A keringés

Hogy miért is ezt a témát választottam?

A pozitívabb részét képzi az, hogy általános iskolás tanulmányaim során ez a

téma szerettette meg velem a biológiát igazán és emiatt lettem dícséretes a
tantárgyból. A szomorúbb része, amellett, hogy a keringési betegségek, több
szerettemet is érintik mai napig, nem más minthogy idén nyáron a hozzám
talán legközelebb álló embert, Mamámat vesztettem el, éppen emiatt, mert
összeomlott a keringése.

Ez egy nehéz téma, nemcsak, mert személyes érintettségem van benne, hanem mert a keringési
rendellenességek globális probléma, amit nehéz megelőzni, kikerülni, viszont kellő
odafigyeléssel talán le lehet csökkenteni az esélyét ezek kialakulásának.

A keringési rendszer tulajdonképpen az életünk motorja. Ha ez nem működik jól, az egész

testünk szenved, hiszen nem jut elég oxigén és tápanyag a sejtjeinkhez. A vér végzi ezt a
rendkívül fontos feladatot, miközben eltávolítja a felesleges anyagokat is. Bár ez a rendszer a
mindennapokban általában észrevétlenül működik, ha valami nem működik rendesen, az komoly
problémákat okozhat, és akár életveszélyessé is válhat, legrosszabb esetben halálhoz vezethet.

A szív- és érrendszeri betegségek a világon rengeteg ember életét követelik nap mint nap, és ez a
szám egyre inkább növekszik. A modern életmód – a gyors étkezések, a mozgáshiány, a stressz,
vagy akár a dohányzás – mind hozzájárulnak ezekhez a betegségekhez.

Éppen ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogy mik a keringési problémák jelei, mi okozhatja
őket, és hogyan kerülhetjük el őket. Ha időben felismerjük a problémát, nemcsak magunknak,
hanem másoknak is segíthetünk, hogy jobban oda tudjanak figyelni az egészségükre, ezáltal
életszínvonalunkat megnövelni, az ilyen betegségekkel járó kockázatokat pedig csökkenteni.

Tehát másképp a keringés az élő szervezetekben a vér vagy hemolimfa állandó mozgását jelenti
a testen belül, amely lehetővé teszi az oxigén, a tápanyagok, a hormonok és más létfontosságú
anyagok eljuttatását a sejtekhez, valamint a keletkezett salakanyagok eltávolítását.

A szív szerkezete:
A szív két fő részből, a jobb és a bal szívfélből épül fel.
Mindkét szívfél további két egységre tagolódik: a felső részük
a pitvar, míg az alsó a kamra. A szív működésének alapja a
folyamatos pumpálás, amely biztosítja a szervezet megfelelő
vérellátását. A szívizom ritmusos összehúzódása során először
a pitvarok, majd ezt követően a kamrák húzódnak össze,
biztosítva a vér áramlását.

A szívben különféle szelepek találhatók, amelyek biztosítják,

hogy a vér egy meghatározott irányban haladjon, így megelőzve a visszaáramlást. Ezeket a
szelepeket billentyűknek nevezzük. A bal pitvar és a bal kamra között a kéthegyű, más néven
mitrális billentyű helyezkedik el, amely két szorosan illeszkedő vitorlából áll. A jobb pitvart és a
jobb kamrát a három részből álló tricuspidalis billentyű választja el egymástól.

A szív megfelelő működéséhez állandó oxigén- és energiaellátás szükséges, amelyet a

vérkeringés biztosít. A szívizmot ellátó vérerek épsége elengedhetetlen a megfelelő
vérellátáshoz. Ezeket a szívet tápláló artériákat koszorúereknek hívjuk, amelyek közvetlenül a fő
verőérből, azaz az aortából ágaznak le.

A bal kamra vérellátását a bal koszorúér biztosítja, amely az aortából ered, és első szakasza
főtörzs néven ismert. A főtörzs két további ágra oszlik: az egyik ág a bal kamra csúcsa felé
húzódik, ezt bal elülső leszálló ágnak nevezzük, míg a másik ág a bal szívfél körül halad,
amelyet körbefutó artériának hívunk. A jobb szívfelet és a szív alsó részét a jobb koszorúér látja
el vérrel, amely szintén az aortából ágazik le.

