ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY

Ö S S ZEFOGLA LÓ K ÖZLEM ÉN Y

Vázizomkisvénák vazomotortónusának
intrinszik szabályozómechanizmusai
Szénási Annamária1 ■ Dörnyei Gabriella dr.2 ■ Rácz Anita dr.1
Debreczeni Béla dr.3 ■ Koller Ákos dr.1, 4

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Kórélettani Intézet, Budapest

1

2
Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Morfológiai és Fiziológiai Tanszék, Budapest
3
Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Honvédkórház,
II. Sebészeti Osztály, Plasztikai és Égéssebészeti Osztály, Budapest
4
Testnevelési Egyetem, Természettudományi Intézet, Sportgenetikai és Sportgerontológiai Kutatócsoport,
Budapest

A legtöbb fejlett országban a vénás betegségek előfordulása és az abból adódó komplikációk meghaladják az artériás
betegségekét, ezért nagyon fontos, hogy a vénák fiziológiás és patofiziológiás működését és az ezeket szabályozó
mechanizmusokat minél pontosabban megismerjük. A kisvénák és venulák egyik fő feladata a vénás vér szívbe történő
visszaáramlásának biztosítása és a kapillárisokban történő folyadékcsere és anyagcsere kontrollja a vazomotortónusuk
szabályozása révén. Az ezeket a funkciókat szabályozó lokális mechanizmusokról azonban kevés az ismeretünk. Az
elmúlt évtizedben a szerzők munkacsoportja izolált patkányvázizom-kisvénákon a vazomotortónust meghatározó
„intrinszik” (érfalban található) mechanizmusokat kutatta. Eredményeik szerint a kisvénák tónusát az intraluminalis
nyomás és nyíróerő változásai által aktivált mechanizmusok, továbbá számos, a simaizomból és az endotheliumból
felszabaduló mediátorok integráltan szabályozzák. Ezek a mechanizmusok együttesen vesznek részt a posztkapilláris
ellenállás és a szív telődésének szabályozásában, és ezáltal a megfelelő szöveti vérellátás és vénás visszaáramlás, illetve
következményesen a perctérfogat biztosításában. Orv. Hetil., 2016, 157(21), 805–812.

Kulcsszavak: patkány, vázizomvenula, vazomotortónus, endothelium, hidrogén-peroxid, prosztaglandinok, nitro-

gén-monoxid, arachidonsav, tromboxán-A2, nyomás, nyíróerő

Regulation of vasomotor tone of small skeletal muscle veins by intrinsic

mechanisms
In many developed countries the prevalence of venous disorders and its consequences are higher than that of arterial
diseases. Thus it is very important to understand the exact physiological and pathophysiological function of small
veins and their control mechanisms. Small veins and venules have an important role in the regulation of capillary
fluid exchange, as well as return of the venous blood into the heart. However, there is only limited knowledge avail-
able regarding the role of local mechanisms controlling the vasomotor tone and diameter of small veins. In the last
decade the authors focused on the elucidation of these mechanisms in isolated skeletal muscle venules of rats. Their
results suggest that the tone of small veins is controlled by the integration of several mechanisms, activated by the
intraluminal pressure and flow/wall shear stress, in addition to numerous local mediators synthesized and released
from the smooth muscle and endothelium. These mechanisms are involved – in a complex manner – in the control
of postcapillary resistance, thus regulation of tissue blood supply, venous return and consequently in the modulation
of the cardiac output, as well.

Keawords: rat, sceletal muscle venule, vasomotor tone, endothelium, hidrogen peroxide, prostaglandins, nitric
­oxide, arachidonic acid, tromboxane A2, pressure, flow/wall shear

Szénási, A., Dörnyei, G., Rácz, A., Debreczeni, B., Koller, Á. [Regulation of vasomotor tone of small skeletal muscle
veins by intrinsic mechanisms]. Orv. Hetil., 2016, 157(21), 805–812.

(Beérkezett: 2016. március 5.; elfogadva: 2016. április 7.)

DOI: 10.1556/650.2016.30461 805 2016 ■ 157. évfolyam, 21. szám ■ 805–812.

