Vitális paraméterek

Vérnyomás
Anatómiai és élettani alapok
A vérnyomás a keringő vér által az erek rugalmas falára kifejtett nyomás. A vérnyomás értéke
változik a szívciklus során a systole és a diastole alatt, valamint eltérő értéket mutat az
érrendszer különböző szakaszain. A vérnyomásértékek fiziológiás szint alá süllyedésekor
hypotoniaról, míg a fiziológiás szint fölé emelkedésekor hypertoniaról beszélünk. A
vérnyomást az átáramló vérmennyiség és a perifériás ellenállás határozza meg, és számos
tényező befolyásolja.

A bal kamra összehúzódásakor (kamrasystole) a kamrai nyomásemelkedés a semilunaris

billentyűn (félhold alakú billentyű) keresztül az aortába juttatja vért. Ekkor éri el a vérnyomás
a legmagasabb értéket, amit systoles vérnyomásnak nevezünk, melynek értéke fiziológiásan
120±20 Hgmm. A bal kamra elernyedésekor (diastole) a kamrai nyomás fokozatos csökkenése
miatt csökken az aortába kiáramló vér mennyisége, majd a kamrai nyomás alacsonyabbá válik,
mint az aortában uralkodó nyomás. Ekkor a vér visszaáramlása következtében a semilunaris
billentyű záródás mellett a vérnyomás csökken az aortában. Ebben az időszakban az aorta
systole során megfeszített fala biztosítja a folyamatos véráramlást (aorta szélkazán funkciója).
Ekkor éri el a vérnyomás a legalacsonyabb értéket, amit diastoles vérnyomásnak nevezünk,
értéke fiziológiásan 80±10 Hgmm. A systoles és diastoles vérnyomásérték különbségét
pulzusnyomásnak nevezzük. Perfúziós nyomásnak nevezzük az adott érszakasz bemenetén és
kimenetén mért nyomáskülönbséget.

Vérnyomást befolyásoló tényezők

- életkor: születéstől a pubertásig a vérnyomás emelkedik
- nem: a klimax időszakának eléréséig a nők vérnyomása átlagosan 10 Hgmm-rel lehet
alacsonyabb, mint a férfiaké
- izommunka: izommunka végzésekor a systoles vérnyomás érték elérheti akár a 200 Hgmm-
es szintet is, míg a diastoles vérnyomás érték fiziológiásan még izommunkában sem emelkedhet
100 Hgmm fölé. A rendszeres izotóniás gyakorlatok végzése, illetve az aerob mozgásformák
alapvetően csökkentik a vérnyomást, míg az izometriás gyakorlatok (pl.: súlyemelés,
izomtömeg növelés, testépítés).
- testhelyzetváltozás: Alapvetően fekvő testhelyzetből álló testhelyzetbe történő mozgásra 10-
15 Hgmm-rel emelkedik fiziológiásan a vérnyomás és elmondható, hogy álló testhelyzetben a
legmagasabb a vérnyomás, ez csökken ülő testhelyzetben és a legalacsonyabb fekvő
testhelyzetben.
- testsúly: elhízás esetén emelkedik a vérnyomás
- terhesség: terhesség során kismértékben emelkedhet a vérnyomás, kóros esete lehet a
praeeclampsia kórkép
- élvezeti szerek (alkohol, koffein, dohányzás): a szimpatikus idegrendszer aktivizálása révén
emelik a vérnyomást
- alvás: az alvás alatt történő vérnyomás változás összhangban van az alvás periódusaival,
miszerint lassú hullámú alvás (SWS) alatt csökken, a gyors szemmozgások fázisában
megjelenő álomképek hatására emelkedhet
- légzés: belégzés hatására szimpatikus efferens aktivitás alakul ki, így pár Hgmm – nyi értékkel
emelkedik a vérnyomás
- a hypoxia a nagyvérkörben vasodilatatiot (értágulat), míg a kisvérkörben vasoconstrictitot
okoz. Alvási apnoe esetén a hypoxia következtében emelkedik a vérnyomás hypercapnia
(magas szöveti CO2 szint) következtében pedig vasodilatatio alakul ki. Ugyanakkor nagyon
súlyos hypotensio miatti hypoxia és hypercapnia következtében szimpatikus aktivitás
fokozódás alakulhat ki, ami vasoconstrictiohoz és vérnyomásemelkedéshez vezethet.
- napszaki ingadozás: éjszaka és a hajnali órákban alacsonyabb a vérnyomás
- idegrendszeri hatások:
o szimpatikus efferensek hatására testszerte vazokonstrikció alakul ki (kivéve a
β1 receptorokkkal rendelkező kisebb átmérőjű koronária ereket, a harántcsíkolt
izomereket és a májat, ahol – elsősorban adrenalin hatására – vazodilatáció jön létre),
így a vérnyomás emelkedik. Az erek közül a prekapilláris rezisztencierek szimpatikus
posztganglionáris beidegzése a legnagyobb mértékű. A posztganglionáris rostokban
nyugalomban is állandó szimpatikus tónus van. A szimpatikus tónus fokozódásakor a
posztganglionáris rostokból felszabaduló noradrenalin hatására az α1-receptorokon
keresztül vazokonstrikciót és így vérnyomásemelkedés alakul ki, míg a szimpatikus
tónus gátlása esetén az erekben vazodilatáció és így következésképpen
vérnyomáscsökkenés jön létre, továbbá a β1-receptorok aktivizálódása révén fokozódik
a renin elválasztása, mely a RAAS rendszeren keresztül emeli a vérnyomást.
o a paraszimpatikus efferens rostok aktiválódása esetén vazodilatáció jön létre,
mely rostokat elsősorban a nyálmirigyek ereiben lehet találni. A vazodilatátor
paraszimpatikus rostokban kotranszmitterként nitrogén-monoxid (NO) és vazoaktív
intesztinális peptid (VIP) is felszabadulhat, melyek szintén vazodilatátor hatásúak, mely
hatásuk jellemzően a gyomor- béltraktus valamint a nemi szervek ereiben érvényesül.
Az agyi erekben a NO hatására szintén vazodilatáció jön létre.
o reflexek: A Lovén reflex kialakulása során a perifériás érző idegek erős
ingerlése vérnyomásemelkedést okoz a létrejövő vazokonstrikció következményeként,
míg a Cushing-reflex: az intracraniális (koponyán belüli) nyomás emelkedése
szisztémás érszűkületet, következésképpen vérnyomásemelkedést vált ki, ami fenntartja
az agy vérátáramlását a megnövekedett intracraniális nyomás ellenében is a nyúltvelői
neuronok bizonyos területeinek ingerlése hatásra presszorválasz (vérnyomás
emelkedése), illetve depresszorválasz (vérnyomás csökkenése) alakulhat ki. A további
vérnyomáscsökkenést vagy vérnyomásemelkedést okozó reflexek ismertetésére
terjedelmi okok miatt nem térünk ki.
o baroreceptorok: az aortaívben és a carotis sinusban elhelyezkedő
baroreceptorok érzékelik az éren belüli nyomás változását, ami alapján éren belüli
nyomásemelkedikés esetén depresszor válaz jön létre. Ennek keretében vagus tonus
fokozódás, szimpatikus efferens gátlás alakul ki, amit szívfrekvencia csökkenés,
vasodilatatio, perifériás ellenállás csökkenés és mindezek következtében
vérnyomáscsökkenés követ.
 o volumenreceptorok: a szívben és a szívhez közeli nagyerek falában találhatóak.
A szív falának vagy az érfal feszülését érzékelik, ennek megfelelően változtatja az ADH,
az aldoszteron és a renin elválasztását.
- érzelmek: az egyén érzelmi állapota jelentősen befolyásolhatja vérnyomását, például
stresszhelyzetben (a szimpatikus idegrendszer aktivizálódásával összefüggően) a vérnyomás
jelentős emelkedést mutat.
- fájdalom: éles fájdalom, sérülés esetén a vérnyomás emelkedése figyelhető meg. Mély,
elviselhetetlen fájdalom hatására a vérnyomás csökken
- hormonális hatások:
o szisztémás hatású hormonok:
renin – angiotensin – aldoszteron – rendszert (RAAS) elindító renin a vese
juxtaglomerularis apparátusából felszabaduló anyag, amely a vese csökkent
vérátáramlása, a disztális tubulus NaCl tartalmának csökkenése, illetve szimpatikus
aktivitás által keletkezhet. A RAAS hatásának következtében a vérnyomás emelkedik
angiotenzin II: a májban termelődő angiotenzinogén a vesében termelődő renin
hatására alakul át angiotenzin I-é, mely az angiotenzin konvertáló enzim hatására (ACE)
angiotenzin II-vé alakul át. Az angiotenzin II vazokonstrikciót okoz az arteriolákon, így
emeli a teljes perifériás ellenállást (TPR), angioproliferációt (érhálózat terjedése) és
szívizom hypertrophiát (szívizom megvastagodása) okoz, szomjúságérzetet vált ki,
emellett fokozza az aldoszteron, valamint a vazopresszin elválasztását sok más hatása
mellett. A vese nephron több szakaszán fokozza a Na+ és ezáltal a H2O reabszorpcióját
(visszaszívás), így emelve a vérvolument. Ezen hatások eredményeként a vérnyomás
emelkedik.
mellékvesevelő által termelt katecholaminok: az adrenalin és a noradrenalin az erek
simaizomzatára α1- és β2-receptorokon keresztül hatnak. A mellékvesevelő által termelt
noradrenalin megegyező módon hat a szimpatikus posztganglionáris rostokból
felszabaduló noradrenalinnal, mely szerint az erek simaizmainak α1-receptoraihoz
kötődve a prekapilláris rezisztenciaereken vazokonstrikciót eredményez. A noradrenalin
kismértékben hat csak a β2-receptorokra. Az adrenalin testszerte vazokonstrikciót okoz
az α1-receptoraihoz kötődve, de– ahogy arra már utaltunk – a kisebb átmérőjű
koronariaerekben, a harántcsíkolt izom erekben valamint a májban a β2-receptorokhoz
kötődve vazodilatációt vált ki.
aldoszteron: a zona glomerulosaban (mellékvesekéreg) termelődő aldoszteron a
nephronban fokozza a Na+ reabszorptiot (és a K+, H+ kiválasztást) és ebből adódóan a
H2O visszaszívást ezáltal emeli a vérvolument és következményesen a vérnyomást
vazopresszin (antidiuretikus hormon: ADH, arginin–vazopresszin: AVP): a
hypothalamusban termelődő, ám a neurohypophysisben (hypophysis hátulsó lebenye)
tárolódó, majd onnan felszabaduló ADH fokozza a nephronban a gyűjtőcsatorna falának
(V2-receptor) permeabilitását (áteresztőképesség) a víz számára (aquaporin–2
segítségével), ezzel növeli a vérvolument, mely hatásra emelkedik a vérnyomás, valamint
nagymennyiségben vazokonstrikciót okoz (V1– receptor) az arteriolákon.
atriopeptin (atrialis natriureticus peptid-ANP): a pitvari nyomásemelkedés,
vérvolumen emelkedés hatására a jobb pitvar falában termelődő atriopeptin fokozza a
glomerulusfiltrációt és a Na+– kiválasztást, ezzel csökken a vérvolumen, így a vérnyomás
is. Emellett csökkenti a renin – és az aldoszteronszekréciót.
 pajzsmirigyhormonok (T3, T4) emelik a β1-receptorok számát a szívben, fokozzák
a szív szimpatikus idegrendszeri hatásokra való érzékenységét és pozitív inotrop hatást
fejtenek ki a szívizomzatra. Emellett a hatásukra fokozódó metabolizmus miatt csökken
a perifériás ellenállás.
kortizol: mint glukokortikoid hormon, a zona fasciculataban (mellékvesekéreg)
termelődik , nélkülözhetetlen a megfelelő vérnyomás kialakításához, fokozza az α1
receptorok kialakulását és az adrenalin szintézisét, illetve gátolja a prosztanoid hatás
következtében létrejövő vasodilatatiot.
o lokálisan ható humorális tényezők:
nitrogén monoxid (NO): az endotélium sejtek által termelt értágító hatású anyag, mely
növeli a cGMP szintet és csökkenti az intracelluláris (sejten belüli) Ca2+ ion mennyiségét,
így simaizom relaxációt és értágulatot okoz (a NO hatásairól bővebben jelen fejezet
vérnyomáscsökkentő készítmények alfejezetében olvashatunk)
endothelin-1: az endotélium sejtek által termelt anyag, hatására nő az intracelluláris IP3
szint és Ca2+ ion koncentráció, ebből adódóan simaizom kontrakció, azaz érszűkület jön
létre.
hisztamin: a bazofil granulociták és a hízósejtek termelik. a H1 receptorokon az
endothel sejtek konstrikcióját okozza, ennek következtében fokozódik a filtráció, míg a H2
receptorokon hatva az erek símaizom sejtjeiben növeli a cAMP szintet és csökkenti a Ca2+
ion koncentrációt, így vasodilatatiot okoz, emellett a szintén vasodilatatiot okozó NO
termelését is fokozza.
A szerotonin csökkenti a cAMP szintet és vasokonstriktiot okoz.
A kininek (bradikinin), fokozzák az NO termelést és vazodilatációt okoznak.
Az eikozanoidok azaz prosztanoid vegyületek vazodilatatiot és vasoconstrictiot
egyaránt okozhatnak. Az arachidonsav anyagcsere termékei (thromboxan A2,
prosztaglandinok) vasoconstrictiot okozhatnak, a prosztaciklin vasodilatatio az érfal
simaizomsejtjeire hatva értágulatot hoznak létre.
- gyógyszerek: a vérnyomáscsökkentők alkalmazásával csökken a vérnyomás, míg egyes
készítmények alkalmazása esetén mellékhatásként (pl.: non-steroid gyulladáscsökkentők,
szteroid készítmények) emelkedik a vérnyomás
Mivel a vérnyomást részben a perifériás ellenállás és részben az átáramló vérmennyiség
befolyásolja, ezért az erek idegi-, reflexes- és humorális szabályozása jelentős tényezők.

