelmét megnö- 6 elore, 1 hátra
0,89 kp/cm2
velték, a mellso páncélzata 80, az oldalpáncél 30 mm vastag lett. Páncélzat:
Motor: Maybach HL 120
Ezenkívül a jármu oldalára és tornya köré a gyalogsági páncéltöro TRM 4 ütemu, 20-80 mm
lövedékek ellen 5-8 mm-es acéllemezeket (kötényeket) szereltek.
12 hengeres, benzin Fegyverzet/loszer-
A tuzero és a páncélvastagság ilyen irányú növelésével a Pz. IV.
Hengerurtartalom: javadalmazás:
elérte a fejleszthetoségnek azt a határát, amely az 1937 óta szinte 11 867 cm3 1 db KwK 40 75 mm ur-
változatlanul gyártott alváz és hajtómu jelentosebb átalakítása nél-
Teljesítmény: méretu harckocsiágyú/
kül lehetséges volt. A továbbfejlesztés bizonytalansága miatt 87 db;
265/300 LE
mondtak le 1943-ban magyar részrol a Pz. IV. utángyártási jogának 2 db MG-34 7,92 mm
Fajlagos teljesítmény:
megvásárlásáról hangsúlyozva, hogy bár a Pz. IV. bevált és kiforrott urméretu géppuska/
12 LE/t
típus, mégsem oldaná meg a magyar páncéloserok korszerusítésé- 3150 db
Legnagyobb sebesség/úton:
nek problémáját. Annak ellenére, hogy az utángyártási jogát nem Rádió: Fu 5
38 km/h
vették meg, 1944-ben több Pz. IV. H. közepes harckocsi jutott a
honvédség birtokába. 1944 júniusában a Kárpátok eloterében har-
coló 3. honvéd harckocsi ezred kilott Turánjai pótlására 12 db Pz.
IV. H. harckocsit kapott az elöljáró német magasabbparancsnok-
ságtóI. A magyarországi harcok idején, 1944 oszén további Pz. IV.
átadásokra került sor. Ezek pontos száma és ideje nem ismert.
Egyes német dokumentumok maximálisan 72-re becsülik az 1944
augusztusa és 1945 januárja között a magyar hadsereg részére
szállított Pz. IV. közepes harckocsik mennyiségét. Feltételezheto
azonban, hogy ezek között kiutalt, de valójában soha át nem adott
harcjármuvek is vannak.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 135

[2
136 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Pz. V. Párduc nehéz harckocsi Harci tömeg: 44800 kg Lejtomászó képesség: 30°
Kezelok száma: 5 fo Lépcsomászó képesség:
Panzerkampfwagen "Panther" (7,5 cm) Teljes hossz: 8660 mm 0,91 m
Ausf. G. (Sd. Kfz. 171) Teljes szélesség (köténnyel): Gázlóképesség: 1,9 m
3420 mm Árokáthidaló képesség:
1941-ben anémet páncéloscsapatok egy legfeljebb 35 tonnás, eros 2,45 m
Magasság: 2995 mm
páncélzatú, nagy tuzereju harckocsit követeltek. Ezen igények alap- Hasmagasság: 560 mm Hatótávolság/úton: 250 km
ján, a T - 34 hatására alakították ki 1942 végétol a Párducnak neve- Nyomtáv: 2610 mm Üzemanyag-kiszabat: 720 I
zett Pz. V. harckocsit. A 35° -ban döntött homloklemez és a torony
Láncszélesség: 660 mm Sebességek száma:
ugyancsak döntött oldalfalai növelték a 40-110 mm-es páncélvé- 7 elore, 1 hátra
Fajlagos talajnyomás:
delmet. Az L!70 csohosszú, 75 mm urméretu ágyú tuzereje jelentos Páncélzat: 30-110 mm
0,88 kp/cm2
volt. A nyolc pár átlapolt, nagy görgobol álló futómu anémet Fegyverzet/loszer-
Motor: Maybach HL 230
lánctalpas jármúveknél általánosan alkalmazott, jól bevált megol- P30 4 ütemu, javadalmazás:
dást képviselte. A vastag páncélzat és a nehézfegyverzet miatt a 1 db KwK 75 mm urmé-
12 hengeres, benzin
harcjármu tömege a kívántnál csaknem 10 tonnával több lett ami V form 60° retu harckocsiágyú/
motor, sebességváltómu- és elotéthajtómu-problémákhoz veze- 79 db;
tett. Ezek részbeni kiküszöbölésével a Párduc a második világhábo- Hengerurtartalom:
23095 cm3 2 db MG-34 7,92 mm
rús német harckocsik legsikerültebb típusa lett. Miként a Tigris, a urméretu géppuska/
Párduc harckocsiknak a magyar honvédség részére történo eladása Teljesítmény:
600/700 LE 4200 db
elol is elzárkóztak a németek. A hadi helyzet alakulása azonban
Fajlagos teljesítmény: 1 db légvédelmi géppus-
1944 nyarán arra kényszerítette a német hadvezetést hogy szövet- ka
15,5 LE/t
ségeseit is ellássa korszeru fegyverekkel. Etörekvés jegyében került Rádió: Fu 5
Legnagyobb sebesség/úton:
sor 1944 júniusában a magyar honvédségnek német fegyverekre
55 km/h
történo fokozatos átfegyverzésérol szóló megállapodásra. Az
egyezmény a páncélosfegyvernemet illetoen az alábbi célt tuzte ki:
"A magyar páncéloshadosztályok szervezetét német mintára kiegé-
szíteni (egy osztály Pz. IV. és egy osztály Panther harckocsival)
lehetoség szerint az év végéig." A fentiek értelmében 1944 augusz-
tusában a németek öt Párduc harckocsit adtak át kiképzési célokra.
Egyéb Párduc-szállításokról nem kerültek elo írásos dokumentu-
mok. Egyes visszaemlékezések szerint 1944. augusztus 23. után
egy eredetileg Romániának szánt 10-12 darabos Párduc-szállít-
mány került a magyar honvédség birtokába. Ezeket a harcjármuve-
ket az 1944. szeptemberi erdélyi harcokba vetették be.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik. páncélgépkocsik 137

D
138 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresitett és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Pz. VI. E. Tigris nehéz harckocsi Harci tömeg: 56900 kg

Kezelok száma: 5 fo
Lejtomászó képesség: 35°
Lépcsomászó képesség:
Panzerkampfwagen "Tiger" (8,8 cm) Ausf. E. Teljes hossz: 8450 mm 0,79 m
(Sd. Kfz. 181) Teljes szélesség: 3705 mm Gázlóképesség: 1,22 m
Anémet hadvezetés 1939. szeptember 1-jén megbízást adott egy 40 Magasság: 3000 mm Árokáthidaló képesség:
tonna körüli nehéz páncélos kifejlesztésére. Ez a VM - 3001 P típus Hasmagasság: 470 mm 2,30 m
nem vált be, ezért 1941. május 26-án a német vezérkar újabb Nyomtáv: 2822 mm Hatótávolság/úton: 190 km
harcjármu kifejlesztésére adott parancsot. A késobb Tigris 1. néven Láncszélesség: 725 mm Üzemanyag-kiszabat: 540 I
is ismertté vált harckocsi kétféle prototípusát (VK 4501 és VK Fajlagos talaj nyomás: Sebességek száma:
1,05/1,46 kp/cm2 8 elore, 4 hátra
3601) 1942 áprilisában mutatták be. A gyártás egyszerusítése
végett a harckocsitest és a torony tervezésekor eltekintettek a na- Motor: Maybach HL 233 Páncélzat:
P 454 ütemu, 12 25-100 mm
gyobb páncélvédelmet nyújtó döntött formáktól és meroleges pán-
céllemezeket alkalmaztak. Ugyanakkor a legveszélyeztetettebb he- hengeres, benzin, Fegyverzet/loszer-
V form 60° javadalmazás:
lyeken a páncélvastagságot 80-100 mm-re növelték. Fegyverként
egy 88 mm urméretu harckocsi ágyút építettek be, amely 500 méte- Hengerurtartalom: 1 db KwK 36 88 mm ur-
23000 cm3 méretu harckocsiágyú/
ren 108 mm-es páncél átütésére is képes volt. Az 56,9 tonna
tömegu harckocsi 8 pár átlapolt nagy görgobol álló futómuvön Teljesítmény: 92 db;
600-700 LE 2 db MG-34 7,92 mm
mozgott. A Tigris a második világháború egyik legjobban védett.
legnagyobb tuzereju harckocsija volt. Nagy tömege és talajnyomá- Fajlagos teljesítmény: urméretu géppuska/
10,5 -12,3 LE/t 5850 db
sa miatt azonban alkalmazása már olyan terepviszonyok között sem
volt lehetséges, ahol kevésbé páncélozott ellenfelei még könnye- Legnagyobb sebesség/úton: Rádió: Fu 2 vagy Fu 5 tipus
dén tevékenykedtek. A Tigrisek elso nagyobb arányú bevetésére 38-45 km/h
1943 júliusában került sor. A honvédség 1944 kora nyarán jutott
eloször a típushoz. A Kárpátok eloterében harcoló 3. honvéd harc-
kocsi ezred kilott Turánjai helyébe tíz darab nagyjavításról érkezett
Pz. VI. E. nehéz harckocsit kapott az elöljáró német magasabbpa-
rancsnokságtóI. A Tigrisek számát növelte a Hollósy- Kuthy Lász-
ló vezérornagynak születésnapi ajándékként átadott három darab
harckocsi. E harckocsikat késobb, a visszavonulás idején muszaki
hiba és benzinhiány miatt kénytelenek voltak felrobbantani. Visz-
szaemlékezések szerint 1945 tavaszán a dunántúli harcokban is
részt vett kb. egy századnyi Tigris 1. német felségjellel, de magyar
személyzettel.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 139
140 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Stug. Ill. G. rohamlöveg Harci tömeg: 23900 kg

Kezelok száma: 4 fo
lejtomászó képesség: 30°
Sturmgeschütz 40 (7,5 cm) Ausf. G. lépcsomászó képesség:
Teljes hossz: 6770 mm 0,60 m
(Sd. Kfz. 142/1) Teljes szélesség: 3410 mm Gázlóképesség: 0,80 m
Németországban már az 1930-as évek végén kidolgozták a roham- Magasság: 2160 mm Árokáthidaló képesség:
lövegek alkalmazásának elméletét. Mivel feladatuk ellátására nem Hasmagasság: 390 mm 2,3 m
volt szükségük forgótoronyra, fegyverüket a harckocsitestbe épí- Nyomtáv: 2510 mm Hatótávolság/úton: 155 km
tették' be. Ez a harckocsiknál jóval nagyobb urméretu lövegek láncszélesség: 400 mm Üzemanyag-kiszabat: 310 I
alkalmazását is lehetové tette. A német hadseregben a rohamlöve- Fajlagos talaj nyomás: Sebességek száma:
gek két változatát alakították ki: a rohamágyút páncélelhárításra, 1,04 kp/cm2 6 elore, 1 hátra
valamint a rohamtarackot élocélok és erodök ellen. A franciaorszá- Motor: Maybach HL 120 Páncélzat:
TRM 4 ütemu, 16-50(+30) mm
gi hadjáratban szerzett kedvezo tapasztalatok alapján a Pz. Ill. -
késobb a Pz. IV. - harckocsik bázisán megkezdodött a rohamlöve- 12 hengeres, benzin Fegyverzet/ loszer-
gek gyártása. A harcjármuvet az alapjául szolgáló harckocsitípus Hengerurtartalom: javadalmazás:
11867 cm3 1 db Stuk 40 75 mm ur-
nyomán Sturmgeschütz (rohamlöveg) Stug. IlL-nak nevezték. Az
alacsony felépítésu rohamlöveg fegyverzete 1940 - 41-ben 75 mm Teljesítmény: 300 LE méretu harckocsiágyú/
urméretu L/24 cso hosszú ágyú volt. 1942-tol egy ugyancsak 75 Fajlagos teljesítmény: 54 db;
mm urméretu, de hosszabb csövu, nagyobb tuzereju l/43, késobb 12,5 LE/t 1 db MG-34 7,92 mm
l/48 csohosszúságú löveget építettek a harcjármube. A rohamta- legnagyobb sebesség/úton: urméretu géppuska/
rack-változat fegyvere egy 105 mm urméretu l/28 csohosszú ta- 40 km/h 600 db
rack volt. A harckocsitest gyengébben páncélozott oldalvédelmét
1943-tól 5 - 8 mm-es acéllemezekkel, kötényekkel növelték. 1942
végén tíz darab rövid csövu német Stug. Ill. került ideiglenesen a
Don mellett harcoló 1. honvéd páncéloshadosztály alárendeltségé-
be. A tíz harcjármuvet, melyeket német személyzet kezelt, csak a doni
harcok idejére engedték át a magyar hadosztálynak. 1944 júniusá-
ban a galiciai fronton utaltak ki tíz darab hosszú csövu (l/48)
löveggel ellátott Stug. Ill. G.-t anémet készletekbol a 2. honv.
páncéloshadosztály veszteségeinek pótlására. 1944 augusztusában
újabb 40 Stug. Ill. G. rohamlöveget kapott a magyar honvédség. Az
ezekkel felszerelt 7. rohamtüzérosztály 1944 szeptember - októbe-
rében elkeseredett harcokat vívtak az Alföldön, majd a Dunántúlon,
melyek során az önjáró lövegek nagy része megsemmisült.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 141

o
142 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Hetzer rohamlöveg Harci tömeg: 16000 kg Gázlóképesség: 0,90 m

Kezelok száma: 4 fo Árokáthidaló képesség:
Jagdpanzer 38. (t) Hetzer Teljes hossz: 6270 mm 1,30 m
A Pzkpfw 38 (t) könnyu harckocsik harcrendbol való kivonása Teljes szélesség: 2630 mm Hatótávolság/úton: 260 km
után a Praga- és a Skoda-gyárak a típus jól sikerült futómuvét Magasság: 2140 mm Üzemanyag-kiszabat: 320 I
tovább gyártották. A nagyobb teljesítményu motorral ellátott alváz- Hasmagasság: 420 mm Sebességek száma:
ra egy rohamlöveg felépítménye került. Az alacsony, korszeruen Láncszélesség: 350 mm 5 elore, 1 hátra
döntött felületu harcjármube L/48 csohosszú, 75 mm urméretu Motor: Praga AC/2800 Páncélzat: 8 - 60 mm
ágyút építettek. Mivel a Hetzernek nevezett rohamlöveget elsosor- 4 ütemu, 6 henge- Fegyverzet/loszer-
ban a gyalogság harcának közvetlen tüzérségi támogatására szán- res, benzin javadalmazás:
ták, homlokpáncélzatát 60 mm-re növelték. Alacsony építése, ked- Hengerurtartalom: 7754 cm3 1 db Pak 39 75 mm urmé-
vezo formája, mozgékonysága és lövege a páncélosok elleni küz- Teljesítmény: 160 LE retu páncéltöro ágyúi
delemre is kiválóan alkalmassá tette. A harckocsik elleni sikeresebb Fajlagos teljesítmény: 10 LE/t 41 db;
harc érdekében 1945 januárjától nagyobb teljesítményu, L!70 cso- Legnagyobb sebesség/úton: 1 db MG-34 7,92 mm
hosszú löveg beépítését kezdték meg. Ebbol a típusból több mint 42 km/h urméretu géppuska/
1500 darabot gyártottak. A honvédség 1944 októbere és 1945 Lejtomászó képesség: 25° 600 db
januárja között nagyobb mennyiségu Hetzert kapott. Német forrá- Lépcsomászó képesség: Rádió: Fu 5 vagy Fu 8
sok szerint az átadott jármuvek száma elérte a 130-at. Elképzelheto 0,64 m
azonban, hogy ebben a mennyiségben olyan rohamlövegek is
szerepelnek, amelyek szállítását ugyan tervezték, de átadásuk nem
történt meg. A magyar csapatok által valójában használt Hetzerek
számáról nincsenek pontos adatok. A Zrínyi-gyártás leállása követ-
keztében harcjármu nélkül maradt magyar rohamtüzér osztályok
legénységét 1944 oszén átképezték anémet rohamlövegre, és
ezeken vetették be oket a magyarországi harcokba. A Hetzerek
utolsó magyarországi alkalmazására az 1945 márciusában induló
"Tavaszi ébredés" fedonevu német offenzíva idején került sor,
amelyben az egri 20. rohamtüzér osztály 15 Hetzerrel vett részt.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 143
o 7m
l J
144 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM MAGYARORSZÁGI HARCKOCSI-MEGRENDELÉSEI

ÉS A GYÁRAK ÁLTAL ÁTADOTT HARCKOCSIK (1938-1944)

70
kb.
12
kb.--
28
20
hk.-k
6hk.
4268
70
4050
20
12
12
230
110
12
1924
62**
4040
46
49
89
46
61
80
180
61
20
68**
89**
42(23) átadott
40222
68
24
55
40
átadott
230
50
megrendelt
llegrendelt
Csaba
Toldi WAGGON-
62 k.pcgk.
AÖSSZESEN
hk. ÉS
köz.
12
9219
110
80
megrendelt
MAVAG
GANZ-gyár
1.1.
hk.
csat.
típusO
megrendelés
megrendelés
WEISS MANFRÉD
70 megrendelt
61 46
89 42
40
89
46 20
12
61 12
2723
GÉPGYAR GYÖRI MAGYAR

Toldi k. hk. 3. megrendelés

Turán köz. hk. 1. megrendelés
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncél gépkocsik 145

kb.
6kb.
1. -
hk.-k
31
6hk.
40
9
80
40
25 átadott
9
80
átadott
~egrendelt
proto.
l1egrendelt
11+6
proto.
kb. (?)
(?) WAGGON-
AÖSSZESEN110
9
80
50
ÉS
?MAVAG
megrendelt
GANZ-gyár ?
? típusO ?40
?
?
WEISS MANFRÉD
l1egrendelt 40 809 GÉPGYAR GYÖRI MAGYAR

Toldi
Zrí nyi hk.-k
ro. tar.lövegessé alakítása
2. megrendelés

• A megrendeléseknél a többszöri módosítások után megrendelt példányok számát tüntettük fel.

•• Valószínúleg elkészültek, de errol írásos dokumentumok nem maradtak fenn .
••• 1943-ban a megrendelt pcgk.-k számát 70-rol 50-re csökkentették, mert 20 db pcgk.-tornyot átadtak a folyamorségnek.
 146 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik. páncélgépkocsik

A MAGYAR KIRALYI HONVÉDSÉG KÜLFÖLDROL BESZERZETT HARCKOCSIJAI (1920-1945)

10- Típus Az átadáséve 1 1 108
10
125
1927
1926
1924
1923
1922
1921
1931
1930
1929
1935
1934
1933
1940
1939
1938
1937
1945
1944
1943
1942
1928
1932
1941
1925
Az átadó
1936 F.14
Carden
II.
Pz.
Lloyd 7
5 1 25 1 (?)
14-8
?8
226
5
LK-II.
1920
L-627 (?)
Német-
Olasz- 12
ország
Pzkpfw.
FIAT
Pz.
Pz.- FIAT
T-38/
Pz. Ill. M.
L-160
 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 147

TK-3
TKS/
Pz. VI.
Típus Az átadáséve 2 5-
kb.
12
? Tigris
1935
1934
1933
1932
1931
1930
1929
1928
1927
1926
1925
1924
1939
1938
1945
1944
1943
1942
1941
1922
1921
1923
1936
1940
75'
szlo-30' Az átadó
1937 Renault
kiss
Somua 15
-20 75'
12
50
10 30' T-11
(LT-35)
1920 3 10
10
15
2
ország Stug.
Hotch-
Pz.
Pz. V. H.
Len-IV.
Hetzer

• 1944/1945-re tervezett szállítások, a valóban átadott harcjármúvek pontos száma nem ismert!
148 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Romfell páncélgépkocsi Harci tömeg: kb. 5000 kg Fajlagos teljesítmény:

Kezelok száma: 4 fó 15 LE/t
1915-ben a budapesti Zápolya utcai császári és királyi autójavító Teljes hossz: 5670 mm Legnagyobb sebesség/úton:
muhelyben Románovics Branko százados és Fel/ner Simon fohad- Teljes szélesség: 1800 mm 35 km/h
nagy egy Mercedes személygépkocsi alvázára páncélautót szer- Magasság: 2480 mm Páncélzat: 6 mm
kesztettek. A konstruktorök neve alapján Romfellnek elnevezett Tengelyek száma: 2 db Fegyverzet/loszer -
harcjármu a gyalogsági lövedékek és repeszek ellen védo, zárt, Hajtott kerekek száma: 4 db javadalmazás:
páncélozott felépítményt kapott. Itt helyezkedett el a gépkocsive- Motor: 4 ütemu, 1 db 7/12 M. Schwarz-
zeto, két felderíto tiszt és a lövész. A harcjármu fo fegyverét, a 7/12 4 hengeres, benzin lose 8 mm urméretu
M Schwarzlose-géppuskát, a kocsi tetején levo forgatható torony- Teljesítmény: 75 LE géppuska/3000 db
ban helyezték el. A Romfell páncélautó legkiemelkedobb tulajdon-
sága a négykerékmeghajtás volt, amely egyedülállóvá tette az Oszt-
rák - Magyar Monarchia hasonló jármuvei között. Ez a megoldás
biztosította azt, hogy a jármu az épített utat elhagyva, terepen is
haladhasson. A teljesítménynövelés érdekében késobb egy na-
gyobb teljesítményu, 90 lóeros, hathengeres motort építettek az
eredeti, 75 lóeros hajtómu helyére. Az elso világháború ideje alatt
még egy Romfell típus készült el. Az alváz átalakításával és köny-
nyebb motor felhasználásával a tömeg jelentosen csökkent.
A Romfellek részt vettek a galíciai, majd az olasz front harcaiban,
ahol jó terepjáró képességüknek köszönhetoen megállták a helyü-
ket. A monarchia összeomlása után az elso Romfell-változat visz-
szakerült Magyarországra. Visszaemlékezések szerint a Tanácsköz-
társaság idején a Belügyi Népbiztosság alárendeltségébe tartozó
Cserny-különítmény használta. A különítmény feloszlatása után a
páncélautó a Vörös Hadsereg birtokába került. További sorsa isme-
retlen. A Nemzeti Hadsereg 1920-as nyilvántartásaiban már nem
szerepel.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 149

i .•.•

... U!..-J-
• -.-.-.m---.-----.----.---.---.-----.--...

•• h ••••••••• : ••• ,.J ~ .. <;::;:;1 ••••• • • • ~I'•••

150 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik. páncélgépkocsik

Kezelok száma: 5 fo
Junovitz P. A. páncélgépkocsi Legnagyobb sebesség/úton:
Teljes hossz: 5690 mm 35 km/h
1916-ban a Resicai Állami Vas- és Gépgyárban Junovitz Rudolf Teljes szélesség: 1900 mm Páncélzat 5 - 7 mm
fohadnagy tervei alapján három Austro- FIAT tehergépkocsit Magasság: 3510 mm Fegyverzet/ loszer-
páncélautóvá alakítottak áto Az alvázra egyszeru, csonkagúlára Tengelyek száma: 2 db javadalmazás:
emlékezteto, zárt felépítményt helyeztek el, amelynek 5 - 7 mm-es Hajtott kerekek száma: 2 db 2-3 db 7/12 Schwarzlose
acéllemezekbol álló falai a bennüloket a gyalogsági lövedékektol Motor: 4 ütemu. 8 mm urméretu gép-
és repeszektol megvédték. A P. A. (Panzerauto) jelzést viselo pán- 4 hengeres, benzin puska
célkocsinak nem volt forgatható tornya. A jármu fegyverzetéhez Teljesítmény: 40 LE
tartozó Schwarzlose-géppuskákkal a felépítmény oldalain levo
két-két, valamint az elején és a hátsó részén hagyott egy-egy
lorésen át lehetett tüzelni. A Junovitz-féle páncélautó hátránya az
volt, hogy kétkerékmeghajtása miatt csak kiépített utakon lehetett
alkalmazni. 1917 -ben egy 36 lóeros Büssing és egy 34 lóeros
Saurer teherautó alvázára helyeztek Junovitz-féle páncélfelépít-
ményt. Más források szerint még további két Junovitz-páncélautó
épült; az egyik egy Berna-Perl, a másik egy Prága tehergépkocsi
alvázán. A Monarchia összeomlása után 3-4 Junovitz-féle páncél-
gépkocsi magyar területen maradt, ezek azonban a Tanácsköztár-
saság leverése után valószínuleg a román csapatok kezére kerültek.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 151

eJ

_,:~ ~I

o
152 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Austin páncélgépkocsi Harci tömeg: 4200 kg Legnagyobb sebesség:

Kezelok száma: 5 fo kb. 60 kmlh
Az Austin típusú páncélautókból az elso világháború idején Nagy- Teljes hossz: 4877 mm Hatótávolság: 240 km
Britanniában jelentos mennyiséget gyártottak. A típust a jármu Teljes szélesség: 2000 mm Páncélzat 8 mm
oldalain elhelyezett két, henger alakú géppuskatorony tette jelleg- Magasság: 2388 mm Fegyverzet/loszer-
zetessé. Ezekben álltak a fegyverek kezeloi. A géppuskákat a tor- Tengelyek száma: 2 db javadalmazás:
nyok forgatható felso részében helyezték el. A lemezekkel burkolt, Hajtott kerekek száma: 2 db 2 db 7,6 mm úrméretú
zárt tehergépkocsira emlékezteto harcjármuvön a háború alatt több Teljesítmény: 50 LE géppuska
változtatást végeztek. A tömör kerekeket pneumatikus gumiabron- Fajlagos teljesítmény:
csokkal váltották fel, és a gépjármu végében a hátsó vezeto számá- 11,9 LElt
ra egy önálló vezetoteret alakítottak ki. Az összkerékmeghajtást
azonban nem oldották meg, ezért a páncélgépkocsit terepen csak
igen korlátozott mértékben lehetett alkalmazni. Az elso világháború
idején az Austin páncélgépkocsikból Nagy-Britannia a szövetsé-
ges orosz hadsereg számára nagyobb mennyiséget szállított. Ezek
egy részét a galiciai fronton is bevetették. Közülük jó pár az osz-
trák - magyar csapatok zsákmánya lett. A háború után egy darab
Magyarországra került. 1919-ben még alkalmazták, de 1920-ban
már nem került a Nemzeti Hadsereg nyilvántartásába.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 153
154 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépköcsik

Harci tömeg: 7500 kg Páncélzat:

Büssing - Fross páncélgépkocsi Kezelok száma: 6 fó csak vaslemez borítás
A Büssing - Fross páncélgépkocsi is az osztrák - magyar hadsereg Teljes hossz: 6900 mm Fegyverzet: 1 db 7/12 M.
számára készült rögtönzött páncéljármuvek közé tartozott. Úgy Teljes szélesség: 2300 mm Schwarzlose 8 mm ur-
alakították ki, hogya Büssing teherautók megerosített alvázára Magasság: 3500 mm méretu géppuska a to-
ötvözetlen vaslemezekbol készült, zárt felépítményt helyeztek. Tengelyek száma: 2 db ronyban 1-2 db 7/12 M.
A motorházat ugyanilyen lemezborítással védték. A harcjármu fo Hajtott kerekek száma: 2 db Schwarzlose 8 mm ur-
fegyverzetét két beépített géppuska alkotta. Az egyik a vezeto Teljesítmény: 36 LE (?) méretu géppuska a lóré-
mellol menetirányba lott, a másik a felépítmény tetején levo forgó- Fajlagos teljesítmény: 4,8 LElt seknél
toronyból körbe tüzelhetett. a felépítmény falán levo lorésekbol a
jármuben tartózkodók kézifegyvereikkel is harcolhattak. A Büssing
páncélautó kétkerékmeghajtása miatt nem volt terepjáró, ami alkal-
mazásának lehetoségeit nagyban korlátozta. A monarchia össze-
omlása után a Büsing páncélgépkocsikból két példánya magyar
állam birtokába került. A Dunántúlon állomásozó harcjármuveket
1919 oszén a Lehár-különítmény használta. Novemberben a két
Büssing a Nemzeti Hadsereg erejének demonstrálására részt vett
Horthy fovezér budapesti bevonulásán. A trianoni béke megkötése
után a két páncélautót Szombathelyen rejtették el. 1922-ben a
magyar kormány kérte a jármuvek karhatalmi célokra való felhasz-
nálását, azt állítva, hogya két gépkocsit a háború után ideiglenes
jelleggel, rendfenntartási célokra készítették. A két páncélgépko-
csit az antant ellenorzo bizottsága megvizsgálta és hadihasználatra
alkalmatlannak találta. A vaslemezek mérete, a gondos szerelés és
a jármuvek felépítése azonban igen emlékeztetett az igazi páncéla-
utókra, ezért az antantbizottság figyelmeztette a magyar hatóságo-
kat, hogy a jövoben kevésbé valósághu utánzatokat készítsenek.
A két jármu 1923-tól a rendorség, 1927 után a honvédség tulajdo-
nába került. Ekkorra már elavultnak és kiképzési célokra is csak
szükségszeruen alkalmasnak ítélték oket. A két erosen elhasznált
páncélgépkocsit az 1930-as évek elején selejtezték ki.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik. páncélgépkocsik 155

• o

.:
O;{a
0'0

;:1::
o o·

D
156 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

Harci tömeg: kb. 7000 kg Üzemanyag-kiszabat: 240 I

Rába V. P. páncélgépkocsi Kezelok száma: 12 fo Sebességek száma:
A Szövetségközi Tanács 1922-ben Magyarország számára rendor- Teljes hossz: 5950 mm 4 elore, 4 hátra
ségi célokra 12 páncélgépkocsi tartását engedélyezte. Mivel a Teljes szélesség: 1940 mm Páncélzat:
békeszerzodés megtiltotta hadianyagok külföldön való beszerzé- Magasság: 3030 mm csak vaslemez borítás
sét a páncélautók eloállítását hazai bázison kellett megszervezni. Nyomtáv: 1360 mm Fegyverzet/loszer-
A választás a gyori Magyar Waggon- és Gépgyár Rába V. típusú Tengelyek száma: 2 db javadalmazás:
tehergépkocsijára esett. Ennek alvázára szerkesztettek egy, a Büs- Hajtott kerekek száma: 2 db 1 db 7/12 M. Schwarz-
sing páncélautókéhoz hasonló, vékony vaslemezbol készült felé- Motor: 4 ütemu, lose 8 mm urméretu
pítményt. A jármu, amely 1925-ben került a honvédség birtokába, 4 hengeres, benzin géppuska, a forgóto-
aRába V. P. (P=páncélozott) elnevezést kapta. A konstrukció Hengerurtartalom: 6800 cm3 ronyban/5000 db;
érdekessége volt, hogy hátramenetben is muködtetheto sebesség- Teljesítmény: 35 LE 1 db 7/12 M. Schwarz-
váltóval és kormányszerkezettel szerelték fel. Eza megoldás leheto- Fajlagos teljesítmény: 5 LE/t lose 8 mm urméretu
vé tette, hogya hátsó kerekeket is kormányozni lehessen, illetve, Legnagyobb sebesség/úton: géppuska, a loréseknél/
hogya gépkcsi hátramenetben is négy sebességfokozattal halad- 30 km/h 5000 db
hasson. ARába V. P. fegyverzetéhez henger alakú forgótornyában
elhelyezett géppuskáján kívül egy tartalék géppuska is tartozott
amellyel a felépítmény falába vágott loréseken át tüzelhettek.
A típus azonban gyenge páncélvédettsége - lemezburkolata a
gyalogsági lövedékek ellen sem nyújtott biztonságot - és rossz
terepjáró képessége miatt katonai célokra alkalmatlannak bizo-
nyult. A szakértok szerint páncélgépkocsi-utánzatnak lehetett te-
kinteni, amely legfeljebb csak karhatalmi célokra alkalmas. E véle-
mény alapján a honvédség a további megrendelésektol eltekintett,
és külföldi beszerzés után nézett. Az egyetlen elkészült példánya
RUISK állományába került, ahol kiképzési célokra használták. Az
1930-as évek elején aRába V. P.-t vasúti kerekekre szerelték és
néhány éven át a kiselejtezésig páncélozott sínautóként szolgált.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 157

I:::IJI·.· ••••••••

• • • • • 1 ••

:[jJG:

......
0' ••••

r5 . . ..
LJ :6
:1~ ..... TI' '. ~
~

.. . ,"
158 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

29 M Vickers páncélgépkocsi Harci tömeg: 4850 kg Legnagyobb sebesség/úton:

Kezelok száma: 4 fo 60 km/h
Az 1920-as évek közepén a brit Vickers-cég azzal kísérletezett, Teljes hossz: 5020 mm Hatótávolság: 192 km
hogya kerekes páncélautók gyorsaságát és a lánctalpas harckocsik Teljes szélesség: 1870 mm Üzemanyag-kiszabat: 93 I
terepjáró képességét egy könnyu harcjármuben egyesítse. Az alap- Magasság: 2580 mm Páncélzat: 5-7 mm
jármu egy korszeruen áramvonalazott, négykereku, hátsókerék- Tengelyek száma: 2 db Fegyverzet/loszer-
meghajtású páncélgépkocsi volt. Sebessége úton elérhette az Hajtott kerekek száma: 2 db javadalmazás:
óránkénti 60 kilométert. Az egy vagy két géppuskából álló fegyver- Teljesítmény: 50 LE 1 db 7/12 M. Schwarz-
zet félgömb alakú forgótoronyban kapott helyet. A felépítmény Fajlagos teljesítmény/úton: lose 8 mm úrméretú
5 - 7 mm-es páncélzata gyalogsági lövedékeknek 50 m távolságig 10,4 LE/t géppuska/3500 db
ellenállt, de az acélmagvas lövedékekkel szemben már nem nyújtott
védelmet. A páncélgépkocsi terepen való mozgását a jármu két
oldalára szerelt lánctalpas futószerkezettel kívánták megoldani. Ez
teljesen független volt a kerekektol, külön meghajtókereke és két-
szer három pár futógörgoje volt. Kerékmenetben a lánctalpas futó-
mu felemelve a gépkocsi oldalához simuit. Terepen a jármu a
leeresztett lánctalpakon haladt, ilyenkor kerekei nem is érintették
a földet. Ezt a típust a brit hadseregben végül mégsem rendszeresí-
tették. A két mintapéldányt teljes páncélzattal. de fegyverek nélkül,
Magyarország az antant engedélyével megvásárolta. A terepen
való mozgást is lehetové tevo lánctalpas járószerkezet megvételé-
hez azonban a Nagykövetek Tanácsa nem járult hozzá. így
Magyarország ezúton sem juthatott katonai szempontból teljes
értéku harcjármuvekhez. A két Vickers páncélgépkocsi Magyaror-
szágon a Rendorújonc Iskola fedonevu, rejtett honvédségi szerv
tulajdonába került. Az 1930-as évek elso felében karhatalmi és
ki képzési feladatok ellátására használták oket.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 159

.. ..
. , .
.~~:~
"~''i: :,a

"0"
".
160 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresitett és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

29 M Crossley páncélgépkocsi Harci tömeg: kb. 8000 kg

Kezelok száma: 4-5 fo
Fegyverzet:
2 db 7/12 M. Schwarz-
A magyar hadvezetés az igényeinek megfelelo kész páncélgépko- Tengelyek száma: 3 db lose 8 mm urméretu
csikhoz külföldrol sem juthatott hozzá, ezért elhatározta, hogy Páncélzat: 5 - 7 mm géppuska
ismét nehéz teherautók alvázán alapuló páncéljármuvek önálló
fejlesztésével oldja meg ezt a problémát. Az angol Crossley cég
háromtengelyes, hatkereku alváz-konstrukcióját találták a legmeg-
felelobbnek e célra. Úgy vélték, hogya hat kerék lehetové teszi a
jármu terepen való használhatóságát. A honvédség által 1928-ban
rendelt két alvázra a felépítményt a Diósgyori Állami Gépgyár
készítette el. Ugyancsak itt végezték el a páncélozást amely a
személyzetnek a gyalogsági acélmagvas lövedékek ellen 60 m
távolságig védelmet nyújtott. A páncéljármu fegyverzetéhez két
géppuska tartozott, amelyek közül egyet a vezeto baloldalán, a
másikat pedig a gépkocsi tetején levo, Vickers típusú forgótorony-
ban helyeztek el. A jármu azonban nem elégítette ki a katonai
követelményeket. Az alváz erosebb páncélzatot nem bírt el, ezenkí-
vül nem volt lehetoség a katonai páncélgépkcsiktól ebben az ido-
szakban megkívánt "elore-hátra" vezetohelyek kialakítására. Mind-
ezek után a két prototípust nem követték újabb megrendelések. Az
elkészült két mintapéldány a Rendorújonc Iskola állományába ke-
rült ahol az 1930-as évek elején ki képzési és karhatalmi feladato-
kon kívül rádiós páncélgépkocsiként is használták oket.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 161
162 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

FIAT 2F páncélgépkocsi-utánzat
Az 1920-as évek végén Magyarország még az antant által engedé-
lyezett korlátozott számban sem rendelkezett valódi páncélgépko-
csikkaI. Ezért hogya csapatok apáncéljármuvek jelenlétét meg-
szokják, illetve a katonai vezetok a páncélosok legalább századkö-
telékben történo mozgatását megtanulják, a hadvezetés páncél-
gépkocsi-utánzatok rendszeresítését határozta el. Német mintára
FIAT személygépkocsik alvázára vékony vaslemezbol páncélgép-
kocsikat imitáló felépítményt szerkesztettek. 1929 és 1932 között
12 ilyen jármu készült el. Ezek közül négy a csehszlovák Prága II.
nyolc pedig a Crossley páncélgépkocsi vonalvezetését utánozta.
Mindkét változatban két géppuskát - egyet a vezeto mellé, egyet
pedig a felépítmény tetején levo, Vickers típusú forgótoronyba -
helyeztek. E gépkocsik azonban fegyverzetük ellenére sem voltak
hadihasználhatóak, mivel felépítményük semmiféle védelmet sem
nyújtott ezenkívül a katonai jármuvektol elvárt minimális terepjáró
képességeknek sem feleltek meg, így az 1930-as évek végéig csak
demonstrációs eszközként (és esetleg utcai tüntetok ellen) hasz-
nálták.

Tengelyek száma: 2 db
Hajtott kerekek száma: 2 db
Fegyverzet
2 db 7/12 M. Schwarz-
lose 8 mm urméretu
géppuska
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik. páncélgépkocsik 163

= = · 0
Ol'
: • -:: 00" ::.::: .
......
. :::: :::>.

::::::::::::::: ::::::: ::::/.

164 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

AC. I (Armoured Car) páncélgépkocsi Harci tömeg (tervezett): Teljesítmény: 70 LE

5000 kg Fajlagos teljesítmény (terve-
1933-ban Straussler Miklós, Angliában élo magyar mérnök megál- Nyomtáv (tervezett): zett) :
lapodott a csepeli Weiss Manfréd gyárral, hogy az általa tervezett 1900 mm 14 LElt
különleges jármuvek prototípusait elkészítik. Ezek közé tartozott Tengelyek száma: 2 db Sebességek száma:
egy, a brit hadseregnek szánt terepjáró páncélgépkocsi. A csová- . Hajtott kerekek száma: 4 db 5 elore, 5 hátra
zas, kéttengelyes, összkerék-meghajtású és kormányzású jármu 7D Motor: 4 ütemu,
lóeros motorját a hátsó tengely felett helyezték el. A lengo tenge- 4 hengeres, benzin
lyek hárompontos felfüggesztése megkönnyítette a terepen való
haladást. A kormányszerkezetet viszont bonyolulttá tette annak a
követelménynek a kielégítése, hogya hátsó tengely kormányzását
csak akkor lehessen átkapcsolni az országúti menetben használa-
tos mellso tengely kormányzására, ha a hátsó kerekek menetirány-
ban állnak. Az összkerékmeghajtást szintén ki lehetett kapcsolni.
A tereprol az országúti menetre való áttéréskor a jármu hagyomá-
nyos gépkocsi módjára, hátsókerék-meghajtással és mellsokerék-
kormányzással közlekedhetett. Ez csökkentette az üzemanyag-
fogyasztást és jelentosen megkönnyítette a vezetést. Az AC. I jelu
(Armoured Car = páncélgépkocsi) kísérleti jármu 1934-ben készült
el. A sikeres gyári próbák után ideiglenes, farostlemezekbol épített
felépítménnyel, saját keréken tette meg az utat Nagy-Britanniába.
Az ott végzett terepkísérletek tapasztalatai hozzájárultak egy fejlet-
tebb változat kialakításához. A Weiss Manfréd-gyárban folyó mun-
kálatokat a honvédség muszaki fejlesztésével foglalkozó szakem-
berei is figyelemmel kísérték. Felhívták a hadvezetés figyelmét az
AC. I alváz kiváló terepjáró képességeire, azonban aszabadalom
hasznosításáról - foleg anyagi okokból - a magyar hadsereg
ezekben az idokben még kénytelen volt lemondani.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 165
166 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

AC. II (Armoured Car) páncélgépkocsi

Az AC. I jelzésu páncélgépkocsi-alvázzal szerzett gyártási és kísér-
leti tapasztalatok alapján Straussler mérnök és a Weiss Manfréd-
gyár tervezoirodája megszerkesztette az AC. I továbbfejlesztett
változatát az AC. II-t. A jármube egy nagyobb teljesítményu, 100
lóeros motort építettek. A hutolevego beáramlását a menetirány tói
függetlenné tették. Ezáltallehetové vált a jármu hátsó páncéljának
lezárása, ami elsosorban lövésbiztonsági szempontból volt jelen-
tos. Az AC. II-nél került sor az ún. "hátra" vezetohely kialakítására,
ami a felderítési célokra szánt páncélgépkocsik számára ekkor már
követelmény volt. A "hátra" vezetoteret minden, a jármu vezetésé-
hez szükséges muszerrel ellátták. Az összkerék-meghajtás miatt a
jármu terepen való vezetése igen nagy erot igényelt. Ezt egy két
sebességfokozatú kormánygép beépítésévei könnyítették meg, ami
viszont tovább bonyolította az amúgy sem egyszeru mechaniz-
must. Az AC. Il-bol a csepeli gyárban két darab készült. Az egyik
még 1935-ben ideiglenes felépítménnyel, országúti menettel
Nagy- Britanniába indult. A másik a gyárban maradt. Akorszeru
konstrukció, amely nem teherautó-alvázból készült félmegoldás,
hanem eredetileg is katonai célokra tervezett jármu volt elnyerte
a magyar hadvezetés tetszését. A Haditechnikai Intézet útmutatása
alapján a Weiss Manfréd-gyár konstruktorei az AC. II alvázra egy
felépítményt szerkesztettek, amelyakorszeru magyar páncélgép-
kocsi elotípusa lett. A harcjármu a P-19 rendszámot kapta.
A Magyar Ktrályi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 167
168 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

AC, II (Armoured Car) páncélgépkocsi,

exportváltozat
Nagy-Britanniában a AC. II-alváz sikeres próbái után a coventryi
Alvis gyárban 8 mm-es páncéllemezekbol elkészítették a jármu
páncéltestét, amely nagyjából követte a Weiss Manfréd-gyárban
farostlemezbol összeállított ideiglenes felépítmény vonalvezetését.
A forgótoronyba egy vízhutéses Vickers-géppuska került. A harc-
jármuvet 1935-ben Irakban próbálták ki. Korszeru kialakítása és jó
terepjáró képessége alapján a sivatagi körülmények között is jól
megfelelt. Az AC. II-vel szerzett kedvezo tapasztalatok a brit had-
ügyminisztériumot, illetve a légiero parancsnokságát arra késztet-
ték, hogy a harcjármubol egy kisebb sorozatot rendeljenek. Az
alvázak - szám szerint 53 - az AC. II-vel azonos kivitelben a
magyarországi Weiss Manfréd-gyárban készültek. Az AC. II-n al-
kalmazott hajlított páncéllemezektol eltéro, sík felületekbol össze-
állított felépítményt az angliai Alvis-gyár készítette. Késobb, 120
lóeros, szintén Alvis-gyártmányú motorral gyártották. Fegyverzetét
a forgótoronyban levo géppuskán kívül még egy, a vezeto mellett
elhelyezett géppuskával erosítették meg. AC. III D jelzéssel a típus-
ból12 a holland kelet-indiai hadsereg hez, három pedig Portugáliá-
ba került. További 12 darabot a brit légiero vett meg, amelyeken
kisebb változtatásokat hajtottak végre. A küzdotér méreteinek nö-
velése végett a lefelé összetartó oldallemezek helyett függolegese-
ket alkalmaztak. A vezeto melletti géppuska helyére kettos vezeto-
ablak került. Az eredményes tesztelés ellenére a Type "A" jelzést
viselo Alvis- Straussler-féle harcjármuvet végül mégsem rendsze-
resítették, s így az AC.-sorozat angliai gyártása 1938-ban meg-
szunt.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 169

...
'
~.-
.. -.-- ...
170 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik. páncélkocsik

39 MCsaba felderíto páncélgépkocsi Harci tömeg: 5950 kg

Kezelok száma: 4 fo
Lépcsomászó képesség:
0.5 m
Az AC II terepjáró alvázzal végzett magyarországi kísérletek azt Teljes hossz: 4520 mm Gázlóképesség: 1.0 m
bizonyították, hogya konstrukció alkalmas a honvédség hosszú Teljes szélesség: 2100 mm Hatótávolság/úton: 150 km
ideje megoldatlan páncélgékocsi-igényeinek a kielégítésére. A fel- Magasság: 2270 mm Üzemanyag-kiszabat: 135 I
építmény az "Alvis-kivitel", valamint a Weiss Manfréd-gyár tapasz- Hasmagasság: 333 mm Sebességek száma:
talatai alapján, a Haditechnikai Intézet közremuködésével készült. Nyomtáv: 1700 mm 5 elore. 5 hátra
A két vezetohelyes páncéltestet 9 mm-es páncéllemezekbol, sze- Tengelyek száma: 2 db Páncélzat: 9-13 mm
gecselt kivitelben készítették. A törzs vonalvezetése és kialakítása Hajtott kerekek száma: 4 db Fegyverzet/I oszer-
korszerubb és sikeresebb volt az angol változatnál. A függoleges Motor: Ford 4 ütemu. javadalmazás:
irányban befelé döntött oldalfalak, valamint a lejtos homlok- és 8 hengeres. benzin 1 db 36 M 20 mm urmé-
hátfal révén a jármunek nem volt meroleges felülete, ami lövésbiz- Hengerurtartalom: retu nehézpuska/200 db;
tonsági szempontból igen elonyös volt. A szintén ferde síkú pán- 3560 cm3 1 db 34/37A M 8 mm ur-
céllemezekbol kialakított toronyban egy 20 mm urméretu nehéz- Teljesítmény: 90 LE méretu géppuska/
puska és egy géppuska kapott helyet. A torony lenyitható hátfalán Fajlagos teljesítmény: 3000 db;
át pedig egy golyószóró tüzelhetett. A két vezetohelyet nyitható 14.7 LE/t 1 db 31 M 8 mm urmére-
védopáncéllal fedték le. Az eredményes próbák alapján a jármuvet Legnagyobb sebesség/úton: tu golyószóró
a magyar honvédségnél 1939-ben 39 MCsaba felderíto páncél- 65 km/h Rádió: R-4
gépkocsi néven rendszeresítették. Ezzel egyidejuleg a Weiss Manf- Lejtomászó képesség: 30°
réd-gyártól 61 darabot rendeltek a felderítoalakulatok számára.
A sorozatpéldányok némiképp különböztek a prototípustóI.
Ugyanis, hogya terepen való haladáskor az elmozduló kerekek ne
érjenek a gépkocsi testéhez, a sárvédoket, valamint az orr- és
farrészt módosították. Az eredetileg alkalmazott száz lóeros Weiss
Manfréd-motor helyett pedig a honvédségi gépkocsikban általá-
nosan használt kilencven lóeros kölni Ford motort szerelték be.
1940-ben a csepeli gyártói újabb 32 Csabát rendeltek. Ezek közül
20 fegyveres, úgynevezett csatár, 12 darab pedig rádiós parancs-
noki változatban készült. Az 1941 -es harmadik megrendelésben
szereplo újabb 70 db Csaba páncélgépkocsi megépítése a harcko-
csiprogram elotérbe kerülése miatt 1944-re tolódott. Elkészülésük-
rol nem maradtak fenn hiteles adatok.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 171

®~::®""
" " " Ol"" "o
172 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik

40 M Csaba parancsnoki páncélgépkocsi Harci tömeg: 5850 kg Lejtomászó képesség: 30°

Kezelok száma: 4 fo Lépcsomászó képesség:
A Csaba felderíto páncélgépkocsik sorozatgyártásának megindulá- Teljes hossz: 4520 mm 0,5 m
sát követoen felmerült annak a gondolata, hogya nagy területeken Teljes szélesség: 2100 mm Gázlóképesség: 1,0 m
mozgó gépesített alakulatok harcának irányítására nagyobb telje- Magasság: 2800 mm Hatótávolság/úton: 150 km
sítményu rádiók beépítésévei készüljön egy úgynevezett parancs- Hasmagasság: 330 mm Üzemanyag-kiszabat: 135 I
noki változat. Az új harcjármu kialakítására is a Weiss Manfréd- Nyomtáv: 1700 mm Sebességek száma:
gyár kapott megbízást. A vezérkar eloírásai szerint a parancsnoki Tengelyek száma: 2 db 5 elore, 5 hátra
változat gyártási és rejtési okokból a leheto legkisebb mértékben Hajtott kerekek száma: 4 db Páncélzat: 9 -13 mm
térhetett el a szabványos csatár jármuvektol. Ezért a páncéltest a Motor: Ford 4 ütemu, Fegyverzet/loszer -
motor, a hajtómu és a futómu változatlan maradt - eltekintve a 8 hengeres, benzin javadalmazás:
Csabáknál általánosan bevezetésre kerülo szervókormánytól, Hengerurtartalom: 3560 cm3 1 db 34/37A M 8 mm ur-
amely terepmenetben jelentosen megkönnyítette a kormányzást. Teljesítmény: 90 LE méretu géppuska/
A nehézpuska loszere helyére az R - 5 harckocsirádió mellé két db Fajlagos teljesítmény: 4000 db;
nagyobb teljesítményu R - 4 rádiókészüléket építettek be. A for- 15,2 LE/t Rádió: 1 db R - 4T
májában a csatár feladatú páncélgépkocsiéhoz hasonló, de kisebb Legnagyobb sebesség/úton: 1 db R-4
méretu torony fegyverzetét - loszer hiányában - csupán egy 8 70 km/h
mm urméretu géppuska alkotta. A parancsnoki kocsik a jobb rádió-
összeköttetés érdekében rácsszeru tetoantennát kaptak. Az anten-
nát forgalmazáskor négy pneumatikusan muködo tartóláb segítsé-
gével felemelték, menet közben pedig a torony síkjáig eresztették
le. így a jármu jóval mozgékonyabb és kevésbé feltüno volt. Az
1940 júniusában megrendelt 32 darabos második Csaba-sorozat-
ból12 db készült parancsnoki kivitelben. 1941-ben a Honvédelmi
Minisztérium újabb 70 darab Csabát rendelt. Ebbol 42 lett volna
parancsnoki változat. Mivel a háború folyamán a hangsúly egyre
inkább a harckocsigyártásra helyezodött a megrendelt páncélgép-
kocsik 1944 tavaszáig biztosan nem készültek el. Késobbi átadá-
sukrói sincsenek hiteles adatok. A parancsnoki Csabák száma a
háború folyamán esetleg néhány sérült csatár feladatú jármu átépí-
tésével is gyarapodhatott.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 173
174 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépko~sik

Tatra OA vz. 30 páncélgépkocsi Harci tömeg: 3600 kg Teljesítmény: 32 LE

Kezelok száma: 3 fo Fajlagos teljesítmény:
A Tatra gyár 1926-tól a Tatra T - 72 terepjáró gépkocsi alvázán a Teljes hossz: 4200 mm 8,8 LE/t
csehszlovák hadsereg számára egy páncélautót fejlesztett ki. A há- Teljes szélesség: 1520 mm Legnagyobb sebesség/úton:
romtengelyes alvázra egyszeru páncéltestet szerkesztettek, a tete- Magasság: 2020 mm 60 km/h
jére egy géppuskával felszerelt forgótornyot helyeztek. A páncél- Hasmagasság: 300 mm Hatótávolság/úton: 250 km
autó második, eloretüzelo géppuskáját a vezetotol balra szerelték Tengelyek száma: 3 db Üzemanyag-kiszabat: 55 I
be. A terepjáró képesség fokozása érdekében mindkét hátsó ten- Hajtott kerekek száma: Sebességek száma:
gely meghajlítását megoldották. A Tatra OA páncélgépkocsiból a a hátsó 4 db 4 elore, 1 hátra
csehszlovák hadsereg felderítoszázadai számára összesen 53 ké- Nyomtáv: 1300 mm Páncélzat: max. 12 mm
szült. Az elso bécsi döntést követoen kiélesedo magyar - csehszlo- Motor: Tatra 714 ütemu, Fegyverzet:
vák ellentétek miatt 1938 novemberében többek között egy Tátra 4 hengeres, benzin 2 db ZB Vz 26 7,9 mm
páncélgépkocsi-századot vezényeltek a Kárpátalján állomásozó Hengerurtartalom: urméretu géppuska
csehszlovák csapatok megerosítésére. 1939. január 6-án Fancsiká- 1910cm3
nál határincidens robbant ki a magyar és a csehszlovák erok között.
Ennek során mindkét fél átlépte a határt. Csehszlovák részrol a
támadást három Tatra páncélgépkocsi támogatta. Ezek közül az
egyik - magyar területen - az árokba csúszott ahonnan önerejé-
bol nem tudott kijutni. A mozgásképtelenné vált harcjármu az
ellentámadásba lendülo honvédcsapatok zsákmánya lett. A zsák-
mányolt Tatra páncélgépkocsi a Haditechnikai Intézet által történt
bevizsgálása után a 2. lovasdandár páncélgépkocsi-századának
állományába került ahol 1941-ig oktató jármuként használták.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott harckocsik, páncélgépkocsik 175

<l
Páncélvonatok a magya,r hadseregben (1919 -1939) 177

PÁNCÉlVONt~TOK A magyar honvédség elso, gyakorlatban is alkalmazott páncélozott

haditechnikai eszköze a páncélvonat volt. Az osztrák - magyar
A MAGYAR HIADSEREGBEN hadseregben 1914 szeptemberében Schoeber százados, a k. u. k.
15. vonatépíto század parancsnoka Galíciában egy páncélvonatot
(1 91 9 - 1 939) rögtönzött. A mozdonyt 8 -10 mm vastag kazánlemezzel burkolta,
a nyitott vasúti teherkocsikat pedig vasúti sínekkel és vékony vas-
lemezzel erosítette meg. A lorésekbe géppuskákat helyeztek. Löve-
geket ekkor még nem alkalmaztak. Kossowicz százados a k.u.k. 5.
vasútépíto század parancsnoka pedig a munkács- stryji vonalon
vetette be az általa készített másik páncélvonatot. Ez már két egy-
ségbol állt, amelyek egymást fedezve harcoltak, egy-egy haladási
irányban tüzelo 80 mm urméretu tábori ágyúval. Ez a páncélvonat
részt vett a szeptember - november hónapban vívott csatákban, és
olyan eredményesen tevékenykedett, hogya Monarchia Hadse-
reg-foparancsnoksága (AOK) azonnal több gyári építésu páncél-
vonatot rendelt.
A megbízást a MÁV kapta, és a Budapesti MÁVAG gépgyárban,
illetve az Északi Fomuhelyben a 377. sorozatú mozdonyok felhasz-
nálásával megkezdodött nyolc páncélvonat építése. Két változat-
ban készültek. A nehéz szerelvényhez beépített löveggel ellátott
kocsi is tartozott, a könnyu szerelvény csak géppuskás fegyverzetu
kocsikból állt.
Az 1. sz. vonat már 1914. december 5-én Máramarosszigetre
érkezett és azonnal harcba lépett. A többi hét vonatot 1915-ben
adták át. A IX. számú utólag épített egyedi, úgynevezett "Iapos
szerelvény" 1916-ban készült el. Ennek 2001. sorozatú mozdonya
volt, s löveges kocsiját saját motorral látták el, így önállóan is
lehetett alkalmazni.
A háború elején épült két szerelvény a X-es és XI-es számot
kapta.
1918-ban kilenc páncélvonatot tartottak nyilván (a két ideigle-
nest leszerelték), ötöt állandóan alkalmaztak, négy pedig tartalék-
ként szerepelt. Az 1918 szeptemberi visszavonulás során a II. és
VilI. sz. vonat a cseh csapatok kezébe került és késobb a Csehszlo-
178 Páncélvonatok a magyar hadseregben (1919 -1939)

vák Köztársaság hadseregébe sorolták oket. Az V. és Ill. számút a 1919. október- novemberében a Nemzeti Hadsereg ezt a tizen-
2. hadsereg átadta az újonnan alakult Lengyel Köztársaság hadse- két ~áncélvonatot foglalta le, de a kimutatásokban csak tíz szerepel
regének, ott még egy ideig szolgálatban álltak. Magyar területre (1. - X. számmal). A hadmuveletekben eltunt két páncélvonatról
visszatért a IV., VI., VII., IX. számú, az 1. és a Ill. számút pedig a közelebbi adat nincs, valószínu egy a román, egy pedig a csehszlo-
személyzete valószínu leg felrobbantotta. vák csapatokkal vívott harcban pusztult el.
Az újabb kutatások szerint a régi k. u. k. II. sz. vonat 1939-ben 1920. június 12-én, az antantelÖírások és -ellenorzés miatt a
a Wehrmacht tulajdonába került, s német jelzéssel harcolt a máso- páncélvonatot, katonai orvonatnak (rövidítve: körvonat) kereszte-
dik világháborúban. 1941-ben részt vett a jugoszláviai hadmuvele- lik át, és különbözo állomásokon szétszedve helyezték el oket.
tekben, majd a Balkánon vetették be, késobbi sorsa ismeretlen. A nehezebb, 375. sorozatú mozdonyokat a IV., VII., VilI. és IX. sz.
A k. u. k. VilI. sz. páncélvonata két részbol állt. Az elso része, páncélvonatoknál a könnyebb 376. sorozatúakra cserélték le, és
amely az 1930-as években Orlik néven csehszlovák tulajdonban fut6házakban tárolták. 1921 februárjában az orvonat elnevezést
volt, az 1939-es anyagátadásban már nem szerepelt, valószínu, vonatkíséro szakaszra változtatták.
hogy közben lebontották. 1929-ben a Honvédelmi Minisztérium felülvizsgálva az egész
1918 novemberében a Károlyi-kormányzat alatt a magyar szállí- anyagot, az ekkor meglevo kilenc vonatból az öt polgári vasúti
tásvezetoség nyilvántartásba vette az országban található páncél- eszközökbol átalakítottakat, mint koszerusítésre a/,kalmatlant lesze-
vonatanyagot, s ekkor a hadsereg az átszámozás után az 1. (régi reltette. A négy legjobb, az 1., II., Ill. és V., amely eredetileg is
IV.); II. (régi VI.); Ill. (régi VII.); és IV. (rÉlgi IX.) sz. páncélvonato- páncélvonatnak készült, megmaradt. Páncélzatukat és fegyverze-
kat üzemeltették. A hadvezetoség a vasútvonalak védelmére újabb tüket megerosítették, ugyanis a páncélvonatokrÓI nem mondhattak
páncélvonatok készítését rendelte el. 1918. december-1919. ja- le, újak építése vagy vásárlása pedig nem volt lehetséges.
nuár között lett kész az új V., VI., VII., VilI. sz. páncélvonat, amelyek 1932-tol a páncélvonatok számozása 1., 2., 3., 4. lett. A fo
a 375. és 377. sorozatú MÁV-mozdonyokkal vontatott polgári fegyverzetüket 518 M, illetve 18 M 80 mm urméretu, L/30 cso-
vasúti eszközökbol átépített szerelvények voltak. hosszú tábori ágyú alkotta, az amelynek a lövedék kezdosebessége
A páncélvonatok eredményes tevékenységének hatására 1919. 508 mis, lotávolsága 8400 m volt.
február végén a MÁV-muhely további hat vonat építésére kapott A géppuskák Schwarzlose típusúak maradtak. A korszerusítés
parancsot. A IX. és X. sz. 1919. április 9-én; a XI. és XII. sz. 1919. során fokozatosan új fegyverzetet, rádiókat belso hírrendszert épí-
április 28-án készült el. A XIII. és XIV. számú már nem épült meg. tettek a szerelvényekbe. 1938 körül a kénnényeket füstelvezetovel
A Tanácsköztársaság idoszaka alatt ez a tizenkét páncélvonat vett látták el, amely a füstöt lefelé, a sínek mellé vezette, így az a lövést
részt az eseményekben. A XII. sz. páncélvonat építését a Tanács- nem zavarta. A módosítás után a fegyverzetük is változott: forgóto-
köztársaság ideje alatt fejezték be. ronyban 80 mm urméreW 22 M ágyú, a zárt páncél- (kazamata-)
A Vörös Hadsereg parancsnoksága 1919. április 28-án a vörös kocsiban 80 mm urméretu, 18 M tábori ágyú került. A vonat hátsó
vasúti ezred részére két db (a XIII. és XIV.), június 19-én a hadsereg részére egy 36 M 37 mm urméretu páncéltöro ágyút építettek.
részére további öt db páncélvonatot rendelt. Az elso ketto munká- A géppuskák helyére a forgótoronyba 36 M 20 mm urméretu
latait elkezdték, de befejezni nem tudták, a többi építéséhez hozzá nehézpuskát, az oldalloréseknél 31 M 8 mm urméretu géppuskát
sem fogtak. helyeztek el.
Páncélvonatok a magyar hadseregben (1919-1939) állomáson
orvonat: állomáson körletben
körletben
körletben
körletben
körletben
budapesti körletbenkörletben
körletben 179
Ill.
II. sz.
VilI.
VII.
V.
IV.
IX.
X. Miskolc
sz. orvonat: Jászberény
Békéscsaba
debrecen
székesfehérvári
debreceni
miskolci
Nyíregyháza
Nagykanizsa
Cegléd
Kaposvár i
Székesfehérvár
szombathelyi
budapesti
VI. sz. orvonat: állomáson
1. sz. orvonat: szegedi
szombathelyi
A magyar hadsereg
1920. fegyverzetében
június 29-ei állapot 1932-34. között könnyu
páncélvonat elnevezéssel egy darab vasúti kerekekkel ellátott Rába
Vp. páncélgépkocsi-utánzat is szerepelt. 1939 után ezt leszerelték,
csak a négy páncélvonat maradt meg. Az új számozás szerint a 101.
sz. magas szerelvény, a 102. sz. lapos szerelvény, a 103. sz. magas
szerelvény 377. sorozatú gozmozdonnyal, valamint a 104. sz. önjá-
ró motoros szerelvény benzinmotorral.
1940-tol a páncélvonatok a fovezérség közvetlen alárendeltsé-
gében önálló századként muködtek. Felépítésük, felszerelésük lé-
nyegében nem is változott a háború végéig. Egy mozdonyból, két
erodkocsiból, két lapos platókocsiból álltak. Mindegyik páncélvo-
natnak volt egy ellátószerelvénye, amelyet jóval erosebb gozmoz-
dony vontatott és szállította a loszer-, valamint fogyóanyagkészle-
tet a harctevékenység terepszakaszáig. A menetek végrehajtásakor
a páncélvonatot is vontatta, hogy annak gyengébb, 377. sorozatú
mozdonyát kíméljék. Ez a mozdony csak harcba vitte a szerelvényt,
amely ekkor 3 - 5 kocsi ból állt, így nem volt nagy tömegu.
A páncélvonatok 1938-ban részt vettek a felvidéki, 1939-ben a
kárpátaljai, 1940-ben az erdélyi bevonulásban, 1941-ben a ju-
goszláviai hadmuveletben. 1941-ben bevetették oket a Szovjet-
unió elleni hadmuveletek során addig, amíg azt a normál nyomtáv
és a vasúti hálózat állapota lehetóvé tette.
1944-ben a magyarországi harcokban mind a négy vonat részt
vett. Egy a budapesti bekerítésben maradt, s a Keleti-pályaudvar
melletti vágányon tartózkodott. Az 1945. márciusi hadijelentés a
Balaton-felvidéki harcokban is említ egy páncélvonatot. Ennek és
a másik kettonek a további sorsa ismeretlen.
180 Páncélvonatok a magyar hadseregben (1919-1939)

Az elso világháborúban készült /1. szám ú, késobb X/. -re átszámo- A k. u. k. X/. páncélvonat hátsó kocsija zárt lorésekkel
zott osztrák--magyar páncJlvonat Galíciában nyitott lorésekkel

Az 1. szám ú páncélvonat a kazamatabeépítésu ágyúval, 1915-ben Az eredeti számozású, /1. szám ú páncélvonat 1915-ben
Páncélvonatok a magyar hadseregben (1919-1939) 181

A csehszfovák kézbe került, majd a németek által használt II. sz.

páncélvonat 1940 után No. 23 jelzést kapott, 1941-es bevetése a
Balkánon

A MÁV Fómúhelyben a MÁVAG részvételével épített /II-IV. és VII

-VilI. típusú vonatok ágyús kocsijának szerelése (1915)
182 Páncélvonatok a magyar hadseregben (1919-1939)

A lövegkocsi kész ál-

lapotban (7915,
MÁVAG)
Páncélvonatok a magyar hadseregben (1919-1939) 183

A mozdonyelotti géppuskás kocsi (1915, MÁVAG)

A MÁV 377. sorozatú mozdony páncélozás után (1915, MÁVAG)

A mozdony mögötti géppuskás kocsi (1915, MÁVAG)

184 Páncélvonatok a magyar hadseregben (1919-1939)

A mozdony hátulsó páncélozott fala (1915, MÁVAG)

A VIlI. sz. páncélvonat átadás elott (1915, MAVAG)

Páncélvonatok a magyar hadseregben (1919-1939) 185

A IX. sz. páncélvonat

A VI. sz. páncélvonat átadás elott (1915, MÁVAG) .