Unauthenticated | Downloaded 05/22/22 11:27 AM UTC

 Ö S S Z EFOGLA LÓ K ÖZLEM ÉN Y

Rövidítések a simaizomban lévő mechanizmusok hozzák létre. A vá-

AA = arachidonsav; ACh = acetil-kolin; cGMP = ciklikus gua- lasz lényege, hogy az intraluminalis nyomás növekedése-
nozin-monofoszfát; COX = ciklooxigenáz; EC = endothelsejt; kor az erek átmérője csökken, a nyomás csökkenésekor
EDHF = endothelialis hiperpolarizáló faktor; H2O2 = hidro- viszont az átmérő növekszik. A miogén vazomotorvá-
gén-peroxid; HS = hízósejt; Ht = hematokrit; INDO = indo- laszt először 1902-ben Bayliss írta le kutya arteria caroti-
metacin; I/R = ischaemia/reperfúzió; L-NNA = Nω-nitro-L- sával végzett kísérletei alapján [5], amelynek meglétét
arginin; LTB4 = leukotrién-B4; NADPH = nikotinamid adenin
később különböző állatfajok számos szerveiben, számos
dinukleotid-foszfát; NE = noradrenalin; NG = neutrophil gra-
nulocyta; NO = nitrogén-monoxid; OH. = hidroxilgyök;
artériás érterületein is igazolták [6–15], és jelenlétét em-
PAF = vérlemezke-aktiváló faktor; Rho = Ras homológ fehérje; beri erekben kimutatták [2–4].
RhoA = Rho-aktivált kináz; ROS = reaktívoxigén-metabolitok; Az arteriolák nyomásindukált miogén tónusának sejt-
SMC = simaizomsejt; SNP = nitropruszid-Na; TNF-α = szintű mechanizmusairól is számos tanulmány jelent
tumornekrózis-faktor-α; TXA2/PGH2 = tromboxán-A2/prosz- meg a közelmúltban [9, 14–22]. Ennek ellenére tovább-
taglandin-H2 ra sem teljesen tisztázott, hogy mi az, ami az érfalban
„mechanoszenzorként” működik, és milyen intracellulá-
ris mechanizmusok vesznek részt a „mechanotranszduk-
A cardiovascularis betegségek világszerte, így hazánkban cióban”.
is a morbiditás és mortalitás vezető okai, ezért kiemelt Feltételezhető, hogy a simaizomsejtek degenerin/
jelentőségű az erek fiziológiás és kóros működésének ku- epithelialis Na+-csatornáinak és a tranziens receptorpo-
tatása és a háttérben álló mechanizmusok tisztázása [1]. tenciál-csatornáknak jelentős szerepe van a transmuralis
Az elmúlt évtizedekben a cardiovascularis kutatások je- nyomásváltozás érzékelésben [23–25]. Az artériákban
lentős része az artériás erek fiziológiás és patofiziológiás egy kétfázisú kontrakciós modellt feltételeznek, ahol az
működését vizsgálta. Ugyanakkor számos cardiovascula- első fázisban a nyomás hatására simaizomsejt-depolarizá-
ris kórállapotban az artériákban végbemenő változások ció és a feszültségfüggő Ca2+-csatornák aktiválódása ala-
mellett a vénák és venulák vazomotorfunkciójának káro- kul ki, míg a második fázisban a Ca2+-érzékenység szabá-
sodása is a szöveti vérkeringés zavarához vezet [2]. lyozása történik, amelyben szerepe lehet a proteinkináz
Az emberi szervezet teljes vértérfogatának ~60–80%-a C, a Ras homológ fehérje/Rho-aktivált kinázok (Rho/
az alacsony nyomású, tágulékony, ~450–500 km hosszú- RhoA), a szfingozinkinázok aktiválódásának, valamint
ságú vénás rendszerben helyezkedik el, és ennek ~25– reaktívoxigén-szabadgyökök felszabadulásának [26].
50%-a a kisvénákban és a venulákban oszlik el [1]. Ezért Az artériás erekhez képest a kisvénák intrinszik mio-
a cardiovascularis megbetegedések patomechanizmusá- gén mechanizmusairól kevés adat található az irodalom-
nak pontos megismerésében kulcsszerepet játszik a kis- ban. A mechanizmus jelenlétét denevér szárny-, több faj
vénák rendszerének haemorrheologiai és funkcionális portalis, tengerimalac mesenterialis, kutya, humán és
működésének részletes feltérképezése. patkány saphena-, valamint sertéscoronaria kisvénáiban
Korábbi eredmények rávilágítottak arra, hogy a kisvé- igazolták [27–32]. In vivo és in vitro kísérletekben kimu-
nák nemcsak passzív csövek, amelyekben centrális irány- tatták, hogy patkány vena saphenáiban akut nyomáster-
ban fut a vér, hanem számos egyéb fontos élettani funk­ helés hatására jelentősen megnőtt a vénák miogén vá-
cióval is rendelkeznek [1, 2]. A kisvénás rendszer laszképessége, tónusa. Ezek a kísérletek igazolták, hogy
kapacitancia működése fontos a szervezet ortosztatikus az intraluminalis nyomás emelkedésére fokozódott az
toleranciájának szabályozásában, míg a vénás mikrocirku- aktív mechanikai feszültség a vénák falában [27]. Feltéte-
láció a posztkapilláris vénák – a keringési ellenállás és szá- lezik, hogy a nyomásindukált miogén mechanizmus a
mos bioaktív anyag felszabadulása révén – a kapillárisok- teljes vénás kapacitás ~30%-át képes szabályozni. Ugyan-
ban történő folyadék- és anyagcserét, valamint a vénás csak patkány vena saphenájában a krónikus vénás nyo-
visszaáramlást befolyásolják [3, 4]. Mások és mi is kimu- másterhelés megduplázta a vénák akut nyomásindukált
tattuk, hogy izolált erekben, ahol a szimpatikus idegrend- miogén válaszait a kontrollállatokéhoz képest [1, 4]. Ez
szeri és a parenchymás szövetből eredő lokális hatások a folyamat része lehet a hosszú távú nyomásterhelés so-
nem érvényesülnek, a vazomotortónust elsősorban a vas- rán kialakult adaptációnak, amelyben a vénák funkcioná-
cularis simaizom miogén mechanizmusa állítja be, amit lis és strukturális „remodellingje” alakul ki.
azonban simaizom- és endothelialis mechanizmusok to- Ugyanakkor, a kisvénák miogén válaszainak sejtszintű
vább módosítanak. Ezeket a mechanizmusokat hívjuk folyamatairól ezen erek sérülékenysége (igen vékony ér-
intrinsziknek, mivel az erek falában helyezkednek el. fal), valamint a funkcionális vizsgálatuk számos technikai
nehézsége miatt, kevés adat található az irodalomban
Az intraluminalis nyomás [33]. Izolált humán vena saphenában kimutatták, hogy a
„vazomotor” szerepe Ca2+- és feszültségfüggő K+-csatornáknak fontos szerepe
van a nyomásindukált miogén érválasz kialakulásában
Az artériás rendszerben az értónust meghatározó egyik [31]. Nyúl vena facialisában a miogén kontrakció felte-
fontos lokális szabályozómechanizmus a nyomásérzé- hetően a RhoA/Rho kináz és a p38 mitogénaktivált
keny érválasz, amelyet „miogén” válasznak hívnak, mivel proteinkináz aktiválódásához kötött [34].

2016 ■ 157. évfolyam, 21. szám 806 ORVOSI HETILAP

Unauthenticated | Downloaded 05/22/22 11:27 AM UTC

 Ö S S ZEFOGLA LÓ K ÖZLEM ÉN Y

Az endothelialis vazomotormechanizmusok ták. Sertés-coronariavenulákban az endothelium eltávo-