Normális és kóros vérnyomás-kategóriák

A normál vérnyomásérték új definíciója szerint a vérnyomás systoles értéke kevesebb, mint 120
Hgmm, a dyastoles értéke kevesebb, mint 80 Hgmm. A cardiovascularis megbetegedések
kockázata 115/75 Hgmm-es vérnyomás felett minden 20/10 Hgmm-es vérnyomás emelkedéssel
megduplázódik.

European Society of Hypertension és Systoles Diastoles

European Society of Cardiology felosztása vérnyomás vérnyomás
(Hgmm) (Hgmm)
Optimális vérnyomás <120 és <80
Normális vérnyomás 120 – 129 és 80 – 84
Emelkedett-normális vérnyomás 130 – 139 és/vagy 85 – 89
 I. fokozatú hypertonia 140 – 159 és/vagy 90 – 99
II. fokozatú hypertonia 160 – 179 és/vagy 100 – 109
III. fokozatú hypertonia >180 és/vagy >110
Izolált diastolés hypertonia (IDH) <140 >89
Izolált systoles hypertonia (ISH) ≥140 <90

Hypertoniaról akkor beszélünk, ha rendelői környezetben, a vérnyomásmérés körülményeire

vonatkozó előírásokat betartva, legalább három alkalommal (az időpontok között legalább egy
hét szünetet tartva), alkalmanként legalább kétszer mért vérnyomás átlaga a systoles érték
tekintetében nagyobb egyenlő 140 Hgmm vagy a diastoles érték tekintetében nagyobb
egyenlő 90 Hgmm. Megkülönböztethetünk primer (esszenciális) (elsődleges) és secunder
(másodlagos) hypertoniát. A primer esetén nincs a betegség okaként kimutatható objektív
szervi elváltozás, míg secunder hypertonia esetén a magasvérnyomás egy már kialakult
kórkép tüneteként jelentkezik.
A hypertonia kritériumai különbözőõ vérnyomásmérési módszerek esetén
Higanyos vérnyomásmérés (orvos/ápoló): nappali érték esetén
≥ 140/90 Hgmm
hypertóniáról beszélünk, ha:
Otthoni vérnyomásmérés (ön-vérnyomásmérés): nappali érték esetén
≥ 135/85 Hgmm
hypertóniáról beszélünk, ha:
Ambuláns vérnyomás monitorizálás (ABPM-mel) során mért érték:
≥ 125/80 Hgmm
hypertoniáról beszélünk, ha a 24 órás átlagérték:
Ambuláns vérnyomás monitorizálásl (ABPM-mel) során mért érték:
≥ 130/85 Hgmm
hypertoniáról beszélünk, ha a nappali átlagérték:
Ambuláns vérnyomás-monitorizálás (ABPM-mel) során mért érték:
≥ 120/70 Hgmm
hypertoniáról beszélünk, ha az éjszakai átlagérték:

Fehérköpeny hypertoniáról vagy izolált klinikai hypertoniáról beszélünk, ha az

egészségügyi személyzet által mért vérnyomás magas, míg az egészségügyi környezeten kívül
a vérnyomás normális. Fehérköpeny hypertonia a férfiak esetében 20, míg a nőknél 54%-ban
állhat a magas vérnyomás hátterében. Kizárására 24 órás vérnyomásmérés szükséges.
Fehérköpeny hypertoniás pácienseknél 1 – 8 évvel korábban alakulhat ki hypertonia, ezért 3 -
6 hónap múlva a monitorozást ismételni kell.
Álcázott (masked) hypertonia esetén az egészségügyi környezetben mért vérnyomás
normális, míg az otthoni 24 órás vérnyomásmérés igazolja a hypertoniát.
Ismeretes, hogy a magasvérnyomás az egyik legnagyobb rizikófaktora a koronária
betegségeknek, acut myocardialis infarktusnak, vagy a stroke-nak, így kezelése, illetve a
határértékek alá csökkentése elengedhetetlen. Egy kutatás kimutatta, hogy hypertoniás
páciensek esetén már 6 hónap alatt csökkenthetők a szövődmények, az alábbiak szerint ha a
systoles vérnyomás 140 Hgmm alá kerül; 24%-kal: a kardiovaszkuláris történések, 40%-kal a
stroke és 21%-kal az össz. mortalitás.