186 Páncélvonatok a magyar hadseregben (1919-1939)

A IX.-sz. páncélvonat egy lapos, légvédelmi géppuskás vagonnal A IX. sz. páncélvonat Schwarzlose-géppuskás légvédelmi vagonja
kiegészítve. A lövegkocsi szükségpáncélzata jól látszik (1919) páncélzat nélkül (1919)

A csehszlovák kézbe került

k.u.k VilI. sz. páncélvonat
Orliknéven 1920 után. (Ez
a vonat elso része, második
mozdonyának sorsáról
nincs adat. Dr. Károky Imre
gyujteményébol)
Páncélvonatok a magyar hadseregben (1919--1939) 187

A már átalakított 2. sz. páncélvonat 7938-ban Fülek elott. A régi

k.u.k. IX. sz., késobb 702. sz. vonat á mozdonyon ék alakú··
piros-fehér-zöld felségjel. (Éder Miklós gyujteményébol)

A k.u.k. IX. sz. páncélvonat motoros lövegkocsija önállóan

7977-ben közös hadilobogó alatt
188 Páncélvonatok a magyar hadseregben (1919-1939)

Az 1. sz. páncélvonat Sajószentkirályon. (1938 novemberében,

Éder Miklós gyujteményébol)

A 102. sz. páncélvonat Kárpátalján nyomul elore, 1939-ben. A to-

ronyban Wingler István százados, vonatparancsnok áll (NTF)
Páncélvonatok a magyar hadseregben (1919-1939) 189

l 'e'67

III

, ~".~' I_IEJ'"
{} o

IV.

v.

Vl
190 Páncélvonatok a magyar hadseregben (191 ~ 1939)

VII.

IX.

x.

XI.

Az osztrák-magyar hadsereg számára 1914-18 között

Magyarországon épített 11db páncélvonat az 1916-os átszámozás
utáni sorrendben
Páncélvonatok a magyar hadseregben (1919-1939) 191

1. /f.'87

'EJ'''EJ'
O~O

II

Ill.

IV.

v.
192 Páncélvonatok a magyar hadseregben (1919-1939)

Vili.

Az 1918 végi állapot, a hazatért 4 db és a provizorikusan épített 6 db páncélvonat

 Páncélvonatok a magyar hadseregben (1919-1939) 193

UTANFUTÓ GÉPPUSKAS KOCSI MOZDONY LÖVEGES KOCSI ELÖFUTÓ

3.

4.

~
KONNYO Pv. RA'BA Vp
A páncélvonatok és fegyverzetük 1940-ben, ez az állapot maradt a második világháború végéig
194 Páncélvonatok a magyar hadseregben (1919-1939)

MAGAS
SZERELVÉNY

MÁV 377 2 dh. JU,,! 8mm 3p. 36M 20 mm opa. cm tábo ú.

701. 3i;M 37mm pef.a. 36M 20mm npa. 1. db. 31M Bmm gp. 8 18.,'111

gp. 36M 20 mm npa. !Icm 22M fáb.a. 2db. 31M 8mm gp.
702. 36M 37mm pct.ó.
4db. 31M Bmm 36M 20 m,J} npo.

MAGAS ,
SZERELVENY

MÁV 377 2 (ib. 31M 8m'11gp. 36M20mm npa. 8ern IBM fáb.ú.
703. 36:/, 37m 71 pet./;. 36.\.1 :!Úmm np7 . .; db. 31,'1 8m''1I 5;P·

ÖNJARÓ, MOTOROS SZERELVÉNY

36M 20mm npo. 8cm 22M fáb.a. 2 db. 31M 8mm gp.
701,.
A M. Kir. Honvédség páncélvonatai 1932-ben
A Magyar Királyi Honvédség szállító gépjármúveL vontatói 195

A magyar szakemberek, sok iparilag fejlettebb országot megelozve,

A MAGYAR KIRÁLYI alkották meg az elso katonai gépjármuveket.
HONVÉDSÉG SZÁLLíTÓ A gyori Magyar Waggon- és Gépgyár korai kísérleti jármuve volt
a 40 lóeros katonai Tlaskal rendszeru vontató. A mechanikus,
GÉPJÁRMUVEI, VONTATÓi négykerék-meghajtású gépjármu 1904-ben készült el. Egyszerre öt
utánfutót lehetett vontatni vele. A gumi nélküli fém kerekek nem
tették lehetové a laza talajon való közlekedést, de megalkotása így
is úttöro lépésnek számított. Nagy ereju vontatócsörlojével elaka-
dáskor önmagát vagy a vontatmányát kimozdíthatta. A próbákat
követoen mégsem terjedt el. A Monarchia hadseregében ugyanis
a nehézlövegek vontatására a jóval nagyobb teljesítményu Aust-
ro - Daimler Puchwerke AG által gyártott 80 lóeros Goliat és 100
lóeros Titan 4 x 4-es meghajtású vontató gépkocsit rendszeresítet-
ték.
1913-ban a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. megvásároita a
cseh Mashinenfabrik Praga típusú tehergépkocsijának licencét.
A 3 - 5 tonnás teherautót Rába - V típusjellellátták el, és megkezd-
ték a sorozatgyártását, 300 db készült belole. Ez a gépjármu is csak
hátsótengely-meghajtású volt, ezért terepjárásra alkalmatlannak
bizonyult. A kis felületu, tömörgumi gyurus fakerékkel különben
sem tette volna lehetové a terepen való mozgást. 1926-ig 500
példányban készült típus, az alapveto célkituzésnek, a nagyobb
szállítóképesség elérésének megfelelt.
Az 1922-es tervezésu Rába V. P. típusjelu páncélautóból egyet-
len példány hagyta el a szerelocsarnokot. A 4 x 4-es meghajtási
rendszeru, 55 lóeros jármu két vezeto helyes, elore-hátra menetet
egyaránt lehetové tevo berendezéssel ellátott volt. Kerékcserével
vasúti sínen is lehetett üzemeltetni, de terepjárását a keménygumi
abroncsos kerekek korlátozták. Mindezek ellenére sok új gépészeti
berendezést tartalmazott. Az antantellenorzés miatt karhatalmi cél-
ra épült, sorozatgyártására nem került sor.
1930-ban a csepeli Weiss Manfréd Rt. kialakította a WM - H1
6 x 4 kerékképletu terepjáró tehergépkocsi prototípusát. A kedvezo
próbákat követoen, 1931-ben a módosított WM - H2 típusból 54
196 A Magyar Királyi Honvédség szállító gépjármuvei, vontatói

db készült. Ez volt az elso nagyobb sorozatban gyártott magyar Ez utóbbiakat a 30,5 cm-es és a 21,0 cm urméretú tarackok vonta-
terepjáró gépjármu, amely a 6 x 4-es meghajtásával és a gumiab- tására használták.
roncsaival már a katonai igényeknek, a terepjárásnak is eleget tett. 1938-ban a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában 5247 db
Egy 14 tonna vonóereju csörlot is beépítettek. A WM - H2-bol gépkocsi volt, ugyanakkor a hadrend feltöltésére kb. 12 000 db
50-et a Magyar Királyi Honvédség, hármat a tuzoltóegységek, tehergépkocsira lett volna szükség. Ezek nagy részét a polgári
egyet pedig a gyár kapott. A gépjármunél alkalmazott új muszaki életbol kellett volna bevonultatni, azonban ekkor még csak 3795
megoldások eloremutatók voltak. A hátsó lengotengelyek oldalan- db használható polgári tehergépkocsi üzemelt.
ként párosan, félelliptikus rugókra támaszkodtak, a két pótkerék A magyar honvédség legsürgosebb gépjármuigényét 1937 - 40
felfüggesztésén elfordulhatott, ami meggátolta a fennakadását, a között 2000 db német tehergépkocsi és 1000 db terepjáró pa-
mellso lökhárítóra pedig egy forgó támasztóhengert szereltek az rancsnoki és félraj gépkocsi behozatalával hidalták át, de a kilenc
árokáthidalás segítése céljából. Ezeket a megoldásokat a késobbi hadtest ellátásához ez a mennyiség sem volt elegendo. A kapott
38 M Botond tehergépkocsi tervezésekor - mint jól bevált megol- fobb típusok:
dásokat - a WM - H2-rol vették át. A jármu kialakításában a 38 M Mercedes- Benz G - 5 (pk-i) 240 db
Haditechnikai Intézet szakemberei is részt vettek. Az 1,5 tonnás, 40 M Horch - 901 (pk-is) 20 db
37 M nagy szmk. KRUPP (pk-i) 72 db
6 x 4 meghajtású terepjáró rajkocsi a viszonylag egyszeru konst-
37 M páncéltöroágyú-vontató Krupp L2H143 72 db
rukciós megoldásai ellenére, kora egyik legjobb katonai jármuvé-
nek számított. 37 M közepes tüzérségi ágyú vontató Hansa Lloyd 74 db
37 M félrajszállító tehergépkocsi Krupp L2H143 355 db
A magyar honvédség gépjármuigényét az 1920 -1930-as évek-
ben nem tudták kielégíteni. A hadero gépesítését a külföldi jármu- 39 M Ford Marmon - Herrington VB - 516 1099 db
vek behozatalával az anyagi eszközök hiányában nem lehetett
megoldani. Átmeneti szünet után a németek 1941-ben még 386 db sebe-
A magyar gépjármugyártás bázisa foleg a gyori Magyar Wag- sültszállító, 431 db speciális rakodó és 200 db tartálygépkocsihoz
gon- és Gépgyár, részben pedig a MÁVAG budapesti gyára volt. való 2,5 tonnás Ford BB alvázat adtak el a magyar honvédség nek.
A csepeli Weiss Manfréd Rt. 1928 - 40 között foglalkozott gépjár- Ezeket a jármuveket a mátyásföldi Uhry cég látta el karosszériával
mugyártással. Ebben az idoszakban az olasz Pavesi P4 -100 (ma- és felépítménnyel.
gyar jele 28 M) közepes tüzérségi vontatót licencben gyártották. 1942-ben a 2. magyar hadsereg a fronton anémet Dél-hadse-
1940-ig 178 db-ot adtak át a hadseregnek. Egyes adatok szerint regcsoporttól 400 különbözo típusú tehergépkocsit kapott. Az
1943-ban még egy 50 darabos sorozat készült belole (ez a tény 1943. januári áttörés után ezeknek a legnagyobb része megsemmi-
nincs dokumentumokkal alátámasztva). sült.
1938 - 44 között Olaszországból kb. 800 db gépkocsi került a A magyar katonai vezetés részérol 1943-ban 400 db 43 M Steyr
magyar honvédség tulajdonába. Közötte volt 100 db 6M Autóca- 1500A terepjáró parancsnoki gépkocsit rendeltek. 1943-ban még
retta - 32 kis terepjáró; 38 db FIAT - Spa Dovunque 2,5 tonnás 134 db Opel- Blitz-alvázra épített muhelygépkocsit kértek. 1944
gépkocsi a légoltalom részére, 35 db FIAT - Spa muhelygépkocsi, elején 34 db megérkezett, valószínu, hogya többi az év végéig
és 1932-ben a 104 db 32 M Breda-32 nehéz tüzérségi vontató. szintén a magyar alakulatokhoz került.
A Magyar Királyi Honvédség szállító gépjármuvei. vontatói 197

A magyar katonai vezetok, a gazdasági és a tervezo szakemberek ditechnikai Intézet munkatársai által favázas üzemre átépített Kölni
a katonai gépjármuvek hazai gyártásának a kiszélesítésére nagy Ford BB tehergépkocsi volt.
erofeszítéseket tettek. Ennek eredményeként megkezdték a 38 A tüzérség számára nélkülözhetetlen vontatók gyártásában a
M Botond A 1,5 tonnás terepjáró gépkocsi sorozatgyártását. Az német Hansa és Borgward féllánctalpas vontatók licenciában való
elso nagy, 1402 darabos szériát 1938 -1940 novembere között a építése meghiúsult. Egyedüli. kevésbé költséges megoldásként a
gyártó üzemek (Magyar Waggon- és Gépgyár, MÁVAG, Weiss kispesti Hofherr-gyár KV - 40 traktorának a sorozatgyártása ma-
Manfréd, Láng, Hofherr, Uhry) leszállították. A sikeres konstruk- radt. A H.S.C.S. KV - 40 típusból1938 - 39-ben 273 db-ot szállí-
cióból 1941 oszén a Botond -II. sorozatban újabb 1400 db-ot tott le a gyár, majd 1940-ben újabb 217 db-os rendelést kapott.
rendeltek, majd 1942-ben ezt 61 rajkocsival és 391 db alvázzal Ennek utolsó darabjai már a módosított KV - 50 változatok voltak.
toldották meg. Ezeket a jármuveket 1942 -1944 márciusa között Ezek a jármuvek megbízhatóan muködtek, de lassú, zajos vontató-
kellett volna leszállítani. A gyori Rába 1942-ben soron kívül 41 db kat nehéz volt vezetni. A légvédelmi és a tábori tüzérségnél is
alvázat gyártott majd megkezdték a második nagy széria 700 - 700 alkalmazták. A KV - 50 típusból a hadsereg részére 1942-ben 60,
kocsijának kibocsátását a MÁVAG-ból és a Rábából. 1944-re a majd 159 db-ot rendeltek (a 160. példány az 1943-ban kifejlesztett
Botond B rendelést 2057 db-ra növelték, és ezenkívül a honvéd- Super KV - 50 típus volt, amelyet azonban nem rendszeresítettek).
ségnek még 1400 db alvázra lett volna szüksége. A gyori Rábát ért 1944 oszére összesen 710-et kapott a honvédség. Ezt a típust
1944. április 13-ai bombázás súlyosan megrongálta az autóosztály 1945 után mezogazdasági célokra még hosszú ideig gyártották.
épületét és gépeit kb. 60 gépkocsi tönkrement. 1944. június 30- 1944-ben a németektol az Opel- Blitz gépkocsi ból még több,
áig a két gyár 882 db Botond B gépkocsit adott át. A gyártást a mint 1000 db került a magyar honvédség tulajdonába. 1944 no-
MÁVAG 1944 novemberéig folytatta. A gépjármuvekhez felhasz- vemberétol az újonnan szervezett hungarista hadosztályokat sze-
nálták a gyori alkatrészeket és a sérült jármuveket is. így kb. 1200 relték fel vele, mivel a Botond gyártása ekkor már végleg leállt.
gépjármuvet állítottak össze. Az összes termelés darabszáma - az A magyar honvédség motorkerékpár-szükségletét hazai gyártás-
alvázakat is figyelembe véve - 1944 végéig elérte a 2673-at. ból nem lehetett kielégíteni. 1942-ben anémet BMW licencét
Az olcsóbb és egyszerubb tehergépkocsi-kialakítás eredménye megvásárolták, de a Oanuvia és üzemei a sorozatgyártást már
lett aRába - Maros K -Ill., amelybol 1943-ban a prototípus be- képtelenek voltak megkezdeni csak egy példány összeszerelésére
mutatása után 1800 darabra kapott a gyár megrendelést. Ebbol került sor a Székesfehérvári Vadásztölténygyárban 1944 nyarán.
1944 májusában Gyorben 20, júniusában 18 db készült. Késobb 1940- ig a magyar honvédség részére 4000 - 4000 db Puch 350 és
a gyártást részben Budapestre telepítve, az év oszéig további 100- Gillera 350-es típust vásároltak Németországból, illetve Olasz-
120 db hagyta el a szerelocsarnokokat. Ennek a típusnak a gyártása országból. 1941-ben több ezer polgári motorkerékpárt is bevonul-
Budapesten 1944 novemberében, Gyorben 1944 szeptember vé- tattak. A magyar katonai jármuvek között ekkor néhány BMW
gén állt le. 750-es, illetve Zündapp 750-es motorkerékpár is található. Ezek a
A második világháború ideje alatt számos kísérleti fejlesztésre is gyakorlatban igen jól beváltak, ezért 1943 végén 1000 db BMW
sor került. Az egyik legérdekesebb a gyori Rába Bakony nevu, 41 750-es vásárlására került sor, majd 1944-ben, március után a
M 2 x 2-es meghajtású tüzérségi vontatója, amelyet anyag- és németek a magyaroknak újabb 1300 -1400 db BMW és Zündapp
kapacitáshiány miatt nem tudtak sorozatban gyártani, másik a Ha- motorkerékpárt adtak áto
198 A Magyar Királyi Honvédség szállító gépjármuvei. vontatói

A gyori Magyar Waggon- és Gépgyárban (Rába) készített kato- A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉGNÉL
nai tehergépkocsi-sorozatok 1915 -1945 között: 1928-TÓL RENDSZERESíTETT GÉPJÁRMUVEK

Rába V. tgk. 3- 5 t 500 db Kis személygépkocsik

Rába L. tgk. 3 t 250 db 1933, FIAT 508 (2 + 1 üléses)
Rába - Krupp L3H 3 t 12 db 1938, FIAT 508 C 1100 (4 üléses)
Rába-Krupp L3N 3 t 47 db 1942, Skoda P 1100 Colonial (4 üléses)
Rába - Krupp L3,5N 3 t 53 db
Rába - Krupp L5N 5 t 48 db Közepes személygékocsik
Rába - Krupp L3,6H 3 t 75 db 1933, FIAT 520 F4.
Rába AFe 1,5 t 75 db 1939, Ford V-8 (60 lóeros)
Rába AFh 1,75 t 60 db 1940, Mercedes - Benz G - 5 (terepjáró)
Rába AFa 1,75 t 125 db 1942, Horch 901 (terepjáró)
Rába Afk 1,0 t 23 db
Rába AFi 1,5 t 350 db Nagy személygépkocsik
Rába - Super 2,5 t 1635 db 1929, FIAT 2F
Rába - Special 3,5 t 850 db 1930, Weiss Manfréd H - 2 (terepjáró)
Maros KV -Ill. 3,0 t 350 db 1931, FIAT 512
41.M Bakony 3,0 t 1 db 1932, FIAT 525 N
38 M Botond A 1,5 t 700 db 1935, Krupp L2 H.43 (terepjáró)
38.j42.M Botond B 1,5 t 700 db 1938, Krupp L2 H.143 (terepjáró)
(Az azonos alvázon levo speciális jármuvek és autóbuszok nincse- 1940, Ford V-8 (90 lóeros)
nek feltüntetve.)
7,5 tonnás tehergépkocsik
1928, FIAT XV.
1931, Rába AFe
1933, Rába AFa
1935, Rába AFh
1936, Rába AFi
1936, MÁVAG - Mercedes LG. 2000
1938, MÁVAG - Mercedes LG. 2500
A Magyar Királyi Honvédség szállító gépjármúvei, vontatói 199

1938, FIAT Spa 38 R 1936, A.J.S. 1000 és 500

1938, Botond - 1. (terepjáró) 1939, Puch 350 GS
1941, Botond -II. (terepjáró) 1940, Puch 250 GS
1943, Steyer 1500 A (terepjáró) 1943, FIAT - Gillera 300
1943, Auto- Union
3 tonnás tehergépkocsik 1943, NSU 241
1927, Rába V. 1943, Zündapp 750
1930, FIAT 4.Ts. 1943, BMW R.75 750
1931, Rába - Krupp L3.6 H A magyar honvédség nél 1928 és 1944 között 160 gépkocsi- és
1932, Rába - Krupp L3.5 H 63 (terepjáró) 24 motorkerékpár-típust üzemeltettek. A fenti felsorolásba csak
1938, USA - Ford V-8 nagyobb számban használt gépjármuvek kerültek. (1935-ig pl. 20
1938, Köln - Ford V-8 db felettiek, 1943-ban 100 db felettiek.)
1940, Ford - Marmon V-8 (terepjáró)
1939, Ford BB
1942, Klöckner 330 A és 330 S
1943, Ford V. 3000 Marta (muhelygépkocsi)
1943, Skoda 356 B
1943, Skoda sebesültszállító
1943, Opel- Blitz
1943, Rába Maros K- 3

Vontatók
1925 FIAT - Pavesi P4 -1 00 (kerekes, közepes)
1932, Weiss Manfréd - Pavesi P4 -100 (kerekes, közepes)
1936, Breda 32. (kerekes, nehéz)
1936, H.S.C.S. (K-40 (kerekes)
1941, H.S.C.S. K- 50 (kerekes)
1937, Hansa - Lloyd
1938, Krupp L2 H.143 (kerekes, könnyu)

A4otorkerékpárok
1932, Méray-Jap 500 K.K.31. és K.N.28
1935, Mato - Guzzi
1935, B.SA 770 és 500
A Magyar Királyi Honvédség szállító gépjármuvei. vontatói 201

A Botond A tehergépkocsi rádióval,

1941-ben a Gyorshadtest alakulatainál

A fronton 1942-ben átadott Praga RV (6 x 4)

2 tonnás tehergépkocsik egyik példánya

Steyer 1500 gépkocsik a Gyorshadtest visszatérésekor tartott

díszszemlén 1941 decemberében, az Andrássy úton
202 A Magyar Királyi Honvédség szállító gépjármúvei. vontatói

A 39 M 2,5 tonnás Ford Marmon tehergépkocsi fagázos tüzelésre

átépített példánya a Haditechnikai Intézet udvarán 1943-ban
.\
A Magyar Királyi Honvédség szállító gépjármuvei, vontatói 203

Az Opel- Blitz S változata

Az Opel- Blitz A változata korlátozott számban került

a magyar csapatokhoz
204 A Magyar Királyi Honvédség szállító gépjármuvei. vontatói

A 41 M Kföckner-- Deutz 330 A közepes tehergépkocsi

A Magyar Királyi Honvédség szállító gépjármuvei, vontatói 205

A 28 M Pavesi közepes tüzérségi vontató karbantartása

1
1

Az 1-582 rendszámú Pavesi terepen, kamuflázsos ponyvával

A Weiss Manfrédban gyártott Pavesi vontató

Pk.100 változata ponyvasátorral
206 A Magyar Királyi Honvédség szállító gépjármuvei. vontatói

A 37 M Hansa - Lloyd könnyu tüzérségi vontatók

az Uhry gyár udvarán (a felépítményt itt szerelték fel
rájuk)

H.s. C.S. gyár KV - 40 vontatótraktor tereppróbán

A Magyar Királyi Honvédség szállító gépjármuvei, vontatói 207

A H.5. C.S. Super KV - 50javított traktora, amelybol

csak a prototípus készült el

Az olasz eredetu Gil/era oldalkocsis motorkerékpár

208 A Magyar Királyi Honvédség szállító gépjármuvei. vontatói

A Zündapp oldalkocsis motorkerékpár golyószóró val

A B MW - 750 felfegyverezett oldalkocsis motorkerékpár

A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók 209

A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott

szállító gépjármuvek, vontatók
210 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók

31 M Rába - Krupp 3 tonnás tehergépkocsi

A gyori Magyar Waggon- és Gépgyár 1923-ban megszerezte az
esseni Krupp-gyár nehéz tehergépkocsijainak licenciáját, amely
még a baloldali menetiránynak megfeleloen, több változatban
készült. Rába - Krupp néven L 3. H és L 3. N típusjellel magas és
alacsonyalvázas, négyhengeres motorú, 3 tonnás az L3.5 N típus-
jelu, alacsony alvázú hathengeres motorú, öttonás tehergépkocsit
gyártottak. A négyhengeres motor 45 lóeros, a hathengeres 70
lóeros, viszonylag korszeru megoldású volt. A Honvédelmi Minisz-
térium megrendelésére 35 db L 3.6 H típusú, hathengeres, három-
tonnás, kéttengelyu és 15 db L3.5 H 63 típusú, hathengeres,
magyar alvázú, háromtengelyes különleges tehergépkocsi épült.
Az L3.6 H katonai jármubol még 15 db vegyes üzemu sínautót is
gyártottak. Ezeket szükség szerint országúti közlekedésre is át Iehe-
tett alakítani. Ebbol a sorozatból a polgári jármuvekkel együtt 250
db gépkocsi készült. Jól beváltak, de tízévi használat után, a máso-
dik világháború idoszakában már nem voltak rendszerben.

Típus: Tengelykapcsoló:
Rába - Krupp L3.6 H egytárcsás, száraz
Szabad magasság: 270 mm Legnagyobb sebesség:
Kerékabroncs elöl/hátul: 60 km/h
36 - 8/36 - 8 ikerkivitel Üzemanyag -fogyasztási úton:
Motor: Krupp 4 ütemu, 2411100 km
6 hengeres soros, Tömege üresen: 3800 kg
benzin Hasznos tömeg: 3000 kg
Hengerurtartalom: 6107 cm3 Össztömeg: 6800 kg
Teljesítmény: 70 LE Nyomtáv:
Fordulatszám: 1600/mín 1 . tengely 1540 mm
,Kerekek száma: 4 db 2. tengely 1675 mm
Hajtott kerekek száma: 2 db Keréktáv: 4600 mm
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók 211

32 M Rába- Krupp 4 tonnás tehergépkocsi

A Magyar Waggon- és Gépgyár 1925-ben megvásároita a Krupp-
gyár nehéz tehergépkocsijainak licenciáját s több változatban kis
sorozatokat gyártott belole. ARába - Krupp jelu L3. H, L3. N, L3.5
N, L5. N típusú kocsikból polgári változatok készültek. 1931-ben
a gyárban a Honvédelmi Minisztérium részére 15 db L3.5 H. 63
típusú, háromtengelyes tehergépkocsi készült pótkocsival. A hat-
hengeres motorral és magas alvázzal gyártott jármu 6 x 4 meghaj-
tású volt. A csigakerekes hajtású két hátsó tengely vízszintesen
elhelyzett tekercsrugózással, illetve himbákkal voltak a keretbe
ágyazva. A 32 M Rába - Krupp tehergépkocsit elsosorban rádióál-
lomások, áramfejlesztok és nehéz muszaki anyag szállítására hasz-
nálták, de a második világháborúban már nem szerepeltek.

Típus: Tengelykapcsoló:
Rába- Krupp L3.5 H. 63 egy tárcsás, száraz
Teljes hossz: 7050 mm Legnagyobb sebesség:
Teljes szélesség: 2350 mm 50 km/h
Teljes magasság: 3000 mm Üzemanyag: 150 I
Szabad magasság: 260 mm Üzemanyag -fogyasztási úton:
Kerékabroncs elöl/hátul: 451/100 km
36 - 8/36 - 8 ikerkivitel Hatótávolság/ úton: 330 km
Motor: Krupp M 11, 4 üte- terepen: 250 km
mu, 6 hengeres so- Tömege üresen: 5000 kg
ros, benzin Hasznos tömeg: 4000 kg
Hengerurtartalom: 6107 cm3 Össztömeg: 9000 kg
Teljesítmény: 90 LE Nyomtáv:
Fordulatszám: 1700/min 1. tengely 1740 mm
Kerekek száma: 6 db 2. tengely 1730 mm
Hajtott kerekek száma: 3. tengely 1730 mm
a hátsó 4 db Keréktáv: 3650+1000 mm
212 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresitett és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók

33 M Rába AFh tehergépkocsi

1928-ban a Magyar Waggon- és Gépgyár licencszerzodést kötött
az Austro - FIAT cég bécsi gyárával egy könnyu gyorsteherautó
gyártására. A Rába AF jelu sórozat hat típusból állt, de csak az AFe
változatból készült 30 db a honvédség részére. Normál szállítási
feladatokra szánt magas alvázas, 42 lóeros motorral ellátott könnyu
tehergépkocsi volt.

Típus: Rába AFh

Kerékabroncs elöl/hátul:
30 - 5/30 - 5 ikerkivitel
Motor: AF 4 ütemu, 4 hen-
geres, benzin
Hengerurtartalom: 2840 cm3
Teljesítmény: 42 LE
Fordulatszám: 2200/min
Kerekek száma: 4 db
Hajtott kerekek száma: 2 db
Tengelykapcsoló:
többtárcsás, olaj
Legnagyobb sebesség:
50 km/h
Üzemanyag -fogyasztási úton:
241/100 km
Tömege üresen: 1700 kg
Hasznos tömeg: 1750 kg
Össztömeg: 3450 kg
Nyomtáv:
1. tengely 1400 mm
2. tengely 1380 mm
Keréktáv: 3600 mm
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók 213

38 M Botond A terepjáró tehergépkocsi

A Magyar Királyi Honvédség terepjáró tehergépkocsi-igényének
megoldása érdekében a Magyar Waggon- és Gépgyár tette a leg-
nagyobb erofeszítéseket. A 36 M 1,5 tonnás Rába AF, közepes
tehergépkocsi bázisán Winkler Dezso gépészmérnök, a fejlesztési
osztály vezetoje 1937 -ben megtervezte a Botond A jelu, 6 x 4-es
meghajtású 1,5 tonnás terepjáró tehergépkocsit. A gépkocsizó
gyalogság csapatszállító (raj) tehergépkocsijának szánták, de
emellett a páncéltöro lövegek vontatására is használták. A sikeres
próbák után 38 M jellel rendszeresítették, és azonnal 1402 db-ot
rendeltek a prototípusokkal együtt. A gyártásra hat üzembol álló
munkaközösség alakult. A Magyar Wagon- és Gépgyár és a MÁ-
VAG mint fovállalkozók a végszerelést végezték, a Weiss Manfréd,
a Láng, a Ganz és H.S.C.S pedig a részegységek szállítására vállal-
koztak. A gyárak 1938 - 40-ben a szériát leszállították, 1941-ben
még 41 db Botond-alváz készült soron kívül. Ezek a típusok mind
jobb kormányosak voltak, az akkori baloldali közlekedésnek meg-
feleloen. Európai szinten is élenjáró gépkocsi volt. Megmaradt
példányait 1949-ben vonták ki a szolgálatból.
A vezeton kívül 13 fot szállíthatott. gazdaságos vontatmánya
úton 2000 kg, terepen 1000 kg.

Hatótávolság:
Típus: Kerékabroncs elöl/hátul: Kerekek száma: 6 db úton: 400 km
Rába Botond A 210-20/210-20 ikerki- Hajtott kerekek száma: terepen: 300 km
Teljes hossz: 5650 mm vitel a hátsó 4 db Tömege üresen: 3950 kg
Teljes szélesség: 2080 mm Motor: 4 ütemu, 4 henge- Tengelykapcsoló: Hasznos tömeg: 1500 kg
Teljes magasság: 2550 mm res, soros, benzin egytárcsás, száraz Össztömeg: 5500 kg
Szabad magasság: 300 mm Hengerurtartalom: 3771 cm3 Legnagyobb sebesség: Nyomtáv:
Lejtomászó képesség: 20° Teljesítmény: 65 LE 60 km/h 1 . tengely 1650 mm
Gázlóképesség: 700 mm Fordulatszám: 2500/min Üzemanyag: 125 I 2. tengely 1760 mm
Üzemanyag -fogyasztási úton: 3. tengely 1760 mm
3011100 km Keréktáv: 2725 + 1140 mm
214 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók

38/42 M Botond B terepjáró Típus:

Rába Botond B
Tengelykapcsoló:
egytárcsás, száraz
tehergépkocsi Teljes hossz: 5700 mm Legnagyobb sebesség:
A Magyar Waggon- és Gépgyár szakemberei 1941-ben áttervezték Teljes szélesség: 2080 mm 60 km/h
a Botond A gépkocsit. Az új típus 38/42 M Botond B jelet kapta. Teljes magasság: 2550 mm Üzemanyag: 125 I
A motor teljesítménye 5 lóerovel több lett, bal kormányos típusra Szabad magasság: 300 mm Üzemanyag -fogyasztásI úton:
tértek át, és egyéb módosításokat is bevezettek. Ugyanazok a gyá- Lejtomászó képesség: 20° 331/100 km
rak készítették, mint az elozo Botondot. Az Uhry cég bedolgozásá- Gázlóképesség: 600 mm Hatótávolság:
val a végszerelést most is a Magyar Waggon- és Gépgyár, valamint Kerékabroncs elöl/hátul: úton: 380 km
a MAVAG végezte. A Honvédelmi Minisztérium 1942-ben 1400 210-20/210-20 íkerki- terepen: 280 km
db-os szériát rendelt, majd 1943 elején ezt 2057 db-ra emelték fel. vítel Tömege üresen: 4000 kg
Ugyanakkor még 41 speciális és 391 db felépítmény nélküli alvázra Motor: 4 ütemu, 4 henge- Hasznos tömeg: 1500 kg
is igényt tartottak. A gyártás 1943-ban megindult, de az 1944. res, soros, benzin Össztömeg: 5500 kg
április 13-ai bombatámadás súlyosan megrongálta a gyori Rába- Hengerurtartalom: 4330 cm3 Nyomtáv:
gyárat, 1944. június 30-áig még így is 882 db gépkocsi hagyta el Teljesítmény: 70 LE 1. tengely 1650 mm
a szerelocsarnokokat. A gyártást az év novemberéig a MA VAG Fordulatszám: 2400/min 2. tengely 1760 mm
folytatta, de a B sorozatból csak 1200 -1230 db jármu készült el. Kerekek száma: 6 db 3. tengely 1760 mm
A Botond B igen jól bevált, megmaradt példányait 1949 körül Hajtott kerekek száma: Keréktáv: 2725+1140 mm
selejtezték ki. A második világháború legjobb magyar gépjármu- a hátsó 4 db
konstrukciója volt, teljesítményei és muszaki megoldásai korsze-
rubbek voltak, mint az 1950-tol gyártott Csepel 350 sorozaté.
A továbbfejlesztését 1948 után a dogmatikus szemlélet által befo-
lyásolt párt és katonai vezetok akadályozták meg.
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók 215

35 M Rába AFi 1,5 tonnás tehergépkocsi

A Honvédelmi Minisztérium 1934-ben 14 pontban rögzítette az
iránykövetelményeit a katonai tehergépkocsikkal szemben. A gyori
Rába az Austro - FIAT gyár szerkesztési irodájával együtt - az
eloírásoknak megfeleloen - kidolgozta az AFi gépkocsi tervrajza it.
1935-re elkészült két db mintajármu, majd 1936-ban az elso 50 db
szériajármu. A Honvédelmi Minisztérium 1942-ig 3 db 100-as
sorozatot rendelt, így összesen 352 db került a honvédség birtoká-
ba. A 4 x 2 meghajtású gépkocsikat csörlovel, kihajtóval és katonai
szerelvényekkel is ellátták. Mivel az 1,5 tonnás kategóriában a
Botondra volt szükség, 1942 után nem rendeltek belole többet.

Típus: Rába AFi Legnagyobb sebesség:

Kerékabroncs elöl/hátul: 65 km/h
7 - 20/7 - 20 ikerkivitel Tömege üresen: 2500 kg
Motor: AF 4 ütemu, 4 hen- Hasznos tömeg: 1500 kg
geres benzin Össztömeg: 4000 kg
Hengerurtartalom: 3500 cm3 Nyomtáv:
Teljesítmény: 55 LE 1. tengely 1600 mm
Fordulatszám: 2200/min 2. tengely 1550 mm
Kerekek száma: 4 db Keréktáv: 3500 mm
Hajtott kerekek száma: 2 db
Tengelykapcsoló:
többtárcsás, olaj
216 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók

36 M MÁV AG 1,5 tonnás tehergépkocsi Rába- Maros (K - 3) közepes

A MÁV AG az 1920 - 30-as években a Mercedes - Benz autóbu-
tehergépkocs i
szait és teherautóit licenc alapján gyártotta. Közöttük kis soroza- A magyar honvédség nek 3 tonnás közepes tehergépkocsikra volt
tokban a polgári igények szerinti gépkocsikat is készítettek. Ilyen a legnagyobb szüksége. Azonban a hazai gyártás elégtelen volt, a
volt a 4 x 2 meghajtású LO. 2000 sorozatú teherautó. A Honvédel- hadrend igényeit anémet Fordok behozatala sem elégítette ki. Az
mi Minisztérum 35 db-ot vásárolt belole, mert ebben az idoben Opel- Blitz minden szempontból megfelelt azonban a német fél
külföldi szállítás nem volt, így a hazai típusokkal elégítették ki a 1941 - 43 között nem tudott belole szállítani. így 1943-ban a gyori
legsürgosebb igényeket. Rába szakemberei a sikeres Botond -1. és II. sorozat után egy
katonai célra megfelelo típust terveztek. ARába - Maros (K - 31 -
et) a Botond -II., Rába AFi és Rába Super részegységeibol úgy
állították össze, hogy új darabokat ne kelljen fejleszteni. 1943
áprilisától a csapatpróbán jól bevált attól függetlenül, hogy csak
hátsótengely-meghajtású volt. A gyártást a Weiss Manfréd, a Ma-
gyar Waggon- és Gépgyár, a MÁVAG és a Láng-gyárak munkakö-
zössége kezdte meg. A Honvédelmi Minisztérium az elozetes meg-
Típus: Hajtott kerekek száma: 2 db rendelést az elso 600 + 1200 db-ra kiadta. Az elso gépkocsi 1944.
MÁVAG (Mercedes- Tengelykapcsoló: januárban készült el. A gyártás a bombázások miatt akadozott.
Benz) LO. 2000 egytárcsás, száraz majd 1944 októberében leállt. A fennmaradt adatok szerint 350 db
Teljes hossz: 5660 mm Legnagyobb sebesség:65 km/h készült belole. A Botondnál egyszerubb, olcsóbb, és könnyebben
Teljes szélesség: 2125 mm Üzemanyag: 70 I gyártható tehergépkocsi a hazai viszonyok között jól bevált. 1945
Teljes magasság: 2575 mm Üzemanyag -fogyasztásI úton: elején csehországi területre kitelepített - szerelosorra nem került
Szabad magasság: 250 mm 281 vissza az országba - Maros gyártása ezzel végleg megszunt.
Lejtomászó képesség: 20° Hatótávolság:
Kerékabroncs elöl/hátul: úton: 250 km Típus: Hajtott kerekek száma: 2 db
7.00-20/7.00-20 iker- terepen: Rába-Maros (K-3) Legnagyobb sebesség:
kivitel Tömege üresen: 3050 kg Kerékabroncs elöl/hátul: 65 km/h
Motor: M 69, 4 ütemu, 4 Hasznos tömeg: 1500 kg 7,5-20/7,50-20 ikerki- Tömege üresen: 2900 kg
hengeres benzin Össztömeg: 4550 kg vitel Hasznos tömeg: 3000 kg
vagy gázolaj Nyomtáv: Motor: 4 ütemu, 4 henge- Össztömeg: 5900 kg
Hengerurtartalom: 730 cm3 1. tengely 1646 mm res, benzin Nyomtáv:
Teljesítmény: 50,50 lE 2. tengely 1632 mm Hengerurtartalom: 4300 cm3 1. tengely 1660 mm
Fordulatszám: 2400/min Keréktáv: 3400 mm Teljesítmény: 70 lE 2. tengely 1550 mm
Kerekek száma: 4 db Fordulatszám: 2500/min Keréktáv: 3900 mm
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók 217

37 M Krupp L2. H. 143 terepjáró

félrajgépkocsi
A magyar honvédség részére 1936 - 37 -ben Németországból vá-
sárolták. Részben némel, részben magyar Uhry-felépítménnyel ké-
szült. A gépkocsizó zászlóaljak géppuskás századainak csapatszál-
lító gépkocsija volt. Feladatkörében jól beváll, a csapatok kedvel-
ték. Az alváza megegyezett a 37 M nagy terepjáró és 37 M páncél-
töro ágyú vontatójával. Németország 1942-ben beszüntette a
gyártását. 1938-ban a Magyar Waggon- és Gépgyár tárgyalt a
licencia megvételérol, de ettol késobb elálltak. A 6 x 4-es meghaj-
tás révén jó terepjáró képességu volt. Vonóereje elérte a 700 kg-ot.
Vontatmánya úton 1000 kg, terepen 600 kg lehetett, a vezeton
kívül 9 fot szállíthatott.

Típus: Hengerurtartalom: 3308 cm3 Üzema nyag -fogyasztási úton:

Krupp L2.H.143 Teljesítmény: 60 LE 301/100 km
Teljes hossz: 5150 mm Fordulatszám: 2500/min Hatótávolság:
Teljes szélesség: 1860 mm Kerekek száma: 6 db úton: 350 km
Teljes magasság: 2000 mm terepen: 220 km
Szabad magasság: 220 mm Tömege üresen: 2600 kg
Lejtomászó képesség: 20° Hajtott kerekek száma: Hasznos tömeg: 1000 kg
Gázlóképesség: 600 mm a hátsó 4 db Össztömeg: 3600 kg
Kerékabroncs elöl/hátul: Tengelykapcsoló: Nyomtáv:
7,50-17/7,50-17 iker- egytárcsás, száraz 1 . tengely 1580 mm
kivitel Legnagyobb sebesség: 2. tengely 1565 mm
Motor: Krupp M 304,4 üte- 65 km/h 3. tengely 1565 mm
mu, 4 hengeres, bo- Üzemanyag: 110 I Keréktáv: 2445+ 900 mm
xer, benzin
218 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók

38 M Ford 2,5 tonnás tehergépkocsi

A Honvédelmi Minisztérium 1937-es megrendelése alapján az
amerikai tehergépkocsiból 1000 db-ot, a német kölni üzemtol
pedig 785 db-ot vásárolt. Ezek a gépjármuvek nem voltak terepjá-
rók, de az utakon megfeleltek, s a jelentos tehergépkocsi-hiányt
enyhítették. A szállítóalakulatokhoz beosztott gépjármuveknél a
nehézségek 1941-ben jelentkeztek, amikor terepen is alkalmazni
kényszerültek. A Ford BB változatból (3285 cm3-es motorral)
1942-ben 200 db tartály, 1943-ban 386 db sebesültszállító típust
vásároltak. Tervezték a hazai Ford Motor Rt. képviselet berendezé-
sét a BB tipus sorozatgyártására, ez azonban nem valósult meg.
A 38 M Fordok nagy része az 1945-ig zajló hadmuveletek során
elhasználódott.

Típus: Tengelykapcsoló:
Ford G 917 T egytárcsás, száraz
Teljes hossz: 6620 mm Legnagyobb sebesség:
Teljes szélesség: 2240 mm 80 km/h
Teljes magasság: 2220 mm Üzemanyag: 105 I
Szabad magasság: 250 mm Üzemanyag -fogyasztási úton:
Kerékabroncs elöl/hátul: 321/100 km
7,25-20/7,25-20 iker- Hatótávolság:
kivitel úton: 330 km
Motor: Ford V8, 4 ütemu, 8 terepen: 230 km
hengeres, benzin Tömege üresen: 2700 kg
Hengerurtartalom: 3613 cm3 Hasznos tömeg: 3000 kg
Teljesítmény: 90 LE Össztömeg: 5700 kg
Fordulatszám: 3800/min Nyomtáv:
Kerekek száma: 4 db 1. tengely 1475 mm
Hajtott kerekek száma: 2 db 2. tengely 1650 mm
Keréktáv: 3988 mm
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók 219

38 M FIAT Spa 38 R 2,5 tonnás

tehergépkocsi
A Honvédelmi Minisztérium az olaszoktói 1937-ben 701 db 2,5
tonnás FIAT 38 R tehergépkocsit rendelt. A normál országúti jár-
muvek terepjárásra alkalmatlanok voltak, de épített utakon jól meg-
feleltek. Elsosorban muhely- és felépítményes kocsiként alkalmaz-
ták oket. A 35 db javító muhelyvonat két-két darabot kapott belo-
lük. 1943 - 44-ben foleg a gépkocsik és harckocsik javításainál
alkalmazták. A FIAT Spa 38 R javítását és szervizelését a budapesti
FIAT -képviselet végezte. A gépjármuvek pótlása nem volt megold-
va - 1943 osze után alkatrészszállítása sem -, így 1944 végére
már egy sem üzemelt belolük.

Típus:
FIAT Spa 38 R Kerekek száma: 4 db
Teljes hossz: 5675 mm Tengelykapcsoló:
Teljes szélesség: 2030 mm kéttárcsás, száraz
Teljes magasság: 2615 mm Legnagyobb sebesség:
Szabad magasság: 250 mm 52 km/h
Lejtomászó képesség: 22° Üzemanyag: 107 I
Kerékabroncs elöl/hátul: Tömege üresen: 3160 kg
32 - 6/32 - 6 ikerkivitel Hasznos tömeg: 2500 kg
Motor: 4 ütemu, 4 henge- Össztömeg: kb. 5700 kg
res, benzin Nyomtáv:
Hengerurtartalom: 4053 cm3 1. tengely 1545 mm
Teljesítmény: 55 LE 2. tengely 1427 mm
Fordulatszám: 2000/min Keréktáv: 3500 mm
220 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek. vontatók

39 M Ford-Marmon 2,5 tonnás terepjáró

tehergépkocsi
A Honvédelmi Minisztérium Németországtói 1938-ban 1185 db-
ot vásárolt ebbol a típusból. A hátsókerék-meghajtású gépkocsi-
hoz az elsokerék-meghajtású Marmon-Herington szabadalmát is
beszerezték. Ennek alapján a csepeli Weiss Manfréd gépjármuosz-
tálya gyártotta és szerelte be azokat minden példányba. 1943.
április 1-jén 1099 db 39 M Ford-Marmon volt a honvédség
tulajdonában. A kedvezotlen tömegei osztása rontotta a terepjáró
képességét. A 40 mm urméretu légvédelmi gépágyú vontatójaként
alkalmazták. A terepen 1000 kg. úton 2500 kg volt a vontató
képessége. Nagyobb löveg vontatására nem felelt meg. A muszaki
kiszolgálását a Ford Motor Rt. budapesti telepe látta el. Egy példá-
nyát kísérleti célból 1943-ban Schimanek-generátorral szerelték
fel. Ez német minta nyomán, vegyes üzemu (fagáz + motalko) jár-
mu volt, a sorozat átépítésére nem került sor.

Típus: Motor: Ford V-8. 4 ütemu. Üzemanyag: 115 I

Ford (V - 8- 51 G. Köln) 8 hengeres. V mo- Üzemanyag -fogyasztási úton:
Marmon - Herrington talko 351/100 km
Teljes hossz: 6300 mm Hengerurtartalom: 3360 cm3 Hatótávolság:
Teljes szélesség: 2400 mm Teljesítmény: 90 LE úton: 320 km
Teljes magasság: 1900 mm Fordulatszám: 3800/min terepen: 250 km
Szabad magasság: 215 mm Kerekek száma: 4 db Tömege üresen: 2800 kg
Lejtomászó képesség: 10° Hajtott kerekek száma: 4 db Hasznos tömeg: 2500 kg
Gázlóképesség: 450 mm Tengelykapcsoló: Össztömeg: 5300 kg
Kerékabroncs elöl/hátul: egytárcsás. száraz Nyomtáv:
7.50-20/7.50-20 iker- Legnagyobb sebesség: 1. tengely 1450 mm
kivitel 80 km/h 2. tengely 1650 mm
Keréktáv: 3990 mm
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók 221

FIAT Spa Dovunque 2,5 tonnás terepjáró

tehergépkocsi
Régi elvek alapján tervezett olasz tehergépkocsi, még az 1920-as
évek technikai kialakításának megfeleloen készült. A 6 x 4-es meg-
hajlása ellenére a nagy fogyasztású, régi típusú motor miatt nem
tudott kielégíto eredményeket elérni. A háború elején már elavult
típus volt, újabb jármuvek beszerzését nem is tervezték. 1936 után,
a légvédelmi fényszórós alakulatnál, 33 db-ot, a Galileo füleloké-
szülék vontatására hét db-ot állítottak be. A vegyi harc-csapat fer-
totleníto és gázmentesíto célra 18-at kapott, 1941-tol a légoltalmi
alakulatoknak adták át oket. Alkatrész pótlása csak Olaszországból
volt lehetséges, a muszaki szolgálatot a Budapesti FIAT-képviselet
látta el. Hazai területen foleg városok környékén alkalmazták,
1944- ig üzemeltek.

Típus: Tengelykapcsoló:
FIAT Spa Dovuque kéttárcsás, száraz
Teljes hossz: 5100 mm Legnagyobb sebesség:
Teljes szélesség: 2100 mm 50 km/h
Teljes magasság: 2850 mm Üzemanyag: 115 I
Szabad magasság: 250 mm Üzema nyag -fogyasztási úton:
Lejtomászó képesség: 12° 301/100 km
Gázlóképesség: 600 mm Hatótávolság:
Kerékabroncs elöl/hátul: úton: 380 km
32 - 6/32 - 6 ikerkivitel terepen: 290 km
Motor: 4 ütemu, 4 henge- Tömege üresen: 4400 kg
res, soros, benzin Hasznos tömeg: 2500 kg
Hengerurtartalom: 4053 cm3 Össztömeg: 6900 kg
Teljesítmény: 55 LE Nyomtáv:
Fordulatszám: 2000/min 1 . tengely 1500 mm
Kerekek száma: 6 db 2. tengely 1440 mm
Hajtott kerekek száma: 3. tengely 1440 mm
a hátsó 4 db Keréktáv: 2750 + 1000 mm
222 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók

Típus: Klöckner - Deutz Klöckner - Deutz

41 M Klöckner-Deutz közepes 3305 330A
tehergépkocsi Teljes hossz: 6100 mm
Teljes szélesség: 2200 mm
Német tervezésu és gyártású gépjármu. 1941-44 között az S 3000
Teljes magasság: 2300 mm
jelu 4 x 2-es változatból1 O 850 db, az A 3000 jelu 4 x 4-es válto-
Szabad magasság: 240 mm
zatból 5960 készült. A négyhengeres dízelmotorral ellátott 3 ton-
nás gépkocsi viszonylag kis fogyasztású, jó teljesítményu volt. Kerékabroncs elöl/hátul: 190- 20/190- 20 ikerkivitel
Németországban fóleg a Birodalmi Munkaszolgálat alkalmazta, a Motor: Deutz F 4 M 513, 4 ütemu,
Wehrmacht az olcsóbb és benzinüzemu Ford és Opel típusokra 4 hengeres dízel
Hengerurtartalom: 4941 cm3
tartott igényt. 1941 -tói 1944 végéig részben vásárlás, részben
Teljesítmény: 80 LE
átadás útján 1115 db normál és 225 db terepjáró változat került a
magyar honvédség birtokába. A háború végéig elhasználódtak. Fordulatszám: 2250/min
Kerekek száma: 4 db 4 db
Hajtott kerekek száma: 2 db 4 db
Tengelykapcsoló: egytárcsás, száraz
Legnagyobb sebesség: 80 km/h 75 km/h
Üzemanyag: 701 701
Üzemanyag-
fogyasztás/úton: 201/100 km 20:30 1/100 km
Hatótávolság/úton: 350 km 350 km
terepen: 230 km
Tömege üresen: 3300 kg 3600 kg
Hasznos tömeg: 3150 kg 3100/2700 kg
Össztömeg: 6450 kg 6760/6360 kg
Nyomtáv: 1 . tengely 1570 mm 1640 mm
2. tengely 1560 mm 1560 mm
Keréktáv: 3700 mm 3700 mm
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók 223

BM. Autocaretta 32 kis terepjáró Típus:

6M Autocaretta 32
Tengelykapcsoló:
tehergépkocsi egytárcsás, száraz
Teljes hossz: 3800 mm Legnagyobb sebesség:
Az egyedi olasz gyártású jármubol1942-ben a magyar honvédség Teljes szélesség: 1300 mm 24 km/h
részére 100 db-ot rendeltek. A vegyi harc-csapat ködösíto és fertot- Teljes magasság: 2150 mm Üzemanyag: 35 I
leníto kis tehergépkocsijának szánták. Az alkatrészek pótlása Szabad magasság: 240 mm Üzemanyag -fogyasztási úton:
Olaszországból történt, muszaki szolgálatát a FIAT -képviselet látta Lejtomászó képesség: 12° 121/100 km
el. 1943. április 1-jén 10 db volt a magyar honvédség tulajdoná- Gázlóképesség: 650 mm Hatótávolság:
ban. A többi késobb valószínuleg beérkezett. 1943. szeptember hó Kerékabroncs elöl/hátul: úton: 290 km
után már nem kaptunk belole, így a tervezett második sorozat 7,00-20/7,00-20 iker- terepen: 200 km
szállításából nem lett semmi. kivitel Tömege üresen: 1620 kg
Motor: 4 ütemu, 4 henge- Hasznos tömeg: 800 kg
res, soros, benzin Össztömeg: 2420 kg
Hengerurtartalom: 1620 cm3 Nyomtáv:
Teljesítmény: 21 LE 1. tengely 1140 mm
Fordulatszám: 2400/min 2. tengely 1140 mm
Kerekek száma: 4 db Keréktáv: 1990 mm
Hajtott kerekek száma: 4 db
224 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók

43 M Steyer 1500 A közepes terepjáró Típus: Hasznos tömeg: 1500 kg

Steyer 1500 A Össztömeg: 4100 kg
gépkocsi Teljes hossz: 5080 mm Nyomtáv:
Az 1943-ban rendszeresített terepjáró gépkocsi ból a magyar hon- Teljes szélesség: 2000 mm 1. tengely 1458 mm
védség részére 400 db-ot rendeltek, valószínuleg 1943-44-ben Teljes magasság: 2370 mm 2. tengely 1572 mm
vették át oket. Anémet egységesítési program keretében a Merce- Szabad magasság: 280 mm Keréktáv: 3250 mm
des G-5; Horch, Krupp L2. H.143 típusok helyett készült, sot az Lejtomászó képesség: 200 Hajtott kerekek száma: 4 db
1,5 tonnás tehergépkocsikat is ez a típus pótolta. A jó terepjáró Gázlóképesség: 950 mm Tengelykapcsoló:
képességu és tömegelosztású gépjármu elso tengelye lengo, míg Kerékabroncs elöl/hátul: egytárcsás, száraz
hátsó hídja merev típusú volt. Németországban két változatban 190 x 20 vagy 210 x 20/ Legnagyobb sebesség:
készült, az 1500 A 4 x 4, az 1500 S 4 x 2 meghajtású volt. Az 190 x 20 vagy 210 x 20 90 km/h
1944-es szállításokról nem maradt fenn hiteles okmány, a kapott Motor: Steyer V-8, 4 üte- Üzemanyag: 100 I
gépkocsik pontos száma ismeretlen. mu, 8 hengeres V, Üzemanyag -fogyasztási úton:
benzin 26 1/100 km
Hengerurtartalom: 3517 cm3 Hatótávolság:
Teljesítmény: 85 LE úton: 390 km
Fordulatszám: 3000/min terepen: 280 km
Kerekek száma: 4 db Tömege üresen: 2660 kg
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók 225

Praga RV kéttonnás tehergépkocsi Típus: Legnagyobb sebesség:

Praga RV 70 km/h
Csehszlovákia felbomlása után a hadsereg felszerelését a Wehr- Teljes hossz: 5690 mm Üzemanyag: 137 I
macht vette át. Közötte volt az 1935-39 között gyártott 2033 db Teljes szélesség: 2000 mm Üzemanyag -fogyasztási úton:
Praga RV típusú, 2 tonnás harckocsi is. A 6 x 4 meghajtású jármu Teljes magasság: 2090 mm 351/100 km
a jó utakon megfelelt, de rossz terepen a többi Tatra típushoz Szabad magasság: 260 mm· Hatótávolság:
hasonlóan nem bírta az igénybevételt. Ezért a gépkocsi gyártását Kerékabroncs elöl/hátul: úton: 390 km
1939-ben leállították, a meglévo példányokat 1941-42-ben a 6,00-20/6,00-20 iker- Tömege üresen: 3810 kg
szövetséges hadseregnek adták áto1942-ben a 2. magyar hadsereg kivitel Hasznos tömeg: 2000 kg
is kapott kb. 80 db-ot a fronton. Ezek a hadmuveletek során elvesz- Motor: Praga, 4 ütemu, 6 Össztömeg: 5810 kg
tek. hengeres, benzin Nyomtáv:
Hengerurtartalom: 3468 cm3 1 . tengely 1350 mm
Teljesítmény: 68 lE 2. tengely 1550 mm
Fordulatszám: 3000/min 3. tengely 1550 mm
Kerekek száma: 6 db Keréktáv: 3100 + 920 mm
Hajtott kerekek száma:
a hátsó 4 db
226 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek. vontatók

Típus: Mercedes-Benz Mercedes-Benz

Mercedes-Benz L 3000 közepes l 3000 S l3000 A
tehergépkocsi Teljes hossz: 6255 mm 6255 mm
A német gyártású, 3 tonnás közepes tehergépkocsi kis darabszám- Teljes szélesség: 2240 mm 2350 mm
ban, 194ü-42 között készült. Ekkor az egységesítés érdekében a Teljes magasság: 2585 mm 2600 mm
Szabad magasság 225 mm 225 mm
gyártását befejezték, és az Opel-Blitz változataira álltak áto Az
L 3000 S típusjelu normál 4 x 2-es változat, az L 3000 A terepjáró Kerékabroncs elöl/hátul: 190-20/190-20 ikerkivitel
4 x 4-es változat volt. Mindkettot 75 lóeros dízelmotorrallátták el. Motor: DB OM 65/4. 4 ütemu. 4 hengeres
Az 1944-es átadásoknál pár tucat került a magyar honvédséghez. dízel
A németek ekkor szinte csak dízelmotoros jármuvet adtak át, mert Hengerurtartalom: 4849 cm3
a gázolajellátás magyar területen még megoldható volt. Teljesítmény: 75 lE
Fordulatszám: 2250/min
Kerekek száma 4 db 4 db
Hajtott kerekek száma: 2 db 4 db
Tengelykapcsoló: egytárcsás. száraz
Legnagyobb sebesség: 70 km/h 70 km/h
Üzemanyag: 90 I 90 I
Üzemanyag- 18 1/100 km/h 20 1/100 km/h
fogyasztás/úton:
Hatótávolság/úton: 500 km 450 km
terepen: 330 km 300 km
Tömege üresen: 3690 kg 4020 kg
Hasznos tömeg: 3100 kg 3020 kg
Össztömeg: 6790 kg 7040 kg
Nyomtáv: 1. tengely 1685 mm 1633 mm
2. tengely 1650 mm 1650 mm
Keréktáv: 3800 3800 mm
vagy 4250 mm
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresitett és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók 227

Opel-Blitz 3 tonnás terepjáró Típus: Opel- Blitz Opel- Blitz

Typ. 3,6-36 S Typ. 36-6700 A
tehergépkocsi Teljes hossz: 6105 mm 5950 mm
A legnagyobb számban gyártott és a Wehrmachtnál is alkalmazott Teljes szélesség: 2265 mm 2340 mm
tehergépkocsik az Opel-Blitz család tagjai voltak. 1937-44 kö- Teljes magasság: 2025 mm 2600 mm
zött összesen 113 ezer készült belolük. A 2,5 tonnás változata 4 x 2 Szabad magasság 225 mm 225 mm
meghajtással1938-42 között 10 ezer, a 3,3 tonnás 4 x 2-es 1937 Kerékabroncs elöl/hátul: 190-20 vagy 7,25-20/190-20
-44 között 78 ezer, a 3,6 tonnás 4 x 4-es változata 1940-44 vagy 7,25-20 iker
között 25 ezer példányban épült meg. Jól bevált tipus volt. Ro- Motor: Opel 4 ütemu, 6 hengeres, benzin
busztus szerkezete, gazdaságos üzeme és könnyu javíthatósága Hengerurtartalom: 3626 cm3
kedveltté tette. A normál utakon a 4 x 2-es változata mindenütt Teljesítmény: 68 LE
bevált, a 4 x 4-es terepjáró változata pedig minden terepen jó volt. Fordulatszám: 3000/min
A Honvédelmi Minisztérium vásárlási szándékait a német fél nem Kerekek száma 4 db 4 db
teljesítette, mert minden gépjármure szüksége volt a Wehrmacht Hajtott kerekek száma: 2 db 4 db
részére. A Weiss Manfréd-cég vezetoi 1943-ban tárgyalásokat Legnagyobb sebesség: 85 km/h 80 km/h
kezdtek az Opel gyárral a licencia megvásárlására. 1944 elején Üzemanyag: 821 921
érkezett egy mintadarab Csepelre. A gyártásra az 1944-es bombá- Üzemanyag- 251/100 km/h 30 1/100 km/h
zások miatt már nem került sor, az 1944-es német fegyverszállítá- fogyasztási úton:
sok során kb. 600 db került belole a magyar honvédség alakulatai- Hatótávolság / úto n: 320 km 300 km
hoz. terepen: 230 km 230 km
Tömege üresen: 2500 kg 3000 kg
Hasznos tömeg: 3300 kg 3100 kg
Össztömeg: 5800 kg 6100 kg
Nyomtáv: 1 . tengely 1542 mm 1630 mm
2. tengely 1620 mm 1642 mm
Keréktáv: 3600 mm 3450 mm
228 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók

Mercedes- Benz Mercedes- Benz

Mercedes-Benz L 4500 nehéz Tipus:
L 4500 S L 4500 A
tehergépkocsi Teljes hossz: 7860 mm 7860 mm
Anémet 4,5 tonnás nehéz tehergépkocsit 1939-44 között L 4500 Teljes szélesség: 2350 mm 2350 mm
S típusjellel, normál 4 x 2 meghajtással, 1941-44 között L 4500 Teljes magasság: 3215 mm 3345 mm
A típusjellel terepjáró 4 x 4-es változatban is készült. Mindkét típus Szabad magasság 340 mm 340 mm
dízelmotorral üzemelt jól bevált kiforrott konstrukció volt a máso- Kerékabroncs elöl/hátul: 270 - 20/270 - 20 ikerkivitel
dik világháború után még évekig gyártották. Az 1944-es átadások- Motor: DB. OMo 67/4,4 ütemu, 6 hengeres,
nál néhány darab került a magyar honvédséghez. dízel
Hengerurtartalom: 7274 cm3
Teljesítmény: 112 LE
Fordulatszám: 2250/min
Kerekek száma 4 db 4 db
Hajtott kerekek száma: 2 db 4 db
Tengelykapcsoló: egytárcsás, száraz
Legnagyobb sebesség: 66 km/h 66 km/h
Üzemanyag: 1501 1401
Üzemanyag- 25 1/100 km/h 28 1/100 km/h
fogyasztási úton:
Hatótávolság/úton: 560 km 500 km
terepen: 330 km
Tömege üresen: 5190 kg 5715 kg
Hasznos tömeg: 4950 kg 4686/4085 kg
Össztömeg: 10120 kg 10400/9800 kg
Nyomtáv: 1. tengely 1860 mm 1905 mm
2. tengely 1714 mm 1714 mm
Keréktáv: 4600 mm 4600 mm
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók 229

28 M Pavesi közepes tüzérségi vontató

Az olasz tervezésu jármu elso sorozatából a honvédség részére 20
db-ot vásároltak. A további 178 db-ot a Weiss Manfréd licencben
gyártotta. Egyszeru, jól muködo, de lassú jármu volt. Sebessége
alig érte el a 18 km/h-t. Régi, 1920-as évek elvei szerint középcsa-
pos megoldással, csuklós, osztott kivitelben alakították ki. Elonye
volt az olcsóság a és az egyszeru, üzembiztos kivitele. Vonóhorog-
gal vontatott, de 40 m kötéllel is ellátták. Kiegyenlítomu-zárja
négykerekes kormányzás be- és kikapcsol ható volt. A vezeton kívül
hat fot szállíthatott, a gazdaságos vontatmánya úton 7000 kg,
terepen 6000 kg lehetett. A gyártást, javítást, szervizelést a Weiss

Típus: Hengerurtartalom: 4720 cm3 Hatótávolság:

FIAT - Pavesi P4 -100 Teljesítmény: 40 LE úton: 120 km
Teljes hossz: 4140 mm Fordulatszám: 1650/min terepen: 100 km
Teljes szélesség: 2060 mm Kerekek száma: 4 db Tömege üresen: 3800 kg
Teljes magasság: 2520 mm Hajtott kerekek száma: 4 db
Szabad magasság: 480 mm Tengelykapcsoló: kúpos Hasznos tömeg: 1000 kg
Gázlóképesség: 900 mm Legnagyobb sebesség: Össztömeg: 4800 kg
Kerékabroncs elöl/hátul: 18 km/h Nyomtáv:
1160 -150/1160 -150 Üzemanyag: 105 I 1. tengely 1560 mm
Motor: 4 ütemu, 4 henge- Üzemanyag -fogyasztási úton: 2. tengely 1560 mm
res, soros, benzin 801/100 km Keréktáv: 2420 mm
230 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók

32 M Breda nehéztüzérségi vontató

Olasz tervezésu és gyártású, régi elso világháborús megoldások
alapján készített típuso A tömörgumis kerekei. korlátozott terepjáró
képessége miatt 1930-as évekre már elavultnak számított, mégis
vásároltak belole 104 darabot, mert mást nem tudtak beszerezni.
A háború kezdetéig nem sikerült lecserélni, így 1944-ig használat-
ban maradt. A nehéztüzérség (a 30,5 cm és 21,0 cm) rendszeresí-
tett vontatója volt, ideiglenesen a 31 M 15 cm urméretu lövegeket
is vontatta. A Marelli-cég légfékjeivellátták el. Egy példányt kísér-
letképpen Bosch légfékkel szereltek fel. A vezeton kívül hét fot
szállíthatott. Vonóereje a tányéros olasz vonókészülék révén elérte
a 7000 kg-ot. Egy kötéldobbal, 50 m kötéllel is ellátták. Kötélen
keresztül a vonóereje 7500 kg lehetett. A gazdaságos vontatmány-
tömeg 12 000 kg lehetett. A magyar tüzérség nek kevés nehézlöve-
ge volt, ezért a hazai pótlása fel sem merült.