moduláló szerepe lítása nem változtatta meg az erek miogén válasz­képességét
az ép endotheliummal rendelkező kontrollerekhez ké-
A különböző méretű vénás erek másik fontos aktív réte- pest [42]. A különböző AA-metabolitok kisvénákban
ge az endothelium. Mindezek miatt újabban nagy figye- kifejtett vazoaktív hatásai régió- és fajfüggő különbsége-
lem fordult a vénás mikroerek endotheliumából felszaba- ket mutattak, például humán vena saphenában a proszta-
duló vazoaktív anyagok élettani szerepére, többek között ciklin kontrakciót, míg kézvénákban relaxációt okozott
a kisvénák tónusának szabályozásában [7, 35]. A vascula- [45]. Továbbá számos vazoaktív anyagról és mechanikai
ris endothelium számos vazoaktív anyag szintézisére faktorról igazolták, hogy befolyásolják az érfalban tör­
­képes, melyek a környezetükben lévő sejtekre hatnak: ténő prosztaglandinok termelését, ezáltal szabályozva a
a nitrogén-monoxid, az arachidonsav-metabolizmus kisvénák vazomotortónusát [46, 47]. Feltételezhető,
molekulái, és oxigéntartalmú szabad gyökök mind dila- hogy a különböző lokális humorális és biomechanikai té-
tációt, mind konstrikciót létrehozhatnak koncentráció- nyezők egymás hatását is módosítva, együttesen határoz-
tól, kölcsönhatásoktól és értípustól függően [36–39]. zák meg a vascularis endothelialis faktorok termelését és
Továbbá ismert az endo­theliumból származó úgyneve- ezáltal szabályozzák a kisvénák tónusát.
zett hiperpolarizációs faktor (EDHF) is, amely az egyes
feltételezések szerint a membránpotenciál megváltozását
Az intraluminalis áramlás vazomotorhatása
okozó Ca2+-függő ioncsatornákon terjedő elektromos
jelenség, míg más elképzelés szerint egy diffúzibilis fak- Korábban saját és más munkacsoportok is igazolták,
tor, amely hatásában felmerült a K+ ion és AA-származé- hogy kisartériákban, arteriolákban a megnövekedett vér-
kok közvetítő szerepe is. áramlás fokozza az érfalra érintőlegesen ható nyíróerőt,
Számos, már korábban is ismert vazoaktív anyagról ki- amely aktiválja az endotheliumot, ami dilatátor faktorok
derült, hogy hatásukat a cardiovascularis rendszer külön- termeléséhez és felszabadulásához vezet [1, 6, 17].
böző érszakaszain, az endothelium stimulálása révén, az A mechanikai jel szubcelluláris továbbításában az endo­
általa termelt faktorok felszabadításán keresztül fejtik ki. thelialis felszíni réteg, a glikokalix kiemelten fontos lehet
Különböző mechanikai stimulusok (például nyomás, [25]. A nyíróerőre adott érválaszt elsősorban dilatátor
nyírófeszültség) hatására is növekedhet az endothelialis prosztaglandinok és NO közvetítik, de leírtak más fakto-
anyagok szintézise és felszabadulása [40, 41]. Az iroda- rokat is. A kisvénák, venulák áramlásindukált érválaszai-
lomban ellentmondásos adatok találhatók azzal kapcso- ról csak nagyon kevés adat található az irodalomban [48,
latban, hogy az endothelialis faktorok befolyásolják-e, 49], holott ennek fontos szerepe lehet járáskor és futás-
illetve szükségesek-e a nyomásindukált miogén tónus- kor, amikor az izompumpa meggyorsítja a véráramlást
hoz. Korai állatkísérletes modellekben úgy észlelték, a különböző méretű vénákban. Izolált sertés-coronaria-
hogy a funkcionálisan ép endothelium szükséges a nyo- venulák és jugularisvénák az arteriolákhoz hasonlóan az
másindukált érválasz létrejöttéhez, illetve bizonyos eset- áramlásnövekedés hatására dilatálnak [6]. Kutya-venaju-
ben modulálja azt [8–10, 20]. Az eredmények alapján gularisban az áramlásindukált dilatációt NO közvetíti
feltételezték, hogy az endothelium olyan nyomásérzéke- [49]. Denevérszárny-venulák spontán kontrakcióinak
lőként képes működni, amely transzformálja a mechani- mind a frekvenciáját, mind az amplitúdóját csökkentette
kai erőket a vascularis simaizom felé, és tónusnövekedést az intravascularis áramlás növelése [48], az áramlásindu-
hoz létre a vazodilatátor faktor(ok) termelésének csök- kált válasz az endothelium eltávolítása után megszűnt,
kentése révén [6]. Ez az elképzelés azonban újabban ugyanakkor NO, prosztaglandinok és reaktívoxigén-me-
nem kapott megerősítést. Ezért ma úgy gondoljuk, hogy tabolitok nem vettek részt az érválasz közvetítésében.
a nyomásindukált érválaszokban az endothelium nem
játszik „obligatory”, azaz nélkülözhetetlen szerepet, ha-
Reaktívoxigén-metabolitok (ROS), a H2O2
nem a különböző endothelialis konstriktor és dilatátor
faktorok felszabadulása révén módosítja a miogén vascu- Egyre több bizonyíték van arra, hogy a reaktívoxigén-
laris tónust [7, 33, 42, 43]. metabolitok módosítják az akut érválaszokat: szerepük
Érdekes, hogy nemi különbségek is megfigyelhetők a van a miogén tónus mechanizmusában, hatnak az erek
miogén vascularis reaktivitás tekintetében. Például, hím permeabilitására, valamint hosszú távon befolyásolják az
patkányokból származó gracilis arteriolákban az endo­ érhálózatok strukturális átépülését is. Az elmúlt években
thelium jelenlétében a nyomásindukált miogén konstrik- jelentős figyelem irányult a ROS hatásmechanizmusai-
ció mértéke nagyobb volt, mint a nőstény állatokból nak vizsgálatára, és számos állapotban és betegségben
származó erekben [44]. Feltételezhető, hogy a nőstény – mint például öregedés, elhízás, ischaemiás szívbetegsé-
állatokban a keringő 17-β-ösztradiol hormon fokozza az gek, stroke, hypertensio, diabetes mellitus, atherosclero-
endothelsejtek NO-termelését (amelyet számos kísérlet- sis, krónikus vesebetegségek – mutatták ki a szerepüket
ben kimutattak), ami csökkenti az erek miogén tónusát. [50]. Ezért a reaktívoxigén-metabolitok különböző ér-
Az endothelium szerepét a vénás mikroerek vazomotor- területeken, így a vénás mikroereken kifejtett hatásának
tónusának szabályozásában csak nagyon kevesen vizsgál- pontos megismerésének fontos klinikai jelentősége van.