Endocardium:

Az endocardium, más néven szívbelhártya, a szívüregeket borító legbelső réteg. Sejtszerkezete

nagy hasonlóságot mutat a vérerek falát belülről fedő endothelsejtekkel. A négy szívbillentyű
szintén az endocardiumhoz tartozik, biztosítva a szív megfelelő működését.

Myocardium:

A myocardium a szív izomszövete, amely folyamatos és rendkívüli erőkifejtésre képes anélkül,

hogy kifáradna. Működése akaratunktól független, vagyis önálló szabályozás alatt áll.
Sajátossága, hogy egyes tulajdonságai a simaizmokhoz, mások pedig a harántcsíkolt izmokhoz
hasonlítanak: ritmikusan, folyamatosan húzódik össze, ugyanakkor erős és hatékony
pumpafunkciót lát el.

Epicardium:

Az epicardium a szív legkülső burka, amely két rétegből áll: a belső (viszcerális) és a külső
(parietális) szívburokból. A két réteg között helyezkedik el a perikardiális üreg, amely folyadékot
tartalmaz. Ez a folyadék csökkenti a súrlódást a szív mozgása közben, védve ezzel a szervet.

A szívüregek:

Jobb pitvar:

A jobb pitvar felelős a testből visszaáramló oxigénszegény vér befogadásáért, amely a felső és
alsó főgyűjtőéren (vena cava superior és vena cava inferior) keresztül érkezik. Innen a vér a
tricuspidalis billentyűn át a jobb kamrába jut.

Jobb kamra:

A jobb kamra feladata az oxigénszegény vér továbbítása a tüdőbe, amely az arteria pulmonalison
keresztül történik. A tüdőben a vér oxigénnel dúsul, miközben megszabadul a szén-dioxidtól.

Bal pitvar:

A bal pitvar a tüdőből érkező oxigéndús vért fogadja, amely a tüdővénákon keresztül érkezik.
Innen a vér a mitrális billentyűn keresztül a bal kamrába áramlik.

Bal kamra:

A bal kamra a szív legnagyobb teljesítményű része, amely biztosítja az oxigéndús vér
továbbítását a szervezetbe. A vér az aortabillentyűn keresztül az aortába jut, ahonnan az artériás
rendszer továbbítja az oxigént és a tápanyagokat a sejtekhez és szervekhez.

Szívbillentyűk:

Vitorlás billentyűk:

A vitorlás billentyűk biztosítják, hogy a vér egyirányúan áramoljon a pitvarokból a kamrákba.

Kezdetben saját rugalmasságuk miatt csukódnak be, majd a kamra összehúzódása során
kialakuló nyomás véglegesen zárja őket. A papilláris izmok összehúzódásukkal feszesen tartják
az ínhúrokat, megakadályozva a billentyűk visszacsapódását a pitvarok felé.

Bicuspidalis (mitrális) billentyű – bal oldalon:

Ez a két vitorlából álló billentyű választja el a bal pitvart a bal kamrától. Pitvari összehúzódáskor
kinyílik, hogy a vér szabadon áramolhasson a kamrába, majd bezáródik, hogy megakadályozza a
visszaáramlást.

Tricuspidalis billentyű – jobb oldalon:

A tricuspidalis billentyű, amely három vitorlából áll, a jobb pitvar és a jobb kamra között
helyezkedik el. Működése megegyezik a mitrális billentyűével: szabályozza a vér áramlását és
megakadályozza a visszaáramlást.

Zsebes billentyűk (kamrákból kivezető ereknél):

A kamrák összehúzódásakor ezek a billentyűk nyitott állapotban vannak, és a véráram fenntartja

őket ebben a helyzetben. Diasztolé során, amikor a kamrák ellazulnak, a visszaáramló vér kitölti
a zsebeket, ezzel zárva a billentyűket. Ez megakadályozza a vér visszaáramlását a nagy erekből a
szívkamrákba.