Típus: Motor: 4 ütemu, 4 henge- Üzemanyag -fogyasztási úton:

Trattrice Pesante res, soros, benzin 2001/100 km
Breda 32 Hengerurtartalom: 8139 cm3 Hatótávolság:
\ Teljes hossz: 5120 mm
Teljes szélesség: 2080 mm
Teljesítmény: 84 LE
Fordulatszám: 1450/min
úton: 100 km
terepen: 80 km
Teljes magasság: 3000 mm Kerekek száma: 4 db Tömege üresen: 8300 kg
Szabad magasság: 390 mm Hajtott kerekek száma: 4 db Hasznos tömeg: 3000 kg
Gázlóképesség: 900 mm Tengelykapcsoló: Össztömeg: 11 300 kg
Kerékabroncs elöl/hátul: tobbtárcsás, száraz Nyomtáv:
980-205/980-205 iker- Legnagyobb sebesség: 1. tengely 1680 mm
kivitel 30 km/h 2. tengely 1615 mm
Üzemanyag: 200 I Keréktáv: 2650 mm
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók 231

37 M Krupp L2. H.143 tüzérségi vontató

A vontatót 1937 -ben Németországból a páncéltöro ágyúk vontatá-
sa céljából vásárolták. 1943. április 1-jén 72 db üzemelt a magyar
honvédség nél. A 37 mm és 40 mm urméretu páncéltöro ágyúk
vontatásakor 600 kg-al lehetett leterhelni. Jól bevált típus volt.
Eredeti német felépítménye volt, a loszerrakaszoknál kisebb átala-
kításokat az Uhry gyárban végeztek. Mivel a kis méretu páncéltöro
ágyúk száma gyorsan csökkent, a jármuvet nem pótolták, ugyanis
a nehezebb 50 mm és 75 mm urméretu lövegek vontatására nem
volt alkalmas. A vezeton kívül 5 fot szállíthatott, vontatmánya úton
1000 kg, terepen 600 kg lehetett.

Típus:
Krupp L2. H.143 Hengerurtartalom: 5308 cm3 Hatótávolság:
Teljes hossz: 5100 mm Teljesítmény: 60 LE úton: 350 km
Teljes szélesség: 1860 mm Fordulatszám: 2500/min terepen: 220 km
Teljes magasság: 1930 mm Kerekek száma: 6 db Tömege üresen: 2600 kg
Szabad magasság: 220 mm Hajtott kerekek száma: Hasznos tömeg: 1000 kg
Lejtomászó képesség: 20° a hátsó 4 db Össztömeg: 3600 kg
Gázlóképesség: 600 mm Tengelykapcsoló: Nyomtáv:
Kerékabroncs elöl/hátul: egytárcsás, száraz 1. tengely 1580 mm
7,50-17/7,50-17 iker- Legnagyobb sebesség: 2. tengely 1565 mm
kivitel 65 km/h 3. tengely 1565 mm
Motor: Krupp M 304,4 üte- Üzemanyag: 110 I Keréktáv: 2445 + 900 mm
mu, 4 hengeres, Üzemanyag -fogyasztási úton:
bokszer, benzin 301/100 km
232 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresitett és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók

37 M Hansa Lloyd közepes tüzérségi

vontató
A Honvédelmi Minisztérium 1937-ben Németországtói 74 darab
Hansa Lloyd 1. Zgkw. 3 t- H.L.5 típusú (más jellel Sd. Kfz. 11.)
féllánctalpas ,Vontatót vásárolt. A 37 M 105 mm urméretu könnyu
tarackok (Göring) vontatóiként rendszeresítették. Jól bevált. de
késobbi vásárlásra nem nyílt lehetoség, pedig több száz úja bb
példányra volt szükség. A javításokat úgy végezték, hogya sérült
és legrosszabb állapotban lévo 20 db-ot szétszedték, s ezek alkat-
részeivei üzemeltették az 1943 áprilisában még meglévo 54 vonta-
tót. (A többit Botondokkal pótolták.) A tervezett 3 tonnás Hano-
mag féllánctalpas vontató magyarországi gyártása nem valósult
meg. Vonóereje 4500 kg, vontatmánya úton és terepen is 3000 kg,
a szállított személyek száma 1 + 6 fo.

Tipus: Motor: Hansa L 3500 L 4 Üzemanyag -fogyasztási úton:

1e. Zgkw. 3 t ütemu, 6 hengeres, 401/100 km
(Sd. Kfz. 11.) H.K.5. soros, benzin Hatótávolság:
Teljes hossz: 5500 mm Hengerurtartalom: 3540 cm3 úton: 240 km
Teljes szélesség: 2000 mm Teljesítmény: 70 LE terepen: 140 km .
Teljes magasság: 2200 mm Fordulatszám: 2600/min Tömege üresen: 5550 kg
Szabad magasság: 320 mm Kerekek száma: 2 db Hasznos tömeg: 1550 kg
Lejtomászó képesség: 24° Hajtott kerekek száma: lánc Össztömeg: 7100 kg
Gázlóképesség: 500 mm Tengelykapcsoló: Nyomtáv:
Kerékabroncs elöl/hátul: kéttárcsás, száraz 1. tengely 1650 mm
7,25-20/lánc Legnagyobb sebesség: 2. tengely
50 km/h lánc 1660 mm
Üzemanyag: 115 I Kerék és láncközép távolsága:
2740 mm
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók 233

41 M Rába közepes tüzérségi vontató

A Rába-gyár szakemberei 1940-ben a Honvédelmi Minisztérium
által megadott követelmények alapján tervezték. 1943 elején elké-
szült a mintapéldány, a kedvezo csapatvélemények ellenére, kapa-
citáshiány miatt 1944-ig nem tudták a gyártását megkezdeni, utá-
na pedig nem volt rá lehetoség. A Haditechnikai Intézet szerint a
tábori és légvédelmi tüzérség nél ez a típus az elavult és a kivonan-
dó Pavesi és a KV-típusú traktorok felváltására szolgált. Az eredeti
tervek szerint német licenc alapján a Hansa-vontatók gyártására
nem került sor, helyette a tartalék típust a 41 M Rábát helyezték
elotérbe. A Botond és a Maros gépkocsik MAN dízelmotorját hen-
gerfedélcserével benzinüzemre lehetett átállítani. Abroncsai a Csa-
ba páncélgépkocsiéval voltak azonosak, a vezeton kívül 11 sze-
mélyt szállíthatott. Csörloberendezése 8 tonnás Rába típusú 4400
kg vonóereju volt. Kötéldobján lévo 40 m kötelet 5000 kg vonóero-
re méretezték. Korszeru, univerzálisan alkalmazható típusnak szá-
mított.

Típus: Tengelykapcsoló:
Rába T 41 M egytárcsás, száraz
Kerékabroncs elöl/hátul: Legnagyobb sebesség:
9,75-22/9,75-22 iker- 58 km/h
kivitel Üzemanyag -fogyasztási úton:
Motor: 4 ütemu, 6 henge- 50-701/100 km
res, benzin Tömege üresen: 6700 kg
Hengerurtartalom: 8000 cm3 Hasznos tömeg: 3000 kg
Teljesítmény: 115 lE Össztömeg: 9700 kg
Fordulatszám: 2000/min Nyomtáv:
Kerekek száma: 4 db 1. tengely 1900 mm
Hajtott kerekek száma: 4 db 2. tengely 1730 mm
Keréktáv: 3000 mm
234 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók

Rsa lánctalpas könnyu vontató Típus:

Raupenschlepper Ost
A Wehrmacht részére a keleti front követelményei alapján kifejlesz- RSO/01
tett lánctalpas vontató. A tapasztalatok nyomán 1942-ben indítot- Teljes hossz: 4425 mm
ták be a sorozatgyártást. A jól bevált típusból 1942 - 45 között Teljes szélesség: 1990 mm
27729 db készült. 1944 oszén néhány példánya magyar alakula- Teljes magasság: 2530 mm
tokhoz került. Szabad magasság: 550 mm
Lejtomászó képesség: 30°
Gázlóképesség: 670 mm
Kerékabroncs elöl/hátul:
lánctalpas
Motor: Steyer V-8, 4 üte-
mu, 8 hengeres V,
benzin
Hengerurtartalom: 3517 cm3
Teljesítmény: 85 LE
Fordulatszám: 3000/min
Tengelykapcsoló:
egytárcsás, száraz
Legnagyobb sebesség:
17 km/h
Üzemanyag: 180 I
Üzemanyag -fogyasztási úton:
'601/100 km
Hatótávolság:
úton: 300 km
terepen: 150 km
Tömege üresen: 3500 kg
Hasznos tömeg: 1500 kg
Össztömeg: 5200 kg
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók 235

KV - 40 közepes vontatótraktor
A H.S.C.S. gyár a mezogazdaságban jól bevált traktorából kisebb
módosításokkal készült a KV - 40 Hofherr-traktor. A magyar hon-
védségnél a légvédelmi ágyús anyag, a fényszórók és fülelokészü-
lékek, valamint 1941-ben, a háború elso idoszakában a gépkocsizó
hadihídoszlopok mozgatására szolgált. A hangos, egyenetlen üze-
mu traktor a kezeloi körében nem volt kedvelt típuso A megrendelt
501 db-ot 1942-re a gyár leszállította. A tömegelosztása egyenet-
len volt, eros lejton és csúszós terepen ágaskodott, kormányozha-
tatlannávált. Az ergonómiai hibák, a nagy vibráció, a magas zaj-
szint végigkísérte a konstrukciót. Messzire hallatszó, jellegzetes
hangja miatt "hazaárulónak" is nevezték. Az indítása általában
tízperces elomelegítést igényelt, a kerekek, kapaszkodók fogai
gyakran letörtek, mégis jól használható jármunek számított. ugyan-
is a szerkezete egyszeru és eroteljes volt. az igénybevételeket jól
bírta, könnyen lehetett javítani, és a mezogazdaságból bevonult
kezelok már jól ismerték, ami - háborús viszonyok között - nagy
elonynek számított.

Típus: Hengerurtartalom: Hatótávolság:

H.S.C.S. KV-40 10400 cm3 úton: 320 km
Teljes hossz: 3850 mm Teljesítmény: 45 LE terepen: 240 km
Teljes szélesség: 2120 mm Fordulatszám: 700/min Tömege üresen: 4500 kg
Teljes magasság: 1725 mm Kerekek száma: 4 db Hasznos tömeg: 700 kg
Szabad magasság: 310 mm Hajtott kerekek száma: 2 db Össztömeg: 5200 kg
Gázlóképesség: 700 mm Tengelykapcsoló: kúpos Nyomtáv:
Kerékabroncs elöl/hátul: Legnagyobb sebesség: 1. tengely 1400 mm
6,00 - 20/11 ,25 - 24 34 km/h 2. tengely 1600 mm
ikerkivitel Üzemanyag: 110 I Keréktáv: 2200 mm
Motor: 2 ütemu, 1 fekvo Üzemanyag -fogyasztási úton:
hengeres, nyersolaj 331/100 km
236 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók

KV - 50 közepes vontatótraktor
A H .S.C.S. gyár szakemberei által kifejlesztett KV - 40 mezogazda-
sági traktor javított változata. Olcsó ára miatt, és mivel jobb nem
volt, 1940-44-ig a légvédelmi ágyús anyag, légvédelmi fényszó-
rók és fülelokészülékek vontatására alkalmazták. Ideiglenesen a
31 M löveg ek egy részének a vontatójaként is szolgált. Motortelje-
sítménye 1 O lóerovel volt több a KV - 40-nél. Korszeru Knorr-rend-
szeru légfékkel látták el. A fo hibája a rossz tömegei osztás miatt a
lejton való vontatáskor az eleje gyakran megemelkedett. A hátsó
kerekekre ható kormányféket is beépítettek. 1943-ban a Honvédel-
mi Minisztérium 159 db-ot rendelt, április 1-jére 60 db már készen
volt. Szükségszeruen alkalmazott típusnak számított. Hazai terepen
a honi légvédelemnél megfelelt, de a fronton már alkalmatlannak
bizonyult, ezért a gyártását leállították. Egy kísérleti prototípusa, a
160. példánya Super KV - 50 1943- ban elkészült, de sorozatgyár-
tására nem került sor. E típus nagyobb keréktávval készült, a ten-
gelynyomás viszonyai is jobbak voltak. Számos módosítás kivitele-
zése után a sorozat legjobb tagja lett, azonban amire elkészült,
1944-ben már nem volt mód a sorozatgyártására.

Típus: Motor: 2 ütemu, 1 fekvo Üzemanyag -fogyasztási úton:

H.S.C.S. KV-50 hengeres, nyersolaj 351/100 km
Teljes hossz: 3850 mm Hengerurtartalom: Hatótávolság:
Teljes szélesség: 2120 mm 11 700 cm3 úton: 300 km
Teljes magasság: 1725 mm Teljesítmény: 55 LE terepen: 220 km
Szabad magasság: 310 mm Fordulatszám: 650/min Tömege üresen: 4570 kg
Gázlóképesség: 700 mm Kerekek száma: 4 db Hasznos tömeg: 630 kg
Kerékabroncs elöl/hátul: Hajtott kerekek száma: 2 db Össztömeg: 5200 kg
6,00 - 20/11 ,25 - 24 Tengelykapcsoló: kúpos Nyomtáv:
ikerkivitel Legnagyobb sebesség: 1. tengely 1400 mm
36 km/h 2. tengely 1600 mm
Üzemanyag: 110 I Keréktáv: 2200 mm
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók 237

38 M Mercedes - Benz G- 5 közepes

terepjáró személygépkocsi
Parancsnoki terepjáró személygépkocsinak használták. A magyar
honvédség részére 1940-ben Németországtói 240 db-ot vásárol-
tak. A gyártását a németek beszüntették, így e típusnak utánpótlása
nem volt (ekkor rendszeresítették a Horch típ. személygépkocsi!).
A G - 5-ös eredeti német felépítményes, kissé rövid típus volt, a
vezeton kívül négy fot szállíthatott, vontatmánya terepen 150 kg,
úton 300 kg lehetett, a vontatóhorgán 200 kg vonóerot fejthetett
ki. Abekapcsolható elsokerék-meghajtása és a kormánymu miatt
zsúfolt szerkezeti megoldással készült. A fogaskerekek és a kapcso-
lóvillák szorulása miatt gyakoriak voltak a sebességváltó fedél töré-
sei. A gépkocsi különben jól bevált, sok példánya a háború végéig
szolgálatban állt.

Típus: Motor: DB M 149,4 ütemu, Üzemanyag: 60 I

Mercedes-Benz G- 5 4 hengeres, soros, Üzemanyag -fogyasztási úton:
Teljes hossz: 3955 mm benzin 181/100 km
Teljes szélesség: 1880 mm Hengerurtartalom: Hatótávolság:
Teljes magasság: 1770 mm 2006 cm3 úton: 360 km
Szabad magasság: 180 mm Teljesítmény: 45 lE terepen: 240 km
Lejtomászó képesség: 16° Fordulatszám: 3700/min Tömege üresen: 1700 kg
Gázlóképesség: 500 mm Kerekek száma: 4 db Hasznos tömeg: 500 kg
Kerékabroncs elöl/hátul: Hajtott kerekek száma: 4 db Össztömeg: 2200 kg
6 x 18/6 x 18 Tengelykapcsoló: Nyomtáv:
egytárcsás, száraz 1. tengely 1400 mm
Legnagyobb sebesség: 2. tengely 1400 mm
85 km/h Keréktáv: 2530 mm
238 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek. vontatók

37 M Krupp L2. H.143 nagy terepjáró

személygépkocsi
A Honvédelmi Minisztérium 1937 -ben 72 db Krupp-alvázat vásá-
rolt Németországból. amelyeket az Uhry-cég látott el felépítmény-
nyel. A magyar változat beépített rádióval magasabbegység pa-
rancsnoki gépkocsinak készült. A két hátsó tengelye is meghajtott
volt. ami jó terepjáró képességet biztosított a számára. 1938-ban
a Magyar Waggon- és Gépgyár tárgyalásokat kezdett a Krupp-
céggel a licencia megvételérol, de ezek nem vezettek eredményre.
A jármu németországi gyártása 1943-ban megszunt. A magyar
honvédség részére a Steyer 1500 A típust rendelték helyette.
A gépkocsiban a vezeton kívül 5 fo fért el. Gazdaságos vontatmá-
nya úton 1000 kg. terepen 600 kg, vonóereje 700 kg. Egyes példá-
nyait a háború végéig alkalmazták.

Típus: Motor: Horch V-8. 4 üte- Üzemanyag: 110 I

Auto- Union mu. 8 hengeres V. Üzemanyag -fogyasztási úton:
AG - Horch 901 benzin 261/100 km
Teljes hossz: 4700 mm Hengerurtartalom: Hatótávolság:
Teljes szélesség: 1900 mm 3823 cm3 úton: 400 km
Teljes magasság: 2000 mm Teljesítmény: 92 LE terepen: 290 km
Szabad magasság: 280 mm Fordulatszám: 3600/min Tömege üresen: 2750 kg
Lejtomászó képesség: 1 r Kerekek száma: 4 db
Hajtott kerekek száma: 4 db
Hasznos tömeg: 700 kg
Gázlóképesség: 600 mm Össztömeg: 3450 kg
Kerékabroncs elöl/hátul: Tengelykapcsoló: Nyomtáv:
190 x 18/190 x 18 egytárcsás. száraz 1. tengely 1550 mm
Legnagyobb sebesség: 2. tengely 1550 mm
95 km/h Keréktáv: 3100 mm
A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók 239

40. M Auto - Union AG - Horch 901

közepes terepjáró személygépkocsi
A Mercedes G - 5-nél nagyobb parancsnoki terepjáró személygép-
kocsi. A Honvédelmi Minisztérium 1940-ben 20 db-ot vásárolt
belole. Az egységesítés miatt Németországban a gyártása leállt,
további vásárlásokra nem került sor. 1942-ben a fronton a magyar
honvédség részére átadott további kocsik száma ismeretlen. A jól
bevált gépkocsi a vezeton kívül három fot szállíthatott, vonóereje
a vontatóhorgon 300 kg volt. A vontatmány tömege terepen 300
kg, úton 500 kg lehetett, de vontatásra ritkán vették igénybe.

Típus: Motor: Krupp M 304,4 üte- Üzemanyag: 110 I

Krupp L2. H. 143 mu, 4 hengeres, Üzemanyag -fogyasztás/ úton:
Teljes hossz: 5050 mm bokszer, benzin 301/100 km
Teljes szélesség: 1860 mm Hengerurtartalom: Hatótávolság:
Teljes magasság: 2350 mm 3308 cm3 úton: 350 km
Szabad magasság: 220 mm Teljesítmény: 60 LE terepen: 220 km
Lejtomászó képesség: 200 Fordulatszám: 2500/min Tömege üresen: 2600 kg
Gázlóképesség: 600 mm Kerekek száma: 6 db Hasznos tömeg: 1000 kg
Kerékabroncs elöl/hátul: Hajtott kerekek száma: Össztömeg: 3600 kg
7,50-17/7,50-17 hátsó 4 db Nyomtáv:
Tengelykapcsoló: 1. tengely 1585 mm
egytárcsás, száraz 2. tengely 1565 mm
Legnagyobb sebesség: 3. tengely 1565 mm
65 km/h Keréktáv: 2445 + 900 mm
240 A Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített és alkalmazott szállító gépjármuvek, vontatók

41 M Rába vontató
A Magyar Királyi Honvéd Légiero (1919 -1945) 241

A KEZDETEK (1919-1923)
A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD
LÉGIERO (1919-1945) Magyarországot az elso világháború idején a Monarchia legna-
gyobb repülogépgyártó és kiképzobázisának tartották. Albertfalván
felépült a legjelentosebb repülogépgyár, az UFAG (Ungarische
Flugzeugwerke AG), rajta kívül az aszódi Lloydban és a mátyásföl-
di MÁG-ban (Magyar Általános Gépgyárban) a háború befejezo
idoszakában akorszeru repülogéptípusokat már sorozatban gyár-
tották. Kiemelkedo volt a MÁG együttmuködése a világhíru Fokker
repülogépgyárral. Ennek azért volt nagy jelentosége, mert ok vezet-
ték be elsoként a hegesztett acélcsoszerkezetek beépítését a repü-
logépek törzsénél és vezérsíkjainál. Ez a technológiai megoldás
elorelépést jelentett a nagyszilárdságú könnyuszerkezetek alkalma-
zása terén, mivel általa a repülogépek telejesítménye jelentosen
javult. Az acélcso törzsbe ugyanis nagy teljesítményu motorokat és
fegyverzetet egyszeru eszközökkel lehetett beépíteni.
1919-ben a repüloerok egy része a franciák által megszállt Sze-
geden, majd Siófokon gyülekezett, itt csatlakozott hozzájuk a ro-
mán megszállás elol a Dunántúlra menekült vörös repüloszázadok
megmaradt állománya. Szombathelyen, Szegeden - majd a román
kivonulás után Budapesten - belolük szervezték a Nemzeti Had-
sereg elso három repüloosztályát. Ezek a repüloosztályok, mint a
Nemzeti Hadsereg repülocsapata 1920 februárjáig nyílt alakulatok
voltak, és vadász, felderíto, valamint távolfelderíto- bombázó alegy-
ségekre tagozódtak. Repülogép-állományukat a megmaradt és
gyártás alatt lévo repülogéptípusok alkották: vadászkiképzo Avia-
tik-Berg DI (185 lóeros MÁG-motorral); együléses vadászgép
Fokker D VII (220 lóeros Daimler-motorral); felderíto UFAG C.1.
Phönix C.I., és Brandenburg C.1. kétüléses (230 lóeros Hiero,
távolfelderíto Daimler-motorral); bombázó Brandenburg C.1. (250
lóeros MARTA - Benz motorral). Szegeden ezekkel a típusokkal
folyt a kiképzés.
A kiképzést Király Kornél repülo százados, Ujváry László, Jakab
242 A Magyar Királyi Honvéd légiero (1919-1945)
Gyula, Schwáger János, Zichy Hermán repülo fohadnagyok vezet- gyorsfelderíto), Aszódon folytatták a gyártását 15 darab Phönix
ték. A repülooktatók csoportjába Breznyászki Sándor, Dörflinger postagépnek (egykori felderíto), a MÁG pedig Mátyásföldön ké-
István, Fejes István, Hefty Frigyes, Kerekes János, Mészáros (Brát) szítette a megrendelt 36 különféle (foleg együléses vadász) gyors
Péter és Rohonczfalvy (Pranger) Rudolf altisztek tartoztak. A re- postarepülogépet.
pülokiképzésen elsosorban az elso világháború megfigyelotisztjei 1920 nyarán a MAEFORT égisze alatt ezekkel a típusokkal foly-
vettek részt, mint jövendo repüloparancsnokok: Bárczay István, tatták a kiképzést. Tulajdonképpen e három repüloosztály személy-
Barkász Emil, Czapáry (Martincsevics) Zoltán, Csepreghy (Misik) zetét kellett hadrafogható állapotban tartani és gyakoroitatni. Ezen
Béla, Eperjessy (Sanweber) József, Fráter Tibor, Gehring István kívül a repülogép-állományt, a repüloanyag-szertárakat és repülo-
(t), Kazay Kálmán, Kovács Endre, Lengyel László (t), Magyar tereket kellett biztosítani a rendszeres üzemeltetéshez és az esetle-
(Wiicsek) Sándor, Majtényi Ádám, Nagy Józsa György és Szentki- ges riasztáshoz.
rályi (Kern) Dezso. [(t}-el jelöltek a kiképzés során meghaltak, A cél elérését az 1920. november 7-én Budapesten, a Rákosme-
Barkász, Czapáry, Fráter, Magyar pedig megfigyelok maradtak, zo repülotéren rendezett látványos repülonapon és a MAEFORT-
nem tették le apótvizsgát.] ünnepélyes postajárat-megindításával bizonyították. A Légügyi EI-
1920 februárjában ismeretessé vált a gyoztes hatalmak katonai lenorzo Bizottság a katonai repülésünk és repüloiparunk megsem-
repülést tiltó eloírása. A Nemzeti Hadsereg repüloeroinek parancs- misítési eloírása it ez ido tájt ismertette. Az eloírások a békeszerzo-
nokságát ekkor a Kereskedelmi Minisztérium Légiforgalmi Szak- dés aláírásától számított hat hónapon belül a teljes megsemmisítést
osztályává szervezték áto A repüloeroket a Magyar Aeroforgalmi és repülési tilalmat írták elo.
Részvénytársaság (MAEFORT) szervezetébe sorolták, a felderíto- 1921 elso felében nagy erovel folyt a katonai repülok fedoszer-
és bombázógépeket utasrepülogépeknek minosítették át. A repü- vekbe történo átszervezése, és megkezdodött a legfontosabb repü-
logépek hadijelzése a fehér mezobe írt fekete H betuvel és számjel- logépek leszerelése, titkos helyekre rejtése (uradalmak fészereibe,
lel egészült ki (PI.: H - OP. 2 = magyar- osztrák eredetu postagép padlásaira ).
2. példánya). 1921. július 26-án ratifikálták a magyar békeszerzodést. Ettol a
Az elso idoszakban a rejtést a Kereskedelmi Minisztérium Légi- naptól lépett érvénybe Magyarországon a teljes repülési és repülo-
forgalmi Szakosztálya a repülogépek fegyvezetének kiszerelésévei gép-építési tilalom. Ezt eredetileg hat hónapra tervezték, de mivel
és polgári célú átalakításokkal kívánta megoldani. Ezek az átalakí- a megsemmisítésekkel és felkutatásokkal nem végeztek - valamint
tások és néhány új gép építése folyamatban volt. Az 1920. január a magyar kormánya polgári repülésre vonatkozó eros korlátozáso-
20-án Ausztriából érkezett nyolc Phönix C.1. típusú, 230 lóeros kat is vonakodott elfogadni -, többszöri hosszabbítással egészen
kétüléses, "postarepülogépen" (felderíto) nem kellett módosításo- 1922 végéig érvényben tartották, ezalatt a teljes magyar repüloipart
kat végezni. és a fellelheto repüloállományt megsemmisítették.
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerzodés Magyarorszá-
gának megtiltotta a katonai repülést és a katonai repülogépek
gyártását. A korlátozások részletes kidolgozását aNagykövetek
Tanácsára bízták. így 1920 júliusában még elkészülhetett Albert-
falván a sportrepülo ülésekkel épített néhány UFAG C. 1. (egykori
A Magyar Királyi Honvéd Légiero (1919-1945) 243

A LÉGIERÖ A TELJES REJTÉS IDÖSZAKÁBAN Albertfalván a korlátozások betartásával Oravecz Béla tervei sze-
(1923 -1927) rint 100 lóeros, kétüléses iskolagépek néhány változata épült a
Magyar Légiforgalmi Rt. égisze alatt megnyitott Szombathelyi Re-
püloiskola részére, amely a titkos légierohöz tartozott. Kenese Val-
A másfél évig tartó repülogép-gyártási tilalom ideje alatt mind a demár vezetésével 1923 -1926 között alapfokú repülokiképzést
három nagy repülogépgyár más termékek gyártására kényszerült. folytattak, késobb német Udet és angol Bristol School. gépekkel
Egyedül az albertfalvai gyár egyes részlegei voltak képesek az gyakoroltak.
asztalos- és bútoripari munkák mellett a faszerkezetu repülogépek A nemzetközi légi forgalom ugyancsak lehetoséget nyújtott a
elkészítésére. magasabb fokú pilóta- és megfigyelokiképzésre. A Légügyi Ellen-
Az újra beinduló repülogépgyártás második bázisaként ebben az orzo Bizottság engedélyével Szegeden Repülo Meteorológiai Állo-
idoszakban építették ki a Szegedrol, a határzóna közelébol Székes- mást létesítettek, ahol Nagy-Britanniából vásárolt Bristol F 2 B vi-
fehérvár - Sóstóra telepített Központi Repülogépjavító Üzemet, lágháborús felderítogépekkel végezték a napi légköri vizsgálatokat.
amelyben a rejtésbol eloszedett repülogépeket újították fel, majd Ezeknek a típu soknak a 300 lóeros motorja már némi enged-
a világháborús Brandenburg B. 1., 100 lóeros típusokból titokban ményt jelentett a tilalomra, amelynek az eloírásait két Brandenburg
új repülogépek gyártását kezdték meg. C.1. megépítésévei idoközben úgy kerülték meg, hogya 240 lóeros
A Kereskedelmi Minisztérium Légiforgalmi Szakosztálya már gépeket utasforgalmi célra készülnek és négyüléses típusnak tün-
1921 -tol jelentos elméleti és propagandamunkával igyekezett a tették fel.
repülocsapatokat együtt-tartani. A Légiforgalmi Szakosztály élén Az ellenorzés kijátszására ezek a repülogépek Háry László kikép-
ekkor Petróczy István, az egykori Monarchia repülocsapatainak zoparancsnokkai hol Szegeden, hol Szombathelyen, hol Székesfe-
kiképzo- és ellátófonöke állt. A csapatok rejtése a folyamorség, hérvár-Sóstón voltak.
csendorség, pénzügyorség és a Magyar Aero Szövetség sport- Az ellenorzés elkerülésére a KM Légiforgalmi Szakosztálya he-
egyesületei keretében történt. 1921-ben német kiképzobázisokkal lyett 1924-ben a KM Légügyi Hivatala (LÜH) néven megalakult
is kapcsolatba léptek, ahol a repülési tilalmat korábban feloldották, titkos légiero-parancsnokság 1926-ra már mind az alapfokú, mind
és 1922 nyarán már repülocsapatot küldtek Berlin - Staakenbe a felderítopilóta- és megfigyelokiképzést végre tudta hajtani.
kiképzésre, gyakorlatban tartásra. A LÜH vezetését ez idoben vette át Vassei Károly nyugállományú
1923-ból a katonai repülogép-építési korlátozás eloírásainak tábornok, mert Petróczy személyét a Légügyi Ellenorzo Bizottság
szigorú betartásával, sport- és légiforgalmi célok feltüntetésével kifogásolta.
újraindult a hazai repülogépgyártás. A következo cél a repüloanyag felfegyverzése és a vadászrepülo-
A korlátozás csak olyan kis teljesítményu - katonai célokra nem kiképzés megvalósítása volt. A repülofegyverzet terén az elso világ-
használható - repülogépek eloállítását engedélyezte, amelyek háború végén a Monarchia nagy lehetoséghez jutott Gebauer Fe-
motorteljesítménye egy személyre nem haladta meg a 60 lóerot, renc mérnök szabadalmával, aki feltalálta a motormeghajtású, nagy
terhelése 600 kg, sebessége 170 km/h alatt volt, elérheto magassá- tuzgyorsaság ú géppuskát. Ennek elso példányaival már
ga a 4000 métertnem lépi túl, és a terhelésen belül maximálisan 1920 -1921-ben folytattak kísérleteket, de a Légügyi Ellenorzo
4 órára elgendo üzemanyagot tud szállítani. Bizottság a kísérleti gépeket és eszközöket megsemmisítette. Ge-
244 A Magyar Királyi Honvéd Légiero (1919-1945)

bauer vezetésével a veszprémi Danuvia gyár titkos részlegében a öt harckiképzo század a DAC-nál Mocsáry István, a MAC-nál
kísérleteket felújították, ahol megszületett a 8 mm urméretu, nagy Csontos Ferenc, a SAC-nál Podhradszky Andor, az MSrE-nél Bi-
tuzgyorsaság ú ikergéppuska terve. sits Tibor és a BSE-nél Csenkey Géza légügyi felügyelok (rep.
A fegyvert kipróbálás céljából eloször az elozoleg elrejtett, majd százados) parancsnoksága alatt míg a szombathelyi REGVII-nél
székesfehérvár-sóstói üzemében Lóczy Sándor vezetésével felújí- Torontály Imre, a szegedi REGVI II-nél Sasváry József, a légifor-
tott Fokker D. VII. vadászgépekbe szerelték be. galmi csoportnál (bombázószd.) Kálmán László felügyelok és a
A sikeres próbák után megindult a fegyver gyártása, és több rep. kísérleti csoportnál (vadászszd.) Székesfehérvár, Háry László
alapfokú iskolagépbe is beépítették, hogya korlátozás keretein fofelügyelo (ornagy) parancsnoksága alatt tevékenykedtek.
belül fegyveres kiképzést lehessen folytatni.
A titkos légiero elso szervezetszeru harci alakulatait
1926 - 1927 - ben állították fel. Az egységes gépanyag ekkor még A FEJLODÉS MEGINDULÁSA AZ ELLENORZÉS
a korlátozásoknak megfelelo paraméteru, Hungária típusú, kétszár- LAZULÁSA UTÁN (1928-1938)
nyú, kétüléses, 108 lóeros Siemens SH 12 csillagmotorral felszerelt
repülogép volt. Ezt a repülogépet Székesfehérvár- Sóstón Lóczy Az 1925-ös locarnói, majd az 1927 párizsi egyezmény enyhítette
Sándor mérnök irányításával anémet Udet U 12 típus nyomán a repülogépgyártás korlátozását. Megszunt a Légügyi Ellenorzo
alakították ki és kezdték el a sorozatgyártást. Bizottság tevékenysége és az ellenorzést a magyar kormány hatás-
A Lóczy-féle Hungária 1., II., Ill., IV., és V. típusváltozatok na- körébe utalták.
gyobb teljesítményuek és valamivel nehezebbek voltak, mint a Azonnal tárgyalások indultak az egykori MÁG érdekeltségbe
német eredetiek, és a hazai gyártási lehetoségeknek megfeleloen tartozó, holland Fokker céggel, hogy utasszállító repülogépeik
készültek. Faépítésu szerkezetük vasalásait a német gyártási elo- mellett milyen egymotoros postaszolgálati (felderíto) és verseny
írásban lévo alumínium helyett acéllemezekkel és csövekkel oldot- célra is alkamas sportrepülogépeik (vadászgépek) vannak.
ták meg. A változatok elnevezései a felszerelésben és fegyverzet- Fokker a C. V. típusú többfeladatos kétüléses két szárnyú repülo-
ben lévo különbségeket tükrözték: volt Hungária iskola-, felderíto, gépét az együléses D. XVI. típusú "versenygépét" és a kétmotoros
bombázó és vadászrepülogép. F. VilI. utasgépét (bombázónak is alkalmas) ajánlotta. Ezek vegyes
1929-ig a folyamatosan gyártott Hungária repülogépekkel a építésu szerkezetuek voltak, 420 lóeros Bristol Jupiter csillagmo-
Szombathelyi Állami Repülogépvezeto REGVI iskolán kívül a Deb- torral. Ugyanakkor a másodfokú (magasabb szintu) kiképzésre
receni Aero CIub (DAC). a miskolci Mátravidéki Aero Club (MAC) alkalmas repülogépet a német kétüléses Heinkel HD - 22 postare-
és a Somogy megyei Aero Club (SAC) néven alakult "sportrepülo" pülogépben vélték felfedezni, melybe az elso világháborúból ma-
századokat (a titkos légiero alakulatait) szerelték fel. Ezen kívül radt 200-230 lóeros motorokat be lehetett szerelni.
Érden a Muegyetemi Sportrepülo Egyesület (MSrE) és Mátyásföl- A repülogépek hazai gyártásának megszervezésére és a licenc-
dön a Budapest Sport Egyesület (BSE) keretében kezdte meg a tárgyalások megkezdésére a MÁG és a Weiss Manfréd Rt. üzeme-
tevékenységét katonai repülocsoport. ket bízták meg. Ugyanakkor Bethlen István miniszterelnök római
A Magyar Királyi Honvéd Légiero a teljes rejtés idoszakában is tárgyalásai során 1928 áprilisában Mussolinitol is kérte, hogy 400
létezett (kilenc repüloszázad, három repüloosztály keretében). Az katonai repülogéppel segítse a magyar légiero felszerelését. Mivel
A Magyar Királyi Honvéd légiero (1919-1945) 245

ez nem vezetett eredményre, a problémát csak a magyar repüloipar ségi állományúak egyenruhája szalagos baszksapka, kihajtós, ma-
gyors újjáépítésévei lehetett megoldani. gas nyakú vál-Iapos zakó volt. A téli öltözetet hasonló jellegu
A MÁG - Weiss Manfréd-megbízás alapján már 1928 elején köpeny egészítette ki. Dr. Rákosi György, mint légügyi foigazgató,
megkezdte muködését Csepelen a Weiss Manfréd Repülogép és híradóképesítésu volt, mégis már az elso világháborúban átmeneti-
Motorgyár, ahol a Fokker típusok, a Heinkel gyakorlógépek, vala- leg repüloparancsnokként tevékenykedett a 66. felderítoszázadnál.
mint a francia Gnome- Röhne licenc alapján a Jupiter motorok Úgy látta, hogya légiero repülogép-ellátását elsosorban hazai
sorozatgyártását végezték. Ennek eredményeként 1928. május 1- bázison kell megvalósítani, ezért támogatta a Weiss Manfréd-gyár-
jén levegobe emelkedett az elso Weiss Manfréd - Heinkel HD - 22 ban folyó iskola- és harci repülogépek tervezési munkáit, szorgal-
gyakorlógép, az év végén pedig az elso Fokker C.V.E. repülogép. mazta egy hazai vadászrepülogép-típus (AVIS) kifejlesztését,
1929-tol megkezdodött a kétmotoros Fokker F. VilI. nagygépek gyártását.
gyártása is. Dr. Rákosi György olasz, majd német forrásokból elokészített
A meglévo repülogépekhez 1929-re újabb 883 fovel, 1174-re egy, akkori viszonylatban korszerunek vélt légiero-felfegyverzést.
emelték a titkos légiero létszámát. Megindították Székesfehérváron Korai halála után ebbol már csak a megrendelt külföldi szállítások
a Repülogép és Motorszerelo Iskolát. A hét repüloszázadot három valósultak meg, (a hazai gyártás nem) de így is 1936 - 37 -re a
felderítoszázad (Fokker CV gépekkel) egy kísérleti vadászszázad titkos légiero átmeneti színvonal-emelkedést mutatott a környezo
(Fokker D. VI; D. VII. és D. XVI. gépekkel), egy légiforgalmi kísérle- államokéhoz viszonyítva. Ezt az akkori repülogép-állomány is mu-
ti (bombázó-) század (Fokker F. VII., F. XI. és késobb F. VilI.) és tatta: 76 db FIAT CR - 32 vadászgép a legkorszerubb Gebauer
két iskolaszázad (H ungária, Udet es Heinkel HD - 22 gépekkel a gyorstüzelo géppuskával, kilenc felderíto repüloszázad Heinkel
2-2 elozo iskolaszázad összevonásával) alkotta. He-46 és He-70 és nyolc bombázó repüloszázad Junkers
A debreceni 1. légi fényképezo alcsoport (század) Schwetz Zol- Ju - 86K korszeru gépekkel volt felszerelve. Azonban a két nehéz-
tán, a szegedi 2. légi fényképezo alcsoport Heppes Miklós, a 3. bombázó és az iskolaszázadok gépanyaga erre az idore már elavult
kaposvári légi fényképezo alcsoport Eperjessy József légügyi fel- (ideértve az olasz Caproni Ca -1 01 nehézbombázó és FIAT
ügyelok (rep. századosok) a székesfehérvári idojelzo csoport (va- CR - 20 vadász iskolaszázadok 1929-tol részletekben beszerzett
dász szd.) Schwager János, míg a szombathelyi légiforgalmi al- 14-14 gépét).
csoport Orosz Béla felügyelok (rep. századosok) vezetésével tevé- A háborús eloszelek a repülogépek külföldrol történo beszerzé-
kenykedett. sét lehetetlenné tették, így a hazai gyártási elokészületek és fejlesz-
1929. december 16-ával dr. Rákosi György vezérkari szolgálatú tések elmulasztása a háború elott kritikus helyzetet teremtettek.
ezredes lett a Légügyi Hivatal (LÜH) új fonöke, és a titkos légiero 1938-ig egyetlen hazai típus gyártását tudták megoldani. Ez a
jelentos fejlodésnek indult. Ezt elosegítették a hazánkba érkezo WM - 21 Sólyom közelfelderíto repülogép volt, amelynek a gyártá-
olasz nehézbombázó és vadászgépek (Caproni Ca -1 01, illetve sát a Weiss Manfréd-gyár, a MÁVAG és a gyori Waggon- és
FIAT CR - 20 típusok) is. Gépgyár végezte. Ez azonban 1939 - 40-re csak a felderíto repülo-
1930-tól a LÜH állományába tartozók egyenruhát kaptak. századok feltöltését és korszerusítését, valamint a harckiképzo egy-
A tisztek és altisztek vál-Iapos kihajtott zakóban, nyakkendos ing- ségek géphiányát oldotta meg átmenetileg.
bell jártak, tányérsapkát és derékövön LÜ H -tort hordtak. A legény-
 -------------
246 A Magyar Királyi Honvéd Légiero (1919--1945)

A LÉGIERO NYíLT SZERVEZÉSÉNEK IDOSZAKA 2/5 Bombázószázad pk.: Mocsáry István szds. (Ju - 86 gépek).
(1938-1945) Szombathely
3. Bombázórepülo-ezred pk. Fráter Tibor alezredes, Tapolca
Az 1938. augusztus 20 - 23. között tartott bledi értekezleten a 3/1 Bombázórep.-oszt. (Ju - 86 gépekkel) pk.: Kazay Kálmán or-
kisantant államok egyezményt írtak alá Magyarországgal az egy- nagy, Tapolca
más elleni eroszakról való lemondásról és a fegyverkezési egyenjo- 3/1 Bombázórep.-század pk.: Timár Gyula szds., Tapolca
gúság elismerésérol. 3/2 Bombázórep.-század pk.: Vitán Béla szds., Tapolca
Ettol kezdve folyhatott nyíltan a Magyar Királyi Honvédség és 3/3 Bombázórep.-század pk.: Speyers- Durán Alfréd szds., Vesz-
ezen belül a Magyar Királyi Honvéd Légiero fejlesztése. prém
Ebben az idoszakban a titkos légierohöz az alábbi harci repülo- 3/11 Bombázórep.-oszt. (Ju - 86) pk.: Kovács Elemér ornagy, Pápa
egységek tartoztak: 3/4 Bombázórep.-század pk.: Dékány Endre szds., Pápa
3/5 Bombázórep.-század pk .. Vághelyi Gyula szds., Pápa
1. Vadászrepülo-ezred (FIAT CR - 32 gépekkel) pk. Modory Jó-
zsef ezredes 1. Önálló távolfelderíto repüloosztály (Heinkel He - 70K gépek)
1/1 Vadászrep.-oszt. pk.: Schwager János ornagy, Börgönd pk.: Keksz Edgár órnag'y
1/1 Vadászrep.-század pk.: Csekme Béla szds., Börgönd 1/1 Távolfeld. rep. szd. pk.: Bibithy-Horváth László szds. Mátyás-
1/2 Vadászrep.-század pk.: Timár István szds., Börgönd föld
1/3 Vadászrep.-század pk.: Heppes Aladár szds., Veszprém 1/2 Távolfeld. rep. szd. pk.: Szabados Pál szds., Mátyásföld
1/11 Vadászrep.-osztály pk.: Eperjessy József ornagy, Kecskemét
1/4 Vadászrep.-század pk.: Batári Lajos szds., Kecskemét A hadtestparancsnoksághoz beosztott közelfelderítok:
1/5 Vadászrep.-század pk.: Szabó Mátyás szds., Kecskemét 1. Közelfelderíto rep. század (Heinkel He - 46 gépekkel) pk.: Kisi-
1/6 Vadászrep.-század pk.: Ivácskovics Elek szds., Kecskemét day József szds., Mátyásföld
2. Közelfelderíto rep. század (He - 46 gépek) pk.: Dávidházy Jó-
2. Bombázórepülo-ezred pk.: Orosz Béla alezredes, Szombathely zsef szds., Székesfehérvár-Sóstó
2/1 Éjjeli bombázóosztály (Caproni Ca -1 01 gépekkel) pk.: Kál- 3. Közelfelderíto rep. század (He - 46 gépek) pk.: Szörényi Emil
mán László ornagy szds., Kaposvár
2/1 Éjjeli bombázószázad pk.: Czékus Ferenc szds., Szombathely 4. Közelfelderító rep. század (CVD. gépek) pk.: Csegezy József
2/2 Éjjeli bombázószázad pk.: Sasváry József szds., Szombathely szds., Pécs
2/11 Bombázóosztály pk.: Podhradszky Andor ornagy, Szombat- 5. Közelfelderíto rep. század (CVD. gépek) pk.: Bereczky Antal
hely szds., Szeged
2/3 Bombázószázad pk.: Gersy János szds. (Ju - 86 gépek), 6. Közelfelderíto rep. század (WM -16 gépek) pk.: Szakváry Lajos
Szombathely szds., Debrecen
2/4 Könnyubombázó-század pk.: Czapáry Zoltán szds. (WM -16 7. Közelfelderíto rep. század (He-46 gépek) pk. Hámory Bruno
gépek), Szombathely szds., Miskolc
A Magyar Királyi Honvéd Légiero (1919--1945) 247

A harcirepüloszázadok állományát 1938 végén kb. 320 repülo- üzemeltetés miatt felújításra, a személyi állomány pedig sürgos
gép alkotta, rajtuk kívül még a következo nem harci alakulatok kiegészítésre szorult. A személyi szükséglet már 1938 elején jelent-
állományában is volt kb. 106 repülogép: kezett, mert a nagyszámú, nagy sebességu és teljesítményu repülo-
REGVII. fok. (Bü 131, Udet típusú repülok) pk.: Torontály Imre gépre nem volt megfelelo mennyiségu gyakorlott pilóta, emiatt a
ornagy, Szombathely gyakorlórepülések során bekövetkezett veszteség meghaladta a
REGVIlI. fok. (HD - 22, He-45, Fw- 58, Do- 23 típusú repülok) pótolható értékeket.
pk.: Tarnóy Sándor alezredes, Nyíregyháza A személyi állomány oktatása két vonalon indult meg. A kor-
Harckik. oszt. (Ro - 41, CR - 30, Ju - 86, Ca - 31 O típusú repülok) mányzó 70. születésnapjára - 1938. június 18-ára - a Miniszter-
pk.: Kovács Endre ornagy, Székesfehérvár tanács határozatot hozott a Horthy Miklós Nemzeti Repüloalap
Légiforg. oszt. (Ju - 52, SM - 75 típusú repülok) pk.: Csicsery (HMNRA) létesítésérol, amely nemzeti gyujtésbol évi 200 új pilóta
Gyula alezredes, Budaörs hazai folyamatos kiképzését tette lehetové. Ugyanakkor megálla-
Légiero futároszt. (Me-108, Fw-58, F. VII. típusú repülok) pk.: podtak az olasz kormánnyal, hogy az átmeneti idoszakban,
Grosschmid István alezredes 1938 -1939-ben, Olaszországban kiképeznek 200 magyar harci
Célvontató század (Ca - 97, Ca -1 01, Fokker C.V., WM -16 típu- pilótát. Erre 1938 októberétol a Tarantó melletti Grottaglieben, a
sú repülok) pk.: Pohly Elemér ornagy Délolasz Repülo Táborban (DRT) került sor. Az itt kapott kiképzést
Repülo Kísérleti Intézet pk.: Dóczy Loránd hmtk. szds., Csepel követoen a pilóták a nálunk általánosan használt olasz vadászgé-
peket, valamint az olasz bombázó és gyakorló repülogépeket biz-
Az egyenjogúság elismerésekor a légiero a fenti alakulatokkal és tonságosan, a német típusokat pedig rövid átképzés után jól ural-
a hozzájuk tartozó muszakiakkal még a szárazföldi csapatok had- ták.
rendi állományának részét képezte. A vezérkari fonökség és az Ez a ki képzési lehetoség jelentosen hozzájárult ahhoz, hogya
anyagi csoportfonökség irányítása alá tartozott. Ennek megfelelo- német szállítások akadozása, majd letiltását követoen a repülogép-
en a legfelsobb vezetésben más fegyvernembeli parancsnokok anyag fejlesztésekor nem a hazai ipart, hanem az olasz szállításokat
kinevezése gyakran elofordult. helyezték elotérbe.
A nyílt szervezés elismerésének idopontjában a légiero-parancs- Az 1938-tól megrendelt FIAT CR -42 vadászrepülogép, elodjé-
noki (LÜH fonöke) beosztást a nem repüloállományú Feketehal- hez képest nagyobb teljesítményu motorral, állítható légcsavarral
my-Czeydner Ferenc vk. ezredes töltötte be. A Honvédelmi Minisz- és fékezheto kerekekkel készült. Rövid fel- és leszálló távolság
térium légügyi szemléloje Kenese Valdemár repülo vezérornagy mellett megorizte a CR - 32 kituno murepülo tulajdonságait. A ka-
volt. A légiero vezérkari fonöki beosztásában Szentnémedy Ferenc pott olasz géptípusok közé tartozott a Caproni Ca - 31 O Libeccio
vk. ezredes, a harcirepülo-dandár parancsnokaként Háry László kétmotoros könnyubombázó és felderíto, a DRT kiképzogépe, Ro-
alezredes, akiképzodandár parancsnokaként pedig Laborcfy Rezso meo Ro - 41 és Nardi FN - 305 gyakorlógépek, a Savoya SM - 75
ornagy tevékenykedett. A hivatásos repülotisztek összlétszáma vegyes építésu, de korszeru hidraulikákkal felszerelt szállítógépek.
nem érte el a 300 fot. A LÜ H legénységi állomány 3300 tagja lett A hibás Ca - 310 repülogépek visszaállítása után ugyancsak sze-
a légiero katonája .. rencsés cserének tudható be a gyors Caproni Ca -135 Bis nehéz-
1939 elejére a rendelkezésre álló repülogépek már 2-3 éves bombázók megszerzése, amelyek - a Piaggio csillagmotorok
248 A Magyar Királyi Honvéd Légiero (1919--1945)

gyenge minosége ellenére - helytálltak a második világháború- átcsoportosításával járt. Két vadászezred, két bombázóezred ala-
ban. kult két. illetve három osztállyal, de csak két-két századdal. az
Ezzel az állománnyal kapta meg - olasz példára - a Magyar eddigi 3-3 helyett. Egy felderítoezredet hoztak létre nyolc teljes és
Királyi Honvéd Légiero a fegyvernemi önállóságát 1939. január négy csökkent századdal, valamint önálló távolfelderíto osztályt két
1-jén, a nagy repülomultú Háry László ezredes parancsnoksága századdal. A harci, most 1. Dandár parancsnokának Bánfalvy Ist-
alatt. ván vk. ezredest nevezték ki.
A fennmaradt dokumentumok szerint mind a légiero parancsno-
ka, mind a kormányzó tisztában voltak a felszerelési és személyi
hiányosságokkal. Ezt eroteljes kiképzési, gyakorlási és fejlesztési 1. Vadászrepülo ezred (FIAT CR-42 gépek) Mátyásföld, pk.: Gyi-
programokkal igyekeztek áthidalni, aminek a következményeként ressy Sándor ezredes
a légi csatákban már a felvidéki harcok során látványos eredmé- 1/1. Vadászrep.-osztály Mátyásföld, Schwager János alezredes
nyek születtek, ugyanakkor viszont növekedett a veszteség a fel- 1/1. Vadászrep.-század Mátyásföld, Szobránczy Aladár százados
adatok gyakorlása közben. Ez utóbbi miatt az önállóságot ellenzo 1/2. Vadászrep.-század Mátyásföld, Gulden György százados
vezérkar - de még a régi megcsontosodott szemléletu repülopa- 1/11. Vadászrep.-osztály Kecskemét. Eperjessy József alezredes
rancsnokok körébol is sokan - fellépett Háry ellen. Ez az ellenzék 1/3. Vadászrep.-század Kecskemét. Tomor László százados
csak erosödött. amikor 1940-ben az erdélyi román konfliktus ide- 1/4. Vadászrep.-század Kecskemét, Mocsáry György százados
jén a vezérkar a terveiben a légierot a határerod-rendszer eros
áttörési bombázására szánta, és ehhez az egységes irányítás helyre- 2. Vadászrepülo-ezred (FIAT CR-32 gépek). Szolnok, pk.: Szabó
állítását követelte - bár a szükséges feltételek nem voltak meg. Mátyás alezredes
A kormányzó végül az elétárt veszteségek és Kenese Valdemár 2/1. Vadászrep.-osztály Nyíregyháza, Batári Lajos ornagy
repülo altábornagy "szakvéleménye" alapján menesztette Háry 2/1. Vadászrep.-század Nyíregyháza, Novotnyi Antal százados
Lászlót. az önállóságot feladó légiero élére pedig a nyugállomá- 2/2. Vadászrep.-század, Nyíregyháza, Heppes Aladár százados
nyából visszahívott Kenesét állította. 2/11. Vadászrep.-osztály Börgönd, Timár István ornagy
Mivel az erdélyi konfliktus idoközben a 2. bécsi döntés alapján 2/3. Vadászrep.-század, Börgönd, Kiss Zoltán százados
megoldódott. és harci cselekményekre nem került sor, Kenese Val- 214. Vadászrep-század, Börgönd, Gyenes László százados
demár az 1940/41-es téli idoszakra minden kiképzorepülést meg-
tiltott. így valóban - mivel nem repültek - bizonyítani tudta, hogy 3. Könnyubombázó-ezred (9 db J u - 86 és WM -16B), Szombat-
nincs is veszteség (balesetek azonban ekkor is voltak). Azonban hely, pk.: Fráter Tibor ezredes
a háborúban álló Európában a kritikus téli idoszaki repülést elmu- 3/1. Könnyubombázó-osztály, Szombathely, A Podhradszky An-
lasztó légiero kiképzésében ez milyen lemaradást okozott. az csak dor elezredes
késobb derült ki, amikor kötelékek képtelenek voltak vakrepülés- 311. Könnyubombázó-század (9 db WM -16B) Szombathely, A
ben tevékenykedni, a Kárpátokat átrepülni, tájékozódni. Czapáry Zoltán százados
1939 - 40 évre a légiero repülogép-állományának elöregedése 3/2. Könnyubombázó-század (9 db Ju - 86) Szombathely, Hor-
és csökkenése újabb átszervezéssel, harci erok kettos rendbe való váth Barna szds. (ex215)
A Magyar Királyi Honvéd légiero (1919-1945) 249

3/11. Könnyubombázó-osztály, Pápa, Kovács Elemér ornagy V. Közelfelderíto század, Szeged, pk.: Bereczky Antal százados (9
3/3. Könnyubombázó-század (9 db Ju - 86) Pápa 3/5.-bol Vág- db WM - 21 + 3 gyakorló + 1 múrepülogép)
helyi Gyula szds. VI. Közelfelderíto század, Debrecen, pk.: Valgóczy István százados
3/4. Könnyúbombázó-század (Ju-86) Pápa 3/4.-bol Dékány (9 db WM -16 + 3 gyakorló + 1 múrepülogép)
Endre szds. VII. Közelfelderíto század, Miskolc, pk.:Petho Béla százados, (9 db
3/111. Könnyúbombázó-osztály, (gép nélkül) Debrecen, Mocsáry WM - 21 + 3 gyakorló + 1 múrepülogép)
István ornagy VilI. Közelfelderíto század, Ungvár, pk.: Forró Jeno százados, (9 db
3/5. Könnyúbombázó-század (gép nélkül) Debrecen, Sándor Béla WM - 21 + 3 gyakorló + 1 múrepülogép)
szds. IX. Közelfelderíto század, Kolozsvár, pk.: Szörényi Emil, százados
3/6. Könnyúbombázó-század (gép nélkül) Debrecen, Korossy Je- (9 db WM - 21 + 3 gyakorló + 1 múrepülogép)
no szds. (A debreceni 3/111.osztályt késobb Caproni Ca -135 X. Közelfelderíto század, Ungvár, pk.: Szervánszky Gábor százados,
Bis gépekkellátták el). (9 db WM - 21 + 3 gyakorló + 1 murepülogép)

