Fejlesztés (BUILD) modul

Editor's Notes

• #2: A rendszerfejlesztés modul fókuszában is a vállalkozások állnak. Ez a tudásterület is elsősorban azzal foglalkozik, hogy milyen problémák merülhetnek fel a vállalkozásban a kivitelezés során,  és milyen szempontokat kell figyelembe venni, amikor el kell dönteni, hogy a cég számára melyik az előnyösebb, az egyedi szoftverfejlesztés vagy az,  hogy a cég választ a piacon kapható kész szoftverek közül.
• #3: értse az információs rendszerek tervezésének, specifikációinak, fejlesztésének, tesztelésének, integrációjának és bevezetésének technikai szempontjait; tisztán lássa a relációs adatbázisok és adattárházak alapelveivel és alkalmazási területeivel; értse a relációs modellt és a lekérdező nyelveket. legyen tájékozott az adatbázisok lényeges adminisztrációs és adatvédelmi kérdéseiben; értse a szoftvertervezési módszereket és technikákat tisztán lássa a felhasználói felülettel, a weboldalakkal és a hipermédiával kapcsolatos tervezési alapelveket; értse a HTML és XML alapelemeit.
• #4: A bevezető alapismereteket követően bemutatjuk a rendszerfejlesztés életciklusát (a rendszerfejlesztési szakaszokat) és a legjellemzőbb klasszikus rendszerfejlesztési életciklus modelleket.  Külön tárgyaljuk a fejlesztési követelményekre vonatkozó specifikáció tartalmát, továbbá a szervezeti és technikai specifikáció előírásait. A tanuláshoz készített tananyag következő részében megtalálja a rendszerfejlesztés felvázolt életciklus szakaszaiban használatos CASE (Computer Aided System Engineering: számítógéppel támogatott szoftver-fejlesztés) eszközöket, majd megfelelő részletességgel tárgyalja a tananyag különböző fejlesztő eszközöket (szerkesztő hibakereső, fordító, tesztelő eszközök) és azok használatát is. A rendszerfejlesztésnek igen fontos szakasza a tesztelés és a rendszer bevezetése. Ezzel külön is kell foglalkoznia, részleteiben megismerheti a különböző teszttípusokat. A rendszerimplementációs (bevezetés) fázisban lévő feladatokat (szoftver átadás, adatmigráció, betanítás, felhasználói támogatás) is megismerheti a tanuló.
• #5: A modul tartalmazza a szoftverfejlesztés alapfogalmait, a viszgázónak tudnia kell, hogy milyen programozási módszertanok léteznek, mi a különbség közöttük. A tananyag különböző módszertanok bemutatásával kezdődik, a hangsúly az objektumorientált (OO) paradigma felé tolódik. Külön fejezet foglalkozik az objektumorientált programozással (OOP), a fogalmak és a tervezés ismertetésével. Felvázolásra kerülnek a különböző licencezési követelmények is. A programozás két sarokköve, az adatok tárolására szolgáló adatstruktúrák és az ezeken dolgozó algoritmusok elve is részletezésre kerül. Miután elemzésre kerültek a programozás során használható konstrukciók, szóba kerül a tesztelés és a dokumentálás is. A tananyag végén egyszerű programozási példákat mutatunk be. A tudásterület fontos része a karbantartás, ugyanis annak később felmerülő költségvonzatairól,  már a fejlesztések megkezdésekor  célszerű elgondolkodni. A rendszerfejlesztésnek igen fontos szakasza a tesztelés és a rendszer bevezetése. Ezzel külön is kell foglalkoznia, részleteiben megismerheti a különböző teszttípusokat. A rendszerimplementációs (bevezetés) fázisban lévő feladatokkal is megismerkedik a tanuló (szoftver átadás, adatmigráció, betanítás, felhasználói támogatás). Végezetül megismerkedik a legfontosabb rendszerfejlesztési dokumentumokkal.  Célunk az, hogy a folyamatot és összefüggéseket ismerjen meg a tanuló.
• #6: A weblap századunk fontos  kommunikációs eszközévé nőtte ki magát. Ahhoz, hogy ezt az eszközt hatékonyan tudjuk használni, meg kell ismerni az alapvető kommunikációs fogalmakkal, meg kell ismerni az információközlés hatékony módjait. A tananyag bevezető részeiben olvashat a felhasználói interfész szöveges, grafikus és hang alapú típusairól, valamint megismerkedhet a az emberi érzékszervek felé való információközlésre alkalmas technológiákkal.  Megismerkedik olyan modellekkel, melyek segítségével a interfész hatékonysága tesztelhető. A következő fejezetben betekintést nyerhet a weblapok kialakításának grafikai, ergonómiai követelményeivel. Tanulhat a különböző multimédiás elemek jellemzőiről, használatukról.  Olvashat arról, miképp kell használni ezeket az elemeket a honlapon. Külön fejezetben tárgyaljuk az Internet és a WWW történetét, a hipertext és hipermédia fogalmát. Megmutatjuk milyen alapvető részei vannak egy weboldalnak, megvizsgáljuk a különböző navigációs lehetőségeket. Megvizsgáljuk, miképp lehet felhasználóbarát honlapokat tervezni, milyen elveket kell betartani a  a szövegek, képek, színek, betűtípusok használatakor. Betekintést kaphat a projektalapú webtervezés elveiről is.  