Aorta billentyű:

Ez a billentyű a bal kamra és az aorta között található. Kamrai összehúzódáskor megnyílik,

lehetővé téve a vér kiáramlását a szervezet felé. Ellazuláskor bezáródik, így megakadályozza a
vér visszafolyását a kamrába.

Pulmonális billentyű:

A pulmonális billentyű a jobb kamrát választja el a tüdőartériától. Feladata, hogy a jobb kamra
összehúzódásakor a vért a tüdőbe engedje, majd a diasztolé során záródva megakadályozza
annak visszaáramlását.

Főbb erek:

Vena cava superior:

A felső üres véna egy nagy gyűjtőér, amely a test felső részéből – beleértve a fejet, a nyakat és a
felső végtagokat – szállítja a szívbe az oxigénben szegény vért.

Vena cava inferior:

Az alsó üres véna a test alsó részéből (a hasi szervekből, a törzsből és az alsó végtagokból)
juttatja vissza az elhasznált vért a szív jobb pitvarába.

Tüdővéna:

A tüdővénák feladata a frissen oxigénnel telített vér visszajuttatása a bal pitvarba, ahonnan
továbbhalad a bal kamrába és az egész szervezetbe.

Aorta:

Az aorta az emberi test legnagyobb artériája, amely a bal kamrából indul ki, és az oxigéndús vért
az összes szervhez és szövethez eljuttatja.

A szívet ellátó koszorúerek:

Jobb koszorúér (arteria coronaria dextra):

A jobb koszorúér oxigéndús vérrel látja el a szív jobb pitvarát és kamráját. Fontos szerepet
játszik a szívritmus szabályozásában, mivel gyakran vérrel látja el a szinuszcsomót. Egyes ágai a
kamrasövényt, a szív hátsó falát és a bal kamra egy részét is táplálhatják.

Bal koszorúér (arteria coronaria sinistra):

A bal koszorúér biztosítja a szív bal oldalának oxigénellátását, ellátva a bal pitvart és a bal
kamrát. Két fő ágra oszlik: a bal elülső leszálló artéria a szív elülső falát és a kamrasövényt
táplálja, míg a körbefutó artéria a bal kamra oldalsó és hátsó falát látja el vérrel. Ez az ér felelős
a szívizomzat legnagyobb részének vérellátásáért.

Ingerületvezető rendszer:

Szinuszcsomó:

A szinuszcsomó a szív természetes ingerképző központja, amely az elektromos impulzusokat

létrehozza és elindítja. Az innen kiinduló ingerület a pitvarfalon keresztül halad tovább a kamrák
felé, biztosítva a megfelelő szívritmust.
Pitvar-kamrai csomó:

A pitvar-kamrai csomó a szívsövény alsó részén helyezkedik el, és másodlagos ingerképző

központként működik. Ha a szinuszcsomó nem működik megfelelően, átveszi az irányítást és
percenként 35-40 ingerületet képes leadni, ezzel fenntartva a szívverést.

His-köteg:

A His-köteg a pitvar-kamrai csomóból indul ki, és a szívsövényben halad lefelé. Elsődleges

feladata az ingerület továbbítása a kamrák izomzatához.

Tawara-szárak:

A His-köteg két fő ágra, a jobb és bal Tawara-szárra oszlik. Ezek a kamraközti sövényben futnak
lefelé, majd a szívcsúcsnál visszahajlanak a kamrák falába. Legfőbb szerepük az ingerület
továbbítása a szívizom számára.

Purkinje-rostok:

A Purkinje-rostok a Tawara-szárak végelágazásai, amelyek a kamrák izomzatában találhatók.

Ezek biztosítják az elektromos impulzusok gyors és egyenletes eloszlását a szívizomban,
elősegítve a hatékony szívösszehúzódásokat.