4. Nehézbombázó-ezred Veszprém, pk.: Orosz Béla ezredes 1. Gépkocsizó dd. KF-század Budaörs, pk.: Jakab György százados
4/1. Nehézbombázó-osztály, Tapolca, pk.: Kazay Kálmán ornagy (3 db WM - 21 + 3 gyakorló + 1 múrepülogép)
4/1. Nehézbombázó-század, Tapolca, pk.: Telbisz Lóránd százados 2. Gépkocsizó dd. KF-század Ungvár, pk.: Nagy Béla százados, (3
(9 db Ju - 86, Ex 3/1) db WM - 21 + 3 gyakorló + 1 murepülogép)
4/2. Nehézbombázó-század, Tapolca, pk.: Vitán Béla százados, (9 1. Lovas dd. KF-század, Ungvár, pk.: Platthy Árpád százados (3 db
db Ju-86, Ex 3/2) WM - 21 + 3 gyakorló + 1 murepülogép)
4/11. Nehézbombázó-osztály, Veszprém, pk.: Kiss Erno ornagy 2. Lovas dd. KF-század, Kecskemét, pk.: Telbisz Imre százados (3
4/3. Nehézbombázó-osztály Veszprém, pk.: Speyes Durán Alfréd db WM - 21 + 3 gyakorló + 1 múrepülogép)
százados (9 db Ju - 86, Ex 3/3)
4/4. Nehézbombázó-osztály, Veszprém, pk.: Eszenyi Dénes száza- 1. Önálló távolfelderíto repüloosztály Kecskemét, pk.: Szabados
dos, (9 db Ju - 86, Ex 3/4) Pál, ornagy, (2 db J u - 86)
1/1. Távolfelderíto repüloszázad Kecskemét, pk.: Jávorszky Káz-
5. Közelfelderíto repüloezred, Budapest, pk.: Keksz Edgár alezredes mér szds. (6 db He-70 + 3 gyakorló)
1.Közelfelderíto század, Mátyásföld, pk.: Pohly Elemér százados (9 1/2. Távolfelderíto repüloszázad Kecskemét, pk.: Vesztényi János
db He-46 + 3 db Ro-37 és He-45 + Bü. rep). szds. (6 db He - 70 + 3 gyakorló)
II. Közelfelderíto század, Székesfehérvár-Sóstó, pk.: Hoitsy Pál
szds.: (9 db He - 46 + 3 gyakorló + 1 múrepülogép) A kiképzo- és gyakorló-harckiképzo századok létszáma és repü-
Ill. Közelfelderíto század, Szombathely, pk.: Zombory- Kaucz Va- logép-állománya alig változott. Az új típusok közé csak a osztrák
lér szds. (9 db WM - 21 + 3 gyakorló + 1 múrepülogép) eredetu anyagból átadott FIAT CR - 30 egy- és kétüléses vadász
IV. Közelfelderíto század Kaposvár, pk.: de Zamaga Henrik száza- gyakorlógépek és a hazai gyártmányú, gyakorlócélra alkalmazott
dos, (9 db He - 46 + 3 gyakorló + 1 murepülogép) WM -- 21 egymotoros és Fw- 58 kétmotoros típusok tartoztak. Az
250 A Magyar Királyi Honvéd Légiero (1919--1945)

elobbieket a vadászkiképzo, utóbbiakat a felderíto- és bombázóki- Jungmann kétüléses, kétszárnyú iskola-repülogépet vásárolt Né-
képzo alakulatok kapták. metországból.
A Magyar Királyi Honvéd Légiero létszáma ekkor 6075 fo volt. Évente a 200 fo kiképzése jó becslésnek mutatkozott.
1939 decemberében, amikor a németektol 1938-ban rendelt 1941 -1942-tol a légiero személyi állományát a HM N RA folyama-
He -112 vadászgépek és He -111 bombázók szállítása három, tosan biztosította.
illetve két mintagép átadása után leállt, ismét Olaszország 300 1940-ben 70 db Reggiane Re - 2000 (nálunk Héja nevu) egy-
millió lírás hitelkerete nyújtott lehetoséget 70 db Reggiane üléses vadászgéppel és 36 db Caproni Ca -135 Bis kétmotoros
Re -' 2000 vadászgép, majd 36 db Caproni Ca -135 Bis típusú, bombázóval bovült a légiero állománya. A repülogépek a haszná-
kétmotoros bombázó megvételére. latban lévo típusokhoz képest fejlodést jelentettek. A Re - 2000
1939-tol a személyi állomány éves csökkenésének pótlására alsó szárnyas fémhéjszerkezetu, amerikai stílusban kifejlesztett va-
(amely kb. 200 fot tett ki) a Horthy Miklós Nemzeti Repüloalap a dászgép volt. amelybe a magyar gyártású WM -14B motort is be
légierovel együttmuködve megkezdte kiképzotevékenységét. lehetett szerelni. A két db 12,7 mm urméretu Breda géppuskája és
A haderon kívüli repülotoborzás és kiképzés az ifjúság tömegeinek a páncélozás hiánya miatt nem volt a legkorszerubb repülogép,
megnyerésévei kezdodött. Ezrével alakultak a középiskolákban és ennek ellenére licencét is megvásárolták és a MAVAG elkezdte a
az ipari tanulók körében aerokörök. sorozatgyártását.
A repüléssel foglalkozó sajtót a repüloalap támogatásával A Caproni Ca -135 Bis eros fegyverzetu, kétmotoros nehéz-
ugyancsak a pilótautánképzés szolgálatába állították. bombázó imponáló 430 km/h sebességet ért el. Hátránya a Piaggio
15-16 éves kortól már jelentkezni lehetett ingyenes vitorlázóre- típusú motor és a légcsavarrendszer gyakori meghibásodása, vala-
pülo-kiképzésre (haderon kívüli eloképzésre) és ejtoernyos-leven- mint a nehézkes, 4-5 órás üzemi elokészítési ido volt.
te eloképzésre. Az ,,1." vagy "I-remélheto" eredmény jogosított a Mindkét olasz típust a viszonylag korszeru elvek alkalmazása
kiképzésre. Ez volt a repüloalkalmasság elso szurofokozata. A ki- mellett a gyenge kiviteli technológiákból eredo hibák jellemezték.
képzés költségeit a Magyar Aero Szövetség repüloegyesületei vál- 1941-ben Magyarország hadbalépésének nehéz idoszakában a
lalták magukra, valamint a HM NRA központi keretébol állták. meglévo repülogéptípusok üzemidejének a lejárta és az új típusok
A motoros kiképzés elofeltételeként legalább a B vizsgafokozatot. alkalmazásainak és hadfelszerelésének kísérletei nehezítették a ha-
a vitorlázó repülogép kormányzásának teljes elsajátítását irányoz- tékony bevetésüket. Jugoszlávia megtámadásánál a légierohöz
ták elo. Az ido azonban sürgetett. ezért 1939-tol már 200 fot tartozó új alegység - az ejtoernyos-zászlóalj - egy Savoia
toboroztak és képeztek ki az iskolák befejezéséhez igazított júniusi SM - 75 szállítógép lezuhanása miatt veszteségeket szenvedett.
tanfolyam kezdettel. A felvételi itt már a Repüloorvosi Vizsgáló A Szovjetunió elleni hadbalépés után a gyorshadtest támadása-
Intézet (ROVI) és a légiero megfelelo minosítése alapján történt. kor a magyar légiero saját felszerelésével végzett harctevékenysé-
és a növendékek kötelezték magukat öt év továbbszolgálatra a ge, majd 1942-ben a 2. repülodandár harctevékenysége csak az
repülotiszti, a repülotartalékos tiszti, illetve a legénységi repüloki- adott korlátokon belül volt hatásos. A korlátozott lehetoség a Don
képzésük után. A kiképzés hatékonyságának a növeléséhez a nyugati oldalán megmaradt hídfok elleni támadások során a csapa-
HM NRA 1939 tavaszára 30 db, majd újabb 75 db Bücker Bü -131 tok légi támogatásait és a saját csapatok vadászvédelmét tette
lehetové. 1942 nyarától az erosödo szovjet légiero mind nagyobb
A Magyar Királyi Honvéd Légiero (1919-1945) 251

veszteséget okozott. A 312. közel- és 1/1. távolfelderíto repüloszá- serschmitt Bf -11 OEés G - 2 változatú, kétmotoros romboló érke-
zadok néhány gépe harctámogatást is folytatott, de nem volt képes zett. Ezt a három repülogépet is csak annak nyomán kaptuk, hogy
1942 végén a nagy szovjet támadás kibontakozását elore jelezni, 1942 szeptemberének elso napjaiban Budapestet szovjet éjszakai
így a magyar csapatokat a támadás 1943 januárjában teljesen bombatámadások érték, és ekkor Nagy Vilmos vezérezredes hon-
váratlanul érte, és ez súlyos veszteségekhez vezetett. A háború elso védelmi miniszter személyesen utazott a németekhez anyagi segít-
napjától az utolsóig töretlenül végezte feladatát a szállító- (MA- ségért. Az olaszok ugyanakkor megkezdték 52 db Nardi FN - 305
LERT) repülok Ju - 52 gépes futárszázada. A harcok legkritiku- és - 315 típusú, kétüléses gyakorlógép (a német Arado gépek
sabb idoszakában is veszteség nélkül vett részt a frontkapcsolat elmaradása miatt) és 12 db FIAT G -12, fémépítésu, hárommoto-
állandó fenntartásában. ros szállítógép elso példányainak a leszállítását. 1943 végén még
1942 novemberében - decemberében kezdodött meg a magyar 3 db német Bf -110 G - 2 rombológépet kapott a magyar honvéd-
repüloszemélyzet átképzése a németektol kapott korszeru repülo- ség.
gépekre. Egy 8 gépes Ju - 88 távolfelderíto századnak, egy 12 A hazai repüloipartói várt ellátás reménye a MAVAG által átvett
gépes Ju - 87 B2 zuhanóbombázó-századnak és egy 12 gépes olasz Re - 2000 licencen, majd az 1941-ben indult német - ma-
csonka vadászszázadnak a Messerschmitt Bf-1 09 F4- B típusra gyar repülogép-gyártási együttmuködés szerzodésein alapult (Du-
való átképzését kellett végrehajtani. Az átképzettek voltak az elso nai Repülogépgyár Rt. alapítása). Itt meg kell jegyezni, hogy ha-
magyar pilóták, akik akkor a legkorszerubb repülogépeket harci zánkban 1942-ig csak vegyes építésu repülogépgyártás folyt, a
körülmények között alkalmazhatták. A távolfelderíto század Hollós tiszta dúralumínium héjszerkezetu repülogépek összeszerelésében
János százados, a zuhanóbombázók Korossy Jeno és a vadászok nem rendelkeztek a magyar szakemberek gyakorlattal.
Bánlaky György fohadnagy parancsnoksága alatt szoros német Az olaszoktói átvett gyártási készülék- és szerszámrajzok, vala-
együttmuködésben tevékenykedtek. mint szereloállványok elkészítése az egész MA VAG - Héja gyártást
Ekkor ért véget egy harci idoszak, amely alatt mindössze a "hát- késleltette, azt 1943-ra tolta át. A magyar WM -14B motor, vala-
ország" ellátására utalva az eromegorzési politikai érdekek alapján mint a Gebauer-motorgéppuskák beépítése is módosításokkal járt,
csak a minimális légitámogatás jutott a kiküldött 2. magyar hadse- így történt meg, hogy az elso 30 repülogép csak 1943 májusára lett
regnek. A harctámogatásra beszerzett hetvenkét Caproni Ca -135 készen.
Bis bombázóból csak 14 jutott ki - két részletben - a frontalaku- Ugyanerre az idore a németek a Dunai Repülogépgyár Rt.-nek
latokhoz, a többi 58 darabból lezuhant 6 a többi itthon ment és a gyori Magyar Waggon- és Gépgyár Rt.-nek leszállították a
tönkre. Erre az idoszakra kb. 72 db-ra növekedett Re- 2000 és Messerschmitt Me - 21 O Ca-1 kétmotoros romboló, illetve a
Héja - M vadászrepülogépekbol csak 24 védte a Donnál harcoló Bf -1 09G együléses vadászgép gyártásához szükséges szerszá-
magyar csapatokat, a többit itthon állomásoztatták és a vesztesé- mokat és készülékeket. Ez azt eredményezte, hogy ezeknek a típu-
geket sem pótolták. A harcérték-növekedést egyedül az jelentette, soknak a gyártása 1943-ban már darabszámban (98, illetve 104)
hogy ebben az idoben építették be a repülogépekbe az olaszoktói is leelozte a MA VAG - Héjáét. Ez annál is figyelemreméltóbb, mert
rendelt 65 db Breda pilóta páncélülést (ami viszont csak növelte közben a repülogépek német DB - 605 típusú motorjainak eloállí-
a gyártás problémáit). tását magas szintre tudták fejleszteni (évi 499 db). A magyar
Németektol 1943 közepéig mindössze három gyakorló Mes- repüloipar újra jelentos tényezové vált a hazai repülogép-szükség-
252 A Magyar Királyi Honvéd Légiero (1919-1945)

let kielégítésében. E program keretében megindult a Pestszentlo- 1943-ban a június 30-án jóváhagyott hátországi békehadrend
rinczi Ipartelepek Rt.-nál a hárommotoros Ju - 52 szállító repülo- szerint a harci alakulatokat egy 5/1. jelu mátyásföldi, valamint 1.
gépek összeszerelése is. szolnoki és 2. kolozsvári vadászosztályra, valamint egy távolfelderí-
Az 1943-ban a frontalakulatoknál a légiero szervezése csak sze- to (1. TF) két közelfelderíto (3. és 4.) és három bombázó (1.,3. és
mélyi feltöltésre korlátozódott. 1943. január 23-án Harkovban 4. jelu) osztályra szervezték áto Átmenetileg Mátyásföldön, majd
megkezdodött a szovjet gyurubol kitört és oda települt repüloala- Ungváron Scholtz Miklós százados parancsnokságával Henschel
kulatok újjászervezése. Az 5/1. vadászrepülo-osztálynál március Hs -129 gépekkel egy kísérleti csatarepülo-század alakult. (A gé-
végére lényegében az átképzések is befejezodtek (pk. Heppes Ala- peket 1943 novemberében a németek elszállították.)
dár ornagy), az 1/1. és 5/1. vadászszázadoknál (pk. Bánlaky Harci készültségben az 1943 nyarán CR - 42 gépekkel alakult
György fohadnagy, illetve Újszászy György százados) a Mes- 5/1. kísérleti éjjeli vadászszázad és a 2/1. kolozsvári vadászszázad
serschmitt Bf-1 09 F4- B és G - 2 típusra, valamint az 1/1 távol állt, amelyet honi védelemre az új Ferihegyi repülotérre rendeltek.
felderítoknél (pk. Hollós János százados) és a 4/1 bombázószá- Ezek az alakulatok itt kapták meg a MÁVAG-ban legyártott elso
zadnál (pk. Ghyczy Tihamér százados) a Ju - 88 kétmotoros távol- Héja M (magyar Héja) típusú repülogépeket (18-18 db).
felderíto-bombázó típusra. A vadászok 26 db Bf -109 F4 és G - 2 A repülo kiképzo 1. dandár Szombathely, Székesfehérvár, Újvi-
típusjelu repülogépet kaptak a németektol (részben román jelu dék, Veszprém és Tapolca repüloterein, az alapfokú repülogépve-
példányokat), a távolfelderítok és bombázók 12-12 db Ju - 88D, zeto, harckiképzo, megfigyelo-kiképzo, repülogépfegyver- és
illetve A4 géppel kezdték újra tevékenységüket. bombaszerelo kiképzo. muszerrepülo, vadászkiképzo és a repüloa-
1943 májusában a magyar légieronél újabb változások következ- kadémiai hallgatók századaiban eroteljes kiképzést folytatott.
tek be. A 2. repülodandár új parancsnoka Illy Sándor rep. vk. 1944-ben a Magyar Királyi Honvéd Légiero frontalakulatait a
ezredes lett. Az 5/1. vadászosztály törzse és egyik vegyes állományú 102. repülodandárra keresztelték áto Az új parancsnok Szirmay
(1/1. és 5/1.) repüloszázada hazatelepült, s a fronton az önálló Aladár vezérornagy lett. Ennek megfeleloen az alakulatok elneve-
5/2. jelu vadászszázadmaradt Horváth Gyula százados parancs- zése is változott. A 102. önálló vadászszázad új parancsnokává
noksága alatt. A csapatok igénye alapján Kecskemétrol a frontra Kovács József századost nevezték ki, aki addig a vadászharckikép-
vezényelték a 3/1. közfelderíto századot Telbisz Imre százados zo osztály parancsnoka volt. A bombázószázadot (Ju-88 és
parancsnokságával - amelyet a kéttörzsu, kétmotoros Focke - - Ju - 87 D) Homér Imre százados, a közelfelderíto Fw -189-es
Wulf189 típusra képeztek áto A fronton a németektol kapott 16 századot a Fraunhoffer József százados által vezetett új személyzet
géppel azonnal megkezdték a repüléseket. Decemberig ez az egy- (4/1-tol) váltotta le. A távolfelderítok parancsnokává Mersich
ség 1100 közelfelderíto bevetést hajtott végre. Közben két bombá- Adorján századost nevezték ki. 1943 végéig a magyar frontalakula-
zószázad - a Franciaországban Ju - 88 kétmotoros zuhanóbom- tok a harci feladataik ellátásához a németektol 10 db Dornier
bázóra kiképzett 4/1. (pk. Schiller József százados) és a Ju - 87D Do - 215 B2 távolfelderíto-kiképzo, 66 db Messerschmitt
gépekre átképzett (Korosy Jeno majd Lévay Gyozo százados ve- Bf-1 09F és G vadászgépet, 51 db Junkers Ju - 88 D, A; távolfel-
zette) 2/1.-es is megkezdte - a németektol a fronton kapott gé- deríto és bombázógépet, 13 db Ju - 87D zuhanóbombázó- és 16
pekkel - a harci tevékenységet. A távolfelderíto osztály és szállító db Focke- Wulf 189 A közelfelderíto repülogépet kaptak.
repüloszázad is folyamatosan végezte munkáját.
A Magyar Királyi Honvéd Légiero (1919-1945) 253
Az 1943-as év folyamán a hazai Messerschmitt Bf-1 09G va- csak a 102 vadászosztály 1. és 2. százada, és a 102/1. és 2.
dászrepülogép, Me - 21 O többfeladatos kétmotoros romboló és a zuhanóbombázó-szd. harcolt tovább.
hárommotoros Junkers Ju - 52 szállítógép gyártása lehetové tette A hazai területen lévo vadászszázadokból a 2/2., az 1/2. és az
az alakulatok feltöltését. 1/1. vadászszázad személyzetét a Bf-1 09G gépekre képezték áto
1944 elején eloször a Ferihegyi védelmi egységeket töltötték fel. Közülük egy század hajózó a hirtelen kapott Bf-1 09E - 4 vadász-
A Scholtz Miklós százados vezette 2/1. vadászrepülo-századot a bombázókra került a többi a 101. vadászezred tartalékát alkotta.
Bf-1 09G - 6 gépekkel, valamint a Krúdy Adám százados parancs- 1944. szeptember 1-jével a 101. vadászosztályhoz sorolták a 4.
noksága alatt állt 5/1. kísérleti éjjeli vadászszázadot Me - 21 0- századot és így ezreddé bovült. Októbertol a 101/5. és 101/6. szd.
Ca -1 gépekkellátták el. Ezt követoen intézkedtek, hogya 101/1. is csatlakozott hozzá. Közülük egy kiképzo-, öt pedig harci felada-
ejtoernyos szállítószázad a meg lévo FIAT G -12 gépein kívül tokat kapott mert szeptembertol kezdve a frontlégiero vadászfela-
Ju - 52 szállítógépeket is kapjon. Az ejtoernyosalakulat mellett datait kellett ellátniuk. A harcok ekkor már Magyarország területén
ekkor szervezték a szállító-vitorlázó kiképzoszázadot amely az esz- folytak.
tergomi Aero - Ever által gyártott vitorlázó repülogépeket kapta. Ez 1944 novemberében a frontról hátravont 102/1. és 2. vadászszá-
az alakulat a Repülo Kísérleti Intézet kiképzopilótáival, Béles Tibor zadot is besorolták a 101. ezredbe. Elnevezésük 101/7. és 101/8.
fohadnagy parancsnoksága alatt, Ócsán, majd Várpalotán végezte század lett. így az ország vadászlégiereje egy egységben összpon-
kiképzo-vontató repüléseit. tosult. 1945 elso napjaiban a nyugati frontra átrepülofeladatokat
1944 tavaszán az országot ért pusztító bombázás ellenére Vesz- ellátó vadászrepüloket is visszahívták, és 101/9. századként -
prém - Jutas repüloterén már májusban megalakult a gyori gyártá- Békássy István százados parancsnoksága alatt - 101. ezred nek
sú Bf -109G - 6 repülogépekkel felszerelt Heppes Aladár ornagy rendelték alá.
által vezetett 101-es "Puma" nevu honi vadászosztály. Ekkor már az ezred az új Bf-1 09G -14, majd a legújabb
A Me- 21 OCa-1 típusú gépekkel1944 júniusában hozták létre Bf-1 09G -1 O és K-1 típusú repülogépekkel harcolt. Ezeket a
Martiny Albert ornagy parancsnoksága alatt a frontalakulatnak repülogépeket anémet - magyar gyártási együttmuködésben még
szánt 102. Gyorsbombázó osztályt. Egységei a 102/1. Sas szd. össze tudták állítani, illetve német üzemekbol szállították le. Az
Herszényi István, majd Háry Kálmán és a 102/2. Tigris szd. Bodó ezred 1945. április 26-áig ausztriai repüloterekrol tevékenykedett
Pál százados vezetésével 12-12 géppel Hajdúböszörményen tele- majd egyes részei május 8-án Reffelding repüloterén gépe it felrob-
pült. Ezek az egységek a frontvonal közelsége miatt már augusztus bantva tették le a fegyvert.
végén a hazai repüloterekrol indultak bevetésekre a Kárpátokon A közelfelderítok 1944 késo oszétol egy ideig még végezték
túlra, valamint az Erdélyen át benyomuló szovjet és román erok feladatukat egy századra való új Bf -1 09G - 8 típusú gépükkel.
ellen. A hazai gyártással ezeknek az egységeknek a vesztesége it Tevékenységükrol további adatok nem maradtak fenn. 1944 no-
állandóan pótolták. 1944 oszétol a 102/3. szd. a Villám - amelyet vemberében Beskó József százados parancsnoksága alatt megala-
az RKI személyzetébol hoztak létre - szintén csatlakozott az osz- kították az éjjeli csatarepülo századot. A He -111 és Fw - 58 gé-
tályhoz. (Pk.: Péterdy A. János) pekkel felszerelt egység érdemleges harctevékenységet már nem
1944 nyár végén visszavonták a frontról a 4/1. bombázó szd., a fejtett ki.
távolfelderíto szd. és a közelfelderíto szd. gép nélküli személyzetét Az 1944 októberére hazatelepült 102/1. zuhanóbombázó száza-
254 A Magyar Királyi Honvéd Légiero (1919-1945)

dot a Ju-87D-3 és D-5 gépekrol a nagy túzerejú, együléses Bf -11 OG- 4 géppel 1944. december 24-étol 102. éjszakai va-
FW -190 F- 8 típusú vadászbombázóra képezték át. November- dászszázad néven elobb Szombathelyrol, majd Wiener-Neustadt-
ben megalakult a 102. vadászbombázó osztály (pk. Lévay Gyozo ból végezte a felszállása it, de érdemleges eredményt már nem ért
százados), amelynek 1. és 2. százada harci, a 3. százada kiképzofe- el. A 102/1. és 2. szállítószázad, abeolvasztott 102. ejtoernyos
ladatokat látott el. Az egység 1945 márciusáig 72 db repülogépet szállító személyzetévei és gépeivel 1945 március utolsó napjáig
kapott, visszavonulás közben Ausztriába került, és szinte a háború harcolt. A hazai gyártású és a németektol kapott 22 db Ju - 5213m,
utolsó napjáig tevékenykedett. a 12 db G -12, a maradék 2 SM -75 repülogép mind megsemmi-
1945 elejétol az egész harcoló légierot német mintára átszervez- sült. A magyar légiero harci és kiképzoalakulatai osztrák, illetve
ték, és a 102. repülohadosztály keretében vonták össze. Anémet német területen érték meg a háború végét, ott tették le a fegyvert.
kiképzésrol hazatért 511. éjszakai vadászszázad 11 db
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 255

A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített

és alkalmazott repülogépek
256 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

TÁJÉKOZTATÓ (FELDERíTO, ÖSSZEKÖTO

ÉS FUTÁRREPÜlOGÉPEK)
REPÜ LOG ÉPTípUSOK
(1 919 - 1 945) UFAG C.1. felderíto és futárrepülogép
H - EC.1. - jelzéssorban (3 db)
A Monarchia hadseregének egyik legjobb gyorsfelderíto repülogé-
pét 1917-ben Albertfalván kezdték építeni. A Brandenburg C.II.
KDD jelu (Kampf-Doppeldecker-Doppelsitzer = harci, kétfedelu,
kétüléses) repülogép terveit Franko Bloudek cseh származású re-
pülogép-tervezo az albertfalvai gyárban új szárnymerevítésre és a
230 lóeros Hiero-motor beépítésére tervezte át. Az így kialakított
egycellás szárnyszerkezetu repülogép a vadászrepülogépekre jel-
lemzo sebességet és mozgékonyságot ért el. Az U FAG-ban 161,
a bécsi Phönix repülogépgyárban 123 szériaszámmal jelölt repülo-
gépbol az elso világháború alatt kb. 800 darabot készítettek.
A Nemzeti Hadsereg részére 1919 végén gyártott három példányt
felderítésre, futárszolgálatra, késobb Szegeden harckiképzésre
használták.

Fesztáv: 10,4 m Hatótávolság: 960 km

Hossz: 7,5 m Repülési magasság: 6000 m
Magasság: 3 m Fegyverzet, felszerelés:
Szárnyfelület: 30,7 m2 2 db 8 mm úrméretú
Szerkezeti tömeg: 750 kg géppuska (elore- és hát-
Felszállótömeg: 1150 kg ratüzelo), 120 kg bomba
Maximális sebesség: Szolgálati ideje: 1919 -1921
180 km/h
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 257

Oravecz Ill. telderíto repülogép Brandenburg C.1. telderíto repülogép

H - MAAL, - MAAK jelzéssel (2 db) H - EB.1. Jelzéssorban (2 db)
Az albertfalvai repülogépgyárból alakult Neuschloss-Lichtig Fai- Az elso világháborúban a legsikerültebb osztrák - magyar repülo-
pari Rt. az Oravecz iskolarepülogépeket 1923-tól gyártotta. Ezek- géptípus. Az alberfalvai UFAG repülogépgyárban, három éven át,
bol két példányt - a H - MAAL és H - MAAK jelut - 1925-ben tíz szériaváltozatban, közel ezer példány készült belole. A Tanács-
a Légügyi Hivatal (HM) megrendelésére felderíto repülogépekké köztársaság ideje alatt gyártott példányok közül említésre méltó a
alakították át, 240 lóeros Hiero-motorral szerelték fel, szerkezetét 169 203. szériaszámú, amely nyolc és fél órás repüléssel a Kárpáto-
megerosítették. A felso szárnyas elrendezésbol adódóan a gépek- kon át eljutott Kijevbe, majd vissza. A repülogép legfejlettebb
bol igen jól ki lehetett látni. Késobb több repülogép lezuhanása szériaváltozata, a 369-es, már 230-240 lóeros Hiero motorokkal,
bebizonyította, hogya gyár szellemi és kísérleti kapacitása nem külön felderíto-, illetve bombázóváltozatban épült. A bombázót
elegendo a megbízható szériatípusok kialakítására, ezért a gépei rejtési okokból négyüléses utasgépnek álcázták.
repülését 1926-ban letiltották.
Fesztáv: 12,25 m Hatótávolság: 1100 km
Fesztáv: 11,75 m Maximális sebesség: Hossz: 8,45 m Repülési magasság: 5000 m
Hossz: 8 m 180 km/h Magasság: 3,33m Fegyverzet, felszerelés:
Magasság: 3 m Hatótávolság: 600 km Szárnyfelület: 38,5 m2 2 db 8 mm urméretu
Szárnyfelület: 23 m2 Repülési magasság: 6000 m Szerkezeti tömeg: 880 kg géppuska, 160 kg bomba
Szerkezeti tömeg: 760 kg Szolgálati ideje: 1925 -1926 Felszállótömeg: 1325 kg Szolgálati ideje: 1919 -1928
Felszállótömeg: 1000 kg Maximális sebesség:
140 km/h
258 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Phönix C.1.fegyveres felderíto mal1918 elejétol gyártották. A háború alatt kb. 100 készült belole.
Az 1919-tol a hazánkban épült gépekbol csak hatot fegyvereztek
és postarepülogép fel, a többit 1920-tól - az Ausztriából vásárolt példányokkal
H-J.101. - jelzéssorban (6 db) együtt - a Magyar Aero Forgalmi Rt. futárszolgálatra és kiképzésre
használta. A kiemelkedoen jó repülotulajdonságú repülogép a svéd
A bécsi Phönix gyárban a Brandenburg KDD alaptervbol fejlesztet-
légieroben az 1920-as évek végéig szolgált.
ték ki. Bécsben 121 az aszódi Lloyd gyárban pedig 49 szériaszám-
Fesztáv: 11 m
Hossz: 7.52 m
Magasság: 2.95 m
Szárnyfelület: 29 m2
Szerkezeti tömeg: 820 kg
Felszállótömeg: 1240 kg
Maximális sebesség:
175 km/h
Hatótávolság: 800 km
Repülési magasság: 6500 m
Fegyverzet, felszerelés:
2 db 8 mm urméretu
géppuska (elore- és hát-
ratüzelo). 100 kg bomba
Szolgálati ideje: 1919 -1921
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 259

o
1
260 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Bristol F 2B Fighter felderíto repülogép

H - MAEA, - MAEF - jelzéssorban (6 db)
Az eredetileg kétÜléses vadászrepÜlogépnek szánt brit repülogép
az elso világháború végére mint a legjobb felderítotípus vált ismert-
té a harctereken. Jellemzoje volt az igen jól kihasznált szárnyfelület.
A törzs a két szárny közé épült, ezáltal az alsó szárny teljes felülete
szabad maradt. A könnyu szerkezetu acélcso törzsét és a fából
készült szárnyakat egyaránt vászonnal borították, így a repülogép
önsúlya sokkal kisebb volt, mint más hasonló méretu gépeké. Ezek
a tényezok rendkívüli emelkedoképességet biztosítottak a számára.
A KM Légügyi Szakosztálya a trianoni tilalom idején magaslégköri
felderítési indokkal szerezte be a brit Short-cég által gyártott két
repülogépet legálisan, további négyet pedig tartalék alkatrész címen
beládázva tartották. A Szövetségközi Ellenorzo Bizottság a négy
illegális gépet felfedezésekor kötelezte a Légügyi Szakosztályt,
hogy 200 lóeros Arab motorokkal felszerelve kisebb teljesítményu-
vé alakítsák át oket. A kísérlet nem vált be, így a repülogépek a légi
forgalom lebonyolításához szükséges meteorológiai adatok meg-
szerzésére üzemben maradhattak. 1927 - ig a titkos légiero Ill. fokú
katonai pilóta- és felderítotiszt képzését szolgálták.

Fesztáv: 12 m Hatótávolság: 1000 km

Hossz: 7,8 m Repülési magasság: 6700 m
Magasság: 3,07 m Fegyverzet, felszerelés:
Szárnyfelület: 37,6 m2 2 db géppuska,
Szerkezeti tömeg: 793 kg 20 db 10 kg-os bomba
Felszállótömeg: 1270 kg Szolgálati ideje: 1922 -1927
Maximális sebesség:
201 km/h
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 261

o 5m
l I

/
262 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fesztáv: 15 m Hatótávolság: 600 km

Junkers A. 20 felderítogép Hossz: 8,3 m Repülési magasság: 5900 m
H - MAIA jelzéssel (1 db) Magasság: 2,9 m Fegyverzet, felszerelés:
Az alsószárnyas, dúralumínium szerkezetu és hullámlemez borítá- Szárnyfelület: 28,1 m2 egyeloretüzelo és hátul
sú, eredetileg háromülésesnek feltüntetett repülogép a békeszerzo- Szerkezeti tömeg: 970 kg egy forgatható géppus-
dés eloírásainak megfeleloen, meteorológiai felderíto címen érke- Felszállótömeg: 1500 kg ka beépítése lehetséges
zett Németországból. A valóságban kétüléses, gyakorló felderíto Maximális sebesség: (nem volt beépítve)
repülogép volt. A szombathelyi repülotéren üzemelt, aránylag kis 186 km/h Szolgálati ideje: 1926 -1928
teljesítményu motorja (265 lóeros) gyakran meghibásodott. Az
elso világháborús tapasztalatokkal bíró felderítopilóták az alsó
szárnyas repülogépet a rossz kilátási viszonyok és a repülési labili-
tás miatt nem szerették. A gép állandó pilótája Katits János tiszthe-
lyettes volt.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 263

Junkers A. 35 szárazföldi és vízi változatú Fesztáv: 15,94 m Motor:

Hossz: 8,21 m 310 lóeros Junkers L-5
felderíto repülogép Magasság: 2,9 m típusú
H - MAJA jelzéssel (1 db) Szárnyfelület: 29,76 m2 Fegyverzet, felszerelés:
Szerkezeti tömeg: 1000 kg 2 db 8 mm urméretu
A Szövetségközi Ellenorzo Bizottság Magyarországról való távozá-
sa után a nagyobb teljesítményu felderíto repülogépnek a beszer- Felszállótömeg: 1600 kg géppuska elore-, 1 db 8
zése is lehetové vált. A típus szerkezeti felépítése és formája az Maximális sebesség: mm urméretu géppuska
A - 20-as repülogépre hasonlított. A kiképzofeladatok során úszó- 206 km/h hátratüzelésre (nem
talpak felszerelésével gyakran használták a Balatonról. Állandó Hatótávolság: 800 km volt beépítve)
pilótája Kálmán László volt. A futószárak között kis áramfejleszto Repülési magasság: 6300 m Szolgálati ideje: 1928 -1937
generátorral és rádiókészülékkel is felszerelték, hogya megfigyelo-
tisztek a tüzérségi tuz rádióirányítását is gyakorolhassák. Kiegyenlí-
tett kormányfelületeivel elodeinél sokkal jobb repülotulajdonságú
gépnek számított. Késobb HA - AJA lajstromjellel és 1101 LÜ H
(Légiero) regiszterszámmal látták el, és Székesfehérváron, vagy
pedig nyáron vízi repülogépként a siófoki hidroplánállomáson tá-
rolták. A rejtés idoszakában a Balatoni Vízirepülo Iskolán (BAVI)
ugyanis nyaralás címén, megfigyelokiképzés folyt.
264 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fesztáv: 12,5 m Fesztáv: 12,5 m

Fokker C.V.D. felderíto repülogép Hossz: 9,53 m Hossz: 9,53 m
H - MPFA, - MPFH jelzéssorban (8 db) Magasság: 3,4 m Magasság: 3,4 m
Az elso világháború után Hollandiába települt Antoni Fokker Szárnyfelület: 28,8 m2 Szárnyfelület: 28,8 m2
1926-ban a titkos magyar légiero elso nagy szállítója lett. Gyors Szerkezeti tömeg: 1290 kg Szerkezeti tömeg: 1290 kg
postarepülogép címen Posta Fokker A, B, C stb. elnevezéssel Felszállótömeg: 1890 kg Felszállótömeg: 1890 kg
H - MPFA, H - MPFH jelzéssel nyolc gépet vettek. Ezek még át- Maximális sebesség: Maximális sebesség:
menotengelyes futómuvel és az átmeno fotartós eros szárnyak 255 km/h 265 km/h
között V merevítéssei álltak szolgálatba. Acélcso szerkezetu, vá- Hatótávolság: 750 km Hatótávolság: 700 km
szonborítású törzs és faépítésu két fotartós, vászonborítású szár- Repülési magasság: 6200 m Repülési magasság: 6900 m
nyak jellemezték. A gép vízszintes vezérsíkját - a kormányerok Motor: Motor:
kiegyenlítésére - repülés közben lehetett állítani. A pilótaülés Hispano Suiza vagy WM Jupiter VI. típusú,
fejlettebb muszerezése is megkönnyítette a pilóta és megfigyelo Bristol Jupiter IV., 300- 420 lóeros csillagmotor
munkáját. A robusztus és mozgékony repülogép korában az egyik 380 lóeros változatok Fegyverzet felszerelés:
legjobb közelfelderítonek számított, sok állam hadseregében rend- Fegyverzet, felszerelés: két elore-, egy hátratü-
szeresítették. 2 db 8 mm urméretu zelo, Gebauer-rendsze-
géppuska, 100 kg bomba ru géppuska,
Szolgálati ideje: 1926 -1932 120 kg bomba
Szolgálati ideje: 1928 -1942
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 265

WM - Fokker C.V.D. felderíto repülogép

H - MFJA, - MFJW, - MFHA, - késobb
F.101. - jelzéssorokban (50 db)
1927 -ben, a Fokker repülogépgyárral folytatott tárgyalásokat kö-
vetoen állami megbizásból. a Weiss Manfréd-repülogépgyár meg-
vásároita a CV típusú repülogépsárkány gyártási jogát. Ugyanak-
kor a francia Gnome-Rhone gyártói a kilenchengeres (eredetileg
Bristol) léghutéses Jupiter motortípus licencét szerezték meg.
A Weiss Manfréd Repülogép és Motorgyár külön repülogépsár-
kány és Jupiter motorgyártó üzemet hozott létre. A gyártás joga 50
repülogépre terjedt, és ennek során mind a repülogépsárkányt,
mind a motort továbbfejlesztették. A motorok gyújtását német
Bosch rendszerre alakitották, a repülogépszárnyak merevítését
N támaszokkal erositették, a futómuvet osztott lágyabb rugózású
rendszerre cserélték (a géptípushoz az olaszoknál gyártott, Romeo
Ro-1 változathoz tervezett rendszer szerint). A gépek a C.V.D.
változatban kétkormányos kiképzo és fegyveres felderíto formában
épültek. E tipusok megfigyeloülésében csak segédkormánymu
volt. 1928-tóI1938-ig ezzel a repülogéppel szerezték meg katonai
pilóták a lll. fokú (aranysas viselésére jogosító) képesítést.
A WM - Fokker CVD. gépekbol elso lépésben három felderíto
repüloszázad alakult. Az 1. közelfelderíto repüloszázad, mint 1. légi
o 5m
l J

/
266 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

fényképezo alcsoport 1930 -1934 között Schwetz Zoltán légügyi WM - Fokker C.V. E. távolfelderíto
felügyelo (szds.) parancsnokságával elobb Székesfehárváron, repülogép
majd Debrecenben állomásozott. A 2. közelfelderíto repüloszázad,
mint Repülo Meteorológiai Kirendeltség, Heppes Miklós légügyi
H - MEJA és - MEJW jelzéssel (2 db)
felügyelo vezetésével Szegeden tevékenykedett. A 3. közelfelderíto A Fokker-licenc alapján épült E változat, lényegében a három
repüloszázad Légi Térképészeti Kirendeltség elnevezéssel Eperjes- méterrel nagyobb fesztávolság ú felso szárnnyal és nagyobb üzem-
sy József légügyi felügyelo vezetésével Kaposváron volt ezekben anyagtartályokkal tért el a D típustÓI. Mivel egyéb szerkezeti részei
az években. A további Fokker CVD. gépet a Repülogép Vezeto változatlanok voltak a futómuvekre és törzsszerkezetre kb. 400
Iskola (REGVI) nyíregyházi, szegedi és szombathelyi kirendeltsé- kg-al nagyobb tömegerok jutottak. Különösen kritikusnak látták
gei kapták kiképzés céljára. A WM - Fokker CVD. a Magyar Királyi ezt a Weiss Manfréd-gyár mérnökei, amikor kísérleti célból a Lég-
Honvéd Légiero legsikeresebb típusa volt, 1938-ig elso vonalbeli ügyi Hivatal kívánságára elobb az 550 lóeros K- 9 típusú motort,
repülogépként használták. majd a 800 lóeros, 14 hengeres K-14 jelu kettos csillagmotort
építettek a gépekbe. A nagyobb teljesítményu motorokkal már
egyértelmuen kritikus értékeket ért el a gépek törzsszerkezet- és
futómuterhelése, a maximális sebesség ugyanakkor 286 km/h volt.
Az így épített két repülogépet a megerosített, lágyabb rugózású
olasz futómu rendszerrel látták el, és teljes fegyverzettel kipróbálták.
Amikor azonban a LÜ H a nagyobb teljesítményu motorokkal ellá-
tott 9 gépre adott megrendelést, a Weiss Manfréd már egy megero-
sített szerkezetu és korszerusített változatra tett ajánlatot.

Fesztáv: 15,3 m Motor:

Hossz: 9,5 m Jupiter VI. típusú, 420
Magasság: 3.4 m lóeros, léghutéses, csil-
Szárnyfelület: 39,3 m2 lag elrendezésu
Szerkezeti tömeg: 1710 kg Fegyverzet, felszerelés:
Felszállótömeg: 2210 kg két elore-, egy 8 mm ur-
Maximális sebesség: méretu hátratüzelo gép-
240 km/h puska, 120 kg bomba
Hatótávolság: 1000 km Szolgálati ideje: 1927 -1933
Repülési magasság: 6500 m
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 267

o 5m
L-~__L L............--L----"""""'~__ -.J
268 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fesztáv: 15,3 m Motor:

WM -16 Budapest (Budapest 9) felderíto Hossz: 9,75 m Gnome-Rhöne K -9tí-
repülogép F.151. - jelzéssorban (9 db) Magasság: 3,6 m pusú, 550 lóeros, kilenc-
A megerosített és korszerusített Fokker C.V.E típusú repülogépek- Szárnyfelület: 39,3 m2 hengeres csillagmotor
bol eloször két K-14 motorral ellátott példány épült. A LÜH kíván- Szerkezeti tömeg: 2100 kg Fegyverzet, felszerelés:
Felszállótömeg: 2600 kg 2 db 8 mm urméretu elo-
ságára késobb a K- 9 típusjelu motorral felszerelt kisebb fogyasz-
Maximális sebesség: retüzelo, 1 db 8 mm ur-
tású, így nagy repülotávolságú Budapest 9 felderíto repülogépek
gyártását is megkezdték. A repülogép statikai áttervezését Hoff 250 km/h méretu hátratüzelo gép-
Miklós, aerodinamikai korszerusítését pedig Halász Andor végezte. Hatótávolság: 1000 km puska (Gebauer-rend-
A szárnyszerkezetnél ez abelépoélek és üzemanyagtartályok réte- Repülési magasság: 6800 m szeru)
geslemez-borítással való megerosítését és a szárny kilépo él faléc- Szolgálati ideje: 1933 -1939
bol való kialakítását jelentette. A törzs acélcso rácsait megerosítet-
ték, a vászon borítás helyett a teljes törzset felcsavarozható könnyu
réteges lemezzel borították. A motor és motorágy tere NACA bur-
kológyurut kapott. Ezenkívül a pilóta- és megfigyeloülés kivágását
és burkolását is a legkedvezobb formára alakították, sot a megfi-
gyeloülését zsalus rendszerrel felnyitható, átlátszó, plexiburkolattal
is ellátták. A repülogép megerosített futószerkezete, osztott formá-
ban, úgy készült, hogyarugóstag fo oszlopa a felso szárny beköté-
si csomópontjában végzodött. Mivel a Fokker rendszernek megfe-
leloen a WM -16 gépek szárnya is átmeno fotartóval, egy darab-
ban épült, a felso szárny leszerelésekor a futók kibillenése ellen a
két csomópontot egy vendégrúddal össze kellett kötni. Újszeru, de
kedvezotlen megoldás a nagyméretu, tömlos farokkerék alkalmazá-
sa, ugyanis a Fokker-gépeket fékezo farokcsúszóhoz viszonyítva a
repülogép kifutása jelentosen megnott. A kilenc darab WM -16
Budapest 9 felderítogépet 1935-tol a szegedi 5. és a debreceni 6.
felderíto repüloszázadok állományába sorolták. Ezeka repülogépek
1939-ben részt vettek a Felvidék visszacsatolása során kialakult
hadieseményekben és egy részük ettol kezdve Ungváron állomáso-
zott.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 269

o
1
270 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

WM - 21 Sólyom közelfelderíto repülogép foglalt helyet. A hátsó ülésben a géppuskát minden irányban for-
gatható, úgynevezett Vickers állványra szerelték, használaton kívül
F.201 és F. 601. jelzéssorokban (128 db) a törzsbe lehetett hajtani. A szárnyak új konstrukcióban, az akkor
1937 - ben a légiero nyílt fejlesztésének idoszakában a Weiss Manf- végzett kísérletek alapján született NACA 2415 gyors szelvényhez
réd-gyár szakemberei az addigra már sorozatban gyártott úgy készültek, hogya réteges lemez borítás a legkisebb ellenállás
WM - K14 típusjelu motorhoz egy közelfelderíto repülogépet al- mellett a legjobb felhajtóero-viszonyokat biztosítsa. A gép e téren
kottak. A CYD. és a Budapest gépek tapasztalatait felhasználó be is váltotta az igényeket, és nagy felületi terhelése ellenére jó fel-
Halász Andor, Hott Miklós és Samu Béla egy jól áramvonalazott, és leszálló tulajdonságú volt. A tömeg-kiegyensúlyozásokkal a
gyors, kétfedelu közelfelderítot terveztek. A Sólyom a Budapest csúro- és kormányerok is a megengedett határok között maradtak.
típusnál karcsú bb törzzsel és teljesen réteges lemez borítású felüle- Ennek ellenére, foleg lecsúszásból, több baleset fordult elo, ame-
tekkel készült. A bekötéseket is jól áramvonalazott támasztórudak lyek a fordulókban a nagy felületi terhelésú, és így gyors siklású
kötötték össze. A futómu kerekei is áramvonalas burkolatot kaptak, gép sebességvesztésére vezethetok vissza. 1938-tól a Weiss Manf-
ugyanakkor a farokcsúszó rendszert eros kivitelu fékszánkóvá ala- réd-, a MÁVAG és a gyori Waggon-gyár is sorozatban gyártotta.
kították át. A motor mögött beépített rekeszes bombatár 1 kg-os A közelfelderíto századoknak és repülogép-vezeto iskoláknak 128-
és 10 kg-os bombák befogadására is alkalmas volt. Az üléseket úgy at adtak át. A 3.,5. Z, 8., 9., 10., valamint a gépkocsizó és lovasdan-
alakították ki (mint a CYD. típusnál), hogy kettos kormánnyal dárok közelfelderíto századai a második világháború idején kezdet-
iskolagépként szolgált, vagy pedig a hátsó ülésben a megfigyelo ben elso vonalbeli, majd kiképzési állományba tartoztak.

Fesztáv (felso): 12,9 m Motor:

Fesztáv (alsó): 9,4 m WM K-14, 860 lóeros,
Hossz: 9,64 m kettos csillagmotor,
Magasság: 3,5 m egyes gépekben,
Szárnyfelület: 30,3 m2 WM K -148,1030 lóeros
Szerkezeti tömeg: 2449 kg is.
Felszállótömeg: 3500 kg Fegyverzet, felszerelés:
Maximális sebesség: két eloretüzelo 26/31 M,
340 km/h egy hátratüzelo 34
Hatótávolság: 700 km M géppuska (Gebauer),
Repülési magasság: 8100 m 120 kg bomba
Szolgálati ideje: 1938 -1941
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek 271

o 5m
L--- I ~
272 A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Heinkel He- 46/E - 2un, közelfelderíto sága miatt a Gothaer Waggonfabrik repüloüzemévei gyártatták le.
A Weiss Manfréd-gyártól késedelmesen érkezo motorok miatt
repülogép 1937 decembere és 1938 júliusa között szállították a magyar meg-
F.301. jelzéssorban (36 db) rendelonek. A repülogépekkel végzett csapatpróbák több hiányos-
ságot is feltártak. Kiderült, hogya típus orrnehéz, a kettos csillag-
A merevített, magas fedelu (felsoszárnyas) repülogép szárnyai 10°- motorral és megfigyelo nélkül csak 70 kg-os homokzsák behelye-
ban hátranyilazva épültek. A két fotartós szerkezetu szárnyat vá- zésével repülhet. Nagy ero kellett az ellensúly nélküli géppuska
szonbevonattallátták el. A szárnyakat alulról, mindkét oldalon két,
kezeléséhez. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a gépek csuro-
áramvonalasra kiképezett acélrúd merevítette. A hegesztett cso-
kormányai a nagy teljesítményu motorokkal elérheto 340 km/h
szerkezetu törzs alakját fakeretek és hosszlécek adták meg. Az sebességnél gyengének bizonyultak, így a sebességet 270 km/h-ra
egészet vászonnal vonták be. Merevített V-dúcos, vízszintes vezér- kellett korlátozni. Az észlelt hiányosságokat a Weiss Manfréd-
síkhoz csatlakozó magassági kormánysíkkal és függoleges, nagy
gyárban hamarosan kiküszöbölték. Ezt követoen a He - 46 igen
felületu vezércsíkhoz csatlakozó oldalkormánnyal készült. Az alu-
fordulékony, jó repülogép lett, és még akorszeru vadászokkal is
míniumötvözetu szerkezeteket vászonnal borították. A futómuve
felvehette a harcot. A repülogépek kezdetben a mátyásföldi 1.; a
merev, háromtagú, osztott olajrugózású futómuszárral, alacsony- székesfehérvár-sóstói 2.; és a kaposvári 4. közelfelderíto század
nyomású, gumitömlos kerekekkel, farokcsúszóval készült. A sze- kötelékében repültek. Ezek a századok részt vettek a második világ-
mélyzet egymás mögött, két külön ülésben helyezkedett el. Az elöl háború harcaiban, és ott is bebizonyították használhatóságukat.
lévo pilótaülést komplett muszerezéssellátták el, a megfigyeloülés- 1944-ben a megmaradt repülogépanyagot lángrejto kipufogó-
ben oldalt kis tartalék botkormányrendszert helyeztek el. 1936
csövekkel felszerelve, éjjeli zavaróbombázóként alkalmazták.
tavaszán anémet Heinkel gyárnál a magyar légiero részére rendelt
36 db He - 46 típusú, WM -14A motoros sárkányt a gyár elfoglalt-
Fesztáv: 14 m lagmotor, háromágú,
Hossz: 9,2 m földön beállítható fém-
Magasság: 4,4 m légesavarral
Szárnyfelület: 32,2 m2 Fegyverzet, felszerelés:
Szerkezeti tömeg: 1800 kg 2 db 8 mm urméretu, 26/
Felszállótömeg: 2650 kg 31 M Gebauer GKM tí-
Maximális sebesség: pusú, szinkronizált gép-
340 km/h puska, motor felett,
Hatótávolság: 870 km 1 db 8 mm urméretu,
Repülési magasság: 8000 m hátrafelé mozgatható
Motor: 34 M Gebauer GMF-
870/910 lóeros, géppuska, 120 kg bomba
WM -14A, kettos esi 1- Szolgálati ideje: 1937 -1944
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 273

o Sm
L_~ .__._L ~._.J -.l_~_._J

/
274 A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Romeo Ro-37/bis (késobb IMAM)

közelfelderíto repülogép
F.501. jelzéssorban (14 db)
E repülogéptípusból1937-ben az elavuló Fokker CVD. pótlására
az olasz hitel keretében rendeltek 14 darabot. Mire leszállították
oket, a legfontosabb helyeken már a 860 lóeros Sólyom és He-46
közelfelderítoket rendszeresítették. Ezért az olasz repülogépeket a
felderítoszázadok között szétosztva, kiképzo- és gyakorlófelada-
tok ra használták. Faépítésu, vászonborítású, merevített kettos
szárny és faépítésu iránysíkok jellemezték. A fémcsövekkel épült
törzsszerkezete ugyancsak vászonborítással készült. A pilóta- és
megfigyeloülést részben plexiburkolat borította. Két gép kettos
vezetoülésu kiképzogépként érkezett. A légiero jelzéseit a repülo-
gépekre felfestették, de rejtozoszínei az eredeti olasz homoksárga-
zöld foltok maradtak.

Fesztáv: 11,1 m Motor:

Hossz: 8,62 m 560 lóeros, Piaggio P. IX.
Magasság: 2,8 m léghutéses csillag,
Szárnyfelület: 22,5 m2 háromágú, földön állít-
Szerkezeti tömeg: 1335 kg ható, fémlégcsavarral
Felszállótömeg: 2250 kg Fegyverzet, felszerelés:
Maximális sebesség: 2 db 7,7 mm úrméretú
298 km/h géppuska egy elore-,
Hatótávolság: 710 km egy mozgatható hátra-
Repülési magasság: 7200 m tüzelésre
Szolgálati ideje: 1939 -1941
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 275

Fokker C V DjU "Furricane" felderíto és

muhelyrepülogép (1940)
F.102 jelzéssel (1 db)
A repülogéptípust 1938-ban Vasy Géza repülomérnök tervei sze-
rint az elavuló C. V. D. sárkányok megmentésére alakították ki,
annak áramvonalasításával. A beépített burkolatok azonban a gép
sebességének kb. 1O%-os növekedése mellett egyéb tulajdonsága-
it a nagyobb tömeg és rosszabb kilátás miatt lerontották. Ezután a
megfigyelo ülésben egy harmadik helyet alakítottak ki és a gép
megvastagított törzs alsó részében hosszú szálanyagok részére
rakodóteret képeztek ki és ezzel "furikáztak" a repüloterek között
helyszíni javításokhoz a Sóstói Szereloüzemtol. Innen származott
a gép neve.

Fesztáv: 12.48 m Felszállótömeg: 2260 kg

Hossz: 9,28 m Maximális sebesség:250 km/h
Magasság: 3,5 m Hatótávolság: 700 km
Szárnyfelület: 27,85 m2 Repülési magasság: 7100 m
Szerkezeti tömeg: 1570 kg

.-:-.
276 A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott. repülogépek
Fesztáv: 14,8 m Motor:
Heinkel He-70K (He-170) távolfelderító Hossz: 11,5 m WM -14A, 870/910 ló-
repülogép Magasság: 3,1 m eros, földön beállítható,
F.401. jelzéssorban (18 db) Szárnyfelület: 36,5 m2 háromágú fémlégcsa-
Szerkezeti tömeg: 2360 kg varral
Anémet felfegyverzési hitelbol vásárolt 18 távolfelderíto repülogép
1937 -ben a légiero leggyorsabb és legkorszerubb repülogépének Felszállótömeg: 3460 kg Fegyverzet felszerelés:
Maximális sebesség: 1 db 8 mm úrméretú,
számított. Eredetileg a polgári légi forgalomban alkalmazott gyors hátrafelé tüzelo 34
postagép az 1930-as évek közepétol rendszeresen megfordult Má-
435 km/h
Hatótávolság: 900 km M Gebauer GMK-
tyásföldön és "Bécs - Budapest 35 perc" teljesítménnyel reklá-
mozták. Alsó szárnyas, elliptikus felületekkel épített egymotoros, Repülési magasság: 8300 m géppuska, mozgatható
bevon ható futómuves és leszálló fékszárnyas repülogép. Szaba- állványon
donhordó, faépítésu, réteges lemezzel borított szárnyfelülete alul- Szolgálati ideje: 1937 -1942
felül domború sebességi szelvénnyel épült. Az emeikedési és a
leszállási sebesség csökkentésére a szelvényt féklapokkal ívelték.
A szárnya legkedvezobb áthatási szögben csatlakozott a kerek
törzs-szelvényhez. A szegecselt alumínium-magnézium ötvözet
lemezbol készített héjszerkezetu törzse dúralalumínium keretekkel
és hossztartókkal készült. A távolfelderíto változatnál az utasteret
nagyméretu üzemanyagtartály és a háromfonyi személyzet munka-
tere töltötte ki. Az elliptikus formájú kormányok a vezérsíkba illesz-
kedo tömeg- és légerotani kiegyensúlyozásokkal épültek. A kor-
mánymozgatás a pilótaülésbol körkormányos magassági és csüro-
kormánnyal, valamint oldalkormányt mozgató lábkormánnyal tör-
tént. E típusokból oktató repülogépet kettos kormánnyal nem ké-
szítettek, átképzésnél az oktató a pilóta mellett szorongott. A há-
romtagú futómuvet a szárny külso felületeibe lehetett bevonni.
Magasnyomású. nagy átméroju kerekei. valamint a széles nyomtáv,
a gép indulási és földet érési stabilitását növelte. A géptípussal a
Mátyásföldön, Kecskeméten, majd Budaörsön állomásozó 1. Önál-
ló távolfelderíto repüloosztály két századát szerelték fel.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 277

o 5m
1 J

------.
_",

\.
278 A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fesztáv: 22,6 m Repülési magasság: 8000 m

Heinkel He-111jP-2 és P-4 Hossz: 17,25 m Motor:
távolfelderíto Magasság: 4,5 m 2 x 1075 lóeros,
F.701 -706 és -710 jelzéssel (7 db) Szárnyfelület: 87,6 m2 DB 601 A soros
Szerkezeti tömeg: 8900 kg Fegyverzet, felszerelés:
A típus két mintagépe Budaörsre, illetve Csepelre 1940-ben érke- 3-4 db 7,9 mm urméretu
Felszállótömeg: 11 200 kg
zett. Az egyiket bombázó-, a másikat távolfelderíto felszereléssel géppuska
Maximális sebesség:
látták el (lajstromjelük akkor B 701 és B 702 volt). Anémet légi- 420 km/h 2 - 3 db fényképezoka-
eronél 1934 óta fejlesztés alatt álló típus egyik legjobb változata mera
Hatótávolság: 3200 km
volt a DB motorokkal felszerelt példány, ezért a magyar légieroben
Szolgálati ideje: 1940 -1943
rendszeresíteni akarták. A dúralumínium héjszerkezetu, az akkor
ismert legkorszerubb aerodinamikai formájú repülogépben a négy-
fonyi személyzet részére tágas elhelyezésre nyílt lehetoség. A Hon-
véd Repülokísérleti Intézet kidolgozta a típus repülési és üzemelte-
tési feltételeit ezt követoen a két repülogép Budaörsre, a Légi
Fényképezo és Kiértékelo csoport (LFKCS) állományába került.
Innen jártak gyakorlóbevetésekre, majd 1941-tol a frontra a had-
muveleti fényképezéseket elvégezni. Az elso hadmuveleti idoszak-
ban a nagyobb mélységu felderítésekben jóformán csak ez a két
repülogép vett részt. Bevetéseik során több sikeres védekezo légi
harcot vívtak. Az 1942-ben a front kivonult repüloállomány távol-
felderíto osztálya további hatot kapott ebbol a típusból (egy ido-
közben elveszett). A ferdén épített, úgynevezett "fogfájós" (angol
gúnyneve) orrkabin jellemezte, amely a megfigyelonek és a pilótá-
nak egyaránt a jó kilátást biztosította. A futómubevonó és szárny-
féklap-mozgató rendszer hidraulikával muködött. A háromágú,
VDM-rendszeru légcsavarokat a repülési körülményeknek megfe-
leloen lehetett állítani, egészen a "zászlóba" állításig (leállt egymo-
toros szükségrepülés esetén). A harci tapasztalatoknak megfelelo-
en néhányat a törzsvég csúcsában egy 7,9 mm urméretu, MG -17
típusú géppuskával is felszereltek. Ilyen volt a (P-4 változat). a
magyar légiero állományában tevékenykedo F.706 repülogép öt
légi gyozelmet ért el.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 279

o 5m
L~--L-_L __._"----.i
280 A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Oornier Do - 2158 - 4 távolfelderíto Fesztáv: 18,8 m Motor:

Hossz: 17,79 m 2 x 1100 lóeros,
repülogép Magasság: 4,1 m DB 601 A-1 típusú
F.707, -709 és F.751, -757 jelzésekkel (10 Szárnyfelület: 55 m2 Fegyverzet, felszerelés:
db) Szerkezeti tömeg: 4800 kg 4 db 7,9 mm úrméretú
Felszállótömeg: 8150 kg géppuska,
Kétmotoros, vállszárnyas, osztott függoleges vezérsíkú, kifejezet- Maximális sebesség: 3 db fényképezokamera
ten távolfelderítésre kifejlesztett repülogép. Dúralumínium héjszer- 500 km/h Szolgálati ideje: 1942 -1944
kezetu, lekerekített enyhén trapéz formájú szárnya a mozgékony- Hatótávolság: 3500 km
ság érdekében kis fesztávolsággal készült. A törzscsatlakozását Repülési magasság: 9000 m
áramvonalasra képezték ki. A szárnyon nagy felületu, ívelo leszálló-
lapok és réseit csurokormányrendszer a kis sebességu repülést is
lehetové tette. A kis keresztmetszetu, durálhéjas csoszerkezetu
törzs a szárnyelotti részen gondolaszeruen kiszélesedett a sze-
mélyzet valamint függoleges, nagy gyújtótávolságú fényképezo-
kamerák befogadására. A törzs-orr és a személyzeti gondola felso
üvegezése igen jó kilátást biztosított. A kormánysíkok ugyancsak
durál héjszerkezetuek, szabadon hordó építésuek. Az egymotoros
repüléshez és a gép kiegyensúlyozásához kormánykiegyenlíto la-
pokkal is felszerelték. A futómu a motorgondolákba hátrafelé, a
farokkerék pedig a törzsvégbe hidraulikusan bevonható. A sze-
mélyzet négy tagja a gondolában egy csoportban helyezkedett el,
ami az egymás közti kapcsolatot segítette, de a személyi ülések
páncélvédelmét nem tette lehetové. E típusból az elso repülogép
átadása a He -111-eknél bekövetkezett veszteség pótlására tör-
tént a fronton. Késobb Budaörsön látott el kiképzési és futárszolgá-
lati feladatot. Az újabb három repülogép nehéz körülmények között
végezte feladatát és ketto közülük tábori repülotéren, leszállás
közben, helyszínen nem javíthatóan megsérült. A személyzetüket
Ju - 88 típusra képezték áto Mivel ez utóbbi sokkal jobbnak bizo-
nyult a megmaradt Dorniert kiképzési célra hazavezényelték.
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 281

o 5m
1 J
282 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Junkers Ju - 88/0 -1 távolfelderíto pár nap leforgása alatt három repülogép veszett el. Ekkor anémet
alakulatoktói a létszámot újra hat gépre töltötték fel, a feladatukat
repülogép pedig kibovítették támadófelderítésre. E célból két db 250 kg-os
F.901 - F.928 jelzéscsoportban (kb. 28 db) bombát vagy egy darab 500 kg-os bombát vittek magukkal. Az elso
A Ju - 88/D -1 távolfelderíto feladatú repülogép, kétmotoros, kö- bombatérben a Ju - 88/D -1-nél üzemanyagtartályok, a hátsó
bombatérben pedig a nagyméretu fényképezokamerák voltak, ezért
zépszárnyú, tiszta duralhéj-konstrukció volt. A korhuto mögött,
a bombákat külso felfüggesztéssel szállították. A bombákat célzó-
áramvonalas hengerburkolatban elhelyezett motorjai VDM három-
berendezés és zuhanófék hiányában vízszintes oldásban, célzóbe-
ágú légcsavart hajtottak. Futómuvei behúzható megoldással ké-
szültek, a fofutók hátrafelé elfordulva besimultak a szárnyba. Az rendezés nélkül vetették le. 1943 március végén a távolfelderíto
elso Ju - 88/D -1 felderíto repülogépek 1942 decemberében a osztálynál újabb gépfeltöltés és személyzetváltás történt. Az addig
átlagosan 60 bevetést repült személyzetet leváltották. 1943 május
fronton kerültek a magyar távolfelderítokhöz. Az addig a "huzatos"
elején a kurszki csata elott már teljes feltöltéssei dolgoztak, napi két
He -111 gépeken repülo személyzetnek valóságos megváltás volt
bevetést is végrehajtottak. Egy-egy hatórás bevetésen a Ju - 88/
a többórás repüloutakat a futött teru, kényelmesen berendezett
repülogépben megtenni. Csupán az a kifogás merült fel ezeknél a D -1-ek két filmkazettát használtak el (2 x 60 m film kb. 400
felvétel). Felderítésük is bizonyította a nagy szovjet támadási elo-
régebbi szériájú gépeknél, hogya rádiós és szerelolövész hátsó
készületet. Ugyanazon a területen addig tapasztalt 100-120 repü-
lövészállásai még páncélüveg nélkül épültek. Ez is oka volt annak,
logépszám 900-ra nott, amelyekbol a felvételek szerint 700 egy-
hogy 1943 februárjában a nagy áttörés után végzett felderítéseknél
motoros vadász- és csatarepülo volt.

Fesztáv: 19,4 m Motor:

Hossz: 14.5 m 2 x 1350 lóeros.
Magasság: 4.3 m Jumo 211/J
Szárnyfelület: 52.5 m2 Fegyverzet felszerelés:
Szerkezeti tömeg: 7900 kg 3 db 7.9 mm urméretu
Felszállótömeg: 11 500 kg géppuska. 2-3 db Rb 50/
Maximális sebesség: 30 fényképezo sorozat-
510 km/h kamera
Hatótávolság: 3000 km Szolgálati ideje: 1942 -1944
Repülési magasság: 8300 m
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 283

o
1
284 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fesztáv: 22 m Motor:
Junkers Ju --188/H - 2 távolfelderíto Hossz: 14,96 m 2 x 1470 lóeros Jumo
repülogép Magasság: 4,3 m 211/H kompresszorfoko-
F.001. jelzéscsoportban (2 db) Szárnyfelület: 56,6 m2 zat - váltós, soros
Szerkezeti tömeg: 8500 kg Fegyverzet felszerelés:
A Junkers Ju -188/H - 2 repülogépsárkánya a kompresszorváltós 4 db 13 mm urméretu
Felszállótömeg: 12500 kg
magassági motorhoz kifejlesztett speciális dúralumínium héjszer-
Maximális sebesség: géppuska, 3 db Rb 20/30
kezetu sárkány továbbfejlesztése volt. A törzs orr-részének és szol-
530 km/h és 30/50 fényképezo so-
gálati helyeinek kiképzése, valamint a megváltoztatott trapézviszo- rozatfelvevo
Hatótávolság: 4100 km
nyú, nagy fesztávolság ú "kihegyezet" szárnyforma egyaránt a
Repülési magasság: 9450 m Szolgálati ideje: 1943 -1945
gyors, nagy magasságba való emelkedést és a kedvezo utazótelje-
sítményt szolgálta. A folyadékhutésu motorokat a fokozatkomp-
resszorokkal együtt a körgyurus huto mögötti hengeres burkolat-
ban helyezték el. Az orrgondolás törzs alsó része az akkor legna-
gyobb méretu sorozatkamerák függoleges beépítését is lehetové
tette. Az elso gépek átvételérol 1943 júliusából keltezett jelentés-
ben a következo áll: "két vadonatúj típusú Ju188-ast kaptunk a
németektol, melyeket Vinnizában vettünk áto Ezek a gépek az afrikai
harctérre voltak szánva, de oda már nem juthattak el, miután a
németeket kiszorították onnan. J umo - 211 /h kompresszor foko-
zat-váltós motorokkal voltak ellátva, erosen páncélozva. Sebessé-
gük így lényegesen nagyobb, emelkedoképességük új szárnnyal
jobb a meg lévo gépeinknél. 30-35 perc alatt elértük velük a 7000
méter magasságot ahol 400-420 km/h takarékos utazósebességet
értünk el".
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 285

o 5m
L~.....1 J

=======- ----
286 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Focke-Wulf Fw-189/A-1 és A-2 Fesztáv: 18.4 m Fegyverzet. felszerelés:

Hossz: 11,9 m 2 szárnytobe épített elo-
közelfelderíto repülogépek Magasság: 3,3 m retüzelo, 7,9 mm urmé-
F. 051- F. 069 jelzéscsoportban (kb. 20 db) Szárnyfelület: 38 m2 retu MG -17 géppuska,
Az addig csak gyakorló és könnyu repülogépeket gyártó brémai Szerkezeti tömeg: 2690 kg két hátrafelé forgatható
Focke- Wulfgyártól az 1936 - 37 -ben kiírt pályázatára érkezettbea Felszállótömeg: 3400 kg MG-15 (7,9 mm-es)
tiszta fémszerkezetu, két durálcso faroktartóval kialakított. panorá- Maximális sebesség: vagy MG-81 Z (8 mm-
357 km/h es iker) géppuska CA- 2
ma kilátású közelfelderÍto repülogép terve. A közkedvelt Fw - 58
Weihe típus jól bevált szárnyformáját követte, és megorizte a közis- Hatótávolság: 1380 km típusváltozatnál), RB
merten jó repülotulajdonságait. A megerosített repülogépet a harci Repülési magasság: 7500 m 50/30 és Rb 20/30 fény-
gépek korabeli felszerelésével ellátott, minden irányba kiépített
Motor: képezokamerák + külso
védofegyvereivel, viszonylag kis teljesítményu motorjaival elért se- 2 x 465 lóeros, Argus As felfüggesztéssel 200 kg
410 A -1 léghutéses, bomba
bességi, távolsági és emeikedési értékeivel (8 mis) az összes közel-
felderíto típust messze felülmúlta. A két motor a repülogép harci 12 hengeres soros mo- Szolgálati ideje: 1943 -1944
és üzembiztonsági tényezo it nagymértékben növelte. A Magyar tor, Argus bolygómuves
Királyi Honvéd Légiero már 1941-ben a sorozatgyártás megindítá- légcsavarokkal
sakor érdeklodött a gép iránt. sot az Fw - 58 gyártással párhuza-
mosan Gyorben a motor és sárkány licencgyártását is tervezték.
Ennek ellenére a 3/2. kecskeméti közelfelderíto század csak 1943
májusában a fronton kapott 12 repülogépet ebbol a típusból. Az
akkori fronthelyzet súlyosságára jellemzo, hogy rövidesen négy
gép veszett el légi harcban, amelyeket a németek még az évben
pótoltak. Telbisz Imre százados parancsnoksága alatt a 3/1. század
október végére elérte az 1000 bevetést. és több személyzet túl volt
a 100. bevetésen. Ennek ellenére a század csak 1944 áprilisában
adta át helyét a 4/1 . ungvári közelfelderíto századnak, amelyre még
nagyobb feladat hárult. A parancsnok Fraunhoffer József százados
1944 november végéig több, mint 200 bevetést hajtott végre.
A veszteségek pótlására ez ido alatt újabb hat gépet vettek át.
melybol egy - az 1. 001 jelu - kiképzési és hazai térképezési
feladatok elvégzésére kétkormányos kivitelu volt.
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 287

o 5m
~_"-------'- I
288 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Motor:
Messerschmitt Me - 21ODa- O felderíto Fesztáv: 16,4 m
2 x 1475 lóeros,
Hossz: 12,54 m
repülogépek Magasság: 3,7 m WM-DB 605B
Z.006 - jelzéscsoport Z.011-ig (6 db) Szárnyfelület: 36,2 m2 Fegyverzet, felszerelés:
Szerkezeti tömeg: 5400 kg 2dbMG-15120mmúr-
A típusváltozat kifejlesztésekor Németh Endre és Péterdi A. János méretú gépágyú elore, 2
Felszállótömeg: 8200 kg
a Repülo Kísérleti Intézethez vezényelt felderítopilóták jelentos db MG-131, 13 mm úr-
Maximális sebesség:
segítséget nyújtottak. A Ca -1 típusú romboló alapján készített méretú géppuska hátra-
540 km/h
O változatú "hasas", kétüléses távolfelderíto és a háromszemélyes felé: RB 20/30 és RB 50/
Hatótávolság: 2600 km
közelfelderíto repülogépek a törzs orr-részen a megnövelt bomba- 30 sorozatfelvevo kame-
Repülési magasság: 10 500 m
térbe elhelyezett sorozatfelvevo kamerákkal, illetoleg a közelfelde- rák (3 db)
rítonél a megfigyeloteknovel tértek el a sorozatgépektol. Belso Szolgálati ideje: 1943 -1945
berendezésben ez azzal a módosítással járt hogy elmaradt a két
eloretüzelo géppuska, a rádiós-Iövész terébe pedig - a magyar
légiero kívánsága szerint - a távolfelderítonél egy harmadik nagy
fényképezokamerát is elhelyeztek. A közelfelderíto repülogépeknél
jelentésledobó hüvely és jelzorakéta kilövése lehetoségének a
megoldását is kérték. A felderítogépeknél az irányított sorozatfel-
vételek elkészítéséhez a pilótaülés elé célkeresztes, függoleges
lepillantó periszkópot építettek be.
(Rajz a Me-210 Ca-1 változatot ábrázolja.)
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 289

o 5m
1 J
290 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek
o 5m
l J

.\ - .j
'" '--.-/ /
Me-270 Ca-7 ZO.05 sz prototipus Turul lokátoros éjszakai vadaszgép gy. sz.: 270.007. 003.