Betegcsoport Célvérnyomás-érték (Hgmm)

hypertonias populáció <140/90
cukorbeteg, metabolikus szindrómás,
<130/80
hypertonias populáció
cukorbetegség vagy hypertonia okozta
<130/80
vesekárosodás
időskor, izolált systoles hypertonia <140/90
krónikus veseelégtelenség <130/80
stroke utáni állapot <130/80
vese transzplantáció utáni állapot <130/80
vesepótló (dialízis) kezelés <140/90
1 gramm feletti fehérje-vizelés esetén <125/75

Korotkov hangok:
Hang fázisa Hang jellege Hang klinikai jelentősége
Ezen első fázis kezdete, azaz a hangok
Éles, tiszta kopogó
I. fázis: megjelenése a systoles nyomás értéke
hangok megjelenése.
(megegyezik a tapintható pulzus megjelenésével)
A hangok halkabbak
II. fázis: (zúgás, suhogás) és
hosszabbak (elhúzódó).
Egyes esetekben a II. és a III. fázis között
hallgatózási szünet jelenhet meg. A jelenség nem
ismerete alacsonyabb systoles érték
meghatározását eredményezheti, ha a
hallgatózási szünet összetévesztésre kerül az I.
fázist megelőző hallgatózási szünettel, vagy
magasabb diastoles érték meghatározást
eredményezhet, ha a hallgatózási szünet
Gallavardin féle összetévesztésre kerül az V. fázissal. Van, hogy
auszkultációs hézag csak az egyik karon figyelhető meg az
auscultatios hézag. A jelenséget életkortól
függetlenül megfigyelték carotis atherosclerosis
és artériás stiffness esetén hypertoniás
páciensekben, valamint nagy pulzusnyomású
idősebb páciensek esetén, aorta stenosis és
ingadozó intraarteriális nyomás esetén is.
Az eddig legnagyobb mért auszkultációs hézag
40 Hgmm volt.
A hang felerősödik,
III. fázis: élesebben, hangosabban
hallható
A korábbiakban a diastoles nyomást a negyedik
Korotkov hang vége jelentette, amikor a hang
már alig volt hallható. A gyermekgyógyászatban
A hangok eltompulnak,
IV. fázis: ma is a negyedig Korotkov hang használatos a
halkabbá válnak.
diasztolés nyomás meghatározásához, valamint
azon felnőttek esetében, akiknél az V. fázis
hiányzik.
Jelenleg az ötödik Korotkov hangot tekintjük
V. fázis: A hang hiánya.
a diastoles nyomásnak, vagyis a hang
 megszűnését, mivel ez egyértelműbben
észlelhető és könnyen ismételhető.

Noninvasiv (indirekt) vérnyomásmérési technikák

A vérnyomásmérés a felső (felkar, csukló, ujj) és az alsó (comb) végtagokon egyaránt

történhet. A manuális vérnyomásmérés során auscultatios (hallgatódzás) és palpatios (tapintás)
módszert lehet alkalmazni.

Auscultatios módszer (Riva-Rocci, Korotkov módszer)

A felkaron elhelyezett mandzsetta várható systoles érték feletti felfújásával akkora nyomást kell
létrehozni, amely az arteria brachialis keringését elzárja. A mandzsetta 2-3 Hgmm/másodperc
sebességű leeresztésével csökkentve a nyomást az arteria brachialisban ismét megindul az
áramlás, a pulzus tapinthatóvá válik. Ez az áramlás – a fiziológiásan lamináris áramlástól
eltérően – turbulens áramlás, mely az artéria falának gyors mozgásával jár együtt. A folyamat
jellegzetes hanghatással jár, mely a systoles vérnyomás meghatározása mellett a diastoles
vérnyomás meghatározását is lehetővé teszi. Manuális vérnyomásmérési technika esetén a
hangot a könyökhajlatban, az arteria brachialis fölé helyezett phonendoscop segítségével lehet
hallani. A non invazív vérnyomásmérési technikák közül ezen eljárás terjedt el leginkább a
gyakorlatban. Auscultatioval pillanatnyi systoles és diastoles vérnyomásérték mérhető, az
artériás középnyomás azonban nem meghatározható, valamint a mért systoles érték
alacsonyabb, a diastoles érték magasabb az artériába vezetett katéteren keresztül direkt módon
mért vérnyomásértéknél. Az eltérés a diastoles érték esetében nagyobb mértékű. A mérési hiba
mértékének csökkentését a megfelelően hitelesített készülék alkalmazásával, a vizsgálatot
végző személy megfelelő kiképzésével és a vérnyomásmérési protokoll (mérés előtti megfelelő
idejű nyugalom, megfelelő testhelyzet, megfelelő mandzsettaszélesség; a mandzsetta teljes
leeresztése a felhelyezés előtt, majd megfelelő elhelyezése és megfeszítése; a mandzsetta
nyomásának 2-3 Hgmm/másodperc sebességű leengedése; a Korotkov hang fázisok megfelelő
ismerete) pontos betartásával lehet elősegíteni.

Palpációs módszer
Palpatios (tapintásos) módszerrel csak a systoles nyomás meghatározására nyílik lehetőség.
Ebből erednek alkalmazásának korlátai is, hiszen a diastoles nyomás meghatározása nagyon
fontos a betegvizsgálat és terápia során (pl.: izolált diastoles hypertonia ezen módszerrel nem
diagnosztizálható). Az arteria brachialis keringését elzáró felfújt mandzsetta leengedése során
ismételten megindul az áramlás és tapinthatóvá válik a pulzus. A vizsgálatot leggyakrabban az
arteria radialis tapintásával kell végezni. A vizsgálat során kézi tapintás helyett a csuklóra vagy
az ujjra helyezett elektronikus érzékelő (pl.: transkutan doppler, fotopletizmográf) is
alkalmazható, mely a systoles nyomás pontosabb meghatározását teszi lehetővé.

Vérnyomásmérő készülékek noninvasiv (indirekt) vérnyomásmérési technikákhoz

Higanyos vérnyomásmérési technika
A higanyos vérnyomásmérési technika során a levegőt tartalmazó zárt rendszerben ballon
segítségével fújható fel a mandzsetta. A mandzsetta nyomásváltozásával összhangban változik
a higanyra gyakorolt nyomás, amiből adódóan a vérnyomás értékét a higanyoszlop magassága
jeleníti meg egy higanymilliméterben és kilopascal-ban megadott függőleges számskálán. A
higanyos vérnyomásmérési technika felfedezésétől a vérnyomás mértékegységeként a
higanyoszlop milliméterekben kifejezett változását használjuk (Hgmm, más néven torr). A
nyomás ezen mértékegysége azon légköri nyomásnak felel meg, ami 1 milliméter magas
higanyoszlop nyomásával van egyensúlyban. A higanymillimétert az SI rendszer nem tekinti
szabványosnak, helyette a kiloPascalt javasolja (1 kPa= 7,5 Hgmm). A higanyos
vérnyomásmérőt tekintjük „arany standardnak”, és az egyéb elven működő vérnyomásmérő
készülékeket hitelesített higanyos vérnyomásmérővel kell legalább évente egy alkalommal
kalibrálni. Gyenge pulzus, pitvarfibrilláció, shock indukálta hypotonia, tremor (akaratlan
remegés), vagy convulsiok (görcs) esetén ez a vérnyomásmérési eszköz adja a leghitelesebb
mérési eredményeket. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a 41/2000. (XII.20.) EüM-KÖM
Együttes rendelet és a 41/2008. (X.30.) EüM-KvVM együttes rendelet alapján a higany nem
hozható forgalomba lakossági értékesítésre szánt mérőeszközökben, mint például
vérnyomásmérőben. Auscultatios és palpatios módszerrel is meghatározható a vérnyomás
higanyos vérnyomásmérő alkalmazásakor.