A szív elhelyezkedése:

A szív a mellkasüregben, a szegycsont és a bordák mögött található, a gátorüreg elülső-alsó

részén. A test középvonalától kissé balra helyezkedik el, és itt végzi folyamatos pumpáló
tevékenységét.

A vérkeringés két nagy rendszerre osztható: a kisvérkörre és a nagyvérkörre, amelyek együttesen

biztosítják a szervezet megfelelő vérellátását.

A kisvérkör a jobb kamrából indul, ahol az oxigénben szegény vér a tüdőartérián keresztül a
tüdőbe jut. Itt, a hajszálerek szintjén lezajlik a gázcsere: a vér szén-dioxidot ad le és oxigént vesz
fel a tüdő léghólyagocskáin keresztül. Az így oxigéndússá váló vér a tüdővénákon keresztül a bal
pitvarba, majd onnan a bal kamrába kerül, ahonnan továbbhalad a nagyvérkörbe.

A nagyvérkör a bal kamrából indul, az aortán keresztül. Az innen elágazó kisebb artériák
eljuttatják az oxigéndús vért a test különböző szerveihez és szöveteihez. A hajszálerek szintjén
újabb gázcsere történik: a sejtek felveszik az oxigént, miközben szén-dioxidot adnak le. Az
oxigénben szegény vér ezután a vénákon keresztül visszatér a szívbe, a felső és alsó üres
visszéren át a jobb pitvarba, majd a jobb kamrába jut, ahol a folyamat kezdődik elölről.

A keringési rendszerek az élőlények szerveződési szintjétől és életmódjától függően eltérőek

lehetnek.

Nyílt keringési rendszer: Elsősorban az ízeltlábúak és a puhatestűek esetében fordul elő. Ilyenkor
a testfolyadék, az úgynevezett hemolimfa, nem marad zárt érhálózatban, hanem közvetlenül a
testüregbe áramlik, majd onnan tér vissza a szívbe. Ez a rendszer egyszerű felépítésű, előnye,
hogy a sejtek közvetlen kapcsolatba kerülnek a testfolyadékkal, azonban a véráramlás sebessége
lassú, ami korlátozza az oxigénszállítás hatékonyságát.

Zárt keringési rendszer: A gerinceseknél és néhány fejlettebb gerinctelen állatnál figyelhető meg.
Itt a vér mindig az ereken belül marad, ami gyorsabb és hatékonyabb anyagszállítást
eredményez. Az ilyen típusú keringés lehetővé teszi a magasabb szerveződési szintű élőlények
számára az intenzívebb anyagcserét és nagyobb energiafelhasználást.

A keringés rendellenességei

1. Szív eredetű betegségek

Szívelégtelenség:

A szívelégtelenség olyan állapot, amelyben a szív nem képes

megfelelően ellátni a testet vérrel és oxigénnel. Kialakulásának
hátterében leggyakrabban a koszorúér-betegség, a magas
vérnyomás és a szívinfarktus áll, de hozzájárulhat az
alkoholizmus, genetikai hajlam vagy más szívbetegségek is. A
betegség tünetei a fáradékonyság, légszomj és végtagduzzanat
lehetnek, súlyosabb esetekben pedig akár életveszélyes állapot is
kialakulhat. Kezelése elsősorban gyógyszeres terápiával,
életmódváltással és szükség esetén sebészeti beavatkozással
történik. A korai felismerés és rendszeres orvosi ellenőrzés kulcsfontosságú a betegség
előrehaladásának lassításában.
Szívritmuszavarok:

A szívritmuszavar a szívverés ütemének eltérése a normálistól, amely lehet túl gyors, túl lassú
vagy szabálytalan. Bár sok esetben ártalmatlan jelenségről van szó, egyes ritmuszavarok
komolyabb egészségügyi kockázatot jelenthetnek, például szívelégtelenséghez vagy akár hirtelen
szívmegálláshoz is vezethetnek. Ezért minden tartósan fennálló vagy zavaró ritmuszavart
érdemes kivizsgáltatni.