Me-270 Ca-7IE közelfelderitö prototipus ZO .08 sz; gy. sz.: 270.020.008; aZO. 09 és ZO.70 sz. gép azonos ezzel

Me-270 Ca-7 prototipus ZO.03 sz. nehéz vadaszgép atépítes, gy. sz.: 270.072.005.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 291

Messerschmitt Bf -1 OgG - 8 felderíto

fotó-vadászrepü logép
F 801 - jelcsoport (12 db)
A második világháború végso szakaszában mind nagyobb szerepet
kaptak a fotó-vadászrepülogépek, amelyek a közelfelderítés fel-
adatainak egy részét a sebességükbol eredoen nagyobb biztonság-
gal és védettséggel oldhatták meg. 1944-re anémet közelfelderíto
századok állományának felét már a Bf -1 09G - 8 fotóvadászok
alkották. A gyori Magyar Waggon- és Gépgyárban gyártott repülo-
gépek egy részét a magyar légiero is ilyen változatban rendelte, és
Ferihegyen megkezdték a 3/1. és 312. közelfelderíto századok
pilótáinak átképzését a Bf-1 09-re. A Bf-1 09G - 8 fotó-vadász-
repülogép 12 példányát 1944 végén Veszprémben adták át a légie-
ronek, további sorsuk ismeretlen.

Fesztáv: 9,92 m Fegyverzet, felszerelés: MG-

Hossz: 8,2 m 131 típusú, 13 mm úrmé-
Magasság: 2,5 m retú géppuska,
Szárnyfelület: 16.4 m2 1 x MG-151 típusú, 20
Szerkezeti tömeg: 2268 kg mm úrméretú gépágyú, a
Felszállótömeg: 3218 kg törzs 5. és 6. bordája kö-
Maximális sebesség: zött, a vezetoülés mögé
595 kmlh beépített 2 db Rb 12,51
Hatótávolság: 560 km 7 x 9 automata légi fel-
Repülési magasság: 11 000 m derítokamera (vagy Rb
Motor: 32/7 x 9-es) és egy har-
WM - DB 605A, 1475 ló- madik Robot II. kamera a
eros; VOM 9-12087 tí- bal szárnyban, amelyet a
pusú, háromágú légcsa- fegyvervezérléssei Iehe-
varral tett szögbe állítaní
Szolgálati ideje: 1943 -1945
292 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fesztáv: 22.5 m Motor:

Junkers Ju - 86K - 2 magaslégköri Hossz: 17.7 m 770/900 lóeros
távolfelderíto repülogép Magasság: 4.7 m WM - Kirs 14 hengeres
G.212, G.213 jelzések (2 db) Szárnyfelület: 82 m2 csillagmotor. háromá-
Szerkezeti tömeg: 5025 kg gú. VOM állítható fém-
Az 1939-ben Kecskemétre települt 1. önálló távolfelderíto repülo-
Felszállótömeg: 8000 kg légcsavarral
osztály gépe it egészítették ki ezzel a típussal. Késobb a leggyakor-
Maximális sebesség: Fegyverzet. felszerelés:
Iottabb személyzettel átvezényelték oket a Légi Fényképezo és
386 km/h 3000 I-es benzinpóttank
Kiértékelo Csoport (LFKCS) állományába. 1940-41-ben a déli,
Hatótávolság: 1460 km (bombatérben). három
majd keleti határsáv mögötti területeken tevékenykedtek. Az alsó
Repülési magasság: 7400 m db forgatható GEM-
szárnyas, dúralumínium héjszerkezetu repülogép, bevon ható futó-
géppuska. C/5A és C/
muvel, és osztott. függoleges vezérsíkkal készült. Személyzetéhez 10A fotókamerák
négy fo tartozott. A csurokormány és a leszálló féklapok hatásának
növelésére réseit Junkers-féle segédszárny szolgált. 1943-ban a Szolgálati ideje: 1939 -1944
távolfelderíto osztály frontszállító alakulatába vezényelték, ahol
loszer- és sebesültszállító feladatteljesítés közben elpusztultak.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 293

5m
J
294 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fesztáv: 21 m Motor:
Focke-Wulf Fw-58E-1 meteorológiai Hossz: 14 m 2 x 240 lóeros Argus As
felderíto repülogép Magasság: 4,25 m 10C (4000 m-es magas-
G.235, G.236 jelzések (D-OUMI/2792 és Szárnyfelület: 47,3 m2 sági kompresszorral),
D - OTHW /2896 gyártási jelu és számú Szerkezeti tömeg: 1960 kg kétágú Argus bolygó-
gépek) (2 db) Felszállótömeg: 2820 kg muvei vezérelt
varokkal
légcsa-
Maximális sebesség:
Agyakorló repülogépként használt kétmotoros Fw - 58 Weihe 265 km/h Fegyverzet, felszerelés:
C típusának meteorológiai célokra továbbfejlesztett változata. Hatótávolság: 610 km 10 palackos oxigénellá-
A merevített, alsó szárnyas repülogép könnyufém csoszerkezettel, Repülési magasság: 6500 m tó, kiegészíto motor-
vászonborítással készült. Orr-részét, valamint belso tereit a mete- kompresszorok, komp-
orológiai szolgálat céljainak megfeleloen alakították ki. A rossz lett repülo meteoroló-
idojárási körülmények közötti vakrepüléshez szükséges berende- giai felszerelés
zéssel is ellátták. A két gép, a Repülo Kísérleti Intézet állományá- Szolgálati ideje: 1939 -1945
ban, annak csepeli repüloterérol vagy kedvezotlen idojárás esetén
Budaörsrol felszállva, naponta többször magasköri adatmérést
végzett. Az adatokat a légiero országos meteorológiai hálózata az
összes repülotérnek továbbította.
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 295

Fokker F- VII. összeköto, sebesültszállító Fesztáv: 19,3 m Motor:

Hossz: 14,6 m WM -Jupiter VI. 420 ló-
repülogép Magasság: 3,4 m eros, 9 hengeres, léghu-
HA- FKA, - FKB jelzésekkel (2 db) Szárnyfelület: 58,5 m2 téses csillagmotor, két-
Szerkezeti tömeg: 1680 kg ágú, a földön beállítható
1928-ban a Fokker-gyárral kötött szerzodés alapján két darab,
Felszállótömeg: 3300 kg légcsavarral
nyolc utasüléses, kettos kormányú repülogépsárkányt vásároltak.
Maximális sebesség: Fegyverzet, felszerelés:
Ezekbe a Weiss Manfréd-gyárban szerelték be a saját készítésu 4 fekvo és 2 ülo sebesült
175 km/h
Jupiter-motorokat. A korabeli légi forgalom irányítását a titkos szállítására ambulancia-
Hatótávolság: 700 km
légiero végezte. A repülogépeket, a légiforgalmi alcsoport kezelé- berendezés
Repülési magasság: 3000 m
sében, az elso pillanattól kezdve katonai pilóták vezették, a máso-
dik ülésben oktatási célból a légiero távolfelderíto, illetoleg bom-
Szolgálati ideje: 1928 -1938
bázópilótái foglaltak helyet. A fopilóta általában az elso világhábo-
rúban is részt vett, nagy gyakorlattal rendelkezo altiszt, növendéke
pedig gyakorló repülotiszt volt. Amikor ezek a repülogépek a légi
forgalomból 1936 után kiöregedtek, a Weiss Manfréd-gyárban
korszerusítették, és törzsoldalajtókkal ellátva sebesültszállító fel-
adatokra tették alkalmassá. A HA - FKB jelu gépre a vöröskereszt
jelzését is felfestették, 1937 júliusában így vett részt Mátyásföldön
a nemzetközi légbol mentési kongresszus bemutatóin. 1938-ban
kiselejtezték oket.
296 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Messerschmitt Bf -108B Tájfun Fesztáv: 10,5 m Hatótávolság: 750 km

Hossz: 8,3 m Repülési magasság: 4800 m
távolfelderíto gyakorló- és futárgép Magasság: 2,2 m Motor:
HA-XCA, -XCG késobb G.351-G.357 Szárnyfelület: 16,4 m2 Argus As 10C, 240 lóe-
jelzések (7 db) Szerkezeti tömeg: 850 kg ros, léghutéses, "A"
Felszállótömeg: 1250 kg hengersoros; kétágú fa
Az 1937 -es német hitelbol vásárolt 7 db Tájfun repülogép a BFW-
Maximális sebesség: légcsavarral
repülogépgyár új szériatípusa volt. A négyülésu repülogép dúralu- 305 km/h
mínium héjszerkezettel. bevon ható futómuvel készült. Formai ki-
Szolgálati ideje: 1937 -1945
alakítása és futómubehúzása - amely még kézi muködtetésu,
csavarorsós kivitelezésu volt - a késobbi Messerschmitt vadászre-
pülogépeknél látható újra. Ezekkel a repülogépekkel 'a magyar
légiero váratlanul jutott a távolfelderíto és bombázópilóták hosszú
távú kiképzoeszközéhez egy olyan idoszakban, amikor egymás
után kapták a nemzetközi repülotúrák meghívásait. 1937 júliusá-
ban a légiero egy repülogépe Tímár Gyula százados vezetésével
harmadik helyet ért el a párizsi csillagtúrán. 1937 augusztusában
az olasz Littorio - Rimini csillagtúrán Ince Gábor, illetve Magjarek
László fohadnagyok parancsnokságával már két Tájfun gép vett
részt. 1938 augusztusában pedig három Tájfun géppel gyakorol-
hattak a légiero pilótái és távolfelderítoi. A francia dinardi csillagtú-
rán Vesztényi János vezette repülogép 104 résztvevo közül a ne-
gyedik lett. A továbbiakban az egyes repüloosztályok részére ki-
utalt Tájfun gépek a futárszolgálat mellett a magasabb igényu
vakrepülo és távolfelderíto kiképzésben is szerepet kaptak.
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 297

o 5m
1 _-----'-- .J......... -...l...-.~_.~
298 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Junkers F-13jde(632) szállító és gyakorló Fokker F.- Vili. összeköto és

repülogép sebesültszállító repülogép
HA-JAO (O-6) jelzéscsoportban (1 db) HA- FNB, - FNO jelzéssorban (3 db)
Az 1930-ban alapított Balatoni Vízirepülo Iskolán (BAVI) a kikép- A tizenöt üléses, kétmotoros nagy Fokkereket, licenc alapján a
zo repülogépeken kívül egy utas típus is üzemelt. A Junkers légiforgalmi alcsoport számára a Weiss Manfréd Repülogép- és
cég egyik fopilótája, Fiala Benno - elso világháborús repülopa- Motorgyár gyártotta. A személyzet mind a repülogépekre, mind a
rancsnok - hozta az F-13, 0- 6 jelzésu, korszerusített változatát földi kiszolgálásra a titkos légiero állományából került ki. A Buda-
a Balatonra. Ezen a nyáron o és Molnár János vízirepülo-oktató pest - Bécs, Budapest - Klagenfurt - Velence, valamint a belföldi
(volt tengerészrepülo) nagy érdeklodéssei kísért fizetett utasrepü- légi járatokat, általában a légiero fiatal tisztjei (Tímár Gyula, Seges-
lést végeztek a géppel. A légiforgalmi alcsoport megvásároltatta a vári György, Krudy Ádám, Kelemen Károly) repülték. A velük
teljesen alumínium hullámlemezbol készült repülogépet, amelyet a együtt repülo fiatalabb repülotiszti évfolyam tagjai a tapasztalato-
téli idoszakban kerekekkel felszerelve repülotanteremként, a nyári kat gyujtötték. így a gépek szolgálati idejük alatt végig a távolfelde-
idoszakokban pedig, vízi változatban, a Balaton feletti utasrepülo- ríto és bombázópilótáknak, a megfigyeloknek és rádiósoknak a
gépnek használtak. Utolsó szereplésként az 1930-as évek végén, kiképzéséhez jelentosen hozzájárultak. 1936 után ezt a típuscso-
egy filmforgatási jelenetben mint lezuhant gépet elégették. portot is átalakították, felújították. A HA - FNC és a HA - FNO jelu
gépeket bombacélzóval és 500 kg-os bombatárral szerelték fel, a
harmadik gépet pedig törzs oldalajtóvallátták el, így sebesültszállí-
tó feladatokra szolgált. 1938-ig, a nemzetközi vásárok idején, séta-
repüléseket is végeztek velük Budapest felett. 1938-ban az FNC
egy belföldi útján katasztrófát szenvedett, ekkor az összes többit
leselejtezték.
Motor:
Fesztáv: 18.4 m Motor: Fesztáv: 23 m 2 x 420 lóeros WM - Ju-
Hossz: 9,6 m 220 lóeros BMW lll/A Hossz: 16,8 m piter VI/B, négyágú fa
Magasság: 3,8 m vízhútéses soros motor, Magasság: 4,2 m légcsava rokka I
Szárnyfelület: 44,27 m2 kétágú fa légcsavarral Szárnyfelület: 82 m2 Fegyverzet, felszerelés:
Szerkezeti tömeg: 1170 kg Fegyverzet, felszerelés: Szerkezeti tömeg: 3200 kg 2 db 8 mm úrméretú
Felszállótömeg: 2000 kg repülo tantermi kikép- Felszállótömeg: 5500 kg géppuska Barkász-, il-
Maximális sebesség: zéshez navigációs esz- Maximális sebesség: Ietve Hódi-féle bomba-
160 km/h közök és megfigyeloka- 210 km/h célzó, 500 kg-os bomba-
Hatótávolság: 600 km merák, szállítóváltozat- Hatótávolság: 700 km tár, vagy 8 fekvo sebe-
Repülési magasság: 3500 m ban 5 utasülés Repülési magasság: 3000 m sült szállításához beren-
Szolgálati ideje: 1930 -1937 dezés, utasváltozatban
15 ülés
Szolgálati ideje: 1930 -1938
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 299

Fokker F- XI. Universal térképezo és Fesztáv: 16,3 m Repülési magasság: 3000 m

Hossz: 11,1 m Motor:
futárgép Magasság: 3,1 m 420 lóeros WM -Jupiter
HA - FUA, - FU B jelzésekkel (2 db) Szárnyfelület: 55,5 m2 VI., csillagmotor
A Fokker-gyár szakemberei az általánosan használt Jupiter motor- Szerkezeti tömeg: 1200 kg Fegyverzet. felszerelés:
Felszállótömeg: 2000 kg légi fényképezo beren-
hoz egy külso merevítésu, könnyített szerkezetu, hat utasüléses,
Maximális sebesség: dezések
felsoszárnyas repülogépet is szerkesztettek. Ezt a típust sok állam-
ban, közötte az Egyesült Államokban is, katonai célra is használták.
180 km/h Szolgálati ideje: 1930 -1938
Hatótávolság: 750 km
A nálunk üzemelo két repülogép Fokker-gyártmány volt, de Weiss
Manfréd-motorokkal. A HA - FUA jelzésu, a légiforgalmi alcsoport
keretében a légiero pilótái kiképzése mellett utasok szállításában is
részt vett. A HA - FU B jelu repülogép általában Kaposváron állo-
másozott és Gersy István százados parancsnoksága alatt katonai
légi térképészeti kiképzés céljait szolgálta. Feladatuk közé tartozott
a katonai térképek légi felvételeinek készítése, légi fényképek kiér-
tékelésének oktatása, a közel- és távolfelderíto repülotiszti gárda
felkészítése.
300 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fesztáv: 16 m Motor:
Caproni Ca- 97 térképezo és Hossz: 11,3 m 480 lóeros túlkompri-
futárrepülogép Magasság: 3,5 m mált, áttételmuves Ju-
HA-ALD, -ALG jelzéssor (4 db) Szárnyfelület: 52,8 m2 piter VI., négyágú lég-
Szerkezeti tömeg: 1600 kg csavarral
1930-ban az olasz Caproni-cég szakemberei acélcso szerkezetu,
merevített kivitelu, teljesen vászonborítású, felsoszárnyas, hatülé- Felszállótömeg: 3000 kg Fegyverzet felszerelés:
ses repülogépet szerkesztettek. Az acélcso gyártásra ez ido tájt Maximális sebesség: légi térképezo felszere-
220 km/h lés, célzsákvontató
berendezkedett Weiss Manfréd-gyárban lehetoség nyílott ilyen
Hatótávolság: 460 km csörloberendezés, fu-
jellegu repüloszerkezetek sorozatgyártására, ezért alicencet meg-
vásárolták, és egy próbagépet is (- ALD) építettek. Ugyanakkor az Repülési magasság: 3200 m tárrepülogépként 6
olaszok három különféle katonai feladatra alkalmas Ca - 97 felderí- utasülés
to, könnyu bombázó és térképezo repülogépet is átadtak a magya- Szolgálati ideje: 1930 -1938
roknak. A légiforgalmi alcsoport kísérleti repülései során az acélcso
szerkezet lágyforrasztása fellazult és a gépek vászon borítása elsza-
kadt. Ezt követoen biztonsági okokból ezeket a repülogépeket csak
a titkos légieronél használták kiképzési célzsákvontató és futárfel-
adatokra. A Weiss Manfréd a gyártási programot törölte.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 301

Muegyetemi M -24 futárrepülogépek késobb vonultatták be (1. 851 és 1. 852, jellel). A kétüléses zárt
kabinos, acélcsó törzsszerkezetu repülógépnek alulról beépített,
1.284 és 1.285 illetoleg 1.851 és 1.852 W törésu, két fótartós faszárnya volt, a hátsó fotartóig réteges
jelzésekkel (4 db) lemez borította. Fofutóit mechanikus úton lehetett a szárnytobe
A 105 lóerós Hirth HM - 504 motorhoz 1939 elején készítették el bevonni, a fel- és leszállást réseit, együtt is állítható csürolapok,
a Muegyetemi Sportrepüló Egyesület új, gyors túrarepülógépét. valamint terpesz ívelolap segítette. A légierónél belso futárszolgá-
lati feladatokra használták.
Szegedy Józsefnek a tervezési munkák irányítójának egy Ameriká-
ból hazatért ifjú mérnök, Sziváck Gyula a magával hozott, akkor
legmodernebb NACA szárnymérési eredményekkel nagy segítsé- Fesztáv: 9.4 m
get nyújtott. A sportgépet a New Yorkban rendezett világkiállítá- Hossz: 7,5 m Hatótávolság: 900 km
son is ajánlották, majd zártköru sebességi világrekord elérését is Magasság: 2,2 m Repülési magasság: 4800 m
megkísérelték vele. A gyors és nagy hatótávolság ú repülogépet a Szárnyfelület: 14,6 m2 Motor:
légiero - foleg akkor, amikor további példányait a nagyobb telje- Szerkezeti tömeg: 560 kg 160 lóeros Walter Major
sítményu Walter Major motorokkal is felszerelték - a tartalékállo- Felszállótömeg: 860 kg léghutéses, soros, két-
mányba sorolta. A háborúba lépéskor ezeket az utóbbi típusokat Maximális sebesség: ágú, fa légcsavarral
azonnal (1. 284 és 1. 285 jelet kapták), a kis motorosokat pedig 245 km/h Szolgálati ideje: 1939 -1945
302 A Magyar Királyi Honvéd Légieróben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Focke-Wulf Fw- 58C futárrepülogép Fesztáv: 20,5 m Repülési magasság: 5600 m

Hossz: 13,99 m Motor:
HA - XBG jelzésu (1 db) Magasság: 4,25 m 2 x 280 lóeros Hirth HM
1937 -ben a titkos légiero részére megkezdodött a német gyártású Szárnyfelület: 47,3 m2 508C, 12 hengeres, két-
Fw - 58 Weihe katonai gyakorlógépek szállítása. A gyakorlóbom- Szerkezeti tömeg: 2000 kg ágú fa légcsavarral
bázó, felderíto és meteorológiai kiképzo repülogépeken kívül, ezt Felszállótömeg: 2930 kg Fegyverzet, felszerelés:
a gépet is megkaptuk. A légiero-parancsnoki futárrepülogép a légi Maximális sebesség: teljes vakrepüló felsze-
forgalom kék színét viselte és négyüléses zárt utaskabinja volt. 270 km/h relés
A fémbol készült repülogépet nagy teljesítményu motorokkal, egy- Hatótávolság: 1800 km Szolgálati ideje: 1927 -1945
szárú elektromos úton bevonható futószerkezettel, kétágú légcsa-
varokkallátták el. A "kék Wei he" ettol kezdve Háry László állandó
repülogépe lett, amelyet a HMNRA-nál viselt tisztsége alatt is
megtartott a Magyar Aero Szövetségben. 1945. február 13-án
ezzel a repülogéppel menekült családjával és Magyar Sándor óce-
ánrepülovel együtt Olaszországba, a szövetséges csapatokhoz. Ezt
- kívánságára korábban - a gépbe épített 6,5 órás repülést lehe-
tové tevo üzemanyagtartályok segítségével tudta végrehajtani .

•
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek 303

o 5m
1 .L-L-..-J

~-----------

/f.'87
304 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek

.Savoia - Marehetti SM -75 szállító vette át. A szabadban való tárolás miatt jelentosen károsodtak .
Ketto közülük 1941-ben súlyos baleset során semmisült meg. Az
repülogép egyik (E -101) 1941. április 12-én Veszprémben felszállás köz-
HA-SMA,-SME, illetve E. 101-105 ben, teli ejtoernyosökkel, visszacsúszott és elégett. A másik
jelzések (5 db) (E -105) 1941. november 4-én postával megrakottan, sebesült-
szállító feladatra a frontra indulóban a budaörsi felszállásnál, való-
1938-ban olasz hitelbol, hadi célra is alkalmas, 24 üléses, utasszál- szinuleg hibás muszermuködés miatt, a ködben aKamaraerdobe
lító repülogépeket vásároltak. A repülogép korszerutlen felépí- csapódott. A típus üzemeltetését ezek után letiltották, 1942-tol
tésu volt, átmeno fotartós, alsófedeles, nagy szárnnyal és acélcso korlátozottan újra használatba vették, egy példánya 1944 decem-
törzzsel készült. Az utasteret kivéve - vászon borította. Az olasz berében rossz leszállás miatt használhatatlanná vált. Kettot 1945
gyártók ebben az idoben kezdték az újdonságot jelento korszeru márciusában felrobbantottak.
hidraulikus rendszereket alkalmazni. így lehetséges, hogy az el-
avultnak számító repülogépen hidraulikus futómubevonás, fék- Fesztáv: 29,7 m Motor:
szárnymozgatás, kiegyenlíto- (trimm-) lap mozgatás és légcsavar- Hossz: 21.6 m 3x860 lóeros WM-K-
állítás volt. Az olasz ipar azonban még nem érte el a hidraulikák Magasság: 5,1 m 14, háromágú állítható
gyártásában a megfelelo színvonalat, így ezek a rendszerek állan- Szárnyfelület: 118,6 m2 fémlégcsavarral
dóan meghibásodtak. A gépek muszerezettsége és külso tárolási Szerkezeti tömeg: 9500 kg Fegyverzet, felszerelés:
lehetosége ugyancsak nem érte el a kívánt színvonalat. A magyar Felszállótömeg: 14500 kg 2 db 12,7 mm úrméretú
kívánságra a WM -14A, kettos csillag motorok beépítése sem sike- Maximális sebesség: Breda - SAFA T géppus-
rült tökéletesen, hutési zavarok és különbözo motorhibák a forgal- 370 km/h ka forgatható torony-
mi repülésben is olyan gyakran fordultak elo, hogya polgári légi- Hatótávolság: 1400 km ban,1 db 12,7 mm úrmé-
forgalmi pilóták, a légi forgalom akkori vezetésével egyetértésben, Repülési magasság: 7000 m retú GKM-géppuska áll-
már 1940-tol lemondtak a használatáról. Ekkor az öt darab ványon
SM -75 repülogépet, a Weiss Manfréd-gyár közremuködésével, Szolgálati ideje: 1938 -1945
ejtoernyos csapatszállító, illetoleg sebesültszállító, repülogéppé
alakították áto Ennek során Olaszországból rendelt, Breda típusú
forgatható géppuskatornyokat kaptak, amelyeket a pilótaülés mö-
gött, alsó és felso elrendezésben helyeztek el, a törzs felso hátsó
részén pedig szélvédovel ellátott, nehézgéppuska-állást építettek
ki. A háborúba való bekapcsolódás után a MALERT -tol vezényelt
pilótákkal ezek a repülogépek kezdték meg a frontszolgálati posta-
járatokat és sebesültszállításokat is végeztek. A vegyes építésu,
idojárásérzékeny repülogépeket Pápa, Veszprém, Sóstó és Budaörs
repüloterén is tárolták. Üzemeltetésüket a légiero szakszemélyzete
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 305
306 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fesztáv: 28,6 m Repülési magasság: 8500 m

FIAT G-12 szállító repülogép Hossz: 20,68 m Motor:
Jelzések: S. 151-tol (kb. 12 db) Magasság: 4,9 m 3 x 770 lóeros FIAT
1941 oszén az olasz repüloipar a Honvédelmi Minisztériumnál új Szárnyfelület: 113 m2 A-74RC-42 csillag,
típusajánlattal jelentkezett. A teljesen fém szerkezetu, gazdaságos Szerkezeti tömeg: 8890 kg dudoros NACA-burko-
teljesítményu szállító repülogép bemutatásra hamarosan Magyar- Felszállótömeg: 12800 kg latban, háromágú Piag-
országra érkezett. A három közepes teljesítményu, léghutéses FIAT Maximális sebesség: gio- Hamilton állítható
motor- és a fémszerkezetben alkalmazott dural héjrendszer megfe- 390 km/h fémlégcsavarral
lelt a légiero követelményeinek. 1942-ben rendelték meg az elso Hatótávolság: 1740 km Szolgálati ideje: 1942 -1945
három repülogépet. Az 1942. december 3-án Pápára érkezett az
elso repülogép, amely itt kapta meg magyar felségjelzéseit és lajst-
romjelét. Az elso ejtoernyos szállító repüloszázad hoz osztották be
Marosszéky Jeno - késobb Gelencsér Ferenc - százados pa-
rancsnoksága alatt. 1943-ban a magyar légiero már 12 gépre adott
megrendelést, amelyet azonban az olaszok a háborús események
miatt csak vontatottan teljesítettek.
A hazánkba érkezo repülogépeken a csapatpróba után a Dunai
Repülogépgyár javító muhelyében a gázkarokat, a belso berende-
zést és az ajtónyílásokat átépítették. A Dunai Repülogépgyárban
folytatott átalakítási munkák miatt a második repülogép csak 1943
októberében, a harmadik csak 1944 elején került Pápára. Okmá-
nyok szerint csupán a megrendelt negyedik gépig igazolható az
olasz szállítás, mert 1944 szeptemberében a 2 - 4 gépig az összes
tartozékok leszállítását visszaigazolták a magyar légieronek. Erre
utal az is, hogy 1944 októberében a veszteségjelentésben szerepel
egy FIAT G -12 repülogép, amelyet Veszprémbol Pápára való
áttelepítés közben ellenséges P- 51 vadászok lelottek. Mivel 1945
februárjában az összevont szállítórepülo-századok még két további
FIAT G -12-t tartanak nyilván, egy pedig (Szennik Dezso pilóta
gépe) 1944 novemberében Kecskeméten szovjet csapatok tüzében
ronccsá vált, csak négy repülogép állományába vétele bizonyítha-
tó, de biztos, hogy többet használtak.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 307

o 5m
1 ~
308 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Junkers Ju - 86Ga-1 futárrepülogép Junkers Ju-52j3mg 14 e fegyveres

G -308-309 jelzések (2 db) szállító repülogép
1942-ben a német- magyarrepüloipari együttmuködés munkái- Jelzések: S. 201-tol (23 db) -
nak elosegítése érdekében határozták el, hogy hetente egy alka- Az 1941. évi német - magyar repülogép-gyártási együttmuködési
lommal Budapest- Berlin között futárrepülést végeznek. A repülo- megállapodás kiegészítéseként 1942 elején megállapodást írtak alá
gépek csütörtökön indultak és szombaton tértek vissza, a gyártás- a Ju - 52/3 mg 14 e változatú, megerosített fegyverzetu és felsze-
hoz szükséges speciális anyagokkal vagy rajzokkal, a késobbiekben relésu. szállító repülogépek magyarországi összeszerelésére, majd
pedig a mindig hiányzó beépítendo fegyverekkel. Kezdetben eze- fokozatosan a fodarabok gyártásának megvalósítására. E típus a
ket a repüléseket a magyar .lu -- 86K - 2 gépekkel igen kritikus normál változattói több módosítással is eltért. Ezek közé tartozott,
üzemanyag-határértékkel végezték. E feladatra a légiero Heinkel hogy az utasteret fedett ablaknyílásokkal látták el, az utolsó abla-
He -111 gépei lettek volna alkalmasak, de ebbol a típusból nagy kok nyithatók voltak, hogyagolyószórókat alkalmazni lehessen.
hiány volt. A magyarok kérésére a németek két Ga -1 változatú, A törzs hátsó részén, felül. körsínes 12,7 mm urméretu nehézgép-
legömbölyített orrú, a kisebb fogyasztású BMW-motorokkal ellá- puska-állást építettek ki. A géppuskaállásból jelzokapcsolatot hoz-
tott repülogépet adták át. Ezeket a futárgépeket általában Vághelyi tak létre a pilótákhoz. Az utastérbe helyezett, nagy teljesítményu
Gyula repüloszázados vezette, másodpilótáit pedig a RKI adta. rádiókészülék miatt a nagyobb méretu keretantennát hátrább épí-
Ezzel a géptípussal hajtották végre a futárrepüléseket 1944 végéig. tették be. A megerosített futószerkezet, nagyobb átméroju kerekek-
kel, jól áramvonalazott rudazattal épült. Személyzeti ejtoernyotar-
tályokat és ejtoernyoket helyeztek el a gépen. Aszárnyakra ledob-
ható ellátótartályok külso felfüggesztokészülékeit szerelték. A törzs
Fesztáv: 22,5 m Motor: jobb oldalán nagyméretu rakodóajtót és beszállóajtót képeztek ki.
Hossz: 16.46 m 2 x 845 lóeros BMW DC A fopilóta és a lövész védelmére védopáncél szolgált, amelyet
Magasság: 4,7 m kilenchengeres, csillag azonban általában nem szereltek be. 1944 közepétol a PIRT tevé-
Szárnyfelület: 82 m2 NACA-burkolatban, kenysége folytán ezeknek a repülogépeknek a szállítása már folya-
Szerkezeti tömeg: 5156 kg VOM háromágú állítha- matos volt. A szovjet csapatok gyors eloretörése, 1944 november
Felszállótömeg: 8200 kg tó fémlégcsavarokkal elején, a Ferihegyi repülotér kiürítését tette szükségessé. Eddig az
Maximális sebesség: Fegyverzet, felszerelés: idopontig a 102/1. és 102/2. magyar szállítórepülo-századoknak
370 km/h 2 db 8 mm úrméretú. kb. 20 Ju - 52/3 mg 14-et adtak át. (Ez utóbbi volt a MALE RT
Hatótávolság: 2000 km GKM alsó és felso hátra- személyzetébol szervezett szállítórepülo-század.) Ezt az is igazolja,
Repülési magasság: 8200 m tüzelo géppuska hogya korabeli jelentésekben az S. 202-tol az S. 222-ig terjedo
Szolgálati ideje: 1943 -1945 gépjelzésekkel találkozhatunk.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 309

Motor:
3 x 660 lóeros BMW
Fesztáv: 29.95 m 132A. ki lenchengeres
Hossz: 18.9 m csillag. kétágú. földön
Magasság: 5.8 m állítható fémlégcsava-
Szárnyfelület: 110.5 m2 rokkal
Szerkezeti tömeg: 5800 kg Fegyverzet, felszerelés:
Felszállótömeg: 10 500 kg 1 db 12.7 mm úrméretú
Maximális sebesség: körsínes GKM-géppus-
280 km/h ka és 2 db 8 mm úrmére-
Hatótávolság: 1280 km tú (Stange) golyószóró
Repülési magasság: 6300 m az ablakokban

---------
··0
310 A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Dornier Do -17Ka - 3 távolfelderíto

repülogép
J 101 jelzéssel (1 db)
A német légiero részére kifejlesztett háromszemélyes, Do-17 "Re-
pülo ceruza", nagy sebességu távolfelderíto repülogép, 1937 -ben
a leggyorsabb hadirepülogépnek számított. A jugoszláv légiero is
rendszeresítette, és licencia alapján, francia léghutéses, kettos csil-
lagmotorral gyártotta. A jugoszláv gyártású repülogépek módosí-
tott orr-részébe két mereveloretüzelo géppuskát helyeztek el az
alacsony támadás céljából, illetoleg légi harc megvívására. A repü-
logép rendkívüli sebessége és mozgékonysága (teljes murepülhe-
tosége) ezt lehetové tette. Egy ilyen típusú repülogép 1941. április
10-én Kövérhosszúfalu (Kolozs megye) határában kényszerleszál-
lást hajtott végre, és a magyar légiero zsákmánya lett. A gépet
szétszerelve Csepelre, a Repülo Kísérleti Intézetbe szállították, ahol
1942 februárra helyreállították, 2 db 20 cm fókusztávolságú fény-
képezo sorozatkamerával szerelték fel, és kísérleti gyorsfelderíto-
ként a légiero állományába sorolták. Ettol kezdve akiképzési és a
frontfeladatokban egyaránt részt vett. A dúralumínium építésu re-
pülogép vállszárnyas konstrukciója héjszerkezetu csotörzzsel és Fesztáv: 18,5 m Motor:
torziós duralborítású felületekkel készült. A felületek többi ré-
sze beleértve az osztott vezérsíkrendszert is - vászonborítású Hossz: 16,9 m 2 x 950/1100 lóeros Gno-
volt. Magasság: 4,2 m me- Rhone 14 NO, há-
Szárnyfelület: 55 m2 romágú, állítható fém-
Szerkezeti tömeg: 6200 kg légcsavarokkal
Felszállótömeg: 7500 kg Fegyverzet. felszerelés:
Maximális sebesség: 3 db 7,9 mm urméretu
450 km/h belga, késobb 4 db 8 mm
Hatótávolság: 1200 km urméretu GKM-géppus-
Repülési magasság: 8200 m ka és 20 cm-es fókusztá-
volságú fényképezoka-
mera
Szolgálati ideje: 1941 -1944
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 311
312 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fieseler Fi -156C - 2, D -1 Storch (Gólya) ra egyetlen géppuskájával válaszol hatott. Értékének a rendkívül jó
futómuvet és a rövid gurulásokat tekintették. Frontösszekötonek és
futár- és sebesültszállító repülogép. sebesültszállítónak használták. A hadsereg-parancsnokság futár-
R-101 jelzéscsoport (36 db) századánál, a repülodandár futárszázadnál és a frontra vezényelt
vegyes szállítóalakulatnál (sebesültszállítók) üzemelt.
A felsoszárnyas, merevített repülogépet elsosorban katonai össze-
köto és sebesültszállító feladatokra használták. A jó kilátású kabin-
nai készült gép igen lassú repülésre is képes volt. Ezt a szárnyra
épített eloszárny réshatása, valamint réseit, nagy felületu leszálló-
és csurolapok által kiváltott, az egész fesztáv mentén ébredo nagy
felhajtóero-tényezo tette lehetové. A magyar légierohöz, 1941 au-
gusztusában, érkezo elso két gépet a Repülo Kísérleti Intézet szak-
emberei vizsgálták meg, és tekintettel a téli repülési tilalomra, csak
1942 tavaszán vették át. A hadrendbe R.116, R.117 jellel került.
A magyar légieroben szolgáló 17 gép C-2 típusváltozatú volt.
A késobbiekben D -1 sebesültszállító Storch repülogépeket is
rendeltek (1945-ig 36 darabot). A Fieseler Storch egymotoros,
háromüléses, kabinos repülogép szárnyait hátra lehetett hajtani,
ami a tárolást és az országúti szállítást megkönnyítette. Építési
módja vegyes. A szárny és a kormányfelületek fából, vászonbevo-
nattal készültek. A két 80 literes üzemanyagtartályt a szárnyfelek-
ben a törzstol jobbra és balra helyezték el. A futómu rugózását a
gyár különös gonddal tervezte, számítva a kedvezotlen süllyedose-
bességre. A kerekeket hidraulikusan lehetett fékezni, ennek kö- Fesztáv: 14,25 m Repülési magasság: 5300 m
szönhetoen néhány méteren belül megállt. Mivel képes volt 3 m/s Hossz: 9,74 m Motor:
ellenszél ben néhány géphossz távolságán felemelkedni, akár kis Magasság: 3,76 m 240 lóeros Argus As 10/
terekrol, utcákról is lehetett üzemeltetni. Mindezek a kétségtelen Szárnyfelület: 26 m2 C kétágú fa légcsavarral
rendkívüli tulajdonságok mellett néhány hiányossága is volt. A pi- Szerkezeti tömeg: 935 kg Fegyverzet, felszerelés:
lóták a kormányszerveit kemény muködtetésueknek, repülotulaj- Felszállótömeg: 1320 kg 1 db 7,9 mm úrméretú,
donságait átlagosnál gyengébbnek tartották. Különösen kényes és (mentováltozatnál) : MG -15 géppuska, két
kényelmetlen volt vele a repülés meleg idoben és talajközelben, 1255 kg hordágy vagy egy hord-
mert a nagy felületu repülogépet minden kis széllökés jelentosen Maximális sebesség: ágy és egy kíséro
megdobta. Sebezhetosége és kis sebessége miatt harc helyzetben 45-165 km/h Szolgálati ideje: 1942 -1945
csak a földközelben védekezhetett, amikor a felülrol jövo támadás- Hatótávolság: 540 km
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 313

o 5m
1 J
314 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek

Junkers Ju-52/3 mg 3-ge utasszállítók JUG) repülogépek viszont a Ju-52/3 mg 7e gyorsforgalmi gép-
had ihasználatba n változathoz tartoztak. Kisebb kerékkel, rövidebb futószárakkal,
3 x 750 lóeros BMW 132/E motorral és levegoben állítható légcsa-
S-1 01 és - U - 861 jelzéssorok (7 db) varokkal készültek. Sebességi maximumuk 290 km/h volt, de ható-
távolságuk a fogyasztásnövekedés miatt ennek ellenére csak 1000
A Magyar Légiforgalmi Rt. (MALÉRT) 1936 és 1941 között vásá-
km lett. A következo gépet - a 7041 gyártási számút (HA-JUH)
rolt hét darab Ju - 52 repülogépe három típusváltozatból szárma-
- ezért újra csak a Ju - 52/3 mg 3 e változatban kérték. 1942-ben
zott. Az 1936-ban érkezett 5600-as gyártási számú repülogép
a légieronek már égetoen szüksége volt ezekre a repülogépekre, és
Ju - 52/3 mg 4-e, termes kivitelu, eredetileg nyolc utasüléssei és
a MALÉRT képzett személyzetére a Kárpátokon túl harcoló csapa-
egy tárgyalóteremmel. Ezt a repülogépet a titkos légiero HA - DU R
tokkai való kapcsolattartásra, ezért az egész állományt bevonultat-
jelzéssel a kormányzó szolgálatába állította, és mindvégig katonai
ták, a repülogépekre pedig hadiszíneket és jelzéseket festettek.
feladatra is fenntartották. így történt, hogy az 1938-tól a légi forga-
Jelzésük U.862-U. 867 volt (az U.861 HA-JUA 1941. január
lomhoz kölcsönadott és HA - JUC jelzéssel ellátott repülogépet,
17 -én Nagyváradon lezuhant). A hadmuveleti területen is rendsze-
1841 júliusában újra visszavették a honvédség állományába, és ék
resen tevékenykedo repülogépeket védofegyverzettel nem látták el,
riakú hadijellel, S -101 jelzéssel néhány hónapra front futárszol-
bár a mellékhelyiségbol kialakítható géppuskaállásra a német ter-
gálatba állították.
vek elkészültek. A sebesültszállításra a Magyar Vöröskereszt egy
Az 1937 -ben érkezett 5523 és 5580 gyártási számú gépek
J U - 52/3 mg ge változatú, sebesültszállító ambulanciagépet ka-
(HA-JUA) és HA-JUB Ju - 52/3 mg 3e változatok voltak. Felé-
pott (3288 gyárt. szám). A HA-JEA jelu repülogép a MALÉRT
pítését tekintve hasonló volt az 1939-ben átvett 6360 gyártási
legjobb pilótáival üzemelt. Az így újra hétre növekedett gépállo-
számú, (elobb HA-JUD, majd HA-JUF jelu) negyedik repülo-
mány 1944 nyarán a csákvári és a vaszari hadirepülotereket ért
gép.
Az 1939-ben kapott ötödik a 6585 gyártási számú (HA-JUE) amerikai légitámadáskor pusztult el.
és az 1941. február 11-én érkezett 7005 gyártási számú (HA --

Fesztáv: 29,5 m Repülési magasság: 5800 m

Hossz: 18,9 m Motor:
Magasság: 5,8 m 3x660 lóeros BMW
Szárnyfelület: 110,5 m2 132A, kilenchengeres
Szerkezeti tömeg: 6450 kg csillag, Townend és NA-
Felszállótömeg: 10000 kg CA-burkolattal. kétágú,
Maximális sebesség: földön állítható légcsa-
260 km/h varral
Hatótávolság: 1200 km Szolgálati ideje: 1941 -1945
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 315

Focke-Wulf Fw-58KI-2 Weihe Székelyudvarhely - Marosvásárhely-vonalon repültek. Kettot

1942-ben bevonultattak. A HA - FOA polgári gép maradt, a HA - -
futár-szállító repülogép FOB (5.002 katonai festésekkel) és a HA- FOD (5.003 lett) a
S. 001 jelzéssel (3 db) repülodandár- parancsnokság futárszolgálatába került. Amikor
A MALÉRT részére 1939-ben átadott három speciális repülogép 1944-ben a dandárparancsnokság Ungvárra vonult vissza, az
a kis forgalmi és a futárszolgálatban jól bevált. Az alaptípusból úgy S.003-as egy leszállásnál futómutörést szenvedett. 1944 oszén
alakították ki, hogya gyakorlógép-sárkányhoz alig nyúltak hozzá, visszarendelték oket a 102/2 (MALÉRT) szállítórepülo-századhoz.
a törzs térbeli rácsos szerkezetére szép, belso kárpitozású, nagy Ez a két gép elkerülte a légitámadásokat és légi úton Németország-
befogadóképességu, acélcso szerkezetu, vászonborítású felso sát- ba kerültek. Az idoközben Erdélyben hasraszállt HA - FOA-at gép-
rat építettek. A nagyobb teljesítményu, hosszabb motorokhoz a kocsin Németországba szállították, majd üzemanyaghiány miatt
motorágyat megerosítették, változtattak a törzs és az orr kiképzésén 1945-ben mindegyiket felrobbantották.
(csomagteret képeztek ki). A kedvezo módosítások mellett ezeket
a repülogépeket a kényszeru megoldások is jellemezték. A pilóta Fesztáv: 21 ,05 m Hatótávolság: 1200 km
és rádióstiszt a vezetofülkébe kívülrol, a szárnytorol lépett be. Hossz: 14 m Repülési magasság: 5600 m
A törzs kis keresztmetszete miatt az egymás melletti utasülésbe az Magasság: 4,25 m Motor:
utasok csak két ajtón szállhattak be, az elson a szemben ülo 2-2 Szárnyfelület: 47,3 m2 2 x 400 lóeros Hirth HM
utas, a hátsón a mögöttük ülo két utas. Mindkét ajtó a baloldali Szerkezeti tömeg: 2100 kg 512, 2 ágú, elektromo-
szárnytore nyílott, így az utasoknak egy kis lépcson ide kellett Felszállótömeg: 3000 kg san állítható légcsava-
eloször fellépniük. A légi forgalomban foleg a belföldi Budapest - - Maximális sebesség: rokkal
Kassa- Ungvár, az erdélyi postajáratban pedig Marosvásárhely-- 300 km/h Szolgálati ideje: 1943 -1945
316 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Caudron C-600 Aiglon futárrepülogépek Fesztáv: 9,2 m Hatótávolság: 500 km

Hossz: 7,4 m Repülési magasság: 6000 m
1. 901 - jelzéssorban (6 db) Motor:
Magasság: 2 m
1943-ban a németek a magyar légiero iskola- és gyakorlógép- Szárnyfelület: 14,4 m2 140 lóeros Renault Ben-
igényeit úgy elégítették ki, hogy különféle változatú, francia gyárt- Szerkezeti tömeg: 550 kg gali soros, léghutéses,
mányú repülogépeket adtak áto Ezek közül egyik sikeres típus volt Felszállótömeg: 880 kg fa légcsavarral
a C-600 Aiglon, a 30-as évek rekord er kisgépe, amelyet nyitott Maximális sebesség: Szolgálati ideje: 1943 -1945
és zárt ülésu túraváltozatban is gyártottak. A jó oldalviszonyú 225 km/h
szárnnyal és kituno Renault motorral felszerel!, vegyes építésu
futárgépeknek meghagyták az ezüstszínuket. A motorburkolatukon
magyar leányneveket viseltek. A nyitott ülésu Kati és Zsuzsi, vala-
mint a zárt kabinos Ilus, mint a Repülo Kísérleti Intézet futárgépei,
minden magyar repülotéren megfordultak.
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek 317

Fesztáv: 21 ,80 m Motor:

Siebel Si - 2040 futárszolgálati, Hossz: 12,01 m 2 x 450 lóeros Argus As
kétmotoros utasrepülogép Magasság: 3,8 m 411 típusú, 12 hengeres,
5.400 - jelzéssorban (5 db) Szárnyfelület: 46 m2 léghutéses A motor,
Szerkezeti tömeg: 3920 kg kétágú, Argus bolygó-
A Si - 204 gépek a visszavonulás alkalmával a pilóták és az áttele-
Felszállótömeg: 5400 kg muves, légcsavarokkal
pülések anyagának szállításával jelentos szolgálatot tettek. A ma-
Maximális sebesség: Fegyverzet, felszerelés:
gyar légieronél üzemelo öt repülogép 1944 végétol a megmaradt 1 x 7,9 mm úrméretu, hát-
vadász-, csatarepülo- és gyorsbombázó-alakulatok tevékenységét
350 km/h
Hatótávolság: 900 km rafelé tüzelo géppuska
segítette. A dúralumínium héjszerkezetu, jó oldalviszonyú repülo-
gép trapézszárnnyal és a motorgondolákba húzható futómuvel Repülési magasság: 7500 m Szolgálati ideje: 1944 -1945
készült. Kettos pilótaülésébol igen jó kilátás nyílott, a felso forgat-
ható toronyban alakították ki a rádiós lövész által kezelt védogép-
puska-állást.
318 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek

Fesztáv: 10m Hatótávolság: 900 km

EMESE EM -29 katonai futárrepülogép Hossz: 8,82 m Repülési magasság: 5000 m
M.001 - jelzéssor (25 db) Magasság: 2 m Motor:
Az EM ESE Repülogépgyár Ferihegyen, a repülotér 4-es ut menti Szárnyfelület: 16,3 m2 105 lóeros Hirth HM 504
sávjában a Muegyetemi Sportrepülo Egyesület repülogépterveinek Szerkezeti tömeg: 542 kg A-2, négyhengeres, so-
sorozatgyártására épült. Az M - 25 Nebuló repülogép alapelemeit Felszállótömeg: 845 kg ros, léghútéses
felhasználva, egymás melletti ülésekkel a légieronek 25 áttervezett Maximális sebesség: Szolgálati ideje: 1942 -1945
iskola- és futárrepülogépet készítettek. A repüloszázadoknál a kis 210 km/h
fogyasztású, zárt kabinos, viszonylag gyors kis gépek futárfeladatra
jól beváltak. Le- és felszállásukat a törzs alá nyúló terpeszlapok
segítették. Mély szárnyú, két fotartós faszerkezettel. réteges lemez
és vászonborítással, acélcso törzzsel a rácsra húzott alakadó kere-
tekkel, vászonborítással készült. A 2 m nyomtávolságú futómuve
(vagy sítalpa) lágy rugózású, áramvonalas burkolatba vont ruda-
zattal kialakított merev szerkezet volt. Egy példánya újjáépítve,
1945 után is repü It.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek 319

Caudron C-630 Simoun katonai Fesztáv: 10,4 m Hatótávolság: 1260 km

Hossz: 8,7 m Repülési magasság: 8500 m
futárrepülogép Magasság: 2,6 m Motor:
S. 301 - jelzéssorban (6 db) Szárnyfelület: 16 m2 180 lóeros Renau It 6 p,
A francia gyártmányú, de Németországból hozzánk került Simou- Szerkezeti tömeg: 790 kg hathengeres, léghuté-
nok mint klasszikus túragépek, a megbízható motorjukkal kedvelt Felszállótömeg: 1350 kg ses, soros
futárgépekké váltak. A teljesen faszerkezetú repülogépet, réteges Maximális sebesség: Szolgálati ideje: 1943 -1945
lemez borította, áramvonalazott futómúve merev megoldással ké-
293 km/h
szült. Néhány példány még a frontra is kikerült (102/2 gyorsbom-
bázó-század), ahol belso futár- és összeköto-szolgálatot láttak el.
Kedvelték kellemes repülotulajdonságai és négyüléses, zárt kabi-
nos utastere miatt. Egy példánya 1947- ig üzemelt.
320 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fesztáv: 10m Hatótávolság: 1200 km

Arado Ar - 79B futárrepülogép Hossz: 7,6 m Repülési magasság: 4500 m
T. 001 - jelzéssorban (16 db) Magasság: 2 m Motor:
A kategóriájába több rekordot elért alsószárnyas, áramvonalas, kis Szárnyfelület: 14 m2 105 lóeros Hirth HM
repülogép anémet és magyar sportrepülo-egyesületektol került Szerkezeti tömeg: 525 kg 504/ A 2 négyhengeres,
hadihasználatba. A fémszerkezeti felépítése és mozgékonysága e Felszállótömeg: 800 kg léghutéses, kétágú fa
feladatra alkalmassá tette. A hadsereg futáralakulatainál, valamint Maximális sebesség: légcsavarral
a harcirepülo-századoknál fontos futárparancsnok vagy pilóták 230 km/h Szolgálati ideje: 1944-1945
gyors szállítására használták
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 321

VÉDELMI REPÜLOGÉPEK Fokker O.VI. együléses vadászrepülogép

(1919 -1945) H-AF.1-tol (2 db)
A Fokker rendszeru, acélcso szerkezetu törzzsel épült, kétszárnyú
kis repülogép rendkívüli fordulékonyságával és szilárdságával tunt
VAOÁSZ- ÉS ROMBOLÓ REPÜLOGÉPEK ki. Átmeno fotartós, egy darabban épített, szárnyait huzalmerevítés
nélkül csak rudak kötötték össze, így a kis légellenállású repülogép
a kis teljesítményu motorral is jelentos sebességet ért el. A MÁG-
gyárban készített repülogépekhez 1918-ban a hegesztett acélcso
törzseket a Fokker szállította. A Tanácsköztársaság harcaiban részt
vevo repülogépek a Nemzeti Hadsereg állományába kerültek, majd
a rejtés idoszakában titokban tárolták oket. 1925-tol csak földi
oktatásra használták.

Fesztáv: 7,8 m
Hossz: 5,8 m
Magasság: 2,3 m
Szárnyfelület: 18 m2
Szerkezeti tömeg: 640 kg
Felszállótömeg: 585 kg
Maximális sebesség:
160 km/h
Hatótávolság: 300 km
Repülési magasság: 4000 m

Motor:
100 lóeros Oberursel
forgómotor
Fegyverzet, felszerelés:
1 db 8 mm urméretu
szinkronizált géppuska
Szolgálati ideje: 1919 -1920
322 A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Aviatik Berg 0.1. együléses rálták. Az osztrák Aviatik gyárban Julius Berg fokonstruktor által
tervezett teljesen fa építésu D.1. vadászrepülogép törzsét réteges
vadászrepülogép lemezzel, felületeit vászonnal borították. Jellemzoje a kéttos, mere-
H-A.A.1- jelzéssorban (4 db) vített. "papírvékony" szárnyfelület vékony, íveit profilozással.
A vékony felületek határt szabtak a repülogéppel elérheto végse-
Az elso világháború alatt az aszódi Lloyd és a mátyásföldi MÁG-
bességnek, ezért inkább a jó emelkedoképességüket és a fordulé-
gyárban sorozatban épült együléses vadászrepülogép-típusból
konyságukat használták ki. A békeszerzodés utáni rejtés megviselte
megmaradtakat a Nemzeti Hadsereg elso hadrendjébe sorolták. Az
a szerkezetüket, 1928-ban a MÁG-gyárban már csak egy törzset
alakulat a Magyar Aeroforgalmi Rt. (MAEFORT) keretei között oriztek.
tevékenykedett. A repülogépeket mint gyors postagépeket regiszt-

Fesztáv: 8 m
Hossz: 6,88 m
Magasság: 2.45 m
Szárnyfelület: 21,7 m2
Szerkezeti tömeg: 670 kg
Felszállótömeg: 885 kg
Maximális sebesség:
185 km/h
Hatótávolság: 300 km
Repülési magasság: 6050 m
Fegyverzet felszerelés:
2 db 8 mm urméretu
szinkrongéppuska
Szolgálati ideje: 1919 -1925
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 323

o
1
324 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fokker O.VII. együléses vadászrepülogép 1923 -1935 között a felületeket felújítva, vadászrepülo-kiképzésre
használták. Az elso világháborúnak ezt a legjobb vadásztípusát
H - M FOA - majd HA - FOA - jelzéssor hadgyakorlatokon a Fokker C.v.D. gépek mellett még védovadász-
(4 db) feladatra is alkalmazták.
1935-ben egy ép példányát dr. Rákosi György, a LÜ H akkori
A vadászrepülogép-típust 1918 végétol a MÁG-ban is gyártották. vezetoje, a Közlekedési Múzeumnak adományozta. A Tanácsköz-
Acélcso törzsszerkezettel és fa építésu felületekkel készült. Motorja társaság ideje alatt épült példány 1944-ben a bombázás során
nagyobb teljesítményu volt. mint az eredeti német gépeké. A Ta- megsérült. Az 1946-os állomány jelentésben még szerepeltették, de
nácsköztársaság harcai után több példányt elrejtettek, majd az 1950-es években ismeretlen okból megsemmisítették.

Fesztáv: 8,93 m
Hossz: 6,93 m
Magasság: 2,8 m
Szárnyfelület: 20,5 m2
Szerkezeti tömeg: 688 kg
Felszállótömeg: 905 kg
Maximális sebesség:
196 km/h
Hatótávolság: 400 km
Repülési magasság: 7500 m
Motor:
210 lóeros, MÁG Oaim-
ler kétágú, légcsavarral
Fegyverzet. felszerelés:
2 db 8 mm urméretu,
szinkronizált Gebauer-
géppuska
Szolgálati ideje: 1919 -1934
A Magyar Királyi Honvéd Légieróben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 325

o 5m
l I
326 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fokker O.XVI. együléses vadaszrepülogép Fesztáv: 9A m Motor:

Hossz: 7,15 m Gn - Rh Jupiter VI.
H - MAGS-tol, illetve HA - AGS-tol
Magasság: 2,7 m Kompr. 480 lóeros csil-
kezdodo jelsor (4 db) Szárnyfelület: 18,5 m2 lagmotor, kétágú, acél-
A Fokker licencszerzodések idején a Honvédelmi Minisztérium Szerkezeti tömeg: 999 kg lemez légcsavarral
titkos megbízásából a Weiss Manfréd-gyár az alábbi fedoszöveg- Felszállótömeg: 1440 kg Fegyverzet, felszerelés:
Maximális sebesség: 2 db 8 mm urméretu Ge-
gel szerezte be a repülogépeket: "A gyár Hollandiából két darab
253 km/h bauer-motorgéppuska
nagy teljesítményu, együléses sportgépet és tartalékul egy rep.
gépsárkányt kíván beszerezni. A sárkányokba próbára és fejlesztés-
Hatótávolság: 400 km Szolgálati ideje: 1929 -1936
re a WM újonnan készült motorjait kívánják beépíteni." A kért Repülési magasság: 8200 m
három repülogép megérkezett (1930. június 20.). Késobb egy
továbbfejlesztett sárkányt is kaptak (- AGU, 1931-ben). Átmeno,
fa építésu, trapézszárnyakkal, acélcsobol épített, vászonborítású
törzzsel és kormánysíkokkal készültek. A vadászgépek hazai gyár-
tása a franciák tiltakozására meghiúsult, de a nálunk lévok haszná-
latban maradtak. Közülük egy 1931 júliusában, Wilhem Károly
pilótával lezuhant.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 327

Ansaldo A.C - 3 gyakorló szállították, és helyettük két FIAT CR - 20 gépet adtak az olaszok.
Az Ansaldo - Dewoitine vegyes építésu, merevített felsoszárnyas
vadászrepülógépek típus volt, meglehetosen elavult szerkezeti megoldásokkal.
H - MALJ és H - MALK jelzések (2 db)
Fesztáv: 12,8 m Repülési magasság: 9500 m
Az olasz Ansaldo A.C - 3 vadászrepülogép a francia Dewoitine Hossz: 7,3 m Motor:
D -19 típus Gnome-Rhöne Jupiter-IV. elnevezésu, kisebb telje- Magasság: 2,92 m GN - Rh Jupiter- VI. 420
sítményu motorral felszerelt változata volt. A megrendelés után Szárnyfelület: 25 m2 lóeros csillagmotor,
derült ki, hogy csak a nagyobb terhelésu, kétüléses gyakorló va- Szerkezeti tömeg: 1075 kg kétágú fa légcsavarral
dászgépbe építheto be a továbbfejlesztett Jupiter-VI. motor, Felszállótömeg: 1550 kg Fegyverzet, felszerelés:
amelyet ekkor már a Weiss Manfrédban sorozatban gyártottak. Maximális sebesség: 2 db 7,7 mm urméretu
A már használt típusokat olasz pilóták hozták Szombathelyre be- 235 km/h Breda-géppuska
mutató átvételre. Rövid kipróbálás után a repülogépeket vissza- Hatótávolság: 700 km Szolgálati ideje: 1929 -1930
328 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

FIAT CR-20 és CR-208 vadászrepülogép a pilóta (Pálovics András) kiugrani kényszerült. Ezek a repülogé-
pek az akkori élvonalbeli hadirepülogépeket tekintve, az olasz re-
H - MAPP, - MAPQ, illetoleg HA - APP és püloipar magyar export jának megindulását jelentették.
APQ jelzésekkel (2 db)
Kettot kaptunk az olaszoktói: az APP együléses alaptípus, az APO Motor:
kétüléses CR - 20B gyakorlóvadász volt. Az olasz légiero fejleszté- Fesztáv: 9.8 m 410 lóeros FIAT A-20
se idoszakában készültek. Rosatelli fotervezo elso, teljesen fém- Hossz: 6.58 m folyadékhutéses. 12
szerkezetu, vászonborítású, nagy sorozatban gyártott géptípusa Magasság: 2.75 m hengeres. Velrendezésu
volt. Változó repülési tulajdonságain csak jó pilóták tudtak úrrá Szárnyfelület: 25.65 m2 motor. kétágú fa légcsa-
lenni. A magyar gépekben nem volt géppuska, ezért a rögzítonyílá- Szerkezeti tömeg: 980 kg varral
sain forró levego áramlott a pilótákra. Eros szerkezetére jellemzo, Felszállótömeg: 1400 kg Fegyverzet felszerelés:
hogy 1934-ben Szombathelyen egy légi harc-gyakorlaton bekö- Maximális sebesség: 2 db 7.7 mm urméretu
vetkezett összeütközésnél a CR - 20 (- APP, Boskovits Sándor) 270 km/h Breda-géppuska
sérülten leszállt, míg a vegyes építésu D - XVI. ronccsá tört gépbol Repülési magasság: 8000 m Szolgálati ideje: 1930 -1934
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 329

FIAT CR - 20bis együléses be. Nagy Mihály, Szabó Mátyás, Tarr Mihály, GyenesJános pilóták
vadászrepülogép 1932-tol a légiero repüloterein már CR - 20bis vadászrepüloraj-
bemutatókat tartottak. 1934. IV. 25-én - AZS jelu égo gépbol
HA - AZA - jelzéssor (16 db) Czirmay Zoltánnak ki kellett ugrania. IX. 10-én az - AZO és az
Az elso tizenkét vadászrepülogépet bemutató címén hozták az - AZM jelzésu összeütközött (Fuszek Henrik ejtoernyovel kiugrott
olasz pilóták'Szombathelyre, Az itt létesült Repülo Magas Iskola Kövessy Gyula lezuhant) 1935-ben Horváth Zoltán, 1936. VI.
lett az elso magyar vadászrepülo-század (íjász) kiképzobázisa, 10-én Kepp József pilóták vesztették életüket lezuhanáskor.
(Ekkor még eredeti olasz századjelvény, "Sagitto" volt a gépeken.) A géptípus zuhanórepülésben bólogatott, fordulóban erosen ol-
A CR - 20bis vadászgépeket nagyobb teljesítményu motorral gyár- dalra csúszott (traverzált), majd hirtelen ráfordult az irányra. Az
tották, futómurendszerüket is módosították, osztott, háromrudas összeütközések valószínusítheto oka is ez volt.
futótartói rugóstagjait az alsó szárnyon áttörve, a törzsbe kötötték

Fesztáv: 9,8 m
Hossz: 6,7 m
Magasság: 2,75 m
Szárnyfelület: 25,65 m2
Szerkezeti tömeg: 980 kg
Felszállótömeg: 1400 kg
Maximális sebesség:
270 km/h
Hatótávolság: 800 km
Repülési magasság: 8500 m
Motor:
420 lóeros FIAT A-20/A
folyadékhutéses, 12
hengeres V motor, két-
ágú fa légcsavarral
Fegyverzet felszerelés:
2 db géppuska (nem volt
beépítve)
Szolgálati ideje: 1932 -1937
330 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

FIAT CR- 30 gyakorló vadászrepülogépek gyenlítolap. 1939-ben a volt osztrák anyagból újabb négy repülo-
gépet kaptunk ebbol a típusból.
G.101 csoportban (10 db)
1934-ben Európa minden fovárosában bemutatott új olasz "ver- Fesztáv: 10,5 m Motor:
senygépet" láthattak az érdeklodok Mátyásföldön. A kétüléses Hossz: 6,7 m 600 lóeros FIAT A-30
FIAT AR - 30-at a légiero vadászparancsnokaival (Grosschmigd, Magasság: 2,8 m folyadékhutéses A mo-
Modory és Batári) is kipróbáltatták. Mivel a repülogép minden Szárnyfelület: 27 m2 tor, kétágú, földön állít-
elozo típusnál jobb repülotulajdonságot mutatott és kifogástalanul Szerkezeti tömeg: 1060 kg ható fém légcsavarral
murepült, rövidesen 12-t rendeltek belole (10 db együléses Felszállótömeg: 1460 kg Fegyverzet, felszerelés:
CR - 30 és 2 db AR - 30 változatot). A repülogépek a CR -- 20-ak Maximális sebesség: 2 db 7,7 mm urméretu
helyett 1937 -ben álltak szolgálatba. A fémépítésu, nagy részben 300 km/h Breda-géppuska + 100
vászonborítású CR - 30 vadászgéptípus jellemzoje volt a V dúcos Hatótávolság: 600 km kg bomba (10 x 10 kg)
szárnymerevítés és a csurokormány alsó felületén alkalmazott kie- Repülési magasság: 7500 m Szolgálati ideje: 1936 -1939
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 331

FIAT AR - 30 gyakorló, kétüléses

vadászrepülógépek
G.101- korábban HA-AQA jelzéssorban
(2+5db)
1936-ban a HUBA II. hadfelszerelési program keretében nagy
mennyiségu olasz repüloanyag beszerzése vált lehetové, amelyben
két darab AR - 30 vadászkiképzo repülogép is szerepelt. 1939-ben
még egy 50%-ban elhasznált olasz és négy darab jó állapotú - volt
osztrák - vadászkiképzo repülogép is érkezett. Az AR - 30 kemény
kormányaival, hosszú startútjával és a repülotulajdonságaival az
olasz vadászgépekre jó eloképzo tipus volt. A kétülésesre alakított
CR - 30 vadászrepülogép zömök törzsébe még egy - eléggé hátra
épített - második ülést is elhelyeztek. Ebben ült az oktató. A Ill.
fokú CVD., illetoleg Sólyom repülések után a FIAT-vadászgépek-
nél nagyon oda kellett figyelni. Nem volt szabad a hosszú nekifu-
tásból ido elott elemelni, vagy a levegoben kis sebességgel (kié-
heztetve). hirtelen kormánymozdulatot tenni. Ha ilyenkor a repülo-
gép háton dugóhúzóba esett, a pilótán már csak az ejtoernyo
segített. A vadásziskola ezekklill a gépekkel Fülöp István szds.
parancsnokságával eloször Börgöndön, majd 1940 nyarán Buda-
örsön tevékenykedett. Innen kerültek Vátra, ahol Palkó László
szds.-t nevezték ki parancsnoknak.