ORVOSI HETILAP 807 2016 ■ 157. évfolyam, 21. szám

Unauthenticated | Downloaded 05/22/22 11:27 AM UTC

 Ö S S Z EFOGLA LÓ K ÖZLEM ÉN Y

Humán coronariaarteriolákban kimutatták, hogy az tében az ACh által indukált dilatáció csökkent, illetve a
áramlás növekedése az endotheliumban H2O2 termelő- konstrikció helyett jelentős érátmérő-növekedést tapasz-
dést indukál, amely a vascularis simaizomsejtek hiperpo- taltunk, ami arra utal, hogy az ACh vazokonstriktor
larizációját, majd következményes dilatációját okozza prosztanoid, feltehetően PGH2 felszabadulását is kiváltja
[51]. In vivo fiziológiás körülmények között a szöveti az endotheliumból.
oxidatív mechanizmus egyik terméke a szuperoxid ani- A NO-donor nitropruszid-Na (SNP) átmérőnöveke-
on, amely szuperoxid dizmutáz enzim hatására átalakul dést okozott, amit nem befolyásolt a NO-szintáz-gátló
hidrogén-peroxiddá [50]. H2O2-t a vascularis endothel- L-NNA jelenléte, azaz a simaizomsejtek a ciklikus gua-
és a simaizomsejtek, valamint az aktivált leukocyták és nozin-monofoszfát (cGMP) rendszerére közvetlenül
vérlemezkék is termelnek. Mikroerek környezetében a hatnak. A venulák bazális átmérőjének szignifikáns csök-
fiziológiás H2O2-koncentráció ~10-6 M, ugyanakkor kenése L-NNA, illetve növekedése INDO és SQ 29,548
nagy koncentrációban a belőle képződő hidroxilgyök jelenlétében arra utal, hogy a NO és a PGH2 nyugalmi
(OH.) révén citotoxikus hatása is lehet. Megjegyzendő körülmények között is termelődik a venulák endotheliu-
ugyanakkor, hogy a pontos koncentráció, amellyel a mában és részt vesz a venulák átmérőjének a szabályozá-
H2O2 a hatását kifejti, nehezen becsülhető meg. Az ér- sában. Ugyanakkor az endothelium károsítása után a ve-
falban jelen levő katalázenzim gyorsan elbonthatja a nulák bazális átmérője nem változott meg, feltehetően
H2O2-t; továbbá az endothelsejtek is folyamatosan ter- az endothelialis vazodilatátor és vazokonstriktor fakto-
melnek H2O2-t – aminek aránya szabja meg a lokális rok hatásának együttes kiesése miatt [33, 41, 42].
koncentrációt. Az arachidonsav (AA) koncentrációfüggő átmérő-
A H2O2 szerepéről az artériák vazomotortónusának csökkenést hozott létre, amelyet indometacin és SQ
szabályozásában a vizsgált fajtól, az erek típusától és a 29,548 szignifikáns mértékben gátolt. Ez az eredmény
vizsgálati protokolltól függően ellentmondó adatok ta- arra enged következtetni, hogy az AA-ból az érfalban
lálhatók az irodalomban. Kutatócsoportunk korábbi lévő enzimek nagyobb mennyiségben termelnek konst-
eredményei szerint vázizom-arteriolákban exogén H2O2 riktor- (TXA2/PGH2), mint dilatátor prostanoidokat.
bifázisos érválaszt hozott létre, az alacsonyabb koncent- A bazá­lis értónushoz képest mindkét gátlószer jelenlé­
rációk konstrikciót, míg a magasabb koncentrációk dila- tében jelentős vazodilatáció alakult ki, ami a konstriktor
tációt okoztak [52]. A konstrikciót ciklooxigenáz (COX) faktorok gátlása után a dilatátor faktorok túlsúlyára utal.
enzim által termelt konstriktor prosztaglandinok Az eredmények alapján arra következtetünk, hogy az AA
(PGH2/TXA2), míg a dilatációt részben NO, részben metabolitok vazokonstriktív hatását a konstriktor prosz-
K+-csatornák aktiválása közvetíti. Ugyanakkor, a H2O2 taglandinok, elsősorban a TXA2/PGH2 közvetítik [52].
szerepe a kisvénák, venulák vazomotortónusának szabá- A H2O2 az AA-hoz hasonlóan hat a kisvénák átmérő-
lyozásában alig ismert. jére, az érátmérő koncentrációfüggően csökken a H2O2
Fentiek alapján látható, hogy csak kevés ismeretünk emelkedő dózisainak hatására. A mechanizmust az en-
van a kisvénák vazomotor tónusát/átmérőjét szabályozó dothelialis és simaizomfüggő TXA2/PGH2 közvetíti, mi-
mechanizmusokról, ezért az elmúlt években munkacso- vel a COX-gátlás (indometacin, ami az aszpirinhez ha-
portunk vizsgálta a vázizomkisvénák vazomotortónusát sonló hatású) és a TXA2/PGH2 (TP) receptor
meghatározó mechanizmusait. Az alábbi részben azon blokkolása (SQ 29,548) szignifikáns mértékben csök-
jelentősebb eredményeket foglaltuk össze, amelyeket kentette a H2O2 okozta érválaszt [52].
munkacsoportunk végzett a kisvénák tónusát szabályozó
endotheliumfüggő és -független mechanizmusokkal
kapcsolatban. A kisvénák nyomásindukált miogén válasza
Korábban az irodalmi adatok nem írták le egyértelműen,
Vazoaktív anyagok hatása hogy arteriolákhoz hasonlóan vajon a kisvénákban is mű-
a vénás mikroerekre ködik-e a nyomás indukálta miogén mechanizmus. Kí-
sérleteinkben azt találtuk, hogy patkány gracilis izomból
Patkány gracilis izomból izolált venulákban kimutattuk, izolált kisvénákban mintegy fél óra alatt, „nyugalmi kö-
hogy acetil-kolin (ACh) alacsony koncentrációban dila- rülmények között”, jelentős spontán miogén válasz ala-
tációt, míg magasabb koncentrációban konstrikciót oko- kult ki [33, 52]. Az intraluminalis nyomás emelésére mi-
zott, továbbá az ACh-indukált válaszok endothelium- ogén konstrikció alakul ki a gracilis venulákban, aminek
függőek [42]. Az ACh-indukált érválaszok közvetítésében a maximuma a 6–10 Hgmm-es nyomástartományban
részt vevő endothelialis faktorok azonosítására specifikus mérhető, mely egyben jelezheti az in vivo jelen lévő int-
blokkolók hatását vizsgáltuk. Az NO-szintáz-blokkoló ravénás vérnyomásértéket is. A miogén tónus kialakulása
Nω-nitro-L-arginin (L-NNA) szignifikánsan csökkentet- megközelítőleg 30%-kal csökkenti az érátmérőt [33,
te az ACh-indukált dilatációt, ami arra utal, hogy a NO- 52]. A miogén válasz jelenléte vénákban a keringési
nak szerepe van az átmérőnövekedésben. A ciklooxi- rendszer működése szempontjából meghatározó lehet.
genáz- (COX-) gátló indometacin (INDO), továbbá a A posztkapilláris ellenállás szabályozásával a venulák tó-
TXA2/PGH2 receptorantagonista SQ 29,548 jelenlé­ nusa nagymértékben befolyásolja a mikrocirkulációban