Higanymentes vérnyomásmérő
A higanyos vérnyomásmérő készülékek alternatívájaként kinézetükben nagyon hasonló
mérőeszközök kerültek kifejlesztésre, ezen eszközök LCD kijelzővel rendelkeznek és a
pulzusszám meghatározására is alkalmasak. A mérés technikájában megegyeznek a higanyos
vérnyomásmérővel, vagyis a mandzsetta felpumpálása és a mandzsettát leengedéséhez
használatos szelep szabályozása manuálisan történik, a vérnyomásértékek meghatározása pedig
hallgatózásos módszerrel. Az eszköz használatában azonban eltérés, hogy a higanymentes
vérnyomásmérő esetében nincs elzárókar/higanyház zár, így azt mérés előtt megnyitni nem kell,
valamint az előzőekben említettek szerint LCD kijelzővel rendelkeznek, így sem higanyt, sem
egyéb folyadékot nem tartalmaznak. A pontos értékek leolvasását segíti, hogy digitálisan is
kijelzi az éppen aktuális nyomásértékeket, illetve egyes készülékek esetén a systoles és
diyastoles hangok megjelenésekor egy gomb megnyomásával lehetőség van a
vérnyomásértékek rögzítésére a készülék memóriájában, így azok a mérést követően ismét
ellenőrizhetők.

Aneroid vérnyomásmérési technika

A Bourdon-nyomásmérés során szintén, a higanyos vérnyomásmérésnél már ismertetett
módon, ballon segítségével fújható fel a mandzsetta. A mandzsetta nyomásváltozásával
összhangban egy fémhenger összenyomódik vagy kitágul, mely mozgást egy mutató jeleníti
meg a manométerskálán. A vérnyomásértékek meghatározása hallgatózással és tapintással is
történhet.

Oszcillometriás módszer
A készülék működési elve, hogy az artéria keringését elzáró felfújt mandzsetta leengedése során
ismételten meginduló áramlás okozta pulzálás megjelenik a felkarra helyezett mandzsetta
nyomásában is (oszcillometriás pulzus). A pulzálás akkor éri el a maximális értéket, ha a
mandzsetta nyomása megegyezik az artériás középnyomással, majd fokozatosan csökken. A
módszer az artériás középnyomás közvetlen mérésére alkalmas, azonban a systoles és
diyastoles érték meghatározása közvetett úton, számításokkal történik. Ezért a systoles és
diyastoles érték kiszámítása pontatlan lehet, aminek kockázata nő, ha az átlagostól eltérnek a
páciens paraméterei (pl.: arrhythmia, hypertónia, arteriosclerosis (érelmeszesedés), keringési
zavar). Az oszcillometria elvén működnek az úgynevezett automata, félautomata
vérnyomásmérő készülékek és az ABPM készülékek.

Ambuláns vérnyomásmérő készülék ABPM (Ambulatory Blood Pressure Measurement)

Az oszcillometriás vérnyomásmérési módszer elvén alapuló eljárás, mely meghatározott
időközönkénti 24 órán keresztüli vérnyomásmérést tesz lehetővé. A páciens vérnyomásértékeit
24 órán keresztül méri és rögzíti az eszköz. Az ABPM használatával sokkal pontosabban meg
lehet határozni a páciens vérnyomásprofilját, így a kezelés és a gyógyszeres terápia is reálisabb,
költséghatékonyabb. Lényege, hogy a vérnyomásmérő monitor a páciens mindennapi
tevékenységei, munkája során méri a vérnyomást, így nem egy mesterséges, hanem ideális
környezetben történnek a mérések. Segítségével meghatározhatók a vérnyomás-anomáliák
különböző típusai, valamint jó előrejelzője a cardiovascularis morbiditásnak és mortalitásnak
is. A megfelelő ABPM lelethez elengedhetetlen a páciensek oktatása és együttműködése a
mérési periódus alatt, naplót kell vezetnie a napi tevékenységeiről, hogy aztán azokat a mért
vérnyomásértékekkel összevethessék (pl a mediterrán országokban, ahol a délutáni szieszta
létezik, fontos tudni ezeket az adatokat az orvosoknak az elemzés során). A mérések általában
nappal 15 - 30 percenként történnek, éjszaka pedig 30 - 60 percenként. Az értékeléshez
szükséges legalább 14 nappal mért vérnyomásérték és 7 éjszaka mért érték (mind systoles és
diyastoles). A páciensnek lehetősége van arra, hogy amennyiben a 24 óra alatt bármikor úgy
érzi, indokolt a vérnyomásának a mérése (pl.: szédül, fejfájás jelentkezik, stb.), de még a gép
időszerint nem mérne, egy gomb segítségével a készüléken ezt maga is megteheti. Fontos a
mérés indoklását a kapott naplóban feltüntetni.

Ultrahangos módszer
Az ultrahangos eljárással az artéria fal mozgása érzékelhető. Az áramlás sebessége és az érfal
mozgása okozza a visszaverődő ultrahang változását, ami az érzékelt ultrahang változásához
vezet a kibocsátott ultrahanghoz képest. A mandzsetta gumiballonja alatt transdermalisan
helyezkedik el az ultrahangot előállító és a visszavert hullámokat érzékelő adó és vevő kristály.
A módszerrel a sytoles és a diyastoles nyomás is meghatározható a visszavert hullámok
frekvenciájának a kisugárzott hullámok frekvenciájához viszonyított eléréséből (Doppler
effektus). Amíg a mandzsettanyomás által az artéria el van zárva és nincs véráramlás, a
hullámok frekvenciaváltozás nélkül visszaverődnek. A mandzsettanyomás csökkenésekor
megindul az örvényáramlás (turbulens áramlás) és az artériafal gyors mozgása (a diyastoles
vérnyomás feletti mandzsettanyomás alatt egy szívciklus során az artéria kinyílik és bezáródik).
A mandzsettanyomás csökkenése során az artéria kinyílása és záródása közötti időtartam
megnövekszik, majd a diyastoles nyomásérték elérésekor az előző szívciklushoz tartozó artéria
záródás egybeesik az artéria megnyílásával a következő szívciklusban, így az artériafal
mozgásából adódó frekvenciaváltozás megszűnik. A módszer alkalmazásával kapott
vérnyomásérték megbízható, mérési hibát elsősorban a mérés közbeni mozgás okozhat az
ultrahang terjedés irányának megváltozásából adódóan.

Pulzushullám sebesség mérési módszer (PWV)

A módszer alapja, hogy a pulzushullám terjedési sebessége (a nyomáshullámnak az artéria
rendszerén belüli sebessége) az artériás nyomás változásával együtt változik. Az alapmódszer
magában foglalja a vérnyomásmérő mandzsetta alkalmazását. a pulzushullám sebessége függ
az artéria elzáródásának mértékétől, így a vérnyomásmérő mandzsetta nyomásának
csökkenésekor, az áramlás megindulása, majd fokozódása során a pulzushullám sebessége nő,
végül állandósul a diyastoles nyomásérték elérésekor. Vérnyomás emelkedés esetén az érfal
feszülése fokozódik, ami – az érfal rugalmatlanná válásával együtt – növeli a pulzushullám
sebességét.

Ér tehermentesítési módszer (Penaz vagy FINAPRES módszer)

Az ujjon lévő felfújható mandzsetta nyomása folyamatosan változik, ezáltal nyomása
megegyezik az artériás nyomással. A mandzsetta ezen állandó nyomásváltozása tehermentesíti
az artériát, azaz az artérián belüli és a külső nyomás kiegyenlítődik. Ezen mandzsettanyomás
fenntartásakor a relaxált artériafal maximális tágulékonyságából adódóan a volumen hatására
maximális pulzus amplitudó alakulhat ki. A szívciklusnak megfelelően az ujjban az artériás
volumen (és ezáltal a nyomás) folyamatosan változik. Az artériás térfogatváltozást
transzmissziós pletizmográf érzékeli. A mandzsettanyomás változásának hatására az ujj
artériában a volumen állandó szinten marad, azaz systole alatt (a növekvő volumen és nyomás
hatására) a mandzsetta nyomása is nő, diyastole alatt csökken. Tehát a mandzsetta nyomása
folyamatosan követi az artérián belüli nyomást, amiből a systoles és diyastoles nyomás
folyamatos mérési módszerrel meghatározhatóvá válik.