Szívinfarktus:

A szívinfarktus a koszorúerek elzáródása miatt következik be, amelynek következtében a

szívizom egy része nem kap elegendő oxigént, és károsodik. A leggyakoribb kiváltó ok az
érelmeszesedés vagy egy hirtelen kialakuló vérrög. A szív megfelelő működéséhez folyamatos
oxigénellátás szükséges, amit a koszorúerek biztosítanak. Az ér elzáródásával az adott terület
vérellátása megszűnik, és a szívizom károsodhat vagy elhalhat. Ha az oxigénhiány
következtében a szív pumpafunkciója jelentősen csökken, az akár halálos kimenetelű is lehet.

Billentyűbetegségek:

A szívbillentyűk megbetegedése lehet veleszületett rendellenesség vagy egy később kialakuló

állapot, amelyet például reumás láz vagy szívbelhártya-gyulladás okozhat. A billentyűk
károsodása miatt a szív véráramlása zavart szenvedhet, amely kezeletlenül akár
szívelégtelenséghez is vezethet. A legtöbb esetben sebészeti beavatkozás szükséges a probléma
orvoslására, amely után a beteg megfelelő életmóddal teljes életet élhet.

Veleszületett szívhibák:

A magzati fejlődés során kialakuló szívhibák különböző anatómiai eltéréseket

eredményezhetnek, például falhiányokat, szűkületeket vagy rendellenes éreredéseket. Az egyik
gyakori példa a kamrai sövényhiány, amely során a szív két kamrája között kóros összeköttetés
alakul ki, ami a vér áramlásának zavarához vezethet.

2. Érrendszeri betegségek

Magas vérnyomás:
A hipertónia az egyik leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség, amely világszerte rengeteg
embert érint. A vérnyomás tartós megemelkedése károsíthatja az ereket és növelheti a szívroham,
stroke vagy más súlyos szövődmények kockázatát. Mivel kezdeti szakaszban gyakran
tünetmentes, sokan nem is tudnak a problémáról, ezért is nevezik „néma gyilkosnak”.

Alacsony vérnyomás:

A krónikusan alacsony vérnyomás főként fiataloknál fordul elő, és számos kellemetlen tünettel
járhat, mint például szédülés, fejfájás, ájulás vagy koncentrációs problémák. Bizonyos esetekben
az alacsony vérnyomás helyzetváltoztatáskor (például fekvésből felálláskor) hirtelen tüneteket
okozhat, például szédülést vagy homályos látást.

Atherosclerosis:

Az érelmeszesedés során az artériák falán zsíros plakkok rakódnak le, amelyek szűkítik az
érpályát és csökkentik a véráramlást. A betegség az egész szervezetet érintheti, és növeli a
szívinfarktus, stroke vagy egyéb szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Az érelmeszesedés
kialakulásában az egészségtelen életmód, a dohányzás és a magas koleszterinszint is jelentős
szerepet játszik.

Aneurizma:

Az aneurizma az ér egy adott szakaszának kitágulása, amely az érfal gyengülése miatt alakul ki.
Ha megreped, súlyos vérzés léphet fel, amely életveszélyes lehet. Az agyi és aortai aneurizmák
különösen veszélyesek, mivel ezek repedése gyakran súlyos, akár végzetes következményekkel
járhat.

Visszérbetegség:

A visszérbetegség során a vénák kitágulnak és elvesztik rugalmasságukat, amely leginkább a

lábakon figyelhető meg. Kezdetben esztétikai problémát jelenthet, de idővel fájdalmat és
keringési panaszokat is okozhat. Kezelése konzervatív módszerekkel (pl. kompressziós harisnya)
vagy sebészeti úton történhet.

Trombózis:
A trombózis olyan vérrög kialakulását jelenti, amely az érpályán belül keletkezik és akadályozza
a véráramlást. Ha a vérrög leszakad, és eljut más szervekbe, súlyos szövődményeket, például
tüdőembóliát okozhat. A mélyvénás trombózis egyik legveszélyesebb következménye a
tüdőembólia, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Embolia:

Az embólia akkor alakul ki, amikor egy vérrög, levegőbuborék vagy más anyag elzárja egy ér
áramlási útját. A leggyakoribb formája a tüdőembólia, amely során egy leszakadt vérrög eljut a
tüdőbe, és akadályozza a vérkeringést. Ez az állapot légszomjat, mellkasi fájdalmat és akár
életveszélyes keringési elégtelenséget is okozhat.