2016 ■ 157. évfolyam, 21. szám 808 ORVOSI HETILAP

Unauthenticated | Downloaded 05/22/22 11:27 AM UTC

 Ö S S ZEFOGLA LÓ K ÖZLEM ÉN Y

uralkodó hidrosztatikai nyomásviszonyokat és így a fo- nalon termelődnek. Valószínűleg az AA-kaszkád enzim-
lyadék és anyagkicserélődés mértékét, továbbá a miogén jeinek kolokalizálódása, mint például a COX-1/PGH2-
válasz meghatározza a lokális vénás keringést is. szintáz és a COX-2/TXA2-szintáz, felelős azért, hogy a
A miogén válasz indukálta véráramlási viszonyok meg- COX-1 főleg dilatátor, míg a COX-2 konstriktor fakto-
változása számos reológiai, hemodinamikai és egyéb spe- rok termelését okozza az áramlás/nyíróerő emelésének
ciális funkciókat, például a fehérvérsejtek extravasatióját hatására. Feltételezhető, hogy a különböző érterülete-
befolyásolhatja a kisvénákban. Továbbá a vázizomvenu- ken a COX-1 és COX-2 által termelt prosztaglandinok
lák tónusa befolyásolja a vénás kapacitancia funkció mű- eltérő mértékben termelődnek. Ezen eredményeknek
ködését is, amely a „preload” szabályozásán keresztül hat fontos szerepe lehet a különböző szelektivitású COX-
a szívkamrák funkciójára is. Ez a funkció krónikus szív- gátlók terápiás használatát illetően. Feltételezhető, hogy
betegekben kiemelt jelentőségű lehet. az izolált vázizomvenulák összetett módon válaszolnak
Noradrenalin (NE) jelenlétében csökkent a venulák az intraluminalis áramlás növelésére, amely összessé­
átmérője (maximum 62%-kal), a perfúziós nyomás-át- gében dilatációt hoz létre.
mérő görbe szignifikánsan lefelé tolódott, és szignifikán- A posztkapilláris venulák ezen funkciója fontos szere-
san nőtt a nyomás-átmérő görbe meredeksége is. A me- pet játszhat a szöveti véráramlás szabályozásában, a ve-
redekség értéke negatívvá vált, ami azt jelzi, hogy NE nulák fali nyírófeszültségének csökkentésében és a szöve-
jelenlétében szignifikánsan fokozódott a venulák miogén ti oedemák kialakulásának gátlásában; ennek különös
válasza. Feltételezhető, hogy a NE hatására megválto- jelentősége lehet például fizikai munka esetén, amikor az
zott az intracelluláris Ca2+-ion-koncentráció, amelynek artériás oldalon jelentős vazodilatáció jön létre. Ebben
szerepe van a miogén válasz növekedésében. Alacsony az esetben a venulák átmérőjének együttes növekedése a
nyomástartományban az endothelium eltávolítása után a fokozódó áramlás hatására hozzájárul a kapillárisok ki-
venulák átmérője szignifikánsan csökkent kontrollálla- ürítéséhez a vér nagyobb vénák felé való továbbítása ál-
potban és NE jelenlétében is. Ez azt jelzi, hogy a venulák tal.
nyomásindukált tónusát az endotheliumból folyamato- Fontos, hogy a venulákban a fali nyírófeszültség ala-
san felszabaduló vazodilatátor fakor(ok) módosítani csony, az alacsony áramlási sebesség, és a nagy átmérő
képes(ek) [33]. miatt, ha pedig az áramlási sebességráta alacsony, a vér
Kísérleteink során vizsgáltuk, hogy mely faktorok fele- viszkozitása megnő. A venulákban az áramlás hatására a
lősek a kisvénákban létrejövő miogén válasz kialakulásá- dilatátor faktorok mellett konstriktor faktorok is terme-
ért. A COX enzim gátlása, illetve a TXA2/PGH2-recep- lődnek, amely konstriktor faktorok hatására az átmérő
tor gátlása csökkentette a nyomás indukálta miogén növeke­dése és ezáltal a viszkozitás emelkedése mérséklő-
válasz mértékét. Ez arra utal, hogy az izolált kisvénákban dik, a nyírófeszültség pedig csak kisebb mértékben csök-
kialakuló nyomásérzékeny válaszért a COX enzim által ken. Tehát a venulák nem csupán az átmérő változásával
termelt konstriktor prosztaglandinok, a TXA2 és PGH2 szabályozzák a fali nyírófeszültséget (mint az arteriolák),
felelősek. A COX-eredetű konstriktor faktorok forrása hanem a fali nyíróerő magasabban tartásával, ami a he-
ugyanakkor a mikroerekben egyaránt lehet az endotheli- matokrittal ­összefüggő viszkozitás változásához köthető.
um és az érfali simaizom is. Izolált váz­izomvenulákban tehát az intraluminalis áram-
A katalázenzim szintén csökkentette a miogén tónus lás/fali nyíróerő konstriktor TXA2, NO és dilatátor
mértékét, ami arra utal, hogy a H2O2-nek fontos szerepe prosztaglandin termelődéséhez vezet, összességében di-
van a vénák miogén tónusának kialakulásában. Eredmé- latációt eredményezve. Így amikor a véráramlás sebessé-
nyeink azt mutatják, hogy izolált vázizomvénákban a re- ge és/vagy a viszkozitás nő a venulákban, ezen faktorok
aktív oxigénmolekulák is részt vesznek a miogén tónus jelentősen hozzájárulhatnak a fali nyírófeszültség össze-
szabályozásában. tett feed-back szabályozásához (1. ábra) [18, 52].

A kisvénák áramlás indukálta A vénás mikroerek szerepe ischaemia/

vazomotorválasza reperfúziós (I/R) károsodásban
Kísérleteink során az izolált venulák révén olyan állapo- Fentiekhez hasonlóan, az eddigi ischaemia/reperfúziós
tot teremtettünk meg, amelyben a neuralis, humorális és (I/R) kutatások is elsősorban az artériás erekre fókuszál-
metabolikus tényezők elhanyagolhatónak tekinthetőek. tak, és kevesebb figyelem fordult az adott területeket el-
Az áramlás lépcsőzetes növelése dilatációt okozott a váz­ látó kisvénák vazomotorműködésének változásaira. Bár
izomvenulákban (maximum ~22%). Endothelium hiá- az I/R-t követő események és a beavatkozások sikere
nyában az áramlás indukálta dilatáció megszűnt [41]. nagyban függ az artériás keringés biztosításától, de a vé-
Vizsgálataink során azt találtuk, hogy tromboxán-A2, nás kifolyás megfelelő mértékének megléte legalább
dilatátor prosztaglandinok és a nitrogén-monoxid együt- olyan fontos [28]. A vénás keringés elégtelensége, az
tesen felelősek az intraluminalis áramlás indukálta átmé- érintett érszakasz konstrikciója és/vagy trombózisa vé-
rőváltozások kialakulásáért. A dilatátor prosztaglandinok nás pangás kialakulásához és következményes szöveti
a COX-1, a konstriktor prosztaglandinok a COX-2 útvo- nekrózishoz vezethet, amely az I/R sérülést súlyosbít-

ORVOSI HETILAP 809 2016 ■ 157. évfolyam, 21. szám

Unauthenticated | Downloaded 05/22/22 11:27 AM UTC

 Ö S S Z EFOGLA LÓ K ÖZLEM ÉN Y

Vázizomkisvénák lokális szabályozómechanizmusai Ischaemia/reperfúzió Oxidatív stressz

Antioxidánsok Konjugált diének
Dilatáció Konstrikció Serkentés Gátlás
ROS, hidrolikus enzimek,
Nyomás gyulladásos mediátorok,
Sejtduzzanat, Ht , Lipidperoxidáció
ACh SNP leukocyta- arachidonsav-
AA H2O2
thrombocyta Adhézió, metabolitok
Áramlás
aggregáció, oedema migráció
NG
NO Áramlás
TXA2/PGH2 PAF, LTB4

Endothelium
Xantin-oxidáz A citoszkeleton Fehérje-

Endothelium
PGH2 TXA2
TXA2/PGH2 Dilatátor PG-k átalakulása szintézis
NO O2- H2O2
NO NADPH-oxidáz Transzkripciós faktorok Transzkripció
PGH2, NO