Tonometriás módszer
Egy csontos alapon futó felületi artéria összenyomott állapotban tartásához szükséges erő
arányos az artériás vérnyomással. Ebből adódóan az artériás nyomás mérése folyamatos lehet,
így a tonometriás módszer a legpontosabb indirekt vérnyomásmérési technika. A mechanikai
tapintófejet leggyakrabban a csuklóra helyezzük, az arteria radialis lenyomásához pedig
elektropneumatikus egység szükséges.

Elektronikus (piezoelektromos mikrofon) vérnyomásmérési módszer

Az arteria brachialis összenyomása mandzsetta felfújásával, a systoles és diyastoles nyomás
meghatározása pedig mikrofonnal történik. A mért érték pontosságának biztosításához fontos a
mikrofon pontos elhelyezése az arteria brachialis felett (a mikrofon elhelyezése a könyök felett
3 - 5 cm-re, a könyökhajlat középvonalától mediálisan) és a környezet zajmentességének
biztosítása. Ezen az elven működnek a betegmegfigyelő monitorba épített non-invazív
vérnyomásmérő készülékek is.

A fenti kategorizáláson túlmenően ismertek a fenti technikák hibrid változatai is, melyek
javíthatják azok megbízhatóságát.

Pulzusnyomás mérés
A pulzusnyomás a systoles és diyasztoles vérnyomás közötti különbség. A pulzusnyomás
változása fontos rizikófaktora a pitvar fibrillációnak. A Firmingham Heart Study egyik
részkutatásában kimutatták, hogy a vizsgálatba bevont 35 év feletti csoport 23,3%-nak fejlődött
ki pitvarfibrillációja 20 év távlatában követve, amennyiben a pulzusnyomásuk 61 Hgmm felett
volt. Akiknek a pulzusnyomása 40 Hgmm, vagy annál alacsonyabb volt, a pitvarfibrilláció
megléte 5,6%-ban volt jelen. Összességében elmondható, hogy a pitvarfibrilláció valószínűsége
a 26%-kal nő a pulzusnyomás 20 Hgmm-es növekedésével.

Artériás stiffness vizsgálata

A pulzushullám terjedési sebesség mérés és az augmentációs index (az artériás pulzushullámon
látható két systoles hullámcsúcs amplitúdója közötti különbség pulzusnyomás százalékában
kifejezett aránya) mérés együttesét artériás stiffnessnek nevezzük. A módszer kidolgozása
segítséget jelenthet a cardiovascularis megbetegedések megelőzésének terén, hiszen az artériás
stiffness fokozódása előre jelzi az érelmeszesedés kialakulását. Az artériás stiffness lokális
vizsgálata általában ultrahangos eljárással történik, de a nagyobb- és mélyebben elhelyezkedő
artériákat, aortát MRI segítségével is nézhetik, bár ez ritka és az ultrahangos módszer
ugyanolyan jó. Ezeknek hátrányát abban látják, hogy idő- és technika igényesebbek. A
legegyszerűbb módszer a pulzushullám sebesség mérés a regionális elváltozások esetében, míg
szisztémás elváltozások kimutatására a tonometriás módszer használatos.

A vérnyomáscsökkentő terápia középpontjában az elmúlt időszakban a diyastoles vérnyomás

csökkentése állt. Ma már a figyelem egyre inkább ráirányul a centrális (aorta) nyomásra,
melynek nagy jelentősége van a szervkárosodás kialakulása szempontjából. Bizonyos
hatóanyagcsoportok közel azonos hatékonyságúak a perifériás vérnyomás csökkentése
szempontjából, azonban egyes készítmények kevésbé hatékonyan csökkentik a ma még
rutinszerűen alig vizsgált centrális nyomást.

A non-invazív vérnyomásmérések kivitelezésének alapvető szempontjai

A vérnyomásmérést megelőző teendők

A páciens a vérnyomásmérés előtt fél órával tartózkodjon a folyadékfogyasztástól (főként
koffein tartalmú italok) és a táplálkozástól, ürítse ki hólyagját. A vérnyomásmérés csendes,
nyugodt, megfelelő hőmérsékletű helyiségben történjen. A mérés előtt a páciens
karkörfogatának lemérésével válasszuk ki kell választani a megfelelő méretű mandzesttát, majd
hagyjuk magára kell hagyni a pácienst legalább 5 percre. Ez idő alatt a páciens üljön le egy
kényelmes székre, háta legyen megtámasztva, mellőzzön mindennemű fizikai aktivitást,
beszédet, ami a vérnyomásértékeit befolyásolhatja.

Megfelelően elhelyezett és felfújt, megfelelő méretű tömlő szükséges a pontos

vérnyomásméréshez. Ez garantálja, hogy a felfújt mandzsetta nyomása elzárja az arteria
brachialist és megakadályozza a keringést. A mandzsettában elhelyezett tömlőnek a végtag
80%-át kell körülérnie (a Magyar Hypertonia Társaság ajánlása a százalékos meghatározás
helyett a 2/3-os arányt javasolja), szélessége kb. a felkar 40%-ának feleljen meg. Ha a tömlő
túl kicsi, akkor a vérnyomás mért értéke magasabb lesz, a valós vérnyomásnál, míg, ha a tömlő
túl nagy, akkor a mért vérnyomás értéke alacsonyabb lesz a valós vérnyomásnál

A vérnyomásméréshez ajánlott mandzsettaméretek

• 22 -26 cm karkörfogatú páciens esetében: 12 x 22 cm (kis felnőtt méret)
• 2 7- 34 cm karkörfogatú páciensek esetében: 16 x 30 cm (normál felnőtt méret)
• 35 - 44 cm karkörfogatú páciensek esetében: 16 x 36 cm (nagy felnőtt méret)
• 45 - 52 cm karkörfogatú páciensek esetében: 16 x 42 cm (felnőtt comb méret)

A vérnyomásmérés alatti teendők

A pácienst tájékoztatni kell arról, hogy a széken hátát megtámasztva, kényelmesen kell ülnie,
talpai legyenek a padlón, (lábait ne keresztezze). Figyelmeztetni kell a pácienst, hogy a
vérnyomásmérés alatt ne mozogjon, ne mozdítsa karját (ne is tartsa az eljárás alatt) és ne
beszéljen, mert így valótlan értékeket lehet kapni. Első alkalommal a páciens mindkét karján
meg kell mérni a vérnyomást.

A vérnyomás fekvő helyzetben a legalacsonyabb, ülő helyzetben emelkedik és legmagasabb

álló helyzetben. Ülő helyzetben a diastoles érték 5 Hgmm-rel több, mint fekvő helyzetben.
Ebből adódóan fontos a vérnyomás egységes, standard testhelyzetben történő mérése.
Poszturális hypotensio esetén szükség lehet ettől eltérő testhelyzetben történő
vérnyomásmérésre. Ha a hát nincs megtámasztva a diastoles érték 6 Hgmm-rel növekedhet, a
lábak keresztezése a systoles nyomást 2-8 Hgmm-rel emelheti, továbbá a hidrosztatikus
nyomásból származó eltérések meghaladhatják a 10 Hgmm-t. A szív és a felkar szintjének
eltérései 2,5 centiméterenként 2 Hgmm-es eltérést eredményezhetnek.

A helyes kartartás nem csak a páciens kényelme miatt, hanem a pontos méréshez is fontos. Ha
ugyanis a páciensnek kinyújtva tartania kell a karját (izometriás kontrakció), akkor emelkedni
fog a pulzusszám és a diastoles nyomás is akár 10%-kal. Ebből adódóan a helyes
vérnyomásérték méréséhez fontos a kar megtámasztása a beavatkozás során, aminek a legjobb
módja a páciens karjának tartása/alátámasztása a könyökénél. Fontos a kar megfelelő
magassága is, ha a kar magasabban van, mint a szív, akkor a mért vérnyomás több mint 10
Hgmm-el magasabb lesz, mint a valós vérnyomásérték, míg a szív szintjénél alacsonyabban
levő kar esetén a mért érték több mint 10 Hgmm-el alatta lesz a valós értéknek. Ezért a kart a
szív magasságában kell tartani vérnyomásmérés alatt. Amikor a kar a jobb kamra magasságában
van, a systoles vérnyomás mind ülő, mind fekvő testhelyzetben 8 Hgmm-rel magasabb, mint
álló helyzetben.