Fesztáv: 10,5 m Repülési magasság: 7500 m

Hossz: 6,7 m Motor:
Magasság: 2,8 m 600 lóeros FIAT A-30
Szárnyfelület: 27 m2 folyadékhutéses A mo-
Szerkezeti tömeg: 1100 kg tor, kétágú, földön beál-
Felszállótömeg: 1400 kg lítható fém légcsavarral
Maximális sebesség: Fegyverzet, felszerelés:
290 km/h fotó - géppuska
Hatótávolság: 600 km Szolgálati ideje: 1936 -1942
 332 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

FIAT CR-32 Quater együléses FIAT CR- 32 együléses vadászrepülogép

vadászrepülogép - V.101- korábban HA-AIA-, -ANA,
V.185- és V.080- jelzéssorok (36 db) AOA - jelzéssorokban (76 db)
Ebbol a típusváltozatból, a volt osztrák készletbol az Anschluss LÜH-számai: (- AlA sor) 3301- 3326-ig,
után a németek a magyaroknak 36 megerosített kivitelu gépet ( - ANA sor) 3327- 3352 és ( - AOA sor)
adtak. Az üres tömeg, valamint a terhelhetoség növekedése jelen- 3353-3376-ig
tos szerkezeti megerosítésekre utal. A repüloszázadok hiányainak
pótlására és a vadásziskolához osztották szét oket (Budaörsre pl. Az 1930-as évek elejének egyik legsikerültebb európai vadászre-
a V.089 és V.090 gépek kerültek.) Ezek a repülogépek a vadászerok pülogép típusából1936. április 23-tói (- AlA érkezése) december
súlyos beszerzési gondjainak idoszakában kerültek hozzánk. végéig a Magyar Királyi Honvéd Légiero (fedo nevén Légügyi Hi-
1938 végén a CR - 32 típus felújítása területén említésre méltó vatal) részére 76-ot szállítottak. Az akkor szervezett vadászezred
kísérlet történt. A Weiss Manfréd-gyár egy repülogépet Gnome- két osztályába tartozó hat vadászszázadnak (6 x 9 + 2 gép) a Re-
Rhone 14 M Mars kettos, 700 lóeros teljesítményu 14 hengeres pülo Kísérleti Intézetnek és a vadásziskolának jutott belole. Az
csillagmotorral épített át. A CR - 32/14 típusjelu repülogépen kb. ezüst színu gépek törzsén nagy fekete szám volt. A CR - 32 elodjé-
egy évig különbözo próbákat végeztek, azután eredeti motorjával tol egy méterrel kisebb fesztávolság ú (így kisebb felületu) szárnyá-
került vissza Mátyásföldre, mert nem mutatott lényeges változáso- val, kb. 10%-kal nagyobb teljesítményu motorjával és könnyebb
kat. Az 1941. évi hadi események során végleg bebizonyosodott, szerkezetévei tért el. Csuro-kiegyenlíto lapjait a szárny fölé helyez-
hogya CR - 32 már nem hadrafogható. Áprilisban a Jugoszlávia ték. Ezek a változtatások a rendkívül jó repülotulajdonságok mellett
. elleni támadáskor ezeket a repülogépeket motorhiba miatt vissza- tovább növelték a gép mozgékonyságát és murepülo képességét.
vonták. Ennek ellenére az egész 1941 -es háborús évben, sot 1942 Hátrányai közé a hosszú felszállóutat, a rossz kilátást a tartott orrú
végéig, mindkét vadászezred két-két százada más hiányában a kilebegtetésnél és a nagy leszállósebességet lehet sorolni. A repü-
megmaradt gépeivel hadrendi szolgálatban állt. logépek hadrafoghatóságát növelte, hogy az olasz fegyverzet he-
lyett két darab 8 mm urméretu, nagy tuzgyorsaság ú, motormeghaj-
Fesztáv: 9.5 m Motor: tású magyar Gebauer ikergéppuskát építettek be. Ez már a légiero
Hossz: 7.45 m FIAT A-30 RA 650 lóe- elso bevetésekor eredménnyel járt. 1939 márciusában az 1/1. va-
Magasság: 2.7 m ros. folyadékhutéses. dászszázad FIAT CR - 32 gépévei hat szlovák Avia B - 534 és
Szárnyfelület: 22.1 m2 kétágú. a földön állítha- három Letov S - 328 gép felett fölényes, gyors gyozelmet aratott
Szerkezeti tömeg: 1350 kg tó fém légcsavarral (öt igazolt, két valószínu lelövés), saját veszteség nélkül. Ekkor a
Felszállótömeg: 1850 kg Fegyverzet, felszerelés: gépek már az olasz eloírásnak megfelelo, fuzöld alapon sötétzöld
Maximális sebesség: 2 db 12.7 mm urméretu foltozású rejtofestéssel repültek, de alsó részük változatlanul ezüst
350 km/h Breda-nehézgéppuska színu maradt. Az ék alakú piros-fehér-zöld hadijel és a törzsoldalra
Hatótávolság: 700 km + 20 kg bomba írt V.101-tol indított számsor mellett minden század saját színes
Repülési magasság: 9500 m Szolgálati ideje: 1939 -1942 jelvényét is elhelyezte a pilótaülés tájára.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek 333

Fesztáv: 9.5 m Motor:

Hossz: 7.45 m 650 lóeros FIAT
Magasság: 2,7 m A - 30RA folyadékhúté-
Szárnyfelület: 22,1 m2 ses A motor, kétágú fém
Szerkezeti tömeg: 1100 kg légcsavarral
Felszállótömeg: 1325 kg Fegyverzet, felszerelés:
Maximális sebesség: 2 db 8 mm úrméretú, 261
350 km Ih 31 M Gebauer-ikergép-
Hatótávolság: 600 km puska + repeszbombák
Repülési magasság: 9500 m (10x10kg)
Szolgálati ideje: 1936 -1942

o 5m
L L - J --L L__ -----.J
334 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fesztáv: 9,1 m Motor:

Heinkel He-112B-O együléses Hossz: 9,3 m 670 lóeros Jumo-210/E
vadászrepülogép Magasság: 2,85 m bevonható hútoradiá-
V.301 - jelzéssor (3 db) Szárnyfelület: 17 m2 torral, kétágú, állítható
Szerkezeti tömeg: 1950 kg fém légcsavarral
Az alsó fedeles, dural fémhéjszerkezetu vadászrepülogép 1937 -tol
Felszállótömeg: 2250 kg Fegyverzet, felszerelés:
szakemberek figyelmének a középpontjában állt. Speciál változata 2 db 20 mm úrméretú,
Maximális sebesség:
sebességi rekordot ért el, felépítésében és fegyverzetében a jöven- 385 km/h MG FF-gépágyú, 2 db
do vadászrepülogép mintáját látták. A magyar légiero az elso pilla- 7,9 mm úrméretú
Hatótávolság: 850 km
nattól érdeklodött a gép licencgyártása iránt. A Heinkel-gyárral MG -17 géppuska,
Repülési magasság: 7500 m
megkezdodtek a tárgyalások, három mintagépet le is szállítottak, 6 x 10 kg bomba
az RLM azonban nem járult hozzá a licenc átadásához. így hazai
Szolgálati ideje: 1939 -1941
gyártásra nem kerülhetett sor, sot a háború kitörésekor a pótlólag
megrendelt 20 repülogép szállítását is lemondták. Duralhéj megol-
dású, elliptikus körvonalú, szembol nézve W formájú, szabadon
hordó szárnyszerkezete a törzshöz két oldalról felhajló. A fotartó
rendszer a törzsbe alulról beépítheto, átmeno rendszeru. A leszál-
lást és felszállást hatásos ívelolap- fékszárny rendszer segítette.
Duralhéj szerkezetu törzse áramvonalas, zárt vezetofülkével, a piló-
ta fölött, a levegoben is hátratolható résszel készült. Ugyancsak
duralszerkezetu vezér- és kormánysíkok szabadon hordó megol-
dással épültek. A futómuhöz tartozó, eros olajrugózású futómu-
szárt két támaszrúd, háromtagú rendszerré egészítette ki, amelynek
egyik tagja a szárnyvég felé történo kitámasztást illetoleg bevonást
is lehetové tette. A kapott három repülogép az RKI állományában
maradt, és idoszakos csapatpróbák, típusrepülések, valamint riasz-
tások idején védelmi készültség céljait is szolgálta.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek 335

o 5m
L..__. .L . .L __ ---'- ~ .J

/
/ ./

=-----,~ _---=.----=
336 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek

Fesztáv: 9.9 m Motor:

Messerschmitt Bf -1 090 -1 együléses Hossz: 8.7 m 670 lóeros Jumo-210/E
vadászrepülogép Magasság: 2.45 m folyadékhutéses A mo-
V.601 - jelzéscsoportban (2 db) Szárnyfelület: 16.35 m2 tor. kétágú. állítható.
Szerkezeti tömeg: 1900 kg fém légcsavarral
1941-ben a német-magyar repülogép-gyártási együttmuködési
Felszállótömeg: 2200 kg Fegyverzet, felszerelés:
tárgyalás során a magyarok sürgették, hogyakorszeru német repü- 4 db 7.9 mm urméretu
Maximális sebesség:
logépet minél elobb megismerhessék. Az RLM részérol megígérték,
460 km/h MG -17 géppuska
hogy azonnal szállítanak iskola- és futárgépeket, valamint három
Hatótávolság: 650 km Szolgálati ideje: 1941 -1942
darab nagyjavítás elott álló Me-1 09-et Jumo-motorral (1941. V.
Repülési magasság: 9500 m
19.). A három ígért gépbol kettot Gyorben állítottak össze, miután
vasúti szállítással, összetört állapotban megérkeztek. A használt
motorok nagyon bizonytalanná tették a repüléseket. A fémépítésu,
dural héjszerkezetu repülogépek az elso hadihasználatú szériából
származtak (D -1), így a tervek szerint gyártásra kerülo F, illetoleg
G szériájú gépektol sok szerkezeti részben eltértek. Pilótakabinjuk
még a könnyu plexiborítású kivitelben, páncélozás nélkül készült.
A szárnyak régi megoldású, egy fotartós, önálló kiviteluek voltak,
egybeépített leszállólapokkal (mint a Tajfun futárgépnél). A mo-
torhuto a motor alatti térben, az olajhutovel volt összeépítve.
A könnyített kivitelu vezérsíkokat, egy dúccai a törzshöz meverítet-
ték ki. Az egyik példánya Repülo Kísérleti Intézet (V.602), a másik
pedig - csapatpróbára - a Repülo Akadémia várpalotai állomá-
nyába került. Mindketto az 1944-es bombázásoknak, illetoleg hadi
eseményeknek esett áldozatul.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 337
 /
338 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott ~pülogépek
Fesztáv: 9,7 m Motor:
FIAT CR - 42 együléses vadászrepülogép Hossz: 8,26 m 840 lóeros FIAT A-74
V.201 - jelzéscsoportban (72 db) Magasság: 3,1 m Re - 38 csillagrnotor,
Akorszeru német vadászrepülogép-konstrukciók megszerzésének Szárnyfelület: 22,4 m2 háromágú lendületsú-
meghiúsulása és a CR - 32 típusú gépek jó repülotulajdonságai Szerkezeti tömeg: 1725 kg lyokkal és hidraulikusan
tették elfogadhatóvá, hogy 1939-ben a légiero fegyverzetfejleszté- Felszállótömeg: 2275 kg vezérelt fém légcsavar-
se során ezt a régebbi repülogéptípust szerezték be. Az olasz ipar Maximális sebesség: ral
gyors szállítási készsége nyomán vasúti szállítással. olasz szerelok- 445 km/h Fegyverzet felszerelés:
kel már 1939 nyarán megérkeztek Székesfehérvár-Sóstó repülote- Hatótávolság: 795 km 2 db 12,7 mm úrméretú
rére az elso FIAT CR - 42 gépek. A repülogépek nem okoztak Repülési magasság: 10 200 m Breda-géppuska
csalódást az ésszeru fejlesztések, az állítható légcsavar, a nagyobb Szolgálati ideje: 1939 -1945
teljesítményu csillagmotorral rövidebb felszállóutat eredményez-
tek. A jobb leszállási állásszög és a kerékfékek a leszállótávot
rövidítették. A repülogép megorizte a CR - 32 kituno murepülo
tulajdonságait és századkötelék murepülésben utolérhetetlen volt.
A fémcso szerkezetu, kettos szárnymerevítéssei ellátott kétfedelu
vadászgép, közel kör keresztmetszetu törzzsel és elliptikus kor-
mánysíkokkal, impregnált vászonborítással készült. Merev futómu-
vét áramvonalazott burkolatba helyezték. A botkormányon levo
gomb hozta muködésbe azokat a fékeket amelyek az oldalkormány
pedál nyomása szerint muködtek. A légcsavar lendületsúlyos meg-
oldása a leállítás elotti utolsó fordulatoknál a légcsavarlapátokat a
földi gyorsítóhelyzetbe állította vissza. 1941-ben egy kényszerle-
szállást végrehajtott jugoszláv SM -79 bombázóért még két
CR - 42 repülogépet adtak az olaszok. 1941-ben a gyorshadtest
légi támogatására két CR - 42 géppel felszerelt repüloszázad - a
Szobránczy Aladár rep. százados vezette kolozsvári 2/3. Ricsi,
majd a Tomor László rep. százados vezette mátyásföldi 1/3. Kör ász
jelu - eredményesen támogatta a csapatokat és két-két veszteség
mellett 7, illetoleg 17 légi gyozelmet jelentettek hazatérésükig.
A CR - 42-t ezt követoen a vadászharckiképzo alakulatoknál gya-
korlófeladatokra használták. 1944-ben lángrejto kipufogókkal el-
látva, mint zavaró harci gép, éjjel végrehajtandó feladatokra tervez-
ték, de ennek megvalósításáról nem maradtak fenn adatok.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 339

o
l
340 A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Reggiane Re-2000 Falco együléses A gép mindezek ellenére nyújtotta a kívánt teljesítményeket és
1941 végén a fronton is megjelent egy csonka század Gyenes
vadászrepülogép László százados parancsnokságával és egy repülogép elvesztése
V.401 - jelzéscsoportban (70 db) mellett, három légi gyozelmet jelentett. 1942-ben azonban a 2.
1939- ben, a vadászrepü logép- beszerzés kritikus idoszakában Sza- hadsereg repülodandárjához kivonult 2 x 12 db Raggiane
Re - 2000 teljes egészében elpusztult. A típusból megmaradt olasz
bó László ezredes, a római katonai attasé jelentette, hogy az ola-
gépeket ezután a MÁVAG-ban magyar motorokkal és páncélozás-
szok megszerezték és hajlandók a magyaroknak eladni a sebességi
sai átépítették.
világrekord megdöntésére épített amerikai Seversky P- 35 vadász-
repülogép náluk épített változatát és gyártási jogát. A hírt Horthy
Miklós kormányzó eképpen jelentette be a nála kitüntetés átvételé-
re megjeleno, a szobránci harci cselekményekben gyoztesen részt
vevo vadászrepülo tiszteknek: "Nemsokára a világ legjobb vadász-
gépeit fogjátok megkapni." A Re- 2000 elso típusa a kituno dural
héjszerkezetu P- 35 exportváltozata volt amelyet a svédek már Motor:
elozoleg Egyesült államokban megvásároltak. A Severskynél "ta- 1000 lóeros Piaggio
nulmányúton" járt olasz tervezok ennek minden lényeges elemét P - XI. CR - 40, léghuté-
olyan sikeresen másolták le, hogya svédek is jelentkeztek az ola- ses csillagmotor, a NA-
szoknál állományuk kiegészítésének igényével. A magyar megren- Fesztáv: 11 ,O m CA-gyuru felso részébe
delés is azonnal megszületett 70 darabra, és a MÁVAG-ot utasítot- Hossz: 7,5 m épített olajhutovel.
ták a licenc megvásárlására, a gyártásra való berendezkedésre. Magasság: 3,20 m háromágú, elektromo-
Duralszerkezetében a szárnyto bordaközeit használták üzemanyag- Szárnyfelület: 20,4 m2 san állítható fém légcsa-
tartályoknak, ezért az illesztéseket és a szegecseket benzinálló . Szerkezeti tömeg: 2070 kg varral
anyaggal tömítették. Az olaszok azonban a tömítoanyag összetéte- Felszállótömeg: 2460 kg Fegyverzet felszerelés:
lét nem ismerték, így a repülogépek a szárnyto alján szivárgó ben- Maximális sebesség: 2 db 12,7 mm urméretu
zinnel repültek. A repülogépnek páncélozása nem volt. A hidrauli- 520 km/h Breda - SCOTTI nehéz-
kus helyett alkalmazott csúszóérintkezos, elektromos légcsavarállí- Hatótávolság: 680 km géppuska
tás, valamint a futómu-muködtetés is gyakran meghibásodott. Repülési magasság: 10 800 m Szolgálati ideje: 1941 -1943
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 341

o 5m
~ ~~_J_~_~ ~ ~ I
 !
342 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

MÁ V AG - Re - 2000 Héja együléses a Gyorben épült Bf-1 09 vadászgépekkel. Mivel olasz és magyar
Héja több volt. a századok a Héjával folytatták a harckiképzést és
vadászrepülogép (Héja- M) a logyakorlatokat. 1944 tavaszára az összes harci és kiképzoszáza-
V.471 -, V.501 -, V.601 - jelzéssorok dot MÁVAG Héja-vadászrepülogéppel látták el. Ekkor kezdodött
(196 db) csak a Bf-109 típus elso gépei nek beérkezése a leváltásukra.
A légiero 1943-ra már új megbízást adott a gyárnak, a típusból
A magyar Héja típusnevu vadászrepülogép gyártása az átadott sürgosen zuhanóbombázó harci gépeket kellett kifejleszteni. Az
olasz tervrajzok és a már tapasztalt hibák kijavításával indult. Mivel átalakításokra a V. 570 és V.660 jelu gépeket jelölték ki.
ebben az idoben még nem álltunk háborúban Nagy-Britanniával,
Hamilton-Standard rendszeru légcsavar- és futómu-hidraulikákat
rendeltünk. Ezzel az olasz megoldás két jelentos hibáját kiküszö-
bölték. Takátsy Tibor gyártásvezeto fomérnök ezután a Honvédel- Motor:
mi Minisztérium kívánsága szerint a Gebauer-fegyverzet. a 1030 lóeros WM -148
WM -14B motor, pilóta-páncélülés, a szárnycella-tartályok he- kettos, léghutéses, 14
lyett önálló, kis tartálycsoport. a farokkerék-rendszer, valamint rá- hengeres csillagmotor,
diókészülék-beépítéssel kapcsolatos áttervezéseket hajtott végre. Hamilton-Standard hid-
Csak ezt követoen indult a sárkány sorozatgyártása, illetoleg a még Fesztáv: 11 m raulikusan és lendület-
megmaradt olasz gépek átalakítása. Magyarország hadbalépése Hossz: 7,9 m súllyal vezérelt, állítha-
veszélyeztette a program végrehajtását. A hidraulikákat csak 1943- Magasság: 3,2 m tó, háromágú fém lég-
ra sikerült Törökországon át megszerezni. A gyártás nagy késéssel Szárnyfelület: 20,4 m2 csavar
indult, és még sok problémával járt. Az olasz páncélülés ugyanis Szerkezeti tömeg: 2070 kg Fegyverzet, felszerelés:
a gép súlyponthelyzetét kritikusan megváltoztatta, a többletsúly Felszállótömeg: 2610 kg 2 db 12,7 mm urméretu
miatt a mozgékonysága és a sebessége csökkent. Egy repülogép Maximális sebesség: nehézgéppuska (GEP--
szárnylecsavarodás miatt lezuhant. A muegyetemen az egész 520 km/h Danuvia-rendszer) +
szárnyszerkezetet átvizsgálták és megerosítéseket írtak elo. így a Hatótávolság: 650 km 100 kg bomba
magyar Héja sorozatgépek átadása majdnem párhuzamosan folyt Repülési magasság: 10 800 m Szolgálati ideje: 1941 -1944
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 343

o
1
344 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fesztáv: 9,92 m Motor:

Messerschmitt Bf -1 09F- 4/B együléses Hossz: 8,94m 1300 lóeros DB - 601 E
vadászrepü logép Magasság: 2,60 m folyadékhútéses motor,
V.001 jelzésekkel (66 db) Szárnyfelület: 16,2 m2 háromágú VOM-fém
Szerkezeti tömeg: 2250 kg légcsavarokkal
1942 oszén a fronton a Héjákkal szerzett rossz tapasztalatokra
Felszállótömeg: 3005 kg Fegyverzet, felszerelés:
hivatkozva, a magyar légiero kérte alakulatainak a Bf-1 09 típusú Maximális sebesség: 2 db 7,9 mm úrméretú
repülogépekkel való felszerelését. A kérésre, 1942. december 14- 630 km/h MG -17 géppuska és
én, a németek átadtak 12 db Bf-109F-4/B változatú használt 1 db 15 mm úrméretú
Hatótávolság: 650 km
gépet. amelyeket 1942 elején a WN Fi Erla, illetoleg a Messer- MG -151 gépágyú + 1
Repülési magasság: 11 500 m
schmitt Regensburg üzemekben gyártöttak. A típusváltozatokat az
db 250 kg-os (vagy 4 x 50
áramvonalasított. nagy orrkúpos törzskialakítás, bevonható farok-
kg-os) bomba
kerék, a DB - 601 E motorhoz jól illeszkedo törzs- és szárnyvonal-
Szolgálati ideje: 1943 -1944
vezetés, elliptikus lekerekítésu szárnyvég és a szárny aljába épített
motorhuto radiátorok jellemezték. A szabadon hordó vezérsíkja
külso merevítések nélküL készült. A vezetoülést hátpáncéllal, a
szélvédot elöl egy vastag páncél üveggel erosítették meg. A musze-
reket a kabin elején, a törzsön egy kis háromszögletes megvilágító
ablak tette láthatóvá. A bombafelfüggesztoket a futószárak közötti
törzsrészre helyezték. A vadászbombázó-feladatot ellátó 1/1. (pk.
Bánlaky György fhdgy., majd Ujszászy György szds.) és 512. va-
dászrepülo-századok a május végéig átvett 66 gépbol a kiképzés
és bevetések során 42 repülogépet vesztettek.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 345

o 5m
1 I
346 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Messerschmitt Bf -1 OgG - 2, Fesztáv: 9,92 m Motor:

Hossz: 9,03 m 1475 lóeros DB-605 A,
G - 4 vadászrepülogép Magasság: 2,5 m folyadékhutéses, háro-
V.310 - jelzéssorban (84 db) Szárnyfelület: 16,1 m2 mágú ME-P-6 légcsa-
Szerkezeti tömeg: 2260 kg varokkal
1943 májusában az 5/2. vadászszázad (pk. Horváth Gyula szds.)
kapta az elso G típusjelu repülogépeket. Köztük volt néhány G - 2/ Felszállótömeg: 3200 kg Fegyverzet felszerelés:
R - 6 változat amelyeknél a szárnyakon is elhelyeztek egy-egy 20 Maximális sebesség: 2 db 7,9 mm urméretu
mm urméretu gépágyút (pl. V.318). 1943 oszén, amikor Kovács 616 km/h MG -17 géppuska,
Hatótávolság: 730 km 1 db 20 mm urméretu
József szds. vette át a parancsnokságot már G - 4 típusok is voltak
az állományában. 1944-ben az alakulat 102. önálló vadászszázad, Repülési magasság: 11 750 m MG -151/20 gépágyú +
majd önálló vadászosztály lett, és összesen 84 repülogépet vett át 300 kg bomba
a fronton. Szolgálati ideje: 1943 -1944
348 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

MWG - Messerschmitt Bf-109G -2, G-4, fegyverzetét a németektol kaptuk. A gyártás a G - 2 alaptípussal
G- 6 vadászrepülógépek indult amely csak szerelvényévei és behúzható farokkerekével kü-
V.751 -765, illetve V.766- V.899 lönbözött a következo gyártási változattói, a G - 4-tol. A G - 4
típus külsoleg csak a merev farokkerékkel és a FuG -16 rádió hát-
jelzésekkel (kb. 150 db) só antennabevezetésévei tért el a G - 2-tol. A gyártás-elokészí-
tés idoszakában a típust továbbfejlesztették, és a G - 6 típusjelet
A Magyar Waggon- és Gépgyár anémet - magyar repülogép- kapta. Vékonyabb szelvényu szárnnyal készült és 13 mm urméretu
gyártási együttmuködés keretében, 1942-ben berendezkedett a géppuskákkal látták el, amelyek azonban nem fértek el a kabin
Bf-109G vadászrepülogépek sorozatgyártására. A repülogépek elotti fegyverfészkekbe. A vékonyabb szelvényu szárnyakra felül, a

Fesztáv: 9.92 m
Hossz: 8.94 m
Magasság: 2.5 m
Szárnyfelület: 16.1 m2
Szerkezeti tömeg: 2680 kg
Felszállótömeg: 3500 kg
Maximális sebesség:
621 km/h
Hatótávolság: 700 km
Repülési magasság: 11 550 m
Motor:
1475 lóeros DB-605 A.
háromágú VOM/
9-12087 típusÚ. állítha-
tó. fém légcsavarral
Fegyverzet felszerelés:
(G-4) 2 db 7.9 mm ur-
méretu MG-17 és egy
db 151/20 mm urmérétu
gépágyú;
(G-6) 2 db 13 mm ur-
méretu MG -131 és egy
db 151/20 mm urméretu
gépágyú
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 349

futómu-becsatlakozás, a törzsre pedig az új fegyver miatt, domború

védolemezeket helyeztek (innen a gépváltozat angol "dudoros"
gúnyneve ). A módosításokkal a gép végsebessége és tuzereje
egyaránt nott. A V.766 indulószámmal gyártott repülogépek a
magyar honi vadászerok kötelékeinél már 1943 végén megjelentek.
1944 áprilisáig, a bombatámadások megindulásáig kb. 30 db
Bf -1 09G - 6 gépet adtak át a budapesti, és hatot a szolnoki,
valamint kolozsvári vadászszázadoknak. A pilóták átképzése ekkor
már folyamatban volt. A gyori gyárat ért pusztító bombatámadások
miatt az egységek további feltöltésére nem lehetett számítani, ezért
a légiero parancsnoksága úgy döntött, hogyameglévo 36 gépet
és a típust jól repülo pilótákat egy egységbe, a 101 -es honi védo-
vadász osztályba vonja össze. A parancsnoksággal Heppes Aladár
repülo ornagyot bízták meg, mint a géptípussallegtöbb eredményt
elért (addig négy légi gyozelem) parancsnokot. Az osztálya nyár
folyamán folyamatos feltöltés és kiképzés mellett, jelentos veszte-
ségek árán a Bf -1 09G- 6 gépeivel több mint 100 légi gyozelmet
aratott.

o 5m
L---_-'----_~ ~ ~ ____ 1
350 A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

FAG- Messerschmitt Bf-109G -14 kezo alkatrészekbol a repülotéri szereldék állították össze a repülo-
gépet. 1944-ben a típusváltozatoknál tovább folyt a sárkány, a
vadászrepülogép fegyverzet és a motor fejlesztése. A Bf-1 09G -14-be - megtart-
W.001 - és W.101- jelcsoportban va a G - 6 külso jellemzoit - a DB - 605 A motorjához tervezett
(kb. 126 db) kompresszort és MW - 50 gyorsítóberendezést szereltek, és ha
rendelkezésre állt, a fegyverzetet az MK -1 OS-as, 30 mm urméretu
A Németországot ért súlyos légitámadások után agyárakat szétte-
ágyúra cserélték. A pilótaülést új Erla kabinteto borította, miáltal
lepítették, a gyártási feladatokat felosztották. Magyar részrol - a
jobb volt a kilátás. Az MW - metanol-víz feltöltésére a pirosra
kobányai pincemuhelyekbe telepített üzemekben - a törzs és sze-
festett futómuszár figyelmeztetett.
relvényei, valamint a DB - 605 motorok eloállítása történt. A beér-
Fesztáv: 9,92 m
Hossz: 9,03 m
Magasság: 2,6 m
Szárnyfelület: 16,1 m2
Szerkezeti tömeg: 2300 kg
Felszállótömeg: 3300 kg
Maximális sebesség:
665 km/h
Hatótávolság: 600 km
Repülési magasság: 12 000 m
Motor:
1800 lóeros DB-605
ASM (a G-14 AM,
DB-605 AM) beépített
metanol víz (MW - 50)
gyorsítóval. háromágú
VDM/9-12087 típusú
légcsavarral
Fegyverzet, felszerelés:
1 db 30 mm úrméretú
MK -1 08 gépágyú,
2 db 13 mm úrméretú
MG -131 géppuska
Szolgálati ideje: 1944 -1945
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkal~azott repülogépek 351

o 5m
l I
352 A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

FAG - Messerschmitt Bf -1 OgG-10 is nagyobbítani kellett. A levegoben a kedvezo stabilitást megnö-

velt vízszintes és függoleges irányfelületekkel érték el, amelyeket
vadászrepülogép anyagtakarékossági okokból a háború végso, kritikus idoszakában
W.201 - jelcsoportban (kb. 25 db) sok repülogépnél fából készítettek. A 101 -es honi vadászezred
A Bf-1 09G -1 o változat már a nagy kompresszorral egybeépí- 1944 szeptemberében kapta meg az elso MW - 50 gyorsítóval
tett, DB - 6050 motorral és az MW - 50 gyorsító metanol-víz be- felszerelt gépeket és az év végéig elso vonalbeli gépanyagát már
fogadására megnövelt külso motorburkolattal készült. Alapfegyve- a 30 mm urméretu gépágyúval felszerelt K-1 és G -1 O típusok
re az MK -1 08-as, 30 mm urméretu motorgépágyú volt. A borda- alkották. Teljesen azonban nem töltötték fel, így bevetése it század,
mentes Erla kabinteto jó kilátást tett lehetové. A gép stabilitását a illetve osztály nagyságú kötelékekben, foleg harcászati és alacsony
földi mozgásban a nagyobb nyomtáv ú és átméroju kerekek meg- támadó feladatokat hajtotta végre ezekkel a nagy teljesítményu
növelték. E megoldás miatt a szárnyakon a kerékfészek-burkolatot gépekkel.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 353

Fesztáv:9,92 m A Bf-109 G-10 és kis

Hossz:8,85 m módosításokkal (pl. be-
Magasság:2,5 m húzható farok kerék)
Szárnyfelület:16,1 m2 épített Bf-109K-1 tí-
Szerkezetitömeg: 2300 kg pusjelú változat jellem-
Felszállótömeg:3678 kg zoi és teljesítményada-
Maximális sebesség: tai megegyezoek a fen-
685 km/h tiekkel
Hatótávolság:640 km Fegyverzet,felszerelés:
Repülésimagasság:12 000 m 1 db 30 mm úrméretú
Motor: MK -1 08 gépágyú,
1850 lóeros OB-6050 2 db 13 mm úrméretú
egybeépített, nagy MG -131 géppuska
kompresszorral és Szolgálati ideje: 1944 -1945
MW - 50 gyorsítóval,
VOM/9-12159 háromá-
gú légcsavarral

__L l -l5m
354 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Messerschmidt Bf -1 09E - 4 együléses Fesztáv: 9,87 m Motor:

Hossz: 8,64 m 1075 lóeros D 8-601 ,
vadászgép
Magasság: 2,5 m háromágú, állítható fém
V.901 - jelzéssor (50 db) Szárnyfelület: 16,17 m2 légcsava rra I
Szerkezeti tömeg: 2125 kg Fegyverzet, felszerelés:
Az Emil nevu Bf -1 09E típusváltozat 1940-ben a magyar légiero
Felszállótömeg: 2665 kg 2 db 7,9 mm úrméretú
beszerzési vágyai közé tartozott. Mire azonban 1944-ben a magyar
Maximális sebesség: MG -18 és 2 db 13 mm
harckiképzo alakulathoz került, már elavult, és csak arra volt jó,
560 km/h úrméretú MG -131 gép-
hogy Jablonszky Elemér fhdgy. és oktatótársai a növendékekkel a
Hatótávolság: 900 km puska
Bf-gépek keskeny futójával végzendo kritikus startolást gyakoroI-
Repülési magasság: 10 500 m Szolgálati ideje: 1944 - 1945
tassák. Ezek a repülogépek sok harcteret kiszolgált állapotban,
gyors javítás után kerültek a magyarokhoz. A festésük is eredeti
volt, így a legtöbb sötét tengerkék, mások sivatagsárga színben
tündököltek, és nem kis gondot okozott a rejtésük. 1944 oszén
MWN-típusú bombafelfüggesztokkel szerelték fel, hogy az ala-
csony támadásra és vadászbombázó feladatra is alkalmasak legye-
nek. Miután a bombafelfüggesztokkel ellátták oket - ismeretlen
céllal -, a német személyzet sorra elrepült velük.

o 5m
1 )
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 355
356 A Magyar Királyi Honvéd Légieróben rendszeresített és alkalmazott replilógépek

Messerschmitt Bf -11 OEés G- 2 Fesztáv: 16,2 m Motor:

Hossz: 12,3 m 2 db DB-601 vagy 2 db
kétmotoros romboló Magasság: 4,12 m BD - 605 a G változatú
V.951 - jelsorban (kb. 6 db) Szárnyfelület: 38,5 m2 gépekben (2 x 1075 ló-
Szerkezeti tömeg: 5200 kg erósvagy2 x 1475lóerós)
A két-három üléses rombolókkal az alapkiképzést Szolnokon, ille-
Felszállótömeg: 6750 kg folyadékhútéses motor,
toleg Ferihegyen végezték. A nagyméretu, nem túl mozgékony háromágú VOM állítha-
Maximális sebesség:
repülogépek nappali rombolófeladatra a légi fölény elvesztése után
510 km/h ~ó légcsavarokkal
már nem voltak alkalmasak. Az éjjeli vadászalakulatoknál kezdet-
Hatótávolság: 1300 km Fegyverzet felszerelés:
ben a fényszóróba fogott ellenséges gépek lelövésére is bevetették. 4 db 7,9 mm úrméretú
Repülési magasság: 10 000 m
A kiképzés azonban az éjszakai muszeres repülés gyakorlását igé- MG -17 géppuska és 2
nyelte, így általában ebben a feladatkörben tevékenykedtek. db MG-151/20 típusú
A G változat DB - 605B motorjait Magyarországon is gyárották. gépágyú
Szolgálati ideje: 1943 -1945
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 357

o
1
358 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Focke-Wulf Fw-190F-8 vadászbombázó megnehezítették a géptípus leszállását, sok géptörés és több halá-
los baleset következett be. A csatarepülo osztályafolyamatos
W.501 jelzéssorban (72 db) feltöltés ellenére a háború végét alig néhány géppel és megfogyat-
1944 oszén a magyar zuhanóbombázókat az együléses kozott személyi állománnyal érte meg ..
Fw -190F - 8 típusra képezték áto Nevük 102. vadászbombázó
század, majd 1945 márciusától csatarepülo osztály lett (pk. Lévay
Gyozo szds.). Az elso 18 db ilyen típusú repülogép november 8-án Motor:
került Pápán a magyar légierobe. Anémet rejtozoszíneket meg- 1700 lóeros BMW-801
hagyták, a magyar hadijelet, oldalkormányukra kis piros-fehér-zöld D - 2 típusÚ. léghútéses.
csíkozást, a motorburkolatra pedig fehér nagy sorozatszám ot fes- Fesztáv: 10.5 m kettos. csillag motor.
tettek. A fémhéjszerkezetu repülogép az 1940-es években a leg- Hossz: 8.95 m háromágú VDM állítha-
korszerubbnek számított. Futómuvét a törzs alá lehetett bevonni. Magasság: 3.2 m tó légcsavarral
Pilótakabinja jó kilátást biztosító, buborék alakú volt. Mivel foleg Szárnyfelület: 18.3 m2 Fegyverzet, felszerelés:
kis magasságban tevékenykedtek, a kényes részeket 400 kg-nyi Szerkezeti tömeg: 2900 kg 2 db 7.9 mm úrméretú
páncéllemez védte. A Bf-gépekhez viszonyítva tágas pilótaülés és Felszállótömeg: 4300 kg MG -17 géppuska és
a széles nyomtávú futómuvel való biztonságos fel- és leszállás Maximális sebesség: 2 db 20 mm úrméretú
miatt kedvelt típus volt. A nagyobb repülotömeg nem kedvezett a 630 km Ih MG -151 120 gépágyú +
gép mozgékonyságának, de azért légi harcban is megállta helyét. Hatótávolság: 900 km 500 kg bomba
A kedvezotlen idojárás és a tábori repüloterek üzemi körülményei Repülési magasság: 8500 m Szolgálati ideje: 1944 -1945
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 359

o 5m
1 j
360 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Messerschmitt Me-210Ca-1 romboló szerelték fel. Ebbol a harcok során egy \,zázadnyi elveszett. A meg-
maradt repülogépekbol 1944 júniusától harcolt a 102. gyorsbom-
repülogép bázó osztály, amely ezeket a repülogépeket a háború végso idosza-
Z.001- jelzéssorban folyamatosan (kb. kában nyugatra vitte, illetve felrobbantotta, így egyetlen példány
160 db) sem maradt belolük.

Anémet - magyar repülogép-gyártási együttmuködés legjelento- Fesztáv: 16.34 m Motor:

sebb repülogéptípusa volt. 1943-ban darabonként kétmillió arany- Hossz: 12.13 m 2 x 1475 lóeros
pengo értékben naponta egy gép került ki a gyárból. A Dunai Magasság: 4.28 m DB- 605B típusÚ. folya-
Repülogépgyár e típussal a legnagyobb napi értéket termelte. Szárnyfelület: 36.2 m2 dékhútéses motor. há-
A magyar légiero e típust nehézvadász, gyorsbombázó, távolfelde- Szerkezeti tömeg: 5400 kg romágú. állítható fém
ríto, közelfelderíto és alacsony támadó feladatra egyaránt alkalmaz- Felszállótömeg: 8900 kg légcsavarral
ni akarta. A Me - 210 egy hosszú fejlesztési folyamat során kialakí- Maximális sebesség: Fegyverzet, felszerelés:
tott dúr-alumínium héjszerkezetu, nagy teljesítményu, jó muszere- 560 kmlh 2 db 7.9 mm úrméretú
zéssei és az akkori legfejlettebb muködéstechnikai megoldásokkal Hatótávolság: 1600 km MG-17 géppuska és
(pl. a hátratüzelo vezérelt géppuska) ellátott repülogép volt. A ma- Repülési magasság: 10 000 m 2 db 20 mm úrméretú
gyar ipart dicséri, hogy minden egységét (a német fegyverzet, MG -151 120 gépágyú
rádiók, muszerek kivételével) képes volt itthon eloállítani és egy eloretüzelésre.
éven belül az akkor még párhuzamosan épülo üzemrészekben so- 2 db 13 mm úrméretú
rozatban gyártani. A Ca -1 változat sárkánygyártási foegységei, a MG -131 hátratüzelo
szárnyto a motorgyárakkal és futómuvel, a törzs, a két külso szárny vezérelt géppuska +
és vezérsíkok korukban korszerunek számító gyártási folyamatban 1000 kg bomba
és eszközökkel készültek. A változatok közül a megnövelt törzsal- Szolgálati ideje: 1943 -1945
sórészu távolfelderíto és az ebbol kialakított, 40 mm urméretu
gépágyúval és 152 mm-es rakétavetokkel felszerelt, nehézvadász
prototípusai készültek el. A sorozatgyártásukat azonban az üzem
ekkor még nem vállalta. 1944 elején a honvéd légiero elso vonalbe-
li állományából négy repüloszázadot (két gyorsbombázót, az RKI
honi védelemben állított rombolószázadát és az 511. kísérleti éjjeli
vadászrepülo-századot) a hazai gyártású Me - 21 OCa-1 gépekkel
A Magyar Királyi Honvéd Légieróben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 361
362 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fesztáv: 16,2 m Motor:

Messerschmitt Bf-110G-4 éjjeli Hossz: 12,3 m 2 x 1475 lóeros
vadászrepülogép Magasság: 4,12 m DB-605B folyadékhú-
M. 101 - jelzéscsoport (12 db) Szárnyfelület: 38,5 m2 téses, A elrendezésú,
Szerkezeti tömeg: 5200 kg háromágú VOM állítha-
A második világháború idején kifejlesztették az éjjeli vadászrepülok tó légcsavarokkaL
Felszállótömeg: 6750 kg
rádiólokációs rendszerrel történo táv- és önirányító rendszerét.
Maximális sebesség: szárnyvégein FuG 227/1
Ehhez az új lehetoséghez minden repülogépet gyártó állam igyeke- 510 km/h Flensburg radaranten-
zett a legmegfelelobb repülogéptípust megtalálni. A németek e Hatótávolság: 1300 km nák voltak beépítve
célra a Bf -11 O-et tartották legmegfelelobbnek. A három fore át- Fegyverzet, felszerelés:
Repülési magasság: 10 000 m
tervezett kabintere elég nagy volt arra, hogy az akkor még terjedel- 2 db 30 mm úrméretú
mes, müszerrepülo és rádiólokációs felszerelést beépítsék. E típus MK-1 08 gépágyú,
mellett szólt az is, hogy egy felszállással több órát tudott a levego- 4 db 7,9 mm úrméretú
ben tölteni, így elhúzódó támadásoknál is folytatni tudta a harcte- MG -17 géppuska
vékenységét. A magyar honvédelmi miniszter és a légiero parancs- Szolgálati ideje: 1944 -1945
noka 1942 oszén, a Budapestet ért elso éjszakai légitámadás után,
Németországba utazott, hogy éjjeli vadászgépek átadását kérje. Az
akkori ígéretek csak 1944 során váltak valóra, amikor az 511 . kísér-
leti éjjeli vadászszázad tagjai kiképzésre mehettek. 1944. december
24-én a FuG 220b Lichtenstein SN - 2 rádiólokációs antennákkal
felszerelt Bf-11 OG- 4 gépekkel repültek át a Dunántúlra. Az éjjeli
vadászszázad (pk. Hollós János szds.) Csorna mellett állomáso-
zott, és irányítását a hazai földi állomásokon kívül a Wiener- Neus-
tadtnál telepített lokátorak végezték. Néhány légi észlelésen kívül
ellenséges gépekkel nem kerültek harcérintkezésbe. A háború vé-
gén üzemanyaghiány miatt a repülogépeket ausztria területén lévo
repü lotereken felrobbantották.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 363

5m
I
364
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 365

TÁMADÓ REPÜLOGÉPEK U FAG C.1.könnyubombázó repülogép

H - EC. 4- jelzéssorban (2 db)
(191 9 - 1945) Az U FAG -típusnak ezt a bombázóváltozatát a Tanácsköztársaság
alatt fejlesztették ki, és a Csongrád körüli harcokban eredményesen
használták az 5. századnál. A század parancsnoka Matzenauer
BOMBÁZÓ, ZUHANÓBOMBÁZÓ ÉS Hugó fohadnagya Nemzeti Hadsereg részére készülo gépek gyár-
CSATAREPÜlÖGÉPEK tásához hozzájárult azzal, hogy tapasztalatait átadta az albertfalvai
gyárnak. Az 1919 végén épült két új bombázót ennek alapján
készítették el. A gépeket Szegeden, a Király Kornél és Újváry László
által vezetett repülokiképzésnél 1920-ig, a tilalom bevezetéséig
gyakorlóbombázásra használták. Ezután az ellenorzo bizottság ezt
a két repülogépet összetörette.
Fesztáv: 10A m Motor:
Hossz: 7,5 m 230 lóeros Ganz-Hiero
Magasság: 3 m hathengeres, vízhútéses
Szárnyfelület: 30,7 m2 soros motor
Szerkezeti tömeg: 750 kg Fegyverzet felszerelés:
Felszállótömeg: 1150 kg 2 db 8 mm úrméretú
Maximális sebesség: géppuska (egy szinkro-
180 km/h nizált elore-, egy körsí-
Hatótávolság: 960 km nen hátratüzelo) +
Repülési magasság: 6000 m 2 x 60 kg-os bomba a
szárnyon külso függesz-
Az UFAG C.1 (balra) és a Brandenburg C.I (jobbról) bombázó tokön
gyakorló gépek Szegeden Szolgálati ideje: 1919 -1922
366
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Brandenburg C.1. bombaveto repülogép Fokker C.V.E. könnyubombázó repülogép

H - EB. 3 késobb H - MADA jelzéssel (1 db) H-MEJB- jelzéssor (3 db)
Az albertfalvai repülogépgyár az elso világháború után is folytatta A holland Fokker céggel való megállapodás értelmében 1927 -ben
az addig több száz példányban készített sikeres repülogéptípus egy távolfelderíto (- M EJA) és egy könnyu bombázó (- M EJB)
gyártását. Mivel 1920-ban már ismeretes volt a korlátozás néhány változatot szállítottak gyártási mintagépnek a Weiss Manfrédhez.
pontja, igyekeztek a motorteljesítménynek megfelelo terhelhetosé- Ezekalapján a Weiss Manfréd Repülogép és Motorgyár elkészítette
get eltitkolni (egy személy szállítására 60 lóeronél nagyobb teljesít- saját (- M EJW) teljes fegyverzettel ellátott könnyubombázó min-
ményt nem engedélyeztek). A 230/240 lóeros repülogépet ezért tagépét. A futómuve nem átmenotengelyes megerosített olasz vál-
négyülésesre tervezték áto A közös pilóta- és megfigye/oülések tozat volt. A magyar cég ajánlatot tett a Honvédelmi Minisztérium-
mellé még két szembenézo ülést építettek be. Gergye József szds. nak a WM - K 14 motorral felszerelt, réteges lemez burkolatú,
három szernéllyelloopingot is csinált vele Mátyásföldön. A gép így Budapest könnyu bombázó gyártására. A LÜH az 5 db C.V.E. ren-
elkerülte a megsemmisítést, és a Barkász-féle bombaveto célzóbe- delését visszavonta, és helyette 9 db WM -16 Budapest repülogé-
rendezéssei még 1926-ban is használták bemutató bombázógya- pet rendelt. Abeszerzett C.V.E. gépek a felderítoiskola állományába
korlatokra Székesfehérváron. kerültek, és 1938-ig szolgálatban maradtak.
Fesztáv: 12.25 m Motor: Fesztáv: 15.3 m Motor:
Hossz: 8,45 m 230/240 lóeros Ganz- Hossz: 9.5 m 420 lóeros WM -Jupiter
Magasság: 3.33 m Hiero folyadékhútéses. Magasság: 2.8 m VI. csillagmotor. kétágú
Szárnyfelület: 38.5 m2 hathengeres soros mo- Szárnyfelület: 39.3 m2 fa légcsavarral
Szerkezeti tömeg: 800 kg tor Szerkezeti tömeg: 1710 kg Fegyverzet, felszerelés:
Felszállótömeg: 1325 kg Fegyverzet, felszerelés: Felszállótömeg: 2210 kg 2 db 8 mm úrméretú
Maximális sebesség: 2 db 8 mm úrméretú Maximális sebesség: GEP- és 1 db 8 mm úr-
140 km/h géppuska (egy szinkro- 240 km/h méretú GEM-típusú
Hatótávolság: 600 km nizált elore-. egy körsí- Hatótávolság: 800 km géppuska +
Repülési magasság: 5000 m nen hátratüzelo) + 160 Repülési magasság: 6500 m 120 kg bomba
kg bomba Szolgálati ideje: 1928 -1933
Szolgálati ideje: 1919 -1926
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 367

Fesztáv: 17,3 m Motor:

FIAT BR-3 könnyu bombázó repülogép Hossz: 10,47 m 1000 lóeros FIAT - A25
HA-AAF jelzéssel (1 db) Magasság: 4,2 m vízhutéses, V gyártási
Gyártási szám: 20070. Szárnyfelület: 77 m2 száma: 5907
Szerkezeti tömeg: 3730 kg Fegyverzet, felszerelés:
Az olasz kormánnyal történt titkos megegyezés alapján, a magyar 2 db 7,5 mm urméretu
Felszállótömeg: 4700 kg
légiero fejlesztésére szánt repülogépeket azzal az indokkal hozták géppuska + 600kg bomba
Maximális sebesség:
Magyarországra, hogy bemutatókon vesznek részt. A repülogép 230 km/h Szolgálati ideje: 1932 -1935
átadására szomorú ürügyet szolgáltatott a magyar óceánrepülogép
Hatótávolság: 650 km
1932. május 21 -i lezuhanása Rómában, Endresz György és Bittay
Repülési magasság: 6800 m
Gyula pilótákkal. Ekkor már folytak a tárgyalások egy FIAT BR - 3
bombázó megvásárlásáról. Az óceánrepülogép pótlására szánt
"ajándékra" a lezuhant gép lajstromjelét festették, és olasz pilóták
hozták Budapestre. A vászon és réteges lemez borítású, vegyes,
szerkezetu repülogépet a nagy fesztávolság ú két szárny között
W merevítokkel és csurokiegyenlíto felülettel látták el. Négy évig
volt a légieronél, majd a Közlekedési Múzeumnak ajándékozták,
ahonnan 1945 után kiselejtezték.
368
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Caproni Ca -1 01IBi bombázó repülogép hasonlított a Ca - 97 -re, vállszárnyas, acélcso szerkezetu volt, de
H-MAMA és -MAMB késobb HA-AMA a szárnyfelületeknél a csoillesztéseket módosították és réteges le-
mezzel borították. A törzset, valamint a kormánysíkokat továbbra
és - AM B-jelzésekkel (2 db) is vászonnal fedték. A két prototípust a sok probléma miatt állan-
1930-ban a Légügyi Hivatal megbízásából a Weiss Manfréd-gyár dóan változtatták, illetve javították. Az 1930-as hadgyakorlat után
a Caproni-gyártól kért ajánlatot Jupiter motorokkal Ca-97-nél Caproni is jelen volt a javításoknál. A módosított változat 1932
nagyobb bombázó-szállító repülogépre. A magyar igényeknek júliusában, Csepelnél kényszerleszálláskor újra megsérült. 1933-
megfeleloen, ekkor született az új típusú repülogép. Felépítése ban kivonták a szolgálatból.

Fesztáv: 19,8 m Motor:

Hossz: 13,75 m 2 x 480 lóeros Jupiter--
Magasság: 3,75 m VI. túlkomprimált átté-
Szárnyfelület: 55 m2 teles csillagmotor,
Szerkezeti tömeg: 2900 kg négyágú fa légcsavarok-
Felszállótömeg: 3600 kg kal
Maximális sebesség: Fegyverzet, felszerelés:
230 km/h 2 db 8 mm urméretu
Hatótávolság: 650 km GEM-géppuska (egy az
Repülési magasság: 3000 m orrtoronyban, egy hát-
rafelé), Barkász-féle
bombacélzó + 500 kg
bomba
Szolgálati ideje: 1930 -1933
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 369

WM -16 Budapest könnyu bombázó szerelték fel a WM -16 könnyubombázókkal. Az egység az 1939-
repülogép (Budapest 14) ben Szombathelyrol Ungvárra települt. Induláskor a parancsnok
(Gödölle Rudolf szds.) lezuhant. A légiero átszervezésekor a
HA - SAA - késobb B.201 jelzéssor (9 db) WM -16 repülogépek kiképzo pótszázadokhoz kerültek.
A könnyu bombázó-feladatra megrendelt gépeket a titkos légiero-
nek, 1933 február és 1934 május között szállították. Ezek a repülo- Motor:
gépek már nem ezüst hanem katonai festést kaptak, fekete lajst- Fesztáv: 15,3 m 860 lóeros WM-K-14
romjel betukkel és LÜ H-számokkal látták el oket. Megerosített Hossz: 9,55 m kettos csillagmotor, föl-
törzzsel és futótámaszrúddal, valamint örvlemezes NACA motor- Magasság: 3,7 m dön beállítható, három-
burkoló gyuruvel készültek. A 2. (bombázó) repüloezred szombat- Szárnyfelület: 39,3 m2 ágú fém légcsavarral
helyi II. (légiforgalmi) osztályában (osztály pk. Podhradszky Andor Szerkezeti tömeg: 2150 kg Fegyverzet felszerelés:
orgy.) a 214. századot (2. légiforgalmi alosztály "Vörös ördög-ök") Felszállótömeg: 3520 kg 2 db 8 mm urméretu
Maximális sebesség: GEP- és 1 db 8 mm ur-
300 kmlh méretu GEM -géppuska
Hatótávolság: 1000 km + 5 x 60 kg bomba
Repülési magasság: 8100 m Szolgálati ideje: 1933 -1942
370 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek

Caproni Ca-101/3 m éjjeli bombázó dott Gebauer fegyverlicencért, az olaszok újabb két mordernizált
repülogép változatú (BCL és BME) gépet adtak áto Ezek a tipusok a légiero
HA-AMG-tol -AMO-ig+HA-BCL minden gyakorlatán jól szerepeltek. Motorindításukat kis segéd
benzinmotor könnyítette meg. 1941-tol Pápán az ejtoernyos zász-
és - BME késobb B.101-115-ig jelzésekkel lóaljnál, 1942-ben a keleti fronton szállítófeladatokat láttak el.
(15 db)
A Ca -1 01 /Bi és a Ca - 97 különféle változatai tapasztalatainak
felhasználásával készített gép megbízhatóbb szerkezetévei és jó Motor:
repü/otulajdonságaival meglepetés volt. Az 1933-ra megrendelt Fesztáv: 19,67 m 3 x 370 lóeros K -7 Piag-
elso repülogép után azonnal még további három darabot vettek, és Hossz: 14,36 m gio Stella VII., kétágú,
ezeket fel is fegyverezték. 1936-ra - a fegyverkezési hitel kereté- Magasság: 3,59 m földön állítható, fém
ben - az olaszok újabb kilenc gépet szállítottak. Ezzel a 13 repülo- Szárnyfelület: 58,5 m2 légcsavarokkal
géppel alakult meg Szombathelyen két éjjeli bombázó - a 2/1. Szerkezeti tömeg: 3535 kg Fegyverzet, felszerelés:
"Boszorkány" és a 2/2. "Fekete macska" - század, Czékus Ferenc, Felszállótömeg: 5744 kg 2 db 8 mm urméretu
illetoleg Sasváry József szds.-ok parancsnokságával. Az osztály Maximális sebesség: GEM-géppuska + 600
fedoneve "Légiposta", parancsnoka Kálmán László ornagy volt. 230 km/h kg bomba (6 x 100 vagy
A gépek Caproni rendszerben, de Townend-gyuruvel és futóbur- Hatótávolság: 1000 km 2 x 250 vagy 1 x 500)
kolattal áramvonalazott megoldással készültek. 1937 -ben, az áta- Repülési magasság: 4800 m Szolgálati ideje: 1931 -1944
 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 371

-
372 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Junkers Ju - 86K - 2 bombázó repülogép alakulatokhoz tartoztak a 2. repüloezred szombathelyi 2/3. "Buzo-
8.301 - jelzéssor (63 db) korábban gány" (pk. Gersy János szds.) és 2/5. "Halál" (pk. Mocsáry István
szds.) százada, a 3. repüloezred tapolcai 311. "Isten nyila" (pk.
HA-J8A-JCA, -XIA stb. jelek Tímár Gyula szds.) és 3/2. "Isten kardja" (pk. Vitán Béla szds.), a
Heinkel1936-ban He -111 kétmotoros bombázók szállítására tett 3/3. "Sárga vihar" veszprémi (pk. Speyers Durán Alfréd szds.), a
ajánlatot, azonban ez a magyar K-14 motor beépítési nehézsége pápai 3/4. "Sárkány" és 3/5. "Hüvelyk Matyi" (pk.-ok Dékány
miatt meghiúsult. Ekkor a németek a Junkers Ju - 86 szállítását Endre, illetve Vághelyi Gyula szds.-ok) századai. A gépekkel az
vállalták ezzel a motorral. Anémet hitelbol vásárolt géptípust elso harci bevetésre 1939 márciusában szlovák erok, majd azok
1937 -ben az általunk átadott motorok ütemezése szerint szállítot- iglói repülotere elleni támadásnál került sor. A délvidéki harcokban
ták. Anémet átfegyverzés (He-111-re), a típus gyártására szabad is részt vettek, és 1941-ben a gyorshadtestet a Szovjetunió elleni
kapacitást biztosított. 1938 tavaszára ezekkel a repülogépekkel az támadását segítették. 1942-ben a megmaradt állományt a repülo-
alakulatokat felszerelték, és a harcikiképzést megkezdték. A gépek gépek elhasználódása és korszerútlenné válása miatt a kiképzo- és
szállítóalakulatokhoz osztották be.
üzemeltetése során nyilvánvalóvá vált, hogya légiero súlyos lét-
szám- és kiképzésbeli hiányosságokkal küzd, amely fontos intézke-
dések meghozatalát igényelte. Nemzeti Repüloalapot létesítettek, Fesztáv: 22,5 m Motor:
a MALÉRT -et átszervezték polgári pilótákkal és múszakiakkal, dé- Hossz: 17,7 m WM -14 Kirs 2 x 900 ló-
lolasz-repülotábort, múszerrepülo kiképzést indítottak be stb. Magasság: 4,7 m eros, háromágú VOM
A Ju - 86K - 2 alsószárnyas, fémhéjszerkezetú nehézbombázó, a Szárnyfelület: 82 m2 fém légcsavarokkal
Weiss Manfréd-motorokkal elért megnövelt teljesítményeivel és kel- Szerkezeti tömeg: 5025 kg Fegyverzet, felszerelés:
lemes repülotulajdonságaival hamarosan kedvelt repülogép lett. Felszállótömeg: 8000 kg 3 db 8 mm urméretu
A Weiss Manfréd-gyári repülotéren berendezett üzemeltetési bázis, Maximális sebesség: GEM + 1000 kg bomba
valamint a tevékenységét akkor kiszélesíto Repülo Kísérleti Intézet 385 km/h (64 db 10 kg-os vagy 16
sokat tett a géptípus megismerésére és megkedveltetése érdeké- Hatótávolság: 840 km db 50 kg-os vagy 4 db
ben. A pilóták vakrepülo készségének kifejlesztéséhez azonban Repülési magasság: 6000 m 250 kg-os)
mind az oktatók, mind a kiképzogépek hiányoztak. A Ju - 86-os Szolgálati ideje: 1937 -1945
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 373
374 A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Caproni Ca - 31 O Libeccio könnyu bombázó Gyakori volt a futómu bevonóberendezésének a meghibásodása.