Hisztamin, H2O2, Dilatációcsökkenés

Kinázok ↑ NO Simaizomsejtek HS triptáz, TNFα
H2O2↑
TXA2/PGH2
Depolarizáció
NE
Ca2+ ↑
Dilatátor faktorok Strukturális és funkcionális károsodás, nekrózis serkentés gátlás

2. ábra Az ischaemia/reperfúzió okozta oxidatív stressz modellje váz­

1. ábra A vázizomkisvénák vazomotortónusának lokális szabályozóme- izom-arteriolákban
chanizmusai
EC = endothelsejt; H2O2 = hidrogén-peroxid; HS = hízósejt;
AA = arachidonsav; ACh = acetil-kolin; Ca2+ = kalcium; COX = Ht = hematokrit; LTB4 = leukotrién-B4; NADPH = nikotinamid
ciklooxigenáz; H2O2 = hidrogén-peroxid; NE = noradrenalin; adenin dinukleotid-foszfát; NG = neutrophil granulocyta; NO =
NO = nitrogén-monoxid; PG = prosztaglandin; SNP = nitrop- nitrogén-monoxid; PAF = vérlemezke-aktiváló faktor; ROS =
ruszid-Na; TXA2/PGH2 = tromboxán-A2/prosztaglandin-H2; reaktívoxigén-metabolitok; SMC = simaizomsejt; TNF-α =
tumornekrózis-faktor-α

hatja [1, 53]. Kevés ismerettel rendelkezünk azonban lyi és szisztémás hemodinamikai és metabolikus változá-
I/R esetében a haemorrheologiai paraméterek és az oxi- sokat okozhat, amelyek komplementválaszt és gyulladá-
datív stressz hatásairól, különösen ezen tényezők szere- sos kórfolyamatokat aktiválnak [61]. Mindezek alapján
péről a szövetek nutritív ellátásáért felelős vénás mikro- feltehető, hogy az I/R patomechanizmusai a venulás és
erek működésében [54]. Az I/R vizsgálatok során az kisvénás diszfunkció létrehozása révén is jelentős hatással
artériás rendszerben leírták a reaktívoxigén-szabadgyö- vannak a vascularis és szöveti funkciókra és komplex pa-
kök megemelkedett szöveti szintjének fontosságát [55– tofiziológiai és morfológiai elváltozásokat okoznak.
57] (2. ábra), míg ezen anyagok szerepéről a vénás mik-
roerek fiziológiás és patológiás funkcióiban kevés a
Következtetések
tudásunk. Feltehető, hogy a vénás mikroerek esetében is
a megemelkedett H2O2-képződés szubcelluláris jelátvi- Mások és saját eredményeink alapján látható, hogy a ve-
teli mechanizmusokon keresztül funkcionális és morfo- nulák és kisvénák vazomotor tónusa komplex módon
lógiai változásokat okoz az erekben. szabályozódik. A hemodinamikai erők (intraluminalis
Az I/R okozta oxidatív stressz emelkedett ROS (szu- nyomás, áramlás) változása és különböző vazoaktív anya-
peroxid anion, H2O2, hidroxil-szabadgyök) -koncentrá- gok átmérőváltozásokat hoznak létre az endothelialis
ció és/vagy csökkent antioxidáns hatás miatt alakul ki, konstriktor és dilatátor faktorok szintézise révén, vagy
amiért főleg a csökkent antioxidáns enzimszintek felelő- közvetlenül a simaizomra hatva (1. ábra). A kisvénák és
sek (glutation, E-vitamin, aszkorbinsav, glutation-per- venulák határozzák meg a posztkapilláris ellenállást, így a
oxidáz, szuperoxid dizmutáz, kataláz) [57, 58]. Feltéte- kapilláris nyomást és ezen keresztül a szöveti folyadék- és
lezhető, hogy az oxidatív stressz szignifikáns szerepet anyagcsere mértékét, továbbá befolyásolják a szív felé
játszhat a vénás mikroerek diszfunkciójának kialakulásá- történő vénás visszaáramlás nagyságát. Ezen paraméte-
ban is [55]. rek megfelelő szinten tartása nélkülözhetetlen a normális
Ezen túlmenően, szöveti sérüléssel és/vagy gyulladás- szöveti véráramlás és a perctérfogat fenntartása szem-
sal járó patológiás állapotokban aktivált leukocyták első- pontjából. A kisvénák és venulák tónusát szabályozó me-
sorban a posztkapilláris venulákból kerülnek az extravas- chanizmusok részleteinek és sejtszintű jelátviteli útjainak
cularis térbe, ahol ezek a sejtek számos vazoaktív ágenst pontos megismerése fontos további kutatási feladat,
szekretálnak (2. ábra) [28, 53]. Többek között az akti- mert a komplex szabályozó folyamatok egyensúlyának
vált leukocyták oxidatív működésük következtében felborulása, például ischaemia/reperfúzió, pangás,
H2O2-t termelnek, amelynek az extracelluláris koncent- thrombózis, nyomástúlterhelés, varicositas eseteiben,
­
rációja a mikrocirkuláció környezetében magas szintre mind a microvascularis, mind az általuk ellátott paren­
emelkedhet (0,3 mM-ig) [59, 60]. A ROS keletkezése chymalis szövetekben súlyos patológiás állapotok okozó-
befolyásolja az endothelialis diszfunkció kialakulását, he- ja vagy következménye lehet.