A mandzsettát a páciens könyökhajlatától 2 cm-rel feljebb kell elhelyezni, figyelni kell arra,
hogy ne legyen túl szoros, de túl laza sem. A mandzsettában található gumitömlő közepe, ahová
csatlakoznak az összekötő csövek vagy a mandzsetta artéria jelölésé, az arteria brachialis felé
nézzen. Az artéria elhelyezkedését és lefutását tapintással kell meghatározni.

A vérnyomásmérés első lépése a systoles vérnyomásérték meghatározása az arteria

radialis, vagy arteria brachialis tapintásával. Erre az auszkultációs hézag miatt van szükség,
valamint azért, hogy az érték ismeretének tükrében, amikor hallgatózással kerül
meghatározásra a vérnyomás, már a meghatározott nyomásérték fölé 30 Hgmm-rel
történjen meg a mandzsetta felfújása. Fontos hangsúlyozni, hogy az artéria tapintása
folyamatos legyen, vagyis már a mandzsetta felpumpálásakor tapintani szükséges azt és a
mandzsetta felpumpálása addig tartson, amíg a pulzust már nem lehet érezni. Amikor a
leengedés során először újra lehet érezni a pulzust, az jelenti a systoles értéket. Ezt
követően ki kell tapintani az a. brachialist és a phonendoscop harangját ezen artéria fölé kell
helyezni, de a vizsgáló ujjával ne érintse a harangot, mert így zajokat indukálhat, amik
lehetetlenné teszik a hallgatózást. Nem szabad túl nagy nyomást kifejteni a phonendoscopra,
valamint annak pozícionálása ne a mandzsetta alá történjen, mert ezek a brachiális artéria
elzáródásához vezethetnek, így eltéveszthetők a Korotkov hangok. Arra is ügyelni kell, hogy
ne a gumitömlő felfújásával kerüljön rögzítésre a mandzsetta a karon, valamint fontos, hogy a
mérések után midig teljesen légtelenítve legyen, mert ez mérési hibát indukálhat.

A levegő kiengedését megfelelő sebességgel kell végezni, ez kb. 2-3 Hgmm/másodperc, mert
a túl gyors vagy lassú manőver hamis értékhez vezet. A Korotkov hangokat abban az esetben
fogja jól meghallani a vérnyomást mérő személy, ha a környezete megfelelően csendes. A
vérnyomásértékek meghatározása a Korotkov hangok alapján történik, standard esetben
felnőtteknél az első hang a systoles nyomásnak, az ötödik hang a diastoles nyomásnak felel
meg.

Egy alkalommal legalább 2-3-szor meg kell ismételni a mérést, és kiszámítani a mérések
átlagát. A két mérés között legalább 1-2 perc teljen el. Akkor lehet befejezni a mérést, ha a
két mérés értéke között nincs 4-6 Hgmm-nél nagyobb különbség. A hypertonia
megerősítésére első alkalommal mindkét karon, ülve, állva és fekve, valamint az alsó
végtagokon is meg kell mérni a vérnyomást, ez különösen fontos idős és diabeteses
hypertoniás pácienseknél. Amennyiben a két kar között a systoles vérnyomás különbsége
nagyobb, mint 20 Hgmm, diastole esetén 10 Hgmm, további vizsgálatok szükségesek az ok
kiderítésére. A vérnyomást ebben az esetben a magasabb értéket mutató karon kell mérni, és a
vérnyomás jellemzésére a továbbiakban a magasabb értéket kell használni.

A vérnyomásmérés utáni teendők

A mérések után eleget kell tenni dokumentációs kötelezettségnek és az értékeket szóban jelezni
a páciens, valamint a kezelőorvos felé is. Használat után a vérnyomásmérő berendezés és a
phonendoscop tisztításáról is gondoskodni kell.

Speciális megfontolást igénylő betegcsoportok a vérnyomásmérés tekintetében

- Gyerekek: minél fiatalabb a gyermek, annál kisebb a valószínűsége, hogy hiteles
vérnyomásérték mérhető és a megismételhetőség is nehézkes lehet, így inkább a systoles érték
meghatározása a mérvadó. A mérést jelentősen befolyásolja a mandzsetta, illetve a felfújható
gumitömlő mérete (a felkar kb. 80%-át érje át). 1 éves kor alatt és serdülőkor előtt a Korotkov-
hangok meghatározása nem minden esetben egyértelmű, ezért esetükben manuális
vérnyomásmérés esetében az V. helyett a IV. Korotkov hang használatos a diyastoles érték
meghatározásához, illetve célszerű előnyben az elektronikus (esetlegesen az ultrahangos)
vérnyomásmérési módszert. A mérést megelőzően 5 perces nyugalmi állapot szükséges
(semmiképpen se a gyermeknek stresszt okozó szituáció, sírás, etetés, stb. után közvetlenül
történjen a mérés).
- Túlsúlyos páciensek: fontos szempont a megfelelő méretű mandzsetta kiválasztása, a
vérnyomásmérést befolyásoló szűk ruházat eltávolítása (pl.: felkaron történő
vérnyomásmérésnél hosszú ujjú ruházat esetén a ruha ujjának felhajtása elszorítva a felkart
befolyásolhatja a vérnyomásmérést)
- Arrhythmia: bradycardia esetén a mandzsetta leengedése lassabban történjen, mint normál
körülmények között (norm: 2 - 3 Hgmm/másodperc), valamint gyenge pulzus, pitvarfibrilláció,
shock indukálta hypotonia, tremor, vagy convulsiok esetén kerülni kell az oscillometriás
vérnyomásmérési technikát.

Hibalehetőségek a vérnyomásmérés során:

- A páciens nem megfelelő testhelyzete: a hát nincs megtámasztva, lábak keresztezik egymást,
izmok/kar megfeszült állapotban
- Nem megfelelő kartartás: szív szintje alatt, vagy felett helyezkedik el a mandzsetta
- A mérésre kiválasztott végtaggal kapcsolatos hibalehetőségek: ödémás végtag,
lymphoeödeéma (nyiroködéma), chimino fistula (összeköttetés artéria és véna között dializált
betegek esetében), petechia (pontszerű bevérzések a bőrön), idegsérülés, kontraktúra
- Mandzsettával kapcsolatos hibalehetőségek: nem megfelelő méretű mandzsetta (túl széles,
vagy túl keskeny); túl lazán, vagy szorosan felhelyezett mandzsetta; nem teljesen leengedett
mandzsetta használata; nem megfelelő magasságba felhelyezett mandzsetta; mandzsetta
összekötőcsöve nem az artéria felé néz; a gumitömlő összekötő csöve meg van törve;
mandzsetta túl gyors, vagy lassú leengedése; mandzsetta felhelyezése ruhára; megkezdett
mérést követően ismét rápumpálunk a mandzsettára
- A vérnyomásméréssel kapcsolatos hibalehetőségek: elmarad a systoles érték
meghatározása tapintással; a systoles érték kitapintásakor nem kezdik el az artéria folyamatos
tapintását a mandzsetta felfújása előtt; elmarad az a.brachialis kitapintása; phonendoscop
harangjának rossz helyre történő felhelyezése; phonendoscop harangjának érintése a
hallgatózás során; az ápoló nem ismeri a Korotkov hangokat; az ápolók nem egységesen az V.
Korotkov hang alapján határozzák meg a diyastoles vérnyomásértéket; az ápoló nem ismeri a
Gallavardin-féle auszkultációs hézagot
- Környezeti tényezők: túl hangos környezet, nem megfelelő hőmérsékletű környezet, nem
megfelelő megvilágítás
- Vérnyomásmérő eszközzel kapcsolatos hibalehetőségek: nem hitelesített vérnyomásmérő
készülék; nem megfelelően működő vérnyomásmérő berendezés; akkumlátor/elemek
lemerülése; oszcillometriás készülék alkalmazása pl.: arrhythmia, hypertonia, arteriosclerosis,
keringési zavar esetén; higanyos vérnyomásmérő esetében a higany feönnakadása, illetve az
elzárókar/higanyház zár nincs leengedve
- Egyéb tényezők: nem került betartásra a vérnyomásmérést megelőző 5 perces pihenés, a
páciens fél órával a vérnyomásmérés előtt táplálkozik, vagy folyadékot fogyaszt, nem történik
meg a mandzsetta és a vérnyomásmérő készülék fertőtlenítése.
 VÉRNYOMÁSMÉRÉS AUSZKULTÁCIÓS MÓDSZERREL
Előkészítendő eszközök:
- vérnyomásmérő készülék megfelelő méretű mandzsettával
- mérőszalag
- fonendoszkóp
Tevékenység Magyarázat
1. Azonosítsa a pácienst, és tájékoztassa a Ezzel csökkenthető a páciens félelme,
vérnyomásmérés szükségességéről és növelhető együttműködő készsége.
annak menetéről, külön figyelmeztesse
a pácienst, hogy a vizsgálat előtt fél
órával ne egyen és ne igyon semmit,
tartózkodjon a koffein tartalmú
italoktól.
2. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak
betartása, valamint a személyzet saját
védelme céljából.
3. Készítse elő a helyiséget
(vizsgálóhelyiség, kórterem), a művelet
elvégzéséhez, készítse össze a
vérnyomás vizsgálathoz szükséges
eszközöket.
Az emberi méltósághoz való jogot mindig
Biztosítsa a páciens számára az egyéni vegye figyelembe.
elkülönülés lehetőségét, húzza el a
függönyt, vagy gondoskodjon
paravánról a kórteremben.
4. Készítse elő a pácienst, nyugodt A páciens legyen lehetőleg minél
környezetben (vizsgálóhelyiség, nyugodtabb, ellenkező esetben tévesen
kórterem), üljön, vagy feküdjön magasabb vérnyomás lehet az eredmény,
minimum 5 percet. Ez idő alatt ne valamint az izmok feszülése is hasonló
beszéljen, és ne beszéljenek hozzá, következménnyel járhat.
legjobb, ha a páciens egyedül marad.
5. Kérjük meg a pácienst, hogy tegye
szabaddá karját, ne legyen rajta
semmilyen ruhanemű, ami zavarhatja a
kar körfogatának mérését, vagy a
mandzsetta felhelyezését.
6. Válassza ki a megfelelő méretű A mandzsetta felfújható tömlője érje körül a
mandzsettát. Mérje le a mérőszalag páciens felkarjának min. 80%-át, de 100%-
segítségével a páciens felkarjának nál ne legyen szélesebb, szélessége a felkar
körfogatát. Ha túl kicsi a mandzsetta körfogat 40%-a legyen.
felfújható tömlője, akkor túlbecsülheti,
ha túl nagy, akkor alulértékelheti a
vérnyomást.
7. Készítse elő az alkalmazandó A sérült készülék pontatlan mérést
vérnyomásmérő készüléket, eredményezhet.
bizonyosodjon meg arról, hogy az
eszköz nem sérült és megfelelően
működik.
 Higanyos vérnyomásmérő készülék Amennyiben nem történik meg az
használata esetén engedje le az elzárókar/higanyház zár leengedése a
elzárókart/higanyház zárat, a higanyoszlop nem tud emelkedni.
készüléket helyezze a saját
szemmagasságába egy stabil felületre,
ahol függőleges helyzetben van az
eszköz. Amennyiben nem stabil felületen van az
eszköz, úgy könnyen eldőlhet, ami pontatlan
Higanymentes készülék használata méréshez és vérnyomásértékek
esetén a készüléket helyezze a saját leolvasásához vezethet; ha nem
szemmagasságába egy stabil felületre, szemmagasságban van az eszköz, akkor az
ahol függőleges helyzetben van az értékek leolvasása pontatlan lehet.
eszköz.