• #7: A fenti struktúrából adódnak azok az azonosságok és különbözőségek, melyek jellemezik a négy iskola vizsgázó diákjait. Bár minden szakma a kékkel jelölt években azonos tanterv szerint halad, mégis mutatkoznak különbözőségek a szakok között. Ez a modul alapvetően sok programozási ismeretet tartalmaz, mely iránt inkább a szoftverfejlesztő szakon tanulók érdeklődnek. Az informatikai rendszergazda szak diákjait kevésbé fogja meg ez a terület, nagyobb az ellenállás bennük a téma iránt. A 14. év végére is kevésbé mély ismeretekkel rendelkeznek a témában, ráadásul a 14. évfolyamon ők már nem tanulnak sem webprogramozást, sem programozást. Ezért a felészítés során erre külön figyelmet kell szentelni az IRG esetében.
• #9: Az iskolák végzős, 12. 13. osztályos tanulói vállalták a vizsgákat, illetve a SZÁMALK – Szalézi iskola esetében a 14 . (végzős) évfolyam hallgatói. A Galamb iskola 13. évfolyamos CAD-CAM szakon tanuló hallgatóinak kevésbé sikerült a vizsga. A CAD-CAM szakma szakterülete egyik témához sem áll igazán közel. A Build modul közepes teljesítménye jelzi, hogy a fejlesztői, programozói ismereteket jobban, hatékonyabban kell tanítani, továbbá a felkészítés során, a vizsgán számonkért speciális ismeretek oktatására nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
• #10: Az iskolák „rendes” tananyaga a tanult szakmától függően kisebb-nagyobb mértékben lefedi követelményeket, de nem teljes mértékben. Ezért az órarendi tanórákon folyó tanítás nyilvánvalóan hozzájárul a felkészítéshez; illetve szükség van célirányosan a felkészítésre szervezett különórákra. Ez a modul alapvetően sok programozási ismeretet tartalmaz, mely iránt inkább a szoftverfejlesztő szakon tanulók érdeklődnek, akik a már a szakképzésben is mélyebb ismeretekre tesznek szert a programozás területén. Az informatikai rendszergazda és a CAD-CAM kézés esetében a felészítés során erre külön figyelmet kell szentelni erre a modulra. A sikeres vizsgák aránya alapján Fejlesztés /Build modul esetében az angol nyelven vizsgázók teljesítettek sikeresebben.
• #11: A különórákon való részvétel -- a tanárok beszámolója szerint – változó vagy gyenge volt. Egyrészt a középiskolás korosztály nagyon nehezen motiválható bármilyen, a kötelezőn túli munkára, erőfeszítésre (de még a kötelezőre is). A tanári beszámolók többsége szerint kimutatható az eredmények és a felkészítésen való részvétel közötti összefüggés, ami persze nem meglepő. A tanárok beszámolóiból az szűrhető le, hogy akik eljártak a felkészítő órákra, foglalkoztak az anyaggal, jobban teljesítettek. Rontotta a teljesítményt, hogy a vizsgára jelentkezők közül többen nem jól mérték fel a nyelvtudásukat, és az angol nyelvű vizsgateszt választása még külön nehézség elé állította őket. Az eredeti angol szövegek sok helyen rettentő körmönfontak, túlbonyolítottak. Sok vizsgázónál az OKJ-vizsgák közelsége miatt nem jutott a felkészülésre annyi idő; Tapasztalat, hogy a vizsgán többek kapkodtak, a rendelkezésre álló időt sem használták ki, nem értelmezték, nem értették pontosan a kérdéseket;
• #12: A projekt keretében létrehozott magyar nyelvű EUCIP Core portálra feltöltött tanulást segítő anyagokat (tananyagok, gyakorló tesztek, prezentációk) használták a tanulók a felkészülés során. Nagy segítség lesz a már elkészült új magyar nyelvű tananyag, mely több képpel, összefoglaló táblázattal érthető magyarázattal rendelkezik. Szükség van a felkészülésre irányuló különórákra, sőt az eddig ráfordítottnál nagyobb mértékben. Valamint a tananyag tartalmának bevonása a kötelező órák körébe. Nagyon nagy segítség lesz azoknak a gyakorlótesztek elkészülése, amelyek a jelenlegieknél közelebb állnak az éles tesztekhez mind tartalmukban, mind típusukban, mind nehézségükben. Ennek segítségével jobban fel tudják mérni a tanulók a felkészültségüket, ami egyrészt a tapasztalt elbizakodottság ellenszere, másrészt a felkészülés közbeni számonkérésekre használva a tanulási motivációt is előmozdítja.
• #13: Összefoglalásként elmondható, hogy az informatikai képzéseket folytató iskoláknak javasoljuk az EUCIP Core minősítést, mert az arra való felkészítés jó hatékonysággal megvalósítható. A motivált diákok bizonyították, hogy az informatikai képzésben már a 9-12. év végére, sokkal felkészültebben és eredményesebben az OKJ vizsga időszakában jó eredményeket képesek elérni mind magyar nyelvű, mind az angol nyelvű vizsgákon.