2016 ■ 157. évfolyam, 21. szám 810 ORVOSI HETILAP

Unauthenticated | Downloaded 05/22/22 11:27 AM UTC

 Ö S S ZEFOGLA LÓ K ÖZLEM ÉN Y

Támogató: Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs [17] Koller, A., Huang, A.: Impaired nitric oxide-mediated flow-in-
Hivatal (NFKI/OTKA-K 108444), Semmelweis Egye- duced dilation in arterioles of spontaneously hypertensive rats.
Circ. Res., 1994, 74(3), 416–421.
tem, Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola. [18] Racz, A., Veresh, Z., Erdei, N., et al.: Thromboxane A2 contrib-
utes to the mediation of flow-induced responses of skeletal mus-
Szerzői munkamegosztás: Sz. A.: A cikk nyers változatá-
cle venules: role of cyclooxygenases 1 and 2. J. Vasc. Res., 2009,
nak elkészítése. D. G.: A tanulmány korrekciója. K. Á.: 46(5), 397–405.
A cikk szakértői korrekciója, a kutatás vezetése. R. A., [19] Hill, M. A., Davis, M. J., Meininger, G. A., et al.: Arteriolar myo-
D. B.: A kutatás végzése, a cikk átolvasása. A végleges genic signalling mechanisms: Implications for local vascular func-
változatot valamennyi szerző elolvasta és jóváhagyta. tion. Clin. Hemorheol. Microcirc., 2006, 34(1–2), 67–79.
[20] Katusic, Z. S., Shepherd, J. T., Vanhoutte, P. M.: Endothelium-
Anyagi érdekeltségek: A szerzőknek nincsenek anyagi ér- dependent contraction to stretch in canine basilar arteries. Am. J.
dekeltségeik. Physiol., 1987, 252(3), H671–H673.
[21] Matchkov, V. V., Tarasova, O. S., Mulvany, M. J., et al.: Myogenic
response of rat femoral small arteries in relation to wall structure
Irodalom and [Ca(2+)](i). Am. J. Physiol. Heart Circ. Physiol., 2002,
283(1), H118–H125.
[1] Monos, E.: Physiology of the venous system. [A vénás rendszer [22] Wesselman, J. P., Spaan, J. A., van der Meulen, E. T., et al.: Role
élettana.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2010. [Hungarian] of protein kinase C in myogenic calcium-contraction coupling of
[2] Monos, E., Bérczi, V., Nádasy, G.: Local control of veins: biome- rat cannulated mesenteric small arteries. Clin. Exp. Pharmacol.
chanical, metabolic, and humoral aspects. Physiol. Rev., 1995, Physiol., 2001, 28(10), 848–855.
75(3), 611–666. [23] Drummond, H. A., Gebremedhin, D., Harder, D. R.: Degenerin/
[3] Rothe, C. F.: Venous system: Physiology of the capacitance ves- epithelial Na+ channel proteins: components of a vascular mecha-
sels. Compr. Physiol., 2011, 397–452. Source: Handbook of nosensor. Hypertension, 2004, 44(5), 643–648.
Physiology. The Cardiovascular System, Peripheral Circulation [24] Kim, E. C., Choi, S. K., Lim, M., et al.: Role of endogenous
and Organ Blood Flow. Originally published: 1983. ENaC and TRP channels in the myogenic response of rat poste-
[4] Monos, E., Lórant, M., Dörnyei, G., et al.: Long-term adaptation rior cerebral arteries. PLoS ONE, 2013, 8(12), e84194.
mechanisms in extremity veins supporting orthostatic tolerance. [25] Zou, H., Ratz, P. H., Hill, M. A.: Role of myosin phosphoryla-
News Physiol. Sci., 2003, 18(5), 210–214. tion and [Ca2+]i in myogenic reactivity and arteriolar tone. Am.
[5] Bayliss, W. M.: On the local reactions of the arterial wall to chan- J. Physiol., 1995, 269(5), H1590–H1596.
ges of internal pressure. J. Physiol., 1902, 28(3), 220–231. [26] Schubert, R., Lidington, D., Bolz, S. S.: The emerging role of Ca2+
sensitivity regulation in promoting myogenic vasoconstriction.
[6] Kuo, L., Arko, F., Chilian, W. M., et al.: Coronary venular re-
Cardiovasc. Res., 2008, 77(1), 8–18.
sponses to flow and pressure. Circ. Res., 1993, 72(3), 607–615.
[27] Monos, E., Contney, S. J., Cowley, A. W. Jr., et al.: Electrical and
[7] Kaley, G., Koller, A., Rodenburg, J., et al.: Regulation of arteri-
mechanical responses of rat saphenous vein to short-term pres-
olar tone and responses via L-arginine pathway in skeletal mus-
sure load. Am. J. Physiol., 1989, 256(1), H47–H55.
cle. Am. J. Physiol., 1992, 262(4), H987–H992.
[28] Johns, D. G., Ao, Z., Willette, R. N., et al.: Role of p38 MAP ki-
[8] Eskinder, H., Harder, D. R., Lombard, J. H.: Role of the vascular
nase in postcapillary venule leukocyte adhesion induced by is-
endothelium in regulating the response of small arteries of the
chemia/reperfusion injury. Pharmacol. Res., 2005, 51(5), 463–
dog kidney to transmural pressure elevation and reduced PO2.
471.
Circ. Res., 1990, 66(5), 1427–1435.
[29] Enouri, S., Monteith, G., Johnson, R.: Characteristics of myogenic
[9] Harder, D. R.: Pressure-induced myogenic activation of cat cer-
reactivity in isolated rat mesenteric veins. Am. J. Physiol. Regul.
ebral arteries is dependent on intact endothelium. Circ. Res.,
Integr. Comp. Physiol., 2011, 300(2), R470–R478.
1987, 60(1), 102–107.
[30] Noordergraaf, A.: Blood in motion. In: The microcirculation.
[10] Rubanyi, G. M.: Endothelium-dependent pressure-induced con-
Springer, Philadelphia, 2011.
traction of isolated canine carotid arteries. Am. J. Physiol., 1988, [31] Szentiványi, M. Jr., Bérczi, V., Hüttl, T., et al.: Venous myogenic
255(4), H783– H788. tone and its regulation through K+ channels depends on chronic
[11] Szekeres, M., Nádasy, G. L., Kaley, G., et al.: Nitric oxide and intravascular pressure. Circ. Res., 1997, 81(6), 988–995.
prostaglandins modulate pressure-induced myogenic responses [32] Bérczi, V., Greene, A. S., Dörnyei, G., et al.:Venous myogenic
of intramural coronary arterioles. J. Cardiovasc. Pharmacol., tone: studies in human and canine vessels. Am. J. Physiol., 1992,
2004, 43(2), 242–249. 263(2), H315–H320.
[12] Sun, D., Kaley, G., Koller, A.: Characteristics and origin of myo- [33] Dörnyei, G., Monos, E., Kaley, G., et al.: Myogenic responses of
genic response in isolated gracilis muscle arterioles. Am. J. Phys- isolated rat skeletal muscle venules: modulation by norepineph-
iol. Heart Circ. Physiol., 1994, 266(3), H1177–H1183. rine and endothelium. Am. J. Physiol., 1996, 271(1), H267–
[13] Sun, D., Messina, E. J., Kaley, G., et al.: Characteristics and origin H272.
of myogenic response in isolated mesenteric arterioles. Am. J. [34] Dubroca, C., You, D., Lévy, B. I., et al.: Involvement of RhoA/
Physiol. Heart Circ. Physiol., 1992, 263(5), H1486– H1491. Rho kinase pathway in myogenic tone in the rabbit facial vein.
[14] Massett, M. P., Ungvari, Z., Csiszar, A., et al.: Different roles of Hypertension, 2005, 45(5), 974–979.
PKC and MAP kinases in arteriolar constrictions to pressure and [35] Koller, A., Messina, E. J., Wolin, M. S., et al.: Endothelial impair-
agonists. Am. J. Physiol. Heart Circ. Physiol., 2002, 283(6), ment inhibits prostaglandin and EDRF-mediated arteriolar dila-
H2282– H2287. tion in vivo. Am. J. Physiol., 1989, 257(6), H1966–H 970.
[15] Ungvari, Z., Csiszar, A., Huang, A., et al.: High pressure induces [36] Moncada, S., Palmer, R. M., Higgs, E. A.: Nitric oxide: physiol-
superoxide production in isolated arteries via protein kinase C- ogy, pathophysiology, and pharmacology. Pharmacol. Rev.,
dependent activation of NAD(P)H oxidase. Circulation, 2003, 1991, 43(2), 109–142.
108(10), 1253–1258. [37] Moncada, S., Vane, J. R.: Prostacyclin in the cardiovascular sys-
[16] Koller, A., Bagi, Z.: Nitric oxide and H2O2 contribute to reactive tem. Adv. Prostaglandin Thromboxane Res., 1980, 6, 43–60.
dilation of isolated coronary arterioles. Am. J. Physiol. Heart [38] Rubanyi, G. M.: Vascular effects of oxygen-derived free radicals.
Circ. Physiol., 2004, 287(6), H2461–H2467. Free Radic. Biol. Med., 1988, 4(2), 107–120.