Aneroid vérnyomásmérő készülék

használata esetén bizonyosodjon meg
arról, hogy a manométer skála jól
látható.
8. Helyezze fel a páciens karjára az Ne legyen laza, de túl szoros sem. A
előzőleg kiválasztott mandzsettát a mandzsetta felfújható tömlője közepe, ahová
könyökhajlattól 2 cm-rel följebb. A csatlakoznak az összekötő csövek, nézzen az
páciens karja legyen alátámasztva és a.brachialis felé.
enyhén behajlítva.
9. Bizonyosodjon meg arról, hogy a Ha nincs alátámasztva a kar, vagy mérés
felkarja, ahová a mandzsettát helyezte, közben a páciens megfeszíti az izmait,
a szív magasságában van. magasabb érték lesz az eredmény. Ha a kar
magasabban van a szív szintjénél, akkor a
diastoles nyomás akár 10 Hgmm-rel is
túlbecsülhető.
10. Tapintással határozza meg az a.radialis Erre a folyamatra azért is van szükség, hogy
helyzetét, hagyja az ujjait a kivédhető legyen az auscultatios hézag miatti
meghatározott pozícióban, majd fújja hibalehetőség. Úgy is megbecsülhető a
fel a mandzsettát, amíg már nem érzi a systoles érték, hogy az a.brachialis lett
pulzációt, majd kezdje el leengedni a kitapintva..
mandzsettát a kontrollszelep
segítségével.
A systoles érték az az érték lesz, amikor
újra tapintja az érverést az a.radialis
felett, ha ezt érezte engedje le teljesen a
mandzsettát.
11. Tapintsuk ki az a.brachialist, majd a -
fonendoszkópot helyezze az artéria
fölé. Ne fejtsen ki túl nagy nyomást a
fonendoszkópra, valamint ne helyezze
a fonendoszkóp membránját a
mandzsetta alá, mert a brachiális artéria
elzáródásához vezet, így eltéveszthetők
a Korotkov hangok.
12. Az előzőleg palpatioval meghatározott
systoles érték fölé 30 Hgmm-rel fújja
fel újból a mandzsettát.
13. Engedje le fokozatosan a kontrollszelep A leengedés ajánlott sebessége 2-3mm/sec.
segítségével a mandzsettát. A systoles
érték az első Korotkov hang, a diastoles
az ötödik Korotkov hang (hang hiánya)
lesz.
Egészséges egyének esetében minimális
Amennyiben hyper-, vagy hypotoniát különbség van az ülve, állva és fekve mért
észlelt, azt jelezze a műszakvezető vérnyomás között. Általában az idős
ápoló, vagy a kezelőorvos felé. Első pácienseknél ajánlott elvégezni a
alkalommal a páciens mindkét karján vérnyomásmérést ülő és álló helyzetben is,
mérje meg a vérnyomást. Amennyiben vagy azoknál akik hypotoniát okozó
a két kar között a systoles vérnyomás készítményeket szednek, illetve
különbsége nagyobb, mint 20 Hgmm, megmagyarázhatatlan ájulások esetén.
diastole esetén 10 Hgmm, további
vizsgálatok szükségesek az ok
kiderítésére.
14. A vérnyomásmérésnél használt
eszközöket tisztítsa meg és tegye a
helyükre. Fordítson különös figyelmet
a fonendoszkóp membránjának, illetve
a mandzsettának a fertőtlenítésére.

Higanyos vérnyomásmérő készülék

esetén zárja el az elzárókart/higanyház
zárat.
15. A tevékenység során felhasznált
eszközöket az előírt szabályoknak
megfelelően kezelje:
 a többször felhasználható
eszközt/eszközöket szabályos
előkészítést követően
fertőtlenítse, majd tegye vissza
a kijelölt helyre
16. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak
betartása, valamint a személyzet saját
védelme céljából.
17. Dokumentálja a tevékenységet, és a
mért értékeket.
 VÉRNYOMÁSMÉRÉS AUTOMATA VÉRNYOMÁSMÉRŐVEL
Előkészítendő eszközök:
- vérnyomásmérő készülék megfelelő méretű mandzsettával
- mérőszalag
Tevékenység Magyarázat
1. Azonosítsa a pácienst, és tájékoztassa Ezzel csökkenthető a páciens félelme,
a vérnyomásmérés szükségességéről növelhető együttműködő készsége.
és annak menetéről, külön
figyelmeztesse a pácienst, hogy a
vizsgálat előtt fél órával ne egyen és
ne igyon semmit, tartózkodjon a
koffein tartalmú italoktól.
2. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak
betartása, valamint a személyzet saját
védelme céljából.
3. Készítse elő a helyiséget
(vizsgálóhelyiség, kórterem), a
művelet elvégzéséhez, készítse össze
a vérnyomás vizsgálathoz szükséges
eszközöket.
Az emberi méltósághoz való jogot mindig
Biztosítsa a páciens számára az vegye figyelembe.
egyéni elkülönülés lehetőségét, húzza
el a függönyt, vagy gondoskodjon
paravánról a kórteremben.
4. Készítse elő a pácienst, nyugodt A páciens legyen lehetőleg minél
környezetben (vizsgálóhelyiség, nyugodtabb, ellenkező esetben tévesen
kórterem), üljön, vagy feküdjön magasabb vérnyomás lehet az eredmény,
minimum 5 percet. Ez idő alatt ne valamint az izmok feszülése is hasonló
beszéljen, és ne beszéljenek hozzá, következménnyel járhat.
legjobb, ha a páciens egyedül marad.
5. Kérjük meg a pácienst, hogy tegye
szabaddá karját, ne legyen rajta
semmilyen ruhanemű, ami zavarhatja
a kar körfogatának mérését, vagy a
mandzsetta felhelyezését.
6. Válassza ki a megfelelő méretű A mandzsetta felfújható tömlője érje körül a
mandzsettát, mérje le a mérőszalag páciens felkarjának min. 80%-át, de 100%-
segítségével a páciens felkarjának nál ne legyen szélesebb, szélessége a felkar
körfogatát. Ha túl kicsi a mandzsetta körfogat 40%-a legyen.
felfújható tömlője, akkor
túlbecsülheti, ha túl nagy, akkor
alulértékelheti a vérnyomást.