Az örvlemez hiánya miatt nem lehetett a motorok hutését szabá-
repülogép lyozni, ezért földközelben túlmelegedtek, ami az alacsonyan táma-
B.401-jelzéssorban (35 db) dó könnyubombázók tevékenységét korlátozta. Az acélcso törzs-
1938 elején a honvéd légiero könnyu bombázó repülogép állomá- szerkezettel és farokfelületekkel épült, vegyes szerkezetu repülogép
nyának megrendelése olasz hitelbol történt. A 36 db gépet eredeti- kisebb részben fémlemez, nagyobb részben vászonborítással ké-
leg 700 lóeros Piaggio 14 M Mars motorokkal rendelték meg, de szült. A sérülések javítása ezért nem okozott gondot. Németh Já-
1938. szeptember 24. és 1939. június 9. között a kisebb teljesítmé- nos vk. rep. ornagy korai elemelés miatt egyet közülük Szombathe-
nyu Stellával szállították le. Csak 35 repülogép érkezett Magyaror- lyen teljesen összetört. Ezt követoen egy mintagép (a 8.408) kivé-
szágra, mert az átrepülésnél egy Ausztriában lezuhant. A gépek telével az összes repülogépet 1940. július 20. és december 17.
Szombathelyre és Pápára, a könnyubombázó századokhoz kerül- között visszaszállították az olaszoknak. Ezeknek a repülogépeknek
tek. A hosszú startjuk gyakran veszedelmes irányváltoztatásokhoz az árát a következo Caproni Ca -135 típus szállításánál jóváírták.
vezetett. Több gép korai elemelés miatt visszatottyant és megsérült.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 375

Fesztáv: 16,2 m Motor:

Hossz: 12,2 m 2 x 460 lóeros Piaggio
Magasság: 3,2 m P VII. C- 35 Stella csil-
Szárnyfelület: 38.4 m2 lagmotor, örvlemez nél-
Szerkezeti tömeg: 3000 kg küli NACA-gyuruvel,
Felszállótömeg: 4600 kg kétágú, földön állítható
Maximális sebesség: fém légcsavarral
370 km/h Fegyverzet. felszerelés:
Hatótávolság: 1000 km 2 db 7,7 mm urméretu
Repülési magasság: 5000 m merev és 1 db 7,7 mm úr-
méretu forgó géppuska
+ 4 x 100 kg vagy 6 x 50
kg bomba
Szolgálati ideje: 1938 -1940

o 5m
l )

~----~-._- -,.-
376 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fesztáv: 21,56 m Motor:

FIAT 8r-20 nehézbombázó repülogép Hossz: 16,1 m 2 x 1000 lóeros FIAT A 80
8.451 - jelzéssorban (2 db) Magasság: 4,3 m RC - 4 csillag, NACA-
Ezzel a repülogéptípussal 1937 -tor több rekordot állítottak fel, a Szárnyfelület: 74 m2 burkolattal. háromágú,
spanyol polgárháború ban is részt vett. Az olaszok elso duralhéj- Szerkezeti tömeg: 6350 kg állítható légcsavarral
szerkezetu nagy repülogépe volt. A magyar légiero részére gyors, Felszállótömeg: 9850 kg Fegyverzet, felszerelés:
nagy teherbírású és hatótávolság ú bombázó keresése során a ró- Maximális sebesség: 3 db 7,7 úrméretú Breda
mai katonai attasé 9 db BR - 20 bombázót rendelt. A két mintare- 425 km/h géppuska + 1600 kg
pülogép 1938 végén érkezett, de nem a megrendelt BR - 20bis Hatótávolság: 1880 km bomba
változatból (1200 lóeros motorokkal, erosebb fegyverzettel stb.) Repülési magasság: 8000 m Szolgálati ideje: 1938 -1939
A Repülo Kísérleti Intézet vezetoje Dóczy Loránd hmtk. szds. a
Ju - 86 gépekkel összehasonlítva, kedvezotlen véleményt adott a
típus tulajdonságairól és teljesítményérol, mire a megrendelést - a
római katona attasé tiltakozása ellenére - a Honvédelmi Miniszté-
rium törölte.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 377

Fesztáv: 22,6 m
Heinkel He-111 H -6 éjjeli bombázó Hossz: 17,25 m
repülogép Magasság: 4,5 m
B.801 - jelzéssorban (12 db) Szárnyfelület: 87,6 m2
Szerkezeti tömeg: 8800 kg
1944 végén, a magyar légiero repülogépanyagának feltöltésére a Felszállótömeg: 11 200 kg
németek nagyobb számban adták át a náluk feleslegessé vált típu- Maximális sebesség:
sokat. A Dunántúl repüloterein ekkor adták át a He-111-eseket. 450 km/h
Ez a repülogép már csak éjszakai bevetés re volt alkalmas, ezért a Hatótávolság: 3000 km
KG - 55 egység kezelésében maradtak, és a körülzárt Budapest Repülési magasság: 8000 m
környékén átfestés nélkül vettek részt szállítási és utánpótlási akci- Motor:
ókban. 2x1400 lóeros Ju-
mo - 211 IF -1 tolyadék-
hutéses, háromágú
VDM-Iégcsavarokkal
Fegyverzet felszerelés:
4 db 7,9 mm urméretú
MG -17 géppuska +
1500 kg bomba vagy el-
látócsomag
Szolgálati ideje: 1944 -1945
378 A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Caproni Ca-135bisjU nehézbombázó A 316. század gépei a székely favágó "Uz Bence" jelvényévei (pk.
repülogép Korossy Jeno szds.), a 315. gépei a régi "Boszorkány" századjel-
vénnyel (pk. Sándor Béla szds.) olasz, világos zöldön sötétzöld kis
8.501 - jelzéssorban (68 db) a gépek foltos festéssel, Debrecenben állomásoztak. Támadóerejüket ekkor
eredeti MM 21566-21596-ig, illetve MM még a hiányzó bombafelfüggesztok miatt nem tudták volna kihasz-
21950- 21981-ig terjedo olasz nálni. Az ugyancsak Debrecenbe telepített 3. önálló (Caproni)
nyilvántartási száma ismert (4 gépé nem) javítómuhely és a gyors, alapos kiképzés azonban hamarosan had-
rafogható állapotba hozta az egységeket. 1941-ben a hadbalépés
A Caproni ajánlatára Olaszországba utazó szakbizottság (Szirmay elso támadásaiban a 315. század (pk. Somorjai József szds.) ered-
Aladár vk. alez., Dóczy Loránd és Fridrik Dezso mérnök szds.-ok) ményesen vett részt, sot a gyorshadtest támogatása közben, vadá-
jelentése alapján az elso repülogép megvásárlását 1939. december szelhárításban is meglepo eredményeket produkált. Ennek hatására
10-én döntötték el. A 4449 gyártási számú, B.501 magyar jelu újabb 32 gépet rendeltek. Az 1942-ben kapott 34 db géppel azon-
mintagép RKI és csapatpróbáit 1940 február- márciusban végez- ban már sokasodtak a muszaki problémák, a hatásos bombaveto
ték el. A kedvezo vélemények után a kényszerhelyzetben lévo magassága 2500 m volt, amely az erosödo szovjet légvédelem
Caproni-gyár azonnal indítani tudta a kihasználatlan Ponte San veszélyével együtt kritikussá tette a Ca -135 bis gépek szereplését.
Pietroi (Bergamo) gyártósorát. A megrendelt 36 gépbol 32 már A légvédelem tüzének Mocsáry István ornagy osztályparancsnok
1940 április - májusban Magyarországra érkezett. Ezek közül 1 O db is áldozatul esett. Ezt követoen 1942 novemberében a gépeket
elozo évi, a többi pedig 1940-es gyártású volt. A Caproni visszavonták, és itthon bombázó-kiképzo alakulatoknál tevékeny-
Ga -135bis/U vegyes építésu, minden addiginál gyorsabb, zömök kedtek.
felépítésu repülogép jó repülotulajdonságaihoz az is hozzájárult,
hogy légcsavarjai, ellentétes forgással, kiegyenlítettek voltak. Faé- Fesztáv: 18,8 m Motor:
pítésu, a személyzeti üléseket körülvevo két fotartós szárnya még Hossz: 13,7 m 2x1000 lóeros Piaggio
súlyos kényszerleszállásoknál is védelmet nyújtott. Az acélcso szer- Magasság: 3,2 m P XI. RC-40 esillagel-
kezet törzsét vastag vászon borította, amely a levegoben rezgései- Szárnyfelület: 60 m2 rendezésu NACA-
vel felerosítette a motorok hangját. Fegyverzete és sebessége kello Szerkezeti tömeg: 4500 kg burkológyuruvel, há-
védelmet nyújtott. Bombázásának hatékonyságát a Jodza-féle Felszállótömeg: 7630 kg romágú Piaggio, hidrau-
bombacélzó készülék és az üzemanyag rovására 1600 kg-ig növel- Maximális sebesség: likusan állítható fém
heto bombafelhasználás (2 kg-ostól az 500 kg-osig, zsákmány- 440 kmlh légesavarokkal
bombák is) segítette. Hibái közé az 5 órát megközelíto elokészítési Hatótávolság: 3500 km Fegyverzet, felszerelés:
ido (németeknél 2 óra), a hidraulikák gyenge muködése és a lég- Repülési magasság: 8000 m 2 db 7,7 mm urméretu és
csavarok leszakadásának veszélye sorolható. Az Olaszországból 1 db 12,7 mm urméretu
érkezo gépek az erdélyi feszültség miatt azonnal a készültségben Seotti géppuska + 1000
lévo 315. és 316. (volt 211. és 212.) bombázószázadokhoz kerültek. kg bomba
Szolgálati ideje: 1940 -1944
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 379

o 5m
L.--l I
380 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Junkers Ju - 87B - 2 zuhanóbombázó újabb, négy darab, de Ju - 87 A változatú (12,6 mm fesztávú, 610
repülogép lóeros) gyakorló zuhanóbombázót az egységnek. Ekkor már a
frontra készültek és az 1943-as bevetések során csak ott kaptak
B.601 - jelzéssorban (14 db + 4 db hardeladatra már alig alkalmas D változatú gépeket. A magyar
Ju-87A is) légiero zuhanóbombázói, a 102/2. (pk. Korossy Jeno majd Lévay
Gyozo szds.) és az átmenetileg ezzel a típussal felszerelt 102/1.
A magyar - német közös repülogépgyártásról 1941 -ben kötött
(pk. Sándor Béla szds.) századok azonban súlyos veszteségeket
egyezményt megelozoen eredményes tárgyalások folytak az akkor szenvedtek, ezért 1943 telén Kolozsváron az egységek új kiképzése
legismertebb repülogép, a Stuka licencgyártásáról. Ennek kereté-
kezdodött, 10 db, a németektol kapott, használt Ju - 87B -1 típu-
ben 1940-ben két mintapéldány érkezett. A gyártásra kijelölt Weiss
sú repülogéppel, amelyek 1944-ben kerültek a frontra.
Manfréd-gyárban megkezdték a dokumentáció és felszerszámozás
munkáit, egyes részek gyártását. A Ju - 87B - 2 repülogépsárkány Motor:
egy nagy sorozatban gyártott repülogép kiforrott példánya volt, 1200 lóeros Junkers Ju-
dúralumínium héjszerkezettel, nagy merevségre épített és légerota- mo-211D típusú, 12
nilag a zuhanóbombázásra kifejlesztett formákkal. A gép normál hengeres, folyadékhúté-
repülotulajdonságait a minden tengely irányába könnyen megold- ses, A motor, háromágú
ható kiegyensúlyozás és a Junkers-féle segédszárny-rendszer tette Jumo-Hamilton HPA Ill.
kedvezové. A zuhanóbombázást, célzó lepillantó ablak, célzóbe- légcsavar, automata
rendezés, zuhanósebesség-fékezo lapok, és az 1000, illetve 700 Fesztáv: 13,85 m fordulatszabályzóval
m-re beállítható automatikus felvételszabályozó automata könnyí- Hossz: 11,4 m Fegyverzet, felszerelés:
tette meg. Ez a megoldás 600 kmlh zuhanó végsebességnél 450 Magasság: 4,25 m 2 db 7,92 mm úrméretú
m sugarú felemelkedést és ezzel a személyzetre ható ,,7g" alatti Szárnyfelület: 31,9 m2 MG -17, a szárny törés-
terhelést 4-5 mp idotartamra határolta be. Az elso példány, a Szerkezeti tömeg: 2660 kg ben eloretüzelo, 1 db
B.601, kipróbálása során a lövész pánikba esett, kiugrott zuhanás Felszállótömeg: 4300 kg 7,92 mm úrméretú
közben, emiatt a kabin teteje a vezérsíkba csapódott, de apilótának Maximális sebesség: MG -15-ös hátratüzelo
(Cséplo József törm.) a repülogépet mégis sikerült lehoznia. Az 348 km/h géppuska + 1 x 500 kg
1941-ben Börgöndön megalakult 311. (oszt. pk. Podhradszky An- (zuhanó végsebesség: vagy 1 x 250 kg központi
dor alezredes) bombázóosztály. A 311. (pk. Zsolt Gyula szds.) és 600 km/h) és a szárnyakon 2 x 50 kg
312. (pk. Korossy Jeno szds.) századokat kívánták ezekkel a gé- Hatótávolság: 780 km bomba
pekkel felszerelni, azonban a németek csak 1942 tavaszán adtak át Repülési magasság: 8000 m Szolgálati ideje: 1941 -1943
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 381

o 5m
~~ I
382 A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Junkers Ju-870-1 és O-3 ben augusztusban újabb teljes gépfeltöltést kapott (és parancs-
nokságát lévay Gyozo szds. vette át). Decemberre azonban már
zuhanóbombázó repülogép csak négy gépszemélyzet maradt, ezért a frontról visszavonták oket
8.617-tol (30 db) jelzésekkel Lengyeloszágba, ahol gépeiket (7 db D - 3-at) leadták és hazatér-
tek Kolozsvárra.
A típusváltozat elsosorban nagyobb teljesítményu motorban, eros
páncélozásban (5 - 8 mm-es páncéllemez védolapok), erosebb
fegyverzetben és új. áramvonalas kabin és hutokialakításában tért
el a B típusú sárkányoktóI. A németek a frontra kiérkezett 102/2. Fesztáv: 13,8 m Motor:
zuhanóbombázó-szazadot 1943 júniusában Kijevben 12 ilyen Hossz: 11,4 m 1400 lóeros Junkers Ju-
géppel látták el. A kezeloszem.élyzeteknek itt kellett megtanulniuk Magasság: 4,25 m mo-211/J, háromágú
a századkötelékben való felszállást, gyors légtérhelyezkedését, a Szárnyfelület: 31,9 m2 Junkers VS-11 légcsa-
jobbra oszlop alakzatú gyors leszállást, majd balra nagysebességu Szerkezeti tömeg: 4800 kg varral
eltunést a rejtett tárolóhelyekre. Ezek a kiképzési követelmények a Felszállótömeg: 5850 kg Fegyverzet, felszerelés:
személyzetnek már elore jelezték a géptípus eros veszélyeztetettsé- Maximális sebesség: 2 db 13 mm urméretu
gét, a szovjet légi fölény levegoben és földön várható hatását. Az 420 km/h MG-131 vagy2-2db7,9
elso bevetések igazolták az eros elhárítást, több veszteségük is volt, Hatótávolság: 760, km mm urméretu MG-17
ennek ellenére aszázad decemberig szolgálatban maradt, miköz- Repülési magasság: 8500 m géppuska a szárny töré-
sekben eloretüzelésre, 1
db 7,9 mm urméretu
(vagy MG-81Z iker)
hátratüzelo géppuska +
700 kg bomba
Szolgálati ideje: 1943 -1944

Fotó: a Ju-87B-2 változatot ábrázolja.

A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 383
384
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Junkers Ju - 870 - 5 zuhanóbombázó oldáskor kapcsoló felvevoautomatával bombáztak. A németek az

repülogép eloretöro szovjet páncélosok ellen kis magasságban történo táma-
dásokra adtak parancsot. Emiatt négy gép és két személyzet került
B.701 - jelzéssorban, majd ZB. 01 a veszteséglistára. Augusztus végén Krakkóban a 102/2. alakulatot
jelsorban is (kb. 20 db) és Ju - 87D - 5 gépeit kivonták és az akkorra Ju - 88 gépek nélkül
A D - 5 típusváltozat elsosorban az 1,2 m-rel nagyobb fesztávval, maradt 102/1. zuhanóbombázó század (pk. Homér Imre szds.)
állománya vette át oket (ZB jelzéssel).
így, 1,6 m2-rel nagyobb szárnyfelülettel, erosebb fegyverzetévei,
lerobbantható futómuveivel (hasraszállásához), zuhanóautomata Motor:
rendszerévei és az üzemanyagtartályok átrendezésévei tért el az 1400 lóeros Junkers Ju-
elozo típustÓI. A magyar légiero elso 12 db D - 5-ös repülogépét Fesztáv: 15 m mo-211/J, háromágú
a Kolozsváron kiképzést folytató (volt 102/2. zuhanóbombázó- Hossz: 11.4 m VS -11 légcsavarral
század) újabb frontra küldése elott, 1944 március végén vette át. Magasság: 4,25 m Fegyverzet, felszerelés:
Addig a veszprémi zuhanóbombázó kiképzoszázad 12 db Szárnyfelület: 33,5 m2 2 db 20 mm urméretu
Ju - 87B - 2 gépévei gyakoroltak. A logyakorlatok és a gépek Szerkezeti tömeg: 5000 kg MG-151/20 gépágyú a
megismerése után június utolsó hetében indultak a frontra (pk. Felszállótömeg: 5900 kg szárnytörésben,
Lévay Gyozo szds.). A fronton az állandó visszavonulás során napi Maximális sebesség: MG - 81 Z hátratüzelo
átlag 4-5 bevetése (a legtöbb 11) volt a századkötelékben fegyel- 387 km/h ikergéppuska a lövészü-
mezetten védekezo alakulatnak. Az eros szovjet légi fölény és lég- Hatótávolság: 800 km lésben + 700 kg bomba
védelem miatt, ekkor már általában zuhanóféklap nélkül, a bomba- Repülési magasság: 8700 m Szolgálati ideje: 1944-1945
· A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 385

o 5m
L_L--J_~ -1 __ ~

//
~--
386 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Junkers Ju-88A-4, A-5 taktikai Fesztáv: 20,08 m Motor:

Hossz: 14,36 m 2x1400 lóeros Ju-
bombázó repülogép Magasság: 3,9 m mo-211/J, körhútos el-
8.401 - jelzéssorban (51 db) Szárnyfelület 54,5 m2 rendezésben, háromágú
A kétmotoros, középszárnyú Ju - 88 gyorsbombázó repülogép Szerkezeti tömeg: 8200 kg légcsavarral
1940-tol a német légiero legnagyobb számban gyártott bombázója Felszállótömeg: 12 122 kg Fegyverzet felszerelés:
Maximális sebesség: 3 db 7,9 mm úrméretú
volt. Nagyszilárdságú dural héjszerkezete, a szárnyra szerelt zuha-
nó féklapok, célzó- és felvevoautomaták a nagy tömegu gép zuha- 472 km/h MG-17 géppuska, 1 db
nóbombázóként való alkalmazását is lehetové tette. Az Istresben (zuhanó végsebesség: MG - 81 Z ikergéppuska
(Dél-Franciaországban) kapott típuskiképzés után, az ismét a 800 km/h) + 2600 kg bomba
frontra vezényelt 411. "Boszorkány" bombázószázad, 1943 május Hatótávolság: 2750 km Szolgálati ideje: 1943 -1944
elején (pk. Schiller József szds.) Vinnicában kapott eloször egy Repülési magasság: 8500 m
századra való gépet ebbol a típusból. Május 19-étol Harkovból,
eros vadászvédelemmel támadtak. Már az elso bevetésen lelotték
egyik gépüket késobb mind több gép esett az eros légvédelem
áldozatául, foleg a legsebezhetobb zuhanóhelyzetre lotte be magát
a légvédelem úgy, hogy - a feltöitések ellenére - a század géplét-
száma állandóan csökkent. A személyi feltöltést a 412. debreceni
század állománya adta. Az egység legnagyobb részt elhasznált
gépei 1943 novemberében hazatértek.
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 387

o , 5m
I ,
,~
-
388 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Junkers Ju-88A-14 és C-6 bombázó Fesztáv: 20,08 m Motor:

Hossz: 14,36 m 2 x 1400 lóeros Jumo
repülogépek Magasság: 3,9 m 211 lJ háromágú légcsa-
B.121-tol jelzéssor (kb. 32 db) Szárnyfelület: 54,5 m2 varral
A volt 3. és 4. bombázóezred megmaradt személyi állományából Szerkezeti tömeg: 8000 kg Fegyverzet, felszerelés:
Felszállótömeg: 12200 kg (1 db 20 mm úrméretú
harctéri szolgálatra alakított 102. bombázóosztály (pk. Czékus Fe-
renc orgy.) elso százada a 102/1. (pk. Sándor Béla szds.) 1943 Maximális sebesség: MG -151 120 gépágyú
500 kmlh C-6-nál), 3 db 7,9 mm
nyarán a keleti fronton kapta a kiképzését Fw -189, majd Ju - 88
gépeken. A repülogépanyag már ekkor nagyon vegyes volt, Hatótávolság: 2750 km úrméretú MG -17 gép-
Ju - 88A- 5 (kiképzogép), A-4, valamint ágyús A-14 változatú Repülési magasság: 9000 m puska, 2 db MG-81Z
gépekbol állt. Az elso bevetéseknél a századparancsnok kényszer-
duplagéppuska + 2600
leszállás során megsérült (utóda Herder László fhdgy. lett). kg bomba
Szolgálati ideje: 1944 -1945
A gyorsan bekövetkezo gépveszteségeket a 102/2. szd. leadott
Ju - 87D gépeivel, valamint egyéb típusokkal pótolták. 1943 no-
vemberében az osztályparancsnok (Czékus Ferenc orgy.) Lem-
bergben lezuhant, a 102/2. század pedig hazatért. Ekkor a vegyes
gépállománnyal ellátott 102/1. szd. önálló bombázószázad lett.
A gépek pótlása újabb típussal, a Ju - 88C - 6 nehézvadász-válto-
zattal egészült ki, ami a kötelékvédelmet erosítette, mivel ez mozgé-
konyabb és túzerosebb repülogép volt. Az egység mindvégig
frontszolgálatban maradt (vezetését 1944. márciustól Homér Imre
szds. vette át) és Hajdúszoboszlóra, majd Börgöndre visszavonulva
beolvadt a 102. csatarepülo osztályba, ahol Fw -190F - 8 típusú
repülogépekkel szerelték fel.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek 389

MÁVAG - Re-2000 Héja együléses Focke - Wulf Fw - 58C éjjeli

zuhanóbombázó repülogép csatarepülogép
V.560 és V.670 jelzéssel (2 db) K.330 - jelzéssor (17 db)
Az olaszoktói átvett Re - 2000 vadászrepülogép licencgyártása Az alsószárnyas, merevített, kétmotoros fémcso-vászon építésu
közben a légiero kérésére a magyar szakemberek 1943-ban együlé- repülogép, a szovjet légiero példája nyomán szervezett, éjjeli zava-
ses zuhanóbombázót fejlesztettek ki. A dúralumínium héjszerkeze- ró csatarepülo osztály felállításával került az elso frontvonalba.
tu vadászrepülogép szárnyrendszerét a zuhanófék és a bombák Gyors, csendes repüléssel képes volt az elso vonalak fölé jutni és
okozta járulékos terhelés miatt alapos vizsgálat alá vették. Ennek bombázni. A háború vége elott a német anyagból átadott repülo-
eredményeként a futómuvön kívüli szárnyrészen két-két MWN- gépek utolsó felhasználását jelentették. A légelhárítás növekedésé-
típusú német bombafelfüggesztot és elbilleno zuhanó féklapokat vei, az elso vonalban a légvédelmi fényszórók megjelenésével,
kellett beépíteni. A két gépet átadták a légieronek és a széria valamint a téli idoszak beálltával muködésük lehetetlenné vált.
átalakítása az 1944-es bombázásokig folytatódott de több nem
készült ebben a kivitelben. Fesztáv: 21 m Motor:
Hossz: 14 m 2 x 240 lóeros Argus
Magasság: 4,25 m As-10e, kétágú légcsa-
Fesztáv: 11 m Motor: varokkal
Szárnyfelület: 47,3 m2
Hossz: 7,99 m WM -148 1030 lóeros,
Szerkezeti tömeg: 2000 kg Fegyverzet felszerelés:
Magasság: 3,2 m kettos csillagmotor, há- Felszállótömeg: 2820 kg 2 db 8 mm úrméretú
Szárnyfelület: 20,4 m2 romágú Esser-Wys tí- Maximális sebesség: GEM-géppuska + 300
Szerkezeti tömeg: 2100 kg pusú, túlpörgést gátló 265 km/h kg bomba
Felszállótömeg: 2900 kg légcsavarral Hatótávolság: 600 km Szolgálati ideje: 1944 -1945
Maximális sebesség: Fegyverzet, felszerelés:
Repülési magasság: 6000 m
480 km/h 2 db 12,7 mm úrméretú
Zuhanósebesség: 600 km/h géppuska (2 x 1000 lo-
Hatótávolság: 700 km szerrel), 2 x 50 kg bomba
Repülési magasság: 9000 m a bal, 2 x 50 kg a jobb
szárnyra függesztve,
FuG -16 rádió
Szolgálati ideje: 1943 -1945
390 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Heinkel He-46E-2Un éjszakai Motor: 870/910 lóeros WM-14/A kettos

csillagmotor. törzs alatti lángrejto
zavaróbombázó repülogép kipufogóval. háromágú. földön állít-
F.320 - jelzéssorban (12 db) ható fém légcsavarral
Fegyverzet, felszerelés: 2 db 8 mm urméretu 26/31 M szink-
1944-ben szovjet mintára megszervezték a 102. éjjeli csatarepülo
rongéppuska elore-. 1 db 8 mm urmé-
osztályt (pk. Heppes Miklós orgy.). Németországban 1944 tava-
retu 34 M géppuska hátratüzelésre.
szán kezdodött meg a közelfelderítésbol kiöregedett repülogéptí-
12 x 10 kg-os repesz vagy 120 x 1 kg-
pus átalakítása éjszakai csatarepülo feladatra. Kiegészíto külso
os gyújtóbomba belso tárban + 50
bombafelfüggesztot helyeztek el a törzs jobb alsó oldalára, az
kg-os bomba egy MWN törzsfelfüg-
ülések alá, és hoszú lángrejto kipufogócsövet szereltek fel a törzs
geszton kívül
bal oldalára. A gépeket 1944 júliusában a 102/1. éjszakai csatare-
Szolgálati ideje: 1943 -1945
pülo század (pk. Tövisházy Ottó szds.) kiképzésre küldött személy-
zete vette át, és közvetlenül a frontra, Samborba repültek. A kello
kiképzés hiánya miatt már az elso bevetések súlyos veszteséggel
jártak, ezért a századot a hó végén visszarendelték Ungvárra, ahol
Marton Dezso és Vasy Géza gépészmérnökök módosították a láng-
rejtoket és a gépek beállítását. 1944. szeptember 13-ától Hajdú-
szoboszlórói, majd a Dunántúlról felszállva tevékenykedtek, végül
1945-ben Wiener-Neustadtban felrobbantották gépeiket.

Fesztáv: 14 m
Hossz: 9.2 m
Magasság: 4.4 m
Szárnyfelület: 32.2 m2
Szerkezeti tömeg: 1800 kg
Felszállótömeg: 2650 kg
Maximális sebesség: 320 km/h
Hatótávolság: 800 km
Repülési magasság: 8000 m
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 391

Fesztáv: 9,7 m Motor:

FIAT CR - 42bis künnyü, együléses Hossz: 8,26 m 840 lóeros FIAT A-74
csatarepülogép Magasság: 3,1 m Re-38 csillagmotor,
V.260 - jelzéssor (12 db) Szárnyfelület: 22.40 m2 háromágú, állítható lég-
Szerkezeti tömeg: 1725 kg csavarral
A fémcso szerkezetu, vászonborítású, merevített, kétfedelu repülo-
Felszállótömeg: 2275 kg Fegyverzet, felszerelés:
gépet eloször az olasz légieronél használták éjszakai vadászbom- Maximális sebesség: 2 db 12,7 mm urméretu
bázó célokra. A régi repülogéptípusok alkalmazására a németeknél 480 km/h Breda-géppuska +
is sor került, amikor is a keleti frontra vezényelt Hs -123 együléses 50 kg bomba
Hatótávolság: 800 km
zuhanóbombázókat bevetették. A magyar légiero tudatában volt az
Repülési magasság: 9000 m Szolgálati ideje: 1944 -1945
ilyen vállalkozás veszélyeinek, ezért a csatarepülo-századokat elso-
sorban éjszakai tevékenységre tervezték. A 102/2. könnyu csatare-
pülo-század (pk. Nemes Endre szds.) repülogépeit lángrejtos kipu-
fogóval, leszálló fényszóróval és MWN külso bombafelfüggeszto-
vei szerelték fel. Harci bevetésükrol nincsenek adatok.
392 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

KIKÉPZO REPÜLOGÉPEK WM - Heinkel HD - 22 katonai gyakorló

repülogép
(1919-1945) K.201 - és 1.121 - jelzéssorokban (30 db)
ISKOLA-, GYAKORLÓ Az 1927 -ben állami támogatással újraindult repüloipar elso soro-
ÉS HARCKIKÉPZO REPÜLOGÉPEK zatban gyártot gépe volt. A "Posta - Heinkel" repülogépeket kez-
detben a világháború ból visszamaradt Daimler és Hiero motorokkal
üzemeltették és H - M PHA sorú polgári jelzéssel látták el. A Weiss
Manfréd Repülogép- és Motorgyárban faépítésu szárnnyal, acél-
cso törzzsel és vezérsíkkal épített repülogépbol kétkormányos isko-
lagép, megfigyelo- és bombacélzó üléses, sot két darab együléses
vadászgép típusváltozatot is készítettek.

Fesztáv: 12 m Motor:
Hossz: 8,3 m WM - Titán 240 lóeros,
Magasság: 2,9 m öthengeres csillag mo-
Szárnyfelület: 35,1 m2 tor, kétágú, rétegelt fa
Szerkezeti tömeg: 1050 kg légcsavarral
Felszállótömeg: 1550 kg Fegyverzet, felszerelés:
Maximális sebesség: gyakorlóvadász célzó-,
180 km/h fényképezo vagy bom-
Hatótávolság: 600 km baveto berendezés
Repülési magasság: 6000 m Szolgálati ideje: 1927 -1939
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 393

o 5m
1 J
394 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

REGJÜ - Fokker C.V.DjK, Ill. fokú kiképzo Bücker Bü 131 Jungmann

repülogép iskola-repülogép
K.301 és 1.131 jelzéssorban (15 db) HA - LAA -, - LBA késobb 1.151-
A Weiss Manfrédban sorozatban gyártott, 50 darabos szériára volt
jelzéssorban (kb. 105 db)
licencszerzodésük, és a használatban megsérült repülogépeit a Az 1936 júniusában, Mátyásföldön megtartott elso bemutató után
Székesfehérvár-Sóstó Központi Repülogépjavító üzem (REGJÜ) a kétszárnyú, merevített, vegyes építésu, vászonborítású, igen jó
javította, illetve az üzemképtelenek helyett, ugyanazon jellel újakat repülotulajdonságú és olcsó kis repülogépekbol a LÜH 72 darab
gyártott. Ezek, a LÜ H-számsorban, módosításszámmal szerepeltek iskolagépet rendelt. A titkos légiero már 1936 augusztusában át-
(pl. a WM-22.11 számú H-MFJI gépe, sóstói újjáépítésben vette az elso három darab Bü 131 A (80 lóeros) repülogépet, és
122.11 lett). Ugyancsak itt gyártottak nyolcat a H - M FHS- azokkal hármas kötelékben részt vett az Olimpiai csillagtúrán. A ren-
M FHZ jelu sorozatból (23.01 - 23.08 LÜ H sz. gépet). Ezek a két- delésbol beérkezo gépek a kiképzoalakulatokhoz kerültek. Minden
kormányos repülogépek Ill. fokú pilótakiképzo gépként tevékeny- repüloszázad kapott egy-kettot futár- és murepülo gyakorlógép-
kedtek a Repülogép Vezeto Iskola (REGVI) századoknál. A légiero nek. A háború kitörése után a német szállítás akadozott, ennek
1939-es kimutatása még 15 db C.V.D./K gépet tartott nyilván. ellenére e típus különféle változataiból részletekben több mint száz
került az országba, és a HMNRA-gépek "bevonultatása" biztosí-
totta a légiero feltöltését.
Fesztáv: 12,5 m Motor:
Hossz: 9,53 m 420 lóeros WM - Jupiter Fesztáv: 7,4 m Motor:
Magasság: 2,S m VI., kilenchengeres csil- Hossz: 6,6 m SO lóeros Hirth HM-60/
Szárnyfelület: 2S,S m2 lagmotor, kétágú fém Magasság: 2,3 m R vagy 105 lóeros Hirth
Szerkezeti tömeg: 1290 kg légcsavarral Szárnyfelület: 13,5 m2 HM - 504/ A2 négyhen-
Felszállótömeg: 1S90 kg Fegyverzet, felszerelés: Szerkezeti tömeg: 3S0 kg geres, léghutéses, soros
Maximális sebesség: 2 db S mm urméretu Felszállótömeg: 670 kg elrendezésu, kétágú fa
255 km/h GEP- és 1 db S mm ur- Maximális sebesség: légcsavarral
Hatótávolság: 700 km méretu GEM-géppuska 1S0 km/h Szolgálati ideje: 1936 -1945
Repülési magasság: 6700 m Szolgálati ideje: 1932 -1935 Hatótávolság: 400 km
Repülési magasság: 4S00 m
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 395

o 5m
l I
396 A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Junkers A-50 Junior hidroplán, kiképzo lés gyakorlására. Mivel ez idoben a LÜH-nek (titkos légieronek)
csak itt voltak alsószárnyas, korszerunek mond ható fémszerkezetu
repülogép repülogépei, megismerésük csoportonkénti váltásban a légiero tel-
HA - JAA jelzéssorban (3 db) jes állománya részérol megtörtént.
A repülokiképzést korlátozó rendszabályok érvényben léte idején
a titkos légiero minden eszközt felhasznált a katonai pilóták gyako-
roltatására. Grosschmid István alezredes, volt tengerészrepülo, a Fesztáv: 10m
kiképzési repülodandár parancsnoka 1930-ban szereztette be eze- Hossz: 7,12 m Hatótávolság: 400 km
ket az alsószárnyas, hullámlemez borítás ú gépeket. Ettol kezdve Magasság: 2,4 m Repülési magasság: 4600 m
minden évben a kiképzés Balatoni Vízirepülo Iskola néven (BAVI) Szárnyfelület: 15,4 m2 Motor:
egész nyáron a Balatonon is folyt. Ugyanitt a Junkers A-35 Szerkezeti tömeg: 360 kg kb. 80 lóeros Siemens
géppel II. fokú, a Junkers F-13 géppel pedig Ill. fokú szintig Felszállótömeg: 600 kg SH -13 típusú, öthenge-
juthattak a katonai pilóták és megfígyelok. Még arra is ügyeltek, Maximális sebesség: res csillagmotor
hogy mindig legyen három gép az alakulatnál a harcszeru rajrepü- 170 km/h Szolgálati ideje: 1930 -1937
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek 397

Varga lászló: Káplár

iskola-futárrepülogép
1.301 - jelzéssorban (5 db)
1938-ban az iskola-repülogép pályázati kiírásra a Muegyetem Ae-
rotechnikai Intézet munkatársainak (Lettner Ferenc, Rácz Elemér
és Szabó Imre gépészmérnökök) közremuködésével tervezték.
Egyszeruen, dúcban csatlakozó faszerkezetu két fél-, felso szárny-
nyal, merevített kivitelben, acélcso törzs és futómurendszerrel,
fémszerkezetu, hátraépített vezérsíkokkal készült repülogép volt.
Futómuvét elsoként gyártották gyurus rugókkal. Rövidesen Sóstón
ketto, egy továbbfejlesztett Káplár II. az Aerotecnikai Intézetben,

ketto pedig az Aero - Ever esztergomi gyárban hagyta el a szerelo-

csarnokot. Az RKI és a Repülo Kíséleti Muhely (RKM) állományá-
ba futárszolgálatra osztották be mind az ötöt, miután a Váton
lefolytatott iskolagép kísérleti üzemelésen késobb rendszeresítésre
alkalmatlannak minosítették oket. Elso példányát (1. 301) késobb
zárt kabinosra építették át.

Fesztáv: 10,51 m Hatótávolság: 400 km

Hossz: 6,8 m Repülési magasság: 5800 m
Magasság: 2,5 m Motor:
Szárnyfelület: 15,2 m2 Hirth HM-504/A2 105
Szerkezeti tömeg: 430 kg lóeros soros, léghuté-
Felszállótömeg: 700 kg ses, kétágú fa légcsavar-
Maximális sebesség: ral
180 km/h Szolgálati ideje: 1941 -1945
398 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fábián András: Levente-1.

iskola-repülogép 1.351 - jelzéssorban
(2 db)
Az 1938-ban kiírt iskola-repülogép pályázatra a Magyar Waggon-
és Gépgyárban készített prototípus, magas fedelu, faépítésu, mere-
vített szárnnyal, acélcso törzs és kormánysíkokkal. háromdúcos
osztott rendszerben, olajcsillapítású, spirálrugózású, kisméretu,
alacsony, fékezheto kerekes futómuvel készült. A Repülo Kísérleti
Intézetnél is berepülték és a légieroben való rendszeresítésre java-
solták. A prototípus elso példánya egy gyári berepülés során lezu-
hant és súlyosan megsérült. Az újonnan gyártott repülogépet az
1941. évi BNV-n kiállították, és a sorozatgyártására vállalkozót
kerestek. Az Uhry- Testvérek Karosszéria és Jármugyár vállalta és
valósította meg a gyártását Levente - II. jelzéssel.

5m
/ Fesztáv: 9.45 m
l -L-__ -'- --'-__ ~ I
Hossz: 6,8 m
Hatótávolság: 380 km Motor:
Magasság: 2,52 m
Repülési magasság: 5200 m 105 lóeros MÁVAG --
Szárnyfelület: 13.4 m2
Szerkezeti tömeg: 510 kg Felszállótömeg: 710 kg Hirth HM - 504/A2 lég-
Maximális sebesség: hutéses, kétágú fa lég-
170 km/h csavarral
Szolgálati ideje: 1941 -1945

/
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 399

Bücker Bü 131/0 - 2 és G - 2 iskola- tak. A légieronél a típusváltozatnak megfeleloen, az 1.201-, illetve

az 1.401- jelzéssorokat kapták. Katonai rejtoszínre festették és
és futárrepülogép hadijellellátták el oket. 1941 -ben a légiero újabb 15 gépet kapott.
1.201 -1.401 és 1.001 - jelzéssorban A sorozatok egyik érdekes példánya volt a szombathelyi repülo-
(kb. 150 db) gép-javító üzemben zárt kabinossá alakított 1. 223 jelu futárgép.
1943 szeptemberében a Bücker gépek javításával és felújításával
Az 1930-as évek közepétol alkalmazott és jól bevált, kisméretu, megbízott német Wiesing-gyár a B és D - 2 típusváltozatokból 50
hátratört szárnyú, merevített kétfedelu repülogépekbol 1939-tol a használt gép átadását kezdte meg. Itthon a Bücker gépek javítása
Horthy Miklós Nemzeti Repüloalap egységes kiképzo repülogép- az Uhry- Testvérek Karosszéria- és Jármugyára zuglói, majd má-
nek elobb 30, majd újabb 75 példányt rendelt. Ugyanakkor a tyásföldi üzemeiben történt. Ugyanakkor ezekhez a típusokhoz a
légiero is igényelt ebbol a típusból, de ezt a németek már nem MÁVAG megkezdte a Hirt HM-504/A-2 motorok licencgyártá-
teljesítették. Az 1940. évi politikai helyzet, majd az 1941. évi hadi sát és felújítását. Etípus repülogépeinek nagy része megsérült vagy
események a repüloalap gépeinek a "bevonultatását" szükségessé a háború utolsó idoszakában kikerült az országból. A sérült és
tették. Ezt az is indokolta, hogy ezek a gépek a nyári kiképzés roncs gépekbol 1945 után kb. 30 darabot építettek újjá.
három hónapos idotartamán kívül nagyrészt kihasználatlanul áll-
400 A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fábián András: Levente -II. iskola- tése egyenes, a farokrésznél nagyobb keresztmetszetu, könnyeb-
és futárrepülogép ben gyártható acélcso szerkezetu. Ugyanígy a kormánysíkok eddigi
elliptikus formáját megváltoztatták, acélcsobol, egyenes kontúrok-
1.551 - és 1.601 jelzéssorban (kb. 80 db) kal, célszeru lekerekítésekkel készült. A gyártásnál a Bücker típusú
A vegyes építésu, merevített, felso szárnyas, kétüléses iskola-repü- repülogép egyes javítószerszámait és -anyagait fel lehetett hasz-
logép módosított változata az RKI által kért változtatásokkal már nálni. 1942 oszén még Csepelen átadott elso tíz gépre azonnal
sorozatban épült. Gyártására az Uhry üzem külön részleget hozott igényt tartott a légiero, azonban a használatban levo Bücker iskola-
létre. Eloször Csepelen, a volt Weiss Manfréd repülotéren felépített, repülogép murepülés-oktatásra megfelelobb volt, a gyári berepü-
nagy szerelocsarnokban készítették, majd a légitámadás veszélye lopilóta pedig lezuhant murepülés közben Csepelen, ezért a Leven-
miatt Mátyásföldre költöztek, és Repülogépgyár Rt. név alatt tevé- te -II.-ket futárszolgálatra osztották be. Az RKllégideszant kísérle-
kenykedtek (ez a mai Ikarus Autóbusz-, Karosszéria- és Jármu- ti részlegénél (Ócsára kitelepítve), valamint a Pápán folyó katonai
gyár) . A repülogép-javító és prototípusgyártó kísérleti részleget az szállító vitorlázó kiképzésnél vontatógépnek is használták. 1944
összes Bücker-javítással és új programmal együtt szintén ide he- végére minden repüloalakulatnál volt 3-4 db Levente - II. futárgép.
lyezték. A Levente - II. külso kialakítása a prototípushoz képest A gépbol való jó kilátás lehetosége miatt a pilóták kedvelték. A má-
eltért. A szárny magasabban a törzs felett, baldachin nélküli, két sodik világ háborút követoen a Dunántúlon maradt négy roncsgé-
félbol épített rendszerben, dúcokon nyugodott. A törzs vonalveze- pet újjáépítették, és 1952-ig használták. Egy példánya ma a Közle-
kedési Múzeum repülokiállítási csarnokában látható.
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 401

Fesztáv: 9.45 m Hatótávolság: 420 km

Hossz: 6,8 m Repülési magasság: 6200 m
Magasság: 2,52 m Motor:
Szárnyfelület: 13.4 m2 MÁVAG - Hirth
Szerkezeti tömeg: 475 kg HM - 504/ A2 105 lóeros,
Felszállótömeg: 710 kg léghutéses, soros típus
Maximális sebesség: Szolgálati ideje: 1942 -1945
180 km/h

5m
J
L-_-'---_--'- __ ~ _
 /'
402 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fábián András: Honvéd kétmotoros na, és elobb két prototípusra, majd újabb két gépre adtak megren-
delést. A repülések során azonban a gép kormánysíkjain kellemet-
iskola-repülogép len rezgéseket tapasztaltak, ezért szélcsatorna-, illetve rezgésvizs-
H.001 - jelzéssorban (4 db) gálatok elvégzésére a Muegyetem Aerodinamikai és Aerotechnikai
intézetét bízták meg. Hamarosan kiderült, hogya rövid törzsorrú
A Repülogépgyár Rt. szakemberei által tervezett négyüléses, két-
repülogépen a merev, egy irányban forgó légcsavarok egymásra
kormányos, kismotorokkal felszerelt, könnyubombázó gyakorlógé- hatása a szárnytoben olyan zavarokat hoz létre, amely az áramlást
pe, nagy felületu üvegezéssel ellátott. acélcso törzzsel épült. Mély ott örvényessé teszi, és a törzs mentén a vezérsíkokig rezgést okozó
fedelu elrendezésu, átmenofotartós faszerkezet szárnyát réteges
örvényutat képez. Ezért a második gépnél a szárnytövek mélységét
lemez és vászon borította. Acélcsobol hegesztett kormánysíkjai,
nagy lekerekítésekkel meg növelték, és a vízszintes vezérsíkot is
külso profilhuzal-kimerevítéssel és vászonborítással készültek. Az
magasabbra építették. A repülogép 1943-ban az RKI-próbák alá
acélszerkezetu futómuvet tekercsrugózású hidraulikus fékkellátták került. ahol kisebb mértéku rezgéseket még mindig tapasztaltak.
el, hátrafelé a motorgondolákba félig be lehetett vonni. 1942 VII. A Honvéd II. változatú repülogéprol1944-re újabb szélcsatorna-
17 -én elkészült elso Honvédot 1942. X. 15-én a 10 db Levente-
modellt terveztek. Ez 8,3 m hosszú törzzsel, új, egyenesebb vonal-
gép átadása során mutatták be Csepelen. A kissé faroknehézre vezetéssei készült típus volt. E sorozat repülogépét 1944 végén
sikerült repülogépet a törzs orra elé nyúló bakon lévo 50 kg ólom- bombasérült állapotban Pápa repüloterén látták.
lappal egyensúlyozták ki. Ennek ellenére a légiero érdeklodött utá-
o 5m
1 I

\ ',,--
.//
/ /~
/
/

Fesztáv: 10,5 m Motor:

Hossz: 7A m 2 x 105 lóeros MÁ-
Magasság: 2,7 m VAG-Hirth HM-504/
Szárnyfelület: 16,25 m2 A2 standard kivitelu,
Szerkezeti tömeg: 780 kg kétágú fa légcsavarok-
Felszállótömeg: 1340 kg kal
Maximális sebesség: Fegyverzet felszerelés:
240 km/h bombacélzó és rádióbe-
Hatótávolság: 850 km rendezés (tervezve )
Repülési magasság: 5200 m Szolgálati ideje: 1942 -1945
Bücker Bü 181 Bestmann iskola-
repülogép
1. 701 - jelzéssorban (23 db)

A mély fedelu, kétkormányos iskola- és túrarepülogép katonai

repülókiképzési és futárfeladatokat látott el. A faszerkezetu szár-
nyát réteges lemezzel és vászonnal borították. Törzse vegyes szer-
kezetu, a vezetoülésekig acélcso vázú, hátul ragasztott rétegesle-
mezcso-héjszerkezetu. A faszerkezetu kormánysíkokat ugyancsak
vászonnal borították. A repülogép felépítése már a háborús anyag-
hiányt tükrözte. Futómuve szabadon hordó spirálrugóz3sú, olaj-
csillapítású, a fokerekek rúdjait és a farokkereket áramvonalazták.
A géptípus az egymás melletti rendszer szerinti oktatásra készült,
erosen hegyesedo, nagy merevségu trapézszárnnyal és a szárny elé
nyú ló, jó kilátást adó, vezetofülke-üvegezéssel. A leszállást ter-
peszlapok kinyitása könnyítette meg. A repülogép-készítésben Maximális sebesség:
nagy tapasztalatú gyár a jó repülótulajdonságok és a könnyu kor- 210 km/h
mányozhatóság elérésére helyezte a hangsúlyt. Az érzékeny szer- Hatótávolság: 850 km
kezetu repülogépeket a tábori repülotereken nem lehetett tárolni. Repülési magasság: 6000 m
Nagy részük a harci cselekmények során a hangárokban rongáló- Fesztáv: 10,6 m Motor:
dott meg. 1945 után csak egyetlen használható példány maradt. Hossz: 7,85 m 105 lóeros MÁVAG--
A géptípus licencét a Repülógépgyár Rt. vásároita meg. 1944-ben Magasság: 2,06 m Hirth HM-504/A2 50-
elorehaladott állapotban volt a megrendelt 200 repülogép hazai Szárnyfelület: 13,5 m2 . ros, léghutéses, kétágú
gyártásának elokészítése, de a hadi események következtében Szerkezeti tömeg: 565 kg fa légcsavarral
egyetlen egy sem készült el. Felszállótömeg: 765 kg Szolgálati ideje: 1942 -1945
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 405

WM -10/13 iskola-repülogép még hátrahajtható szárnyfelületekkel készült. A kétszárnyas, ke-

reszthuzalokkal merevített szárnyrendszer felso felületein helyezték
1.111- jelzéssorban, el a csurolapokat. A gép murepülésnél hajlamos volt dugóhúzóba
korábban HA-AKA- sor (10 db) való átmenetre, ezért a függoleges iránysíkok felületét megnövel-
A repülogép váza egyenszilárdságúra húzott, speciális acélcsövek- ték. A viszonylag nagy sebessége, széles nyomtávú, jól rugózó
bol hegesztve és illesztve készült. vászonnal borították. A szár- futómurendszere a géptípust kedveltté tette a pilóták körében.
nyaknál az acélcso bordákat a fotartó csöveihez bilincsek rögzítet- A repüloszázadokhoz futárfeladatra kiadott gépeket - foleg azt
ték, a törzs és a kormánysíkok hegesztett kivitelben épültek. A gép- követoen, hogy WM - Sport motorokat a megbízható Siemens
típus elso példánya a hangárban való könnyebb tárolás céljából csillagmotorokra cserélték ki - oktatásra is felhasználták.
Fesztáv: 9,5 m
Hossz: 7,2 m
Magasság: 2,75 m
Szárnyfelület: 21,75 m2
Szerkezeti tömeg: 450 kg
Felszállótömeg: 750 kg
Maximális sebesség:
190 km/h
Hatótávolság: 900 km
Repülési magasság: 5200 m
Motor:
130 lóeros WM - Sport
3, soros, léghutéses,
(késobb Siemens
SH -12 csillagmotorok
kerültek a gépekbe)
Szolgálati ideje: 1943 -1944
406 A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Breda Br - 25 kétüléses iskola-repülogép Focke-Wulf Fw-56 Stösser együléses

G.161- jelzéssorban (3 db) vadásziskolagép
Ez a repülogéptípus az olasz légieroben univerzális iskola- és gya-
G.121- jelzéssorban, korábban
korló repülogép volt. Ezen a repülogépen képezték ki 1938-ban a HA-XAA- sor (32 db)
Oélolasz Repülo Táborban (ORT) a magyar pilótákat. A magyar Az 1936-os német szállítás keretében rendelték meg a merevített,
légiero is kapott három gépet, amelyeket ellenorzo feladatokra
felsoszárnyas, vegyes építésu, merev futómuves vadászgyakorló-
használták és típusismereti vizsgálatokat végeztek rajtuk. gépet. A szolgálati használatban jól bevált, kitunoen murepülheto
Fesztáv: 10m könnyu gépnek siklótulajdonságai igen jók voltak. A leszállóút
Hossz: 7,8 m Hatótávolság: 500 km lerövidítésére a szárny közepe felett kinyitható, kis örvénykelto lap
Magasság: 2,8 m Repülési magasság: 6200 m szolgált. A harci gépek kímélésére, a logyakorlatoknál és az elso
Szárnyfelület: 25 m2 Motor: kötelékrepülo gyakorlatok iskolázásánál használták. Ezzel a megol-
Szerkezeti tömeg: 750 kg 240 lóeros Alfa Romeo dással jelentos üzemanyag-megtakarítást is elértek.
Felszállótömeg: 1000 kg 1;). - 2 csillagmotor, két-
Maximális sebesség: ágú fa légcsavarral Fesztáv: 10,55 m
200 km/h Szolgálati ideje: 1939 - 1942 Hossz: 7,6 m
Magasság: 2,55 m
Szárnyfelület: 15 m2
Szerkezeti tömeg: 670 kg
Felszállótömeg: 985 kg
Maximális sebesség:
268 km/h
Hatótávolság: 450 km
Repülési magasság: 6000 m
Motor:
240 lóeros Argus
As-10C léghutéses,
nyolchengeres A motor,
kétágú fa légcsavarral
Fegyverzet, felszerelés: 1 db
7,9 mm urméretu
MG -17 géppuska
Szolgálati ideje: 1937 -1945
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 407

o
L r 1 5m
I
408 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Fesztáv: 8.8 m Motor:

Romeo Ro- 41 és Ro- 41 B gyakorló Hossz: 7 m 370 lóeros Piaggio C-45
vadászrepülogépek Magasság: 2.3 m (VII. C.) csillagmotor.
G.181-jelzéssorban (8 db) Szárnyfelület: 19.1 m2 NACA-burkolatban.
A FIAT CR vadászrepülogépek rendszeresítésének idejében kaptuk Szerkezeti tömeg: 960 kg kétágú. fém légcsavar-
Felszállótömeg: 1220 kg ral
az olaszoktói a kis egy- és kétüléses (Ro - 41 B) gyakorló vadász-
gépet. A felso szárnya sirálymegoldású, közvetlen csatlakozású Maximális sebesség: Fegyverzet, felszerelés:
315 km/h 1 db 7.7 úrméretú Bre-
volt. A kétszárnyú, igen kis méretú repülogép kétüléses, lefüggö-
Hatótávolság: 450 km da-géppuska. vakrepülo
nyözheto kivitele a vadászpilóták múszerrepülo-kiképzésénél külö- berendezés
nösen jó szolgálatot tett. 1942-tol ezeket a gépeket az 511. kisérleti Repülési magasság: 6500 m
éjszakai vadászrepülo-század pilótáinak az átképzésénél használta. Szolgálati ideje: 1943 -1944
Jó repülótulajdonságai miatt a növendékek is kedvelték.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 409

Fesztáv: 26 m Motor:
Dornier Do - 23 bombázó-kiképzo Hossz: 18,75 m 660 lóeros BMW-VI.
G.201 - jelzéssorban (3 db) Magasság: 54 m folyadékhutéses, soros,
A merev futómúves, vállszárnyas Oornier bombázók a titkos német Szárnyfelület: 106,6 m2 négyágú fa légcsavarok-
légiero megmaradt anyagából kerültek hozzánk. A nyitott piló- Szerkezeti tömeg: 4770 kg kal
taülés és géppuskaállások még az elso világháború korát idézték. Felszállótömeg: 8000 kg Fegyverzet. felszerelés:
Ugyanakkor a motorok megbízhatatlanok voltak, a gép csúszásra Maximális sebesség: 3 db 7,9 urméretu
való hajlamossága pedig a repülotulajdonságait rontotta. A 00- 250 km/h MG -15 géppuska + 800
típusok repülése már a harmineas évek végén is ritkaságnak számí- Hatótávolság: 1250 km kg bomba
tott. Különleges darabként az utolsó példányt Újvidéken, a szerelo- Repülési magasság: 4700 m Szolgálati ideje: 1937 -1944
iskolán orizték 1944-ig, innen a szerelok repültek át vele a Ounán-
túlra.
410 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Focke-Wulf Fw - 58K - 7 és K - 8 Heinkel He - 45C felderíto-kiképzo

gyakorlóbombázók repülogép
G.221 - jelzéssorban (80 db) G.301 - jelzéssorban (6 db)
A fém csovázas vászonborítású merevített alsó szárnyas repülogép A németek 1937-ben a He-46 gépekkel egyidejuleg ezeket a
a kiképzés több ágában kitunoen bevált ezért a Magyar Waggon- típusokat adták át. A vegyes építésu, kétszárnyú, nagy felderítogé-
és Gépgyárban a hazai licenc gyártását is megszervezték. A gyártási pek a kiképzoszázadokhoz kerültek. A HD - 22-re emelékezteto, jó
fo egységeket és a motorokat a németektol vásárolták. A gyori gyár repülotulajdonságú gépek tágas megfigyeloterét sorozatfelvevo
a háború végéig 72 db gép átadását jelentette a többi a németektol rendszerben is muködtetheto Zeiss fotókamerákkal szerelték fel.
érkezett. A motorok kiöregedéséig használták majd az RKI típusgyujte-
ményben tárolták oket. 1944-ben bombázáskor elpusztultak.
Motor:
Fesztáv: 21 m 2 x 240 lóeros Argus Fesztáv: 11 m Felszállótömeg: 1860 kg
Hossz: 13,7 m As-10C, kétágú, fa lég- Hossz: 9,7 m Maximális sebesség:
Magasság: 4,3 m csavarokkal Magasság: 4 m 260 km/h
Szárnyfelület: 47 m2 Fegyverzet felszerelés: Szárnyfelület: 29,S m2 Hatótávolság: 1100 km
Szerkezeti tömeg: 1890 kg 2 db 8 mm urméretu Szerkezeti tömeg: 1450 kg Repülési magasság: 6200 m
Felszállótömeg: 2830 kg GEM-géppuska, Nistri Motor: Fegyverzet felszerelés:
Maximális sebesség: v. Zeiss fotófelszerelés, 660 lóeros, BMW VI tí- 2 db 7,9 mm urméretu
260 km/h R-12 rádió + 150 kg pusú folyadékhutéses, géppuska, Zeiss fotóbe-
Hatótávolság: 568 km bomba soros elrendezésu, két- rendezés
Repülési magasság: 5850 m Szolgálati ideje: 1937 -1945 ágú fa légcsavarral Szolgálati ideje: 1937 -1944
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek 411

Arado Ar - 96/ A katonai gyakorló repülogép ködését a nagy gépekkel való repülés élményét. Az elso tíz gép
leszállítását követoen hosszú szünet következett. és csak 1941-ben
G.401 - jelzéssorban (65 db) sikerült a németekkel a további folyamatos szállítást biztosítani (55
A többfeladatú gyakorlógépet gazdaságos tipusnak tartották. Szép db Ar- 96A gép havi 10 db-os ütemezésben érkezett).
vonalvezetése, alsószárnyas, teljesen duralhéj szerkezeti felépítése
és jó repülotulajdonságai miatt az oktatók és a növendékek is Fesztáv: 10.96 m Motor:
kedvelték. A repülogép-vezeto iskolákon ez a típus vette át a má- Hossz: 8.8 m 240 lóeros Argus
sod- és harmadfokú pilóta, valamint az alapfokú harckiképzés fel- Magasság: 2.6 m As-10C léghutéses.
adatait. A gép az iskolarepülésen kívül, murepülésre, légi fényképe- Szárnyfelület: 17.1 m2 nyolchengeres. kétágú.
zésre, rádiórepülésre, bombázásra, géppuskalövészetre, további Szerkezeti tömeg: 1295 kg bolygómuves légcsavar-
vakrepülés gyakorlására is alkalmas volt. Ezen kívül - amikor a Felszállótömeg: 1500 kg ral
németek a háború utolsó idoszakában már kello számmal adtak át Maximális sebesség: Fegyverzet. felszerelés:
belolük - minden repüloszázadnál és magasabb parancsnokság- 275 km/h 1 db 7.9 mm urméretu
nál ez a típus lett a légiero gyors személyi futárgépe. A "kis-Aradó- Hatótávolság: 700 km MG-17géppuska + 120
nak" nevezett repülogépnek a harci gépekre jellemzo hosszú start- Repülési magasság: 9200 m kg bomba és Zeiss fotó-
útja és kiguruláskor leszállólapokkal is elég nagy leszállósebessége berendezés
volt. Ebben a repülogépben érezhette át eloször a leendo katonai Szolgálati ideje: 1939 -1945
pilóta a duralszerkezet sajátosságait a hidraulikák jellegzetes mu-
412
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Junkers Ju - 86K kiképzováltozatú Arado Ar - 96/8 harckiképzo repülogép

bombázók G.451 - és G.901. jelzéssorban (kb. 68 db)
G.211 -213 jelzésekkel (3 db) A könnyebb startolású és nagyobb mozgékonyság ú repülogépet a
A három gép a bombázó-kiképzo századoknál a pilóták és a gép- nagyobb teljesítményu motor és a teljes harci berendezés jellemez-
személyzet többi tagjai típusátképzésére szolgált. Akiképzési fel- te. Az elso ülés a széria vadászrepülogépet mintázta (Bf-1 09) a
adatok befejezésével a gépek a távolfelderíto osztályhoz kerültek, második ülést oktató- vagy bombacélzó és légi lövészeti célokra
és miután felszerelték 1500 literes benzintartállyal, légi fényképezo alakították ki. 1942-ben az elso tíz gép átadása után határozták el
tevékenységet folytattak. a típus és a hozzátartozó motor sorozatgyártását. A licenciaszerzo-
dést a MÁVAG kötötte meg a sárkányra, míg a motorgyártást az
MWG - Gyor kapta feladatul (ez utóbbi azonban nem valósult
meg). A MÁVAG-prototípus még jórészt német alkatrészekbol és
német motorral 1943. július 24-én emelkedett a levegobe Takátsy
Tibor fomérnök berepülo fopilótával és Illés Lajos szerelovel (jelzé-
se G:461). A gyártásra való gyors felkészülés nyomán 1944-ben
a bombázások idején az Orczy téri nagycsarnokban már közel száz
gép alkatrészei álltak szerelésre készen. Ebben az idoben azonban
anémet - francia és cseh üzemek a szükségesnél is többet termeltek
ebbol a típusból így a németek folyamatosan szállíthatták. 1945-
ben Klagenfurt repüloterén a magyar légiero megmaradt gépe it az
angoloknak adta át (ezek nagy része Arado Ar-96/B volt).

Fesztáv: 10,96 m Motor:

Hossz: 9,13 m 450 lóeros Argus
Magasság: 2,6 m As - 41 O léghutéses
Szárnyfelület: 17,1 m2 A motor, bolygómuves,
Szerkezeti tömeg: 1380 kg kétágú fém légcsavarral
Felszállótömeg: 1750 kg Fegyverzet felszerelés:
Maximális sebesség: 1 db 7,9 mm urméretu
340 km/h MG -17 géppuska, Zeiss
Hatótávolság: 600 km fotóberendezés + 120
Repülési magasság: 9500 m kg bomba
Szolgálati ideje: 1942 -1945
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 413

o 5m
~.~_~ __ ~_.---L __ i
414 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Nardi FN 305 és FN 315 kétüléses gyakorló mellett lévo nagy futómubehúzó kereket. Ez a berendezés az érde-
kes szerkezetu háromrudas futómuvet a törzs alá fektette be. Ezt
repülogép követoen ugyancsak mechanikusan kellett a fényszárnyat behúzni,
G.601. - jelzéssorban (kb. 52 db) majd a kétállású légcsavart utazóállásba hozni. E szükséges tevé-
A kicsi, de gyors gyakorlógéppel több kategóriarekordot állítottak kenységek miatt a repülogép kezdetben nem volt népszeru a hidra-
fel, mielott katonai feladatokra kezdték használni. A légiero 1939- ulikus berendezések kapcsolóihoz szokott pilóták körében. Késobb
ben a német szállítás elakadásakor rendelte meg a hiányzó típusok megkedvelték elsosorban azért mert rövid ido alatt 400 km/h se-
pótlására. Szerkezete vegyes építésu méretei kicsik voltak. A piló- bességre gyorsult a repülotulajdonságai pedig jók voltak. Még
tatérben helyezték el a mechanikus muködtetések kezelokerekeit és 1945-ben is nagyobb szállítmány érkezett belole a Dunántúlra.
karjait. Felszállásnál a pilótának gyorsan kellett tekerni az ülés
Fesztáv: 8.47 m
Hossz: 7 m
Magasság: 2,6 m
Szárnyfelület: 12 m2
Szerkezeti tömeg: 550 kg
Felszállótömeg: 865 kg
Maximális sebesség:
300 km/h
Hatótávolság: 600 km
Repülési magasság: 690 m
Motor:
185 lóeros Alfa-Romeo
115 léghutéses, hathen-
geres, soros elrendezésu
légcsavar, kétágú, me-
chanikusan állítható (Az
FN - 315-ös 280 lóeros
Hirth HM -508 motorral
repült 380 km/h sebes-
séggel)
Szolgálati ideje: 1940 -1944
 415
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

o
~-'-- ~ I ---.L_~ 5m
I
416 A Magyar Királyi Honvéd légieroben renuszeresített és alkalmazott repülogépek

Potez 63.11 romboló-kiképzo repülogép sú repülogép a francia légiero legnagyobb számban alkalmazott
típusa volt. A Repülo Kisérleti Intézet vizsgálatai során különleges
G.701-jelzéssorban (40 db) figyelmet fordítottak a francia repülogépgyártás technológiai mód.-
A háromüléses, francia eredetu rombolók német zsákmányanyag- szereinek tanulmányozására. A franciák gondos munkáját jelle-
ból 1944 tavaszán kerültek a magyar légierohöz. Az elso 14 db gép mezte hogy például minden vezeték nek más volt a szlne Igy köny-
a típusvizsgálat után Tapolcán, a rombolóiskolán kezdte meg tevé- nyen végig lehetett követni. Ez a megoldás a repüloszerkezet belso
kenységét a többi pedig Ferihegyen, az RKI kísérleti vizsgálataira részét rendkivül szlnessé tette. emiatt kapták a "Papagály" becene-
várt, amikor légitámadás érte a repüloteret. Az átadott repülogépek vet. A motorok nehezen szinkronizál ható. huzalos gázadagolása 8
között romboló-gyakorló, felderíto és könnyubombázó is volt startnál nagy figyelmet igényelt.
(csak kétkormányos iskolagép nem érkezett). A teljesen fémépíté-

Fesztáv: 16 m
Hossz: 10.9 m
Magasság: 3.08 m
Szárnyfelület: 32.7 m2
Szerkezeti tömeg: 3135 kg
Felszállótömeg: 4530 kg
Maximális sebesség:
400 km/h
Hatótávolság: 1200 km
Repülési magasság: 8500 m
Motor:
2 x 650 lóeros Gnome-
Rhone 14 M
Fegyverzet, felszerelés:
2 db 9 mm úrméretú elo-
retüzelo. 1 db 9 mm úr-
méretú hátratüzelo His-
panio géppuska
Szolgálati ideje: 1944 -1945
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 417

o
1
418 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Brandenburg B. 1.iskola-repülogép Szebeny- Oravecz iskola-repülogép

H. - J. 30-ig jelzéssel (15 db) H - MAAA és C jelzéssel (2 db)
Fesztáv: 10.8 m
Hossz: 8.6 m Maximális sebesség:
Magasság: 3 m Fesztáv: 11.75 m 140 km/h
Szárnyfelület: 29.3 m2 Hatótávolság: 500 km Hossz: 8.6 m Hatótávolság: 300 km
Szerkezeti tömeg: 640 kg Repülési magasság: 6200 m Magasság: 2.5 m Repülési magasság: 4800 m
Felszállótömeg: 800 kg Motor: Szárnyfelület: 22 m2 Motor:
Maximális sebesség: 100 lóeros Mercedes Szerkezeti tömeg: 640 kg 65 lóeros Fejes
120 km/h Szolgálati ideje: 1919 Felszállótömeg: 800 kg Szolgálati ideje: 1921
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek 419

Oravecz 1.iskola-repülogép Lóczy Hungária iskola-repülogép

H - MAAS jelzéssel (1 db) K. 001 -40 jelzéssel (40 db)
Fesztáv: 11,75 m Maximális sebesség: Fesztáv: 10,1 m Maximális sebesség:
Hossz: 8 m 160 km/h Hossz: 7,4 m 140 km/h
Magasság: 2,67 m Hatótávolság: 400 km Magasság: 2,55 m Hatótávolság: 720 km
Szárnyfelület: 23 m2 Repülési magasság: 3000 m Szárnyfelület: 25 m2 Repülési magasság: 4800 m
Szerkezeti tömeg: 600 kg Motor: Szerkezeti tömeg: 590 kg Motor:
Felszállótömeg: 800 kg 100 lóeros Mercedes Felszállótömeg: 840 kg 108 lóeros
Szolgálati ideje: 1924 Siemens Sh-12
Szolgálati ideje: 1927
 420 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Oravecz II. iskola-repülogép Udet U 12ja iskola-repülogép

H - MAAG -J jelzéssel (4 db) "a" - "e" jelzéssel (5 db)
Fesztáv: 11.75 m Maximális sebesség: Fesztáv: 1O m Hatótávolság: 700 km
Hossz: 8 m 160 km/h Hossz: 7.5 m Repülési magasság: 3800 m
Magasság: 2.5 m Hatótávolság: 400 km Magasság: 2.6 m Motor:
Szárnyfelület: 22 m2 Repülési magasság: 2500 m Szárnyfelület: 24 m2 108 lóeros
Szerkezeti tömeg: 645 kg Motor: Szerkezeti tömeg: 500 kg Siemens SH -12
, Felszállótömeg: 805 kg 100 lóeros Mercedes Felszállótömeg: 800 kg Szolgálati ideje: 1926
Szolgálati ideje: 1923 Maximális sebesség:
140 km/h
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 421

Bristol School iskola-repülogép Udet U 12jb Flamingo iskola-repülogép

"A" - "E" jelzéssel (5 db) K. 101-130 jelzéssel (30 db)
Maximális sebesség: Fesztáv: 10m Hatótávolság: 740 km
Fesztáv: 9,45 m 154 km/h Hossz: 7.5 m Repülési magasság: 3800 m
Hossz: 7.58 m Hatótávolság: 400 km Magasság: 2.6 m Motor:
Magasság: 2.7 m Repülési magasság: 4500 m Szárnyfelület: 24 m2 108 lóeros
Szárnyfelület: 26.5 m2 Motor: Szerkezeti tömeg: 530 kg WM-Sh-12
Szerkezeti tömeg: 600 kg 120 lóeros Br. Lucifer Felszállótömeg: 830 kg Szolgálati ideje: 1929
Felszállótömeg: 830 kg Szolgálati ideje: 1926 Maximális sebesség:
155 km/h
422 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

RWD - 8 vontató és iskola-repülogép

U. 281 és 282 - jelzéssel (2 db)
Fesztáv: 11 m Maximális sebesség:
Hossz: 8 m 195 km/h
Magasság: 2,3 m Hatótávolság: 500 km
Szárnyfelület: 20 m2 Repülési magasság: 6200 m
Szerkezeti tömeg: 500 kg Motor:
Felszállótömeg: 755 kg 130 lóeros Walter
Szolgálati ideje: 1939
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 423

Lóczy Brandi (KLB) kiképzo-repülogép Rubik Tücsök sikló repülogép

H - MAHA- Ejelzéssel (5 db) 101-105 jelzéssel (5 db)
Fesztáv: 10,8 m Maximális sebesség: Fesztáv: 1004 m
Hossz: 8 m 120 km/h Hossz: 6 m Szerkezeti tömeg: 90 kg
Magasság: 3 m Hatótávolság: 600 km Magasság: 1,5 m Felszállótömeg: 170 kg
Szárnyfelület: 29,3 m2 Repülési magasság: 6200 m Szárnyfelület: 13.5 m2 Szolgálati ideje: 1940 -1944
Szerkezeti tömeg: 640 kg Motor:
Felszállótömeg: 800 kg 112 lóeros Mercedes
Szolgálati ideje: 1926

NA -16 Harward gyakorló-repülogép

G. 751-753 jelzéssel (3 db)
Maximális sebesség:
Fesztáv: 12,9 m 331 km/h
Hossz: 8,8 m Hatótávolság: 1200 km
Magasság: 3,5 m Repülési magasság: 6560 m
Szárnyfelület: 23.6 m2 Motor:
Szerkezeti tömeg: 1888 kg 550 lóeros Wright
Felszállótömeg: 2383 kg Szolgálati ideje: 1944
Rubik Vöcsök vitorlázó-kiképzo Rubik Kevély vitorlázó-kiképzo
201 - 205 jelzéssel (5 db) 401 -405 jelzéssel (5 db)
Fesztáv: 11 ,6 m Szerkezeti tömeg: 106 kg Fesztáv: 18 m Szerkezeti tömeg: 250 kg
Hossz: 6,8 m Felszállótömeg: 196 kg Hossz: 7,78 m Felszállótömeg: 350 kg
Magasság: 1,8 m Szolgálati ideje: 1940 Magasság: 2,1 m Szolgálati ideje: 1943
Szárnyfelület: 14,6 m2 Szárnyfelület: 16,5 m2
Muegyetem M -22 deszant
vitorlázó-kiképzo Rubik Pilis vitorlázó-kiképzo
406-407 jelzéssel (2 db) 301- 305 jelzéssel (5 db)
Fesztáv: 15m Szerkezeti tömeg: 165 kg Fesztáv: 13 m
Hossz: 5,72 m Felszállótömeg: 250 kg Hossz: 6,5 m Szerkezeti tömeg: 250 kg
Magasság: 1,3 m Szolgálati ideje: 1943 Magasság: 1,8 m Felszállótömeg: 330 kg
Szárnyfelület: 14.4 m2 Szárnyfelület: 16 m2 Szolgálati ideje: 1944

Rubik Móka deszant vitorlázó-kiképzo

408 - 409 jelzéssel (2 db)
Fesztáv: 13,6 m
Hossz: 6,64 m Szerkezeti tömeg: 135 kg
Magasság: 1,8 m Felszállótömeg: 225 kg
Szárnyfelület: 15,7 m2 Szolgálati ideje: 1944
426 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Rubik Cimbora deszant vitorlázó-kiképzo

501- 510 jelzéssel (10 db)
Fesztáv: 15 m Szerkezeti tömeg: 180 kg
Hossz: 7.52 m Felszállótömeg: 360 kg
Magasság: 2.5 m Szolgálati ideje: 1941 -1944
Szárnyfelület: 22.5 m2
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 427

a. d.

b. e.