ORVOSI HETILAP 811 2016 ■ 157. évfolyam, 21. szám

Unauthenticated | Downloaded 05/22/22 11:27 AM UTC

 Ö S S Z EFOGLA LÓ K ÖZLEM ÉN Y

[39] Taylor, S. G., Weston, A. H.: Endothelium-derived hyperpolariz- [52] Debreczeni, B., Veresh, Z., Gara, E., et al.: Hydrogen peroxide via
ing factor: a new endogenous inhibitor from the vascular en- thromboxane A2 receptors mediates myogenic response of small
dothelium. Trends Pharmacol. Sci., 1988, 9(8), 272–274. skeletal muscle veins in rats. Clin. Hemorheol. Microcirc., 2013,
[40] Reffelmann, T., Kloner, R. A.: The no-reflow phenomenon: 54(4), 393–407.
A basic mechanism of myocardial ischemia and reperfusion. Basic [53] Voisin, M. B., Pröbstl, D., Nourshargh, S.: Venular basement mem-
Res. Cardiol., 2006, 101(5), 359–372. branes ubiquitously express matrix protein low-expression re-
[41] Koller, A., Dornyei, G., Kaley, G.: Flow-induced responses in gions: characterization in multiple tissues and remodeling during
skeletal muscle venules: modulation by nitric oxide and prosta- inflammation. Am. J. Pathol., 2010, 176(1), 482–495.
glandins. Am. J. Physiol., 1998, 275(3), H831–H836. [54] Tamas, R., Nemeth, N., Brath, E., et al: Hemorheological, mor-
[42] Dornyei, G., Kaley, G., Koller, A.: Release of nitric oxide and phological, and oxidative changes during ischemia-reperfusion
prostaglandin H2 to acetylcholine in skeletal muscle venules. Am. of latissimus dorsi muscle flaps in a canine model. Microsurgery,
J. Physiol., 1997, 272(6), H2541–H2546. 2010, 30(4), 282–288.
[43] Falcone, J. C., Davis, M. J., Meininger, G. A.: Endothelial inde- [55] Starkebaum, G., Harlan, J. M.: Endothelial cell injury due to
pendence of myogenic response in isolated skeletal muscle arte- copper-catalyzed hydrogen peroxide generation from homocyst-
rioles. Am. J. Physiol., 1991, 260(1), H130–H135. eine. J. Clin. Invest., 1986, 77(4), 1370–1376.
[44] Huang, A., Sun, D., Koller, A., et al.: Gender difference in myo- [56] Haskins, K., Bradley, B., Powers, K., et al.: Oxidative stress in type
genic tone of rat arterioles is due to estrogen-induced, enhanced 1 diabetes. Ann. N.Y. Acad. Sci., 2003, 1005, 43–54.
release of NO. Am. J. Physiol., 1997, 272(4), H1804–H1809. [57] Sonta, T., Inoguchi, T., Tsubouchi, H., et al.: Evidence for contri-
[45] Sinzinger, H., Fitscha, P.: Prostacyclin (PGI2) contracts normal bution of vascular NAD(P)H oxidase to increased oxidative
and varicose human saphenous veins. Vasa, 1984, 13(3), 228– stress in animal models of diabetes and obesity. Free Radic. Biol.
Med., 2004, 37(1), 115–123.
230.
[58] Perkins, K. A., Pershad, S., Chen, Q., et al.: The effects of modu-
[46] Aksoy, M. O., Harakal, C., Smith, J. B., et al.: Mediation of brady­
lating eNOS activity and coupling in ischemia/reperfusion
kinin-induced contraction in canine veins via thromboxane/
(I/R). Naunyn Schmiedebergs Arch. Pharmacol., 2012, 385(1),
prostaglandin endoperoxide receptor activation. Br. J. Pharma-
27–38.
col., 1990, 99(3), 461–466.
[59] Root, R. K., Metcalf, J. A.: H2O2 release from human granulo-
[47] Brunkwall, J. S., Stanley, J. C., Graham, L. M., et al.: Influence
cytes during phagocytosis. Relationship to superoxide anion for-
of pressure, flow rate, and pulsatility on release of 6-keto-PGF1α
mation and cellular catabolism of H2O2: studies with normal and
and thromboxane B2 in ex vivo–perfused canine veins. J. Vasc.
cytochalasin B-treated cells. J. Clin. Invest., 1977, 60(6), 1266–
Surg., 1988, 7(1), 99–107.
1279.
[48] Davis, M. J.: Spontaneous contractions of isolated bat wing ven-
[60] Zweier, J. L., Kuppusamy, P., Thompson-Gorman, S., et al.: Meas-
ules are inhibited by luminal flow. Am. J. Physiol., 1993, 264(4),
urement and characterization of free radical generation in reoxy-
H1174–H1186. genated human endothelial cells. Am. J. Physiol., 1994, 266(3),
[49] Fukaya, Y., Ohhashi, T.: Acetylcholine- and flow-induced pro- C700–C708.
duction and release of nitric oxide in arterial and venous en- [61] Rácz, I. B., Illyés, G., Sarkadi, L., et al.: The functional and mor-
dothelial cells. Am. J. Physiol., 1996, 270(1), H99–H106. phological damage of ischemic reperfused skeletal muscle. Eur.
[50] Staiculescu, M. C., Foote, C., Meininger, G. A., et al.: The role of Surg. Res., 1997, 29(4), 254–263.
reactive oxygen species in microvascular remodeling. Int. J. Mol.
Sci., 2014, 15(12), 23792–23835.
[51] Miura, H., Bosnjak, J. J., Ning, G., et al.: Role for hydrogen per- (Szénási Annamária,
oxide in flow-induced dilation of human coronary arterioles. Budapest, Nagyvárad tér 4., 1089
Circ. Res., 2003, 92(2), e31–e40. e-mail: [email protected])

2016 ■ 157. évfolyam, 21. szám 812 ORVOSI HETILAP

Unauthenticated | Downloaded 05/22/22 11:27 AM UTC