3. Keringési sokkok és elégtelenségek

Kardiogén sokk:

Ez az állapot a szív pumpafunkciójának súlyos csökkenése miatt alakul ki, amely végzetes
keringési elégtelenséghez vezethet.

Hipovolémiás sokk:

Főként nagy vérveszteség vagy kiszáradás következtében jön létre, amikor a keringő vér
mennyisége jelentősen lecsökken.

Anafilaxiás sokk:

Súlyos allergiás reakció miatt kialakuló keringési összeomlás, amely sürgős orvosi beavatkozást
igényel.

Szeptikus sokk:

Fertőzés miatt fellépő keringési elégtelenség, amely az erek túlzott tágulásához és súlyos
vérnyomáseséshez vezethet.

Összegzés:

A szív- és érrendszeri betegségek napjainkban egyre gyakoribbak, pedig sok esetben

megelőzhetőek lennének. Legyen szó a szív működési zavaraiból eredő problémákról,
szívelégtelenségről, szívinfarktusról, vagy az érrendszert érintő rendellenességekről, például a
magas vérnyomásról és az érelmeszesedésről, mindegyik komolyan kell kezelni, mert az
életszínvonal romlása mellett, akár az életünkbe is kerülhet.

Fontos azonban, hogy ezek a betegségek nem egyik napról a

másikra alakulnak ki. Sokat tehetünk a megelőzésért is: egy
kiegyensúlyozott étrend, rendszeres testmozgás, a dohányzás
mellőzése és az időszakos orvosi ellenőrzések, mind
segíthetnek abban, hogy elkerüljük ezeket a betegségeket.

A legfontosabb talán, hogy figyeljünk a testünk jelzéseire. Ha

fáradékonyságot, légszomjat, szívdobogásérzést vagy egyéb szokatlan tüneteket tapasztalunk,
nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot, mert ezáltal még időben megkezdhetjük a
szükséges kezeléseket. A szívünk és az ereink egészsége rendkívül fontos, hiszen rajtuk múlik,
hogy meddig és milyen minőségben élhetünk.
Források:

https://mek.oszk.hu/01100/01161/html/sziv.htm

https://physiology.elte.hu/eloadas/Elettan_Bio_BSc/I_6_keringes.pdf

https://tamop-sport.ttk.pte.hu/tananyagfejlesztes/a-terheleselettan-alapjai/02

http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_sportelettan/
v4_a_szvizomsejtek_jellemzi.html

https://www.kardiokozpont.hu/folyadek-a-szivburokban#anatomia

https://gokvi.hu/

https://itc-old.semmelweis.hu/moodle/mod/page/view.php?id=5734

https://www.kardiokozpont.hu/haromhegyu-billentyu#a-sziv-billentyui

https://itc-old.semmelweis.hu/moodle/mod/page/view.php?id=5735

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/emberi-test/
a-sziv-es-az-errendszer/a-sziv-mukodese

https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/biologia_11/lecke_03_011

https://www.kardiokozpont.hu/szivelegtelenseg

https://www.tromboziskozpont.hu/erelmeszesedes#az-erelmeszesedes-rovid-
bemutatasa

https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/aneurizma

https://mihalovits-visszerkozpont.hu/visszerbetegsegek/

https://www.tromboziskozpont.hu/trombozis-jelei

https://www.kardiokozpont.hu/

https://www.tromboziskozpont.hu/

https://tamop-sport.ttk.pte.hu/tananyagfejlesztes/a-terheleselettan-alapjai/02

https://www.harmonia-centrum.hu/blog/melyek-a-keringesi-zavar-tunetei/

https://centro-medical.hu/tajekoztatok/egy-kis-anatomia-keringesi-rendszer/