7. Helyezze fel a páciens karjára az Ne legyen laza, de túl szoros sem. A

előzőleg kiválasztott mandzsettát a mandzsetta felfújható tömlője közepe, ahová
könyökhajlattól 2 cm-rel följebb. A csatlakozik az összekötő cső, nézzen az
páciens karja legyen alátámasztva és a.brachialis felé.
enyhén behajlítva.
8. Bizonyosodjon meg arról, hogy a Ha nincs alátámasztva a kar, vagy mérés
felkarja, ahová a mandzsettát közben a páciens megfeszíti az izmait,
helyezte, a szív magasságában van. magasabb érték lesz az eredmény. Ha a kar
magasabban van a szív szintjénél, akkor a
diastoles nyomás akár 10 Hgmm-rel is
túlbecsülhető.
9. Készítse elő az alkalmazandó A sérült készülék pontatlan mérést
vérnyomásmérő készüléket, eredményezhet.
bizonyosodjon meg arról, hogy az
eszköz nem sérült és megfelelően
működik.
Néhány esetben megbízhatatlan eredményt
Kapcsolja be az automata kaphatunk: gyenge pulzus, pitvar fibrilláció,
vérnyomásmérő készüléket, majd shock-os hypotonia, tremor, vagy convulsiók
nyomja meg a START gombot. A esetén.
mérés- és használat tekintetében
kövesse a gyártó utasításait.
10. Bizonyosodjon meg arról, hogy a Amennyiben az elemek, vagy az akkumlátor
vérnyomásmérőt megfelelően tárolja lemerülőben van, a vérnyomásmérő lassan
használat után, amennyiben tudja csak felfújni a mandzsettát, vagy
szükséges töltse fel az akkumulátort, esetleg nem méri meg a vérnyomást.
vagy cserélje ki az elemeket.
11. A tevékenység során felhasznált
eszközöket az előírt szabályoknak
megfelelően kezelje:
 a többször felhasználható
eszközt/eszközöket szabályos
előkészítést követően
fertőtlenítse, majd tegye
vissza a kijelölt helyre
12. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak
betartása, valamint a személyzet saját
védelme céljából.
13. Dokumentálja a tevékenységet, és a
mért értékeket.
 VÉRNYOMÁSMÉRÉS FEKVŐ, MAJD ÁLLÓ TESTHELYZETBEN
A beavatkozáshoz szükséges eszközök
- vérnyomásmérő készülék megfelelő méretű mandzsettával
- mérőszalag
Tevékenység Magyarázat
1. Azonosítsa a pácienst, és tájékoztassa Ezzel csökkenthető a páciens félelme,
a vérnyomásmérés szükségességéről növelhető együttműködő készsége.
és annak menetéről, külön
figyelmeztesse a pácienst, hogy a
vizsgálat előtt fél órával ne egyen és
ne igyon semmit, tartózkodjon a
koffein tartalmú italoktól.
2. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak
betartása, valamint a személyzet saját
védelme céljából.
3. Készítse elő a helyiséget
(vizsgálóhelyiség, kórterem), a
művelet elvégzéséhez, készítse össze
a vérnyomás vizsgálathoz szükséges
eszközöket.
Az emberi méltósághoz való jogot mindig
Biztosítsa a páciens számára az vegye figyelembe.
egyéni elkülönülés lehetőségét, húzza
el a függönyt, vagy gondoskodjon
paravánról a kórteremben.
4. Készítse elő a pácienst, nyugodt A páciens legyen lehetőleg minél
környezetben (vizsgálóhelyiség, nyugodtabb, ellenkező esetben tévesen
kórterem), üljön, vagy feküdjön magasabb vérnyomás lehet az eredmény,
minimum 5 percet. Ez idő alatt ne valamint az izmok feszülése is hasonló
beszéljen, és ne beszéljenek hozzá, következménnyel járhat.
legjobb, ha a páciens egyedül marad.
5. Kérjük meg a pácienst, hogy tegye
szabaddá karját, ne legyen rajta
semmilyen ruhanemű, ami zavarhatja
a kar körfogatának mérését, vagy a
mandzsetta felhelyezését.
6. Válassza ki a megfelelő méretű A mandzsetta felfújható tömlője érje körül a
mandzsettát, mérje le a mérőszalag páciens felkarjának min. 80%-át, de 100%-
segítségével a páciens felkarjának nál ne legyen szélesebb, szélessége a felkar
körfogatát. Ha túl kicsi a mandzsetta körfogat 40%-a legyen.
felfújható tömlője, akkor
túlbecsülheti, ha túl nagy, akkor
alulértékelheti a vérnyomást.
7. Helyezze fel a páciens karjára az Ne legyen laza, de túl szoros sem. A
előzőleg kiválasztott mandzsettát a mandzsetta felfújható tömlője közepe, ahová
könyökhajlattól 2 cm-rel följebb. A csatlakozik az összekötő cső, nézzen az
páciens karja legyen alátámasztva és a.brachialis felé.
enyhén behajlítva.
8. Bizonyosodjon meg arról, hogy a Ha nincs alátámasztva a kar, vagy mérés
felkarja, ahová a mandzsettát közben a páciens megfeszíti az izmait,
helyezte, a szív magasságában van. magasabb érték lesz az eredmény. Ha a kar
magasabban van a szív szintjénél, akkor a
diastoles nyomás akár 10 Hgmm-rel is
túlbecsülhető.
9. Készítse elő az alkalmazandó A sérült készülék pontatlan mérést
vérnyomásmérő készüléket, eredményezhet.
bizonyosodjon meg arról, hogy az
eszköz nem sérült és megfelelően
működik.
Néhány esetben megbízhatatlan eredményt
Kapcsolja be az automata kaphatunk: gyenge pulzus, pitvar fibrilláció,
vérnyomásmérő készüléket, majd shock-os hypotonia, tremor, vagy convulsiók
nyomja meg a START gombot. A esetén.
mérés- és használat tekintetében
kövesse a gyártó utasításait.
Álló pozícióban is bizonyosodjunk
meg arról, hogy a páciens karja a szív
szintjében van-e.
10. Hagyja a páciens karján a mandzsettát
és kérje meg, hogy álljon fel.
Bizonyosodjon meg arról, hogy a
páciens biztosan áll-e. Hagyja ebben
a helyzetben 1 percig. Álló
pozícióban is bizonyosodjunk meg
arról, hogy a páciens karja a szív
szintjében van-e.
11. Miután a készülék mért, segítsük a Amennyiben az állva mért systoles
pácienst leülni, vagy hanyatt feküdni. Vérnyomás 20 Hgmm-rel alacsonyabb, mint
a fekve mért, akkor az az orthostaticus
(posturalis) hypotensiót jelenti.
12. Bizonyosodjon meg arról, hogy a Amennyiben az elemek, vagy az
vérnyomásmérőt megfelelően tárolja akkumulátor lemerülőben van, a
használat után, amennyiben vérnyomásmérő lassan tudja csak felfújni a
szükséges töltse fel az akkumulátort, mandzsettát, vagy esetleg nem méri meg a
vagy cserélje ki az elemeket. vérnyomást.
13. A tevékenység során felhasznált
eszközöket az előírt szabályoknak
megfelelően kezelje:
 a többször felhasználható
eszközt/eszközöket szabályos
előkészítést követően
fertőtlenítse, majd tegye
vissza a kijelölt helyre
14. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak
betartása, valamint a személyzet saját
védelme céljából.
15. Dokumentálja a tevékenységet, és a
mért értékeket.
Allen-próba
Az artéria radialis, vagy ulnaris keringésének ellenőrzésére használatos az a. radialis kanülálása
esetén, illetve még annak elvégzése előtt. A páciens felemelt ökölbe szorított kezén mind a
radialis és ulnaris artériákat is a vizsgáló az ujjaival komprimálja, majd a páciens kezét lógatva
az a. ulnarist felengedi (mivel a radialisba kerül felvezetésre a kanül, így a kéz vérellátása
szempontjából az ulnaris keringése fontos, hogy megtartott legyen). Negatív esetben a kéz
visszanyeri „eredeti” színét 6 másodpercen belül, így a keringés megtartott.