C. f.

A katonai kiképzésben használt vitor/ázógép-típusok o 5m

a-Kranich (1935J-' b-R 07a Tücsök (1938); 1 I
c-R OBb Pilis (1939); d-R 07b Vöcsök (1940);
e-R 11b Cimbora (1941); f-R 17 Móka (1944)
428
A Magyar Királyi Honvéd légierob)m rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Gotha Go -142 szállító-vitorlázó kiképzo Fesztáv: 24.5 m Felszállótömeg: 5692 kg

Hossz: 15.8 m
701 -715 jelzéssel (15 db) Magasság: 4.7 m
Vontatási sebesség:
240 km/h
Szárnyfelület: 64.4 m2 Szolgálati ideje: 1945
Szerkezeti tömeg: 3200 kg
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 429
DFS- 230 szállító-vitorlázó
iskola-repülogép
601- jelzéssel (1 db)
Fesztáv: 21 ,98 m Szerkezeti tömeg: 860 kg
Hossz: 11,24 m Felszállótömeg: 2100 kg
Magasság: 2,74 m Szolgálati ideje: 1944
Szárnyfelület: 41,3 m2
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített ~s alkalmazott repülogépek 431

DFS Kranich deszant vitorlázó-kiképzo

801-803 jelzéssel (3 db)
Fesztáv: 18 m Szerkezeti tömeg: 255 kg
Hossz: 7,7 m Felszállótömeg: 435 kg
Magasság: 1,9 m Szolgálati ideje: 1944
Szárnyfelület: 22,7 m2
432 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

KíSÉRLETI AVIS kísérleti vadászrepülogépek

REPÜLÓGÉPTípUSOK (1930 -1938)
Az AVIS-gépek tervezésének gondolata abban az idoben merült
(1930 -1945) fel, amikor a holland Fokker D - XVI. és az olasz Ansaldo típusú
repülogépek szállításait nem sikerült megvalósítani. A WM - Udet
gépek magas ára miatt - a Hungáriához képest - Rákosi György,
a LÜ H fonöke nem tartott igényt arra, hogya Weiss Manférd
vadászrepülogép gyártási kísérletekkel is foglalkozzon, jóllehet a
D - XVI. alapján a Halász - Korbuly tervezo páros készített egy
vadászrepülogép-tervet (HK - V - 1) a 420 lóeros Jupiter VI.
motorhoz.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 433

Halmi László, Klauder Erik és Liszt István készítették, rajzolóként

Féreghy István és Pohly Miklós muködött közre.
Varga László 1931 nyarán egy Zögling típusú vitorlázógéppel
lezuhant, a vállát törte, ezért Liszt István a számítások és fotervek
készítését is átvette.
Rákosi György utasítására a kész terveket 1932. júniusában
átadták a Székesfehérvári Központi Hepülogépjavító üzemnek,
ahol a repülogép gyártását 3201 -es munkaszámon azonnal elkezd-
ték. A fofeladat a Fridrik Dezso által vezetett fémmuhelyre és a

5m
j

A tervek kidolgozása a LÜ H muszaki osztályának mérnökeire

várt, akik munkakörüknél fogva járatosak voltak a repülogép-
számítások terén.
Anderlik Elodre és Varga Lászlóra bízták a feladat megoldását.
A repülogép az AVIS fedonevet kapta. (Anderlik - Varga 1. Sport-
gép ). Késobb a továbbfejlesztett változatoknál a fedonév lett a
típusnév. Ip,'88
Az AVIS tervezése 1931. májusában kezdodött. A WM -Jupiter
motorhoz kialakított együléses, acélcso vázú, kétszárnyú repülo-
gépnél a leheto legkisebb méretekre törekedtek. A részletterveket
434 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

helyett leszállított elso FIAT CR - 20 olasz vadászgép állt a gépsor

élén.
Az elso AVIS-repülogép nehéz és túlméretezett lett, így teljesít-
ményei elmaradtak a számítottaktóI.
Az elso repülések után könnyebb szerkezetu, réteges lemez borí-
tású törzzsel és új vonalú kiegyenlített kormánysíkokkal próbálkoz-
tak. Az 1934 elején leadott terveket a Sóstói üzem 3202-es gyártási
munkaszámon valósította meg, és az AVIS II. az üzem 100. repülo-
gépeként 1934 végére készült el.
A drapp színnel és piros díszítéssei sportgépnek álcázott HA --
AR B jelu repülogép oldalkormányára zöld babérkoszorúba 100-as
számot festettek. A vastag szárnyú robusztus, fémszerkezetu repü-
logép azonban nem versenyezhetett a már sorozatban gyártott
olasz FIAT vadászgépekkel. Továbbfejlesztésének pedig Rákosi
György türelmetlensége vetett véget. Az AVIS 1. és AVIS II. Szom-
bathelyre a vadásziskolára a FIAT CR - 20bis típussal felszerelt
Magas Repüloiskola állományába került, Az AVIS II-vel a követke-
zo évben Bender Tibor rossz idoben hegynek repült és szerencsét-
lenül járt.
A Sóstón maradt AVIS-terveket ezután a rendkívül tevékeny és
tehetséges Hehs Ákos fejlesztette tovább, aki idoközben a szárnyé-
Az A VIS -11/. vadászrepülogép Sóstón píto asztalosmuhely vezetését is átvette. Az AVIS-típushoz szép
vonalú, lekerekített fa szárnyszerkezetet tervezett, a törzset pedig
Hehs Ákos irányítása alatt muködo szereldére háru It. (Az AVIS az 550 lóeros K - 9 csillagmotorhoz tervezte át. Ez a motor már
építésérol és berepülésérol részletes fotóanyag készült.) háromágú, nagy átméroju, fém légcsavart forgatott. Az új változat
A fém fotartók próbájára 1932. augusztusában került sor. az AVIS Ill. nevet kapta. 1936-ban három példány épült belole
Az AVIS 1. berepülése 1933. április 30-án kezdodött. A szép 3203 gyártási számú HA - ARC, valamint a 3204 és 3205-ös
kivitelu, világoszöldre festett, sötétzöld színu díszítéssei ellátott vadász iskola-repülogép.
géppel az elso repüléseket Háry László és Hehs Ákos berepülok
végezték. A titkosság miatt ekkor még a LÜ Háltal kiadott HA-
ARA lajstromjelet, a nemzeti jelet és a H betut sem festették fel a
gépre.
A függoleges vezérsíkon csak a szokásos Sóstó-matricát helyez-
ték el. Az 1933-as hadgyakorlaton az AVIS 1. és az Ansaldók
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek 435

1938. VII. 11 -én a HA - AR O jelu 3204 gyártási számu AVI S Ill.

Szombathelyen, a HA - AMLjelu Caproni Ca -1 01 hárommotoros
bombázógéppel összeütközött. Az AVIS Ill. pilótája Horváth István
hadnagy és a Ca - 101 négyfonyí személyzete életét vesztette.
Mindkét repülogép az 1. légiposta alcsoport állományába tartozott.
A HA-ARC és HA-ARE repülogépek sorsáról nem maradtak
fenn adatok, 1938 után már sehol sem szerepelnek, valószínuleg
leselejtezték oket.

Az A VIS -Ill. elrendezési rajza

Az utolsó AVIS IV. változat a 3206 gyártási számu HA-ARF

volt, amelyre a Budapest 9 típusú gépeken alkalmazott motorbur-
kolatot helyeztek. A 3. idojelzo század állományába tartozott Felso-
gallán, 1938. Ill. 31-én lezuhant és összetört. Az AVIS Ill. és AVIS
IV.-et hadizöld színure festették, fekete jelzéssel és a vezérsíkon - Sm
1937-tol - a nemzeti színekkel látták el. I
436 A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

XjH és XjG kisérleti (Varga László-féle)

rombolórepülogép-fejlesztés (1940-1944)
A Muegyetem Aerotechnikai Intézetének elso munkája a LÜH
34610. a Honvédelmi Minisztérium által 14 a -1938 számon kiírt
iskolagép pályázatra készült. A tervezett és késobb öt példányban
megépített Káplár felso szárnyas, 105 lóeros iskolagépet sorozat-
ban nem gyártották, de számos új szerkezeti megoldás kísérletét és
alapját szolgálta.

Az RMI-1 (X/H-01) szerkezeti rajza

 Az X j H törzskeret építése
számítási módszerének hazai kidolgozása. Ez utóbbi az intézet
statikus tervezojének, dr. Petur Alajosnak a munkáját dicséri.
A kettos törésu, trapéz formájú héjszárny két fotartós dobozrend-
szerben épült. A középrészen szegecselt, dobozszelvényu fotartók
kifelé a szárnyvég irányába fokozatosan csökkeno I szelvénybe
mentek át. A két fotartó, valamint az alsó és felso héjborítás mint
doboz vette fel a szárny összes terhelését, a szelvény orr-része és
fotartón kívüli vége nem vett részt a teherhordásban.
A törzsszerkezet a székesfehérvári kísérleti muhelyben készült el.
Az árnyékolásmentes elrendezésu vezérsíkok ugyancsak fémhéj
szerkezetuek voltak.
1942-ben az XjH gép szerelésének idopontjában, kísérleti mu-
szerberendezési nehézségek és más sürgos háborús feladatok miatt
Még inkább megnyilvánult a merész útkeresés, az intézet elso
a Jendrassik-gázturbina kísérleteket leállították. (A nemzetközi vi-
nagy vállalkozásában, az XjH jelu harci gép terveiben és építésé-
szonylatban is elsonek számító, különleges bolygómuvel és kör-
ben. Ennek a repülogépnek a megalkotása mindmáig a magyar
gyurus égéstérrel üzemelo légcsavaros gázturbina ma mint jelentos
repüloipar legnagyobb, legigényesebb, önálló vállalkozásának szá- muszaki emlékünk a Muszaki Múzeum tulajdonában a Repülés és
mít. A terv 1940-ben már a hajtómu kiválasztásában igen elorelátó
Urhajózás kiállításon a Petofi Csarnokban látható.) A hajtómu
és merész volt, ugyanis Schimanek Emil a Muegyetem nagy tekin-
hiánya miatt az XjH építése 1942-ben rövid idore leállt, míg végül
télyu professzorának véleményével szemben, Jendrassik György
készülo 1000 lóeros Cs.1. típusú, légcsavaros gázturbináját része-
sítették elonyben. Ezzel a minden addiginál kisebb méretu és köny-
nyebb hajtómuvel a repülogép teljesítményei kiemelkedoknek mu-
tatkoztak, és lehetové tették a kis méretek elérését. A háromüléses,
harci és felderítofeladatokra szánt, univerzális repülogép szerkezeti
megoldása is szintén új feladatot jelentett, ugyanis ez volt az elso
teljesen fémhéjszerkezetu repüloterv hazánkban.
A szélcsatorna-kísérletek során kialakult az XjH gép formája és
alapszerkezete. A repülogép légierotani és szilárdsági méretezése
során az Aerotechnikai Intézetben fontos segédleteket is kidolgoz-
tak. Ezek közé tartozott a Multhopp-féle felhajtóero-megoszlás 8
mérohelyes és 32 mérohelyes számítási módszerének megalkotása
és trapézszárnyakra való alkalmazása, valamint a héjszerkezetek
Az XjH végszere/ése 1943-ban
 súlypont kritikusan elore került, ezért elhatározták, hogya törzs
orrától mért 9,5 m távolságra, a farokrészbe 30 kg pótsúlyt építenek
be, hogy teljes felszereléssel, kiengedett és behúzott futómu hely-
zetekben is az eloírt határon belül legyen a súlyponthelyzete.
Ugyanakkor a futó- és fékszárny-muködtetés, légcsavarállítások és
egyéb elektromosan vezérelt szerelvénymozgató elemek ellenorzé-
sét is megkezdték. Ekkor jöttek rá, hogya futómu muködtetését
végzo meghajtó elektromotor teljesítménye kicsi, a motort melege-
dés miatt le kellett cserélni.
Közben az 1942-ben vegyes építésben megindult, 2 db 240
Az X/H építése Ferihegyen lóeros Argus As-1 OC motorral tervezett, X/G gyakorlógép elké-
úgy döntöttek, hogy új motorágyak tervezését követoen a Csepe- szült, és Zákány Zoltán, a Repülo Kísérleti Intézet berepüloje elvé-
gezte vele a szükséges elozetes repülotulajdonsági vizsgálatokat
len készülo DB - 605 típusú motorral kell a kísérleti gépet befejez-
1943 nyarán.
ni. A csaknem kész fémhéjszerkezetu sárkány ekkor került Székes-
Ezek befejezésével megkezdodhettek az oszi idoszakban az X/H
fehérvárrói a Ferihegyi Repülo Kísérleti Muhelybe. A nehezebb
gép üzemi kísérleti és gurulópróbái. A kísérleteket több kisebb hiba
dugattyúsmotorok azonban súlypontproblémákat okoztak, ezért a
hátráltatta. így például a gép egy rövid elemelése során gázelvétel
repülotulajdonság-vizsgálatokra is szánt, és közel azonos kontúr-
vonalakkai épített X/G vegyes építésu gyakorlógép építését meg- után visszatottyant, és az egyik rugóstag gyurusrugói összenyo-
módva beszorultak. A féloldalra dolve beguruló gépet ismét mú-
gyorsították. A DB - 605 motorok és a hutok beépítése 1943 köze-
pére fejezodött be. Az X / G prototípusa
A repülogép elkészítését meggyorsította az az átmeneti zavar,
ami anémet - magyar repülogép-gyártási együttmuködésben ter-
vezett Me - 21 O Ca típus, a Dunai Repülogépgyárban eloirányzott
gyártásánál jelentkezett. Anémet eloszériáknál ugyanis kiderült,
hogya repülogép törzsét áramlási, rezgési és stabilitási zavarok
miatt közel egy méterrel meg kell hosszabbítani, és ezzel a teljes
felszerszámozás és gyártás-elokészítési program megváltozott. Az
X/H típus ugyanazokkal amotorokkal, 14 m fesztávolság ú és ki-
sebb felületu szárnyával több szempontból is jobb teljesítményeket
ígért.
Az X/H szerelése 1943. augusztus 5-én befejezodött, és elvé-
gezték a szükséges méréseket és súlypont-meghatározásokat.
A gép üres tömege 3834 kg volt. A méréseknél kiderült, hogya
 o
~ I I 5m
I

helybe kellett vinni. A futómúrugózás teljes szétszerelése miatt a repülési iránynak háttal ülo lövészre két távvezérlésu törzsgéppus-
téli idoszak elott további próbákra már nem kerülhetett sor. ka és külön egy forgatható lövészgéppuska kezelését bízták. A fen-
A kísérleti gépbe kezdetben felszereléseket nem terveztek, de tieken kívül rádiókészülék, fényképezogépek és a törzs nyitható
késobb a Repülo Kísérleti Intézet meghatározta a szükséges fegy- alsó részébe 300 kg bomba elhelyezését kellett lehetové tenni.
verzetet és hadi felszerelést, hogy ezeket terhelésekkel pótolva, a A repülogép végleges kialakításakor a kísérleti stádiumban ezeknek
berepülésnél számításba vehessék. A háromüléses harci repülogé- a szerelvényeknek a befogadását figyelembe vették.
pet úgy tervezték, hogya két szárnytoben a pilóta által kezelt 2 x 2 Az elkészült XjH repülogép úgy elrendezésében, mint szerkezeti
db nehézgéppuska kerül. A megfigyelo részére a törzsorrba megfi- kialakításában, a korabeli igényeknek megfelelt. Sajnálatos, hogy
gyelopadlót és bombacélzó készüléket helyeztek. A repülogép hát- a repüloipar felelos vezetoi ennek ellenére csak igen kis mértékben
só védelme szintén eros lett volna, mivel a harmadik ülésben a támogatták ezt az úttöro jelentoségu magyar kezdeményezést.
440 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

o 5m
l I

Az X / G e/rendezési rajza

Az X/H repülogép muszaki

adatai:
Fesztáv: 14 m A vegyes építésu X/G gyakor-
Hossz: 10.4 m lógép muszaki adatai:
Magasság: 3,9 m Fesztáv: 14 m
Szerkezeti tömeg: 3834 kg Hossz: 10,6 m
Felszállótömeg: 5500 kg Magasság: 3,5 m
Maximális sebesség: Szerkezeti tömeg: 2300 kg
550 km/h (számított) Felszállótömeg: 2900 kg
Leszállósebesség: Maximális sebesség:
140 km/h 275 km/h
Hatótávolság: 3000 km Hatótávolság: 600 km
Repülési magasság: 10 000 m Repülési magasság: 6000 m
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek 441

ZjG Kísérleti gyakorló zuhanóbombázó lemez héjtörzs hátsó részt az intézet több kísérleti és gyakorlógéptí-
pusánál is alkalmazták (V/G, Me/G, Szúnyog stb.).
(1941 -1944) A Z/G szárnya eros felrántásra méretezett, faszerkezetu repülo-
1941-ben Z/G jellel két darab 105 lóeros Hirth-motorhoz a köve- szárny volt. Viszonylag vastag szelvénnyel. és a két motoron kívül
telményeknek megfelelo zuhanó-gyakorlógép tervezését és építé- a szárny alján elhelyezett billentheto zuhanóféklapokkal készült.
sét kezdték meg. Az új típusú repülogép 1943-ban már repü It. Ezt Futómuvét a motorgondolákba mechanikusan, a két pilótaülés
úgy valósították meg, hogya fo részek tervezésével egyidejuleg a között elhelyezett kézikarral lehetett ki- és beengedni.
Muegyetem Aerotechnikai Intézet kis muhelyében a kísérleti építé- A kísérleteket végzoket ebben az idoben már igen sok irányban
se megkezdodött. Fontos méréssorozatot folytattak az Aerodina- leterhelték a hadifeladatok, valamint az egyszerre jelentkezo új
mikai Intézetben is, ahol a légierotani jellemzoiket vizsgálták, és típusok kísérletei, emiatt a Z/G próbái és szükséges módosításai
elsosorban a zuhanófék-rendszer mérését végezték. A gondos, jól vontatottan haladtak. A berepülések elvégzése után még nem dön-
szervezett tervezomunka itt is a segédletek és a típusegységek töttek a gyártásáról, amikor 1944-ben a Ferihegyi kísérleti hangár-
kidolgozásán alapult. A Z/G-hez kialakított törzsrendszert a pilóta- ban egy amerikai bombázás során elpusztult.
ülést körülvevo acélcso szerkezeti rész után alkalmazott réteges
A Z/G törzsének építése A Z/G model/jének {otája
442
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

A Z/G muszaki adatai:

Fesztáv: 10m
Hossz: 7,5 m
Magasság: 2,6 m
Szerkezeti tömeg: 900 kg
Felszállótömeg: 1350 kg
Maximális sebesség:
300 km/h
Hatótávolság: 500 km
Repülési magasság: 8000 m

(
/
\
5m
I I I I I I

A Z/G elrendezési rajza

A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 443

MejG kísérleti gyakorló vadászrepülogép

(1942 -1944)
Az elozo két típus kifejlesztése közben a légiero a Bf -109 gépekre
történo kiképzés végrehajtásához megfelelo gyakorló repülogép
megalkotásának igényével jelentkezett. A Sólyom, CR - 42, Arado,
vagy Héja gépekrol Bf -1 09-re kerülo pilótának jelentos problé-
mát okozott a jellegzetesen keskeny nyomtáv ú futómu és szuk
törzsszerkezet miatt a le- és felszállás begyakorlása. Az Aerotechni-
kai Intézet szakemberei 1944 elejére a kibovített gyorsprogramban
egy Bf -109 üléssei és futómurendszerrel kialakított de csak 480
lóeros Argus As - 411 motorhoz tervezett vadászgyakorlógépet
alkottak. A Me/G jelu géppel kapcsolatos aerodinamikai és tech-
nológiai kísérletek számos emléke maradt fenn, bár a repülogéprol
sajnos nincs fénykép. Az Aerodinamikai Intézetben a 23. sz. meg-
rendelés alapján elvégzett teljes szélcsatorna kísérleti anyag ad
tájékoztatót a repülogéprol. A méréseknél külön vizsgálták a stabi-
litási viszonyokat a tervbe vett automatikus orrsegédszárnnyal.
hogya Bf -109 típus tulajdonságait a gyakorlógép is minél jobban
magán viselje. Szerkezete vegyes építésu volt egységes törzsszer-
kezeti rendszerben készült. Az Aerotechnikai Intézet muhelyében
a szárnyá hoz különleges fotartót készítettek, és a torziós orrborítá-
sú trapéz szárnyrendszert erre helyezték.
Az Me/G szerelését a Ferihegyi muhelyben befejezték, a repülo-
gép berepülésre készen állt azonban a bombázások során a han-
gárban megsemmisült. Repülésérol még nem kerültek elo adatok.

Muszaki adatai:
Fesztáv: 9,5 m Maximális sebesség:
Hossz: 7,2 m 350 km/h
Magasság: 2,3 m Hatótávolság (tervezett):
Szerkezeti tömeg: 1100 kg 700 km
Felszállótömeg: 1480 kg Repülési magasság: 9200 m
444 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

V IG kísérleti gyakorló repülogép, egymás

melletti ülésekkel (1941 -1944)
AliG tervévei egyidejuleg indult meg a vele azonos törzsszerke-
zettel és iránysíkokkal elképzelt VIG kétüléses gyakorló repülogép
tervezése a 450 lóeros Argus As - 410motorhoz. A szélcsatorna és
technológiai kísérletek ebben az esetben is a gép tervezésével
egyidejuleg történtek, de az igényesebb szerkezet a Repülo Kísérle-
ti Muhely közremuködését is szükségessé tette. 1943-ban a
szárnyszerkezet. a teljes mechanikus berendezés, a futómu bevonás
és a végszerelés a Repülo Kísérleti Muhelyben készült el. Ezt a
típust már indításkor sorozatgyártásra tervezték, és erre a Honvé-
delmi Minisztérium Ein. 17/6 105678 -1942. nov. 26. rendelet
szerint a Repülogépgyár Rt. mátyásföldi telepét jelölték ki, ezért a
prototípust 1944 tavaszán ide szállították áto A VIG formai kikép-
zésben és szerkezetében akorszeru gyakorlógéptípusnak megfe-
lelt. A vegyesépítésu repülogép faépítésu torziós szárnnyal és hid-
raulikusan bevonható fofutómuvekkel készült. Berepülésre 1944
utolsó napjaiban a budaörsi repülotérre szállították, további sorsa
ismeretlen.

Muszaki adatai:
Fesztáv: 9.54 m
Hossz: 7.81 m
Magasság: 2.5 m
Szerkezeti tömeg: 1200 kg
Felszállótömeg: 1680 kg
Maximális sebesség:
360 km/h
Hatótávolság: 1000 km
Repülési magasság: 8000 m
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 445

Sm
I I I I
448
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

RMI- 6 Szúnyog kisérleti kis repülogép futómurendszer kikísérletezésére építettek. Az RM - 6 típusjelu

(1942 -1 944 ) Szúnyog megépítésének munkáit még a Muegyetem Aerotechni-
kai Intézetben kezdték, majd a Ferihegyi muhelyben folytatták.
A szövetséges légierok által végrehajtott nagyarányú bombázások A vegyes építésu, kisméretu, gyors, együléses, kis keresztmetszetu
miatt elotérbe került a vadászrepülogépek fejlesztési és gyártási törzsben a pilóta majdnem vízszintesen helyezkedett el. Az elöl
programja. Az eros fegyverzetu nehézbombázók távolból történo rács-, hátul pedig héjszerkezetu és árnyékolásmentes iránysík-
leküzdésére nem volt megfelelo fegyverzetu és gyors romboló re- elrendezésu törzs megfelelt az általános építési elveknek. Az elso-
pülogéptípus a tengelyhatalmak birtokában. 1942-ben már köztu- ként alkalmazott, bevonható orrkerekes futómurendszert kézi eme-
domású volt, hogya szövetségesek gyorsbombázói. vadászgépei lovel egy mozdulattal a pilótaülésbol mechanikusan lehetett be-
és rombolói - mint pl. a Mosquito, és a Lightning - kísérovadász- vonni és kiengedni. A Szúnyog kísérleteit1943-ban gurulópróbák-
feladatokra is alkalmasak és teljesítményben meghaladják anémet kai és az orrkerék-rendszer viselkedésének vizsgálataival kezdték
rombolók - pl. a nálunk is gyártott Me - 21 O - mozgékonyságát. meg. Különösen a bevonórendszer okozott sok problémát, mert
1944-ben ennek szomorú bizonyítéka volt. amikor az elhárításra mozgatásához túlzottan nagy ero kellett, ami túllépte azt a szigorú
felszállt Me - 210 kötelékek súlyos veszteségeket szenvedtek az szabályt, hogya mechanikus muködtetések kézi eroi soha nem
ellenség kísérovadászaitól, és keveset ártottak a bombázóknak. haladhatják meg a kormányokon érzékelheto erohatások nagysá-
1942-ben az Aerotechnikai Intézet megbízást kapott egy kétmo- gát. A Szúnyog kormányzását a fekvo helyzetu pilótaülés-el rende-
toros, kisméretu és eros fegyverzetu könnyu romboló kifejlesztésé- zés miatt egy He - 70 típusú gépbol kiszerelt körkormánnyal oldot-
re. Az XjV jelu tervet megelozte az a 45 lóeros Persy II. motoros ták meg, amely a muszerfalból kinyúló cso mozgatásával végezte
kis repülogép, amelyet 1943-ban Szúnyog néven az orrkerekes a magassági kormányzást. ugyanúgy mint napjainkban.

Muszaki adatai:
Fesztáv: 6,6 m
Hossz: 5,8 m
Magasság: 2,2 m
Szerkezeti tömeg: 210 kg
Felszállótömeg: 335 kg
Maximális sebesség:
250 km/h
Hatótávolság: 300 km
Repülési magasság: 3000 m
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 449

Sm
--~--~--~ __ ~ __ .I
450 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Marton Dezso és Marton Vilmos retu (30 mm-es) gépágyúkat, amelyekkel az eros fegyverzetu bom-
X/V kísérleti vadászrepülogép bázókat távolabbról is megtámadhatták. Gondosan ügyeltek a kis
(1943-1944) méretekre és a tömegre, mert csak így érhettek el kello fordulé-
konyságot, amire szükség volt a szövetségesek vadászgépeivel
Az XIV kísérleti vadászrepülogép két, húzó-toló elrendezésu, vívott eredményes harchoz. Ez természetesen kihatott a repülogép
DB - 605-ös motorral készült. A kísérletek során vegyes építésu, hatósugarára. A vegyes építésu kísérleti gépnél az RMI muhelyé-
végleges kivitelezéskor pedig fémszerkezetu megoldást választot- ben az Me/G-hez kidolgozott tartót alkalmazták és a kétmotoros
tak. A rövid törzsközéprész húzó-toló motorjai közé helyezték el a törzsközéprész összeépítésénél tartottak, amikor 1944. IV. 13-án
pilótaülést és a fo üzemanyagtartályt, így megfeleloen védettek amerikai légitámadás a muhelyt elpusztította. (Részletfotókból
voltak a hátulról jövo támadásoknál. A vezérsíkokat két csotartó összeállított elrendezési vázlata könyvünkben látható elso ízben.)
hordta, és ennek szárnybekötési pontjaiba tervezeték a nagy urmé-
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 451

Tervezett muszaki adatai: Hatótávolság: 1000 km

Fesztáv: 11 ,8 m Repülési magasság: 11 500 m
Hossz: 10,2 m Fegyverzet, felszerelés:
Magasság: 3,5 m 2 db 30 mm urméretu
Szerkezeti tömeg: 2850 kg gépágyú és 2 db 8 mm
Felszállótömeg: 3800 kg urméretu géppuska
Maximális sebesség:
580 km/h

o 5m
l J
452 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Rubik R -14 Pinty gyakorló repülogép

(1942 -1945)
A háború okozta üzemanyag hiány mindinkább ráirányította a fi-
gyelmet a kis teljesítményu gyakorló repülogépekre. Ez a törekvés
hozta létre az esztergomi gyárban ezt a 45 lóeros Continentál
négyhengeres bokszermotorhoz tervezett repülogépet. Az alsó-
szárnyas, tört W vonalban a törzshöz illesztett, elliptikus formákkal
épített szerkezet teljesen réteges lemez héjmegoldással sok újdon-
ságot és jelentos teljesítményeket produkált. Kis fogyasztása alkal-
massá tette a nagyobb repülogépekre kerülo pilóták gyakorlatban
tartását, a Repülo Kísérleti Intézet is érdeklodött a gép rendszeresí-
tése iránt. A háborús események a sorozatgyártását már nem tették
lehetové.

Muszaki adatai:
Fesztáv: 9 m
Hossz: 6,8 m
Magasság: 1.9 m
Szárnyfelület: 13.8 m2
Szerkezeti tömeg: 210 kg
Felszállótömeg: 335 kg
Maximális sebesség:
150 km/h
Hatótávolság: 700 km
Repülési magasság: 5200 m
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresitett és alkalmazott repülogépek 453

o 5m
1 J
454 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

A sorozatgyártási engedély elott 1942-ben még több nagy se-

WM - 23 Ezüstnyíl együléses bességu kísérletet folytattak, amelyek egyikénél február 21-én a
vadászrepülogép kísérletei (1940-1942) szolgálati magasságban csuroleszakadáshoz vezeto eros rezgés
A Weiss Mafréd tervezési osztályán az 1030 lóeros WM -14B lépett fel úgy, hogy Boskovits Sándor pilótának ejtoernyovel kellett
motorhoz Samu Béla vezeto tervezo irányításával Lajtai István, kiugrani. Ez végleg megpecsételte a gép sorsát, gyártására nem
Marton Vilmos, Antal János, Pap Márton, Pavláth Jeno, Weingart- került sor.
ner János és a részlettervezok dolgozták ki a szép vonalú, harmad-
elliptikus formájú szárnnyal (alsó elrendezésben) bevon ható futó-
szerkezettel és elliptikus vezérsíkokkal ellátott kis repülogépet. Elo-
ször egy törokísérleti szárnyat készítettek, majd ennek nyomán
határozták meg a két fotartós, legnagyobb részben réteges lemez-
zel borított, szembol nyitott W formát mutató szárny szilárdsági
adatait. Az acélcsoszerkezetu, szép áramvonalazású, rétegeslemez
borítású törzsbe az egybeépített szárnyat alulról építették be.
A kormánysíkok hegesztett acélcso szerkezetben ugyancsak réte-
ges lemez borítással készültek. A motort és motorágyat hutéssza-
bályozó örvlemezekkel ellátott NACA-burkológyuru áramvonalaz-
ta. A háromágú, állítható fémlégcsavar és a hidraulikus úton a
szárnyba bevon ható kerekek egyaránt a gép teljesítményét növel-
ték.
Berepülése 1940. február 23-án kezdodött, aszámításoknak
megfeleloen elérték vele az 530 km/h maximális sebességet. A kö-
zel hat hónapig tartó kísérletsorozat folyamán elég sok problémát
kellett megoldani. Változtatni kellett a NACA-gyurun, ehhez a
Muegyetem Aerodinamikai Intézetében is modellmérési sorozatot
folytattak. A motornak elkönyvelt rázás miatt több légcsavartípust
is kipróbáltak (VDM, Piaggio stb.). Végül a sárkányrezgés okát a
kivezetett kipufogócsonkoknál vélték felfedezni. Ezt változtatva a
rezgés csökkent, a kritikus érték a csúcssebesség felé tolódott el.
A vadászgép-prototípust a Repülo Kísérleti Intézetnek adták át,
ahol két db 12,7 mm urméretu Gebauer motormeghajtású géppus-
kát, két db 8 mm urméretu szárnygéppuskát, 20 kg repeszbombát
akartak fegyverzetként a gépbe helyezni.
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 455

Muszaki adatai: Felszállótömeg: 2600 kg

Fesztáv: 9,6 m Maximális sebesség:
Hossz: 9,1 m 530 km/h
Magasság: 3,3 m Hatótávolság: 900 km
Szárnyfelület: 18,5 m2 Repülési magasság: 9800 m
Szerkezeti tömeg: 2200 kg

5m
j
456 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

A WM-váz/atok

o 5m
l J

WM 23 [WM 22 BJ felderitö
A WM - 23 prototípusa sárga orrfestéssel.

WM 123 vadasz [DB 605 tip. motorral] WM 23 G gyakorlo

A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 457

Jancsó - Szegedi ÉM - 27 kísérleti gyakorló

repülogép (1944) HA-NBU jelzéssel 1 db.
Az M24-es repülogépbol kifejlesztett gyakorlógép építése a hábo-
rús idoszak miatt lassan haladt, és csak 1944 végére készült el.
Szerkezete vegyes építésu volt és a hazai kisüzemi technológiához
alkalmazkodott. Ez már nem volt korszeru, a MÁVAG-ban megkez-
dett Ar - 96/B fémépítésu licencgyártásáhozviszonyítva. Auguszt
Lajos berepülopilóta szerint jó repülotulajdonságokat mutatott,
ezért a Dunántúlra menekítették, ahol megsemmisült a harcicselek- Sm
ményekben. _~_~I
EM-27
Fesztáv: 10,50 m Maximális sebesség:280 km/h
Hossz: 9,0 m Hatótávolság: 700 km
Magasság: 2,6 m Repülési magasság: 7000 m
Szárnyfelület: 21,20 m2 Motor: Argns As 10/C
Szerkezeti tömeg: 980 kg 240 lóeros, 8 heng.
Felszállótömeg: 1320 kg léghutéses, A elr.
458 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

MOKÁNY kísérleti gyakorló dászgyakorlógép tervezését és építését még a gyáron belül is eltit-
kolták, mert bizonyos értelemben konkurense volt az ugyanerre az
vadászrepülogép (1943 -1944) üzemre programozott VIG típusú, egymás melletti üléses vadász
A repülogép kísérletek másik bázisán a Repülogépgyár Rt.-ban gyakorlógépnek.
(volt Uhry-repülogépgyár) Fábián András majd Burodics János A gép tervezése és elokísérletei az alapjában véve iskolagépgyár-
tervei alapján foleg a gyakorlórepülogép-program kidolgozásával tó üzemnél komoly feladatnak számítottak, és megrendelés formá-
foglalkoztak. A Honvédelmi Minisztérium 1941-ben kilenc évre jában a Muegyetem Aerodinamikai Intézetét is foglalkoztatták.
szóló, jelentos mennyiségu kölcsönt nyújtott a cégnek, hogy képes A vegyes építésu, nagy sebességu gyakorlógép szép vonalvezeté-
legyen repülogépek kikísérletezésére és sorozatgyártására. 1942 se, a keskeny törzse és abevonható futórendszere, jó teljesítmé-
végén - amikor a Repülo Kísérleti Intézet Csepelrol, a volt Weiss nyekre nyújtott reményt, amelyet sajnos már nem sikerült bizonyí-
Manfréd repülotérrol Ferihegyre költözött, ahol azonnal berendez- tani, mert a repülogép alig hogy elkészült, 1944 decemberében
kedtek a Levente típusú iskolagépek sorozatgyártására és a kísérleti Mátyásföldön, a háborús események következtében megsemmi-
repülogépek tervezésére. sült. Emlékét csak néhány elrendezési vázlat és a dolgozók közlései
A gyakorlógépprogram keretében kialakított Mokány típusú, orzik.
egymás mögötti üléses, 450 lóeros, Argus As- 410motoros va-

Muszaki adatai:
Fesztáv: 10m
Hossz: 8,2 m
Magasság: 2,54 m
Szerkezeti tömeg: 1250 kg
Felszállótömeg: 1650 kg
Maximális sebesség:
380 km/h
Hatótávolság: 1000 km
Repülési magasság: 8000 m
A Magyar Királyi Honvéd légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 459

----
It'87

5m
I I 1 I
460 A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek

Rubik R - 21 vitorlázó-szállító repülogép Akiírt tervpályázatra a Repülo Muszaki Intézet RMI- 4 típusjel-
(1942-1944) lel és az esztergomi Aero- Ever R- 21 típusjellel kezdte meg -
teljesen hasonló elveken alapuló - kéttörzsu, középso szállítókon-
A második világháború tapasztalatai alapján nagy teherbírású vi- téner-egységgel tervezett gépeknek a munkálatait. A légiero 1942-
torlázó-szállító repülogépek különbözo típusait tervezték és gyár- ben az R - 21 - bol ötöt rendelt. A teljesen faszerkezetu 15 személy
tották. A magyar légieroben 1942-tol Pápán kezdték meg ilyen vagy 2 tonna teher szállítására alkalmas repülogép szabadon hordó
vitorlázó repülogépes alakulat szervezését és a pilóták kiképzését. szárnnyal készült. (Ettol az RMI-4 típus csak könnyebb szerkeze-
Ezeket a repülogépeket elsosorban éjszakai feladatokra, meglepe- tu "külso merevítésu" szárnyával és vezérsíkjaival tért el.) Vontatá-
tésszeru deszantakciókra és körülzárt csapattestek ellátására szán- sát Me - 210 géppel tervezték. A gépeket már nem tudták befejez-
ták, ezért különös gonddal folyt a pilóták kiképzése, valamint az ni, 1946-ban az anyagukból indult újra a vitorlázórepülogép-
olcsó, egyszeru szerkezetu repülogépek megtervezése. építés.

Muszaki adatai:
Fesztáv: 23 m
Hossz: 13.7 m
Magasság: 4.5 m
Szárnyfelület: 60.8 m2
Szerkezeti tömeg: 2300 kg
Felszállótömeg: 3800 kg
A Magyar Királyi Honvéd Légieroben rendszeresített és alkalmazott repülogépek 461

o 5m
1 J
462
A repülogépek századjelvényei (1930 -1945)

A repülogépek századjelvényei 14. "Táltos" (Az 1. és 2. lovasdandár közelfelderíto század

(1930-1945) WM -16 és WM - 21. típusú, majd a fronton Fw -189 közel-
felderíto repülogépeken a 3. közelfelderíto osztálynál, Kecske-
mét 1939 -1944.)
15. "Sólyomszem" (A gyorshadtest X. közelfelderíto század
WM - 21 repülogépein, 1940 -1942.)
1. "Bagoly" (1. felderítoszázad Fokker C. V. D. és E., valamint 16. "Mérföldes csizma" (Az 1/1. távolfelderíto század He-70K,
Heinkel HD - 22 típusú repülogépein, Debrecen, He -111, Ju - 86, - 88 és -188 gépein, Mátyásföld, Kecske-
1930-1935.) mét Budaörs, 1937 -1945.)
2. "Meteorológiai Repülo Kirendeltség" (Szegedi 2. felderíto- 17. "Gólya" (Az 1/2. távolfelderíto század He - 70K repülogépein
század Bristol F- 2B és Fokker C. V. C. repülogépein, Mátyásföld, Kecskemét 1937 - 1941 .)
1930 -1935.) 18. "Palatábla" (2. felderíto iskolaszázad He - 45, Ar - 96 és
3. "Sas" (Kaposvári 3. felderítoszázad Fokker C. V. D. repülogé- Bü -131 repülogépein, Székesfehérvár, 1937 -1942.)
pein, 1930 -1935.) 19. "Futó" (az 1. futárszázad Ar- 96, Fi -156 és Fw -- 58 repülo-
4. "Holló" (Mátyásföldi 1. közelfelderíto század He-46 repülo- gépein, 1941-1945.)
gépein, 1937 -1942.) 20. "Hírnök" (102. hadsereg-futárszázad Fi -156, UT-2 és
5. "Lucifer" (Székesfehérvári II. közelfelderíto század He-45 és Fw- 58 repülogépein, 1941 -1945.)
-46 repülogépein. 1936-1940.) 21. "Szállító" (A 102/2. MALE RT repüloszázad Ju - 52 szállító
6. "Gépkocsizó dd. közelfelderíto" (Az 1. és 2. gk.dandárnál a repülogépein. 1. jellel a 102/1. század repülogépein Budaörs,
WM - 21 Sólyom gépeken, Budaörs és Ungvár, 1939 -1940.) illetve Veszprém, 1941 -1945.)
7. "Somogyi bicska" (Kaposvári Ill. közelfelderíto század He - 45 22. "Ernyos" (A 2. ejtoernyos szállítószázad SM -75 repülogépein
és - 46 repülogépein, 1936 -1940.) Pápa, 1939 -1942.)
8. "Vörös kakas" (Pécsi IV. közelfelderíto század C. V. D. repülo- 23. "Gavallér" (Az 1. ejtoernyos szállítószázad Ca -1 01 repülogé-
gépein, 1935 -1938.) pein Pápa, 1939 -1944.)
9. "Paprikás boszorkány" (Szegedi V. közelfelderíto század Fok- 24. "Boszorkány" (A 2/1. bombázószázad Ca -1 01 -es, majd a 4.
ker C. V. D. és WM - 21 Sólyom repülogépein, 1936 -1940.) bombázóosztály Ca -135 és Ju - 88A - 4 repülogépein Szom-
10. "Csikós" (Debreceni VI. közelfelderíto század WM -16A Bu- bathely, majd Debrecen, 1933 -1945.)
dapest repülogépein, 1933 -1940.) 25. "Fekete Macska" (A 2/2. bombázószázad Ca -1 01 repülogé-
11. "Kocsonyás béka" (A miskolci VII. közelfelderíto század Fokker pein Szombathely, 1933 -1936.)
C. V. D., majd WM - 21 Sólyom repülogépein, 1935 -1940.) 26. "Buzogány" (A 2/3. bombázószázad Ju - 86 repülogépein
12. "Sólyom" (A szombathelyi IV., majd Ill. közelfelderíto század Szombathely, 1937 -1940.)
WM - 21 Sólyom repülogépein, 1939 -1940.) 27. "Vörös Ördög" (A 2/4. könnyubombázó század Ju-86,
13. "Ludas Matyi" (Az ungvári VilI. majd a 4. kiképzo közelfelderí- WM -16B és Ca - 310repülogépein, Szombathely,
to század WM - 21 Sólyom repülogépein, 1938 -1942.) 1935 -1942.)
A repülogépek századjelvényei (1930-1945) 463

FELDERiTÖK

[I]~m~{f}@@~~
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

~/ri1~~~A(jtj~
10. 11. 12. 13. 14.

SZALLiTÓK
15. 16. IZ

EJTÖERNYÖSÖK
18.

FUTÁROK

19. 20. 21. r~

464
A repülogépek századjelvényei (1930 -1945)

28. "Halál" (A 2/5. bombázószázad Do - 23 és Ju - 86 repülogé- 43. "Ludas Matyi" [Az 1/2. vadászszázad CR - 32 és Fw - 56
pein Szombathely, 1935-1942.) repülógépein Börgönd, 1936 -1941. Héja (Re - 2000) cso-
29. "Isten nyila" (A 3/1., majd 4/1. bombázószázad Ju - 86 repü- port gépein 1941 -ben a fronton.]
logépein Tapolca, 1937 -1942.) 44. "Puma" (Az 1/3. majd 2/2. vadászszázad CR - 32 és Héja,
30. "Isten Kardja" (A 3/2., majd 4/2. bombázószázad Ju - 86 re- majd 1943-tól Bf-1 09 repülógépein, késóbb osztályjelvény is
pülogépein Tapolca, 1937 -1942.) a 101 -es honi védelmi alakulatnál, Nyíregyháza, Veszprém,
31. "Sárga vihar" (A 3/3. bombázószázad Ju - 86 repülogépein 1936 -1945.)
Veszprém, 1937 -1940.) 45. "Kör Ász" (Az 1/6., majd késóbb az 1/3. vadászszázad CR - 32
32. "Sárkány" (A 3/4. bombázószázad Ju - 86, Ca -135 és és CR - 42 repülogépein Kecskemét, majd Mátyásföld,
Ca - 310repülogépein Pápa, 1937 -1939.) 1936 -1942.)
33. "Bomba Matyi" C.Hüvelyk Matyi" néven is a 3/5. bombázó- 46. "Dongó" (Az 1/5. vadászszázad CR - 32 és az 1/1. század
század Ju - 86 repülógépein Pápa, 1937 -1940.) Héja repülogépein Kecskemét, majd Szolnok 1936 -1944.)
34. "Uz Bence" (A 3/6. bombázószázad Ca -135 repülógépein 47. "Teve" (Az 1/4. vadászszázad CR-32 repülógépein Kecske-
Debrecen, 1940-1941.) mét, Mátyásföld, 1936 -1940.)
35. "Vezesd a fiatalt" (Az 1. bombázó iskolaszázad Ca -135 és 48. "Szent György" (Az 1/4. vadászszázad késobbi jelvénye a
Ju - 86 repülógépein Szombathely, 1939 -1944.) CR - 42 repülógépein Mátyásföld, 1940 -1943.)
36. "Sas" (A 102/1. gyorsbombázó század Me - 210, Ca -1 repü- 49. "Mackó" (A 2/1 vadászszázad CR - 32 repülogépein Nyíregy-
lógépein Hajdúböszörmény, 1944 -1945.) háza, 1938 -1940.)
37. "Tigris" (A 102/2. gyorsbombázó század Me - 21 O, Ca-1 50. "Nyíl" (A 2/4. vadászszázad CR - 42 repülógépein Kolozsvár,
repülógépein Hajdúböszörmény, Várpalota, Tés, 1940-1943.)
1944-1945.) 51. "Ricsi" (A 2/3. vadászszázad CR - 42 repülógépein Kolozsvár,
38. "Villám" (A 102/3. volt RKI gyorsbombázó század Me-210, 1940 -1943 és Héja M repülógépein Kolozsvár.)
Ca -1 repülógépein Ferihegy, Várpalota, 1943 -1945.) 52. "Bagoly" (Az 5/1. kísérleti, éjjeli vadászszázad Fw - 58, Héja,
39. "Pávián" (Más források szerint: "Kókuszdió"; a 102/1. zuhanó- Me - 21OCa-1 és Bf-11 O repülogépein, késobb 102/1. éjjeli
bombázó század Ju - 87 repülógépein Kolozsvár, majd a front vadászszázadnál Csoma, 1944-1945.)
1943 - 1944., 1944. X. 17-tói az Fw -1 90, F- 8 gépeken 53. "Keresztespók" (A 2/4. vadászszázad Héja repülogépein Ko-
102/1. vadászbombázó század, majd osztály keretében.) lozsvár, 1941 -1944.)
40. "Puli" (A 102. csatarepülók Fw-190F-8 repülógépein Páli 54. "Ricsi" (A 102. vadászosztály, Bf-109G gépein alkalmazott
és Börgönd, 1945. 102/1.; 2.; 3. század 1945. 1. 7-tói V. 8-ig) formában Kolozsvár, 1944, majd fronton, mint 101/8. szd.
41. "Turul" (A székesfehérvári 1. vadászcsoport Fokker D. VII. és 1944-1945.)
D. XVI. repülógépein Székesfehérvár, 1930-1934.) 55. "Káró-ász" (A 101 /7. vadászszázad Bf 109G - G, G -1 Ogépe-
42. ,.Íjász" (Az 1/1. vadászszázad FIAT CR - 20bis és CR - 32 in 1944-1945.)
repülógépein Szombathely, majd Börgönd, 1935 -1941.) 56. "Béka" (A 101 /9. vadászszázad honi védelmi Bf-1 09G -1 O
változatú repülógépein Veszprém, 1945.)
A repülogépek századjelvényei (1930-1945) 465

BOMBA.ZÓK

~~@~(8
0
. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

~
.,Ji"

"
' ~

.".."33.. ~
',~V~,,.\W,\(M;;;;;j'-·,
;5;c;";,,,;;J'"
34.' ~:~'d!'< 35.
...f ® , .
.

36.
~.'

r1JM.37. , NK\
38. mJ ,1

39. lJ 40.

VADASZOK

~VI 47.
Q ~. ~..... ~@&
'r,;,
42.
o'
,.

43.
..<iif·'{tr:;',!·
"'~~',~,';

44.
(8)A
• ~

45.
~
• ~ \
..

46.
)
.,1 •

47.
~

48.
..

49.

~~(I)li~J1t 50. 57. 52. 53. 54. 55.

466 A Magyar Királyi Honvéd Légiero felségjelzései

A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD LÉGIERÖ

FELSÉGJ ELZÉSEI
1. Az 1919-es idoszakban a betu- és jelzéscsoportokat a szárny 7. 1942. XI. -1943. II. közötti idoszakban csak a keleti fronton
alsó és felso felületén, a törzs mindkét oldalán és a függoleges bevetett Bf -1 09F - 4B típusú repülogépek elso századában a
vezérsík mindkét oldalán helyezték el. német keresztet meghagyták, a vezérsíkot piros-fehér-zöld szí-
2. 1921 -1938-ig a betus jelzéscsoportok a szárny alsó és felso nure, a motorburkolatot alul illetve mindkét szárnyvéget alul
felületére és a törzs két oldalára kerültek. légvédelmi sárga azonosító színure festeték.
3. Az 1938. szeptember 1-jén bevezetett, ék alakú hadijelet a 8. Az 1944-es harcok során elobb a vízszintes vezérsíkok piros-
függoleges vezérsik mindkét oldalára, a szárnyak alsó és felso fehér-zöld színezését elhagyták, majd a fehér keresztet szürkére
felületére festették. tompították. 1944 telétol kezdve a függoleges vezérsík széles
4. 1941. IV. 1. után a jugoszláv hadjáratban részt vevo repülogé- csíkozása megszunt, csak az oldalkormányon maradt kisméretu
pek a törzsön 50 cm széles krómsárga gyurut, a teljes vezérsí- nemzeti színu csíkozás.
kon és az orrtói az orrburkolat végéig, illetve a szárny alsó 9. 1944 VilI. végén, a román fordulatot követoen, az azonos
felének lekerekített végein sárga légvédelmi azonosító szint típusú repülogépek alkalmazása miatt, anémet és magyar
kaptak. (1 08.888/e. mü 41. sz. rendelet). Ezt a jelzést 1941. IV. frontlégiero gépein a bal szárnyon alul, hegyével hátrafelé
1. - IV. 30. között alkalmazták, utána csak a törzsön lévo sárga mutató fehér, vagy sárga V betut festettek fel.
csík - a tengelyhatalmak európai jelzése - maradt meg. 10. 1944 októberétol egyre nagyobb számban kerültek a magyar
5. Az ék alakú hadijelen kívül - azokon a repülogépeken, ame- légierohöz német repülogépek, ekkor alakult ki az átfestett
lyek késobb, 1941. június 19. utáni napokban kaptak sárga kereszt, amelynek fehér színét szürkére tompították. A késobb
jelzéseket - a sárga gyurut nem a pilótakabin mögött, hanem a fehér sarkos német jel megmaradt, a fekete keresztet gyakran
a vezérsíkok elott helyezték el. A sárga gyuru utólagos feIfesté- fel sem festették. Ekkor a németektol átvett repülogépeken
se miatt a számozás egy vagy két jegye ebbe belelógott. légvédelmi okból meghagyták a szárnyvégen alul és felül lévo
(56097/eln./e. mü 41. sz. rendelet. 1941. VI. 19.) sárga szint (ahogya Luftwaffe egyes alakulatai használták).
6. Az 1942. Ill. 1-jével bevezetett fehér keresztes hadijel mérete Ezekre a változatokra központi rendelet már nem készült, az
adott volt, így több repülogépen a sárga gyurut át kellett he- egyes alakulatok sokszot eltéro módon alkalmazták.
lyezni úgy, hogy szélükkel éppen érintkeztek. Ekkor a piros- 11. A háború utolsó szakaszában átvett német gépek átfestésére
fehér-zöld csíkozást a függoleges vezérsíkon kívül, mindkét már nem volt mód a hideg tél és anyaghiány miatt. így számos
vízszintes vezérsík oldalain is alkalmazták. Ez a jelzés számos gép német felségjelzéssel repü It. A függoleges vezérsíkon lévo
repülogépen 1944 végéig megmaradt. horogkeresztet esetenként mésszel lefestették, de voltak ese-
tek, amikor még erre sem volt mód.
A Magyar Királyi Honvéd Légiero felségjelzései 467

1919

T
m

TI

6m[~-rR- EC. 1. ,
I I

=ke

f-------
1932-1938. Vili. 31-ig_

HA-EJW ~HA-
468 A Magyar Királyi Honvéd Légiero felségjelzései

,
7l '1
1938. IX. 1. - 191,2. l/l. ,.

V-201

,
191,1. IV. ,. - 191,2. l/l. ,.
A Magyar Királyi Honvéd légiero felségjelzései 469

f
79~7.IV. 7.-79~2. 11/.7.

f
79~2. ",. 7- föl (elso változat)

80)(80 cm,
vagy 700)( 700 cm
9 kockaból alló
fehér kereszt
470 A Magyar Királyi Honvéd légiero felségjelzései

1942./11. 1.- 1944 öszéig_

1942. XI. - 1943.11.

sarga

80x80cm

(Csak a kelet; fronton lévo Bf-709 F 4 vadaszgepeken)

A Magyar Királyi Honvéd Légiero felségjelzései 471

f/5

II
7943. II-föl 7944 n.r.aráig.

7944. IX-föl - 7945. V.

 472 A Magyar Királyi Honvéd Légiero felségjelzései

Az alkalmazott fehér keresztes jelzes vóltozatai, a c, és d, tipus

a nemet felségjelzés ótfestésevel jött létre

os
a,

- O- Zöld
Fehér
Szürke
PAl
Fekete
Sárga
~
b,

lm~(~~:;:~~i
C, d,

t
1944. IX. - 1945. V.

- !" (/5- (/;~~

-~
Felhasznált irodalom 473

FELHASZNÁLT IRODALOM Maertens Gy.: A "Rába" gépkocsigyártás története. Budapest,

Közlekedési Dokumentációs Vállalat, 1980.
K. Munson: Fighters 1914 -1919. Blandford Press, London, 1968.
K. Munson: Bombers 1914-1919 Blandford Press, London,
1968.
R. Bateson: Junkers Ju - 87. Ducimus Books Ltd. London. 1972. Nagyváradi - M. Szabó - Winkler: Fejezetek a magyar katonai re-
Bill Gunston: The Illustrated Encyclopedia of Combat Aircraft of pülés történetérol. Muszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986.
World War II. Salamander Book, London, 1978. Nagyváradi - Varsányi: Katonai repülogépek. Zrí nyi Katonai Kiadó,
H. Bonché: L'Aéronautique. Párizs, 1938. december. Budapest, 1976.
Csanádi - Nagyváradi - Winkler: A magyar repülés története. Mu- Oswald, W: Kraftfahrzeuge und Panzer der Reichswehr, Wehr-
szaki Könyvkiadó, Budapest, 1977. macht und Bundeswehr. Stuttgart Motorbuch, 1973.
Báró Doblhoff Lily: Horthy Miklós. Athenaeum Rt., Budapest, Oswald Werner: Kraftfahrzeuge und Panzer der Reichswehr Wehr-
1938. macht und Bundeswehr. 3. Auflage, Motorbuch Verlag, Stutt-
Foss, C. F.: The illustrated encyclopedia of the World's tanks. gart, 1983.
London, Salamander, 1977. Ota Holub: Ceskoslovenské Tanky a Tankisté. Nase Vojsko, Praha,
Icks, R. J.: Tanks and armoured vehicles. New York, Anrews, 1945. 1980.
Grove, E.: World War II. tanks. London, Orbis Publ., 1976. Pilch Jeno: Horthy Miklós. Athenaeum Rt., Budapest, 1928.
W. Green: War Planes of the second World War. Mac Donald A. Pritchard: Messerschmitt. G. P. Putnam s. Sons, New York,
London, 1968. 1975.
Herczeg Ferenc: Nagybányai Horthy Miklós. Singer és Wolfner Ir. V. B. Sabrov: Isztoria Konstrukcii Szamoletov V. SZSZSZR.
Int. Rt., Budapest, 1943. 1938 -1950. Masinosztroenie, Moszkva, 1978.
1. H. Hitshcock: Gustav Part 1-2. Monagram Close - Up 6-7, Spielberger, W. J.: Kraftfahrzeuge und Panzer des Österreichen
Boylston, 1977. Heeres 1896 bis heute. Stuttgart, Motorbuch, 1976.
R. Keimel Österreichs Luftfahrzeuge Weishaupt Verlag, Graz, Spielberger, W. J.: Die Panzerkampfwagen 35 (t) und 38 (t) und
1981. ihre Abarten, einschlieBlich der tschechoslowaken Heeresmo-
Karlheinz Kens, Heinz J. Nowarra: Die deutschen Flugzeuge torisierung. Stuttgart Motorbuch, 1980.
1933 -1945. J. F. Lehmanns Verlag, München, 1977. Spielberger W J.: Oe Panzerkampwagen Tiger und seine Abarten.
Kováts Lajos: A Dunai Repülogépgyár Rt. története. MTI Üzemtör- Stuttgart Motorbush, 1977.
téneti Szakció, Budapest, 1985. M. Szabó M.: A Magyar Királyi Honvéd Légiero a második világhá-
Kováts Lajos: Sólymok, Héják, Nebulók a M. Kir. Állami Vas-, és borúban. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1987.
Gépgyárak Repülogépgyárának tevékenysége 1936 -1944, Szárazajtai Incze Kálmán: Háborúk a Nagy Háború után 1., II.
MAH IR, Budapest, 1990 . . Franklin Társulat Budapest, 1938.
Magyar Kelemen: Kormányzónk. Királyi Magyar Egyetemi Nyom- Szárazajtai Incze Kálmán: A vajúdó új Európa háborúi. Bibliográfia,
da, Budapest, 1938. Budapest, 1941.
474 Felhasznált irodalom

J. W. R. Taylor: Combat Aircraft of the World. Berkley Windhover Bathory-Zaloga: Hungarian armour of World War two. Military
Edition, New York, 1977. Modelling, 3-4/1984.
F. M. von Senger und Etterlin: Die deutschen Panzer 1926 -1945. White, B. T.: Alvis-Straussler. AFV. Weapons Profile, No. 30.
. J. F. Lehmanns Verlag, München, 1959. Z. R. Der ungarische mittlere Kampfpanzer 40 M "Turán" von
White, B. T.: British tanks and fighting vehicles 1914-1945. Lon- 1941. Truppendienst, 1/1968.
don, 1970. Kosar, Franz: Ungarische Panzerkanonen des Zweiten Weltkrieges.
Winkler- H. J: Man: Tschechoslowakische Flugzeuge. Transpress Truppendienst, 2/1971.
Verlag, Berlin 1987. Kosar, Franz: Die Entwicklung von schweren Kampfpanzern durch
die ungarische Armee in den Jahren 1943 und 1944. Trup-
pendienst, 4/1979.
Folyóiratok Bonhardt Attila: Újabb adatok a Szálasi-röppentyurol. Haditechni-
ka, 1/1990.
Bonhardt Attila: V-3 és V-4 az elso magyar szerkesztésu és Sárhidai Gyula: Szegényes csodafegyverek, Historia évkönyv,
gyártású harckocsik. Haditechnika, 4/1984. 1984. Szerk. Glatz Ferenc.
Bonhardt Attila: A magyar honvédség különleges feladatú páncé- Horváth János: A magyarországi harcokban alkalmazott kumulatív
lozott harcjármuvei. Haditechnika, 1/1985. páncéltöro fegyverek. Haditechnika, 2/1986.
Bonhardt Attila: A 35 M "Ansaldo" a magyar honvédség elso Schmidt László: Magyar fegyvermódosítási kisérletek 1944-ben.
rendszeresített harckocsija. Haditechnika, 2/1985. Haditechnika, 2/1987.
Bonhardt Attila: A 38 M "Toldi" könnyu harckocsi. Haditechnika, Muszka M. József: A 44 M Buzogányveto és alkalmazása. Hadi-
3/1985. technika, 2/1988.
Bonhardt Attila: A M. Kir. Honvédség páncélosfegyvernemének Sárhidai Gyula: A magyar Me - 210nehézvadász. Repülés, Buda-
gerince: a "Turán" harckocsicsalád. Haditechnika, 1/1986. pest, 1975/4.
Bonhardt Attila: A "Zrínyi 1I."rohamatack. Haditechnika, 3/1986. Punka Gy. - Sárhidai Gy.: A magyar Me - 21 OCa-1 gyorsbombá-
Horváth János: A Magyar Királyi Rendorség páncélgépkocsijai. zók. Repülés, Budapest, 1975/8 -12, 1976/1. sz.
Haditechnika, 4/1985. Raccolta Delle Prove e Verifice Seguite Sulle Strutture Resistanti
Horváth János: Az elso magyar építésu páncélgépkocsi. Haditech- Caproni -1 01, periodo 1929 - 32. Aeroplani Caproni S. A.,
nika, 3/1983. Milano- Taliedo. é. n.
Bajtos Iván: A T -11 harckocsi Magyarországon. Haditechnika, Istruzioni per il montaggio e la regolazione Aeroplano C. R. 32.
2/1984. Aeronautica D'ltalia, Torino. é. n.
Bajtos Iván: Tatra OA vz. 30 páncélautó Magyarországon. Hadi- Vajdáné - Csizmarik 1.: A magyar Tanácsköztársaság légiereje.
technika, 4/1985. Hadtörténeti Közlemények, Budapest, 1969/2.
Bombay László: Elso kisérleti, magyar tervezésu harckocsi kivitele- Endresz 1.: Közös magyar- német repülogépgyártás a második
zése. Haditechnika, 4/1986. világháburúban. Repülés, Budapest, 1968/4.
Felhasznált irodalom 475

E. Gabriel: Fliegen 90/71. Heeresgeschichliches Múzeum. Wien. "Toldi" harckocsi-kezelési utasítás.

1971. "Toldi" harckocsi leírása.
R. Gy. Gaal: The Hungarian Air Force in World War II. Air Pictorial, Fegyverzeti teljességi utasítás a 40 M "Turán" közepes harckocsi
London, 1964. 40,41 M "Turán" közepes harckocsi 75 rövid és a 43 M "Tu-
Winkler L.: Magyar hedirepülogépek. Repülés, Budapest, 1972/ rán" közepes harckocsi 75 hosszú részére.
9 -1974/6. sz-ig. Gépkocsiismeretek a 40 M "Nimród" harckocsivadász és légvédel-
Winkler L.: Magyar repülokonstrukciók Rákostói napjainkig. mi gépágyúhoz.
Repülés, Budapest, 1967/5 -1969/5. sz-ig. Fegyverutasítás a 8 cm-es kisérleti harckocsiágyú részére.
Magyar Szárnyak. Budapest, 1938 -1944 folyóirat. Emlékezteto a Héja tipusú repülogéphez, pilóták számára. M. Kir.
Riadó, Budapest, 1937 -1940 folyóirat. Honvéd Légierok Parancsnokságának Kiadványa.
Ezermester- Repülés- Haladás. Budapest, 1934-1937 fo- Gépjármuvek II. és Ill. sz. füzet ,,(tipusismerteto).
Iyóirat. M. Kir. Honvéd HTI kiadványa, é. n.
Repülés. Budapest, 1923 -1924 folyó irat. Továbbá a Hadtörténeti Intézet és Múzeum levéltárának iratai,
Aero. Budapest, 1914 -1922 folyóirat. amelyek származását a terjedelem korlátai miatt nem tüntettük
Magyar Szárnyak. Oshawa - Canada, 1977 -1987 évkönyvek fel.

Fényképek
SZABÁLYZATOK Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum Fotóarchívuma, Bu-
dapest.
Austro - FIAT Karbantartási Utasítás Budapest, é. n. Nemzeti Történeti Fotótár, Budapest.
Fegyverzeti teljességi utasítás a 39 M "Csaba" páncélgépkocsi A szerzok egyéni gyujteményébol.
csatár és a 39/40 M "Csaba" páncélgépkocsi parancsnoki
jármu részére.
~.rl02
LI,; ,.,.'.
-

~~~'~LÖZÉK OLDALAK ÁBRASZÖVEGE

E1 A 39.M Csaba felderító páncélgépkocsi metszeti rajza
E2 A 38.M Toldi könnyu harckocsi metszeti rajza
E3 A 40.M Nimród páncélvadász gépágyú metszeti rajza
E4 Az Lt (38) harckocsi metszeti rajza
A borító hátsó oldalán a Magyar Királyi Honvédség gyalogos egységeinek
hadilobogója látható. (1938)